Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Magyarország ellenőrzési rendszere

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS 2005. év Ellenőrzés Követelmények (a kijelölt célok, feladatok) Tényleges állapot (tények, kialakult helyzet) Összehasonlítás Értékelés Intézkedés 1. Alkotmány, törvények, tvr-ek 2. Rendeletek (Kormány, Miniszteri, Önkormányzati) 3. Társasági szerződés, Alapító okirat Belső szabályzatok, részkövetelmény (pl. normák) Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények • Teljesség: Minden érdeknek van ellenőrző szervezete. • Rendszeresség: Meghatározott rendben, éves vagy más időszakokra rögzített tervek alapján végzik. • Hézagmentesség: Soron következő ellenőrzés az előző ellenőrzéstől eltelt időszakra terjed ki. • Törvényesség: Be kell tartani az ellenőrzést végrehajtók és ellenőrzöttek - akár szervezetek, akár személyek - jogait és kötelezettségeit meghatározó jogi normákat, előírásokat. • Racionalitás: Megfelelő munkamegosztás

érvényesüljön az egyes ellenőrző szervezetek között, ne forduljanak elő hatásköri átfedések,párhuzamosságok. • Hatékonyság: Az ellenőrzés mennyire eredményes a hibákkal, szabálytalanságokkal szemben, a személyes felelősség feltárásában, az előírások következetes számonkérésében. • Megalapozottság: Megállapításoknak, megdönthetetleneknek, objektív alapon nyugvóknak kell lenniük. • A vezetés (irányítás) szolgálata: Az ellenőrzésnek be kell mutatnia a korábbi döntések helyességét, megalapozottságát, vagy éppen a bennük rejlő hibákat és javaslatokat kell tennie tartós javulást eredményező intézkedésekre. Az ellenőrzések csoportosítása Időpontja szerint: • Előzetes: mindig megelőzi rendelkezések kiadását vagy a döntés végrehajtását. a hozott • Egyidejű: az ellenőrzés a végrehajtással párhuzamosan folyik. • Utólagos: az ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a cselekmény, a

folyamat már lezárult. Tartalma alapján: • Gazdasági: kiterjed a gazdálkodás hatékonyságára eredményességére. • Szakmai: valamilyen naturális követelményt kér számon Terjedelme alapján: • Cél: egy vagy néhány konkrét kérdés megvizsgálása egyetlen szervezetnél. • Téma: azonos tartalmú vizsgálata több szervezetnél. • Átfogó: kiterjed az adott ellenőrzés hatáskörébe tartozó terület egészére, azt teljes körűen és összefüggéseiben vizsgálja, elemzi, értékeli. feladat Kinek a megbízásából végzik: • Külső: hatóságok végzik, az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzött szervekkel nem állnak munkaviszonyban. • Belső: a gazdasági szervezeten belül kezdeményezik, az ellenőrzést végzők az ellenőrzött szerveknél állnak munka- vagy szerződéses megbízásos viszonyban. Az ellenőrzések csoportosítása Gyakorisága szerint: • Egyszeri: konkrét feladat végrehajtásával

foglalkozó eseti ellenőrzés. • Időszakos: rendszeresen visszatérő, ismétlődő ellenőrzés. • Folyamatos: tevékenységek megszakítás nélküli, szakadatlan ellenőrzése. Részletessége szerint: • Tételes (teljeskörű): minden egyes tárgy, művelet, esemény bizonylat megvizsgálása, számbavételre kerül. • Próbaszerű: a rendelkezésre álló okmányok, bizonylatok, események, tények egy részét teszik vizsgálat tárgyává. • Mintavételes: a vizsgálat alá kerülő mennyiségből egy kis részt (mintát) vesznek és annak alapján tesznek az egészre vonatkoztató következtetéseket. Módszerét tekintve: • Találkozó: egy bizonylat hitelességét a bizonylatot kibocsátó szervezetnél található példánya (tőpéldánya, másolata) alapján egyeztethető. • Összefüggésekre alapozott: különböző bizonylatokon található információk egybevetéséből, összehasonlításából, elemző vizsgálatából indul ki. Az

ellenőrzés célja • Az ellenőrzés célját mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. A cél eléréséhez alkalmazott ellenőrzési módszerek annak megállapításához nyújtanak segítséget, hogy a feltárt tényleges helyzet milyen mértékben és mennyiben felel meg az ellenőrzés által képviselt érdekeknek. A képviselt érdekek lehetnek – tulajdonosi érdekek és – hatósági érdekek (közérdekek). A tulajdonosi érdekekből végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére. • Az állami tulajdonban lévő szervezeteknél, vállalatoknál, intézményeknél az állam tulajdonosként az össztevékenységben és annak eredményességében, hatékonyságában érdekelt, az ellenőrzés ezt szolgálja. • A gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél ugyanez értelemszerűen egy szűkebb közösség, a részvényesek, a tagok, a tagság tulajdonosi érdekeinek képviseletében végzett ellenőrzés. • A magántulajdon

esetében nyilvánul meg legmarkánsabban és legközvetlenebbül a tulajdonosi érdek, s a tulajdon leghatékonyabb működtetése és védelme az ellenőrzés útján. A hatósági, közérdekek képviseletében végzett ellenőrzés a vállalkozások és más szervezetek, valamint az állampolgárok olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami előírások szabályoznak, tartalmaznak. Tehát mindig valamilyen konkrét jogszabályi előírás megtartásának vizsgálatával foglalkozik. Jellemzői: – a hatósági előírások megtartásának vizsgálatára korlátozódik, – az ellenőrzés alapján tett megállapításokat mindig jegyzőkönyvbe foglalják, – utasítási joga is van, tehát szabálytalanság esetén közvetlenül (akár a helyszínen is) intézkedhet megszüntetésük kikényszerítésére, – szervre és személyre egyaránt bírságot szabhat ki (egyes esetekben a helyszínen

is), – intézkedéseit mindig határozat formájában adják ki. Az ellenőrzés tárgya: általában valamilyen emberi tevékenység, cselekmény, magatartás, illetve valamely magatartás- vagy cselekménysorozat, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése. Az ellenőrzés tárgya lehet valamilyen természeti törvény, esemény is, mint pl. természeti csapás (jégverés, árvíz, földrengés) hatásainak felmérő ellenőrzése. Az ellenőrzés módszerét az ellenőrzés közelebbi célja és tárgya határozza meg. Alapvető követelmény, hogy az alkalmazott módszer mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását. Az ellenőrzési módszerek magukban foglalják: • az ellenőrzésnél felhasználható eszközöket, valamint azok alkalmazását, • ellenőrzési tevékenység megszervezésének módját és • az ellenőrzés tárgyával összefüggő szakmai ismeretek rendszerszemléletű

alkalmazását. Az ellenőrzési rendszer alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdonviszonyoktól függ. A rendszer alatt az ellenőrzések megszervezésének és megvalósításának olyan intézményesítését kell érteni, ahol a képviselt érdekek védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. Az ellenőrzés munkaszakaszai, megszervezése és lefolytatása Az ellenőrzés munkaszakaszai:  Előkészítés  Felkészülés  Helyszíni vizsgálat  Írásbafoglalás  Hasznosítás (realizálás) Az ellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés előkészítése magában foglalja:  A cél, vagy célok kijelölését  Az ellenőrzési feladatok meghatározásához szükséges információk összegyűjtését és tanulmányozását  A konkrét ellenőrzési feladatok kialakítását  Az ellenőrzendő részlegek, területek meghatározását  Az ellenőrzéshez bevonni szándékozott szakértők

kiválasztását  Az ellenőrzés időbeosztását VÉGTERMÉK: az ellenőrzési program Megbízólevél tartalmazza:  A megbízólevél sorszámát  Az ellenőrzés (vagy ellenőrzést végzők) nevét, beosztását  Az ellenőrzésre kijelölt szervezetek, egység, részleg megnevezését  Az ellenőrzés célját (szükség esetén jogszabályi alapját, az arra hivatkozást)  A megbízatás érvényességének időtartamát  A kiállítás keltét  Az ellenőrzést elrendelő aláírását (és a szerv bélyegzőjét) ELLENŐRZÉSI PROGRAM Társaság neve, székhelye, ellenőrzés tárgya I. Az ellenőrzést elrendelte: Az ellenőrzést végzik: Az ellenőrzendő időszak: Az ellenőrzés ideje: A megbízólevél száma: Az ellenőrzés célja: II. RÉSZLETES VIZSGÁLATI FELADATOK III. VIZSGÁLATSZERVEZÉSI FELADATOK Az ellenőrzés módszere: A vizsgálat ütemezése: A vizsgálati jelentés átadásának határideje: Keltezés: Programot

jóváhagyó aláírása (ügyvezető igazgató v. Felügyelő Bizottság Elnöke) AZ ELLENŐRZÉRE FELKÉSZÜLÉS MAGÁBAN FOGLALJA a szakirodalom tanulmányozását, a szakértőkkel konzultálás, a tapasztalatcserét, a jogszabályok, vezetői utasítások előírásainak megismerését,  az ellenőrzendő szervezet, egység, belső szabályzatainak tanulmányozását,  a vizsgálandó egységgel, témával, területtel kapcsolatos korábbi ellenőrzések, tervek, beszámolók, levelezések stb. anyagait,  a korábbi ellenőrzések nyomán tett intézkedések hatékonyságát, esetleges hiányosságait.     AZ ÍRÁSBAFOGLALÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI:  Csak a lényeges megállapításokat kell írásba foglalni.  A súlyosabb hibák, mulasztások, jogszabályban foglaltaktól eltérések esetén mindig utalni kell a jogszabályra, a megállapítás alapjául szolgáló okmányra, illetve azokra a körülményekre, amelyek kifogásolhatóvá

teszik az adott tényt.  A hibák, a mulasztások elkövetőit mindig név szerint kell megjelölni és a személyes felelőséget fel kell vetni minden esetben, amikor a felelősség megállapítása szükséges és lehetséges.  Az írásbafoglalás nem tartalmazhat sem elvont, sem szubjektív, megalapozatlan következtetéseket. VIZSGÁLATI JELENTÉS Társaság neve, székhelye, ellenőrzés tárgya I. A vizsgálatot elrendelte: A vizsgálatot végezték: A vizsgált időszak: A vizsgálat ideje: A megbízólevél száma: A vizsgálat célja: II. MEGÁLLAPÍTÁSOK Általános értékelés. Azon megállapítások részletezése, amelyekben az ellenőrzést végző vagy az ellenőrzött szervezet részéről valamilyen intézkedés igénye merül fel. Összefoglaló következtetések, javaslatok. III. Készítés időpontja: Az ellenőrzést végzők aláírása: ZÁRADÉK (szövege, keltezés, aláírás) Záradék fajtái:  Megismerési: a jelentés tartalmát

megismertem, és tudomásul veszem, hogy 8 napon belül észrevételt tehetek.  Felelősségi: a vizsgálati jelentés felelőségemmel kapcsolatos részeit megismertem, az írásbeli magyarázatomat 3 munkanapon belül megadom.  Realizálási: a jelentés tartalmát megismertem, a feladatkörömbe tartozó intézkedéseket megteszem, továbbá tudomásul veszem, hogy 3 napon belül észrevételt tehetek. Vizsgálati jelentés A jelentés írásának főbb szempontjai: – a jelentés tartalmában legyen összhangban az ellenőrzési programmal, – a jelentés felépítésében lehet a program feladatsorrendjéhez igazodó vagy a megállapítások logikai összefüggéseinek megfelelő csoportosítások szerint rendezett, – a jelentésben a megállapításokat szakszerűen, a tényállást teljes körűen kell megfogalmazni, – a jelentés szövegének minden érdekelt kívülálló számára is érthetőnek kell lennie, – a jelentés tartalmazza a konkrét

hivatkozást azokra a jogszabályokra, követelményekre, előírásokra, amelyeknek megsértése, elmulasztása a jelzett szabálytalanságot, mulasztást okozta, – a jelentésben a megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy az ellenőrzött szervezet objektíven és folyamatában legyen értékelhető, – a számszerűen kifejezhető hatással járó megállapításokat számszerűsíteni kell, – rögzíteni kell a kedvező folyamatokat, az elért eredményeket is, – a jelentésben a hibák, szabálytalanságok, hiányosságok, mulasztások mellett rögzíteni kell azok okait, valamint következményeit, kihatásait is, – a megállapításokat tömören, de érthetően kell megszövegezni, az értékelést, minősítést nem helyettesítheti azok javaslatszerű fogalmazása, – a megállapítások és a kapcsolódó bizonyítékok világosan azonosíthatóak legyenek, – a jelentések olyan hibák kijavítására vonatkozó javaslatokat kell és szabad

tartalmaznia, amelyeket a megállapítások és a következtetések megfelelően alátámasztanak. Megállapítást bizonyító okmányok: Teljes értékű       eredeti okmány hitelesített másolat hitelesített kivonat tanúsítvány közös jegyzőkönyv fénykép Nem teljes értékű  nyilatkozat  szakértői vélemény Az ellenőrzés megállapításait alátámasztó okmányok • Eredeti okmány: minden olyan irat, levél, bizonylat, nyilvántartás, amelyik az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatosan az ellenőrzött szervnél vagy bármely külső szervnél keletkezett, és alkalmas a vizsgált szervezetnél valamilyen tény bizonyítására. • Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez eredeti okmányt akkor kell csatolni, ha • a felelős személlyel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, • a felelős személlyel szemben kártérítési eljárást kell

indítani, • minden olyan esetben, amikor az okmányok között hamis vagy fiktív iratok találhatók. • Hitelesített másolat: az eredeti okmányt teljes egészében tartalmazza. A „másolat” szó fel kell tüntetni és a hitelesítő záradékban utalni kell arra, hogy az okmány az eredetivel teljes egészében megegyezik. A másolatot keltezéssel, hitelesítési záradékkal és az ellenőrzött szerv illetékes vezetőjének aláírásával kell ellátni. • Hitelesített kivonat: Az eredeti iratot nem tartalmazza teljes egészében, hanem annak csupán azt a részét, amelyik a megállapítás bizonyítását szolgálja. Az okmányokon fel kell tüntetni a „kivonat” szót és el kell látni a hitelesítési záradékkal. • Tanúsítvány: olyan kimutatás, amely több eredeti okmányból a vizsgálat megállapításainak igazolásához, tanúsításához, azok alátámasztásához szükséges, lényeges adatokat foglalja össze megfelelően

áttekinthető módon. Hivatkozni kell, hogy milyen okmányokból származnak. Záradékkal kell ellátni. • Közös jegyzőkönyv: olyan ellenőrzési megállapítás bizonyítását szolgáló okmány, amelyet az ellenőrzött szervezet dolgozója és az ellenőrzést végző személy együtt készít el. Tartalmaznia kell, hogy mikor, hol, milyen ügyben, kiknek a jelenlétében készült, a helyszínen közösen tapasztalt tények leírását, valamint a jelenlévők aláírását. • Hitelesített fénykép: valamely feltárt hiányosság szemléletes bizonyítására alkalmazható. Az ilyen célból készült felvételeknél jelen kell lennie az ellenőrzött szervezeti egység illetékes dolgozójának is. A dolgozó és a jelen lévő revizor a fénykép hátlapján aláírásukkal igazolják, hogy a fénykép mikor készült, mit ábrázol és a felvételt kiknek a jelenlétében készítették. • Nyilatkozat: az ellenőrzött szerv vagy részleg dolgozójának a

vizsgálattal kapcsolatos, olyan írásban foglalt kijelentése, amelyben valamely korábban történt tényállást közöl vagy igazol. A nyilatkozat utólag megváltoztatható, visszavonható. • Szakértői vélemény: az ellenőrzésbe bevont szakértő által készített okmány olyan megállapítás bizonyítására, amelyhez különleges szakirányú felkészültség szükséges. • Az ellenőrzést végzők a szakértő állásfoglalását figyelembe vehetik, de ez a számukra nem kötelező. • Ellenszakértő állítható. • Szubjektív elemeket (véleményt) is tartalmazhat. Teljességi nyilatkozat 1. A nyilatkozat sajátos formája 2. Az elkészítését az ellenőrök megkövetelhetik, a könyvvizsgálatnál pedig kötelező. 3. A teljességi nyilatkozatot a vizsgált szerv adja, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzéshez szükséges: • valamennyi adatot, okmányt, bizonylatot, illetve információt rendelkezésre bocsátotta, • az adatok, anyagok,

információk a tényleges helyzet megállapításához magukban foglalnak minden dokumentációt, adatot, • a szabályszerűen vezetett könyvelés, analitikus nyilvántartás adataival mindenben megegyeznek, valós adatokat, információkat tartalmaznak. A felelőssé tétel írásba foglalásának elemei:  A felelős személy megnevezése, beosztása  A szabálytalanság ténye Mit követett el? Mibe ütközik?  A szabálytalanság oka (Mi idézte elő?)  A szabálytalanság kihatása Felelősség: Azt fejezi ki, hogy bárki, akinek a munkakörébe vagy feladatkörébe tartozó tartós kötelezettségét nem teljesíti, előírt feladatát elmulasztja kellő színvonalon teljesíteni vagy jogszabályba ütköző cselekményével, illetve mulasztásával kárt, anyagi hátrányt okoz, akkor elvileg felelősségre vonható. Fajtái: I. Fegyelmi: • Csak a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetén áll fenn. • Munkaviszonyból folyó kötelezettség

vétkes megszegése miatt. • Fegyelmi eljárás lefolytatását követő írásbeli határozattal szabják ki a fegyelmi büntetést. II. Munkajogi: Ha a munkavállaló vétkesen megszegi a kötelezettségét. III. Anyagi kártérítési: Ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelességének vétkes megsértésével okozott kárt. 1. Gondatlanság 2. Szándékosság Vagy a megőrzési kötelezettségének nem tett eleget, illetve visszaszolgáltatási, elszámoló kötelezettségét nem teljesítette. IV. Büntetőjogi: Bűncselekmény szándékos vagy gondatlan elkövetése esetén. Veszélyessége: a) Bűntett b) Vétség Magyarországi ellenőrzési rendszer:       Államhatalmi ellenőrzés Államigazgatási ellenőrzés Tulajdonosi ellenőrzés Pénzintézeti ellenőrzés Könyvvizsgálói ellenőrzés Belső ellenőrzés Államhatalmi ellenőrzés részei:  Országgyűlés és bizottságai, országgyűlési biztosok 

Köztársasági Elnök  Alkotmány Bíróság  Legfelsőbb Bíróság  Legfőbb Ügyész  Helyi önkormányzatok  Állami Számvevőszék Országgyűlés • ellenőrzése kiterjed a Kormány és az állami szervek beszámoltatására, • minden államhatalmi ellenőrzést végző szervezet vezetője köteles az általa irányított szervezet tevékenységéről az Országgyűlésnek beszámolni, • ellenőrzési jogkörét az ülésein, az országgyűlési állandó és ideiglenes bizottságokban, továbbá az általa megválasztott szervek, illetve személyek útján gyakorolja. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE A parlamenti ellenőrzés sajátos szerve, valamint az állampolgárok jogvédelmi intézményrendszerének egyik eleme. • az országgyűlési biztosi intézmény (ombudsman) az alkotmányos jogok védelme érdekében létrehozott ellenőrzési szerv, amely tevékenységéről kizárólag az Országgyűlésnek felel. Feladata

az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, kijavítása, intézkedések kezdeményezése. • Azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a nemzeti és kisebbségi jogok megsértése kivizsgálásával foglalkozó nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. • Az adatvédelmi biztos információs önrendelkezés és az információszabadság felett őrködik. Ellenőrzi a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ezekből adódóan feladata - az állampolgári panaszok kivizsgálása, - az adatok kezelésének ellenőrzése, valamint - az adatvédelmi nyilvántartás vezetése. Köztársasági Elnök • részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésein, • javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, • dönt minden olyan ügyben, amelyet az Alkotmány és a törvények a hatáskörébe utaltak.

Alkotmánybíróság • a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény vagy törvényjavaslat egyes előírásai esetleges alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, • a megalkotott jogszabályok esetleges alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, • az egyes jogszabályok Országgyűlés által elfogadott nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban nem álló rendelkezéseinek vizsgálata, elbírálása, • az alkotmányos jogok panaszok elbírálása, megsértése miatti • az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezése, az alkotmányellenesség megszűntetése, • az egyes törvények által a hatáskörébe utalt ügyekben eljárás, állásfoglalás. Legfelsőbb Bíróság Ellenőrzési funkciói alapvetően az elvi irányító szerepéből adódnak • felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat, • közvetlenül is gyakorlatról, tájékozódik az

ítélkezési • elvi döntéseket ad ki az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében, • figyelembe veszi a Legfőbb Ügyész és az Igazságügyi Miniszter elemzése alapján feltárt adatokat, információkat, • hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit, tájékoztatásait és adatszolgáltatásait, valamint a tudományos kutatások eredményeit, • jogértelmezési kérdésekben elvi állásfoglalást tesz. Legfőbb Ügyész • az ellenőrzés arra terjed ki, hogy megtartják-e a társadalom szervezetei (az állami és egyéb szervezetek), valamint az állampolgárok és törvényeket, • megfelel-e az egyes szervek, szervezetek megalakulása és működése a hatályos jog előírásainak. Ellenőrzi: Állami Számvevőszék • az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok

teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, felhasználását és törlesztését, • az állami költségvetés zárszámadást, végrehajtásáról készített • az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését, • a Magyar Távirati Iroda Rt. gazdálkodását, • az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal és az önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét, • az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket, valamint az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását az önkormányzatoknál, az alapítványoknál, a társadalmi- és egyéb szervezeteknél, • külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatokat, különös tekintettel a

normatív költségvetési hozzájárulásra, a cél-, a címzett és egyéb, az államháztartás más rendszeréből kapott támogatás igénybevételére és elszámolására, • a Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott tevékenységét, továbbá az államháztartással való hitelkapcsolatait, valamint működését a tekintetben, hogy az a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelel-e, • külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a pártok gazdálkodását, a részükre juttatott támogatásokat (de csak törvényességi szempontból), • véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. Helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége A helyi önkormányzást a választópolgárok képviselőtestület útján gyakorolják. A helyi

képviselő-testület: • önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, igazgat, • döntése kizárólag törvényesség szempontjából vizsgálható felül, • a közszolgáltatások nyújtásához saját tulajdonnal rendelkeznek, • költségvetési bevételeikkel, kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak, • szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, képviselő-testület hivatala. A képviselő-testület bizottságok feladatköre: • ellenőrzik a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, • előkészítik a testület döntéseit, • szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, • ellenőrzik a képviselő-testület hivatala munkáit. Államigazgatási ellenőrzés Kormány Adóellenőrzések: -APEH -VPOP -Helyi önkormányzatok jegyzője -Illetékhivatalok Költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzései Ágazati, funkcionális hatósági ellenőrzések Felügyeleti ellenőrzések: -Pénzügyi

Szervezetek Állami Felügyelete -Szerencsejáték F. -Versenyhivatal - Cégek Törvényességi F. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Kormány • védi az alkotmányos rendet, • biztosítja a törvények végrehajtását, • védi és biztosítja az állampolgárok jogait, irányítja és ellenőrzi a Miniszterelnöki Hivatal, a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, • ellátja belügyminiszter közreműködésével a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. A Hivatal által végzett ellenőrzés kiterjed: • a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a kincstári egységes számla pénzforgalmára, • a

központi költségvetésből teljesített kormányzati kiadásokra, a beszedett bevételekre, az engedélyezett támogatásokra és kedvezményekre, • az adóellenőrzés körébe tartozó vállalkozások részére jogszabályok alapján nyújtott támogatások folyósítására, • a fejezetek felügyeletét ellátó szervek, a fejezetek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodási tevékenységére, • a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak, valamint – pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök felhasználására, • a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások és segélyek felhasználására, az állami kezesség beváltásának jogosságára, ennek keretében a központi

költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételeinek betartására, • a kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó központi költségvetési szervek és az állami felügyeletek, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Közraktári Felügyelet, valamint a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési szervezeteinek ellenőrzési rendszerére, • a hazai és a nemzetközi forrásokból finanszírozott programokat figyelemmel kísérő monitoring rendszer fejlesztésére, módszereinek kidolgozására és • a kormány döntései hatályosulásának vizsgálatára. Az adóhatóságok szervezetei 1. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság) Az APEH, mint állami adóhatóság a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. A Hivatal adóztatással kapcsolatos szervei: - Adó és Pénzügyi

Ellenőrzési Hivatal Területi szervei: - a fővárosban • a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága • a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága • a Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága - a hivatal Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága (kiemelt adózók igazgatósága) - a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai 2. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a vámigazgatással kapcsolatos feladatokat. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. Szervezete: • a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, • a fővárosi és a területi parancsnokságok, • a vámhivatalok, vámhivatali kirendeltségek, vám- és pénzügyőri szakaszok és • a vámáruraktár. 3. Az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) A hatósági feladatok első fokú intézése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata (megyei,

városi, községi önkormányzat jegyzője). 4. Illetékhivatalok Fővárosi és megyei illetékhivatalok (összesen 20 db). Az adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen: - a bejelentkezésre, a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását, - az adó, a költségvetési támogatás alapjának és összegének bevallását és megállapítását, - az adó és költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetését, illetve igénylését, az illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A pénzpiac területén • a pénzügyi intézmények prudens

működése és tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, • a felügyelt területek zavartalan és eredményes működésének elősegítése, • a felügyelt intézmények ügyfelei érdekeinek védelme, • a piaci viszonyok átláthatóságának elősegítése és ellenőrzése, • a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése és ellenőrzése, • a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos engedélykérelmek és beadványok elbírálása, • felügyeleti ellenőrzés és nyilvántartás, • szakmai együttműködés, más, a Felügyelet tevékenységi körét érintő szervezetekkel, intézményekkel, • a pénztárak demokratikus működésének érvényesítése, • a magánnyugdíjpénztárak hozamelbírására vonatkozó követelményeinek kialakítása és ellenőrzése, • a szociális biztonság alkotmányos követelménye érvényesülésének elősegítése, • a nonprofit pénztárak és a

profitorientált szervezetek érdekei összhangjának megteremtése, figyelemmel az állami garanciákra. Az ellenőrzés keretében • jogszabályban előírt adatszolgáltatás alapján, illetve a törvény előírásainak megfelelően elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, befektetési alapok, biztosítók valamint az önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztárak működését, ez utóbbiaknál a munkáltatók bejelentési, fizetési kötelezettségeinek érvényesítését és a behajtás kezdeményezését, • rendszeres helyszíni ellenőrzéssel, a törvényben előírt módon vizsgálja a pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, árutőzsdei forgalmazók, biztosítók, önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztárak működését, célvizsgálatokat, témaellenőrzéseket, szükség esetén utóvizsgálatokat végez, • rendszeresen figyelemmel kíséri az

értékpapírkibocsátók, a tőzsdék, a befektetési alapkezelők, az árutőzsdei forgalmazók, az elszámolóházak, valamint a biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét, továbbá gondoskodik az egyes értékpapírok előállításával, kezelésével és fizikai megsemmisítésével kapcsolatos biztonsági szabályok érvényesüléséről, • ellenőrzi a felügyelete alá információszolgáltatásának adatszolgáltatását, tartozó intézmények rendszerét és • közreműködik a szabályozott intézmények, különösen a pénztárak és újonnan létrejövő intézménytípusok fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a pénzügyi szervezetek tevékenységét érintő jogszabályok harmonizálásában, • együttműködik a társadalombiztosítással, a Magyar Államkincstárral, a Központi Statisztikai Hivatallal, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal a pénztári

ágazat kölcsönös figyelmet érdemlő kérdéseiben. Szerencsejáték Felügyelet – feladata hogy folyamatosan ellenőrizze a tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, a játéktervnek és a felügyeleti előírásoknak, – feladata az ország területén lebonyolított valamennyi szerencsejáték engedélyezése és ellenőrzése. Gazdasági Versenyhivatal A versenyfelügyelet feladatai közé tartozik megtartani: • a tisztességtelen verseny tilalmát, • a fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezések érvényesülését, • a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmát, • a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó előírásokat, • a szervezeti egyesülésre vonatkozó szabályokat, • az árak megállapításáról szóló jogszabály azon előírásait, melyeket a törvény a hatáskörébe utalt. Cégbíróságok - cégek törvényességi felügyelete • ellenőrzik a cégjegyzékbe a bejegyzést megelőzően, hogy

a cég társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya), a szervezetére és a működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályban előírtaknak, • vizsgálják a cég működésével összhangban azt, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai, belső szabályzatai összhangban vannake a jogszabályokban foglaltakkal, illetve korábban hozott határozatainak rendelkezéseivel. Költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzése Kiterjed • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására, • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára, • a központi és az intézményi költségvetési bevételek jogszerű kezelésére, • számviteli és bizonylati rend betartására. Költségvetési ellenőrzés feladatai 1. A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni, illetve érvényesíteni kell a következőket: • az

ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangját, • az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját, • az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását, • a létszám- és illetménygazdálkodást, • a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását, • a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésére tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét, valamint azok beszedését, • a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását, • az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását, • a költségvetési beszámoló, valamint az

előirányzatmaradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését, • a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát, • a központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását, valamint az alapok kölcsönnyújtását és annak megtérülését, • a Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó intézményi belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját, • a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát, • a nemzetközi segélyek, támogatások, adományok nyilvántartását, felhasználását, a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét, • a számviteli előírások

betartását. 2. A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei: • a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, aláírási jog gyakorlása, • a jogszabályok, a kormányzati, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése, • a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, • a közvetlen tapasztalatok szerzése céljából munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés, • indokolt esetben munkaterven kívüli ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése, a belső • a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése. 3. A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell

terjednie. A költségvetési szerv vezetőjének rendelkeznie kell: • az adott munkafolyamatban munkafázisok kijelöléséről, az ellenőrizendő • az ellenőrzés módjának meghatározásáról, • arról, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, továbbá • hiányosság észlelése esetén a teendőkről. 4. A függetlenített belső ellenőrzés keretében az előbbiekben meghatározott feladatokat időszerűen és a helyi viszonyoknak megfelelően kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Ellenőrzi: • a kis és nagykereskedelmi, a vendéglátóipari, az idegenforgalmi tevékenység, valamint a szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartását, • a termék forgalmazására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartását, • az áruk és a

fogyasztási szolgáltatások minőségére és a minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartását, a vásárlók minőségi kifogásainak intézését, • az áru mérésének, elszámolásának, valamint a kiállított számlának, egyszerűsített számlának, nyugtának a helyességét, • a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységre vonatkozó rendelkezések, tilalmak betartását, • a hatósági betartását, árakra vonatkozó rendelkezések • a vásárlók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, • a fogyasztói érdekvédelmi szempontból a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak megtartását. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség A munkaügyi ellenőrzés a következőkre terjed ki: • az alkalmazással és foglalkoztatással kapcsolatosan a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megtartására, • a nők, a fiatalkorúak és

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, • a pihenőidők (munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőnap és a munkaszüneti nap, valamint a szabadság) biztosításra, • a külföldi munkavállalók alkalmazási feltételére vonatkozó szabályok végrehajtására, • a munkabér legkisebb összegének betartására, • a munkavégzés megkezdése előtt megkötendő munkaszerződések meglétére. A munkavédelmi ellenőrzés kiterjed: • az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások végrehajtására, • a munkavédelemmel kapcsolatos panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések kivizsgálására, • a termelőeszközök meghatározott körére vonatkozóan a termelés és gyártás engedélyezésére. A munkaerőpiaci ellenőrzés kiterjed: • a munkanélküli ellátásokra való jogosultság vizsgálatára, • különböző munkaerőpiaci programok, támogatások felhasználására. Közlekedési

Főfelügyelőség Feladata: • irányítani és ellenőrizni a fővárosi és a megyei felügyeletek tevékenységét, • ellenőrizni a közlekedési eszközök üzemben tartói (üzemeltetői) működésének jogszerűségét, a közúti, a vasúti és a vízi közlekedésben, • felügyelni a különféle közlekedési eszközök vezetőinek (kezelőinek) a képzését, szervezni a vizsgáztatást, • ellátni a közúti, a vasúti és a víziközlekedési építmények építései felügyeletét. Tulajdonosi ellenőrzés Gazdasági társaságoknál Közgyűlés, taggyűlés Felügyelő Bizottság Választott könyvvizsgáló Szövetkezeteknél Közgyűlés, (tagság) Felügyelő Bizottság Az állami (önkormányzati) tulajdonbanlévő vállalkozások ellenőrzése Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat A gazdasági társaság legfőbb szerve Igazgatótanács: • egyesülésnél • közös vállalatnál

Taggyűlés: Kft-nél Közgyűlés: Rt-nél A felügyelőbizottság Kötelező felügyelőbizottság létrehozása: • részvénytársaság esetében, • bármely gazdasági társaságnál, ha a társaságnál a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a 200 főt meghaladja. • A felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetésének tevékenységét. • Köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, előterjesztést, továbbá a beszámolót. • Vizsgálatának eredményét a felügyelőbizottság elnöke ismerteti, amely nélkül a beszámolóról és az adózott nyereség felosztásáról határozat érvényesen nem hozható a taggyűlésen, illetve közgyűlésen. Választott könyvvizsgáló Kötelező könyvvizsgálót választani • részvénytársaságoknál, • az ötvenmillió forintot meghaladó törzstőkéjű kft.-nél, • az egyszemélyes kft.-nél, valamint • ha azt

törvény előírja. Könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy • az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény szerint készült-e • a beszámoló a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről valós összképet ad-e • a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatai összhangjának, kapcsolatának vizsgálata • a számviteli törvény tételes előírásait és a létesítő okirat szabályait betartották-e Külső könyvvizsgáló A vállalaton belül a külső könyvvizsgáló a vállalkozás legfőbb szervével áll kapcsolatban, melyet a tulajdonosok alkotnak (közgyűlés, taggyűlés). A legfelsőbb szerv választja a külső könyvvizsgálót az előző üzleti év éves beszámolójának elfogadásakor, legfeljebb 5 évre. A megbízási szerződést az ügyvezetés köti. Az éves beszámolóról a könyvvizsgálói véleményt ismertetni kell a közgyűléssel (taggyűléssel), e nélkül a

beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve nem hozhat döntést. Külső könyvvizsgáló A könyvvizsgáló: • Betekinthet a gazdasági társaság könyveibe. • Felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól. A könyvvizsgáló meghívható az ügyvezető szerv (Igazgatóság), a felügyelő bizottság ülésére, ahol tanácskozási joggal vehet részt. • Megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír és áruállományát, szerződéseit. Könyvvizsgálók, könyvvizsgáló társaságok feladatait a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szabályozzák  Kötelező: 2001. január 1-től kezdődő üzleti évtől Könyvvizsgálói kockázat A könyvvizsgáló megbecsüli a könyvvizsgálói kockázatot. Könyvvizsgálói kockázat: annak a kockázatát jelenti, hogy a könyvvizsgáló nem megfelelő könyvvizsgálati záradékot

(véleményt) ad ki, mert a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak. A könyvvizsgálói kockázat elemei: eredendő, ellenőrzési és feltárási kockázat. Könyvvizsgálói kockázat Eredendő kockázat A gazdasági események csoportjainak a lényeges hibás állításra való fogékonysága. Pl.: • változás a vezetésben • tőkeszerkezet összetettsége • telephelyek nagy száma • az olyan tényezők, melyek arra az ágazatra vannak hatással, ahol a gazdálkodó szerv működik - változások a technológiában - változások a fogyasztói keresletben - a pénzügyi trendek és mutatók által jelzett gazdasági és versenyfeltételek Az eredendő kockázatot a pénzügyi kimutatások szintjén kell vizsgálni. Könyvvizsgálói kockázat Ellenőrzési kockázat • Vezetői ellenőrzés ∗ aláírási jog ∗ beszámoltatás • Munkafolyamatba épített szakellenőrzés • Belső ellenőrzés ∗ szakmai felkészültség ∗

tervezés ∗ dokumentálás ∗ eredményesség, hatékonyság A belső ellenőrzési rendszer felmérésének szempontjai • A belső ellenőrzés rendszerszerűen (függetlenített, vezetői és folyamatba épített) működik-e a vállalkozásnál? • Van-e a vállalkozásnak SZMSZ-e és abban szerepel-e a belső ellenőrzés; van-e belső ellenőrzési szabályzata? • Van-e a vállalkozásnak függetlenített belső ellenőre (belső, külső)? • Ha van függetlenített belső ellenőre, rendelkezik-e ellenőrzési munkatervvel? • Ha van ellenőrzési munkaterve, azt hogyan teljesítette? • Az ellenőrzési munkaterv tartalmazott-e olyan témákat, amelyek az auditálás feladatkörébe tartoznak (számviteli, pénzügyi témák)? • A belső ellenőrzési megállapítások realizálása megtörtént-e Könyvvizsgálói kockázat Feltárási kockázat Annak a kockázata, hogy a könyvvizsgáló alapvelő vizsgálati eljárásai nem képesek feltárni a hibás

állítást. A feltárási, eredendő és ellenőrzési kockázat kombinált szintjei között fordított összefüggés áll fenn. Standardok 400-499 400 401 402 600-699 610 Belső ellenőrzés Kockázatbecslés és a vállalati belső ellenőrzési rendszer Könyvvizsgálat számítógépes információs rendszerek esetén Szolgáltató szervezeteket igénybe vevő gazdálkodó szervezetekre vonatkozó könyvvizsgálati szempontok Mások munkájának felhasználása A belső audit munkájának figyelembe vétele Folyamatok • A gazdálkodó szervezet számviteli és belső ellenőrzési rendszerének megismerése • Tesztelés • Ellenőrzési kockázat becslése  Értékelés: mennyire hatékonyan működik a gazdálkodó szervezet számviteli és belső ellenőrzési rendszere a lényeges hibás állítások megelőzése vagy feltárása és helyesbítése terén. Felelősség A beszámoló összeállításáért a gazdálkodó szervezet vezetése a felelős A

könyvvizsgáló felelőssége a beszámoló könyvvizsgálatára és véleményezésére (záradékolására) terjed ki. Az összehasonlítás szempontjai • • • • Helyismeret Szakmai felkészültség Pártatlanság Függetlenség Pénzintézeti ellenőrzés Pénzintézeti ellenőrzés Magyar Nemzeti Bank Hitelintézetek Magyar Államkincstár Magyar Nemzeti Bank Alapvető feladatait képezi: • a nemzeti fizetőeszköz, a forint belső és külső vásárlóerejének a védelme, • a bankjegy- és érme kizárólagos joggal történő kibocsátása, • az arany- és devizakészlet gyűjtése. A hitelintézetek ellenőrzései • számlavezetőként ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra, az elszámolási forgalomra és az elektronikai pénzforgalomra vonatkozó előírásoknak a megtartását, • figyelemmel kíséri a bankszámlákon pénzeszközök és a hitelek alakulását,

a • hitelezőként ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét, a hitel rendeltetésszerű felhasználását és visszatérítését (törlesztését). Magyar Államkincstár Ellenőrzési feladata: • előirányzati fedezetvizsgálat, vagyis annak vizsgálata, hogy a kincstári gazdálkodás kereti között működő költségvetési szerv rendelkezik-e jóváhagyott kiadási előirányzattal, • alaki-formai ellenőrzés, ami többek között azt jelenti, hogy a Kincstár nem minősítheti a kiadásokkal járó döntések célszerűségét és hatékonyságát, • fogadja a költségvetési szervek bevételeit, teljesíti a kiadásaikat, elvégzi a szükséges pénzforgalmi műveleteket, előkészíti a zárszámadást, • gondoskodik – a finanszírozási műveletek elvégzéséről, – a készpénzgazdálkodásról, – az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról, – az államadósság törlesztéséről és

megújításáról, – az állam által vállalt kezességek, az állam által nyújtott hitelek nyilvántartásáról, a kötelezettségek teljesítéséről, – a követelések érvényesítéséről. Belső ellenőrzés Vezetői ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A vezetői ellenőrzés rendszere Helyszíni ellenőrzés Az információs rendszer ismereteinek felhasználása rendszeres eseti Aláírási jog gyakorlása Beszámoltatás szóban írásban eseti rendszeres Korszerű ellenőrzési módszerek Információs teszt Hálótervezés Értékelemzés Controlling Komplex vezetői ellenőrzés Eredmény ellenőrzés Munkaköri ellenőrzés A munkafolyamatba épített ellenőrzés 1. Az önellenőrzés A személyhez kötött önellenőrzés keretében magunkat ellenőrizzük. Ekkor kerül egybevetésre az általunk elvégzett feladat a követelményekkel. 2. A munkaműveletek közötti

ellenőrzés E tevékenység keretében valamely munkaszakasz végrehajtását ellenőrzik. 3. A szakellenőrzések önállósult formái Egy-egy szakterületen kialakuló ellenőrzési feladatot ellátó funkciók. A lényegesebb önállósult szakellenőrzések: • A pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése Feladata a pénztár(ak) folyamatos, a pénzkezelési szabályzat előírásai szerinti ellenőrzése. Ellenőrzésre kerül: - be- és kifizetési bizonylatok, - bevételezés hiánytalansága, - utalványozás jogossága, - számszerű helyesség, - készpénzkészlet címletenként, - pénztárjelentés, - pénzkezelés, - szállítás és őrzés biztonsága, - pénztárszámlával való egyezőség, - bank-pénztár átvezetési számla egyezőség. • A számlaellenőrzés Feladata a beérkezett számlák kifizetés előtti ellenőrzése. Vizsgálja: - anyagok,áruk, szolgáltatások megrendelésnek megfelelő teljesítését, - a mennyiségi és minőségi

átvétel megtörténtét, - a számítások hibátlanságát, - az alkalmazott árak megfelelnek-e az elfogadott, a szerződésben kikötött áraknak, - az általános forgalmi adóval kapcsolatos számlázási előírások betartását. • A készletellenőrzés A raktározási tevékenység folyamatába épített ellenőrzés rovancsolást jelent. Ellenőrzéskor a készleteket egybevetik a nyilvántartással. • A bérszámfejtés ellenőrzése Ellenőrizendők az alapadatok, bértételek, számítási műveletek, alapbizonylatok feldolgozása, továbbá ellenőrizni kell szja-előleg – levonásával, – elszámolásával, – bevallásával, – nyilvántartásával és – az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos előírások végrehajtását. • Az anyagfelhasználás ellenőrzése Az ellenőrzés anyagelszámoltatáson alapul. Egybevetik a tényleges teljesítményhez a normák alapján szükséges és a tényleges felhasznált anyagmennyiséget, ellenőrzik az

eltérések indokoltságát. • A költségelszámolás ellenőrzése Vizsgálni kell, hogy a költségelszámolás rendje átfogja-e a vállalkozás teljes tevékenységét. Kiterjed-e: – a költségek tervezésére, – utalványozásukra, – a nyilvántartásukra, – az elszámolásukra, – az önköltség számítására, költségekkel kapcsolatos –a szervezési tevékenységre. ellenőrzésekre, • A kapuellenőrzés Célja annak biztosítása, hogy a gyár területét illegálisan anyagi értékek ne hagyhassák el. Ellenőrizni kell: – illetéktelen szállítmány ne juthasson be, – kiszállításra szánt rakományról van-e szállítási okmány, – a rakomány tartalma megegyezik-e az okmány adataival. • Szabványellenőrzés, rajzellenőrzés Célja annak megakadályozása, hogy a gyártmányoknál már szabványosított és az új gyártmányban célszerűen felhasználható vagy kötelezően felhasználandó alkatrészek figyelmen kívül

hagyásával szükségtelenül új konstrukciók gyártását tervezzék. Kiemelten fontos az ISO szabványok betartásának ellenőrzése. • A minőségellenőrzés Célja, hogy ellenőrző tevékenységével megakadályozza a nem megfelelő minőségű késztermékek kibocsátását és a nem megfelelő minőségű anyagok, félkész termékek továbbfeldolgozását. Alapja a termékkel kapcsolatos műszaki, minőségi követelmények szabatos rögzítése. • Az automatikus ellenőrzés Az ellenőrzés szerepét ember helyett valamilyen eszköz veszi át. Azt a folyamatot, amelyben nemcsak az ellenőrzés és jelzés automatikus, hanem a hibaelhárítás is, önszabályozó folyamatnak nevezzük. Függetlenített belső ellenőrzés feladatai • az irányított szervezeti egységek tevékenysége szabályszerűségének és hatékonyságának vizsgálata, a számviteli politika tartalmának, s ezen belül a pénzkezelési, a leltározási, az értékelési és a

kalkulációs szabályzatoknak a tartalmi ellenőrzése, • a vállalkozás szervezettségének vizsgálata, • a vállalkozás tervezési feladatainak (például üzleti, pénzügyi, jövedelmezőségi, likviditási stb. terveinek) a vizsgálata, • a piaci igények megállapítása, • a piaci munkák, a piackutatási, a piacszervezési tevékenység alakulásának ellenőrzése, • a fizetőképes kereslet mennyiségi és minőségi kielégítése, • a termelési tényezők (erőforrások) gazdaságos felhasználása, • a távlati, fejlesztési tevékenység megalapozása, • a tárgyi eszközökkel gazdálkodás, valamint a tárgyi eszközökkel kapcsolatos felújítási és karbantartási tevékenység ellenőrzése, • a termelési, szolgáltatási, az áruforgalmazási tevékenység alakulásának vizsgálata, • a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés valódisága, • a minőségvédelem, • a hatékonyság

alakulása, • a bizonylati rend, okmányfegyelem, • a vagyonvédelem, a pénzkezelés, a jövedelmezőség ellenőrzése, • a belső ellenőrzési rendszer másik két eleme (a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés) működésének a szükséges mértékű vizsgálata. A belső ellenőrzési szervezet működtetésére vonatkozó jogszabályok A gazdasági társaságokra vonatkozóan törvényi, vagy egyéb szabályozás nincs. Az alábbi szervezetekre viszont van, mégpedig: • 1996. Évi CXII tv A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról: 66.§ (3) a belső ellenőrzési szervezet irányítása a felügyelő bizottság feladata • 1995. Évi XCVI tv A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről: 54.§ (1) a biztosítótársaság köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni • A 193/2003. (XI26) Korm rend A költségvetési szervek belső

ellenőrzéséről mely kiterjed az államháztartás egészére Egyre összetettebb vállalati folyamatok, egyre bővülő vizsgálati területek • • • • Bővülő/szűkülő szervezet Belső diverzifikáció Tulajdon(os)i kör bővülése Újszerű tevékenységek jelentkezése Egyre összetettebb vállalati folyamatok, egyre bővülő vizsgálati területek Lehetséges megoldások: • Belső ellenőri szervezet bővítése • Külső-belső szervezetek bevonása • Informatikai rendszerek belső ellenőri céllal történő hasznosítása • Szúrópróba-szerű ellenőrzések gyakoribbá tétele • Mintavételes eljárások szakszerű alkalmazása • Belső ellenőrzési tevékenység kihelyezése A belső ellenőrzési szervezet fő feladatai • Folyamatok figyelemmel kísérése • A (gazdasági) hatékonyság ellenőrzése, elősegítése • Döntéselőkészítő javaslatok kidolgozása • A tapasztalatok hasznosítása, tanácsadás •

Részvétel a vállalati stratégia megvalósításában Ellenőrzési stratégia kialakítása • • • • Nemzetközi standardnek (IIA) megfeleltetés Belső szabályzat kialakítása és kiadása Etikai normák és elvek rögzítése Vizsgálati, felderítési módszerek (dokumentumok, kérdőívek, interjúk) • Belső ellenőrzés teljesítményének mérése (várható veszteség vagy kockázat csökkenés) Institute of Internal Auditors (IIA) Belső Ellenőrök Intézete • Szabványokat adott ki, melyben rögzíti a belső ellenőrzés célját, felelősségét. • Meghatározta a belső ellenőrzés fogalmát: A belső ellenőrzés olyan független bizonyosságot nyújtó és tanácsadói tevékenység, amely értéket teremt és hatékonyabbá teszi a szervezet működését. Segít a szervezetnek céljai teljesítésében azáltal, hogy szisztematikus és következetes módon értékeli és javítja a kockázatkezelési, az ellenőrzési és a

vállalatirányítási eljárások eredményességét. • Összeállította a Belső ellenőrök etikai kódexét. BELSŐ ELLENŐRZÉSI STANDARD 100 Függetlenség A belső ellenőr legyen független az általa auditált tevékenységtől. 110 Szervezeti státusz Az önálló ellenőrzési részleg szervezeti státusza tegye lehetővé az ellenőrzött folyamat véleményezését. 120 Objektivitás A belső ellenőr objektívan végezze az auditálást. BELSŐ ELLENŐRZÉSI STANDARD 200 Szakmai hozzáértés A belső ellenőrzést hozzáértéssel és kellő szakmai gondossággal kell végezni. • A Belső Ellenőrzési részleg 210 Személyzet Biztosítania kell, hogy a belső ellenőrök szaktudása és képzettsége a végzett vizsgálatokhoz megfelelő legyen. 220 Ismeretek, készségek és szaktudás A belső ellenőrzési részlegnek birtokolnia kell az ellenőrzési feladatokhoz szükséges ismereteket, készségeket és szaktudást. 230 Felügyelet Biztosítania kell

a vállalaton belüli ellenőrzés megfelelő gyakorlatát. 200 Szakmai hozzáértés (folytatás) • A belső ellenőr (revizor) 240 A viselkedési szabályok betartása A revizornak be kell tartania a szakmai viselkedési és etikai szabályokat. 250 Ismeretek, készségek és szaktudás A revizor rendelkezzen a belső ellenőrzés végzéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és megfelelő szaktudással. 260 Emberi kapcsolatok és kommunikáció A revizornak megfelelő készséggel kell rendelkeznie a hatékony kommunikációhoz. 270 Folyamatos tanulás A revizor szakmai ismerete legyen naprakész. 280 Kellő szakmai gondosság A revizor a belső ellenőrzéseket hozzáértéssel és kellő szakmai körültekintéssel végezze. BELSŐ ELLENŐRZÉSI STANDARD 300 A munka tárgya A vállalat belső ellenőrzési rendszerének megfelelő és hatékony működése. A vizsgálati feladatok színvonalas végrehajtása. 310 Az információk megbízhatósága és

egységessége Feladat:megvizsgálni az információk megbízhatóságát és egységességét. 320 Üzletpolitika, tervek, eljárások, törvények és jogszabályok teljesítése Feladat: a működésre és eredményre jelentős hatást gyakorló tervek, eljárások, törvények és jogszabályok teljesítése érdekében létrehozott üzletpolitika vizsgálata valamint a fentieket végrehajtásának felülvizsgálata. BELSŐ ELLENŐRZÉSI STANDARD 300 A munka tárgya (folytatás) 330 A vagyon védelme Feladat: megvizsgálni a vagyon védelmére szolgáló eszközöket és ha szükséges, ellenőrizni a vagyontárgyak meglétét. 340 A források gazdaságos és hatékony felhasználása Feladat: felmérni milyen gazdaságosan és hatékonyan használják fel a vállalkozás erőforrásait. 350 A tevékenységgel vagy programokkal kapcsolatos célok megvalósítása Feladat: áttekinteni a tevékenységeket és programokat, hogy az eredmények összhangban vannak-e a kitűzött

célokkal, valamint a tevékenységeket és programokat a tervek szerint hajtják-e végre. BELSŐ ELLENŐRZÉSI STANDARD 400 Az ellenőrzési munka Részei: az ellenőrzés megtervezése, az információk vizsgálata és értékelése, az eredmények közlése (jelentés készítés) és az utólagos ellenőrzés. 410 Az auditás megtervezése Az ellenőrzést körültekintően kell megtervezni. 420 Az információk megbízhatósága és értékelése Össze kell gyűjteni, elemezni és dokumentálni az ellenőrzés eredményét alátámasztó adatokat. 430 Az eredmények közlése A belső ellenőrök írott formában jelentsék az ellenőrzés eredményét. 440 Utólagos ellenőrzés Utólagos vizsgálat elvégzése, hogy az ellenőrzés során feltárt és jelentett problémák megoldására megfelelő intézkedéseket hoztak. 500 A Belső Ellenőrzési részleg (egység) irányítása A vezető köteles megfelelően irányítani a részleget. 510 Cél, hatáskör,

felelősség Határozott álláspont kialakítása a belső ellenőrzési osztály célját, hatáskörét és feladatát illetően. 520 Tervezés Terv készítése a feladatok végrehajtására. 530 Elvek és eljárások A vezető a revizoroknak írásban lefektetett elvekkel és eljárási renddel adjon iránymutatást. 540 Munkaerő-gazdálkodás és –fejlesztés Program készítés a részleg alkalmazottainak kiválasztására és továbbképzésére. 550 Külső auditorok Össze kell hangolni a belső és külső ellenőrzési tevékenységeket 560 Minőségbiztosítás Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése, mellyel a részleg teljesítménye értékelhető. A belső ellenőrzési szabályzat felépítése Mit kell figyelembe venni összeállításakor? • A vállalkozás sajátosságait (méretét, tevékenységét stb.), • a felső vezetés igényeit, • a felügyelő bizottság elvárásait. A belső ellenőrzési szabályzat felépítése

• • • • • • • • • • • • • • • A társasági belső ellenőrzés célja A társasági belső ellenőrzés feladata A társasági belső ellenőrzés rendszere A vezetői ellenőrzés résztevékenységei A vezetői ellenőrzés főbb módszerei A társasági tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A függetlenített belső ellenőrzés feladata A függetlenített belső ellenőrzés szervezete A belső ellenőr(ök) tájékoztatása A belső ellenőr(ök) jogai A belső ellenőr(ök) kötelességei Az ellenőrzöttek jogai Az ellenőrzöttek kötelességei Az ellenőrzési munkaterv A vizsgálatok fajtái A belső ellenőrzési szabályzat felépítése • Az ellenőrzés munkaszakaszai - Előkészítés, vizsgálati program készítése - Felkészülés a vizsgálatra - A vizsgálat lefolytatása ∗ Az ellenőrzés módszerei ∗ Az okmányok ellenőrzési szempontjai - A vizsgálat dokumentálása ∗ A vizsgálati jelentés

szerkezete ∗ A vizsgálati dokumentálásával szemben támasztott követelmények ∗ Záradékolás ∗ Vizsgálati anyag ismertetése ∗ Vizsgált egység dolgozóinak észrevételei - Az ellenőrzési dokumentumokban foglaltak realizálása • Felelősség • Az ellenőrzési okmányok megőrzése Az ellenőrzési munkaterv készítésének szempontjai • Törvényi szabályozás hiányában a vállalkozás által készített szabályzat az irányadó. • Kit, kiket vonjunk be az elkészítésbe, • Milyen időszakot fogjon át a munkaterv, • Személyekre lebontott feladatok. • Mire ügyeljünk az összeállítása során: - a vizsgálatok igazodjanak a vállalkozás adott évi célkitűzéseinek megvalósításához, - vegyük figyelembe az előző években végzett vizsgálatokat, azok eredményeit, - fordítsunk figyelmet a belső ellenőrök munkaidejének optimális kihasználására, - hagyjunk időt a szükséges továbbképzésekre, - tartalékoljunk időt a

prompt feladatok elvégzésére. Milyen vizsgálatokat kell lefolytatni Az elvégzendő vizsgálatokat - többek között befolyásolja: • a vezetés igénye, • a vállalkozás jellege, • a külső-belső gazdasági hatások, • az ellenőrzési szervezet létszáma, szakmai összetétele Vizsgálatok jellege Preventív vizsgálatok Feltáró audit • szabályozottság • végzett tevékenységek ellenőrzése szabályszerűségének vizsgálata • projektmunkákban való részvétel, • a rendszerek üzemeltetésének • ellenőrzési követelmények vizsgálata megléte, • rendszerek • új konstrukciók, funkcionalitásának informatikai rendszerek tesztelése fejlesztésének vizsgálata • csalások/visszaélések • rendszertervek, felderítése szabályozások véleményezése • Az informatikai rendszerekben végzett tevékenységek - rendszeres monitorozása - szúrópróbaszerű vizsgálata Milyen eredményeket vár tőlünk a vállalatvezetés?

• Működési kockázatok csökkentését - Meglévő hiányosságok időbeni jelzése - Szokatlan jelenségek feltárása - A problémák okának azonosítása - Javaslattétel a hiányosságok megszüntetésére - Tervezett intézkedések nyomonkövetése • Működési kockázatok preventív csökkentését Versenyképesség Technológiai váltás Árverseny Termékverseny Új versenyzők (tulajdonosváltozás) Beszerzési piac Technológia Vállalati környezet Jogi előírások változása EU-kötelezettségek Engedélyek, Gazdálkodási tiltások környezet Nemzetközi megállapodások Kormányváltás hatásai Humán erőforrás Forrás biztosítása Pénzügyi szabályok változása Stratégiai célok vezetési rendszer Tőkepiac Fizetőképesség és -készség Konkurencia Kereslet változása Értékesítési kockázatok Piaci Szervezet GAZDASÁGI és folyamatai TÁRSASÁG környezet Természeti, társadalmi környezet Társadalmi környezet Kínálati piac

(hiánya) Szállító megbízhatósága Szolgáltatás biztonsága Árrendszer változása Értékesítési piac Természeti események Időjárási vizsonyok Káresemények Risikomanagement és belső ellenőrzés A vállalati kockázatok magukban hordozzák a veszteségek bekövetkeztének valószínűségét illetve veszélyét. A társaságoknak alapvetően stratégiai, üzleti és pénzügyi kockázatokkal kell szembenézni. Stratégia kockázat: a társadalmi, gazdasági vagy politikai környezetváltozásból származik. • Uniós rendszer felé tart • Régión belüli nemzeti jelleg erősödik • A törvénykezési vagy gazdasági szabályozók alapvetően megváltoznak. Risikomanagement és belső ellenőrzés Üzleti kockázat: a cég tudatosan arra irányítja stratégiai lépéseit, hogy versenyelőnyt szerezzen, vagy más szervezet előnyét kell elviselni. • Termékfejlesztések • Technológiai innovációk • Dinamikusan alkalmazott

marketingeszközök Pénzügyi kockázat: értékesítési-, a beszerzési-, és tőkepiacokon elszenvedett veszteségekhez, illetve működési költség- növekedéshez kapcsolódik. • Kamat- vagy árfolyammozgások • Tőzsdei műveletek A belső ellenőrzés szerepe kockázatkezelési rendszer kialakításában A kockázatkezelésnek a vállalati célrendszeren kell alapulnia. A kockázatkezelési folyamat részei: • Kockázatfeltárás, • Kockázatelemzés, • Kockázatkezelés és irányítás. A belső ellenőrzés szerepe kockázatkezelési rendszer kialakításában A kockázatfeltárás során alkalmazni lehet kérdőíveket, kárstatisztikákat. A kockázatelemzési rendszer összetevői az azonosítás, a mérés és az értékelés. A potenciális kárnagyságokat és a bekövetkezés valószínűségét a kockázatértékelési szakaszban lehet meghatározni. Kockázatkezelés és irányítás során az egyes kockázati elemek értékelését követően a

kockázatok elkerülésére vagy csökkentésére intézkedéseket kell hozni. A hozott intézkedések lehetnek preventív, ellenőrzési és kárelhárítási lépések, vagy gazdaságossági számításokon alapuló kockázatfinanszírozás. SZÁMVITELI BIZONYLATOK Fogalma Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, ill. a vele üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által készített okmány – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Számviteli bizonylat: − − − − számla, - egyszerűsített számla, szerződés, - megállapodás, - kimutatás, hitelintézeti bizonylat, - bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, - egyéb ilyennek minősíthető irat. Kiállításának időpontja A

gazdasági művelet, esemény megtörtének, ill. a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. Bizonylatokkal szembeni követelmények Adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. Magyar nyelven kell kiállítani, külföldi megrendelő esetén annak nyelvén IS feltüntethetők az adatok. A külföldi szállító, szolgáltató számláján az adatokat magyarul is fel kell tüntetni. Átalakulás esetén a jogelődnél figyelembe nem vett, a jogelődnél keletkezett, ill. a nevére kiállított bizonylatokat a jogutód rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban. A bizonylatok adatainak időtállóságát a bizonylatok megőrzési idején belül biztosítani kell. BIZONYLATI ELV 1. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök forrásának állományát vagy

összetételét megváltoztatja, BIZONYLATOT kell kiállítani (készíteni). 2. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 3. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. 3.a SZABÁLYSZERŰ az a bizonylat, amely a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat: - VALÓSÁGNAK megfelelően, - HIÁNYTALANUL tartalmazza, - megfelel a bizonylat ÁLTALÁNOS ALAKI, TARTALMI KÖVETELMÉNYEINEK, - HIBA esetén előírásszerűen javított. 3.b AZ EGYEZTETÉS ÉS ELLENŐRZÉS LEHETŐ- SÉGÉT BIZTOSÍTANI KELL: a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok között, függetlenül az adathordozók fajtáitól, a feldolgozás technikájától, logikailag ZÁRT RENDSZERREL. MIKOR? A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események

bizonylatainak adatait Egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül megtörténtük után  készpénzforgalom esetén Legalább negyedévenként, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig. a pénzmozgással egyidejűleg  bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor  egyéb pénzeszközöket érintően legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:  A bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója.  A bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül szervezeti egység) megjelölése.  A gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása.  A

bizonylat kiállításának időpontja, ill. kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése,amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell.  A megtörtént gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változtatások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai.  Külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell TÖBBEK KÖZÖTT: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét.  A bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.  A könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás).*  A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítés

időpontja, igazolása.* történt  Minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. * Ezen kötelezettségeknek olyan módon is eleget tehet a gazdálkodó, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja. A BIZONYLATOKKAL SZEMBENI TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK ⇒A számla, az egyszerűsített számla követelményei Célja, hogy a bizonylatok címzettje csak hiteles dokumentum alapján könyveljen gazdasági eseményeket. További követelményeket a számviteli törvényen kívül más jogszabály is meghatározhat (pl. az ált forgalmi adóról szóló törvény). Alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A BIZONYLATOKKAL

SZEMBENI TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK ⇒A könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat követelményei Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: - az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak –szükség esetén– a késedelem nélküli kiíratását, - az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzékeket. AZ ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM MINT SZÁMVITELI BIZONYLAT I. Az elektronikus dokumentumok, iratok alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit az elektronikus aláírásról szóló törvény határozza meg.  Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely elektronikus aláírással van ellátva.  Elektronikus irat: olyan elektronikus dokumentum, melynek funkciója szövegbetűkkel való közlése, és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetően kizárólag olyan egyéb

adatokat foglal magába, melyek a szöveggel szorosan összefüggenek, annak azonosítását (pl. fejléc), ill. könnyebb megértését (pl ábra) szolgálják  II. Elektronikus aláírás: olyan – az elektronikus dokumentumhoz elválaszthatatlanul csatolt – adat, amely azonosítja a dokumentum aláíróját. Az elektronikus dokumentumok, iratok számviteli bizonylatként való alkalmazható-ságának feltételei:  ahhoz, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentum, irat alkalmas legyen a megbízható és valós összképet biztosító beszámolót alátámasztó gazdasági események bizonylatolására, dokumentálására, azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni,  az elektronikus dokumentumnak, iratnak olyannak kell lennie, amely a gazdasági események időpontját, egymásutániságát is dokumentálni tudja, ezért az aláíráson túlmenően időbélyegzővel is el kell azt látni. az elektronikus

dokumentumnak, iratnak is tartalmaznia kell mindazon adatot, amelyet a számviteli törvény a bizonylatra előír, ide értve a szigorú számadási kötelezettség alá vonáshoz szükséges adatokat (pl. sorszámot) is. A számviteli bizonylatokat a törvényben előírt időtartam végéig meg kell őrizni, olvasható formában, biztosítva a közvetlen és azonnali visszakeresés, valamint az ellenőrzés lehetőségét is, ehhez mindenképpen szükséges az is, hogy az elektronikusan aláírt bizonylat esetében a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége a törvényben előírt időtartamon belül ellenőrizhető legyen. SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG ⇒Szigorú számadás alá vonandó bizonylatok, nyomtatványok tartalma:  A készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványok.  Más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok (ideértve a számlát, az

egyszerűsített számlát és a nyugtát is).  Minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni.  Minden olyan nyomtatvány, amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre ad alkalmat. ⇒ A szigorú számadási kötelezettség bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. a ⇒ A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE  Legalább 10 évig olvasható formában A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót

alátámasztó leltárt és részletező nyilvántartást.  Legalább 8 évig olvasható formában A könyvviteli elszámolásokat közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot olvasható formában a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon.  Ide kell érteni a főkönyvi számlákat, az analitikus és részletező nyilvántartásokat! A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja a kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehaj- tásakor intézkedni kell. A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, ill. kizárja az utólagos módosítási lehetőséget. Számlák ellenőrzése

Ellenőrzési szempontok: Beérkező számlák  a számlaellenőrzés szervezettségének, szabályozottságának vizsgálata,  az elfogadott és igazolt számlákat megfelelően adják-e át a gazdasági szervezetnek kifizetésére,  számlákat a számla alaki követelményei és számolási szempontból felülvizsgálják-e,  a tartalmilag és formailag felülvizsgált és elfogadott számlákat arra jogosult utalványozta-e és az utalványozás a kiegyenlítés előtt történt-e,  a beérkező számlákat a felülvizsgálat során tapasztalat észrevételek alapján nem javítják-e át. Kimenő számlák  minden termékértékesítésről és szolgáltatás nyújtásról a teljesítés napjával kibocsátják-e a számlát,  a számlát igazolt okmányok alapján állították-e ki,  a számlák sorszáma hézagmentes-e,  a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek,  megtörténik-e valamennyi számla elszámolása,

lekönyvelése. A pénztárellenőrzés célja  megegyezik-e a készpénzállomány (forint, valuták) a pénztárjelentés, illetve a pénztárszámla egyenlegével,  megfelelően szabályozott-e a pénztárak működése, pénzforgalmi rendje,  a pénzforgalomban a bevételek elszámolása szabályszerű-e, és a befizetések megfelelő időben és formában, hiánytalanul befolynak-e a pénztárba,  szabályszerűek-, indokoltak- és jogosak-e a kifizetések,  megtartják- e a pénz kezelésére, nyilvántartására és a pénztári műveletek bizonylatolására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli előírásokat,és  biztosított-e a pénz megfelelő védelme. A vagyonvédelem ellenőrzése  A pénz-és értékvédelem ellenőrzése  A készletek biztonságának ellenőrzése - a raktározás biztonságának ellenőrzése - a felesleges vagyontárgyak vizsgálata  A szolgáltatások ellenőrzése - az árajánlatok, a megrendelések és

szerződések ellenőrzése - az elvégzett munkák átvételének ellenőrzése - az elvégzett munkák kifizetésének ellenőrzése Anyaggazdálkodás ellenőrzése I. Anyaggazdálkodás hatékonyságának vizsgálata Vizsgálni kell:  az anyagszükségletek meghatározását, a termelés várható anyagszükségleteinek alakulását, a várható igényt,  a leggazdaságosabb beszerzési lehetőségek feltárását, a beszerzések biztonságát, a gazdaságos beszerzést,  a szállítások szervezettségét, átfutási idejét, a szállítóeszközök megfelelő kiválasztását és kihasználtságát, a fel- és lerakodás a kirakodás költségeit,  a vásárolt anyagok (mennyiségi- minőségi) átvételét, annak szervezettségét és színvonalát,  a feleslegessé vált anyagok feltárását és hasznosítását. Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése Az anyagszükséglet vizsgálatánál fontos szempont az anyag-felhasználási normák

ellenőrzése:  bruttó anyagszükségleti normák megállapítása, illetve módosítása során megfelelően vették-e figyelembe az elfogadható hulladék nagyságát,  a nettó (hulladék nélküli) normát a felhasználáskori gyártás termékeire aktualizálták-e (átvezették-e az időközi változásokat pl. szabásterv módosítást, technológia változást),  a hulladék tervezett nagyságának változása megalapozott-e,  beszerzési normák megállapítása, változtatása megalapozott-e Nettó anyag-felhasználási norma = termékbe beépült anyag mennyisége (pl.:készsúlya) Bruttó anyag-felhasználási norma = a nettó anyag-felhasználási norma + a gyártás során technikai okokból képződő hulladék. Bruttó norma=100%. ( a termék gyártásához utalványozandó anyag mennyisége) Beszerzési norma = bruttó anyag-felhasználási norma + raktározási veszteség (pl.: száradás) + várható selejtszázalék Az anyagmegrendelések

ellenőrzése Vizsgálni kell, hogy:  az anyagbeszerzés a legkedvezőbb, a legelőnyösebb feltételű beszerzési lehetőségeket felkutatta-e,  a megrendeléseket (szerződéseket) kellő gonddal készítették-e el, azok tartalmaznak-e minden – a megrendelő szempontjából – fontos feltételt (pontos mennyiség, minőség, határidő, jótállás, előszállítás, ár),  pontos és naprakész nyilvántartást vezetnek-e megrendelésekről (szerződésekről), az időközi változásokat, elfogadott módosításokat átvezették-e,  naprakészen figyelik-e a határidőket, késedelem esetén történt-e sürgetés, és gondoskodtak-e a kötbérek, késedelmi kamatok behajtásáról, illetve más forrásból történő anyagbeszerzésről,  az anyagbeszerzés folyamatosan küld-e információt a gyártáselőkészítésnek, a termelésnek, az anyagátvevő szervezetnek, a pénzügyi és szükség esetén a jogi ügyintézésnek. Az anyagszállítások

ellenőrzése Vizsgálni kell, hogy:  a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe (vasút, közút),  törekszenek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására, nincsenek-e üres fuvarok, vagy nem rendelnek-e a szükségesnél nagyobb kapacitású szállítóeszközt,  a beszállításokat a legrövidebb útvonalon bonyolítják-e illetve törekszenek-e az olcsóbb útvonalak igénybevételére,  vasúton történő szállításnál nincsenek-e a kirakodás nem megfelelő megszervezése miatt állásidők,  saját szállítóeszköz igénybevételekor biztosított-e mindkét irányú maximális kihasználás,  nincsenek-e rendkívüli fuvarok, azok miért merültek fel, és ilyen esetben milyen a szállítóeszköz kihasználása és többletköltsége. II. Az anyagfelhasználások ellenőrzése Vizsgálni kell, hogy:  Költségnövekedést milyen mértékben okozta az áremelkedés,  Milyen hatása volt a termékek és az anyagok

összetétel-változásának,  A fajlagos anyagfelhasználás változásának. III. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése A raktározás ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:  a vállalkozásnál a raktárgazdálkodás kellően szervezett-e,  van-e a raktárgazdálkodó szervezetnek kidolgozott és írásba foglalt rendje (szabályzata),  készítenek-e készlettárolási tervet és az megfelelőe összhangban van-e a termelés anyagigényeivel, a beszerzéssel, a gazdaságos tárolással és a vagyon védelmével,  rendelkezik-e a raktár(ak) az anyagok megfelelő tárolásához és mozgatásához szükséges berendezésekkel, eszközökkel,  az anyagok szakszerű, az állagvédelmet biztosító tárolása megoldott-e,  a különböző időpontban beérkezett anyagokat elkülönítetten tárolják-e,  a belső anyagmozgatás nem okoz-e kárt (törést, sérülést)a készletekben, megfelelő- e a raktár(ak) kihasználása,

biztosított-e készletek minőségének védelme, a károsodások megelőzése. A raktározás gazdaságosságának, a raktározási költségek alakulásának vizsgálata  a kialakított anyagmozgatás módja, kellően kíméli-e az anyagokat nem keletkeznek-e jelentős károk, rongálódások, sérülések,  a végrehajtott selejtezések okai nem vezethetők-e vissza a helytelen raktározásra,  a raktáron belüli anyagmozgatás nem jelent-e felesleges, elkerülhető (megelőzhető) többletköltséget a nem megfelelő tárolási rend miatt,  megfelelő-e a raktári kiszolgálás feltétele, nem okoz-e lassú kiadás késedelmet, amely a termelés területén jelenthet költségnövelő zavarokat (állásidő),  megfelelően kihasznált-e a raktári kapacitás, a berendezések (állványok, galériák) biztosítják-e az optimális tárolást,  nem tárolnak-e raktárban olyan anyagokat, amelyeket szabadban vagy fedett pajtában is lehetne tárolni. A

készletek ügyviteli rendjének vizsgálata  megfelelően szervezett-e a raktári ügyvitel, a kialakított rend biztosítja-e a készletek biztonságos nyilvántartását,  naprakész és pontos-e a raktári nyilvántartások vezetése,  megfelelően, hézagmentesen bizonylatolják-e az anyagmozgásokat (a bevételezéseket, a kiadásokat és a visszavételezéseket),  biztosított-e a személyes anyagi felelősség érvényesítése. Feladat A gépipari vállalat egyik üzemében háromféle (A,B,C) gyártmányt állítanak elő. A gépipari vállalat igazgatója a belső ellenőrzést azzal a feladattal bízta meg, hogy: - ellenőrizze az anyaggazdálkodás rendjét és - értékelje az első félévi közvetlen anyagráfordítások alakulását. A rendelkezésre álló adatok az alábbiak: Mutatók Mértékegység Gyártmányok B C A 1. Az összes anyagmenynyiségből a. az Inegyedévben - utalványozott - kivételezett b. a II negyedévben - utalványozott

- kivételezett - pótutalványozott mennyiségek 2. Az anyagnorma - bruttó - nettó 3. Készáru bevételezések az I. félévben m2 40000 35400 22500 16000 5400 4000 75000 76000 - 22000 34200 6300 7300 7200 1500 12 11,5 7,0 6,5 3,5 3,0 8650 7300 3200 m2 m2 db További információként ismert, hogy - a befejezetlen termelés állománya változatlan, - 0- műveletes anyagokat nem vételezték vissza, - az anyag négyzetméterenkénti átlagos súlya 36 kg, - az év elején anyaghulladék az elöző év végi kiszállítás következtében nem volt, - félév végére a raktárban 532 tonna hulladék halmozódott fel. Feladat: 1. Végezze el az anyagelszámoltatást Megoldás vázlat A megoldást az anyagelszámoltatásra kell alapozni. Az anyagelszámoltatás célszerű menete az alábbi: a) A gyártáshoz utalványozható mennyiséget a bruttó anyagfelhasználási norma alapján kell meghatározni: - A termék 8650 db x 12,0 m2(bruttó norma)= 103,8 e m2 -

B termék 7300 db x 7,0 m2 = 51,1 e m2 - C termék 3200 db x 3,5 m2 = 11,2 e m2 Összesen: 166,1 e m2 b) A gyártáshoz ténylegesen utalványozott mennyiség kiszámítása: - A termékhez I.negyedévben 40 000 II.negyedévben 75 000 Összesen: 115 000 m2 - B termékhez I. negyedévben 22 500 II. negyedévben 22 000 pótlólag utalványozva 6 300 Összesen: 50 800 m2 - C termékhez I. negyedévben 5 400 II. negyedévben 7 300 pótlólag utalványozva 1 500 Összesen: 14 200 m2 Mindösszesen: 180 000 m2 c) A gyártáshoz kivételezett mennyiség kiszámítása: - A termékhez (35 400 + 76 000)= - B termékhez (16 000 + 34 200)= - C termékhez ( 4 000 + 7 200)= 111 400 m2 50 200 m2 11 200 m2 A raktárból kivételezett mindösszesen: 172 800 m2 d) A többletutalványozás meghatározása: Eredetileg utalványozva norma szerint eredeti többlet pótutalványozás Összes többletutalványozás 172 200 m2 - 166 100 m2 6 100 m2 + 7 800 m2 13 900 m2 e) A többletanyag

felhasználás meghatározása ( az anyagraktárból kivételezett mennyiségből kiindulva): 172 800 – 166 100 = 6 700 m2 f) Az összes többlet vételezték ki. utalványozott anyagból nem 13 900 – 6 700 = 7 200 m2 mennyiséget. g) A keletkező hulladék számítása: - normák alapján keletkezhetett volna az A-C terméknél darabonként egyformán fél m2 hulladék, ami az összes raktárra vett (8 650 + 7 300 + 3 200) 19 150 db késztermék után 9 575 m2 x 36 kg, összesen 344,7 tonna. - Előbbiekkel szemben a példa adatai szerint a raktárban az első félév folyamán 532 tonna hulladék halmozódott fel, azaz a norma szerinti hulladéknál (532 – 344,7)= 187,3 tonnával több. - Külön gond, hogy a 6 700 m2 többletanyag felhasználásból, - ami 241,2 tonna súlyt képvisel – csupán az előbb említett 187,3 tonna került hulladékként raktárra. Indokoltan feltételezhető tehát, hogy további javítható, vagy javíthatatlan selejt is van a

műhelyben, amelynek a súlya (241,2-187,3)=53,9 tonna, s amit a befejezetlen termelés állománya nem tükröz. A példa alapján ugyanis a befejezetlen termelés állománya nem változott. Beruházások ellenőrzése Vizsgálni kell: • szabályozott-e a beruházás rendje, • a beruházási döntések megalapozottak-e, • a beruházások megvalósulását és hatékonyságát, • az előkészítés általános ellenőrzése keretében vizsgálni kell a pályáztatást, a különféle előtanulmányokat, hatásvizsgálatokat, környezetvédelmi vizsgálatokat, a beruházási javaslatot és a beruházási program kidolgozását, a területkijelölést és a területbiztosítást, a hatósági engedélyek beszerzését és egyeztetését, a lakossági véleményeket, • ellenőrizni kell a gépek- berendezések kiválasztását, a technológiai és az építési tervezést és a szerződéskötéseket, • a megvalósítás szakaszában a területrendezést, az

építőipar felvonulását, az építési kivitelezést, a gépek, berendezések megrendelését és átvételét, a technológiai szerelést, a kivitelezők levonulását, az egyes járulékos létesítmények (utak, környezetrendezés, környezetvédelem) megvalósulását kell vizsgálni. 1. Előkészítési munkák ellenőrzése  piaci oldalról megfelelően vizsgálták és értékelték-e a beruházás szükségességét, pénzügyi előfeltételeit,  a piaci igények, a felhasználók szükségletének várható alakulása és összetétele milyen és mekkora beruházást indokol,  hogyan alakul a gyártandó termék várható mennyisége és ára, a piacok várható bővülése, a piaci részesedés, az importált azonos áruk aránya, a konkurencia,  hosszú távon hogyan biztosított a beruházás hatékonysága és megtérülési ideje,  a rendelkezésre álló termelési kapacitások jobb kihasználásával, átcsoportosításával, használaton

kívül gépek, berendezések beállításával, gépek, berendezések bérletével vagy lízingelésével, további műszakkal, műszaki fejlesztéssel, a kívánt cél beruházás nélkül vagy kisebb ráfordítással nem volna-e elérhető,  megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, a kiválasztott technológia színvonala, korszerűsége, továbbá a költségek alakulása biztosítja-e a versenyképességet, illetve a jövedelmezőséget,  biztosított-e a megvalósítási szabadalom, a licencvásárlás, megfelelő-e a szervezési megoldás, mekkora az igény a kiegészítő beruházásokra és van-e lehetőség ezek megvalósítására,  mennyire biztosított az új beruházás kapacitásának kihasználása, a munkaerő, annak szakmai összetétele és az anyagellátás,  ahol kötelező, ott volt-e pályáztatás,  a szükséges hatósági jogosító engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e,  biztosított volt-e a beruházás

tervellátottsága, a tervezői kapacitás biztosítása, a tervezések átfutási ideje, továbbá, hogy megalapozott elképzeléseket, pontos adatokat, igényeket tudtak-e a tervezővel közölni,  a tervezési megbízás időpontjában tisztázottak voltak-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége,  kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket és berendezéseket. 2. Megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése Ellenőrizni kell, hogy:  A kivitelezés tervezett ütemét a beruházó folyamatosan figyelemmel kísérte-e, észrevételeit a kivitelezőkkel közölte-e, a kivitelező ezt elfogadta-e, ha nem, akkor mi volt annak az oka,  A kivitelezést műszakilag a tervező bevonásával is ellenőrizték-e (a műszaki ellenőrzés megállapításait az építési naplók alapján vizsgálhatjuk),  A vállalkozó (beruházó) műszaki ellenőre a hiba észlelését követően reagált-e, az

észrevételezett hiányosságok kijavítását a műszaki ellenőr a naplóban rögzítette-e,  a beruházás és a meglévő termelési kapacitások összhangját megteremtették-e,  a kapcsolódó mellék- és kiegészítő létesítmények, berendezések időre elkészültek-e,  a folyamatos gyártás előfeltételeit az üzembe helyezés időpontjára megteremtették-e. Karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzése a) Karbantartó szervezettel kapcsolatban ellenőríni kell, hogy: ▪ elvégzik-e a gépek, berendezések rendszeres tisztítását, kenését, és a munkahelyi vezető ellenőrzi-e, ▪ a karbantartók elvégzik-e a műszaki állapotvizsgálatokat, mert ez előfeltétele a hatékony üzemfenntartásnak, a karbantartási módszerek kialakításának, a karbantartási tervek megalapozásának és az üzemfenntartási költségek csökkentésének, ▪ készülnek-e karbantartási tervek, a javításokat terv szerint vagy az üzemek, műhelyek

előzetes igénybejelentései alapján. Esetleg a már bekövetkezett meghibásodás után és alapján végzik-e el. b) Üzemfenntartási szervezetének ellenőrzése: ▪ elégséges-e a karbantartói létszám, a szakmai összetétel, és gondoskodnak-e a karbantartók szakmai továbbképzéséről, kiemelten új, korszerű gépek beszerzése esetén, ▪ vizsgálni kell azt is, hogy felkészültek-e a váratlan meghibásodásokra, ▪ biztosított-e az üzemfenntartás eszközellátottsága, és az összhangban van- e a karbantartók létszámával, ▪ az alkatrész-utánpótlás biztosított-e, ▪ a külső vállalkozókat célszerű módon vonják be a feladatok ellátásába. C) Karbantartás hatékonyságának vizsgálata: ▪ minden betervezett feladatot elvégeztek-e, ▪ indokoltak voltak-e a tervezett javítások, nem kellett volna-e azokat elhalasztani a tervezésnél figyelembe vett tényezők (pl. üzemidőcsökkenés) változása miatt, ▪ a nem tervezett

karbantartások, váratlan hibák száma nem olyan mértékű-e, amely a tervszerű munkát megakadályozza, ▪ az esedékes és szükséges javításokat végrehajtották-e, ▪ a kihasználatlan karbantartó kapacitásokat más munkákkal és külső megrendelésekkel kihasználták-e. Létszám-és a bérgazdálkodás ellenőrzése 1) Létszámgazdálkodás ellenőrzése ▪ a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel és a technológiai struktúrával, valamint ezek változásaival, a műszaki fejlesztéssel (amely nagymértékben érintheti a létszámot és a szakmai összetétel belső arányait), ▪ melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei, amelyek általában a kvalifikált, a jól képzett és nagy gyakorlattal rendelkező munkaerő biztosításánál és a nehéz fizikai, egészégre ártalmas,időjárásnak kitett munkakörök betöltésénél mutatkoznak.( Az ország egyes részein a

munkanélküliség eltérő mértékű és jelentős, főleg a nem keresett szakmákra és a képzetlen munkaerőre jellemző.) Szellemi létszám ellenőrzése Vizsgálni kell, hogy gondoskodtak-e:  a műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésről,  az ügyvitel hatékonyabbá tétele érdekében korszerű irodai felszerelésekről, gépesítésről,  a munkaerő- szükségleti normatívák képzéséről, megfelelő kialakításáról,  a munkaidő elfogadható kihasználásáról,  a munkaerő célszerű felhasználásáról (teljes munkaidővel, részmunkaidővel, osztott munkaidővel). Fizikai létszám ellenőrzése  pontosan történt-e (időben és területileg) a termelés (szolgáltatás) munkaidő-szükségletének megállapítása,  a munkaerő-állomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai, technikai színvonal követelményeinek,  megfelelő

munkaidő-kihasználását irányoztak-e elő,  mindezek biztosítják-e a termelési (szolgáltatási) feladat teljesítését és a munka termelékenységének növelését, vagyis indokolt-e a foglalkoztatott létszám. Rendelkezésre álló munkaidőalap kihasználásának ellenőrzése:  A fizetett szabadság és egyéb igazolt távollét (pl. tanulmányi kedvezmény) miatt kieső munkanapok ellenőrzése- szúrópróbaszerűen – a jogszabályi előírások (és – ha van – a kollektív szerződés,) alapján, időszakonként szabályszerűségi szempontból is indokolt,  Ellenőrizni kell a szabadságolási tervek és a tényleges szabadságok alakulásának összhangját, valamint e tervek és a termelési programok összefüggéseit. Eltérést okozhat, ha tervet felületesen állították össze,vagy a munkások állományában lényeges változás következett be.  A betegség miatti hiányzásokkal kapcsolatos kiemelt ellenőrzési feladat az esteleges

munkaköri egészségi ártalmak mértékének, gyakoriságának feltárása, amely egészségvédelmi hiányosságokra is utalhat. 2) Termelékenység vizsgálata:  A műszaki fejlesztés, a beruházások, az újítások, a szervezési intézkedések eredményeként a munkanormák indokolt helyesbítését elvégezték-e,  A begyakorlottság eredményeként fellazult normák az érintett gyártmányok (termékek) esetében felülvizsgálták-e és gondoskodtak-e rendezésükről. 3) Bérgazdálkodás ellenőrzése A bérgazdálkodás ellenőrzésének feladata annak vizsgálata, hogy bérezési és ösztönzési rendszer alkalmas-e arra, hogy:  A személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni teljesítményeket, javítsa a munka hatékonyságát,  Olyan jövedelmezési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka mennyiségével, minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel,  Biztosítsa

az összhangot az elért eredmény és annak megteremtésében résztvevők személyi jövedelme között. Költséggazdálkodás ellenőrzése Költséggazdálkodás általános ellenőrzése • a költséggazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben kezeli-e (vagyis az egyes tevékenységeket egymással összehangoltan alakították-e ki, szervezték meg és hajtják végre), • az egyes témákat olyan (megfelelő hatáskörrel rendelkező) vezetők irányítják és ellenőrzik-e, akik a költséggazdálkodási (tervezési, utalványozás) tevékenységeket megfelelő szinten el tudják látni. 1. Költségtervezési feladatok ellenőrzése • megfelelően készítik-e el a vállalkozásnál a legfontosabb költségek terveit, • az önköltségcsökkenés vállalkozáson belüli elszámolási rendje megfelelően kialakított-e, • megfelelő-e a költségek tervezésének módszere és rendszere, • a költségtervek kényszerítenek-e a takarékosságra, a

tartalékok feltárására és hasznosítására, • a költségtervek tartalmukban, szerkezetükben alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására, a költségek befolyásolására, a beszámoltatás végrehajtására. 2. Felhasználások utalványozásának ellenőrzése • kellő gonddal jelölték-e ki az utalványozást végző szerveket (személyeket), • megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, azokat folyamatosan felülvizsgálják és aktualizálják-e, • megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e, • betartják-e az utalványozás fegyelmét, • megfelelően szabályozták-e a pótutalványozást, és annak okait folyamatosan vizsgálják-e. 3. Költséggazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése • az információs rendszert előre megtervezték-e, az információk szolgáltatásához

a feltételeket teljes körűen biztosították-e, • az információk szükségességét, minőségét, gyakoriságát, és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben, • az információkat korszerű eszközökkel és módszerekkel (számítógépes hálózattal és szoftverekkel) gazdaságosan, párhuzamosság nélkül, gyorsan szolgáltatják-e, • az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azok alapján döntenek vagy értékelnek, • biztosítják-e a költséggel, önköltséggel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is, • az információkkal kapcsolatban a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet. Saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése 1. Kiszállítások előkészítésének ellenőrzése • a raktárak- a megrendelések, a szerződések adatainak ismeretében –

időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermékek befogadására és átvételére (anyagmozgatás, raktártér biztosítás, göngyöleg és csomagolóanyag biztosítása stb.), • a raktárravétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt (az időhiány következménye lehet a gondatlan csomagolás, a komplettség hiánya, kiszerelésénél a pontatlan adagolás, a tartozékok, a különböző okmányok hiánya stb.), • alkalmazzák-e a csomagolás, kiszerelés gépesítését lehetővé tevő korszerű csomagolóanyagokat, amelyek a szállítást, a felhasználást megkönnyítik, az esztétikai követelményeket jobban kielégítik (a csomagolás hiányosságaira a szállítás során, a kereskedelmi hálózatban, a felhasználónál, fogyasztónál bekövetkezett meghibásodások, romlások, garanciális javítások stb. hívják fel a figyelmet, • végül miként biztosítják a késztermékek raktári rendjét,

valamint a raktári és a diszpozíciós nyilvántartások összhangját. 2. Szállítási tevékenység ellenőrzése • a csomagolás módja, az áruféleség jellegének (súly, térfogat) megfelelő-e, • a szállítási távolság és az átrakodási szükséglet megállapítása, • a kiválasztott szállítóeszköz, • az áru fizikai állapota (szilárd, folyékony, hűtendő), • a választott fuvareszköz ( vasúti-, vízi-, közúti-, esetleg légi szállítás), és az-e a leggazdaságosabb megoldás. 3. Kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának ellenőrzése • a rendszer zárt-e, biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását, • nem fordulnak-e elő számlázatlan tételek, kétszeres számlázások, • a teljesítés (átadás-átvétel) igazolásának okmányait a számlázás és az árukönyvelés időben megkapta-e, a szállított áru leszámlázásra és ellenértékének beszedése

megtörtént-e. Piaci tevékenység ellenőrzése • a vállalkozó megfelelő feltételeket, eszközöket biztosított-e értékesítési tevékenységének megalapozásához, • helyesen választotta-e meg az alkalmazott módszereket, • megfelelő információbázisra támaszkodva hozta-e meg döntéseit, • a létrehozott szervezet kellő hatékonysággal működött-e, • a piaci pozíció megszerzése, megtartása és bővítése milyen mértékben tekinthető sikeresnek. A piaci munka ellenőrzése három nagy területre terjed ki : • piackutató tevékenység ellenőrzése • piacszerzés (marketing) ellenőrzése • rendelésállomány vizsgálata Piackutatás= piaci események, információk szervezett gyűjtése, feldolgozása, értékelése, valamilyen konkrét termék vagy szolgáltatás értékesítési lehetőségeinek alakulására vonatkozik. Piacszervezés (marketing) = meglevő piacok megtartására, bővítésére, új piacok megismerésére és

megszerzésére, a vevők tájékoztatására, a piac befolyásolására irányul. I. Piackutató tevékenység ellenőrzése, értékelése • • a piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e, a vállalkozó mindent megtett-e annak érdekében, hogy értékesítési céljainak megfogalmazása megbízható információkra épüljön. 1. Konjukturális információknál vizsgálni kell azokat, amelyek: • a bel- és külkereskedelmi forgalom alakulására, strukturális változására, • a külkereskedelmi forgalomra és összetételének változására, • a vállalkozás tevékenységi körével érintett más, elsősorban felhasználó iparágak termelési feladataira, • a nemzetgazdaság érintett területein a technikai fejlődés eredményeként keletkezett (keletkező) új igényekre és lehetőségekre, • a kiemelt programok, a nagy beruházások előirányzataira, továbbá • a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítására,

módosítására, az export fokozására, az anyag- és energiatakarékosságot elősegítő intézkedésekre vonatkoznak. 2. Piaci információknál vizsgálni kell: • a termék (áru) széles, alapvető szükségletet vagy szűkebb, esetleg speciális vagy luxus igényt elégít-e ki, • a gyártás technológiája mennyire meghatározó, és ez a technológiát (vagy felhasznált alapanyagot) mennyiben érintik a műszaki-tudományos fejlődés várható eredményei, • a termék (áru) iránti igény mennyire van kitéve a technikai, társadalmi haladás, a kulturális szokások, az életszínvonal és a divat változásának, • milyen szerepet játszik a termék újdonsága, korszerűsége, esetleg szabadalmi védettsége, • az értékesítést egyes piacokon milyen jogi vagy egyéb korlátok akadályozzák (diszkrimináció, behozatali vagy kiviteli engedély, vám, licencszerződés kikötései), • az összes értékesíthető mennyiség, a gyártás

nagyságrendje, tömegszerűségi foka, • az elérhető ár ( a világpiaci ártendenciák, a hazai áralakulás, a keresletkínálat összhangja, a ráfordítások alakulása). 3. A gazdaságosságot, jövedelmezőséget a gyártás és értékesítés egyéb feltételei is befolyásolják, ezek:  a termelési költségek, elsősorban az anyag- és energiaigény, az importanyag- tartalom,  a kapacitásfejlesztés szükségessége, költsége,  a munkaigény,  a technológiai színvonal,  az értékesítési utak és módok,  a piaci részarány, a piaci koncentráltsága, amelyektől olyan költségek függnek, mint a szállítási költség, a gazdaságosan kiépíthető és fenntartható értékesítési és szervizhálózat, a jutalékok, kamatok,  az elérhető ár, a kereslet- kínálat alakulása, a piac ellátottsága. 4. Piackutatás hatékonyságával kapcsolatban vizsgálni kell:  a felmerült költségeket, azok indokoltságát,  a

piackutató munka eredményének hasznosíthatóságát és hasznosítását. II. Piacszervező tevékenység ellenőrzése - szerviz tevékenység - reklám tevékenység 1. Szerviztevékenység ellenőrzése A szervizmunkát két csoportba sorolhatják:  a garanciális (jótállási) javítások és  a fizető javítások A szerviztevékenység végezhető:  saját szervezeti keretek között működő szervizhálózat (Márka szerviz)  más vállalkozás útján, amelynek már kiépített szervizhálózata van. 2. Reklám- és propagandatevékenység ellenőrzése:  Kielégítő-e, a lehető legteljesebb-e az adott reklámcéllal (termékkel, szolgáltatással, akcióval) kapcsolatos ismertetés tájékoztató jellege (pl.: nemcsak az árut hirdetik-e, hanem az áru minőségi jellemzőit, választékát, felhasználási területét, előnyeit, gazdaságosságát, beszerzési lehetőségeit és árát).  A másik vizsgálati szempont lehet, hogy a

reklámcélt aszerint határozták-e meg, hogy milyen fogyasztói körhöz kívánnak szólni: szakemberek szűk köréhez, a fogyasztók széles táborához, a lakosság különböző csoportjaihoz.  Vizsgálni kell, hogy a reklámcélnak megfelelően választották-e meg a reklám eszközeit (folyóirat, napilap, televízió, rádió, internet, plakát, szóróanyag, prospektus, katalógus). Reklám egyéb eszközeinek ellenőrzése:       a vevőszolgálat, a szolgáltatóházak, a mintaboltok, a bemutató termek, a kiállítások, a vásárok hatásainak ellenőrzése, értékelése. II. Rendelésállomány ellenőrzése 1. Szerződések, megrendelések ellenőrzése   Azok elfogadásánál a vállalkozás illetékes szervei (értékesítés, jogi iroda) megfelelő gondossággal jártak-e el annak érdekében, hogy a vállalt kötelezettségek, (a szállítandó mennyiség, a határidő, a minőség), teljesíthetők-e, A teljesítések

szervezett körülmények között, gazdaságosan valósíthatók-e meg, elkerülve a szerződésszegésből származó (erkölcsi és anyagi) hátrányokat. 2. Rendelésállomány értékelése A rendelésállomány értékeléséhez meg kell vizsgálni:  az értékesítés tervezett volumenét és összetételét,  az értékesítés végrehajtását,  hogyan hatott a termelés és értékesítés mennyisége, összetétele és értéke a kiemelt gyártmányok piaci helyzetére, rendelésállományára, árnak alakulására,  milyen (belső és külső) tényezők okozták a szerződésmódosításokat,  a szerződésmódosítások elkerülhetetlenek voltak-e,  módosítás esetében, időben, kárcsökkentő módon jártak-e el. Fejlesztési tevékenység ellenőrzése Vállalkozások műszaki fejlesztésénél dönteni kell arról, hogy:  mit gyártsanak, termeljenek, illetve forgalmazzanak,  hogyan, milyen technológiával, módszerrel valósítsák

meg,  ehhez milyen gépekre, berendezésekre, egyéb eszközökre és technológiára lesz szükség, és  mindezt helyileg hol valósítsák meg. Fejlesztés két nagy területe:  A termék- (gyártmány-) fejlesztés és  A gyártás (eljárás, módszer) fejlesztése Termékfejlesztés új termékek kifejlesztése, valamint a már gyártott termékek jelentős korszerűsítése, tökéletesítése. Célja:  a meglévő piaci igények kielégítésére alkalmas termékek létrehozása, amelyek lehetővé teszik azt hogy a vállalkozás az elért piaci pozícióját, hírnevét megtartsa, illetve a lehetőségekhez képest növelje,  a folyamatos fejlesztések eredményeként a piaci igényeket mindenki másnál korszerűbb, jobb minőségű és kedvezőbb áru termékkel elégítsék ki. 1) Fejlesztési tevékenység megalapozottságának ellenőrzése Vizsgálja:  a fejlesztési elképzelések kialakításának helyességét, a fejlesztések

szükségességét,  a fejlesztések előfeltételeit,  a fejlesztések megalapozottságát,  az új termékek korszerűségét, piacképességét,  a fejlesztés hatását a vállalkozás jövedelmezőségére. 2a) Termékfejlesztés ellenőrzése  felmérték-e az új termékek értékesítési lehetőségeit (mennyiséget, minőséget, választékot, árát, a piaci megjelenés időpontját),  vizsgálták-e a piaci kockázatokat,  egyeztették-e a fejlesztési feladatokat a vállalkozás lehetőségeivel (a saját kapacitás leterhelése, felkészültsége, külső fejlesztési kapacitás stb.),  jól állapították-e meg a fejlesztések átfutási idejének szakaszait (a műszaki tervek elkészítésének, a prototípus legyártásának időszükségletét, biztosítottak-e elég időt a prototípus kipróbálására, a szükséges változtatások átvezetésére),  felmérték-e az új termékek várható jövedelmezőségét (gyártási

költségek, anyagszükséglet, felszámolási költségek, beruházási igények, annak várható megtérülése) és végül,  biztosítottak voltak-e a pénzügyi feltételek. 2b) Gyártásfejlesztés ellenőrzése Magában foglalja:  a gyártás tervezését ( a gyártmányok előállításához szükséges technológiai folyamatok, eljárások, módszerek kidolgozását),  a végrehajtás munkaeszközeinek (szerszám, termelő-berendezés) meghatározását,  a gyártás minőség-ellenőrzési módszereinek megállapítását,  a műhelyek munkahelyeinek elrendezéséhez a gyártási rendszerek kidolgozását, a munkahelyek anyag-és termékmozgatási rendjének kialakítását. Gyártásfejlesztési döntéseknél vizsgálni kell, hogy a fejlesztés hogyan hat: • a termelés és az értékesítés volumenének növelésére, • a termelékenység növelésére, • a minőség javítására, • az esztétikusabb, divatosabb formára, • a jobb

piaci árakra, • a termékek önköltségének csökkentésére, • az általános költségek mérséklésére, • a munkaerő-felhasználás csökkentésére. Termelési folyamat ellenőrzése Termelés irányításának ellenőrzése kiterjed: • a gyártás időbeni menetének megtervezésére, a termelés programozására (ennek keretében a termelőkapacitások és a termelési feladatok összehangolására ), • a gyártás folyamatos ellenőrzésére, és az azt zavaró váratlan akadályok operatív elhárítására. Termelési programok ellenőrzése • az egyes termelőegységek részére elkészített termelési programok (feladattervek) helyesen vették-e figyelembe a termelési lehetőségeket, a gépek és a munkaerő kapacitását, • a visszaigazolt rendelési határidők figyelembevételével határozták-e meg a gyártási folyamatokat, • a szereléshez szükséges alkatrészek időben és teljes körűen rendelkezésre álltak-e, • az egyes

kapacitás-keresztmetszetek gyártási feladatait összehangoltan végzik-e, • a programok biztosítják-e a különböző kapacitások, termelőegységek egyenletes terhelését, az állításokkal kapcsolatos időveszteségek csökkenését, • az elkészített programok megfelelnek-e a jövedelmezőségi követelményeknek, nem vezetnek-e a késztermékek hosszú tárolásához, a befejezetlen termelés készleteinek felduzzadásához. Termelés operatív irányításának ellenőrzése • az elvégzendő termelési feladataihoz a termelőkapacitás rendelkezésre áll-e, • az operatív programokat az üzemek, a műhelyek olyan időpontban kapják- e kézhez, amikor a gyártást még szervezetten elő tudják készíteni, • az üzemek a programok alapján időben gondoskodnak-e a gyártás indításának feltételeiről (biztosítottak-e a műszaki dokumentációk, rajzok, műveleti utasítások, anyag-, szerszám-, és gyártóeszköz-utalványok, megtörtént-e az

eszközök/gépek, szoftverek/előkészítése), • az anyagi feltételek biztosítottak-e, vagyis az anyagok, gyártóeszközök megfelelő mennyiségben és időben beérkeztek-e a munkahelyekre, • az üzem vezetése egyenletesen és a létszám szakmai összetételét is figyelembe véve biztosítja-e az egyes munkahelyek terhelését. Minőség ellenőrzési tevékenység ellenőrzése A minőség-ellenőrzés szervezettségének vizsgálata A minőség-ellenőrzés feladatkörébe tartozik: • a minőségszabályozás, a szabványok kidolgozása, • az anyagátvétel minőségi ellenőrzése, • a gyártásközi minőségellenőrzések, • a végellenőrzés. 1. A minőségszabályozás, a szabályok kidolgozása • vizsgálni kell, meghatározták-e a szabályozás keretében az általános minőségi előírások mellett a vevők minőségi igényeit is, • megfelelően tájékoztatták-e a piaci partnereket a termékek minőségi jellemzőiről, • a

szabályozás biztosítja-e a termékek stabil és javuló minőségét a műszaki fejlesztés és előkészítés keretében, • rendszeresen vizsgálják-e a minőségi jellemzők alakulását a különböző gyártási tényezők szempontjából, és ennek megfelelően módosították-e a követelményeket, • szabályozták-e a selejt keletkezési okainak rendszeres elemzését és értékelését, továbbá az így szerzett tapasztalatokat hasznosítják-e. 2. Az anyagátvétel minőségi ellenőrzése • a minőségvizsgálat teljes körűen kiterjed-e a beérkező anyagra,alkatrészre, a kooperációs termékekre, a bérmunkákra, • az ellenőrző szervezet felkészültsége megfelelőe, lehetővé teszi-e a hatékony ellenőrzést (az ellenőrzést a vonatkozó minőségi előírások, a műszaki dokumentációk, szabványok, a megrendelésben foglalt kikötések alapján végzik-e), • a feltárt minőségi hibákat megfelelően dokumentálják-e, és

haladéktalanul gondoskodnak-e egyrészt a minőséghibás tételt szállító, másrészt az illetékes belső szervek felé szükséges intézkedések megtétele érdekében (visszaküldés, kicserélés, kötbér, kártérítés). 3. Gyártásközi ellenörzés 2 részre osztható: • műveletközi ellenőrzésre és • gyártásközi végellenőrzésre A) Műveletközi ellenőrzés • Fel kell tárni zártkörűre szervezték-e az ellenőrzést akkor, amikor a gyártás minden műveletét ellenőrizni kell. ( E megoldás a minőségi hibák kiszűrésére alkalmas és könnyen szervezhető, ugyanakkor munka- és időigényes, megnehezíti a gyártás folyamatosságát), • nyíltkörű megoldást szerveztek-e akkor, amikor az ellenőrzésnek nem kell kiterjednie minden műveletre. (Ez kevésbé költségés létszámigényes, ugyanakkor nem biztosítja a hibás, a selejtes munkadarabok hiánytalan kiszűrését és nehezebben szervezhető). B) Végellenőrzés

Végellenőrzést kell végezni akkor, amikor a termék előállítása a vállakozásnál befejeződött: • A végellenőrzés vizsgálja a termék (gyártmány) működési tulajdonságait, komplettségét, a tartozékokat, tartalék alkatrészeket, valamint esztétikai kivitelét és csomagolását is. • Ellenőrizni kell továbbá a készáruk tárolásának és szállításának módját is. Minőség-ellenőrzési szervezet létszámellátottságának ellenőrzésénél további vizsgálati szempontok: • • • • • • • a gyártmányok bonyolultsága, a műszaki előkészítés és a technológia színvonala, a gyártás tömegszerűsége és mennyisége, a gyártási rendszer, a gyártás szervezettsége, az alkalmazott minőségellenőrzési módszerek, a technikai eszközellátottság