Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A családi vállalkozásokról

A családi vállalkozásokról A saját vállalkozás előnyei: • A vállalkozó saját maga irányítja sorsát • Szabadsági fok növekedése • Valóra váltani egy jó elképzelést • Jobban hasznosítani képességeinket • Otthagyni a munkahelyet • Elbocsátás, munkanélkülivé válás (kényszer) • A vállalkozó jobb életet biztosít magának és családjának • Meggazdagodási lehetőség A saját vállalkozás hátrányai: • Kockára tegye pénzét-vagyonát • A munka nem ér véget a „műszak” végén. • Döntések számának jelentős növekedése • Induláskor pénzügyi zavarok, problémák • Állandó bizonytalanság • Felelősségvállalás a családért, alkalmazottakért, befektetőkért • Állandó stresszhelyzet Szakismeretek: • Iskolai végzettség • Szakmai gyakorlat • Vállalkozói ismeretek • Kapcsolatok – kapcsolatrendszerek • Közösségi tevékenységek Készségek: • Kommunikációs képesség • Képesség a

döntések meghozatalára • Mentális és fizikai elszántság a siker érdekében • Kockázatvállalási hajlam Család: • Érzelmeken nyugszik • Szeretet • Kölcsönös elfogadás • Befelé figyelő • Ellenáll a változásoknak Vállalkozás: • Feladatorientált • Nyereségorientált • Kifelé figyelő • Nyílt rendszer • Változáshoz való viszony A családi vállalkozásnál egyszerre, egymásnak ellentmondó feltételek mellett kell működtetni mindkét egységet! A hosszú távú működés feltétele: az egyensúly. Családi vállalkozás: minden olyan vállalkozás, mely a család megtakarításaiból, a családtagok munkatapasztalatait, szakértelmét, erőforrásait vagy egyéb támogatását felhasználva, családtagok meghatározó közreműködésével működik. Döntési jogkörök: • A stratégiai döntéseket a család hozza meg. • Az operatív döntések: előre definiált jogkörök. A családtagok között egyértelmű

munkamegosztásnak kell lennie a félreértések elkerülése végett. Családi vállalkozás létrehozása független családi vállalkozás vállalkozás magányos farkas munkavállaló Család összetartó erő Felfelé: vállalkozási erő (készség) A családi vállalkozás fejlődési szakaszai Időszakok (években) I. 0-5 éves A vállalkozás kora 25-35 Szökők kora 0-10 A gyerekek kora A vállalkozás jellemzői gyorsan növekszik, A vállalkozás nyeli az időt és a viszonya a pénzt változásokhoz kicsi, dinamikus A struktúra jellemzői elkötelezett a A tulajdonos vállalkozás sikere motivációi irányában A család anyagi elvárásai a vállalkozással szemben Alapszükségletek, kielégítésére szorítkozik Családi célok a vállalkozás sikere Szakaszok II. 10-20 éves 40-50 15-25 III. 20-30 éves 55-70 30-45 érett, megállapodott stratégiai megújulásra, újabb befektetésekre szorul nagyobb, összetettebb stagnáló meg akarja tartani a saját

befolyását és stabilitását érdeklődése új területek felé fordul; részlegesen visszavonul; a következő generáció növekedést és változást igényel megnövekedett nagyobb igények, az igények, beleértve a anyagi biztonság és kényelmi bizonyos szempontokat, a nagyvonalúság kerül gyerekek taníttatását előtérbe anyagi biztonság, a családi harmónia és gyerekek színvonalas, egység helyes nevelése Családi vállalkozások típusai 1. Szempont: a vállalkozás alapítása óta hányadik generáció működteti Hazai tapasztalatok alapján a magyar családi vállalkozások tipikusan első generációs vállalkozások. 2. Szempont: azonos, vagy eltérő generációban tartozó családtagok vesznek-e részt a vállalkozásban. Hazai tapasztalatok alapján: házaspárok működnek együtt Amerikai tapasztalatok alapján: apa-fiú vagy fivérek vállalkozásai. 3. Szempont: a család és a vállalkozás kapcsolatának típusa Lehet szoros tradicionális

jellegű kapcsolat; lazább, bár gyakran tradicionális eredetű kapcsolat; individualizált társadalmak (az egyén függetlenedik a családtól) Szoros tradicionális jellegű kapcsolat a kiterjedt család tagjai között I. • A kiterjedt családon belüli kötelezettségek és elvárások szövevénye • Kezdő vállalkozás bizton számíthat a rokonság segítségére • Az üzletileg sikeres egyénre nem kapaszkodik rá a rokonság • A szívességből alkalmazott rokon önfeláldozás, szorgalmas munka követelménye • Az alkalmazott rokon szankcionálásának lehetősége • A vezetés apáról fiúra öröklődik • Pl.: kínai kisvállalkozások Szoros tradicionális jellegű kapcsolat a kiterjedt család tagjai között II. • A kiterjedt családon belüli kötelezettségek és elvárások szövevénye • Kezdő vállalkozás bizton számíthat a rokonság segítségére • Az alkalmazott rokonok mindig számíthatnak a vállalkozó támogatására • Az

alkalmazott rokonság szerepe kezdetben komoly segítség, később gátló tényező • Pl.: afrikai vállalkozások Lazább, bár gyakran tradicionális eredetű kapcsolat a család tagjai között: • Fejlett ipari országok, ahol a mezőgazdasági termelés máig jelentős • Paraszti gazdaságokra jellemző minták • A család fontosabb, mint a tagok karrierje • Közép-európai modell • Pl.: Olaszország, Görögország, Spanyolország Individualizált társadalmak (az egyén függetlenedik a családtól) • Az egyéni boldogulás fontosabb a családnál • A kisvállalkozások nem a családra épülnek • Családi vállalkozás örökösödési ágon • Pl.: Anglia Családi vállalkozások fejlődési trendje Magyarországon: 80-as évek eleje: Háztáji és kistermelés. Boldogulási stratégia: a családra támaszkodni! Munkavállalói stratégia a szabad választás eredményeként • Elégedett a rosszabbul fizetett állásokkal • • Cserébe minimális

követelmény Nagyobb energia a második gazdaságnak. 80-as évek második fele: Boldogulási stratégia: a munkahelyi karrier és a második gazdaság összekapcsolása. Munkavállalói stratégia: a siker záloga a főmunkahely és a második gazdaság adta lehetőségek kihasználása. • 10-15 éves szakmai tapasztalat • kiépített kapcsolatok • másodállás a vállalat erőforrásaira is támaszkodva • a főállás biztonságot ad. Példák: VGMK és magánerős építkezések Jellemzői: • gazdasági kalkuláció hiánya • fel nem számolt munkaráfordítás • hagyományos családszerkezetre támaszkodhat • nők tradicionális szerepe • morális ökonómia 90-es évek eleje A hiánygazdaság és korlátozások idején a rokonság valutakeretének felhasználása a beszerzéseknél. Privatizációs folyamatok: a rokonság kárpótlási jegyeinek felhasználása; a mezőgazdaságban a TSZ nyugdíjasok jogosítványainak megszerzése. A család vagyonának

felhasználása, kölcsönök: ingatlan, autó, tőkenöveléshez hitel. Az induló vállalkozások a családra támaszkodnak, a rokonok, barátok az ügyintézésben segítenek A már működő vállalkozásoknál rokonok, barátok pénzügyi segítsége; barátok, ismerősök vagy kívülről érkezettek is munkatárssá válnak. A családi vállalkozásban egyszerre van jelen a flexibilitás és a specializáció. • A családon belüli munkamegosztás nem merev • Ha jól megy az üzlet: több családtag vesz részt • Ha nem: kevesebb családtagot tart el a vállalkozás • Nő a család szerepvállalásának a súlya a működő vállalkozásban • Ezen belül nő a házastársak részvételi aránya • A banki és kedvezményes kölcsönök felvételének aránya csökken • Nő a rokonok pénzügyi forrásaira támaszkodók aránya. Magyar családi vállalkozások helyzete a 2000-es évek elején A cégek alapításkori jellemzői: az esetek nagy részében újonnan

létrehozott. Cégalapításkor a cég formája lehetett még más cég, vezetői kivásárlás, csődbe ment vagy leányvállalat. A tulajdonosi struktúra változása az alapítás óta: a felmérés alapján nagy részüknél nem változott, vagy kivásárolta a hazai tulajdonos. Kisebb hányadukat kivásárolta külföldi tulaj, hazai vagy külföldi tulaj vásárolt. A vállalkozás típusa: túlnyomórészt szolgáltató típusúak, termelők, majd nagykereskedők, építőipari és végül kiskereskedők. A vállalkozás formáját tekintve a legnépszerűbb a Kft, majd az Rt, Bt, egyéni vállalkozó, más, Kkt, közös vállalkozás. A pénzügyi segítség típusa: beszállítói hitel magánkézben lévő vállalatoktól, kormánytámogatás, beszállítói hitel állami vállalatoktól, más. A családi vállalkozások helyzete napjainkban A fő probléma: 10 családi vállalkozásból 3 éli meg az első generációváltást, és csupán 1 a másodikat. Miért?

Problémák: • Utódlási problémák: ki is vigye tovább a vállalkozást? • Tőkehiány: tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáférés • Családi problémák: a családi viták gyakran átterjednek az üzleti tevékenységre. • Vezetési gondok: nehéz megfelelő kvalitású vezetőt a vállalkozáshoz csábítani. • Stratégiaalkotási problémák: a vállalkozás stratégiájának megalkotása nehézségekbe ütközik. Lehetséges kiutak: 1. Utódlási problémákra • Egyre több lehetőséget kapnak a lányok a fiúk mellett. • Utódlási terv készítése • Kiválasztás érdem alapján 2. Tőkehiányra • Bankhitel • Folyószámla hitel • Széchenyi kártya • Jelzáloghitel • Forgóeszköz hitel • Mikro hitel kis- és középvállalkozások számára 3. Családi problémákra • Családi tanács megalkotása: feladata annak megakadályozása, hogy a vállalkozás a családi vita áldozatává váljon, valamint a vállalkozás jövőképének

felvázolása. • Külső vezető alkalmazása 4. Vezetési gondok • Ha az alapító a vezető, a vezetési ismeretek gyakran hiányoznak.Szigorúen felügyel, ugyanakkor még sem hatékony a vezetés. • Intézményesíteni kell bizonyos rutinokat. • Profi vezető (csapat) alkalmazása 5. Stratégiaalkotás • Saját erőből -> képzésen való részvétel. • Külső segítséggel: tanácsadóval vagy trénerrel • Szolgáltatásként külső forrásból. Franchising A franchise rendszer: • Vállalkozási forma • Marketing módszer • Áruterítési módszer • A piaci behatolás egyik eszköze • Tőkemobilizáló eszköz • Kereskedelmi technika • Licenckereskedelem, know-how átadás • Technológiai transzfer • Üzletkötés • Logisztikai megoldás • Minőségbiztosítás • Exportforma A franchise rendszer jellemzői: • Piaci körülmények között már sikeres rendszer • Az átvevő teljes csomagot kap • Az átvevőt műszaki és

vezetési területen is betanítják • Az átvevő jogilag és pénzügyileg is önálló vállalkozást vezet • Az átvevő tevékenységét a szerződés időben és területileg is korlátozza • Az átvevő a munkáját az előírások szerint végzi • A rendszer használatáért díjat kell fizetnie. A franchise alaptípusai: A. Termék- és védjegyhasználati franchise 1. Licenc • Az átadó gyártási, használati jogot ad el • Az átvevő ennek ellenértékét fizeti meg • Adott időszakra kizárólagos területi jogot is jelenthet • Az átadó ezután csak a minőséget és a terméket ellenőrizheti • Pl.: üdítőital gyártók és a palackozók szerződése 2. Disztribútor • Gyártó-kiskereskedő (adott termék forg.-ára szóló kizárólagos jog) • Gyártó-nagykereskedő (a. t f sz k nagykereskedelmi jog) • Nagykereskedő-nagykereskedő (kiskerek alapítanak vagy vásárolnak nagykereskedelmi láncolatot) 3. Védjegyhasználat • Védjegy:

megkülönböztető jel, minőséget jelent, megmutatja, hogy a terméket ki és hol gyártotta; feladata, hogy a terméket megkülönböztesse más azonos szükségletet kielégítő terméktől. 4. Koncesszió • Adott terület használati jogának értékesítése • Adott termék vagy termékcsoport meghatározott kereskedelmi egységben történő értékesítési lehetőségének eladása. B. Üzleti franchise 1. Átadó • Terméket, szolgáltatást, berendezést vagy módszert ad el • Előzetesen bejáratja, teszteli rendszerét • Kiképezi az átvevő embereit a rendszer működtetésére • Ellenőrzi az átvevőt a rendszer működtetésében. 2. Átvevő • Független üzletember, saját telephellyel • Betanításba és folyamatos képzésben részesül • Folyamatosan használja az átadó módszereit, technikáit, eszközeit • Egyszeri koncessziós és folyamatos bérleti díjat fizet. 3. Otthoni vagy családi franchise 4. Vállalkozói franchise 5.

Területi franchise 6. Master franchise A franchise mint rendszer: • Egy központ köré történő szerveződés • Azonos megjelenés • Azonos tartalom • Azonos kapcsolati rend • Azonos jogi szabályozás A franchise rendszer előnyei, ahogy az átadó látja • Tőkehiány esetén a terjeszkedés eszköze • A személyzet felvételi, képzési és fenntartási tevékenységeinek és költségeinek csökkentése • Kiépült hálózat • Koncentrált, magasabb minőségű reklámtevékenység • Állandó bevételi forrás • Operatív feladatok és az adminisztráció nem terheli • Piaci információk koncentrált gyűjtése és elemzése • Bolti lopások és egyéb veszteségek nem őt terhelik • Az átvevők fejlődése a saját fejlődést teszi lehetővé. A franchise rendszer problémái, ahogy az átadó látja: • Az üzletek feletti ellenőrzés nehézkes • A profit egy része nem hozzá érkezik be • Az átvevő nem mindig valós forgalmat vall be

• A hálózatépítés ütemezési problémái • A piaci változásokra való reagálás nehézkes, lassú • Üzleti sikerének sorsa mások kezében van • Új stílusú menedzsment technikát kell elsajátítania. A franchise rendszer előnyei (átvevő): • Alacsony tőkével történő piacra lépés • Kockázati tényezők csökkentése • A nyitáskor kész piachoz jut • Egy jó hírnevű hálózat részévé válik • • • • Megbízható árubeszerzés, rögzített beszerzési csatornák A rendszergazda K+F eredményeinek felhasználása A rendszergazdán keresztül információ a piacról Állandó tanácsadás, képzés a gyakorlott rendszergazdától A franchise rendszer problémái (átvevő): • Személyes elképzelések háttérbe szorulnak • Közvetett függés a többi átvevőtől • Közvetlen függés a rendszergazdától • Központi beszerzés esetén a saját források/kapcsolatok előnyei elvesznek • A sikertelenség esetén a

rendszer felé csak egy a sok közül. Az átadó jövedelemforrásai: • Licencdíj (franchise díj, induló díj) • Royalty • Reklám-hozzájárulás • Az áruszállításokon realizált profit • Ingatlanok, helyiségek bérleti díja • Pótlólagos szolgáltatások díja A franchise rendszer tartalmi elemei: • Név • Megjelenés • Jog • Pénzügyek • Menedzsment • Könyvelés • Termék/szolgáltatás • Személyzet • Módszertan • Minőség • Árubeszerzés • Image