Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Matula Péter - Hazánkban történő külföldi munkavállalás vizsgálata

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak HAZÁNKBAN TÖRTÉNŐ KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS VIZSGÁLATA Összehasonlító gazdaságtan házi dolgozat Matula Péter NYFK G.LC 2003/2004 2.évfolyam/Ifélév Tartalomjegyzék: Az idegen munka 3 A szabályozások. 6 Munkavállalás. 7 Tartózkodási engedély . 9 A tartózkodási engedély érvényességi ideje . 9 Tartózkodási engedély családegyesítés céljából . 10 A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása . 10 Letelepedés . 10 A letelepedési kérelem benyújtása . 11 Ki kaphat letelepedési engedélyt? . 11 Állampolgárság . 13 Honosítás . 13 Visszahonosítás . 14 Státusztörvény . 15 A törvény hatálya . 15 A „Magyar igazolvány” . 16 Az idegen munkaerő-állomány nagysága. 17 A Magyarországra irányuló várható migráció volumene 19 A fekete munka tendenciája 20 Kis magyar helyzetkép. 22 Felhasznált irodalom. 23 2 AZ IDEGEN MUNKA A

munkaerőpiac szegmentáltságáról szóló elméletek a het venes évek legelején fogalmazódtak meg (Piore 1969,1970). Eszerint a munkaerőpiac primer és szekunder szektorra válik szét. A primer szektort magas bérek, jó munkafeltételek, a foglalkoztatás biztonsága, kedvező előrejutási kilátások jellemzik, ezzel szemben a szekunder munkaerőpiacon alacsonyak a bérek, rosszak a munkakörülmények, nagy a fluktuáció, kevés az előrejutási lehetőség. Ezekhez a munkahelyekhez a megfelelő munkafeltételeket elfogadó munkások rendelődnek hozzá. Az ipari társadalmakban, pedig mindig van egy sor olyan állás, amelyet a haz ai munkások egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kiszolgáltatott helyzetükben fogadnak el. E szekunder munkahelyeknek (kvalifikálatlan ipari munka, alacsonyabb szintű szolgáltatások, mint mosogatás, cselédmunka, a mezőgazdasági munkák egy része stb.) a betöltésére a marginális munkaerő áll rendelkezésre. Michael Piore

(1979b) alapvető könyve a " költözőmadarakról" a külföldi munkások szekunder jellegét elemzi. Megkülönbözteti a k ülföldi munkások első generációjától az ő gyerekeiket, akik - amennyiben letelepedtek - már a haz ai munkaerő részét jelentik. Bevándorló munkaerő valójában a migránsok első generációja - akik a tartózkodás/munkavállalás szándékával maguk érkeznek egy másik országba. Az esetek egy részében ezek a k ülföldiek olyan állásokat vállalnak, melyek kiegészítik, esetleg lehetővé teszik a belföldiek által végzett jobb munkákat (például a leszálló ágban lévő ágazatok elit munkáját, mint a szabászokét, gépkarbantartókét stb. a ruha- vagy cipőiparban) Máskor a k eresleti csúcsok esetén alvállalkozókkal végeztetett munka, melyet sok esetben szintén szezonális (külföldi vagy egyéb marginális) munkások végeznek, jelent garanciát az egyéb foglalkoztatottak számára. Más esetekben a

külföldiek foglalkoztatása ugyan nem segíti elő a hazai munkaerő foglalkoztatását, hozzájárul viszont jólétükhöz, életszínvonaluk (háztartási alkalmazott, éttermi kiszolgáló, kifutó stb. foglalkozások) 3 javulásához A külföldi munkát keresõk a marginális helyzetű hazai munkavállalókkal tartoznak egy csoportba. Az összes marginális munkavállalót Piore megfogalmazásában az jellemzi, hogy "az ipari munkához való viszonyuk marginális. A munkához, gyakran a munkaerőpiachoz való viszonyukat is ideiglenesnek tekintik, és olyan más tevékenységekkel határozzák meg magukat, amelyekből személyes és társadalmi identitásukat is származtatják. A külföldiek számára a munkaerőpiacon versenyző más - belföldi - marginális csoportokat a f iatalok, a nők és a par asztok alkotják. Alapvetően õk jelentik a külföldieket helyettesítő munkaerőt" (Piore 1979b: 87). A szekunder munkahelyeken megjelenő külföldi

munkaerő Piore szerint a haz ai marginális csoportokkal három dimenzió mentén - a munkaerő rugalmassága, tartóssága, manipulálhatósága és ellenőrizhetősége alapján - mérhető össze. Az alapvető különbség a külföldiek és a többi marginális munkavállalói csoport között az, hogy a külföldiek lényegesen rugalmasabbak és sokkal inkább készek alkalmazkodni a munkaerőpiac igényeihez. Legfőképpen földrajzilag rugalmasak, nem lévén családi kötöttségük, mint a családjuktól függő fiataloknak, illetve a nőknek, és a föld sem köti őket, mint a parasztokat. Munkaerőpiaci állandóságát tekintve egyik csoportról sem állíthatjuk biztonsággal, hogy valóban tartósabb munkaerő a külföldieknél, míg a harmadik jellemző esetében nyilvánvaló, hogy a k ülföldiek ellenőrzése és manipulálása erőteljesebb lehet, mint a többi csoporté. Portes (1978) eredeti elemzése az USA-ba irányuló illegális (nem regisztrált)

migrációról szintén kétszektorú modellre épül. Bemutatja a k icsi és nagyon kicsi vállalatok informális alkalmazási gyakorlatát különösen a mezőgazdaságban és a különféle városi fogyasztói szolgáltatásokban, melyek - természetükből fakadóan nem vihetők át olyan területekre, ahol bőséges olcsó munkaerő áll rendelkezésre. Ezeknek a k isvállalkozásoknak a t úlélése a j og határán történő foglalkoztatási gyakorlattól függ - állítja -, mert ez lehetővé teszi az adó és a társadalombiztosítás megtakarítását. Mivel a k ormányzati szabályozás elől könnyedén elmenekülhetnek, ennek megfelelő alkalmi foglalkoztatási rendszert és be n em jelentett jövedelmet biztosítanak. Míg az USA-ban szignifikánsnak tűnik a k ülföldiek szekunder munkaerőpiaci helye, más a helyzet a k ontinentális Európában. Böhning (1983) nemzetek közötti összehasonlító tanulmánya Németországban és Franciaországban a

vállalatnagyság 4 és az idegen munkaerő alkalmazásának arányát vizsgálta az egyes ágazatokban. Ezen országok iparában a külföldiek primer szektorbeli foglalkoztatása a fontos. Ennek magyarázata Böhning szerint az intézmények, az ágazati (és nem szakmánkénti) szakszervezetek szerepében rejlik. Az idegen munkaerő iránti gazdasági igény (a primer és a szekunder szektorban) szükséges, de nem elégséges oka a nagymértékű immigrációnak. Az egyes országok politikai képletétől függ, hogy kinyitják-e, mennyire és milyen munkaerő számára a határokat. Morokvasic és szerzőtársainak (1986) összehasonlító vizsgálata a német, francia és angol ruházati iparról az állami politika fontosságát hangsúlyozza a s zekunder munkaerőpiac formálódásában. A törvényi/intézményi korlátok a kisvállalkozásokban és a migráns munkaerő belépésében - melyek Európa jelentős részében korlátozzák az önfoglalkoztató

kisvállalkozásokat - úgy tűnik, visszatartják az olyanfajta bevándorló munkaerővel összekapcsolódó szekunder munkaerőpiac kialakulását, amilyen például az USA-ban (vagy Angliában és bizonyos mértékig Franciaországban is) jellemző. Ezt támasztja alá Castles (1986) megfigyelése is a munkaerőtoborzás európai tapasztalatairól. Eszerint Franciaországba például 1968ban 82%-uk turistaútlevéllel vagy anélkül érkezett A bevándorlási hivatal ".képtelennek bizonyult arra, hogy kielégítse a m unkaadók igényét és spontán jellegű migráció alakult ki, először Spanyolországból és Portugáliából, később Jugoszláviából és Törökországból. Az Ibériai félsziget munkásainak rendszerint illegálisan kellett jönniük, mert az akkori diktatúrák nem támogatták a mozgásokat. Valójában sok munkás ugyanannyira politikai, mint gazdasági okokból jött." (Castles 1986: 764) Nyilvánvaló tehát, hogy nagy

különbségek vannak országonként a szekunder foglalkoztatás méretében és fontosságában, valamint az idegen munkaerő beolvasztásában. 5 A SZABÁLYOZÁSOK A külföldiek rendészete Magyarországon egy évszázadra nyúlik vissza. Ez alatt az idő alatt a jogi szabályozás többször kiegészítésre, módosításra került, mindig az adott politikai, gazdasági irányzatot követve. A legjelentősebb változások a hazánkban 1989-1990-es években bekövetkezett politikai, gazdasági változások - a szocializmus megszűnése, a demokrácia létrejötte -, az új államszervezet kialakulásának hatásaként léptek életbe. 1993-ban szükségessé vált már, hogy újraszabályozzák a k ülföldiek magyarországi tartózkodásának, bevándorlásának feltételeit, jogai, kötelezettségeit, a magyar hatóságok feladat- és hatáskörét, valamint az idegenrendészeti eljárások rendjét. Az Országgyűlés 1993. június 01-jén elfogadta a magyar

állampolgárságról szóló törvényt (1993. évi LV tv) Néhány hónappal később, szeptember 14-én megszavazta az idegenrendészeti törvényt, mely szabályozza a k ülföldiek beutazását, magyarországi tartózkodását, bevándorlását (1993. évi LXXXVI tv) Szinte észrevétlenül született ez a k ét törvény, amely egyszerre fundamentuma és meghatározója volt az ország immigrációs politikájának, valamint a Magyarországon élő külföldiek jogi helyzetének. A bevándorlás, a hosszabb időre szóló tartózkodási engedély és az állampolgárság elnyerése társadalmi, gazdasági haszonelvűségen nyugszik, a menedéket, védelmet keresők esetében viszont a nemzetközi szolidaritás, a humanitárius és ellenszolgáltatás nélküli segítség a fő rendező elv. Ennél fogva az előbbinél sokkal nagyobb szerepet kap az állami szuverenitás, a döntést hozó mérlegelés szabadsága, az azilum körében a n emzetközi egyezmények és

a szokásjog a kiindulópont. Ezek a s zabályok kisebb változtatásokkal egészen 2001-ig jellemezték a Magyar Köztársaság külföldiekkel kapcsolatos szabályozási rendszerét. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvésével azonban együtt járnak a jogharmonizációs célú törvénymódosítások. Az 1993. november 11-én hatályba lépett Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján a tagállamok közös érdekű kérdésnek tekintik többek között a 6 menekült-, a bevándorlási migrációs és a har madik országok állampolgáraira vonatkozó politikát. A jogharmonizációs célú módosítás az idegenrendészeti szabályozás területén az Európai Unió schengeni közösségi vívmányain túlmenően a záró rendelkezések között beiktatott közösségi normákra terjed ki. Ennek megfelelve hozta meg az Országgyűlés a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX.

törvényt, módosította a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV törvényt, illetve a m enedékjogról szóló 1997 évi CXXXIX. törvény rendelkezéseit Munkavállalás A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló jelenleg hatályos 8/1999. (XI10) SZCSM rendelet, 2000 január 01-jén lépett életbe A külföldi állampolgár Magyarországon - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - csak engedély alapján végezhet munkát. A munkavállalási engedély iránti kérelem esetében az eljárási határidő 60 nap. Az első 30 nap az un. munkaerőigény-bejelentés, melyet a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen kell benyújtani; majd a m ásodik 30 nap m ár a külföldi állampolgár egyéni, nevére szóló kérelem a foglalkoztatásának engedélyezése iránt. Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be az illetékes munkaügyi központnál. A munkaügyi

központ az engedélyt akkor adja ki, ha a foglalkoztató a k érelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetőleg a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, továbbá a külföldi is megfelel az alkalmazási feltételeknek. A kérelmet a meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: 7 • Az illetékes munkaügyi kirendeltsége igazolását a munkaerőigény- bejelentésről. • A munkáltató működésére vonatkozó alapadatokat igazoló alapító okiratokat (társasági címpéldány, szerződés, adó- és cégbírósági végzés társadalombiztosítási vagy cégkivonat, folyószámlaszám aláírási igazolás)

közjegyző által hitelesített másolatban. • A külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását. • A külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást. • A külföldi állampolgár útlevelének fénymásolatát. Vízum A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX Tv, 2002 január 01.-jei hatálybalépésével a Magyarországra szóló beutazó, átutazó, itt tartózkodásraés kiutazásra jogosító vízumok köre teljesen megváltozik A vízumok fajtái A törvény a beutazás és a tartózkodás céljától függően kiadható vízumok négy típusát határozza meg. • Repülőtéri tranzitvízum („A” típusú) A repülőtér nemzetközi zónájában történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít, 1 éves érvényességi időn belül.

• Átutazóvízum („B” típusú)Egyszeri vagy többszöri átutazásra jogosít, alkalmanként max. 5 napos Magyarországon való tartózkodással, 1 éves érvényességi időn belül. • Rövid időtartamú beutazóvízum („C” típusú) Hat hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosít, a határátlépést követően, megszakítás nélkül max. 90 napos tartózkodással Megszakítás esetén összesen 90 napos a tartózkodási jogosultság. • Tartózkodási vízum („D” típusú) Egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosít, min. 90 napos, max 1 éves tartózkodással További külön engedély nélkül 8 érvényes. Szezonális munkavállalók esetében 1 éven belül max 6 hónapos folyamatos tartózkodásra jogosít. A vízumkérelem benyújtása A vízumkérelmet a magyar külképviseleteknél, személyesen kell benyújtani. De rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény esetén ez megtehető más vízumkiadó szervnél is, de

ez alól kivételt képeznek a munkavállalói- és a jövedelemszerző célú vízumok. A kérelemhez mellékelni kell: • munkavállalás esetében az illetékes munkaügyi hatóság által kiadott munkavállalási engedélyt, • jövedelemszerző vízum esetén a gazdasági társaság alapító okiratait és egyéb működésre vonatkozó adatokat, • tanulmányi célú vízum esetén az oktatási intézmény igazolását, • családegyesítés, látogatás esetén érvényes meghívólevelet. Tartózkodási engedély A fentiekben már említett új idegenrendészeti törvény a magyarországi tartózkodási engedélyek körét és fajtáját is nagy mértékben módosítja. A tartózkodási engedély érvényességi ideje A tartózkodási engedélyt az érvényes tartózkodási vízummal („D” típusú) Magyarországon tartózkodó külföldi a tartózkodási idő meghosszabbítása céljából kérelmezheti. A tartózkodási engedély legfeljebb két évre szól.

Kivételt képez az alól a munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység céljából kiadott engedély, mely első alkalommal legfeljebb 4 évre adható ki; valamint a tanulmányi célú engedély, mely max. 1 évig lehet érvényes A tartózkodási engedély alkalmanként legfeljebb két évvel meghosszabbítható; kivétel ez alól a tanulmányi célú, mely 1 évvel hosszabbítható meg. 9 Tartózkodási engedély családegyesítés céljából Fontos kitérni a családegyesítés, látogatás céljából kiadható és kérelmezhető tartózkodási engedélyek körére is. Az engedélyt a Magyarországon élő magyar állampolgárhoz, a tartózkodási-, letelepedési-, bevándorlási engedéllyel itt élő külföldihez, illetve a menekültként elismert személyhez lehet kérelmezni, családegyesítés céljából. A kérelmező a házastárs, a kiskorú gyermek, a házastárs kiskorú gyermeke lehet. Az engedély kiadásának feltétele az e célra kiadott

érvényes tartózkodási („D” típusú) vízum; a külföldi magyarországi megélhetése az itt élő családtag által, vagy saját jövedelméből vagy vagyonából biztosított; a külföldi rendelkezik teljes körű egészségbiztosítással vagy az egészségügyi ellátás igénybevételéhez megfelelő anyagi fedezettel; a külföldi magyarországi lakhatása biztosított. A tartózkodási engedély megszűnik, ha a házasságot a beutazást követően felbontják, ha a házastárs meghal, de kivétel alá esik, ha a közös gyermek magyar állampolgár, illetve ha k iskorúként utazott be a k ülföldi, de időközben nagykorúvá vált. A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása A tartózkodási engedély iránti kérelmeket a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 15 nappal kell benyújtani a területi idegenrendészeti hatóságnál. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodás célját igazoló, valamint a magyarországi lakhatás és

megélhetés biztosítottság igazoló okiratokat. A kérelemben a döntést a kézhezvételtől számított 15 napon belül hozzák meg. Letelepedés A 2002. január 01-jétől hatályba lépő új idegenrendészeti törvény a k ülföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, egyes pontjaiban változásokat hoz a letelepedési engedély iránti kérelmek területén is. 10 A letelepedési kérelem benyújtása Jelenleg a letelepedés iránti kérelmet az előírt formanyomtatványon személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén nagykorú családtag által a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten, vagy a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnál lehet benyújtani. Minden 14 éven felüli személynek külön kérelmet kell benyújtania 2002. január 01-jét követően a kérelem benyújtása a területi idegenrendészeti hatóságnál történik. Fontos tudnivaló,

hogy a l etelepedési kérelem benyújtása nem ad jogot a Magyarországon való tartózkodásra, a kérelem benyújtása esetén is gondoskodni kell ideiglenes vagy huzamos tartózkodási engedély kérelmezéséről vagy az engedélyek meghosszabbításáról. A eljárás illetéke 10.000-Ft, melyet a k érelem benyújtásakor illetékbélyegben kell leróni. Ki kaphat letelepedési engedélyt? Letelepedési engedélyt az a külföldi kaphat: Aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és • a beutazástól számítva három éven át megszakítás nélkül, jogszerűen tartózkodik Magyarországon. Az országnak évente 90 napnál hosszabb időre történő elhagyása az itt tartózkodás megszakításának minősül. • akinek magyarországi lakóhelye, megélhetése biztosított. A három éves magyarországi tartózkodás alól felmentést kaphat az a külföldi: • aki letelepedését vonatkozóan családtagként, családtagnak

családegyesítés minősül a külföldi céljából kéri házastársa, (erre eltartott leszármazottja, az örökbe fogadott gyermeke, nevelt gyermeke, a házastárs gyermeke, kiskorú esetén a szülő, a külföldi és a házastárs eltartott felmenője). Családegyesítés esetén felmentés a magyar állampolgár, a 11 személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt és letelepedett külföldi, valamint a Magyarországon menekültként elismert személy családtagja részére adható. • Abban az esetben, ha - a külföldi a beutazásától számítva max. 1 éve családi életközösségben, jogszerűen Magyarországon tartózkodik, - illetve házasság esetén: a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték. • aki magyar állampolgár volt, de ál lampolgársága megszűnt, vagy akinek felmenője magyar állampolgár volt. A becsatolandó mellékletek A letelepedési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a természetes személyazonosító adatokat és az állampolgárságot igazoló okiratot, • a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényi akadálya, • a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot, • három hónapnál nem régebbi orvosi hatósági igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved a közegészségügyet veszélyeztető betegségben, • az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot, • a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot. A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít, de nem biztosít magyar állampolgárságot. Honosításhoz, megszerzéséhez

bevándorlási engedéllyel kell rendelkezni. 12 állampolgárság Állampolgárság Az állampolgársági kérelem benyújtásának szabályáról és elbírálásáról a m agyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV tv rendelkezik, melyet a jogharmonizációs célú törvénymódosítások keretében a 2001. évi XXXII törvénnyel módosítottak A magyar állampolgárságot honosítással, visszahonosítással és állampolgársági nyilatkozattal lehet megszerezni. Honosítás Honosítási kérelmet nyújthat be az a személy, aki soha nem volt magyar állampolgár és • bevándorlását az idegenrendészeti hatóság engedélyezte, ezt követően Magyarországon lakóhelyet létesített, • a lakóhely létesítése után a törvényben előírt időtartamon át - egy éven vagy három éven vagy nyolc éven keresztül - folyamatosan Magyarországon lakott (várakozási idő), • a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és kérelmének

elbírálásakor magyar bíróság előtt büntető eljárás ellene nincs folyamatban, • megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított, • alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, • honosítása a Magyar Köztársaság érdeket nem sérti. A magyar állampolgárságról szóló törvény kedvezményes, egy évig tartó várakozási időt ír elő annak, aki magyar származású, a felmenői magyar állampolgárok voltak. Három év a várakozási idő, ha a kérelmező házastársa magyar állampolgár, ha a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, ha magyar állampolgár örökbe fogadta, ha a kérelmező menekült státust kapott. Mindenki más esetében a várakozási idő nyolc év. 13 A honosítási kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél. Közös kérelmet nyújthatnak be a házastársak és kiskorú

gyermekeik. A kérelmet az anyakönyvvezető felterjeszti a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályára, ahol az ügyet döntésre előkészítik. A honosítási kérelem teljesítéséről a belügyminiszter javaslata alapján a Magyar Köztársaság Elnöke dönt. A köztársasági elnök által honosított személy lakóhelyének polgármestere előtt állampolgársági esküt tesz, a magyar állampolgárságot az eskü napján szerzi meg. Az elnöki döntés ellen az elutasított kérelmező jogorvoslattal nem élhet, de lehetősége van - a törvényi feltételek teljesítését követően - új honosítási kérelem benyújtására. Visszahonosítás Visszahonosítási kérelmet az a s zemély nyújthat be, aki volt már magyar állampolgár, de azt elvesztette. A visszahonosítási eljárás mindenben megegyezik a honos ítási eljárással, két kivétellel: • a visszahonosítását kérő a bevándorlás engedélyezését követő lakóhely létesítés után

kérelmét haladéktalanul benyújthatja a l akóhelye szerinti polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, • alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie nem kell. Az állampolgárságról szóló törvény a volt magyar állampolgárok meghatározott köre számára lehetővé teszi, hogy a visszahonosításnál kedvezményesebb módon szerezzék meg újra a magyar állampolgárságot. Akit magyar állampolgárságától megfosztottak, akit Németországba áttelepítettek, akit kérelmére 1947. szeptember 15-e és 1990 május 02-a között az állampolgársági kötelékéből elbocsátottak, a Magyar Köztársaság Elnökéhez intézett nyilatkozattal visszaszerezheti magyar állampolgárságát. 14 A nyilatkozatot külföldön a magyar konzulnál, belföldön a nyilatkozó lakóhelye vagy tartózkodási helye anyakönyvvezetőjénél szerinti lehet önkormányzat benyújtani. A polgármesteri nyilatkozatot tevő hivatalának a magyar

állampolgárságot a nyilatkozat dátumának napjától kezdődően szerzi meg. Státusztörvény A Magyar Köztársaság Országgyűlése többek között az Alkotmány 6.§ (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából alkotta meg a 2002. január 01-jétől hatályos, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII törvényt A törvény hatálya A törvény arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi

tartózkodásra jogosító engedéllyel. A törvény az együttélő házastársra és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre is kiterjed, abban az esetben is, ha egyébként ők nem magyar nemzetiségűek. A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetőleg a szomszédos államokban lévő lakóhelyén a törvényben meghatározott feltételek mellett, a M agyar igazolvány illetve, a M agyar hozzátartozói igazolvány alapján kedvezményekben és támogatásokban részesül. Az igénybe vehető kedvezmények és támogatások területei • művelődés, kultúra, tudomány • kitüntetés, ösztöndíj • utazási kedvezmények • oktatás • diákkedvezmények 15 • a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése • határon túli kihelyezett képzés • a szülőföldön nyújtott oktatási támogatás • munkavállalás Munkavállalás Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar

Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A „Magyar igazolvány” A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől arcképes „Magyar igazolvány” kiállítását kérheti a törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű személy, valamint vele együtt élő nem magyar nemzetiségű házastársa, ill. a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek az arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t igényelheti, amennyiben: • a törvény hatálya alá tartozó szomszédos államban lakóhellyel rendelkezik, nem magyar állampolgár, de magát magyar nemzetiségűnek vallja, • a

magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, • olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfogadott szervezet állított ki, • akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat, illetőleg kiutasítást nem rendelt el, • vele szemben Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás nincs folyamatban. 16 AZ IDEGEN MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNY NAGYSÁGA 1997 közepén a huzamos tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldi állampolgárok száma 143 ezre fő volt, vagyis az ország népességének 1,4 százaléka. A huzamosan itt élő külföldiek többsége (1997ben 62 ezer) magyar

nemzetiségű román állampolgár Az EU országokból érkezettek az összes külföldi 13 százalékát adják. Az adatok szerint a külföldi népesség a teljes népességnél jóval fiatalabb, kétharmaduk munkaképes korú (15-74 éves), és 81 ezren aktív keresők. Körükben a munkaképes korúak és a gazdaságilag aktívak aránya is magasabb, mint a né pesség egészében. Így a gazdaságilag aktív populációnak 2 s zázalékát teszik ki. A külföldiek között a magas iskolai végzettségűek aránya jóval nagyobb (26%), mint a teljes népességben. (A letelepedettek kevésbé képzettek általában, mint az ideiglenesen itt tartózkodók.) Ennek megfelelően foglalkozási státusuk is magasabb, mint a magyaroké. Napjainkban kb. 20 ezer külföldi dolgozik hazánkban (1999-ben 23 486 fő) és 25-30 ezer körüli a külföldön dolgozó magyar munkavállalók száma. A külföldiek csaknem fele (11 462 fő) Romániából érkezett, míg több mint egy negyedük (5

364 fő) az EUból – és a tengerentúli országokból – származott. Széleskörűek és nagyszámúak azon tevékenységek, vagy beosztások, melyek gyakorlásához nincs szükség munkavállalási engedélyre (vállalkozók, kulcs pozíciót betöltők, magasan képzett szakemberek, művészek tudósok). Az itt dolgozó külföldiek származási ország szerinti becsült megoszlásában legnagyobb hányadot, több mint 40 százalékot a román származásúak teszik ki, míg 10-15 százalék körüli hányaduk (kb.12 ezer fő) EU állampolgár A Magyarországon élő külföldiek száma 140 ezer körül látszik állandósulni. A Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számát illetően csak becslésekre hagyatkozhatunk. Ismeretes, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi népességen belül 1997-ben 81 ezer volt az aktívak száma. Ugyanabban az évben 11 ezer munkavállalási, illetve jövedelemszerzési célú ideiglenes tartózkodási

engedélyt adtak ki, illetve hosszabbítottak meg. Ez Juhász Judit (1999) szerint további 8-9 ezer ténylegesen munkát végző külföldit jelent. Ennek alapján a legálisan foglalkoztatott külföldiek száma mintegy 90 ezer fő. Ez nagyjából egybevág egy 17 1998-ra vonatkozó OECD-becsléssel (2001), mely szerint a l egálisan a magyar munkaerőpiacon jelenlévő külföldiek 90-95 ezer főt tesznek ki. Az illegálisan foglalkoztatott külföldiek számáról - a jelenség természeténél fogva - még kevesebbet tudunk, de azt feltételezhetjük, hogy az engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók számát többszörösen meghaladja. Nem hivatalos becslések 100 ezer körülire teszik az illegálisan munkát vállaló külföldiek számát. Más becslések szerint az idegen munkaerő létszáma - legális és illegális összesen - a magyarországi munkaerő-állomány legfeljebb 5 s zázalékát teszi ki. Az engedély nélküli munkavállalás volumene a

90 -es évek elején ugrásszerűen nőtt, de az évtized közepére stabilizálódni látszik. Az illegálisan munkát végzők döntő része a szomszédos országokból érkezik és többnyire szezonális munkát vállal. Leginkább a pótlólagos munkaerőt igénylő területek (építőipar, mezőgazdaság, textil-és ruházati ipar, kiskereskedelem, vendéglátó- és szórakoztatóipar) vonzzák az illegális külföldi munkavállalókat. (Többnyire ezeken a t erületeken alkalmazzák a legális külföldi munkaerőt is.) Többségük alkalmazott, vállalkozókat inkább a kereskedelemben, esetenként pedig az építőiparban lehet találni. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatását - az adó- és járulékterhek elkerülésén túl -, a hazainál alacsonyabb bérek, és a r ossz munkakörülmények elfogadására való fokozottabb hajlandóságuk motiválja. A munkaerőigény ingadozása esetében a külföldi munkaerő rugalmassága is vonzó lehet a munkáltatók

számára (Juhász 1999). A Magyarországra irányuló várható migráció volumene A Magyarországra tapasztalható gyors történő bevándorlás növekedés után mértéke visszaesett, a s rendszerváltás idején alacsonyabb szinten stabilizálódik. Juhász (1999) szerint ebben nem várható változás a közeljövőben sem, amennyiben legalábbis nem következnek be lényegesebb változások a küldő országokban. Az esetleges gazdasági és politikai változások következtében azonban megnövekedhet mind a M agyarországra irányuló bevándorlás, mind pedig a tranzitmigráció. A beáramló külföldi munkaerő volumenének becsléséhez - a neoklasszikus tradíció alapján - az egy főre jutó GDP és a bérek országok közötti különbségeiből kellene 18 kiindulnunk. Az USA dollárban számított 1998-as béreket szemügyre véve, az adatok azt jelzik, hogy a k elet- és közép-európai országok közötti különbségek alatta maradnak a

régió és az EU között meglévő bérkülönbségeknek (Hárs 1998). Tekintve, hogy Magyarország uniós csatlakozásával a haz ai bérszínvonal csak hosszabb távon - s egyes kutatók szerint csak korlátozott mértékben - fog közeledni az EU tagállamainak bérszínvonalaihoz, nem számítunk arra, hogy Magyarország uniós tagsága a külföldi munkavállalók tömeges beáramlását hozza magával. A hazai munkaerőpiac ugyanakkor láthatóan már most is igényt tart bizonyos szakmákban, illetőleg egyes kistérségekben (pl. a székesfehérvári) a pótlólagos külföldi munkaerőre. Ezt részint az egyes ágazatokra, illetőleg szakmákra jellemző kirívóan alacsony bérek, kedvezőtlen munkafeltételek (pl. folyamatos munkarend), másfelől pedig a magyarországi népesség közismerten alacsony területi mobilitása eredményezi. A külföldi munkavállalók részarányát az is nagymértékben befolyásolni fogja, hogy a nagycsoportos keleti bővítésben

csatlakozó országok, köztük Magyarország, és a m ég csatlakozásra váró Románia, uniós felvétele között ténylegesen mennyi idő fog eltelni. A FEKETE MUNKA TENDENCIÁJA Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2003 első féléves összesítése szerint egy év alatt 80 százalékkal nőtt a külföldiek illegális foglalkoztatása miatt kiszabott bírság összege, és hasonló mértékben nőtt a szabálytalanul foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma is - írja a Napi Gazdaság. Magyarországon mintegy 13 ez er illegálisan munkát vállaló külföldi miatt 380 millió forint bírságot kellett kifizetniük az őket foglalkoztató cégeknek az idei első félévben. Az OMMF az első hat hónapban 27 ezer hazai munkáltató 29 ezer telephelyét vizsgálta, és mintegy 11 ezer gazdálkodónál találtak munkaügyi szabálytalanságot. A legtöbb hibát a munkaidővel, a pihenőidővel, a rendkívüli munkavégzéssel, és a

szabadságra vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatban találták az ellenőrök. A munkaeszközök veszélyessége, a m unkahelyek üzemi állapota, és a l étesítéssel kapcsolatos biztonsági előírások veszélyessége miatt az első félévben 248 millió 19 forint munkavédelmi bírságot szabtak ki a cégekre, ami 34 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. A főfelügyelőség a szabálytalanságok miatt mintegy 6 ezer dolgozót tiltottak el a munkavégzéstől, és 11 ezer gép használatát függesztették fel - írja a N api Gazdaság. A december 31-i összesítés szerint 28 469 külföldinek volt érvényes munkavállalási engedélye. Több mint hetven százalékuk a fővárosban, illetve az agglomerációban dolgozik, hetvenhat százalékuk fizikai munkát végez. Miközben csökkent a hazai munkanélküliség, fokozatosan növekszik a k ülföldi munkavállalók száma. A közvélemény persze sokkal többet hall az illegális külföldi

munkavállalókról. Nincs konkrét adat, de annyi biztos, hogy tavalyelőtt a munkaügyi ellenőrzések során - volt vagy negyvenezer (!) - háromezer feketén dolgozót lepleztek le, zömüket Budapesten, egy-egy nagyobb építkezésen, lapáttal a k ezükben. Az egyik híreshírhedt borpancsoló városkában - nyílt a titok - a rendőrfőnöktől kezdve a polgármesterig mindenki alkalmaz adómentes munkaerőt, akik Erdélyből érkeznek, a megürült lakóházakban élnek metszéstől szüretig. Családostól érkeznek, családokhoz szegődnek el dolgozni - órabérük kétszáz forint kaja nélkül. És senki sem fogja leleplezni őket, ha már mindenki benne úszik a bizniszben. Pedig a bec slések szerint a nem zeti össztermék mintegy 25-30 százalékát adja a feketegazdaság, az ellenőrzések és az elkapottak száma tehát semmit sem tükröz, vagy ha igen, akkor rosszul. Hozzá kell tenni: az illegális munkaerőpiac vizsgálatakor voltaképp érdektelen,

külföldiekről vagy belföldiekről van szó, igaz, az előbbiek mindig feltűnőbbek. Az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ egyik közgazdászának véleménye, hogy illegális munkavállalás esetén az államot kár éri az adózás elmaradása miatt, de kár lenne az is, ha ezeket a munkákat senki sem végezné el, például a terményt nem takarítanák be. Ebből persze nem következik az, hogy milyen szép is lenne, ha az autóút-építést stikában román kőművesekkel végeztetnék el. Pedig a büntetések nem rigorózusak. A nyugati mintákkal ellentétben itt nem fordulhat elő, hogy a rendszeresen illegális külföldi (de akár belföldi) munkaerőt foglalkoztató céget töröljék a nyilvántartásból. Az első rajtakapáskor egy-egy illegális 20 külföldi után a munkabér kétszeresét, vagy ha az nem nagyobb a minimálbérnél, akkor a m inimálbér ötszörösét kell kifizetnie a m unkaadónak (a külföldit pedig vagy

kiutasítják, vagy nem). Ha három éven belül második alkalommal is lebukik, a minimálbér tízszeresét fizetheti be az államkasszába. Ha harmadszor bukik meg, akkor meg annyit fizet, mint először. Ötödször pedig annyit, mint harmadszor - hogy valami vicces is legyen az egészben. KIS MAGYAR HELYZETKÉP Vegyük az átlag külföldi munkavállaló típust. A Magyarországon munkát vállaló külföldi férfi úgy harmincöt éves, Romániából érkezett, magyar nyelvi jártasságával Grétsy László sem kekeckedhetne sokat. Szívéhez és kezéhez a lapát vagy a kapa áll közel a leginkább, és mivel a papirológiában nem jártas, illegálisan működik. De szó sincs arról, hogy a Moszkva téri emberpiacon állna elnyűtt pufajkájában, kezében zacskóval, minek egyik füle már leszakadt, tartalma pedig szegényes: kenyér, szalonna, kólásüvegben víz. Nem Nagy valószínűséggel beszervezte valaki, és biztosra jött. Elinduláskor azt hitte, háromezret

fog keresni koszt-kvártéllyal A városban aztán kiderül: a háromezer bruttóban értendő, a kosztból kosz, a kvártélyból meg két négyzetméternyi beton marad, rajta deszka, azon takaró. De az átlagtípus még így is boldog, tripláját keresi, mint amit otthon kereshetne, ha lenne melója. A külföldi munkavállalók elitje már egészen másképpen vág neki a nagy kalandnak (a multik külföldi vezérigazgatói, a t opmenedzserek kapcsolataiknak hála sok mindent megúszhatnak, bár hallottunk már ennek ellenkezőjéről is). Fiatalságának és magas szakképzettségének köszönhetően - például egy számítástechnikai szakember könnyedén kap munkaajánlatot a fővárosban. Először próbaidőzik egy-két hónapot úgy negyvenezerért illegálisan (igaz, ezt a f iatal magyar állampolgár sem úszhatja meg). Ha a munkaadó elégedett, következhet a fizetésemelés és a l egalizálás Először is a munkavállaló kéri a területileg illetékes munkaügyi

központtól a munkavállalási engedély kiadását. Pozitív válasz esetén - amennyiben a k özpont harminc nap alatt nem tud megfelelő képzettségű magyar állampolgárt kiutalni elkezdődhet a procedúra. A munkavállaló ekkor hiteles okmánnyal bizonyítja szakképzettségét (lefordíttatja a di plomáját), a s zakorvos bizonylatot ad, hogy az 21 adott munkakört betöltheti, mert a páciensnek van feje (számítógépes szakember esetében nem szükséges a l áb, a fül, az orr, a nem i szervek). Ezen felül a munkavállaló visszautazik hazájába, ahol az ottani magyar külképviseleten harminc euroért kiadják neki a m unkavállalói vízumot, amivel visszajöhet az országba. A külföldi a folyamat ezen részében még nem tette magáévá a m agyar életet, tipikusnak mondható hiba, hogy akkor utazik el Bukarestbe, Belgrádba stb., amikor itt állami ünnep, azaz munkaszüneti nap van (hogy ne veszítsen munkanapot, noha még nem is dolgozhat legálisan),

nem számítva arra, hogy a magyar nagykövetség ezen napokon szintén zárva tart. Ezek után kezdődik az idegenrendészeti eljárás. A munkavállaló kivizsgáltatja magát szinte minden szempontból, az AIDS-tesztről és a trópusi betegségekről sem megfeledkezve (mintegy harmincezerért). Az idegenrendészeti hivatalban többórás várakozás után benyújtja dokumentációját: fényképet, orvosi bizonylatot, munkavállalási engedélyt, munkáltatói papirost a k ereset nagyságáról, bejelentett lakcímet. Valamit úgyis elfelejt - leginkább a k itöltött kérvényre ragasztandó okmánybélyeget meg a ny álat, ezért utána pótlólag még egyszer végigállja a s ort, majd még egyszer, amikor remélhetőleg már az egy évre szóló ideiglenes tart. engedélyt is megkapja. Boldogan megy dolgozni, később lelkesedése valamelyest csökken, mert a tb-ügy, az adószám, a br uttó-nettó-áfakör hármaskeresztjét még mindig cipeli a hát án, hacsak

munkaadói számára nem csodás kincs az ifjú munkás. Állítólag egy-egy jól menő cégnél, mely előszeretettel alkalmazza a tájékozatlanabb és így kizsákmányolhatóbb erőforrást, jól bevált szisztéma (értsd: ügyvéd + kenőpénz) révén munkáltat, természetesen a költségeket később levonva az első fizetésből. Ugyan még senki sem számolta, de első munkahelyén nem sokáig melegíti a fotelt az elitkülföldi; kapcsolatrendszerét lassan építgetve, saját értékét felmérve és azt mások előtt prezentálva a második helyre már jóval magasabb jövedelemért igazol át, de nem marad hálátlan eddigi cége iránt sem, ahová frissen érkező barátait, rokonait protezsálja be. Ez persze a jéghegy csúcsa, más esetekben többéves illegalitás után hajlik csak a munkaadó arra, hogy a már bizonyított munkaerőt legálisan is alkalmazza. Egyes vélemények szerint a hosszú évekig tartó ígérgetés a 22 rendszer alapja: a

külföldi előtt el kell húzni a m ézesmadzagot, majd likviditási és egyéb problémákra hivatkozva folyton el kell odázni a hivatalos kérelmezés folyamatának elindítását. Már amikor Több, a pr ocedúrát végigcsináló figurával igyekeztünk elmeséltetni munkavállalásuk történetét, ám ők vagy lecsapták a telefonkagylót, vagy pedig a m egaláztatások felidézésének pszichológiai vonatkozására utalva, azt ajánlották: próbáld ki magad is, és majd meglátod. 23 Felhasznált irodalom: Részletesebben elemzik az egyes csoportok munkaerőpiaci kötődését a Piore szerkesztette kötet tanulmányai (Piore, ed. 1979) Lásd különösen Sabel (1979), Osterman (1979), Piore Külföldiek Magyarországon : jogszabálygyűjtemény : munkavállalás, ingatlanszerzés, gazdasági szabályok. - Budapest : Geomédia, [2000] Magyarország foglalkozáspolitikája /freeweb.hu/lakmedbt/nk/harmadik Ásó, kapa, lapát / Szaerbhorváth György / Magyar

Narancs Megugrott az illegális külföldi munkavállalók száma / Napi Gazdaság / 2003. szeptember 22. A nemzetközi imigráció néhány problémájáról / Hárs Ágnes / Szociológiai Szemle 1992/2 123-137. Szabadban / György Péter / Élet és Irodalom, 2001. december 21 24