Biológia | Ízeltlábúak » Furka Tünde - A bogarak tulajdonságai II

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – Hatlábúak Classis: Insecta – Rovarok Subclassis: Dicondylea – Kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – Elsődlegesen szárnyasok Subsectio: Neoptera – Újszárnyúak Csoport: Holometabola – Fejlett szárnyas rovarok Ordo: Coleoptera – Bogarak Subordo: Polyphaga Superfamilia: Buprestoidea Familia: Buprestidae – Díszbogarak − − − − − fitofág v. xilofág, ritkábban szaproxilofág feltűnőek, színesek hosszúkás potroh kb. 100 faj Mo-n növényevők Calcophora mariana – Fenyves díszbogár − legkevésbé látványos, de a legnagyobb − domb- és hegyvidék − melegkedvelő − rajzáscsúcs júniusban − D- és Ny-Dunántúl − fenyvesekben (főleg erdei, fekete) − gyakorta homokos talajokhoz köthető Superfamilia: Elateroidea Familia: Elateridae – Pattanóbogarak − hosszúkás testfelépítés − pronotum sokkal nagyobb

− lehetnek növényevők, ragadozók, gombaevők, szaprofágok, vegyes tápl. − 130 hazai faj − hengeres testű, erősen szklerotinizált lárvájuk: „drótféreg” − pronotum szárnyfedő felőli oldala gyakran kihúzott (díszbogaraknál sohasem) − ha hanyadt esnek, az előtor hasoldalán lévő kitinlécet az középtor háti részének mélyedésébe illesztve elpattannak (?) Agriotes lineatus – Vetési pattanóbogár − növényevő, polifág − az imágó a föld felett, a lárva a föld alatt okoz nagy károkat − humuszban gazdag talajt, nedves mezőket kedveli Agriotes ustulatus – Mezei pattanóbogár − szárazabb élőhelyeken is 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. − a gabonaféléket jobban preferálja − nincs kép, nem lesz benne a ZH-ban Elater sanguineus – Vérvörös pattanóbogár − imágók ragadozók − fiatal lárvák xilofágok, idősebb lárvák megint csak ragadozók − fekete, szárnyfedője vörös −

dombvidék − keményfákhoz kötődik, főleg tölgyesben − erről sincs kép, de lehet Agrypnus murinus – Egérszínű pattanóbogár − lárva és imágó is növényevő  mezőgazdasági kártevő − erdők, kertek − 1-1,5 cm − szürkének látszik messziről, közelről foltos Familia: Lampyridae – Szentjánosbogarak − 3 hazai faj − lárva és imágó is képes fénykibocsátásra, amely során a bogár módosult zsírsejtjeiben (világító sejtek) lévő luciferinből és O2-ből luciferináz enzim segítségével oxiluciferin képződik − a világító szerv a 6-7. potrohszelvény hasi oldalán helyezkedik el − a felvillanások közti idő, a szín hat. bélyeg − hazaiaknak sárgászöld − hazaiak ragadozók − ♀: apterek, vagy csak csökevényes  röpképtelenek, de ők is villognak; úgy néznek ki, mint egy lárva − hímeknek fejlett szárnyaik vannak − D-amerikai indiánok világításra használták őket Lampyris noctiluca – Nagy

szentjánosbogár − síkvidéken, Alföldön, mocsaras helyeken − az imágók és lárvák is ragadozók − elhullott rovarokkal, meztelen csigákkal, stb. tápl Phausis splendidula – Kis szentjánosbogár − inkább dombvidéki − erdei tisztásokon, gyepekben előtoruknak elülső szegletében van 2 ablakszerű foltocska Superfamilia: Cantharoidea Familia: Cantharidae – Lágybogarak − 100 hazai faj − gyengén szklerotinizáltak − nőstények a talajba petéznek  3-4 cm-es, szőrös lárvák: „hóféregnek” hívják őket, mert hóolvadáskor előjönnek földi üregeikből, nehogy megfulladjanak 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Rhagonyncha fulva – Feketevégű lágybogár − vörös az egész, csak szárnyfedőjének vége fekete − dombvidék, gyepek, nyíltabb helyeken virágokon ülnek − leginkább növényevő − lárvák ragadozók Cantharis rustica – Suszterbogár − vörös előtor, sötétszürke szárnyfedő,

combjának töve is vörös − előtoron szív alakú sötét folt − dombvidék, de erdősebb helyeken Superfamilia: Dermestoidea Familia: Dermestidae – Szalonnabogarak − 30 db hazai − legtöbbjük szaprofág v. nekrofág − kártevők, raktárakban, házakban megdézsmálják a szalonnát, kolbászt, bőrkabátokat; galambdúcban elszaporodva gondot okoznak Dermestes lardarius – Közönséges szalonnabogár − potrohának végén hosszú szőrök − eredetileg K-Eu, de ma már kozmopolita − campodeoid lárvája szőrméket is kirág Superfamilia: Bostrychoidea Familia: Bostrychidae – Csuklyás szúk − 10 faj − pronotum fedi a fejet is  név − ált. picik, sárgás-barna, szürke − elhalt fák kérge alatt fejl., tápl a lárvák − nem károsítják az élő fákat − belükben élő mikroorganizmusok segítik a cellulózbontásban Bostrychus capucinus – Piros csuklyásszú − ez nagy, 1 cm, piros − fő tápnövénye a tölgy Familia: Anobiidae –

Álszúk − 2-3 cm, sárgásbarna − ők is elhalt fában fejl., tápl − ők még a beteg fára sem mennek rá − épületfában, bútorokban Anobium punctatum – Kis kopogóbogár − fajneve most már: pertinax − éjjel aktív − szabálytalan járatok  antik bútorok valódisága 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. − „perceg”: megnagyobbodott pronotumukkal kocogtatják járataik falát  ♂ és ♀ megtalálja egymást − virrasztáskor hallották  „halál órája” − süketek, a faanyag rezgéseit érzékelik Superfamilia: Cleroidea Familia: Cleridae – Szúfarkasok − 18 hazai faj − szúféléket esznek, leginkább csuklyásszúkat − lárvák és imágók is ragadozók − a petéket a szúk járataiba rakják eleve Thanasimus formicarius – Vörösnyakú szúfarkas − pronotuma vörös − 1 cm − fenyőfák törzsén láthatjuk Trichodes apiarius – Szalagos méhészbogár − a genusnév a szőrösre, a fajnév a

házi méhre utal − ragadozó, kártevő − a lárvák méhek tojásaival, lárváival, bábjaival tápl. − a báb telel át, majd az imágó elhagyja a kaptárt − 1 cm Superfamilia: Cucujoidea Familia: Nitidulidae – Fénybogarak − selymes v. élénk fényűek − lárva a talajban bábozódik be Meligethes aeneus – Repce-fénybogár − 2 mm − tápnövénye a repce − 3 rokon fajnak is, a rajzás idejéből lehet megkülönböztetni őket: zöldes  május eleje, repce  május vége, június eleje, ólmos  június vége − tavasszal a még ki sem nyílott repcebimbókba befúrja magát, virágporral tápl. − nőstények a magházba rakják tojásaikat − a lárvák is virágporral tápl. − imágó alakban telelnek át 4 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Familia: Coccinellidae – Katicabogarak − 100 hazai faj − 0,5 – 1 cm − ragadozók, néhány növényevő − tápl. fajfüggő, pl pajzstetvek, liszteskék −

aposzematikus (?) színezet − keserű ízű a haemolymphájuk  védelem Coccinella septempunctata – Hétpettyes katica − lárva és imágó is levéltetvekkel tápl. − ilyen helyeke petéznek is − campodeoid lárvája kék alapon sárga mintás − imágó telel át Adalia bipunctata – Kétpettyes katica − életmódja megegyezik az előzőével − több színváltozata van, forma typica: piros alapon két fekete pötty Subcoccinella vigintiquatorpunctata – Lucernaböde − növényevő, kártevő − lucerna levelét eszi Thea vigintiduopunctata – Huszonkétpettyes katica − ragadozó ill. a levéltetvek mézharmatával tápl − nedvesebb helyeken, vízpartok mentén fordul elő − telelni is a nádasba húzódik Familia: Mordellidae – Marókák − farfedője hegyes − imágó fitofág − lárva fitofág v. xilofág, esetleg szaproxilofág Variimorda fasciata – Szalagos maróka − 0,5 – 1 cm − szilva, körte, stb. károkozója lehet Familia:

Tenebrionidae – Gyászbogarak − a fajok 93 %-a teljesen fekete, de ez az egyedüli rovarcsoport, ahol előfordul teljesen fehér is − hazaiak mind feketék − fitofág v. szaprofág lárva és imágó is Tenebrio molitor – Nagy lisztbogár − 1,5 m − meleg, párás helyek − mezőgazdasági kártevő is lehet − lárvája a „lisztkukac” 5 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Blaps mortisaga – Halottbűzű bogár − sötét nedves helyeken, gyakran behúzódik emberi építményekbe, pl. pince − 2-3 cm − síkvidéken, néha dombvidéken − apter − szapro-, fitofág − büdös Opatrum sabulosum – Sároshátú bogár − imágó fitofág − lárva rhizofág − erdei fenyő − főleg dombvidéken − nagyon gyakori Familia: Meloidae – Hólyaghúzó bogarak − szárnyfedő nem éri el a potroh végét − cantharinin: orvosok használták ( név), de hamar rájöttek, hogy kis mennyiségben is halálos − életmenetük:

hipermetabolia: pete  triangulus („három karú”) lárva (L1)  méheken megkapaszkodva a kaptárban tápl.  L2 levedlik, de nem hagyja el  álbáb (valójában nyugalmi állapotú L3)  L4  tavasszal L4 valóban bebábozódik  imágó (tehát pete-lárva-álbáb-lárva-báb-imágó) Lytta vesicatoria – Kőrisbogár − imágóik növényevők, fő tápl. kőris, de tölgy, éger, juhar is − nagy mennyiségben tartalmazza testük a cantharinint  védelem a méhkaptárban Meloë proscarabaeus – Közönséges nünüke − apter − nőstényeknek óriási, akár 6 cm-es potroh − 4-10 000 tojást raknak le, aztán meghalnak − 2-2 vörös folt az előtor oldalán − lágyszárú leveleket rágcsálnak Meloë violaceus – Kék nünüke − testfelépítése, életmódja megegyezik az előzőével − Meloë variegatus – Pompás nünüke – zöldes Epicauta rufidorsum – Hollóbogár − előtor vörös, szárnyfedője fekete − növényevő −

legelőkön szap. − a triangulus lárva szöcskék, sáskák tojásaival tápl. − nincs róla kép, nem lesz a ZH-ban 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Familia: Lagriidae – Gyapjasbogarak Lagria hirta – Közönséges gyapjasbogár − leggyakoribb gyapjasbogár − szőrös test − imágó fitofág, polifág − lárva szaprofág (lehullott levelek) − szárnyfedője vörösesbarna − talajba petézik és ide térnek vissza a lárvák bebábozódni Superfamilia: Chrysomeloidea Familia: Cerambycidae – Cincérek − hosszúkás test, fejlett rágók, rendkívül hosszú csápok − élő, v. frissen elhalt fában, fakorhadékban fejlődnek − imágók fitofágok − az, hogy hol rágnak, milyen a kivezető nyílás és a járataik  hat. bélyeg Cerambyx cerdo – Nagy hőscincér − tápnövénye a tölgyfa − elrághatja a fa nedvkeringését − fekete, a szárnyfedője vége vöröses − ha megzavarják, cincog − főleg dombvidéki −

4-5 cm, K-Eu és hazánk legnagyobb cincérfaja − imágó rövid életű, fák vagy gyümölcsök kifolyó nedvével tápl. − 2-3 évig fejlődik lárvája − május, június a rajzási időszak − védett Cerambyx scopolii – Kis hőscincér − egész teste fekete − 3-4 cm − főleg tölgy, de szélesebb körben elterjedt − domb-, hegyvidék − xilofág − 2-3 évig fejl. a lárva − nem védett Rosalia alpina – Havasi cincér − hegyvidéki fás társulásokban, bükkösökben − védett (10 000 Ft) Plagionotus arcuatus – Bársonyos darázscincér − ált. tölgy − zavarásmentes környezet − 3 év, melegebb időben lárvák „rajzanak” − külsejük mellett a röpképük is a darazsakat utánozza 7 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Dorcadion aethiops – Fekete gyalogcincér − gyalogcincérek: − 2 cm − tömzsibbek, rövidebb csáp − apterek, hártyás szárny hiányzik, szárnyfedő összenőtt − talajban fejl. −

lárvák növényevők, főleg fűféléket esznek − imágók nem tápl. − síkvidéken gyakoribbak, de mindenhol gyeptársulásokban Dorcadion pedestre – Kétsávos gyalogcincér − vörös láb − szárnyfedőjének varrata mentén 2 fehér sáv Dorcadion scopolii – Nyolcsávos gyalogcincér − 8 sáv a szárnyfedőn Morimus funereus – Gyászcincér − tölgy, bükk − hegyvidék − 2-3 cm, zömök, röpképtelen − lárvája bükkfában fejl. − védett Hylotrupes bajulus – Házi cincér − egyetlen cincér, ami régóta elhalt faanyagban is fejl. − főleg fenyő, de tölgy, stb. − háztető szerkezetében olykor nagy károkat okoz − lárvája 2-3 évig fejl., de száraz fában akár 10 évig is Familia: Chrysomelidae – Levélbogarak − 650 hazai − domború test, max. 1 cm − imágó és lárva is leveleket esznek (fitofág)  kártevők − élénk színűek Melasoma populi – Nagy nyárlevelész − élénkvörös szárnyfedő, kékes előtor

és fej − nyárfa − a nyárleveleket oldalt berágják, besöndörgetik és ebbe rakják a tojást Leptinotarsa decemlineata – Burgonyabogár − 1850 Colorado – több csucsorfélét is evett  majd mikor áttértek a burgonya (Solanum tuberosum) nagyüzemi termesztésére az egész világon elterjedt  1947-re Mo-n is megjelent − paradicsomot, paprikát is károsíthat − a báb telel át; szárnyfedőjén 10 db hosszanti csík  név 8 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera 2. Superfamilia: Curculionidea Familia: Curculionidae – Ormányosbogarak − világ legfajgazdagabb családja − 1400 hazai faj − kizárólag növényevők − valószínűleg nem lesznek a ZH-ban Subfamilia: Scolytinae – Igazi szúk − élő faanyagot is károsítanak (ellentétben a csuklyás- és álszúkkal) − a kambiumrészt eszik − különböző alakú járatrendszerek  faji hat. bélyeg − hengeres testű, sötét, néha szőrös test, a pronotum és a potroh

fele-fele arányban oszlik meg Ips typhographus – Betűzőszú − lucfenyő Subfamilia: Curculioninae − térdelt bunkós csáp − ormány: pofa megnyúlása, a végén rágó − az ormány mérete azzal a terméssel arányos, amibe petézik Otiorhynchus ligustici – Hamvas vincellérbogár − dombvidék; lucerna − röpképtelen; kis ormányképlet − 1 cm Liparus glabrirostris – Acsalapú ormányos − hazai legnagyobb, acsalapún fejl. − domb-, hegyvidék − sötét alapon sárgán pettyegetett Cleonus punctiventris – Lisztes répabarkó − fő tápnöv. a cukorrépa − imágó a répa föld feletti hajtásaival, leveleivel tápl. − lárva a föld alatt, a gyökérben − 3-4 mm Curculio nucum – Mogyoróormányos − tölgy, bükk, mogyoró − főleg dombvidék − imágó a mogyoró föld feletti hajtásaival tápl. − a nőstény a mogyoró termésébe rakja tojását  a kikelt lárva vagy kimászik és a talajban válik inaktívvá, vagy (gyakrabban) a

mogyoróban marad, bent lesz inaktív  majd kijön és a talajban bábozódik be Készítette: Furka Tünde 9