Filozófia | Középiskola » A filozófiáról

1 A filozófiáról 1. Parmenidész és Hérakleitosz filozófiájának összehasonlítása: Hérakleitosz az első politikai filozófus arcé tana miatt materialistának tartják, de nem volt az, a mitológiai magyarázatokat próbálta átírni a tudományokkal, azt a részét próbálta megragadni amely természeti jelenségekkel foglalkozik. Filozófiája: „ezt a kozmoszt itt, ami ma ugyan az mindenkinek nem alkotta senki, sem isten sem ember, hanem volt, van és lesz, örökkön élő tűz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre”. A kozmosz itt rendezett világot jelent, törvények vannak a világban-az emberektől függetlenek a dolgok. A mérték szó a logosz szóra utal ami a világban megmutatkozó értelem Ellentét: az a fogalom pár melyek tagjai egymást feltételezik és egymást kizárják. Fontos a fogalmak érvényességi köre, ezt csak úgy lehet megtudni, ha megpróbáljuk ez ellentétét felállítani. Parmenidész: Éleai iskola tagja, a látszat

és az igazság útjáról beszél.1,látható világból levonható összefüggések, 2;elgondolás útja Az igazsághoz a gondolkodás vezet. Az igazság az egyetemes lét koncepciója A létezés látható a létezés van és nincs Hérakleitosz a látható világból indul ki. Az egyetemes lét problémájával nem foglalkozik H: csak a létező kapcsán hajlandó létről beszélni, ekkor fel kell használni az ellentétes gondolkodást. P: egyetemes lét fogalma =igazság egy, azonban itt nem tudjuk a lét és létező kapcsolatát. 2. A milétoszi iskola arché-tana és Hérakleitosz tűzarchéja: Arché: ősi elv. A világ lényege a víz, minden a vízből jön létre és majd azzá is válik A milétosziaknál az ősi elv egy minőségi mennyiségi reláció. A világ sokszínű ezer arcú realitás, állandó mozgásban van A tűz: a világ változik, a tűz nem maga a változás hanem annak segítője a katalizátor, a tűz csak közvetítő. A tűzet megvilágító

értelemben is használja. A milétoszi iskola: Thalész, Anaximandrosz, Hérakleitosz is követője Zénom 4 elvet sorolt fel: a mozgás látszólagos, mozgó nyíl: pillanatnyi helyzet, az ember csak pillanatnyi képet tud rögzíteni, az ember csak következtet, hogy ez mozgás. 3. Szókratész pere (Platón: Szókratész védőbeszéde): Szókratész szerint az egyes ember ügyein való elmélkedés a filozófia: önvizsgálat önkontrol. Minden dolognak értéke az ember, az ember érezze át a gondolkodó ember felelőségét, mert ő dönt a dolgokról. Miért lett öngyilkos Sz.? Mert tisztelte a törvényt, de erről szó sincs Sz egy hónap elmúlása után végrehajtotta magán a h alálos ítéletet. Azzal hogy betartja a törvényt nem biztos hogy tiszteli Vád: nem ismerte el Athén isteneit, új isteneket akart bevezetni, megrontotta az ifjúságot. Azért ítélték el mert gondolkodott. Daimon: megmutatja mi a helyes, azt akarta hogy az emberek fedezzék fel saját

daimonjaikat (lelkiismeret) 4. Platón ideatana és ismeret elmélete (Az állam) Szókratész gondolatait dialógusokba foglalta. Énnekem Sz van egy belső hangom mely útbaigazít engem A gondolkodás az igaz keresése. P azt mondja nem szabad belsővé tenni a gondolatokat Az idea a központi témája. Többször megnéz egy filozófiai témát, és mindig máshogy elmélkedik rajta Idea: fogalmi tökéletesség, azt keressük mi az igazság. Platóni dilemma: hogyan viszonyul az egyén az ideához Az ember számára kell hogy létezzen a fogalom a maga tökéletességében. Amikor a tökéletest a helyest keressük akkor belátjuk, hogy az előttünk lévő sosem lehet tökéletes. A világot megkettőzzük, az egyikben vannak a tökéletesek, a másikban valóság. A látható világ létezői részesednek a saját ideájukban Benne vannak az ideák az elmékben, de elfelejthetjük őket. 2 5. Platón államtana (Az állam): Az ideális állam. Kritikán alapul bírálja a

demokráciát Ez egy idea, nincs de jó lenne ha lenne Először is bírálja azt ami van. A vezető megítélését a filozófusra kell bízni, akkor működik normálisan az állam, ha egy ember irányítja. De itt a filozófus egy olyan embert jelent aki rendelkezik a filozófus erényeivel, öregnek tapasztaltnak kell, lenne. A lelkünknek van 3 légiója – gondolkodás (ráció), - ösztönök, érzelmek világa, thümosz (vágy , t ípusai: megalotűmia (profizmus), izotűmia (kitűzött célok)) Az izotűmia a tanulás egy fontos eleme. Ember kezdetben izotűm , mert meg akar felelni a példaképnek Kiknek kell egy társadalmi kasztba tarozni ? 1kaszt-dolgozók, 2 kaszt: őrök +királyfilozófusok. Az államtant a neveléssel támasztja alá A nevelés a legfontosabb dolog az életben. A gyerek születésénél fogva izótűm típus A lélek akkor tud kifejlődni, ha a gyerek az apja példáját követi. Ha nem akkor lelki törésen esik át: megtagadja a szülői példát

Demokratikus lélek: torz, más célt tűz ki maga elé. 6. Arisztotelész logikája (metafizika, organon): Megbírálja mesterét Platónt. P Arisztotelészt hálátlannak tartotta A: szeretem P-t , de még jobban az igazságot. A tanítványa Nagy Sándor Foglalkozik az emberi ismerettel, tudományos ismerettel 1Nousz theorhikosz: elméleti ész, 2Nousz praktikosz: gyakorlati ész. Tudományok csoportjai 1 teoretikus tudományok (tisztán filozófiai jellegűek , ide tartozik: a logika, ontológia (lételmélet), ismeretelmélet, fizika (természettudomány). Művei: organum (gondolkodás módszere), Metafizika (ontológiát tartalmaz), A lélekről, 2;praktikus tudományok :etika, politikai filozófia, társadalmi filozófia, politikafilozófia, lélektan, gazdaságtan, Művei: Nikhamakhoszi etika, Politika. 3; poétikus tudományok: esztétika, retorika, problematika. A világra két szót használ , fizika: látható világ , metafizika: a látható világ fölötti A gondolkodás

fogalmakkal dolgozik. Fogalom: a szellemek képe A dolgoknak van egy eidossza (szelleme), ezek nem egyenrangúak. A fogalmak között alá fölé rendeltség van A legmagasabb szintű fogalom a kategória. Az egyetemesség szintjén legfelül álló fogalmak a kategóriák , legabsztraktabb, törzsfogalom, más fogalom alá nem tartozik. 10 kategória van Pl mennyiség, minőség, mérték, hely, idő, sírás, szenvedés, cselekvés, viszony, szubsztancia. Szubsztancia: belső lételv: ami által a dolgok az ami A létező állandóan változik, de van ami állandó. – elsődleges szubsztancia: l ényege az elválasztás, egyediség, - másodlagos szubsztancia: elválasztásban használjuk de ott van a hozzárendelés, pl. nemhez való hozzárendelés Ítélettan: minden ember halandó, azért tudunk valamit mert meg tudjuk fogalmazni. Ítélet: - alanyi rész, - állítmányi rész. Szillogizmus: az ítélet megteremti a következtetés lehetőségét Levonható konklúziókból

áll: felső tétel, alsó tétel, vannak jó és rossz szillogizmusok. Minden bizonyítás következtetés, de nem minden következtetés bizonyítás. PL: az egér szereti a sajtot , az egér rágcsáló, minden rágcsáló szereti a sa jtot(nem igaz) Kétértékűség elve: egy állítás vagy igaz vagy nem. A korrespondencia dönti el mi igaz és mi nem A valóság igazolja a kijelentést. 7. Arisztotelész Platón kritikája és oktana (Metafizika): 1 Arisztotelész szerint P. feleslegesen kettőzte meg a világot A világ az egy, nem lehet kettő 2P létezőtől elválasztotta az eidosszát. A szerint nem lehet elválasztani 3 Az ideatan sok mindent nem magyaráz meg Pl: miért van mozgás változás. Az idea tulajdonképpen egy metafora A létező létezésének 4 oka van, anyagi, formai, létrehozó, cél –ok. A létezőnek van anyaga, az anyag elszenvedi a változást, a változás nem más mint a formák változása, minden létezőnek van formája. Létrehozás: egy másik

létező van, aki segíti a formák kibontakozását. Cél-ok :beilleszthető a létező egy nálánál nagyobb rendszerbe Beszélhetünk e radikális elszámolásról, Nem. A fejlődés vágyakozás a tökéletesség iránt 8. Arisztotelész ismeretelmélete és etikája: (A lélekről, Nikomakhoszi etika) Piramis legfelső pontja 5. Dianoia: gondolkodás a gondolkodáson, legmagasabb szintű lélekfolyamat, a tudományok fölött van a filozófia, megkülönböztet –elméleti észt és gyakorlati ész, a legfőbb emberi erény a közjó szolgálata. A filozófia dolga, hogy oktassa az embert, 4 cselekvő értelemszintje, újat alkotunk 3 3szenvedő értelem szintje, az ember analizáló képessége 2képzet, fantázia szintje, benne van az elvonatkoztatás, elszakadunk a közvetlen világunktól, jelen vannak benne az érzéki és az ab sztrakt mozzanatok egyaránt. 1 érzékelés, észlelés szintje Közvetlen kapcsolat a valósággal, külvilággal, élő élettelen

megszüntethető kapcsolattal az élettel. Az észlelés irányított érzékelés Újfajta lélekfelfogás Az ember lelke 3 régióból áll. 9. F Bacon idolumelmélete (Novum Organum): „a tudás hatalom” 1620-ban Novum Orgarum (Új módszerről) c. könyve jelenik meg Ez utalás Arisztotelész Organum c. művére Az ember megismerését a ködképek zavarják 4 ködkép: törzs, barlang, piac, színház Törzs: az emberi lélek az ér telem és é rzelem egysége, ez károkat okoz. A tudás szeret az értelemre hivatkozni, de nem veszi észre, hogy az érzelem is befolyásolja. Ki kell hagyni az érzelmeket a természet vizsgálat során, mert akkor nem lesz tiszta. Barlang: az egyéni élet metaforája Minden egyes emberre külön - külön vonatkozik. A világ határai tágíthatók a tudományokkal Az összes fontos kérdés fiatal korban eldől Nem lesz mindenkiből hasznos ember, mert ott maradnak, amibe beleszülettek. Ki kellene terjeszteni a figyelmüket a t ehetségre.

Piac: a szó és j elentés kapcsolata, amíg nem tisztázzuk a sz ó jelentését addig állítás, a viták skolasztikus viták álviták. Színház: A tudomány (filozófia) és társadalom kapcsolata Ez egy rossz színházi előadásra emlékeztet. A színpadon vitatkoznak, de nem foglalkoznak azzal, hogy a nézőket érdekli-e Szakadék van a színpad és a nézőtér között, ezt a szakadékot kell felosztani. 10. A tudományosság eszméje: Bacon filozófiájában Novum Organum címlapja (vitorlázó hajó elmegy a Herkules oszlopok előtt) Az új ismeretekre kimerészkedő embert ábrázolja. A hangya, pók, méh meséje, ha elfogadjuk, hogy a tudós helytelen és helyes gyakorlatot is folytathat, 3 tudóst kell elkülöníteni, Hangya: gyűjt, állandó információkat szed be a világból, de nem kezd vele semmit. Pók: önmagából sző hálót, tehát puszta elméletet gyárt, nem fordul a természethez. Méh: ez a helyes gyűjt, mint a hangya, de ugyanakkor felhasználja

másra, anyagot hoz létre. A természet engedelmességgel győzhető le, engedelmesnek kell lenni a természet ismert törvényeihez Kant ezt később felhasználja. Úgy kell kérdezni, hogy tudjunk rá válaszolni Hipotézis állítás A tudás konstrukciókat gyárt, majd megkérdezi a természetet, hogy igaza van-e, ha igen, akkor feldolgozzák. 11. Descartes: a gondolkodás módszertani problémája filozófiájában: (Értekezés a módszerről) Értekezés a módszerről C. könyve eredeti címe, értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazságkutatás módszeréről. Az ész helyes vezetésének az általában vett észt kell érteni, az ember ésszel bír, azt használja, ami magába foglalja a h elyes és h elytelen ész használatát. D megmondta, mi a h elyes és helytelen észhasználat. A tudományos ész, a tudomány belső problémája A filozófia mind az emberi észt és tudományos észt képviseli. 12. Descartes: reprezentatív individuum

(Értekezés a módszerről): Cogitó ergo szum: megalapozása. A házépítés filozófiája: A filozófiai konstrukciók eddig a rosszul felépített házhoz hasonlítanak. Tehát le kell bontani, el kell bírálni, hogy aztán építkezhessünk A tekintélyelv feladása: egy állítás akkor válik igazzá, hogyha másra hivatkozhat. Ezt D megcáfolja, minden könyvet el kell olvasni , de erre nem szabad hivatkozni, nem használhatjuk fel saját állításunk létrehozásánál. Magányos filozófia: saját gondolkodását kutatja, ettől reprezentatív individuum. Meg kell fogalmazni mi a bizonyosság keresés. Az ismereteket vizsgálja, egy állítást nem azért vet el mert nem igaz, hanem mert nem biztos Ha egy olyan példát tud mondani, ami kételkedést vált ki , akkor azt elutasítja. Az elméletben sem lehet bízni, mert más nappal és más az éjszaka. 4 13. A kettős szubsztancia elve: Descartes-nél Gondolkodom, tehát vagyok, lényem azonban nem merülhet ki a

gondolkodásban, azért nem mert gondolkodó szubsztancia vagyok. A gondolkodás tárgyra irányul, függ attól, amit elgondolok Ez a függés utal a hiányra, ami hiányzik a kiterjedési szubsztancia. Azt mondja, hogy egy fejlett élőlény rendelkezik a gondolkodás szubsztanciájával és ezáltal rendelkezik a kiterjedés szubsztanciájával. Külön kell beszélni testi és lelki szubsztanciáról. Általános világmagyarázati elve: - filozófiai racionalizmust megteremti, - megteremti a test és lélek kettőségének elvét. 14. Spinoza: Descartes-bírálata: Főműve: Etika. Spinoza a D –i filozófia egészét érinti Lényege: a világnak csak egy lételve lehet nem kettő Isten nem transzcendens. Nem a v ilágon túl van, hanem benne van a v ilágban Istent ki kellene hagyni a filozófiából. A világot a maga öntörvényűségében kell megmagyarázni Isten köti össze a kettőt Descartesnek azért nem sikerült a világot önmagában megmagyarázni, mert 2

szubsztancia. Következik a 3 Szubsztancia. 15. Spinoza ontológiájának alapfogalmai: (Etika) S. szerint van – teremtett természet, - teremtő természet( ez fontosabb , mert semmi más nincs a természeten kívül, a t ermészet önmaga oka) isten nem oka a v ilágnak. A világ önmaga oka két szint van a létező természetben. 1szubsztancia szintje, Isten avagy a természet, a világ egy, ez az erő szubsztanciális 2 Attributum szint, amit a gondolkodás észrevesz a sz ubsztancián. A teremtett természet: konkrét tulajdonságaim vannak, része vagyok a teremtett természetnek, a teremtő megteremti a természetet és ezt felhasználja. Az embert kétféleképpen értelmezhetünk szolgaként – testi meghatározottság rab=kaja, pia, nő, kábítószer, - gondolataink rabja: egy eszmének rendeli alá magát. Összhangot tud teremteni a kettő között a normális ember. Üzenete: az embernek önmagában érzései vannak, hogy milyen módon éli át az már más 17. Az

ismeretszerzés mechanikus magyarázata Hobbes-nál: (Levitán) Az empirikusok és racionalisták vitája. Az empírikusok abból indulnak ki, hogy a világ anyagi természet, és a benne lévők is anyagi természetűek. A létezők találkozása két anyagi struktúra találkozása Hogy lesz ebből emberi ismeret? Az emberi lélek találkozása a világgal elsősorban az érzékszervekkel történik. Megszületünk, majd tudomásul vesszük a világot. Rengeteg információ áramlik felénk, érzéki kapcsolatban vagyunk a világgal. A felénk áramló információkat nem szelektálhatjuk, mechanikusan vesszük át az infot, így keletkezik ismeret. A hibás érvek onnan keletkeznek, ha azt nem érzékeléssel tulajdonítottam el 18. A homo homini lupus – elve: Hobbes–nál (Levitán) H. Bacon személyi titkára volt 1651 Levitán c könyve; ezt máján égették el Fő kérdése: mi a közös az ember és az állatvilágban és miben különbözik? A világ anyagi jellegű,

világ = természet, az ember is anyagi jellegű. Az ember érzelmi, lény, és érzelmei a természetből fakadnak Ezek az ösztönök, érzelmek egyenlősítik az embereket, ez hoz közel a természethez. Az ember egy önző lény A homo homini lupus = ember embernek farkasa, maradtak állati vonások, evés alvás. Antropológiai értelemben nincs önzetlenség, az ember nem tud más lenni, csak önző, mivel az ember természeti lény, érzései vannak, és pozitív dolgokra vágyik. Az örömöt csak akkor tudom átélni, ha valaki mással szemben bizonyítunk. Hobbes szerinti szintek: felülről alulra-jog szintje ( szabályozás szintje, szokások), - erkölcsi szinten, - antropológiai szint ide tartozik az ember, megmondja mi helyes és helytelen. Isteni eredetűnek tartjuk, hogy a helyes és helytelen között különbséget tudunk tenni. Az erkölcs azért van, hogy az ember védve legyen, az erkölcs a közösséget védi. Nem tudjuk betartani a társadalmi tv Első

társadalmi tv A tízparancsolat. Egy törvényt kétféleképpen lehet értelmezni 5 19. Locke Descartes bírálata: (Értekezés az emberi értelemben) Értekezés az emberi értelemről c. művében kritizálja D mondását : nem lehetnek velünk született eszmék, mert akkor minden ember potenciális tudással rendelkezik. Locke érvei: az em beri elme mindig újat konstruál, a gyerek nem olyan okos mint a felnőtt. L szerint meg kell különböztetni elsődleges és másodlagos különbségeket. Ha ezt tudja, akkor rendelkezik ideával (elsődleges: szín, alak, forma; másodlagos: milyen színek vannak. „az ember nem fogadja el, hogy az emberi elve passzív 20. Locke: Az ismeretszerzés empirikus magyarázata (Értekezés az emberi értelemben) Az emberi elme teljesen üres, amikor megszületünk, az életünk során töltődünk fel, mert tanulunk. A tanulás lehet produkció (újat tanulunk), - reproduktív (felelevenítjük régi tudásunkat). Érzetélményeink

vannak, ezeket összehasonlítás révén az elme ideává változtatja, míg látom, hogy valami fehér addig a f ehérséget érzékelem, amikor megtanulom a fehérséget az már idea. Tanulás során az élményből idea lesz, ezeket párosítja és az egyszerű ideából, összetett idea lesz. Ez az ismeretszerzés biztos útja Igazságról csak akkor beszélhetünk, ha az ismeretünk ilyen úton keletkezik. 21. Locke: filozófiájának ismeretelméleti konklúziói (Levél a vallási türelemről) Egyezik Hobbes ismeretelméletével. Nem lehet intoleráns módom toleranciát nevelni Inautentikus személy egy idegen helyen járó vagy a g yerek, aki nem tud eligazodni , ezért kell tanulni a világot megismerni. Inautentikus: azért kell türelmesnek lenni a másikhoz, mert a tanulás lassú folyamat. 22. Berkeley Locke bírálata (Értekezés a látás új elméletéről) A szubjektív idealista filozófus képviselője. L az anyagi struktúra bennem érzeti élményeket kelt

Ideákká válnak össze. S ezután ezt már csak fel kell idéznem B szerint ez nem így van Az élmény bennem keletkezik, nincs különbség az élmények között, mert ui. bennem keletkezik A fájdalomról könnyű belátni, hogy bennem keletkezik, de nehezebb ezt belátni a színekről, mert az közösnek tűnik, ha a színes világ az én világom, bennem kelt érzetélményt. Nem tudjuk megmagyarázni a világ milyen színes v nem L egyszerű ideákból összetett. B: nem igaz Miből következik, hogy az egyszeri ideákat végtelenül összekapcsoljuk, nem fogom megkapni az összetett ideát. Kétféle ismeret: - tapasztalat; - örökül kapott 1 transzcendentális kosár: olyam ismeretek amelyeket átveszünk őseinktől, tanítják hogy kell leélni az életünket. A teológia is ilyen. Tudományos tudás (egzakt tudományok világa, kísérletezés, kutatás, rengeteg információ van a világban, mely rögzített nem átvett tudás, ezek megismeréssel bizonyítottak). A

szaktudás közvetett tudás Hume megkérdőjelezi a szaktudományok felől érkező optimizmust. A tudományos magyarázat felcseréli az okot az okozattal. A magyarázat valahol mindig felületes 23. Berkeley: az esse est percipi elve (Három párbeszéd) Érzékelés: 5 db érzékelést adunk meg: látás, tapintás, ízlelés, hallás, szaglás. Ezek nem egyenrangúak A látás segítségével az elme eldönti, hogy a dolgok vannak. Esse est percipi: létezni annyi, mint észlelni Hibás, létezni annyi mint észlelni és észleltnek lenni H; létezni annyi mint észleltnek lenni helyes. A dolgok létezése észrevehetőségükben áll, egy emberi elme észreveszi őket, a létezés a látás fv-e. amit az ember az elméjével átfog azt Isten az ő elméjével is átfog. A látásnak van ismeretelméleti és onkológiai szerepe A mi látókörünkön lévő dolgok vagy egy másik emberi elme vagy Isten elméje számára a felfogható dolog. 24. Berkeley világmodellje (Három

párbeszéde) 6 A világ centruma az érzékelő lény, új szó keletkezik szubjektum. Mindenki önmaga számára szubjektív Van egy belső világunk, amibe más nem tud beletekinteni, itt élményeink adottak. Emellett kapcsolatban állunk a világgal. Az érzékelés közül a látás a legfontosabb, ez befog egy darabot a világból ezen belül lévő dolgok objektumok. Van egy érzéki viszony köztem és a külvilág között A véges emberi elme befogja a világot Ezzel ontológiai ügyeket tudunk eldönteni. Amit az ember a véges elméjével befog azt Isten elméje átfog A véges elmék kapcsolatait egy végtelen elme kell, hogy garantálja. 25. A tudományok kritikája Hume filozófiájában ( Tanulmány az emberi értelemről ) Filozófia feladata az emberi elme vizsgálata, fil.- ban összegződnek a korábbi viták Agnoszticizmus: van valaki, aki tagadja hogy a világ megismerhető. Ez nem jellemző Hume-ra Az optimizmust Bírálja, de ebből nem következik hogy ő

pesszimista. Mindenki vitatkozik mindenkivel Ő ezt igazán gyakorolja Minden emberi ismeret 3 csoportba (tudáskosárba) tartozik, és ez ekre hivatkozik, a t udományokat és t örvényeket állítanak fel. Megbízható ismeret forrása a t apasztalat Az emberi tudás lehet közvetett vagy közvetlen, de egyre inkább közvetetté válik. A jelenről a jövőre való következtetés nem stimmel, az optimizmus a tudatlanságból fakad a tudomány részéről, nem ismerik fel, hogy problémák is lehetnek. 26. Hume okságfogalma a biliárdgolyó példázat kapcsán (Tanulmány az emberi értelemről) Közvetlen élményből fakadó ismeretek, erre lehet igazán egzakt tudományt építeni, ekkor megbízhatóak a tudományok mondta Locke. De Hume szerint erre sem lehet építeni csak fenntartásokkal, itt is vannak problémák. Biliárdgolyó hasonlat mi vagyunk a közvetlen érzékelők, mert látjuk ami történik az asztalon, a játékos lök, egyik golyó meglöki a m ásikat,

mozgás ez egy olyan ismeret ami biztos. Kiolvassuk az ok okozati összefüggéseket, de nem tudtuk volna kiolvasni ha előzőleg magát az ok okozati összefüggést nem vittük volna bele a látványba. Az ok okozat nem az asztalon van, hanem a fejben Az ok okozati elv nem objektív kategória. A megismerés két fázisú: 1 az üres formát bele kell vinni a látványba, 2 ezt fel kell tölteni a tartalmával. Objektivitás nincs csak azt tudjuk elfogadni amit az ember elme meghatároz 27. Metafizika és kriticizmus viszonya Kant–nál (Tiszta ész kritikája) A filozófiában nagy egyéniség. A racionalizmus empírizmus világát összehozza Antropológiai vita: van egy kontinentális racionalizmus és van egy angolszász empirízmus . az ő életében két periódus van 1 dogmatikus korszaka 1750-70, 1770 kriticizmus A tiszta ész kritikája. Metafizika: az egész világ leírására vonatkozik = filozófia. Kant beszélt természetes metafizikai hajlandóságról, az

emberekben ez benne van Időről – időre a metafizika ki akarja ezt elégíteni, tehát a f ilozófia azért van hogy ezt kielégítse, a k riticizmus a j ó út a metafizikához. A kriticizmuson Kant két dolgot ért 1- annak a valaminek , aminek a kritikáját adjuk a belső szerkezetét elemezzük illetve 2 – mi a szerepe az ember egész megismerésében annak a valaminek , aminek a kritikáját adjuk. Alapelvként írja le , hogy az emberi megismerés komplex fogalom , végtelenített folyamat Az emberi megismerésben el lehet különíteni a tiszta észt bármi mástól. Azért tiszta mert mentes a gyakorlati ész pontatlanságától. El is különíti a tiszta ész világát a komplex észtől ,és előzetes kritikát tesz , megvizsgáljuk a tiszta ész belső szerkezetét = önkontrol , majd visszatérünk a kapott eredményekkel. A tiszta észnek három területe van : matek, természettudomány, metafizika. 28, A metefizikai gondolkodás kopernikuszi fordulata (Tiszta

ész kritikája)1787 kiadás előszava. A tiszta észnek 2 területe van, ahol zavartalan a fejlődés: ilyen a matematika, nem kell mindent előlről kezdeni, hanem mindig új épül rá. Ez van a t ermészettud Történetében is De a metafizika területén nem tudjuk a tudás biztos útját . az első kettőben döntő a fordulat A matematika történetében Thalesz hajtotta végre a döntő változást. A természettudományokban F Bacon: úgy kell kérdezni ahogy a jó bíró kérdezi a tanút, tehát benne van a kérdésben a válasz. Innentől kezdve a termtud ok megszabadultak az áltudományoktól Valamiről belátni , ami eddig triviális volt, az látszat és hozzátenni a valódit, a helyes. Kopernikusz példája: 7 bármennyire úgy érezzük , hog y a föld nem mozog, mégis a Föld kering a nap körül. Kant: az emberi ismereteknek kell a t árgyakhoz alkalmazkodni. A Kop Fordulat lényege ne az emberi ismeret alkalmazkodjon a tárgyakhoz hanem fordítva. Ez Kant

filójának kulcsa A tapasztalat igazodik az emberi ismeretek priori elvéhez. A tárgy és a tárgytapasztalata (látványa) között nem szabad különbséget tenni 29. Kant ítélettana (Tiszta ész kritikája) Kant 3 e lvet fogalmazott meg : az emberi elme megismerésében vannak olyan elvek melyek megfogalmazhatók a priori kapcsán tehát van : ami nem tapasztalati , - megelőzi a tapasztalatot, - lehetővé teszi a tapasztalatot ami ezeknek megfelelhető az a priori. A megismerési aparátus maga a priori Ilyen a tér és idő mint szemléleti formula. Térszemlélet: tudjuk mérni a t eret rendelkezzünk térszemlélettel Időszemlélet: el tudom helyezni az időszakaszokat egymás után. A tér és időszemlélet megfelel a 3 elvnek A priori még az ok okozati forma. Kant minden ismeret tapasztalati jelleg, de nem minden ismeret származik tapasztalásból. Engedmény az empirikusoknak Gesztus a racionalizmusnak : ami nem empirikus az priori Az ismeret önmagában szintetikus

két komplementerből áll 1 priori, 2 p osteriori. 3 k övetelményt támasztanak.- megismerés, rérszemlélet Időszemlélet A formát a priori a tartalmat a posteriori adja 3 tipusú ítélet van – analitikus (alany=állítmány); - szintetikus az állítmány többet mond mint az alany, új ismeretet közöl, priori szintetikus : az ítéletnek 4 elvnek kell megfelelni mindennek ami történik oka van 30. Antinómiatan és posztulátumtan Kant – nál (Tiszta ész kritikája) A metafizika teszi a dolgát, gyártja az a priori szintetikus ítéleteket, azok az ítéletpárok melyek tartalmukban ellentétesek, ezek Kant szerint az emberi megismerés végső határai mert felboríthatatlan ellentmondást mutatnak. 4 db ítéletpár – a világ véges (végtelen);- a világ osztható (oszthatatlan) részből áll, - a világban szabadság van ;- Isten létezik. A filó be tudja bízonyítani hogy a világ véges, de azt is hogy végtelen, ez az emberi megismerésnek a határa,

mind a négy ítéletpár fennáll. Az ítélet üzenetet fogalmaz meg a gyakorlati ész embere felé, amiket bizonyítás nélkül kell elfogadni: a lélek halhatatlan, létezik legfőbb jó a társadalomben, Isten létezik. Kell az emberi társadalom előtt egy cél ami felé halad, de nem szabad megfogalmazni mi az mert akkor az emberek másfelé haladnának, előbb utóbb az ellenkezőjébe fordulna át. 31. A transzcendentális probléma Kantnál (Tiszta ész kritikája, gyakorlati ész kritikája) Van egy transzcendentális lét, a transzcendentális létszféra egy közbülső létszféra. A világnak két létszférája van; - immanens: amiben az ember él, ismert v elvileg megismerhető, - transzcendens: amit az ember csak halála után ismer meg. Az immanens világ zűrös, sok probléma, a s egítséget a v allás mindig a transzcendenciától reméli. Ha a f ilozófia kihagyja Istent akkor nem tud mindent megoldani Kant a k ét világszféra közé illeszük be egy

harmadikat. Az ismeret maga transzcendentális, mert van benne valami a látható és láthatatlan világból. A transzc köti össze a gyakorlati és tiszta ész világát Cselekedj úgy hogy akaratod maximája mindenkor általános törvényhozáselveit szolgálja. Cselekvés a látható világ része, akarásláthatatlan; maximája – teljessége Mindegy hogy cselekedeteink mit motíválnak nem az eredmény a lényeg hanem az akarás. Akkor cselekszünk jól ha akaratunkban a teljességre törekszünk 32. Ficthe tudománytana (Első és második bevezetés) A német filozófia nagy egyénisége. Sokáig Kant követőének tartotta magát, de más volt Tudománytana megalapozó jellegű, megalapozta az erkölcsi filozófiát. Legyen egy alapelv s erre épüljön fel a filói konstrukció, - szubjektum objektum viszony, szubjektum – objektum azonosság. Az ember akarja megismerni a világot. Az egyedi szubjektum áll a középpontben Le kell bontani a kollektív szubjektumot A

dolgok önmagában. Nem érdeme beszélni addig d ologról mert a filói szempontból értelmetlen Fundamentum probléma: alapelv úgy találja hogy bírálja Kantot nincs önmagában vett dolog, mert ha kimondjuk, akkormár adott – kollektív szubjektum ellentmond a fundamentumnak ezért le kell bontani és el 8 kell jutni az énhez. Minden énnek van egy saját belső világa, ami csak őrá tartozik Obj: amit az emberi elme befog. Ha a szubjektum önmagát tételezi fel akkor is megvan a viszony akkor én vagyok szubj, obj Is ez a szub-obj azonosság. Ekkor lehet észrevenni az én szubj szabadságát 33. Ficthe szabadságtana és történelem filozófiája (Első és második bevezetés) Az ember eredendően szabad csak valami gátolja a meglévő szabadságunk érvényesülését. Képződik egy frontvonal egyik oldalról a szubj én , másik oldalról minden egyéb képződmény. Az embert úgy definiálja ésszel bíró lény. 5 történetfilozófia 1 ártatlanság kora

az észt az érzelmek , ösztönök alávetettségében volt, 2 ész a bűnös elnyomás eszközévé válik, kezdődő bűnösség kora ilyenkor kezdümnk a közérdekre hivatkozni, 3 nagy francia forr kora itt az ész győzött az ész használat relativizmushoz vezet 4 az ész tudomány korszaka valakik megtanítják a helyes észhasználatra az embereket, 5 már nem lesz szükség tanításra már mindenki arra használja az eszét amire kell. 34. Az épülés és belátás filozófiai programja Hegelnél (A szellem fenomenológiája, Előszó) A szellem fenomenológiája. Filója: mindent átfogó filozófiai egyetemesség Benne van a f ilozófia összes eddig ismert problémája. Kétféle gondolkodás, - épülés gondolatvilága, a gondolkodó embert elragadja önön gondolatainak nagyszerűsége, ezt e lelki élményt akarta megélni, de ekkor a helyes útról letér, mert ez már nem tudományos gondolkodás, be látás gondolatvilága: az emberi gondolkodás legnehezebb

feladata a belátásos gondolkodás, a gondolkodás száraz , racionális eszközökkel elmondja mi van a világban, a gondolkodás feladata a belátás nevében ahhoz alkalmazkodni ami van. az ember találkozik a tudománnyal de nem azt jelenti, hogy mindenki tudós lesz 35. Az abszolút szellem metafizikai konstrukciója Hegelnél (A szellem fenomenológiája, Előszó) Hegel filozófiája egy világmodell, a v ilág nem más mint az abszolút szellem önmagára találása a más létben, a világban van egy óriási fejlődésfolyamat, a jelen fejlettebb állapot mint a múlt . a fejlődés nem minden folyamatra fogható rá, a végállapotot összehasonlítjuk a kezdő állapottal. A világ fejlődik azaz anyagi világ , szellemtelen világ, mert a fejlődés garanciája hogy a szellem egyre nagyobb részt kap. Az abszolút szellem elidegenedett önmagától és létrehozott önmaga ellentétjét az anyagi világot. Egyre nagyobb részt kap a szellemiség. Minden tudomány helyet

kap az anyagi világban ha a jövőbe tekintünk a fejlődés garantált. Abszolút szellem: a tiszta anyag nélküli szellemiség, ezt nem lehet összetéveszteni az objektív szellemiséggel. Obj szellem: vallás tudomány , művészet filozófia, szubjektív szellem: az egyes ember Hegel olyan filozófiát tanított amely soha nem látott népszerűséget hozott a filozófia számára. 36. A pozitivizmus programja és történetfilozófiája (Comte: A pozitív szellem) Comte filója idézi a pozitivizmust. A pozitivizmusnak 3 irányzata van jelen:- klasszikus pozitivizmus 1830, empíriáns kriticizmus 1870-80, - Wittgensteia 1920-30. A pozitivizmus társadalomfilozófia A filozófia feladata az emberrel foglalkozni tudományosan, a tudományosnak induló filozófia megszünt tudományosnak lenni, ahol letér az útról az az elméletgyártás. Comte elmélete: elméletet gyártani fölösleges A pozi Szerint a filos feledata a társadalommal foglalkozni, s n em az egész világgal.

A társ-ban adott az ember és az ő világa, amelyben adottak a tények. A filó feledata ezen tények begyűjtése Begyűjti a tényeket, feldolgozza, de nem akar belőle elméletet gyártani. Comtenél válik ketté a társadalom és civilizáció fogalma Társadalom = közélet, civilizáció = konjukturális fejlődés. Comte a társadalom átalakítását tűzte ki feladatául Társadalomtudósokra szükség van a t ársadalom átalakítás érdekében. Két történelmi korszak: fetisizmus korszaka, tekintélyek korszaka, a 3. Korszak a jelen korszaka: társadalmi fizikára van szükség 37. Feuerbach Hegel – bírálata (Filozófiai kritikák és alapelvek) 9 XIX sz.-i filói materializmus megteremtője A világ megmagyarázható természettudományos alapon Igenis létezhet a természet és a társadalom között tudományosan bebizonyítható kapcsolat. Filó Mat a Hegel bírálatból nő ki. Vallásellenesség F a filoó kritikák és alapelvekben fogalmazza meg a

kritikát Meg kell mutatni miről szól valójában a hegeli filó, mert az valójában álcázott teológia. A vallás F szerint gyerekes álom, mert az ember figyelmét egy másik világra helyezi. Nem igaz hogy Isten megteremtette az embert saját mására. Ez fordítva van, az ember teremti meg a sa ját képmására önön Istenét A filo feladata a gyerekes álomból felébreszteni az embert. Ennek első lépcsője leleplezni Hegel filóját 38. A homo homini deus elve Feuerbachnál (A kereszténység lényege) Jézus krisztus keresztre feszítése félreértett szimbólum valójában a sz exuális aktusról szól. F szerint egy világ van és az anyagi jellegü. Gondolkodni absztrakt módon lehet, de amitől beszélünk anyagi természetű A homo homini cupus elv továbbvitte a homo homini deus elv. Az ember embernek Istene Az ember találkozása az anyagi realitással érzékszervekkel történik. A gondolkodás közvetett az érzékiség közvetlen találkozása a valóság.

Ezek az érzett adatok élményszerűek, élményeink vannak a világról és az élményeket 3 csoportba soroljuk: - pozitív kellemes élmény, - negatív élmény, - közömbös tartomány. Az ember önzösége , mint antropológia dolog csak úgy, kerüljük a negatív élményeket és pozitívra törekszünk. Ha az ember önző Isten önzetlen. Ha Isten nem túlvilági hanem eviláginak tesszük akkor isten egy eszmény ami után itt törekedünk, az önzetlenség után törekszünk. Önzésünk miatt birtokolni akarjuk a másik ember testét , de önzetlenek is vagyunk mert oda adjuk a magunkét. Ezzel válunk Istenné, ez az önfeláldozás nem túlvilági hanem evilági. 39. Marx cselekvéselmélete (Gazdasági filozófiai kéziratok) Az emberről úgy beszélünk mint gondolkodó és cselekvő énről, eddig a gondolkodás jutott nagyobb szerephez. A gondolkodás alternatívákat kínál a cselekvő számára, a cselekvés ezek közül az egyiknek a végrehajtása. A

gondolkodás előkészítés A cselekvés a lehetőségek közötti választás és ennek megvalósítása. Az emberi tevékenységnek különböző formái adottak, legfontosabba munkatevékenység, ez a társadalmi lét alapja. Tárgyiasítás : a m unkatevékenység egy eszmei képmás tárgyi megvalósulása A munkatevékenység valóságátalakítás. Dologiasítás: maga a fejlődés következménye, hogy dologi struktúrák épülnek ki a t ársadalomban. Feladatuk közvetíteni az emberek személyek kapcsolatát Dologi struktúrák, intézmény , pénz Elidegenülés: szubjektív emberi érzés, a modern ember életérzése Az általa teremtett világ bonyolult. Úgy működnek az anyagi struktúrák, hogy nem tudja befolyásolni, s nem érte, hanem ellene vannak. 40. Marx formációelmélete (A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai) Az emberi történetnek 4 korszaka van, - ősközösség, - antikvitás, - feudalizmus, - kapitalizmus. Ezek felfoghatók 1-1

formának és leírhatók. 3 a bsztrakt fogalom ami nélkül nincs emberi társadalom, egyén, közösség, tulajdon( egyéni v. közösségi tulajdon) az alapvető tevékenysége a munka A termelőtevékenység a legalapvetőbb s ezért az ehhez kapcsolódó tulajdonról kell eldönteni hogy egyéni vagy közösségi. Mindig a szerveződés a lényeg: - 1 az egyén a közösség részeseként részesedik a t ulajdonból, 2 az egyén saját tulajdona révén találja meg helyét a közösségben. Ősközösség: a leghosszabb időtartam, hipotézis: az eszmei képmás geneológiáját eszmei történetét levezeti. Több közösségi állapot, horda, család, nemzetség, törzs, falu. A természet adta tul-tól el kell jutni a földig, mint tulajdon: gyűjtögetés, állattenyésztés, földművelés Formáció elmélet az antikvitás korában: szociológiai különbségek, patricius, plebejus. A rabszolga nem a közösség tagja, megerősödött falu, közösség , lényeg a

törvényesség. Jog alkotmány szabályozza a közösséget. 3 típusú tulajdon, - közföld, föld magántulajdon ( arisztokrata nagybirtok, plebejusi kisbirtok), az egyén a közösség tagjaként részesedik a tulajdonból. Az alapföld szent és sérthetetlen Patriciusok a vezető tisztséget töltik be , a plebejusnak szavazati joga van. Feudalizmus: földesúr, jobbágy, közösség rendi hierarchia, A tulajdon a legfontosabb, formája a föld, tevékenység földművelés, nagyvárosok szerveződése, a 10 feudalizmus alapdolga különbséget tenni ember és ember között. Kapitalizmus: munkás tőkés, legfontosabb tulajdon: ipari tulajdon. Az egyén a tulajdon révén találja meg helyét a közösségben, fogyasztás egyéni, ciklikusság . mindenki aki benne van a kapitalzmus világában inkább fogyasztó mint termelő 41. Kierkegaard Hegel bírálata (Lezáró tudománytan kézirat) németül író dán filozófus A bírálat pontjai: I. mi van akkor ha az

abszolút szellem megtalálja magát? Véget ér a t örténelem? Ez hülyeség. A töri nem érhet véget, amíg ember él a földön addig van töri Nem szabad komolyan venni a hegeli filót. II elidegenülés létező jelenség jelen társadalomban Az intézmények ellenünk dolgoznak Ki vagyunk szolgáltatva egy láthatatlan erőnek. Minél jobban megtalálja magát az abszolút szellem annál jobban visszaszorul az elidegenülés. Az elidegenülés megszüntethetetlen a modern társadalom velejárója III helyre kell állítani az egyén szabadságát. A filó is egy átlagos szakma, le kell szállni a trónról ahova Hegel ült. Nincsenek nagy emberek a hivatás a fontos 42. Kierkegaard stádium elmélete (Vagy-vagy) Akkor járunk el helyesen , ha xy pozicióba helyezzük magunkat, az egyes ember van a gondolkodás középpontjában. 3 stádium, - esztétika, - etika, - vallási stádium Benne vagyunk valamennyiben akár tudjuk akár nem. A valláson nem vallási közösséget

kell érteni A sorrend a fontos, döntő részük esztétikai stádiumban van. Esztétika: egy cél megvalósítására törekszik( amíg sikeres boldog, de ha már nem újra kétségbeesett,) vagy megmaradok esztétikai lénynek vagy átlépem a 2 stádiumot. Ez tőlem függ Az etikai ember szembesül önmagával mint kétségbeesett ember , elviseli saját kétségbeesését, a h umor rezignáció segít., személyisége szétforgácsolódik A vallási stádiumban élő ember nem foglalkozok a többivel Újfajta filó amely az önismerethez is hozzásegít. 43. Schopenhauer Hegel bírálata (A világ mint akarat és képzet) Amit Hegel mondott annak mindig az ellenkezőjét állította. Szerinte a világ ésszerűtlen, szélsőséges pesszimista a jelent és jövőt illetőleg, szubjektív idealista az én fogalom áll a filója középpontjában, makrializmust a legnagyobb butaságnak tartja. Elfordul a közélettől, filozófusnak nem szabad közéleti szerepet vállalni. Ami

ésszerű az kiszámítható, ami ésszerűtlen az kiszámíthatatlan ami az ész szintje alatt van az alárendelt. Az emberi lélek kerül a középpontba az ész helyett Az emberi lélek igazi megismerése az álmok által lehetséges. Az anyaméhbe vágyunk vissza, a szerelem valami kárpótlása A lelkünkben nem az ego hanem az ösztönök írányítják az embert 44. A világakarat fogalma Schopenhauernál (A világ mint akarat és képzet) a világakarat szerepe kiszámíthatatlanság nem lehet megismerni, úgy működik hogy mi ki vagyunk szolgáltatva neki( determinálás). A determinizmustól nem létezik megszabadulás Az emberek döntenek az életben, de hogy tőlük függ e a választás? Csak látszat döntés van. Nem racionálisak amit a tudományok megfogalmaznak. , ez nem más mint a világakarat különböző reinkarnációi Ami az embert választásra kényszeríti. Az emberek pesszimisták Az emberek kívülről figyelik önmagukat Az öngyilkosság nem megoldás,

a művészet ad megoldást arra hogy a determináltságtól elforduljunk, legalább is egy időre. A művészet alkot egy világot , s míg ebben vagyunk addig a determinált világból fel vagyunk mentve. 45. Nietzsche: az apollóni és dionűszoszi állapot (A tragédia születése) Schophenhaur filóját folytatta. Érdeklődött az ókor után Milyen ember az antik ember? Úgy tisztázhatjuk ha tudjuk mit jelent egy görög számára az Isten. Milyen ember a modern ember? Önvizsgáló kérdés amelyet a tudós nem végzett el. A görög ember számára Isten a legkiválóbb ember megtestesítője Az antik kultúra 11 lehanyatlott, de miért? 3 fázis: 1 Dionűszoszi fázis: a valós élet undorától az emberek néha menekülni akarnak. A rosszkedv az undor tartós eleme az életnek A jókedv magával hozza ezekethogy ezt ne kelljen átélni inkább szemléli azt az ember. Téhát az undor hozza létre a tragédiát Apollón szemlélet: akkor kezdődik amikor megszületik a

tragédia. Megfér egymás mellett a dión és az apoll Szemlélet Kiegészítik az életünket. Az antik ember többet tudott az életről mint mi „ nem elégedhet meg az ember gondolkodással, meg kell történnie vele mert egyébként ő is úgy jár mint az antikvitás. 46. Nietzsche: Az emberfeletti ember és az immoralizmus (Imigyen szóla Zarathustra) übermensek: emberfeletti emberek( azt értette alatta aki képes meghaladni a modern embert, aki meri vállalni az értékek átértékelését), nincs ilyen hogy társadalmi fejlődés. Az emberek nem egyformák képességeiket tekintve. Két típusú ember: Úr utasítás a f eladata, szolga: engedelmesség vagy harcos,és szellem ember Amíg családállapot van az emberek életében addig az an yához tartozással találják meg helyüket az életben.(matriarchátus) Majd az apajogúság Kialakulnak a sz akmák, foglalkozások, eszközök, ez mind férfiágon alakul ki. A nő a mindennapi életfenntartásában érdekelt Az

emberek valójában megmaradnak olyannak mint az antikvitásban voltak. a sz ellem ember 3 állapota van: teve(többet tud mint az átlagos ember), - oroszlán( magányos küzdelmes megtisztulás), - gyermek( megtisztulás utáni újrakezdés). Az állami filozófus is teve. A mai kort szolgalelkeket takar, a modern ember rossz értékeket képvisel: 3 állapot: morális(jó), - amorális(rossz), - immorális( kettőn kívül) A morális ember a kornak engedelmeskedik, és nem tudja átértékelni a dolgokat. Utálta a nőket, nem találunk alkotó tevékenységet amit nő csinál A nők hajlamosak sok férfiből egyet kiválasztani. A férfiak eljátsszák az élet játékát, a nők kényszerítik a férfiakat szolgaléleknek. Zarathustra: végső üzenete ne kövessék őt El kell fordulni egymástól 47. Tudományelmélet és érvényességtan a neokantianizmusban (Rickert: A filozófia alapproblémái) A neokantiénizmus 1870 től összekötő kapocs a IXI és XX sz i filozófiák

között. Ez a legfiatalabb filozófiai irányzat. Dél Német (Baden)Iskora: WWindelband, H Rickert : WWindelband szerint a filozófia legyen tudomány. Ez elhatárolódás az életfilozófiáktól Életfiló: az ember ügyein való elmélkedés Neok: vissza kell térni Arisztotelészhez. A filó absztrakt gondolkodás, legyen tudomány de ne akarjon világnézetet csinálni Észre kell venni hogy a természettudomány és t ársadalomtudomány ellentéte irányultságú. Pozitivisták hibája: a természettud –ból átvettek tételeket és a társ.tud-ban alkalmazták Más irányultságú a k ét tudomány. Nomotetikus: termtud egyediből általánosít, nem azonos az indukció a dedukcióval Idiografikus: felállít egy nagy általánosságot és az alapján vizsgálja az akkor történt cselekményt. Rickers: megismerő ész , értékelő elvétől függ. 3 alapérték: igaz , szép, jó ez alapján értékel : WWindelband 48. Frege: jel, jelentés, jelölés (Jelentés és

jelölet) Egyszerű mondatok: amikor beszélünk mondatokat mondunk. Amikor beszélünk , írunk jeleket használunk A jel felkelt bennünk egy jelentést. A jel jelentés kapcsolat ha nem függ tőlünk a tartalma akkor objektív Jelölet: az amire a jelentés vonatkozik, a dolog az objektív tárgy. Van amikor van jelentés nincs jelölet vagy fordítva és van amikot több jelentés de egy jelölet. 49. Az összetett mondatok problémája Fregénél (Jelentés és jelölet) 1 mások idézésének problémája: jelezés, állítás, kijelentés(ki közlő, ki a megnevezett. 2 modalitás: tudom erősíteni illetve gyengíteni az állításomat. 3 az összetett mondat összes állítását fel kell tudni sorolni, távolságtartó, belehelyezkedés. 4 járulékos jelentés problémája: olyan állítás és azonosítás kell amit a mondat szövegszerűen nem tartalmaz, de megfogalmazója mégis állítja. A kommunikáció legfontosabb formája a beszéd. 50. Az azonosságproblémája

Fregénél (Jelentés és jelölet) 12 A szimbolikus logika megteremtője, ha valamiről beszélünk akkor valamiről állítunk valamit. Pl Madrid az Madrid ez nem állítás, Madrid Spo. Fővárosa állítás A kommunikációnak sok formája van térkép fotó, stb mindegyik esetben képviselünk valamit. 51. Husserl: a fenomenológia megalapozása (A filozófia mint szigorú tudomány) Frege tanítványa, az osztrák korszak jelentős filozófusa. Frege tanítványának két pontját vitatja, ez megalapozza a fenomenológiát. Mi az hogy szám? Frege: ez egy elemű jel, és ez felkelt bennünk egy jelentést. Husserl szerint hogy 5 nem lehet jelentésük, önmagukban nincs jelentésük ki kell egészíteni hogy miből öt. Csak szintagma részeként való használataként van jelentése Fruge : jelentés a jel jelentést kelt bennünk. H Fruge homogénnek képzeli a jelentést, de ha közelebről megvizsgáljuk heterogén Két komponensből áll, - noészisz(megragadás

mozzanata), - noéma( e révén valósul meg a jelentés betöltődése. A kommunikációban a jelentés feldolgozása fontos 52. Husserl: a valóság zárójelezése, a fenomenológia programja (A filozófia mint szigorú tudomány, a tiszta fenomenológia eszménye) A filozófiatörténet visszatekintésével kezd. Megismétli a kritikát amit Kant mondott a filótöriről A filó zűrzavaros, nagy bajban van ha meg kell mondani mivel foglalkozik. Meg akar felelni a tudományosság követelményeinek. De a filó nem tud ennek megfelelni Nem tanítható és nem tanulható viszont gondolkodni filió módon lehet. Gondolkodás a gondolkodásról Szakít a hagyományos arisztotelészi tudományelvvel Két területen gondolkodik az ember: - hétköznapi, - szaktudomány területen. Elménk aktusokat hajt végre, ami kétféle lehet: - ami az elmében benne van, - külső tárgy. A közvetlen valóság becsap bennünket, mert azt az illuziót kelti hogy arra gondolunk amit látunk. Az

embernek van egy belső élménye ami az övé magában megéli, hogy úgy van vagy nem s utána mondja ki. A fenomenológia lényegbetöltődése korábban van mint a látás. A fenomenológia lényeg birtokába úgy jutunk hogy elsajátítjuk megtanuljuk a gondolkodás mindig belső élmény alapján van. 53. Wittgenstein: A Tractatus főtételei és összefüggésük (Tractatus) Megérteni valakit annyi mint félreérteni. A megértés magába hordozza a f élreértés mozzanatát Tractatus: szemantika, egy jelentéselmélet az igazságfüggvény megadását végzi el. Főtételei: 1 a világ mindaz aminek az esete fennáll, 2 aminek az esete fennáll az tény, 3 a tények logikai képe a gondolat, 4 a gondolat értelemmel bíró kijelentések, 5 minden kijelentés elemi kijelentések igazságfüggvénye, 6 az igazságfüggvény általános formája a kijelentés általános formája, 7 amiről nem lehet beszélni arról hallgatni kell. A mondatok között a lehető legrosszabb

logikai összefüggés van, egy következő mondat azzal kezdődik amivel az előző végződil 54. Wittgenstein: a sakktábla hasonlat és társashelyzetek (filozófiai vizsgálódások) A sakktábla hasonlat: A sakktábla zárt behatárolt világ mint minden szituáció a bábuknak saját belső lényegüknek megfelelő mozgási lehetőségük van a lépéseknek megfelelően állandóan módosul ugyanaz a parti. Megértjük a lépések jelentőségét, a hiányát mindezt némán tesszük a sakk néma játék A szótlan megértés egy – egy szituáció feldolgozása . sem a beszédnek sem a logikának nincs meg tehát az a kitüntetett szerepe a v alóság megértésében. A nyelvelemzés a logika segítségével nem valósul meg ha a l ogika teljesíthetetlen feltételeket szab a fliozófia számára akkor le kell mondani a logikáról. A nyelvjátékok és a társas helyzetek, a n yelv a kommunikációban kapja meg új szerepét. A szavak egymás megértéseinek eszközei. Úgy

viselkednek mint a sz erszámok: egy cél elérésében segítenek A cél egymás megértése A szavakat megtanultuk használni. Tőlünk függ milyen szavakat választunk nincs kitüntetett nyelv, a filó voltaképpen terápia. 13 55. Heidegger: az ontológiai differencia és a Dasein (Lét és idő) elfelejtődött mi az hogy lét. 3 típusú előítélet volt a filozófiatörténetben Olyan előítélet amely magától érthető fogalommá teszi a lét fogalmát. A lét és létezés különböző s ha ezt tisztázzuk a lét nem egyértelmű A lét definiálhatatlan fogalom, a l ét a l egáltalánosabb legegyetemesebb filói fogalomnak számít. Megakarjuk érteni a világot. A létezést látjuk a létet nem csak a létezőnek van léte A létező bármi lehet ami kívűl – belül van a létezés világában. Létről csak a létező kapcsán lehet beszélni Dasein: a világ centruma, e világban megfogalmazódó alap. 56. Heidegger: a környezeti világ tárgyi közege és

a másokkal való lét (Lét és idő) A dasein benne van a világban. Nem járulékosan hanem ontológiailag A járulékos azt jelenti hogy előfordulhat hogy nincs benne. Mi benne élünk a világban, a benne lét gyakorlati jellegű Hétköznapi életben tárgyak adottak számunkra. A tárgyakkal szemben mi valamilyen spontán elvárást várunk nagyon könnyen elképzelhető hogy a tárgyi világ nem jelentkezik be , nem engedelmeskedik a tárgy a spontán elvárásoknak. Ha a tárgyi világ nem jelentkezik be nem veszem észre milyen bonyolult kapcsolat van a dolgok között. Mások emberrel szemben milyen a kapcsolat, spontán elvárásokat támasztunk a másik ember iránt, akkor van a probléma ha nem elvárásunknak megfelelően jelentkezik. Ez a társadalmi lét alapja A világot a másik emberrel együtt lakjuk be. A másokkal való lét problémája a DAS MAN ő az aki előírja egy szituáció értelmét. A das man utasításokat ad nekünk és ezt teljesíteni kell Mivel

mindannyian das manok vagyunk attól is szoronghatunk hogy engedelmeskednek e nekünk, megfelel e a mi elvárásainknak. 57. Sartre: az emocionalitás problémája (Egy emócióelmélet vázlata) Az ember alapvető létmódja a rac. Helyett a emocionalitás ez azt jelenti hogy az ember alapjában véve érző lény alapvető emocionális élmény az öröm fájdalom, félelem, harag ezek benne vannak a lelkünkben , ha ránézünk vmire az nem közömbös, van benne vmi érzelmi mozzanat. Szubjektíven viszonyulunk a dolgokhoz. Arra kelltörekednünk hogy megőrízzük az eredeti emóciót Abban vagyunk érdekeltek hogy emotiv elemekre építve áttranszformáljuk a világot. Az emocionalitás 2 szempontja: az ember alapvető létmódja nem esetleges, semmi köze nincs a rac.-hoz, hiszen a rac Az emóció megszüntetése A jelen az ami már nincs és még nincs 58. Sartre: az idő, a szerep, a szorongás és a szabadság (Fehér M I:J-P Sarte című könyve alapján) Nincs jelen idő,

tudásunk a múltból táplálkozik és a jövőre vonatkozik. Folyamatos múlt és folyamatos jövő van. A jövőre vonatkozóan azért szorongunk mert nem tudjuk betölteni azt ami nekünk jut Hiányzik a jelen A félelemérzés a múltból származik és a jövőre vonatkozik. Pl katona fél hogy golyót kap a fejébe, múlt mert társait lelőtték , jövő le ne lőjék