Tartalmi kivonat
A Föld energiaháztartása Energia fogalma: Az anyag munkavégzési képessége, ami a legkülönbözőbb megjelenési formákban ismeretes. Energiahatékonyság: energiapolitikában használatos olyan módszer, amely műszaki, technológiai, gazdasági és jogi eszközök segítségével az E felhasználás csökkentésére alkalmas, miközben nő az energetikai szolgáltatások színvonala. Ma az emberiség 20%-a fogyasztja a Világ energiájának 58%-át, míg a legszegényebb 20% az energia 4%-át használja fel csupán. Az USA a világnépesség 5%-t képviseli. A fejenkénti energiafogyasztás kétszeres a Japán népesség fejenkénti energiafogyasztásának és 12x-e a kínainak. „Energiafaló” társadalom 9 milliárd emberre?? Megoldás: új energiarendszer: Decentralizált energiatermelés Megújuló energiaforrások Értékrend, életmód váltás Alternatív energiaforrások: természetes eredetű, megújuló, : biológiai, nap, szél,
víz, geotermikus E: környezetkímélő, lokális E nyerés, kis E sűrűség, olcsó üzemeltetés. Az energia honnan származik? Nap: évi 178 000 TW E-t juttat a Földre. (15 ezerszerese az ember által felhasznált mennyiségnek) 30% visszaverődik, 50%-a elnyelődik, 20% a víz körforgását biztosítja. 0,06% jut fotoszintézisre Élet és fosszilis anyag forrása. Fosszilis tüzelőanyagok: szén, olaj, földgáz. Ipari országokban az energia 90%-át, világszerte az energia 75%-át szolgáltatják. Kőolaj XX. századi vezető szerepe – PÓTOLHATATLAN?!? Véges készletű fosszilis tüzelőanyagoktól való függés. Ma: fosszilis tüzelőanyagokban található maradék energia 11 napnyi napsütéssel egyenértékű. Megújuló energiaforrások: nap, fény. XXI sz fő üzemanyaga a hidrogén. Ez visszatérés az ipari forradalom előtti időkhöz (izom, nap, szél, víz, növény). Ma Magyarországon az elektromos áram termelése: 4% szén, 16 %
lignit, 10% olaj, 27% gáz, 40% nukleáris energia, 3 % víz. A mai energiarendszer teljesen megkerül mintegy 2 milliárd embert, aki nélkülözi a modern üzemanyagokat és a villanyáramot, aki nem engedheti meg magának az energia legtöbb jótéteményét, pl. a hűtést vagy a meleg vizet. Ráadásul a nem megújuló erőforrások gyors kimerítésével és több milliárd tonna kipufogógáz légkörbe juttatásával olyan folyamatokra építettük a gazdaságot, amelyek nem tarthatók fenn még egy évszázadig. A források korlátai olyan erőt jelentenek, melyek segítenek eltávolodni a fosszilis tüzelőanyagoktól. (ehhez járul még az éghajlatváltozás kényszere) Ma a fogyasztás 30%-át az olaj teszi ki. Ez a fő energiaforrás Földgáz: 23% Szén (áramtermelésben vezető helyen): 22%. Földgáz és a szén elég a század végéig, vagy még tovább, de az olaj nem. Olcsó kőolaj kimerülése Geológusok becslése szerint: durván egy
billió hordó olajat lehet még kitermelni, 800 milliárd hordónyit már elhasználtunk. (Fele!!!) A világtermelés csúcsa 2010-ben lesz, ezután gyors hanyatlás. Más becslés: egy évszázaddal későbbre teszi a csúcsot. Ma naponta 67 millió hordó olajat használunk fel. Készlet: 1012 hordó Napi fogyasztás: 67*106 Készletek még 14925 napig, azaz 365 napig elegendőek (azonos szintű felhsználás esetén!!), ami 41 év. (Magyarországon 30 év.) Probléma: fejlődő országok. Ha Kína, India és a fejlődő országok az ipari országok szintjén szeretne élni, olajtermelést meg kellene 3*-ni!! Még a kimerülés előtt kénytelenek leszünk váltani a szennyezések miatt: a fosszilis tüzelőanyagok égetése a légszennyezés fő forrása, víz és talajszennyezés: CO2, CO, SOx, NO x , szmog, egészségügyi problémák, savas esők, üvegházhatás, 200 év telet el azóta, hogy elkezdtük égetni a a megkövült növényekbe zárt napfényt,
melynek felhalmozódása több millió évig tartott, az csak nemrég vált tudatossá, hogy a tüzelés felborítja a Föld sugárzási egyensúlyát és melegedéshez vezet. CO2 arányát 30%-al növelte meg, ami csapdában tartja a hőt. (Hosszú hullámú sugarakat mintegy csapdában tartják és visszasugározzák a földfelszín felé.) Ma számos folyamatot figyelnek meg, ami a globális melegedést mutatja: tengerszint emelkedés, gleccserek csökkenése, korallzátonyok pusztulása, El Nino jelenség. A légköri CO 2 szinten tartásához a kibocsátás 60-70%-os csökkentése kell. ENSZ keretegyezménye(Kiotoi Egyezmény) XXI. sz új energetikai beruházások 80%-a a fejlődő országokban Új energiapiacok. Információs forradalom: szoftver, telekommunikáció, szolgáltatóipar a húzó ágazatok. Decentralizált, önálló, megbízható energiaszolgáltatás szükséglete. Megújuló energiaforrások: Szél: Perzsiában, 1000 éve, onnan Kína,
Európa.Dán mérnökök fejlesztették ki 70-es években. Ma Változtatható hajlásszögű, üvegszálas, 40 méteres lapátokkal. 1998-ban a piac: 2 milliárd dollár, 25%-al nő. Nap: fotovoltaikus napelemek: a napsugárzást közvetlenül árammá alakító félvezető eszköz. Ára várhatóan 50-75%-kal csökken a tömeggyártással, versenyképessé válik. Üzemanyagcella.: elektrokémiai eljáráson alapul, hidrogén és oxigén egyesítésével víz és energia kel. Égetésnél 2* hatékonyabbak. Ma földgázzal működnek. Jövő: vízből nyert hidrogén Fő energiahordozó és raktározó közeg lesz a hidrogén