Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » A közlekedés környezeti hatásai

A közlekedés környezeti hatásai Közlekedés története (forradalmak története): I. e 4000 kerék, Mezopotámia, Kína, Perzsiában az első utak I. sz első századra római kövezett utak 1800-as évek: gőzhajó, hőlégballon 1900-ra: gőzhajó elterjedése, vasút (160 km/h, személyforgalom 90%-a, teherforgalom 70%-a), földalatti, kerékpár  XX. sz: autók tömeges gyártása, légi közlekedés 1900: 4 millió ló és 400 000 motoros jármű 1930: 400 000 ló és 20 millió autó az USA-ban.  XXI. sz: tisztább energiaforrások, földgáz, megújuló üzemanyagok     Közlekedés volumene:  Jelenleg az autók száma a világon meghaladja az 500 milliót.  Autók, teherautók, repülőgépek személy és teherfuvarozása a döntő, a környezetkímélőbb megoldások (vasutak, kerékpár.) háttérbe szorul 1995: 107 millió kerékpár 1998/: 79 millió db  Leggyorsabban növekvő ágazat: légi közlekedés 1950: 28 milliárd utaskilométer

1998: 2,6 biliárd utaskilométer  Autóhasználat okai: • növekvő gazdasági jólét, DE: amerikai városokban átlag 141 %-l több autó van, mint az európai városokban, pedig az egy főre eső jövedelem 15 %-l kevesebb. • kényelem, • alacsony üzemanyagköltségek, adók • társadalmi, egészségügyi költségek nem mutatkoznak meg az autóhasználat árában • alternatív megoldások (tömegközlekedés, kerékpár, infrastruktúra) hiánya • külvárosi hipermarketek terjedése • iparban: just-in-time szállítás bevezetése A mobilitás ára: (a közlekedés környezeti és társadalmi költségei)  társadalmi igazságtalanságok USA a világ közlekedési energiájának harmadát használja, az ipari államok 19%-os lakossági aránnyal a közlekedési energia 59%-t használja.  Balesetek  Évente a világon közel 1 millió ember hal meg az utakon, többségük gyalogos. ba lesetekből származó termeléskiesés: 500 milliárd dollár

veszteség a világgazdaságnak.  szén-dioxid kibocsátások Az ipari országokban a szén-dioxid kibocsátás leggyorsabban növekvő forrása az utazás. 1971: 17% 1997: 23%  szmog, egyéb káros anyag kibocsátások: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd szennyeződések, ólom Fotokémiai szmog és savasodás kialakulásához vezet, levegőszennyezés egyes területeken több ember halálát okozza, mint a közlekedési balesetek. Repülőgépek hatása: üvegházhatású gázok kibocsátásának 3,5%-a, elsősorban a sugárhajtású gépek, sztratoszférába: szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxid, korom és szulfát.  közlekedési dugók  városok terjeszkedése amerikai metropolisok fő formáló tényezője: autópálya rendszer és autóhasználat  erdők és gazdaságok területének csökkenése ökológiai rendszerben változások, talajvíz minősége romlik, populációk elszigetelődése  zaj stressz okozta zavarok, szív-és érrendszeri

megbetegedések, hallás károsodások pl. Japánban a lakosság 30%-a 65 dB feletti zajszinten él  közlekedés növekvő energiafelhasználása Ezek költségei háromszorosan meghaladják az autósok által fizetett adók (üzemanyagadók, gépjárműadók, úthasználati díjak) összegét. Az autósok által meg nem fizetett, társadalmi költségek a GDP (Gross Domestic Product v. bruttó hazai termék) kb. 5 %-át teszik ki az ipari országokban Kibocsátott légszennyező anyagok és hatásaik:  Szén-dioxid: üvegházhatás, mennyisége Magyarországon: 1998-ban össz. 62 354 ezer tonna, amiből 10 850 ezer tonna a közlekedés  Szén-monoxid: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik, 90%-a a közlekedésből és az iparból származik. Egészségügyi hatása: csökkenti a vér oxigénszállító képességét. 1998-ban össz. 736 ezer tonna, amiből 465 ezer tonna a közlekedés  Ózon: fotokémiai oxidáns, nitrogén-oxidok és

oxigén reakciójából UV fény hatására. Egészségügyi hatása: rontja a légzést, fejfájást okozhat, irritálja az orrot, torkot. Roncsolják a szerves anyagokat, fákat, mezőgazdasági termelést csökkentik.  Ólom: Motorbenzin ólomtartalma a hajtóanyagok kompressziótűrésének javítását szolgálja. Ólomtartalom korlátozása vagy betiltása Egészségügyi hatásai: a csontvelő vörösvérsejtjeiben gátolja a hemoglobinszintézist. Légzőrendszeri megbetegedésekhez vezet. 1980-ban még 634 tonna volt az ország ólom kibocsátása, 1993-ban 217 t, 1998-ban 82 t.  Szilárd anyagok: elsősorban dízelüzemű járművekből, dízelkorom. 1998-ban össz. 127 ezer tonna, amiből 19 ezer tonna a közlekedés  Nitrogén-oxidok: Kibocsátása a járműforgalommal nő. NO 2 és N 2 O Kb a kibocsátás 50%-a jön a közlekedésből. Légzőszerveket támadja meg 1998-ban össz. 202 ezer tonna, amiből 114 ezer tonna a közlekedés  Kén-dioxid: Elsősorban

dízelüzemnél. 1998-ban össz. 591 ezer tonna, amiből 3,5 ezer tonna a közlekedés  Illékony szerves vegyületek: szénhidrogének elegye (metán és un. Nemmetán szénhidrogének), reakcióképesek, környezeti és egészségi hatással Pl. foszgén, benzol, szén-tetraklorid, stb mérgezőek, rákkeltőek 1998-ban össz. 140 ezer tonna nem-metán szénhidrogénből 66 ezer tonna a közlekedés, metán: 13 ezer tonnából 1,3. Légszennyező anyagok környezeti hatásai  Fotokémiai szmog: először Los Angelesben figyelték meg az 50-es években. Ózon és más fotooxidánsok, pl PAN (peroxiacetil-nitrát) a felszín közelében képződnek a nitrogén-oxidok és illékony szénhidrogének kibocsátásából UV fény (napfény) hatására, állandó magas légnyomású időjárás esetén. Köhögés, fulladásos tünetek lépnek fel, sírási inger.  Savlerakódás: vagy savas eső, vagy savas ülepedés vagy savasodása. A környezet savasodása a kén és

nitrogén vegyületek kibocsátása miatt. 1970-es években: Skandináv tavak savasodása (mészkőben szegény, gránitos kőzeteken). pH 4,5 alá is mehet, kioldja az alumíniumot, ami mérgező, halak kihalnak.Ugyanez É-Amerikában, Kanadában is, pl a Nagy-Tavaknál Megoldás: meszezés. Talajok, erdők savasodása, amihez a mezőgazdasági területek műtrágyázásából származó nitrogén is hozzájárul. Erdők, fenyvesek pusztulását okozza. Talajban a mérgező nehézfémeket mobilizálja Esővíz pH-ja: 5,6, ipari területeken: 4,4 is lehet. Balaton pH-ja 8, amit a csapadékvíz nem tud befolyásolni, ország kb. 1/3 érzékeny a savasodásra. Épületek károsodása. Megoldás:  Kibocsátások csökkentése, limitje: üzemanyagok kén, ólom és benzoltartalmának szigorítása. • Városi kén-dioxid konc. Csökkent 30-75%-al az ipari országokban • Szilárd részecskék a 70-es évekbeli érték felére csökkent • Ólom kibocsátás 50%-al csökkent a nagy

európai városokban és 85%-al É-Amerikában  Járművek kibocsátásának csökkentése, ellenőrzése: katalizátorok. (két és háromutas katalizátorok, CO és CH-ek kibocsátásának csökkentése oxidációval és NO x kibocsátásának csökkentése redukcióval.- csökken a motor hatékonysága) Járműpark korszerűsítése. Új üzemanyagtípusok: üzemanyagcellák, hibrid autók, hidrogén.  Új közlekedési struktúra: szélesebb választék: tömegközlekedés, vasút, kerékpár