Szociológia | Tanulmányok, esszék » Márton Anett - A nagy amerikai társadalom a 60-as években

Nyíregyházi Főiskola Gazdaságtudományi Tanszék A nagy amerikai társadalom a 60-as években Készítette: Márton Anett Gazdálkodási szak II. évfolyam, 1 félév E csoport Nyíregyháza, 2003. november 28 1 Tartalomjegyzék II.Bekezdés II.A 60-as évek történései az USA-ban II/1. 1960 II/2. 1961 II/3. 1962 II/4. 1963 II/5. 1964 II/6. 1965 II/7. 1966 II/8. 1967 II/9. 1968 II/10. 1969 III. Politika és a közvélemény IV USA és Kuba viszonya V. Pozitív diszkrimináció az USA-ban VI David C. Karten professzor vélekedése az amerikai társadalom jellemének alakulásáról VII Statisztika a 60-as évek hippi mozgalmának élharcosairól VIII. Befejezés 2 I. Bekezdés Történetük a 60-as és 70-es évek szellemi erjedésének idején kezdődött. A mozgalom alapítói közül sokan a húszas éveik elején kivették részüket az Amerika nagy átalakulását jellemző drugs, sex, and rock and roll kultúrájából. Első intellektuális kalandjaikat a m

arxizmus és trockizmus fals racionalitásában találták. Az USA-ban ekkor valódi kulturális forradalom folyt. A polgárjogi mozgalmak, női egyenjogúság és természetesen a vietnami háborúellenzés jelszavaitól volt hangos a közélet. Amerika és vele együtt a liberális demokráciák elvesztették önbizalmukat, és öngyilkosságra készültek. A hivatalos politikában is váratlan dolgok történtek. 1964-ben a republikánusok Barry Goldwater arizonai szenátort indították az elnökválasztáson. Goldwater szakítani akart a hidegháborús tabukkal. Az agresszív szovjet külpolitikára kemény amerikai ellenlépéseket javasolt. Ha az oroszok fegyverkezési versenyt akarnak - hirdette -, akkor Amerika a demokratikus kapitalizmus minden kreativitását felhasználva vegye fel a kesztyűt. Nem kiegyezni akart a másik szuperhatalommal, hanem térdre akarta kényszeríteni. Gazdaság- és társadalompolitikájában is a kor ízléséhez képest új javaslatai voltak.

Libertariánus módon a minimális államot, az adók csökkentését, a nagy bürokráciák leépítését és a szabad versenyt hirdette. Kiállt a polgárjogok mellett is Az amerikai függetlenségi nyilatkozatot olyan univerzális dokumentumnak tekintette, amely szerint a szabadság minden emberi lény természetes joga, függetlenül attól, hogy az illető fehér, fekete vagy barna, férfi vagy nő, amerikai vagy orosz. Goldwater választási kampányának társelnöke egy volt demokrata szakszervezeti vezető, Ronald Reagan. Goldwater megsemmisítő vereséget szenvedett Johnsontól. Radikális javaslatai elbuktak Akkor még. II. A 60-as évek történései az USA-ban II/1.:1960 Január 21. : Biztonsági egyezmény az USA és Japán között Alig tizenöt évvel a második világháború befejezése után az Egyesült Államok és Japán, az egykor ellenségesen egymással szemben álló hatalmak egyezményt kötnek. Ama jog fejében, hogy Japánban csapatokat

állomásoztasson és légi támaszpontokat építsen, az Egyesült Államok vállalja, hogy katonai segítséget nyújt támadása esetén. 3 Február 1.: Tüntetés a diszkrimináció ellen Négy színes diák Greensboróban egy csak fehéreknek fenntartott étterem bárpultjához ül a faji megkülönböztetés elleni tiltakozásul. Február 18-28.: A VI II téli olimpiai játékok: Squaw Valley-ben megrendezik a VIII. téli olimpiai játékokat Május 1. : Az U-2 lelövése rontja a kelet-nyugati viszonyt Egy U-2 típusú amerikai repülőgépnek a Szovjetunió fölötti lelövése megrontja a szuperhatalmak közötti viszonyt. A Szovjet légtér megsértése elleni tiltakozásul a szovjet küldöttség május 17-én elhagyja a Párizsban előző nap megkezdődött kelet-nyugati csúcsértekezletet. Az Egyesült Államok 33 000 m magasságban repülő U-2 típusú gépekkel 1958 ót a folytat felderítést a Szovjetunió fölött. Május 1-én a szovjeteknek első ízben

sikerült az Urálban Szverdlovszk körzetében lelőni egy U-2-est. A pilóta, Gar Powers megmenekül és szovjet fogságba kerül. 1962 f ebruárjában Berlinben kicserélték Rudolf Abel szovjet kémmel A repülőgép lelövése súlyos csapás volt az Egyesült Államoknak; Dwight D Eisenhower elnök május 11-én hivatalosan megerősítette a felderítő repülőgépek tényét. Az a kísérlet, hogy az U-2-esek további repüléseiről való hivatalos lemondással mentse a csúcsértekezletet, nem járt eredménnyel: Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető a kémrepülések beszüntetését és az Egyesült Államok bocsánatkérését követelte. Amikor Eisenhower ezt elutasította, a n égyes csúcs összeomlott. A Szovjetuniónak azt az indítványát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a lelőtt gép miatt ítélje el az Egyesült Államokat mint agresszort, elutasították. 4 II/2.: 1961 Január 20.: John F Kennedy az USA új elnöke John F. Kennedy (Demokrata Párt) az

Egyesült Államok 35 e lnöke 44 évével eddig a legfiatalabb elnök és az első katolikus eben a hivatalban. Alelnöke Lyndon B Johnson Kennedy csekély fölénnyel nyerte meg a választásokat (1960. XI8) vetélytársával, a republikánus Richard Nixonnal szemben. Választási jelszava ez volt: „Pezsdüljön újra az élet ebben az országban”. Harcolni kíván a m unkanélküliség felszámolásáért, gazdasági fellendülésre törekszik, és határozottan fel akar lépni a kommunizmus ellen. Az Egyesült Államok fenyegetettnek érzi magát Fidel Castro kubai elnök szovjetbarát magatartása miatt és a Szovjetunió további előretörésétől tart. Kennedy hivatali ideje elején a hidegháború politikáját követi. A kubai válság után a kétoldalú kapcsolatok javítására törekszik a Szovjetunióval. Székfoglaló beszédében Kennedy hangsúlyozza az Egyesült Államok vezető világhatalmi szerepét. Arra szólítja fel az amerikaiakat, hogy valamennyien

külön-külön is harcoljanak „az emberiség közös ellensége: a zsarnokság, a szegénység, a betegség és a háború ellen”. Egyéni kezdeményezésre buzdít mindenkit: „Ne azt kérdd, mit tehet az ország érted – azt kérdd, te mit tehetsz az országért.” Kennedy politikájában a külpolitika áll előtérben. Látja, hogy a harmadik világ sok országa nehéz gazdasági és szociális helyzeténél fogva a kommunizmus felé tendál. Ezt megakadályozandó erőteljesebben kívánja az érintett országokat, mint partnereket az amerikai politikába bevonni. Segélyprogramok és gazdasági fejlesztéshez nyújtott támogatások hivatottak őket a Nyugat oldalán tartani. Kennedy abból indul ki, hogy a gazdasági stabilitás az előfeltétele a demokratikus fejlődésnek, amelyet támogatni kell. Július 2.: Hemingway halott Ernest Hemingway Nobeldíjas amerikai író 1961. j úlius 2-án, 61 éves korában Ketchumban öngyilkos lesz. 5 II/3.: 1962 Február

20.: Az első amerikai űrutazás Az első amerikai űrhajós, Hohn H. Glenn Mercury típusú űrkabinban háromszor kerüli meg a Földet és az előre megadott területen száll le az Atlanti-óceárnon. Első embert szállító űrhajójukkal az amerikaiak behozzák a Szovjetunió előnyét az űrhajózásban. Glenn űrhajója 4 óra 56 perc 26 másodpercig tart 20 000 km/óra sebességet ér el és 129 000 km-t tesz meg. Repülés közben az űrhajót kézi vezérléssel tudja irányítani A leszállás után egy hajó veszi fedélzetére az űrkabint. A repülés lélektani hatása az USA-ban épp akkora, mint a technikai teljesítmény gyakorlati haszna. Augusztus 4.: Marilyn Monroe Hollywood sztárja 1962. augusztus 4-én elhunyt Marilyn Monroe amerikai filmszínésznő, altató túladagolása következtében. Halála indítékairól mindmáig sokféle találgatás kering Marilyn Monroe eleinte fotómodell (képeslapok, aktképek), majd az ötvenes években kisebb szerepeket

kap filmekben. Első sikerét 1953-ban aratta a „Niagara” és a „Szőkék előnyben” című filmekkel. A naiv, csacska, szép, érzéki szőkeség típusát alakította Filmgyára, a 20th Century Fox tőkét kovácsolt erotikus megjelenéséből, és fokozatosan szexszimbólummá formálta. Monroe próbálkozásai, hogy komolyabb szerepekkel bizonyítsa tehetségét, félresikerültek. Teste áruba bocsátását így kommentálta: „A szexbomba tárgy, én meg gyűlölök tárgy lenni.” Október 2.: Megalakult a Tízek Klubja A tíz legfejlettebb ipari állam: Belgium, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK, Olaszország és Svédország részvételével külön csoport alakult a Nemzetközi Valutaalap keretében azzal a c éllal, hogy hitellel lássák el, amikor már nem képes a tartalékvaluták: az amerikai dollár és a brit font ellen irányuló spekulációs hullámokat elhárítani. 6 Október 22.: A kubai

válság fenyegeti a világbékét John Kennedy amerikai elnök azt követeli a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában létesített rakétatámaszpontjait és szállítsa el az odatelepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. A kubai válság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfrontáció fenyegeti a világbékét. Amerikai felderítő repülőgépek Kubában olyan katonai létesítményeket fényképeztek le, amelyek a Szovjetunió rakétatámaszpontjaihoz hasonlítanak. Kubáról az Egyesült Államok délkeleti része egy esetleges szovjet támadás hatósugarába esne. A Szovjetunió nyilván arra számított, hogy a rakétatelepítéssel politikai nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra. 1959 óta, amióta az Egyesült Államok bojkottot hirdetett Fidel Castro rezsimje ellen. Kuba szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval, Kuba és az Egyesült Államok között viszont tovább nőtt a feszültség (CIA-partraszállás a

Disznóöbölben). Kennedy elnök azzal reagál az új értesülésekre, hogy tengeri blokádot rendel el Kuba ellen. Mivel több szovjet hajó és egy szovjet tengeralattjáró a záróövezet közelében tartózkodik, katonai konfrontáció, atomháború veszélye fenyeget. Ám a szovjet hajók visszafordulnak vagy leállnak. John F Kennedy elnök és Nyikita Sz Hruscsov miniszterelnök jegyzékváltás útján rendezi a válságot. Az Egyesült Államok garancianyilatkozatban vállalja, hogy nem hajtja végre invázióit Kuba ellen, Hruscsov pedig október 28-án elrendelte, hogy ENSZellenőrzés alatt szereljék le a kubai szovjet rakétatámaszpontokat. II/4.: 1963 Április 22.: A liberálisok visszaszerzik a hatalmat Lester Bowler Pearson liberális politikus új választások után felváltja a miniszterelnöki poszton a konzervatív John George Diefenbakert Kanadában. 7 Június 26.: John F Kennedy elnök kijelenti: „Berlini vagyok” John F. Kennedy amerikai elnök

németországi látogatása harmadik napján a s chönebergi városháza előtt beszédet mond, amelyben az Egyesült Államoknak a nyugati szövetségekhez, kivált a Német Szövetségi Köztársasághoz való rendíthetetlen hűségét hangsúlyozta. Szónoklatát zárva németül ezt mondta: „Ich bin ein Berliner” (berlini vagyok). A beszéd után az elnök a Charly ellenőrzési pontnál megtekinti a berlini falat. Utána a szabadegyetem hallgatói előtt kijelenti, hogy változatlanul hisz Németország újraegyesítésében. Kennedy kijelentését az egész szövetségi köztársaságban lelkesen fogadták. Augusztus: Polgári harcosok menete Washingtonba A washingtoni menetel, amelyben 200 000 tüntető vett részt Martin Luther King néger baptista lelkész vezetésével, az Egyesült Államokban a polgárjogi mozgalom minden eddiginél nagyobb arányokat öltött. A mozgalom a négerek egyenjogúsításáért harcol Az 1875-ös polgárjogi törvény már megszüntette a

faji elkülönítést nyilvános intézményekben, az iskolákat kivéve, de ezt 1883-ban ismét hatályon kívül helyezték. Ma is vannak helyek, ahová négerek nem léphetnek be: iskolák, éttermek, közlekedési eszközök. A washingtoni kormány, de az egyes szövetsége államok is kísérleteket tettek ennek felszámolására, de többnyire elkeseredett ellenállásba ütköztek a f ehér népesség részéről. 1962-ben James H Meredith elérte, hogy mint első néger hallgatót felvegyék az oxfordi egyetemre. Szövetségi csapatokat kellett kiküldeni, hogy biztosítsák az előadásokon való részvételét. Az összecsapások során két ember életét vesztette és csaknem 400 megsebesült. Az első számottevő eredményeket a második világháború hozta. 1941-ben a h adiiparban törték át a faji elkülönítés falát, 1945-ben pedig az egész hadseregben. Az olyan irányú kísérletekben, hogy ezeket a v áltozásokat a ci vil szférára is kiterjesszék, eleinte

kudarccal végződtek. Csak 1954-ben minősítette a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi döntésében az iskolák faji elkülönítését alkotmányellenesnek. E döntés nyomán egy tömegmozgalom bontakozott ki, amelyben négerek mellett sok fehér szimpatizáns is részt vett. A mozgalom újabb és újabb területekre terjedt ki. 1955-ben egy néger asszony, Rosa Parks, Montgomeryben megtagadta, hogy átadja helyét egy autóbusz fehéreknek fenntartott részében. Letartóztatták, másnap a polgárjogi mozgalom hívei bojkottálták a város 8 valamennyi autóbuszát. Hogy elejét vegyék a zavargások terjedésének, megszüntették a f aji elkülönítést a közlekedési eszközökön. A négerek felismerték annak lehetőségét, hogy a polgári ellenállás eszközeivel érjék el céljaikat. Martin Luther Kingnek sikerült a faji megkülönböztetés elleni spontán megmozdulásokat szervezett ellenállási mozgalommá változtatnia, amely a következő évben újra meg

újra a figyelem középpontjába került. Az erőszakmentességet hirdette, amelynek sikerét Mahátma Gandhi már bebizonyította. A polgárjogi mozgalom tüntető ülőhelyfoglalásokat és bojkottokat szervezett. Négerek csoportosan keresnek fel „fehér” áruházakat, mozikat, könyvtárakat és éttermeket. 1961 májusában az amerikai Délre „Freedom Rider”-eket (szabadságutasokat) küldtek, színeseket és fehéreket, akik közös vonatokon utaznak, hogy tiltakozzanak a közlekedési eszközökön alkalmazott faji elkülönítés ellen. 1961 szeptemberében a mozgalomnak már 70 000 tagja van, akik közül 3600-at letartóztattak. A mozgalom az Egyesült Államok 20 szövetségi államának 100 vá rosára terjed ki. A washingtoni menet a mozgalmat országos üggyé teszi. A többségükben néger tüntetők kötött sok a fehér is, aki szolidáris néger honfitársai követeléseivel. „Madarak” – Hitchcock filmje Alfred Hitchcock brit rendező bemutatja

Hollywoodban forgatott legújabb horrorfilmjét, a „Madarak”-at (1963). A film rövid idő alatt világsikert arat November 22.: John F Kennedy merénylet áldozata lesz Országos körútja során John F. Kennedy elnököt a texasi Dallasban megölik Harminc perccel a halálos lövések után a 46 é ves elnök a Parkland Memorial Hospitalban belehal súlyos sérüléseibe, anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerült megmenteni. Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban mint az Egyesült Államok 36 elnöke leteszi az esküt. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a K ennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt 9 tengerészt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság Vallomást nem tesz Az események rekonstruálása a következő képet mutatja: 11.40

óra: Kennedy és felesége, Jacqueline repülőgépen Dallasba érkezik; 11.51 óra: az oszloppal nyitott gépkocsin elindul a repülőtérről; 12.30 óra: amikor a kocsi elhalad az Elm Streeten, Kennedyt és Conallyt több lövés éri egy ház ötödik emeletéről; 13.00 óra: Kennedy a kórházban meghal; 13.35 óra: a feltételezett merénylőt a Texas Színházban elfogják, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbártulajdonos, akit általában csak Jack Ruby néven ismertek, közvetlen közelről lelövi a merénylőt, Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul Ruby azt hozza fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől. Egy nappal később, november 25-én John F. Kennedyt ünnepélyes keretek között örök nyugalomra helyezik a washingtoni Arlington hősi temetőben. John Fitzgerald Kennedy sikeres üzletember

fia, állam- és közgazdaság-tudományt tanult Londonban, a Harvardon és a Stanfordon. 1947-től 1953-ig képviselő, 1953-tól 1961-ig, elnökké választásáig szenátor Az elnökké választott fiatal politikus az ifjabb nemzedék példaképe lett. Kennedy, a 35 elnök (demokrata) és az első katolikus ezen a poszton, alig három esztendeig volt „a világ leghatalmasabb embere”. 1960-ban szoros eredménnyel győzte le a választásokon a republikánus Richard M. Nixont Sokak szemében a brookline-i (Massachusetts) születésű Kennedy új reménysugár volt a politika szürke hétköznapjaiban. Amit az „új határokról” mondott, új szociálpolitikai és gazdaságpolitikai célokat tűzött az amerikai közvélemény elé. A „szegénység elleni harca” (öregek gondozása betegség esetén, az oktatásügy javítása stb.) nagy érdeklődést keltett. A külpolitikában – amelyet megzavart a kubai válság és a vietnámi konfliktus – a Szovjetunióval való

békés együttélést propagálta. 10 II/5.: 1964 Augusztus 2-4.: Az USA már hivatalosan is hadviselő Vietnámban Amerika vezénylet alatt álló dél-vietnámi őrnaszádok által a Tonkini-öböl két észak-vietnámi szigete ellen július 30-án végrehajtott rajtaütés után augusztus elején két amerikai rombolóra tüzet nyitnak észak-vietnámi torpedónaszádok. A tonkini incidens ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak arra, hogy a saigoni Amerikai-barát kormány oldalán közvetlenül is beavatkozzon a vietnámi harcokba. Augusztus 7-én az amerikai kongresszus olyan felhatalmazást fogadott el, amely szabad kezet adott az elnöknek haderő bevetésére. Az egyesült államok már 1964 elején is titkos hadműveleteket folytatott Észak-Vietnám ellen, s ezért az amerikai kormányt felelősség terheli a Vietkong által a saigoni diktatórikus rezsim ellen indított partizánháborúért. Hírügynökségi jelentések mindamellett arra utalnak, hogy a

„kommunisták erejének döntő forrása Dél-Vietnámban keresendő”. A dél-vietnámi kormány fokozódó gyengülése, amelyben közrejátszott az, hogy polgári körökben is nőt a vele szembeni ellenkezés, az Egyesült Államok délkelet-ázsiai befolyását veszélyeztette. Titkos szabotázsakciókkal, amelyben az amerikai titkosszolgálat is részt vett, el akarták vágni a Vietkong utánpótlást, el akarták riasztani a hanoi kormányt a dél-vietnámi ellenzék támogatásától. A tonkini incidens után az Egyesült Államok 1965 februárjában megkezdi Észak-Vietnám szünet nélküli bombázását (1968. I 30, 1970IV30) 11 II/6.: 1965 Április 30.: Újabb válsággóc a junta bukása után A junta Donald Reid Cabral vezette kormányának megdöntése és a Dominikai Köztársaság ezután kialakuló polgárháborúszerű állapot beavatkozásra készteti az Egyesült Államok kormányát. Lyndon B. Johnson amerikai elnök április 28-i tájékoztatása szerint

405 tengerészgyalogságot vezényeltek a Dominikai Köztársaságba, amelyet az Egyesült Államok fontos érdekszférájának tekintett. Április 30-án a pápai nuncius közvetít a fegyverszünet érdekében Május 2-án Johnson bejelenti, hogy az intervenciós csapatok megakadályozták kommunista kormány létrehozását. Június 3.: White 20 percig lebeg a világűrben A Gemini-4 űrhajó indításával az Egyesült Államok megkezdi eddigi legnagyobb űrkísérletét. James McDivitt őrnagy és Edward White őrnagy öt napon át kering a Föld körül. 2,7 millió kilométert tesznek meg ennek során. A kísérlet csúcspontja az, hogy Edward White 1965. j únius 3-án elhagyja az űrkabint és 20 percen át szabadon lebeg a világűrben. Augusztus 15.: A Beatles-együttes diadalútja A rocktörténet eddigi legnagyobb eseménye a leverpooli Beatles-együttes 1965. augusztus 15i fellépése New Yorkban a Sheastadionban 55 000 hallgató előtt játszanak a zenészek a

szabad ég alatt. A tömeg tombol és ujjong Míg a Beatles- együttes az Egyesült Államokban is mind nagyobb sikereket aratott, Andy Warhol amerikai pop-art művész nagy feltűnést keltett alkotásaival. Pittsburgi bányász fia, grafikusnak készült, s az ötvenes években New Yorkban a reklámszakmában dolgozott. Ebben az időben támadt az a gondolata, hogy a kommerciális művészet éppoly igaz, mint amilyen kommerciális az igaz művészet. Warhol festő lett és bankjegyeket, gyufadobozokat, kólás üvegeket és konzervdobozokat, valamint popénekesek, filmsztárok stb. durván 12 raszterezett fényképeit festi. Ezekkel a motívumokkal ábrázol mindennapi jelenségeket mint művészeti alkotásokat. II/7.: 1966 Február 1.: Baster Keaton halála Baster Keaton (Joseph Francis Keaton; született 1896. X 4, Pickway, Kansas) amerikai filmszínész és rendező, komikus („az ember, aki sosem nevetett”) meghal Hollywoodban. December 15.: Disney, a trükkfilm atyja

A kaliforniai Burbankban 1966. de cember 15-én, 65 é ves korában elhunyt Walt Disney, amerikai trükkfilmrajzoló és producer. Trükkfilmjei mellett, amelyekhez olyan figurákat alkotott, mint Miki egér és Donald kacsa, Disney természeti és dokumentumfilmeket is készített. 1955-ben nyílt meg Kaliforniában a Diseyland, amely az USA legnagyobb turistaattrakciói közé tartozik. II/8.: 1967 Február 18.: Oppenheimer fizikus halála Julius Robert Oppenheimer (született 1904. IV 22, New York) amerikai atomfizikus, akinek a vezetése alatt 1943-ban Los Alamosban az első atombombák készültek, meghal a New Jersey állambeli Princetownban. Oppenheimer visszautasította a hidrogénbomba kifejlesztésében való részvételt, s ezért Dwight D. Eisenhower elnök 1954-ben állítólagos kommunista beállítottság miatt megvonta tőle a jogot arra, hogy titkos tervek munkálataiban részt vegyen. John F Kennedy elnök 1963-ban rehabilitálta 13 Április 15.:

Tiltakozás az USA-ban Több mint 350 000 e mber tüntet 1967. á prilis 15-én Martin Luther King néger vezető irányítása alatt New Yorkban a v ietnami háború ellen. A délkelet-ázsiai amerikai elkötelezettséget mind több bírálat éri. Világszerte feltűnést kelt, hogy Muhammad Ali, alias Cassius Clay színes ökölvívó-világbajnok a texasi Houstonban április 18-án megtagadja a katonai szolgálatot. Az Észak- és Dél-Vietnám határán végrehajtott légi offenzívával, amelynek során növényvédő szerek kiszórásával „lombtalanítják” az erdőket, a háború új szakasza kezdődik. II/9.: 1968 Január 30.: Fordulat az USA politikájában a Tet-offenzíva után A Vietkong és az észak-vietnámi csapatok Tet-offenzívájának a megindításával (a holdújév napján) fordulat következett be a vietnámi háborúban. A Vietkong alakulatai a dél-vietnámi Saigonban betörnek az amerikai nagykövetségre és megszállják. Más dél-vietnámi

városokban is támadásokra kerül sor Az offenzíva elhízódása, intenzitása, ütőereje és mozgékonysága az Egyesült Államok sokkot vált ki. Az amerikai kifárasztási taktika csődöt mondott. Lyndon B Johnson az előtt az alternatíva előtt áll, hogy a katonák követelésének eleget téve csapaterősítéseket küld, ami az Egyesült Államok teljes katonai elkötelezettségét jelentené Vietnámban, vagy elutasítja a csapatköveteléseket és ezzel beismeri a Vietnámban folytatott amerikai politika kudarcát. A katonai helyzetre és az amerikai társadalomban egyre erősödő bírálatra való tekintettel az elnök májusban a tárgyalások megkezdése mellett dönt. Március 17.: Aranyválság Az Egyesült Államok megszünteti a dollár kötelező 25 százalékos aranyfedezetét. 1967-ig az aranypiac igen stabil volt, ám a dollárválság és a font sterling 1967-es leértékelése zavart idézett elő az arany piacán. 14 Április 4.: King, a színesek

jogainak élharcosa A Tennessee állambeli Memphisben Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos 39 évesen egy fehér fanatikus merényletének esik áldozatul. King, a baptista lelkész az ötvenes évek óta volt egyik kiemelkedő harcosa a színesek egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalomnak. Példaképe, Mahátma Gandhi szellemében King is erőszakmentes engedetlenségi kampányt hirdetett. 1964-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki Fellépése miatt főleg az Egyesült Államok déli államaiban többször rács mögé került. King halála súlyos zavargásokat váltott ki. Június 6.: Los Angelesben megölik Robert Kennedy szenátort Választási kampány során a Demokrata Párt elnökjelöltjeként a 4 2 éves Robert Kennedy szenátor Los Angelesben a jordán Szirhán Bisára Szirhán merényletének esik áldozatul. Kennedy, akinek jó kilátási voltak az elnökségre, határozottan ellenezte a faji megkülönböztetést és bírálta Lyndon B.

Johnson elnök vietnámi politikáját 1951 ót a az igazságügyi minisztériumban dolgozott, és bátyja, John F. Kennedy választási kampányait szervezte. 1961-től 1964-ig igazságügyi miniszter, majd New York szenátora volt Július 6.: Eucharisztikus világkongresszus A Bogotában rendezett eucharisztikus világkongresszuson VI. Pál pápa szót emel a felszabadítás teológiája ellen és szociális változásokat sürget, igazságosság és szeretet útján. Október 12-27.: Mexikói olimpia A Mexikóvárosban október 12. és 27 között megrendezett XIX Nyári olimpián az Egyesült Államok szerzi meg a legtöbb érmet (45 arany-, 28 ezüst- és 34 bronzérem). A játékok egyik csúcspontja Bob Beamon (USA) teljesítménye, aki távolugrásban elérte a 8,90 m étert. Magasugrásban Dick Fosbury amerikai sportoló új technikával – a Fosbury-foppal – mutatkozik be és aranyérmet szerez. Mind több színes sportoló jeleskedik az olimpiai játékokon. 15

II/10.: 1969 Január 20.: Nixon az új elnök Richard M. Nixon (republikánus), az Egyesült Államok 37 e lnökeként hivatalba lép A demokrata Lyndon B. Johnsont váltja fel Március 28.: Eisenhower volt elnök halála Dwight D. Eisenhower (született 1890 X 14, Denison, Texas) amerikai tábornok és 1953-tól 1961-ig az Egyesült Államok 34. elnöke (republikánus) meghal Washingtonban Július 20.: Az első ember a Holdon 1969. július 20-án közép-európai idő szerint 2117 órakor az Apollo-11 űrhajó Eagle leszállóegységén Neil Amstrong és Edwin Aldrin a Holdra ért. Július 21-én 256 ór akor Amstron elsőként a Hold felszínére lépett, Aldrin valamivel később követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins közben a parancsnoki kabinban Hold körüli parkolópályán keringett. Az Apollo-11 űrhajó július 16-án közép-európai idő szerint 14.32 órakor indult Cape Kennedyről. Hordozórakétájául egy 111 m magas, 3100 t súlyú és 55 millió HP

teljesítményű Saturn-V rakéta szolgált. Július 19-én ért az űrhajó Hold körüli pályára, s a műszaki berendezések átvizsgálása után július 20-án választották le a l eszállóegységet a p arancsnoki kabinról. Amstrong és Aldrin a kijelölt helyen precíz leszállást hajt végre. Néhány órás várakozás után elhagyják a holdkompot. A kiszállást és az ezt követő kísérleteket élőben közvetíti egy tévékamerával a Földre. Mintegy 500 millió ember kíséri figyelemmel ezt az eseményt, akárcsak a rakéta indítását is. Az űrhajósoknak gazdag munkaprogramjuk van. Tudományos műszereket állítanak fel – ezeknek a többi között a napszélről kell a Földre adatokat továbbítaniuk – és a kamera előtt 16 mozgásgyakorlatokat végeznek, hogy demonstrálják, milyen a mozgás, amikor kisebb a nehézségi erő. Ezután Richard Nixon elnökkel az első telefonbeszélgetést folytatják a Holdról. A két űrhajós 22 óra hosszat

tartózkodott a Holdon, ebből két órát a holdkompon kívül töltöttek. Július 21-én pontosan 1854 ó rakor közép-európai idő szerint begyújtották a visszatérő egység rakétáját. A manőver komplikációk nélkül sikerült és 2235 órakor a holdkompot ismét az anyaűrhajóhoz csatolták, s az űrhajósok abba szálltak át. Mielőtt július 22-én visszaindultak volna, leválasztották és Hold körüli pályára helyezték a leszállóegységet. Július 24-én 17.51-kor szállt le az Apollo-11 a Csendes-óceán kijelölt körzetében, s egy repülőgép-anyahajó a fedélzetére vette. Az amerikai űrhajózási programban a leszállás – a szovjettől eltérően – vízen történik. A Holdon az Egyesült Államok zászlója és a f eleslegessé vált felszerelési tárgyak mellett mérőműszereket hagytak hátra, hogy még hosszabb időn át adatokat szolgáltassanak. Egy nemesfémlapra vésett felirat az emberiség békés céljait hirdeti. Augusztus

15-17.: 300 000 rockrajongó a woodstocki fesztiválon A woodstocki rockfesztivál 300 000 l átogatójával a csúcspontja az openair-mozgalomnak. A rendezvény három napig tart, s olyan világhírű szupersztárok emelik a műsor fényét, mint Jimi Hendrix, Janis Joplin és Joe Cocker. Woodstock igen hamar mítosszá válik. Az ifjúsági szubkultúra szerelemről és szabadságról szőtt álma Woodstockban három napra megvalósulni látszik. November 16.: A vietnami háború elleni tiltakozások My Lai után My Laiban, egy dél-vietnami faluban amerikai katonák 1968 m árciusában 450 c ivil lakost gyilkoltak meg. A tömegmészárlásról szóló sajtójelentések világszerte tiltakozásokat váltanak ki a vietnami háború ellen. Washingtonban már november 13-án és 14-én 250 000 ember tüntetett. William Calley főhadnagy és David Mitchell törzsőrmester ellen szeptember 5-e óta bírósági eljárás folyik önhatalmú vérengzésükért. 17 III. Politika és

közvélemény A 60-as és 70-es években Johnson, Nixon, Ford, majd Carter elnöksége a hidegháborús konszenzuskeresés és a belpolitikai útkeresés jegyében teltek. Az egyetemisták baloldali mozgalma részekre szakadt. Egy részük kezdte belátni, hogy nem az Egyesült Államok felelős a világ összes bajáért, és a gazdasági stagnálást nem a kapitalizmus, hanem éppen annak korlátozása okozza. A Jonhson elnöksége alatt meghirdetett "Nagy Társadalom" nem a szegénység megszűnését, hanem a felelőtlenség kultúrájának terjedését és az egyéni szabadságjogok korlátozását hozta. Az uralkodó baloldali elit pedig lekezelően viselkedett Joe Sixpack-kel (a hétköznapi emberrel). Felháborítónak találták azt a cinikus közönyt, amivel az uralkodó konszenzus Kelet-Európa elnyomását kezelte. A kommunizmus brutalitása KeletEurópában, az ENSZ Izrael-ellenes hipokráciája, a harmadik világ korrupciója sok baloldalit meggyőzött

arról, hogy nézeteik revízióra szorulnak. Ahogy a modern közgazdasági- és társadalomkutatások jobb betekintést nyújtottak az emberi természetbe és társadalomba, a neokonok fiatalkori marxizmusa egyre inkább kávéházi hőzöngésnek tűnt. Megértették, hogy nincs az a politika, amelyik jobban előrelátná a jövőt, mint a piacok ítélete. "Baloldaliak, akiket elrabolt a realitás" - állapította meg róluk találóan egyik megfigyelőjük. IV. USA és Kuba viszonya 1959 január 1-jén, Fidel Castro bajtársai kíséretében három évnyi sikeres gerillaháború után bevonult Havannába. Győzött a forradalom Egy évvel később megkezdődtek az államosítások: az amerikai óriáscégektől elvették a (folytatás az első oldalról) földjeiket, gyáraikat, olaj-feldolgozó üzemeiketstb. Ezzel az új vezetés kivívta az USA ellenszenvét Az Egyesült Államok a kezdettől fogva Castro rendszerének a bukását szerette volna látni és mindent meg

is tett érte. Ennek leglátványosabb példája az 1961-es disznó-öbölbeli invázió volt, aminek eredménye csúfos kudarc volt. A kubai milícia, a hadsereg és az önkéntesek 72 órán belül visszaverték a t ámadást, ezzel megvédve a f orradalmat. Az Egyesült Államok pedig látványosan lejáratta magát a világ közvéleménye előtt. 1962-es kubai válság békés rendezésének egyik feltétele az volt, hogy az USA nem fenyegeti többet katonailag Kubát. Az Egyesült Államok ehhez tartotta is magát: látszólag. Valójában, és igazából itt kezdődik az öt 18 kubai története, az USA folyamatos szabotázs akciókat és terrortámadásokat intézett Kuba ellen. 1959-től kezdve napjainkig Cukornádültetvényeket gyújtottak fel, halászhajók ellen követtek el merényleteket, idegenforgalmi központokban robbantottak bombákat, melyek során egy olasz turista is életét vesztette. Mindezek közül azonban legdöbbenetesebb az volt, amikor 1976-ban egy

Barbadosról Kubába tartó menetrendszerinti járatot robbantottak fel. Ennek a szörnyűségnek az áldozatai között volt, sok más civil, főleg fiatalok mellett, az akkori kubai vívóválogatott is. A tettes pedig még évekig szabadon élt az Egyesült Államokban, csak évek múltán a kubai titkosszolgálat közbenjárásával tartóztatták le Panamában. Ezekből jól látszik, hogy az USA korántsem hagyott fel azzal a szándékával, hogy megdöntse Fidel Castro rendszerét Kubában. Már nem olyan nyíltan, mint az 1961-es invázió volt, de azóta is pénzel számtalan Kuba-ellenes terrorista csoportot, akik jelenleg is az USA területén tartózkodnak, és mint ahogy fent írtak mutatják sajnos nagyon aktívak. A szállodák elleni merényletek most a ’90-es években voltak. Elgondolkodtató tehát az USA terrorizmus elleni „keresztes hadjárata”. Úgy látszik, az Egyesült Államok kétfajta terrorizmust ismer, a jót és a rosszat. Miközben elmegy a világ

másik felére terroristák ellen harcolni, addig a saját területén belül ugyanolyanokat pártfogol és támogat. V. Pozitív diszkrimináció az USA-ban Az Egyesült Államokban a pozitív diszkriminációt (affirmative action) a 60-as évektől alkalmazzák a szövetségi közigazgatásban a korábban különböző okok miatt jogilag hátrányos helyzetbe került társadalmi csoportokkal, így a feketékkel, nőkkel, a “hispánokkal”, az őslakosokkal és olykor az ázsiaiakkal kapcsolatosan. Az intézkedések három területre terjednek ki: a foglalkoztatásra, a felsőoktatásra és a közügyekben való részvételre. A cél, hogy az amerikai társadalom peremén mozgó csoportok tagjait bizonyos valorizált javakban részesítsék. A pozitív diszkrimináció politikája és gyakorlata nagyon különböző, olykor zavaros lehet. Fogalmába sok minden belefér. Greenawalt pl levezeti, hogy a rasszisták általában tagadják a “fordított diszkrimináció"

létezését a pozitívval szemben, hiszen akkor kiderülne, hogy a fehéreket általában nem azért részesítik hátrányban, mert fehérek. (Hasonló érvelés mentén nem áll meg Fullinwider definíciója sem.) Az adekvát érvelés úgy hangoznék a pozitív diszkriminációval szemben, hogy egy feketét azért részesítenek előnyben egy tehetséges 19 fehérrel szemben, mert egy alulreprezentált, korábban a d iszkrimináció áldozatává lett csoportnak a képviselője. De a megkülönböztető bánásmódot pl. a régi ellenállók is megkapják, ami nem ingerli különösebben a hadsereget. Tehát az a legvalószínűbb, hogy a megkülönböztető bánásmód igazságos vagy igazságtalan voltától függ, hogy az éppen jó-e, vagy rossz, ehhez pedig mindig az adott kontextusban kell megvizsgálni (Denis Lacorne). Steele Shelby egyetemi tanár személyes tapasztalatait adja közre. Az elmúlt húsz évben, a pozitív diszkrimináció alkalmazása óta a helyzet

inkább romlott, ugyanis statisztikusan érvényesülnek az igazságos arányok pl. az egyetemeken, de ez a feketék helyzetén sokat rontott. A szerző úgy érzi, hogy már a megkülönböztetés ténye is azt fejezi ki: akit érint, az valamiben alacsonyabbrendű a többieknél. Másrészt viszont a feketék egy része visszaél az “áldozat”-múlttal, melynek révén hatalomra és kiváltságokra tör. Tény, hogy egyre növekszik a fekete diplomások, doktoranduszok, illetve egyetemi oktatók, tudományos fokozattal rendelkezők száma (Steele Shelby). Egyesek egyenesen rasszistának nevezik az egyesült államokbeli pozitív diszkriminációt, amennyiben a r ossz lelkiismeretből származó “faji adósságot” mintegy “faji törvényekhez” köti ahelyett, hogy az egyes állampolgár tényleges szükségleteit venné figyelembe. Keserűen ironizálnak azon, hogy melyik államalapító fajtának nagyobb az adóssága (az angoloké, németeké, íreké – ebben a

sorrendben) a feketékkel, hispánokkal szemben, s hogy ez fordítottan arányos a "vérkeveredéssel" (Scalia Antonin). Nagy port vert fel például. a Bakke-ügy, amelyben a Legfelsőbb Bíróság hosszú ideig nem tudta eldönteni, mennyiben alkotmányellenes egy kormányzói határozat, amelyik kvótát határoz meg a kisebbségek számára az orvosi egyetemi felvételin Californiában. A szükséges “közbülső kontroll szintjére” való hivatkozással a határozat ma is érvényes. De hasonlóan megoszlik a bírói vélemény az ún. Wygant-ügyben is, amelyben az iskolatanácsnak előírták a faji szempont figyelembevételét is egy-egy oktató elbocsátásának mérlegeléséhez. S az ügyek, esetek száma végtelen. 20 VI. David C Karten professzor vélekedése az amerikai társadalom jellemének alakulásáról A 60-as évek amerikai ifjúsága annak idején felismerte és elítélte saját országának gazdasági és politikai immoralitását. Ez a

nemzedék azóta beépült e hatalomba úgy, hogy jóformán semmit sem tett ennek humanizálásáért. David C Karten professzor szerint a következőekkel magyarázhatóak: Ez nagyon jó kérdés. Talán a rendszerbe való belépésük során nem ismerik fel azonnal, hogy maga a rendszer milyen hatalmas erõkkel rendelkezik ahhoz, hogy alakítsa a benne résztvevõk viselkedését, és ezért nincsenek felkészülve arra, hogy ellenálljanak ezeknek a csábításoknak. Nyilvánvaló, hogy valójában az Egyesült Államokban - és máshol is - a kulturális értékek nagyon mély eltolódása figyelhetõ meg a s zociálisan és környezetvédelmi szempontból érzékenyebb értékrend irányába, és hogy ennek gyökerei az 1960-as évek mozgalmaihoz nyúlnak vissza. Ez a sajtóban és a politikában még nem nyilvánvaló, egyesek közülünk azt hiszik, hogy egy potenciálisan drámai spirituális és politikai elmozdulás van készülõben. VII. Statisztika a 60-as évek hippi

mozgalmának élharcosairól Elaine Bell Kaplan, az Észak-Kalifornia Egyetem szociológus professzora érdekes tanulmányt készített a főként 39–55 év közötti észak-dél-kaliforniai értelmiségi szülők körében. Kutatásának célja az volt, hogy megvizsgálja, hogyan nevelik gyermekeiket a 60-as évek hippi mozgalmának egykori „élharcosai”. A megkérdezett szülők többsége nem tiszteli és nem is érti a mai kor fiataljainak kultúráját, és úgy véli, hogy a világ sokkal biztonságosabb volt az 1960-as években. Érdekes, hogy az egykor hippi szülők menynyire konzervatívok lettek, legyen szó akár alkoholról, akár kábítószerekről. Ez az éles változás saját rossz tapasztalataiknak tudható be a szociológus szerint. A legtöbb szülő mindent elkövet annak érdekében, hogy megóvja gyermekeit ettől az AIDS-szel, alkohollal, drogokkal, rossz társaságokkal és iskolai gyerekgyilkosokkal megfertőzött világtól. Voltak szülők, akik

nyíltan bevallották, hogy 21 rendszeresen elolvassák gyerekeik e-mailjeit, naplóját, lehallgatják telefonbeszélgetéseiket, vagy átkutatják szobájukat. Az elkövetkezendő időkben számos ilyen és ehhez hasonló (a szülői ellenőrzést és védelmet vizsgáló) tanulmány megjelentetését tervezik a szakemberek. (Reuters) 22 VIII. Befejezés A nyolcvanas-kilencvenes évek elveszett generációja, az amerikai X-generáció – kénytelenkelletlen – minimálisra srófolta léthez való közét. Ez a n emzedék a 6 0-as évek farmernadrágosainak, a formaromboló, polgárpukkasztó eszményekkel lázadó hippiknek technós-parodikus visszfénye, a beat-nemzedék elerőtlenedő, üvegházi hajtása. A helyzet adott: immár nincs ki ellen lázadni, nincs kit sokkolni, a hiperfogyasztói társadalom gépezete ekkorra már felemésztett minden maradék szenvedélyt, eszmét. A kor kortalan embere leterítve fogyaszt: lakást, ruhát, kocsit, TV-klipeket,

posztereket, mesterséges napfürdőt, a plasztikai sebészet vívmányait, divatot, szexet és főleg drogokat. E regényvilág a drogokról, a drogfogyasztás ingereiről, kényszereiről, hatásáról adja a legárnyaltabb képet. A hősök cselekvési lehetősége erre szűkül, másféle akciós szituációban nem is igen látjuk őket. A helyváltoztatás pótcselekvésként működik az életükben; a rágyújtás, az italozás, a kábítószerezés szertartásai csipetnyi szadizmussal, élménypótló nekrofíliával vegyülnek. 23 Irodalomjegyzék A technika krónikája Új magyar lexikon Az emberiség krónikája Beszélő 1990. dec 22 Kapu 1989. nov 16 Origo.hu 24