Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » PSZF Elemzés-ellenőrzés alapjai szigorlat tételek, 2001

Adatlap

Év, oldalszám:2001, 36 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:473
Feltöltve:2006. szeptember 27
Méret:254 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Elemzés-ellenőrzés Szigorlat Bankcontroling 1. A bankkontrolling általános kérdései • A bankkontrolling lényege, alaptípusai, feladatai • Controling szemléletű szervezeti elhelyezés, bankszervezeti követelmények • A controling bevezetésének feltételei (erőforrások, információs követelmények, minősíégi feltételek, oktatás) • Az információrendszer, mint a controling alappillére. A vezetői információs rendszer szintjei és feladatai • A controling kapcsolatai a számviteli, statisztikai és számítástechnikai területekkel. • A stratégiai és operatív bankkontrolling fogalma és kapcsolata A bankcontroling lényege • Optimális jövedelmezőség szemlélete: A jövedelmezőség, növekedés és a kockázatvállalás összhangja • Vezetési szemlélet és gyakorlat • Gondolkodásmód • Tágabb értelemben: A vezetés információs közppontja • Szűkebb értelemben, mint vezetési szemlélet magába foglalja: • Az

eredményorientált célrendszer kialakítását • Sajátos monitoring tevékenységet • A döntéshozók tevékenységének megítélését és javadalmazását a bank eredményéhez történő hozzájárulásuk mértéke szerint Alaptípusai: • Piaci ípusú controling: Az egységek viszonylag önállóságot élveznek, működésük megítélésének alapja a felső vezetés által előre megállapított sztenderdek, mutatók. • Adminisztratív típusú controling: A banki tevékenység szabályszerű folyamatánának ellenőrzése, erős hierarchiát, könnyen szabályozható dönéshozatalt feltételez • Munkacsoporton belüli controling: A szervezet tagjai között létrejövő személyes kapcsolatokon alapszik, működése során az érdekellentétel csökkennek, a közös cél, a közös érdek automatikusan érvényesülhet Feladatai: • Centralizált controling feladatok • Üzletpolitikai alternatívák kidolgozása • Döntésorientált eredmény-elszámolási

rendszer létrehozása • Integrált terv és ellenőrzési rendszer kialakítása • Számítógépes bázisra épülő jelentés-rendszer sszervezése • Büdzséterv feladatok meghatározása • Nyereség szükségleti számítások elvégzése • Jövedelmezőségi és kockázatelemzések elkészítése • Célfeladatok rendszeres értékelése • Alternatív üzletpolitikai elképzelések készítése • Decentralizált controling feladatok • Döntésorientált szemléletmód meghonosítása a részterületeken • Egyes tervezési, ellenőrzési műveletek végrehajtása • Decentralizált büdzséterv készítése • Informácoó szükséglet elemzése, az információáramlás és feldolgozás szabályozása • Saját felelősségű rentábilítás irányítása • A terveltérések elemzése a résztervek végrehajtásánál • Információk továbbadása stratégiai elemzésekhez • Alternatív célok értékelése Conroling szemlélet elvárásai a

szervezettel szemben • Eredményorientált szemlélet és cselekvés a bank hierarchiájában • Eredményre irányuló célrendszer minden vezetési szinten • Annak figyelése, hogy a döntési jogkörrel rendelkezők döntései milyen hatással vannak az eredményre • A döntéshozók eredményalapú megítélése és dotálása • Eredményorientált szemlélet kibontakozását elősegítő belső infrastruktúra • Ügyfélorientált, nyereség központú szervezet • Integrált, zárt tervezési és értékelési rendszer • Rugalmas információs rendszer A bankcontroling elhelyezése a szervezetben: Két alapkérdés: • Hierarchia szintje: • Utasítási jogkörk mértéke és kérdései Ezen kérdésekre adott válaszok annak függvénye, hogy a bankcontrolingnak engednek-e beleszólást az üzletpolitikába (amelynek révén a szervezeti egységeket egészként látva szerepel és így a hierarchia magas fokán helyezkedik el), vagy a függetlenségre teszik

a hangsúlyt (mivel információ előnye miatt manipulációs lehetősége van ezért alacsonyabban helyezik el a hierarhiában). A controling hierarhiában lévő helye továbbá függ a bank méretétől, a dolgozók és a vezetőség számától Tipikus elhelyezési lehetőségek: • Törzskari szervezeti egység • Törzskari szervezeti egység a számvitellel együtt • Pénzügyi igazgatóság alá rendelt szervezeti egység A Controling bevezetésének feltételei: • Gazdasági- információs erőforrás feltételek • Megfelelő hardver és szoftver • Szakmai igényesség: A controling saját értékelési szempontjaival hozzájárul a megalapozott, elemzésekkel igazolt, rendszerezett és világosinformációk nyújtásához • Külső és belső információs jelentések: Külső és belső információs rendszer kiépítése • Vezetői információs szinten • Információs középszinten • Adatfeldolgozási alapszinten • Minőségi feltételek • Időbeli

teljesség: Mindig friss, ha nem az akkor mikori • Mélységi teljesség: Teljes részletezettségű információk könnyű és gyors eléréssel • Adatkészenléti teljesség: Adatok mozgása automatikus • Oktatási feltételek: Szelektált oktatás • Egyéb feltételek: • Teljesítmény orientált szemlélet • Stratégiai és üzletpolitikai célok kialakítása Információs rendszer Információ források: • Gazdasági folyamatok • Nemzetgazdasági pénzműveletek és folyamatok • Elemzések, értékelések Információ fő jellemzői: • Szoros kapcsolatban áll a kommunikációval • Pénzbe kerül • Érték • Veszélyforrássá is válhat • Folyamatosban kerban kell tartani, ellenőrizni kell Információs rendszer: Azok a szervezeti és tárgyi feltételek együttese, amely megfigyeli, összegyűjti, csoportosítja és felhasználásra alkalmassá teszi a fellelt adatokat. Kétirányú megfigyelési kör: • Elsődleges információ: saját

ügyfelektől, intézményi tapasztalatok • Másodlagos információ: Kapcsolatok révén jut Az információs rendszer működése • Megfigyelés, számbavétel • Feldolgozás • Elemzés, értékelés • Karbantartás Vezetői információs rendszer: azoknak a jelentéseknek az összessége, amely a felső vezetés számára biztosítja a reális értékelést és az ehhez szkséges magatartás kialakítását. Három szint • Az operatív irányítás • A funkcionális irányítás • A döntéshozatal Stratégiai és operatív controling • • Stratégiai controling: A bank egészére vonatkozó fejlődési, strukturális és biztomnsági kérdésekkel foglalkozik o Funkciói:  Adaptáció a környezetio változások és a stratégiai célok között  Koordináció a különböző tervezési időhorizontok között, a hosszú és rövid távú célok között  Összehangolás az egyes részstratégiák között  Együttműködés a belső hálózati

egységekre vonatkozó stratégiai döntések között o A stratégiai controling:  Gondoskodik a bankstratégiai vezérvonal létrehozásáról, elemzi a gyenge pontokat és kifejleszti a stratégiai és üzletpolitikai célokat  Kidolgoz stratégiákat  Elvégzi a stratégiai eredmények tervezett és tényleges értékeinek összehasonlítását  Módosító intézkedéseket dolgoz ki o Részei:  Portfolió menedzsment: Olyan piaci stratégia meghatározása, amely a bank hozamkövetelményeit, termékstruktúráját, piaci versenyhelyzetét és lehetőségeit összehangolja a kockázatvállalási hajlandósággal. Három szempont • Banki szolgáltatások választéka • A szolgáltatáspk mélysége, részletessége • A szolgáltatások minősége  Mérlegstruktúra menedzsment: A mérlegszerkezet hozamkövetelményekkel egyeztetett és kockázati szempontok alapján történő vizsgálata a kockázati tényezők részbeni, vagy teljes kiküszöbölése

érdekében. Biztonságpolitika • Aktív biztoságpoltika: A tevékenység kockázati szempontból való értékelése és határétékeken belüli önszabályozása • Passzív biztonságpolitika: Diszpozíciós saját tőketartalék és likvidítási tartalék • Biztonságpolitika szempontjai: o A banki kockázati irányítás kulcskérdése, a bank mérlegszerkezeti felépítése és alakítása o A bank rentábilítási teherbíróképessége szempontjából a kockázati tényezők kummulált nagysága Operatív controling: Részletekbe menően, a bank egyes ügyleti területeire irányul, a lehető legrészletesebben az ügylettípusokig, fiókokig lebontva o Célja: Az operatív fázisban a távlati célok lebontása, kiválogatása és konkretizálása egy éves időszakra o Feladata: Rövid távú tervek segítségével összhangot teremteni a jövedelmezőségi, növekedési és kockázatvállalási tényezők között o Részei:  Operatív tervezés  Az éves

terv megvalósításának elősegítése 2. A banki tervezés feladatai, módszerei, időhorizontja • • • • • • • • A stratégiai tervezés fő folyamatai, marketing stratégia Az operatív tervezés folyamata Üzletpolitikai és taktikai terv Beruházások és befektetések tervezése, a tárgyi eszközök és a tulajdonosi befektetések állományi terve, összefüggések a költségtervvel Mérlegtervezés, kötelezettségek és belső követelmények a terv időbeli részletezettsége Az eredménytervezés kétirányú folyamata, az alternatívák szerepe, az eredménytervezés kiindulópontja, információforrásai A működési költségek tervezése, a költséghelyek és költségfelelősök szerepe, költségtípusok, a költségnemek és a költségtervezés csoportjainak kapcsolata A tervellenőrzési tevékenység célja és módszerei, terveltérési elemzések, következtetések, prognóziskészítés Stratégiai tervezés folyamata • Nagy

időhorizont • Általános Folyamatábra o Vállalati eszménykép: Atulajdonos és/vagy a menedzsment határozza meg o Stratégiai tervezés o Környezet elemzés: Jövő modell alkotása  Gazdasági növekedés  Infláció  Jövedelmek  Munkanélküliség  Adófizetési kötelezettség  Piaci információk  Versenytársak  Jogszabályi környezet o Belső elemzés o Visszacsatolás: A jövőmodell és a belső elemzés alapján reális-e a vállalati eszménykép Operatív tervezés A tervezés módszerei: Munkafolyamat alapján • Top – Down tervezés • Bottom – Up tervezés • Ellenáramlatú tervezés Alapja a stratégiai terv: Stratégiai terv – Üzletpolitikai terv – Előzetes mérleg éls eredménykimutatás terv – Beruházási és befekteteési terv; költségvetés; célmegállapodások kötése – Végleges mérleg és eredményterv – Tervellenőrzés Üzletpolitikai terv • Stratégiai terv évenkénti felülvizsgálata:

Üzletpolitikai súlypontok meghatározása, vállalati eszménykép felülvizsgálata • Elsősorban az éves teendőket, tendenciákat tartalmaz és nem számokat: o Jövedelmezőségi mutatók o Eszközmegtérülési mutatók o Tőkemegtérülési mutatók o MFÖ növekedése o Piaci részesedés Előzetes mérleg és eredménykimutatás terv • Mérlegtervezés: Eszköz és Forrás záróállományok tervezése az időszakra (minél pontosabban, nem csak MFÖ) o Kötelező mérleg: • • Számviteli mérleg, nemzetközi számviteli mérleg (évente legalább egyszer) • Felügyeleti mérleg (Havonta a PszÁF és az MNB részére) o Belső mérleg: • Belső banki elemzésekhez • Részletesebb mint a kötelező mérleg • A belső mérleg sémájára • Mérlegen kívüli tételek tervezése Eredménytervezés: Nem kötelező, de a sarokszámok megállapítása miatt fontos Beruházási és befektetési terv • Beruházási terv o Tárgyieszköz beruházási terv

 Tervezett beruházásokra vonatkozó adatok  Már eldöntött és a tervezett, de még nem eldöntött beruházások együtt  Ha tudható, az aktíválás időpontja, ha nem a várható hatás a jövő évre o Értékesítési terv (Feleslegessé vált tárgyi eszközök)  Tárgyi eszközök könyv szerinti értéke és a tervezett árbevétel  Tárgyi eszköz állományi terv • Befeketetési terv: Tulajdonosi befektetések terve, ezekhez vezetői döntés kell o Stratégiai befektetések  Olyan befektetések, ahol legalább meghatározó a részesedés és azt a bank hosszútávon tartani kívánja  A banki befektetések döntő hányadát alkotja o Banküzemi célt szolgáló befektetések  Nem jövedelem célú befektetések (Pl.: Hitelgarancia Rt)  Kis kör o Jövedelmezőségi célú befektetések  Nem nagyok  Két fő fajta • Banküzemi szempontból tartó befektetések (cél az osztalék) • Forgatási célú befektetések (Cél az

árfolyam nyereség Költségvetés: Működési költségek terve • Személyi kiadások terve o Személyzeti létszám tervezése (fő, képzettség figyelembevételével) o Béremelési terv o Jutalom és prémium terv o Természetbeni juttatások terve  Munkaruha, étkezési, üdülési, nyugdíjpénztári hozzájárulás o Oktatási költségek terve  Belső oktatás költségei  Tanfolyam díjak o Közterhek terve • Dologi kiadások terve o Sokféle determináció o Költségkategóriák:  Fix költségek (általában több, mint a változó)  Változó költség o A költségnemenkénti elszámolás a tipikus o Általában ellenáramlatú tervezési módszer o Két féle költség tervezés  Bázis alapú költségtervezés  Nullbázisú költségtervezés • Eredményt terhelő egyéb kifizetések terve o Helyi adók o Felügyeleti díjak o Áfa Célmegállapodások kötése: Tervcélok rögzítése a részterületek felelőseivel • Anyagi

motiváció is lehetséges • Célmegállapodási dokumentumokban rögzítik Végleges mérleg és eredményterv • Szükséges eredmény tervezése o Szükséges adózott eredmény meghatározása  Tőkearányos reálmegtérülés  Eszközmegtérülés  Két részre kell osztani: • Osztalékalap • Tartalék alap: Kötelező és szabadon képezhető o Szükséges adózás előtti eredmény meghatározása  Társasági adó mértéke  Adóalapot módosító tételek o Kockázati költségek  Tartalékképzés, tartalékfelszabadítás  Hitelveszteségi leírás  Leírt követelésekre befolyt bevételek o Szükséges Üzleti eredmény: AEER + kockázati költségek • Várható eredmény tervezése: A kamatbevételek és kamatráfordítások tervezése. Szükséges információk: o Mérlegtervből: Átlagos állományváltozások o Aktuális kamatlábak és jutaléktarifák, valamint ezek tervezett változásainak ismerete o Költségvetés o Piaci kamat

előrejelzések • Szükséges és várható eredmény összevetése o Pozitív különbözet: Az eredmény racionális felhasználásának tervezése  Piaci pozíciók erősítése  Technológia fejlesztése  Személyi kiadások növelése o Negatív különbözet: Intézkedési tervek készítése • Intézkedési terv: Egyes lépések felelősségi körének kialakítása • Piaci kamatprognózis Tervellenőrzés • A tervezett és a tényleges állapot állandó összehasonlítása • Cél: A megteendő intézkedések megállapítása • Általában havonta, negyedévente • Terv-eltérési elemzések készítése o Szezonális eltérés o Az eltérés az éves terv célját veszélyezteti: Intézkedési javaslatok o Évre szóló prognózis: Két módszer  Statikus elemzése  Dinamikus elemzés 3. A hitelintézetek pénzügyi kimutatásai • • • • • • • • • A hitelintézetek beszámolókészítési kötelezettsége. Az éves beszámoló

fő részei A bankmérleg szerkezeti sajátosságai, a bankmérleg tagolásának szempontjai Az egyes eszköz- és forráscsoportok tartalma A bank saját tőkéje és a szavatoló tőke Az alapvető és a járulékos tőkeelemek meghatározása A tőkemegfelelés mérése, a kockázattal súlyozott eszközérték meghatározása A banki eredménykimutatás tartalma és tagolása Az eredménykimutatás típusai (horizontális, vertikális) A cash-flow mérleg jelentősége, változatai, időhorizontja Bankmérleg • • • A likvid eszközöktől haladunk az illikvid eszközök felé a tagolásban Tipikus elemei több ponton eltérnek a hagyományos mérlegtől A banki mérleggel szembeni követelmények o Áttekinthetőség o Tartalmilag és logikailag helyes csoportosítás o Valóságos adatok o Folytonosság elvének érvényesülése Tipikus mérlegtagolás Eszközök 1. Pénzeszközök* 2. Likvid befektetések* 3. Bankközi és más pénzintézeti kihelyezések* 4. Hitelek

5. Tartós befektetések 6. Tárgyi eszközök 7. Egyéb eszközök *Likvid eszközök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Források Betétek Kölcsönzött rövid lejáratú források Kötvények és más hosszú lejáratú kölcsönök Kockázati céltratalékok Egyéb kötelezettségek Alárendelt kölcsöntőke Saját tőke Eszköz csoportok • Pénzeszközök: • A jegybanknál lévő valamennyi számlakövetelés • Kötelező tartalék • Nem befektett szabad tartalékok • Likvid befektetések: • Jegybankképes kincstárjegyek • Jegybanknál leszámítoltatható rövid lejáratú váltók • Bankközi és más pénzintézeti kihelyezések • Bankközi kihelyezések • Más pénzintézetnél elhelyezett rövid lejáratú betétek • Hitelek: A bank által nyújtott hitelek különböző csoportosításban (eredeti lejárat, hátralévő futamidő, hitelcél, stb. szerint) • Tartós befektetések: • Hosszú lejáratú értékpapírok • Más társaságokban szerzett

érdekeltségek • Tárgyi eszközök: • Fedezetként megszerzett • Befektetési céllal beszerzett • Egyéb eszközök: Súlyuk 2-10%, de Magyarországon előfordul 10-20%-os arány is Források • Hagyományos betétek: (MFÖ 70-80%-a) Az ügyfelek által elhelyezett o Folyószámla betétek o Lekötött betétek (határidős, felmondásos, takarékbetétek és letéti jegyek) • • • • • • Kölcsönzött rövid források: o Jegybanki refinanszírozási hitelek o Bankközi források Banki kibocsátású kötvények és más hosszú lejáratú értékpapírok Speciális tartalékok: Előre nem látható kockázatok fedezetére képzik, tehát inkább tőkeelemnek tekinthető Egyéb kötelezettségek: Átmenő tételek, fizetési hátralékok (MFÖ 2-10%) Alárendelt kölcsöntőke (hátrasorolt hitelek): A banknak olyan hosszú távú (5 évet meghaladó) kötelezettsége, amelynek kielégítésére mindenkor, csak más követelések kielégítése után kerül

sor és bevonható a bank adósság rendezésébe Saját tőke: Alacsonyabb saját tőke arány, a bank biztonsági tartaléka Szavatoló tőke 1. Jegyzett tőke 2. Tőketartalék 3. Eredménytartalék 4. Általános tartalék 5. Mérleg szerinti eredmény 6. Alapvető tőke elemek (1 + 2 + 3 + 4 + 5) 7. Értékelési tartalék 8. Alárendelt kölcsöntőke 9. Járulékos tőkeelemek (7 + 8) 10. Szavatoló tőke (6 + 9) Az alapvető tőkeelemek korlátozás nélkül állnak rendelkezésre, míg a járulékos tőkeelemek csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Banki eredménykimutatás Kifejezésre kell juttatni a különböző üzletágak eredményeit El kell különíteni a rendszeres és nem rendszeres elemeket Típusai: o Horizontális: Költségnemenkénti rendezés, ami nem teszi lehetővé az egyes tevékenységek közötti kapcsolatok kimutatását o Vertikális: A hasonló jellegű költségnemeket állítja szembe a hasonló jellegű jövedelmekkel

Leegyszerűsített sémája: 1. Kamatbevételek Állampapírok kamata Bankközi kamatbevétel Hitelek kamatbevétele Egyéb kamatbevételek 2. Kamatkiadások Betétek kamata Rövid lejáratú kölcsönök kamata Kötvények kamata Egyéb kamatok 3. Nettó kamatjövedelem (1 – 2) 4. Egyéb bevételek Jutalékbevételek Felszámolt kezelési költségek, díjak 5. Egyéb kiadások Bér jellegű kiadások Egyéb működési kiadások 6. Adózatlan üzleti eredmény (3 + 4 – 5) 7. Nettó hitelveszetségi tartalék 8. Rendkívüli eredmény 9. Adózás előtti eredmény (6 – 7 +/- 8) 10. Adó • • • 11. Adózot eredmény (9 – 10) Banki Cash-Flow kimutatás Formáját tekintve pénzforgalmi kimutatás, de tartalmát tekintve jelző rendszer, amely rövid távra és hosszabbtávra is készülhet Típusai: • Pénzbevételek és kiadások teljes körét felölelő • Szűkebb tartalmú eszköz és forrás felhasználás alakulását figyelemmel kísérő 4.

Hitelintézetek teljesítményét elemző mutatószámok • A pénzügyi helyzet elemzésének célja és tartalma • A mutató számok csoportosítása (eszközarányos, tőkearányos, bevételarányos, hatékonysági és minőségi mutatók) • Az eszközmegtérülés részekre bontása, bruttó kamatrés elemzés • A kamatrés számítás módszerei és problémái • A jegybanki kötelező tartalék funkciói, a kamatfedezeti pont meghatározása • Tőkeerősség és tőkemegfelelés, tőkeáttétel • Du Pont elemzés • A nettó banki bevétel meghatározása, kiadás/bevételi arány, bevételarányos ráfordítás, működési marzs • Létszám és költséghatékonysági mutatószámok • Hitelminőség, céltartalék fedezettség • Likvidítási mutatók Pénzügyi helyzet elemzése • Célja: Tájékoztatást adni a bank pénzügyi helyzetéről a vezetésnek és tulajdonosoknak • Tartalma: o Időbeli alakulás tendenciáinak vizsgálata o Bank

környezetének vizsgálata o Relatív versenytársakhoz viszonyított pozíció megállapítása o Térbeli elemzések (Diverzifikáció hatásai) o Üzletági elemzések o A viszonyszámnoknak három alaptípusa van  Pénzügyi aránymutatók számítása  Pénzügyi adatok közös alapra történő számítása  Változás kimutatások alkalmazása Pénzügyi aránymutatók: • Vezetési tevékenység hatékonyságának és minősítésének mutatói: o Eszközök megtérülési rátája o Bérráfordítások hozzáadott értéken belüli aránya mutató o A közönséges részvénytőke érdekeltség megtérülési mutatója • A hitelintézetek pénzügyi teljesítményének mutatói: o Jövedelmezőségi mutatók  Eszközarányos mutatók Kamatbevétel - kamatráfordítás ⋅100 Átlagos MFÖ Működési költség ⋅100 Bruttó költségfedezet = Átlagos MFÖ Jutalékbevétel - Jutalékráfordítás ⋅100 Szolgáltatási jutalékmarzs = Átlagos MFÖ Nettó

költségfedezet = Bruttó költségfedezet + szolgáltatási jutalékmarzs Nettó kamatmarzs = Bruttó kamatmarzs + Nettó költségfedezet Kockázati költség ⋅100 Kockázati hányad = Átlagos MFÖ Bruttó kamatmarzs = Összes egyéb jövedelem és ráfordítás ⋅100 Átlagos MFÖ Eredmény ⋅100 Eszközmegtérülési mutató (ROA) = Átlagos MFÖ Egyéb jövedelem marzs =  Tőkearányos mutatók Saját tőke arányos nyereség =  Adózás előtti eredmény Átlagos saját tőke Bevételarányos mutatók Eredmény Működési marzs = Nettó banki bevétel o o o Likvidítási és fedezettség mutatók  Fedezettségi mutató: Készpénz + Piacképes értékpapírok + látraszóló követelések – látra szóló kötelezettségek  Azonnali (operatív likvidítási mutató  Rövid és középtávú (éven belüli) likviítási mutató  Hosszú távú (éves) likvidítási mutató  Időszaki likvidítási mérlegek Tőkellátottsági mutatók

Összes átlagos eszköz Tőkeáttételi mutató = Összes átlagos saját tőke Korrigált szavatoló tőke Tőkemegfelelési mutató = Korrigált mérlegfőösszeg Tőke Tőkefedezettségi mutató = Teljes hitelállomány Tőke Nettó tőkefedezettségi mutató = Nettó hitelállomány Eszközminőségi mutatók Minősített követelések Kockázattal súlyozott eszközállomány Minősített hitelek Hitelportfolió minőségi mutatója = Összes hitelállomány Leírt hitelek összege Hitelveszteségi mutató = Teljes hitelállomány Kockázati céltartalék képzés a tárgyéveben Hitelezési veszteség fedezettsége = Hitelezési veszteség Eszközök minőségi mutatója = Összes eszköz Korrigált mérlegfőösszeg Kockázati céltartalék Kétes követelések fedezettsége = Átlagon aluli, kétes követelések és rossz adósok összege Kockázati céltartalék Kockázati céltartalék a mérlegfőösszeg százalékában = Kockázatvállalási mutató = MFÖ o

Hatékonysági mutatók Összes nem nettósított ráfordítás Nettó banki bevétel Összes költség Eszközarányos költség = Összes eszköz Bevételarányos ráfordítás = Átlagos forrásköltség mutató = o Kamatköltség Betétek + közép és hosszú lej. köt + alárendelt kölcsöntőke átl állománya Piaci mutatók Részvényárfolyam 1 részvényre jutó nyereség 1 részvényre jutó osztalék Osztalék fizetési ráta = 1 részvényre jutó nyereség Hatékonysági mutatók • Költséghatékonyság • Létszámhatékonyság Árfolyam nyereség mutató (P/E) = Minőségi mutatók • Hitelminőség • Céltartalék fedezettség Kamatmarzs • • • Kamateredmény az átlagos eszközállományon (Bruttó kamatmarzs) Kamateredmény a kamatozó eszközökön Kamatozó Eszközök átlagos kamatbevételének és a kamatozó források átlagos kamatráfordításának különbsége Számítási problémák • Kötelező tartalék o Jegybanki előírás

o A tartalékköteles források után kell elhelyezni o Tartalékjköteles majdnem az összes forrás, kivétel  Saját tőke  Állami költségvetéssel szembeni elszámolások  Bankközi források  Jegybanki források o A banknál a kamatozó eszközök között tartják mnyilván, a jegybank kamatot fizet utána o Monetáris politikai eszköz  Pénzmennyiség szabályozáés  Jövedelem elvonás a kereskedelmi bankoktól: A Jegybank refinanszírozási hitelek formájában visszaforgatja a bankszektorba (Legfontosabb funkciója ez)  Biztonsági funkció • Refinanszírozási hitel: Hitelcél nélkül bármikor igénybevehető hitelkeret a kereskedelmi bankok számára 5. A jövedelmezőség és hatékonyság elemzése termékenként, profitcentrumonként, ügyfelenként, illetve ügyfélcsoportonként • Az eredmény részekre bontása, alapelvek, elszámolási rendszerek kialakítása • A kamateredmény megállapítása, belső kamat elszámolási

rendszerek szükségessége és funkciói. • A belső kamat elszámolásának folyamata a profitcentrumok és a Treasury között, lehetséges megoldási módok (nettó, vagy bruttó elszámolás) • A belső kamatláb megállapításának módszerei, az elszámolás lebonyolítása (kamatrés felosztás, vagy piaci kamat módszer • Az ügyleti és lejárati kamathozam elkülönítésének szükségessége • A nem kamat bevételek és ráfordítások közgazdasági logika szerinti csoportosítása • A jutalékok fajtái, számítási módja, azonosítási, vetítési problémák • A várható hitlezési veszteség fogalma, jelentősége, számítási módjai • A banki kockázatok számszerüsítése, a kockázati saját tőke számítása és allokálása, termékszintű tőkemegtérülési számítások Kalkuláció: Mind darab, mind időszaki költség elszámolás A korszerű bankakalkulációval szembeni követelmények: • A bank összeredményének azonosnak kell

lenni a részeredmények összegével. Ennek feltételei: o A banki eredmény-összetevőkre bontásának teljeskörű biztosítása o Elszámolási szintek összekapcsolási lehetőségének biztosítása o A különböző kalkulációs illetve elszámolási szintek teljeskörü differenciálása o Zárt terv és ellenőrzési rendszer mgléte • Az elszámolási rendszer minden fokon döntéscentrikus maradjon (önkényes változtatások nincsenek) Belső kamat megállapítása • Kamatrés felosztás: Az elszámoló ár kiinduló pontja az ellenkező oldal átlagos kamatozása. A kamatmarzs fele az eszközöket, fele a forrásokat illeti meg. A teljes kamateredményt felosztjuk, vagyis nem különíthető el kamatkockázatból adódó eredmény Eszközök Források kamata kamata Fix Fix • • • Változó Fix Változó • Fix Változó Változó • • Kockázat Lejárati Likvidítási kamatkockázat: Felbontják a szerződést és elviszik a banktól a pénzt

Stratégiai kamatkockázat: A kamatbevétel nem elég a költségek fedezésére Kamatlábváltozási kockázat Átárazási kockázat Kamateredmény: o Kondíciós jutalék vagy üzleti kamathozam: A saját és az alternatív ügylet kamatának különbsége o Struktúra járulék vagy kockázati kamateredmény: Az eszközök és források szerkezetének különbségeiből adódó eredmény Piaci kamatmódszer: o Az aktív és passzív ügyleteket elkülönítve vizsgáljuk, egfyenként o A termék sikérének mércéje a pénzpiaci kamatláb o Minden termékcsoporthoz alternatív piaci ügyletet rendelünk, átárazhatóság szeriint Kamatrés számítás Belső kamat számítással 1. Utólagos korrekcióval • Táblázat felírása: Az eszköz és forrás csoportok egymás alá az átlagos állománnyal és a saját kamattal • Az ellenkező mérlegoldal átlag kamatának felírása • ½ marge számítás: Az ellenkező mérlegoldal átlagos kamata és a saját kamat

különbségének fele • Belső kamat vagy elszámoló ár megállapítása: ½ marge és a saját kamat különbsége • A belső kamat összegének megállapítása: Belső kamat * átlagos állomány • A saját kamat összegének felírása • A belső kamat és saját kamat összege adja az eredményt, amelynek a forrás és mérlegoldali összege egyenlőnek kell lennie egymással és a kamatrés felével • Korrekció: o Kötelező tartalék kiküszöbölése párhuzamosan a tartalékköteles források arányos módosításával o A Refinanszírozási hitel kiküszöbölése párhuzamosan a vele azonos lejáratú hitelek módosításával • Korrigált eredmény számítása Ellenőrzési pontok: • Belső kamat oszlop összesenje 0 • Korrekció oszlop összesenje 0 • Eredmény oszlop összesenje egyenlő a kamatréssel • Korrigált eredmény oszlop összesenje egyenlő a kamatréssel 2. Előzetes korrekcióval • Táblázat felírása: Az eszköz és forrás

csoportok egymás alá az átlagos állománnyal és a saját kamattal • Korrekció: o A kötelező tartalék állományának nullára vezetése és a kamatrés hatásának kiküszöbölése párhuzamosan a tartalékköteles források állományának arányos csökkentésével, illetve ezek kamathatásának kalkulálásával. o A referencia hitelek állományának csökkentése és kamathatásának kiküszöbölése párhuzamosan a vele azonos lejáratú hitelek korrigálásával • Korrigált saját kamat számítása • Az ellenkező mérlegoldal átlag kamatának felírása • • • • ½ marge számítás: Az ellenkező mérlegoldal átlagos kamata és a saját kamat különbségének fele Belső kamat vagy elszámoló ár megállapítása: ½ marge és a saját kamat különbsége A belső kamat összegének megállapítása: Belső kamat * átlagos állomány A belső kamat és saját kamat összege adja az eredményt, amelynek a forrás és mérlegoldali összege

egyenlőnek kell lennie egymással és a kamatrés felével Piaci kamatlábak módszerével • Ügyleti kamathozam számítása o Táblázat felírása: Az eszköz és forráscsoportok egymás alá, míg az oszlopoknál bevétel és kiadás rovatok o Az eszközök esetében a bevétel oszlopba, a források esetében a kiadás oszlopba felvenni a saját kamatokat o A piaci kamatok felírása a korrekciókkal az eszközök esetében a kiadás oldalon, a források esetében a bevétel oldalon  Kötelező tartalék hatásának kiszűrése  Refinanszírozási hitel hatásának kiszűrése  A tartalékköteles eszközöknél a piaci kamatlábon számított kamatösszeg a tartalék összegének erejéig a kötelező tartalékhoz tartozó kamatlábon, az ezen felüli rész a lejárathoz tartozó piaci kamatlábon szerepel  A refinanszírozási hitelekkel azonos lejáratú hitelnél a refinanszírozási hitel összegének megfelelő rész a refinanszírozási hitelhez tartozó

kamatlábon, míg az ezen felüli rész a hitel lejáratához tartozó piaci kamatlábon szerepel o Az eredmény megállapítása • Lejárati kamathozam számítása o Táblázat felírása: A sorokba a különböző lejáratok szerepelnek, míg az eszköz és forrás oszlopokban a csoportok átlagos állománya és a számított piaci kamatlábak relatív és abszolút számokban szerepelnek, a kötelező tartalék az eszközök között a tartalékköteles eszközök mellett azok arányában a lejárat szerint kerül a sorok között megbontásra o A lejárati transzformáció számítása: A lejárati csoportokban az átlagos állományok összegei. o A lejárati hozam számítása: A kamatok összesítése lejáratonként. • Ellenőrzési pontok o A lejárati transzformáció öszlop összesenje 0 o A lejárati hozam és az ügyleti hozam összege egyenlő a kamatréssel 6. A működési költségek részekre bontása Költsgnemek, költséghelyek, költségviselők Egyedi

és általános, állandó és változó költsége Tényleges, ismétlődő, prognosztizált, egyedi és állandó költségek Az ügyleti és üzemviteli terület szerepe A működési költségek felosztása, költséghelyek és költségviselők csoportosítása Költséghelyek közötti költségfelosztás, költségfedezeti szintek, felosztási módszerek Az egyes költségviselők költségeinek meghatározása, felosztási módszerek (munkaidő felhasználás, tranzakciós költségszámítás, folyamatköltségszámítás) • A tranzakciós költségek és a termékköltségek ismeretének hasznosítási lehetőségei • • • • • • • Ráfordítás: Mindig kiadás értelemben Adott időszak költsége: Nem szükségszerüen kiadás A kettő különbsége az un. Semleges ráfordítások Költségek és ráfordítások összetevői: • Tárgyidőszak összes költsége: o Kalkulatív költségek, alapvető költségek o Rendes üzemeltetési ráfordítások •

Tárgyidőszak összes ráfordítása o Rendes üzemeltetési ráfordítások o Semleges ráfordítások  Üzemeléshez kapcsolódó ráfordítások (Pl.: sportegyesület támogatása)  Üzemeltetéshez kapcsolódó, de rendkívüli ráfordítások • Váratlan egyszeri (Pl.: Ügyfél váratlan fizetőképtelensége miatti költségek) • Korábbi évekből eredő (Pl.: adóhátralék) Jövedelem és hozam összetevői • Tárgyidőszak összes jövedelme o Kalkulatív jövedelem, alapvető jövedelem o Rendes üzemi hozam • Tárgyiszak összes hozama o Rendes üzemi hozam o Semleges hozam  Főtevékenységgel össze nem függő (Pl.: Lottó nyeremény)  Főtevékenységgel összefüggő, de rendkívüli • Váratlan egyszeri • Korábbi évekből eredő Költségnem, költséghely, költségviselő • Költségnem elszámolás • Költséghely elszámolás o Profitcentrum  Munkaidő – felhasználás szerinti felosztás  Tranzakciós költségszámítás

• Divíziós számítás • Ekvivalens számokkal törtémnő számítás • Pótlék-számítás  Folyamatköltség számítás o Szervizcentrum  Vetítési alapok szerinti felosztás  Elszámoilási árral történő elszámolás o Általános költségcentrum • Költségviselő elszámolás: Valamely szolgáltatásra milyen költségek merültek fel, azaz mire vonatkoztak a költségek, a kalkuláció tárgya lehet egyes ügyletfajták, fiókok, szakterületek, ügyfelek, stb. Egyedi és általános költségek – állandó és változó költségek Az általános költségeket valamilyen vetítési alap segítségével határozzák meg Az állandó költségek csak az időtényezőtől függenek A változó költségeknél meg kell állapítani azok változásának mértékét Felosztása: • Ügyfelenként, ügyfélkörönként • Profitcentrumonként, fiókokként • Termékenként, termékcsoportonként Részeredmény bontás: • Kamateredmény

szétosztása o Bruttó vagy nettó módon hajtható végre o Mindig a Trasury-n keresztül o Nettó esetben forrástöbbletet vagy hiányt mutatunk ki és erre számolunk kamatot o Bruttó esetben minden mérlegsorhoz kamatot számolunk • Nem kamatbevétel, ráfordítás o Jutalékok o Árfolyamkülönbségek o Termékekhez, ügyfelekhez kapcsolódó egyéb tételek o Banküzemi működéssel összefüggő bevételek, ráfordítások • Működési költség: Banki költséghely típusok megadása o Profit centrumok (bevétel, klen költség, ktett költség) o Szerviz (szolgáltató) centrumok (klen költség, ktett költség) o Általános költségcentrum (ktett költség) o Költségviselő elszámolása a centrumokon belül:  Munkaidő felhasználás alapján: A bankköltség elsősorban személyi jellegű • Munkaidő mérleg alapján történő felosztás  Tranzakciós költség számítás: • Alapelve: Minden termékekkel kapcsolatos művelet tranzakció •

Tranzakció költség, majd a termékeken végrehajtott tranzakciók számának meghatározása • Almódszerei: o Diviziós számítás o Ekvivalens számokkal történő számítás: Minden tranzakciót átszámítanak alaptranzakcióra o Pótlékszámítás: A közvetlenül felmerülő költségeket a ráfordított munkaidő alapján osztják fel. Alaptevékenységekre osztják a folyamatokat, amelyekhez munkaidő standardokat rendelnek  Folyó költség számítás: Egy termék költségét kell meghatározni, a termék minden munkafolyamatát figyelembe kell venni • Hitelezési veszeteség • Tőke allokáció 7. A hitelintézetek kockázatai • A banki kockázatok fogalma, rendszerezése (hitelezési kockázat, befektetési kockázat, likvidítási kockázat, kamatkockázat, árfolyamkockázat, működési kockázat, országkockázat, stb.) • A kockázatok elemzésének lehetséges módszerei • A kockázatkezelés eszközei, ügyfélminősítés s

ügyletminősítés, ügyfél- és ügyletlimitek, biztosítékok • Követelésminősítési és céltartalékképzési szabályok • A kockázati költségek meghatározása, elemei • A kockázatok számszerűsítése, sajáttőke igényének meghatározása • A tényleges és a kockázati saját tőke viszonya Kockázat: A statisztikai valószínűsége annak, hogy a kihelyezés (befektetés) tényleges hozama mennyire tér el a tervezett hozemtól A bankügyletek kockázata négy tényezőre vezethető vissza: • A nem kielégítő diverzifikációra • A nem kielégítő likvidításra • A nem kielégítő nyereségérdekeltségre • A nem kielégítő kockázatkezelésre Kockázatok csoportosítása: • A hitelintézetek tevékenységei szerint o Likvidítás és forrásoldali kockázat o Hitelezési, befektetési és eszközoldali kockázat o Kamat-, jutalék, és díjbevételek és ráfordítások kockázata o Deviza és árfolyam kockázat o Fejlesztési kockázat

o Működési és szervezeti kockázat o Emberi erőforrás, szakértelem kockázata o Egyéb kockázatok • Tipikus banki kockázatok o Hitel kockázat  Hitelezési kockázat  Befektetési kockázat o Likvidítási kockázat  Bankügyletek fedezeti és lejárati kockázata • Pozitív transzformáció kockázata • Visszaáramlási kockázat • Lehívási kockázat  Forrásellátottság kockázata • A tőkemegfelelés kockázata o Kamatkockázat o Valuta kockázat o Működési kockázat o Szabályozási kockázat o Országkockázat o Csalás kockázata o Mérlegen kívüli tételek kockázata • Jövedelemre és likvidításra hatás szerint o Eredménykockázat  Hitelkockázat  Kamatkockázat  Árfolyam kockázat o Likvidítási kockázat  Refinanszírozási kockázat  Késedelmi kockázat  Lehívási kockázat Hitelkockázat: Az a veszély, hogy a hiteladósok a hitelt és annak kamatait részben vagy egészben nem tudják időre

visszafizetni. • Kezelése: Ügyfélminősítő rendszer, hitelbírálati módszerek, információk gyűjtése • Elemzése: o Hitelfelvevő típusonként az összes hitelhez viszonyítva o Gazdasági ágazatonként az összes hitelhez viszonyítva o Nagyságrend szerint csoportosítva az összes hitelhez viszonyítva o Visszafizetés szempontjából kockázatos hitel az ügylet nagyságához viszonyítva o Minőségileg csoportosított hitelek a kihelyezésen belül Befektetési kockázat: Speciális hitelkockázat, a befektetések értékvesztésének kockázata Likvidítási kockázat: A pénzbevételek és kiadások időbeli eltérésének veszélye. Két szintje van: • Mennyiségi oldal: Vannak-e értékesíthető eszközök, illetve bevonható külső források • Ároldal: Milyen áron szerezhető meg a szükséges likvidítás • Kezelése: o Felhalmozott vagy készleten tartott likvidítás: Pénzé konvertálható eszközök o Külső forrásbevonása: Három aspektus:

 Betéti kamatok minimalizálása  Partnerek hiteligényénak lehető legteljesebb kiszolgálása: Érdemes-e esetleg drága külső forrást bevonni az egyedi hiteligények kielégítése miatt  A szabályozás változásainak ellensúlyozása • Főbb változatai: o Pozitív transzformáció kockázata o Visszaáramlási kockázat: A lejárati összhang felborulása ( eszközügyletek törlesztései átmenetileg nem fedezik a forrásvisszafizetési kötelezettséget) o Lehívási kockázat: A bank kötelezettségvállalásainak beváltása, igénybevétele (akkreditív, garancia, kezesség, rendelkezésre tartott hitelek, stb.) • Speciális mutatók: o Pénzpiaci kiszolgáltatottság mutatói  Nem betéttípusó források és a felhalmozott rövid tartalékok különbségének és a kamatozó kihelyezések és a felhalmozott rövid tartalékok különbségének hányadosa: A forró pénzekkel való finanszírozás aránya  Vásárolt betétek és a nem kamatozó

források aránya  Szükséges és már meglévő pénzpiaci tőkebevonás aránya o Stabil betétek aránya a kamatozó eszközökhöz viszonyítva o Tartós kihelyezések összes eszközön belüli aránya o Értékpapír befektetések piaci és könyv szerinti értékének aránya Kamatkockázat: A kamatok változásának kockázata: Annak a kockázata, hogy a bank nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljesen elvész apiaci kamatlábak szintjének, arányainak változása miatt • Banküzem sajátosságából eredő kamatkockázat • Szándékosan, nyereségszerzési céllal vállalt kockázat • Kezelése: o Lejárati összhang és a hitelek beszedésével megakadályozza, hogy drágább forrást kelljen bevonnia o A szerződésekben kikötik a kamatláb-változtatást a refinaszírozási kamatláb vagy a referencia kamatláb változásainak esetén (változó kamatláb) • Mérése: o Rés elemzés: Az azonos kamatérzékenységű eszközök és források szerinti

csoportosítással kiszámítható, hogy az egyes lejáratoknál a bank forrásérzékeny-e (Azaz a lejáratkori átárazásnak milyen hatása van a banki jövedelemre)  Emelkedő kamatok: pozitív rés (Több hitelt árazunk át, mint betétet, tehát nő a jövedelem)  Csökkenő kamatok: negatív rés (Több betétet árazunk át, mint hitelt, tehát nő a jövedelem)  Dinamikus réselemzés: Nem valós, hanem tervezett jövőbeni adatokkal kalkulálnak  Gyenge pontja: o o • Pontatlan • Önkényes a lejárati csoportok kijelölése • Gyakran becslésekre kell hagyatkozni, • Nem veszi figyelembe a pénz időértékét Duration elemzés: Az eszközök és források jelenértékét hasonlítja össze és méri a kamatlábváltozások erre gyakorolt hatását, a jelenérték kamatrugalmasságát. Szimulációs elemzés: A banki modell viselkedését szimulálja a várható körülmények között Valuta (árfolyam) kockázat: A valuták

árfolyamváltozásaiból, illetve eltérő kamatkondíciójából adódó kockázat. Okai: • Sokféle valutával dolgoznak, s némelyiknél a relatíve alacsony forgalom miatt nem hatékony a kockázatkezelés • Valuták közötti kamatkülönbségek • Opciós szerződésekben átvállalnak árfolyamkockázatot az opciós díj fejében ügyfeleiktől • Külföldi érdekeltségek • A devizakövetelések és kötelezettségek lejárati összhangja miatti kamatkockázat • Hitel és országkockázat a devizális fizetésekben Működési kockázat: A bank működési költségeinek kockázata Jutalék és díjtételek kockázata: Ezen bevételek elmaradásának vagy jelentős csökkenésének kockázata • Öt meghatározó tevékenységhez kapcsolódnak o Hitelezési üzletág o Befektetési és értékpapír-üzletág o Garancianyújtás és kezességvállalás o Banküzemi műveletek o Szolgáltatások Fejlesztés kockázata: Az új termékek kifejlesztésének és

bevezetésének kockázata (megtérülnek-e a költségek Szabályozási kockázat: A közgazdasági szabályozók változása illetve a monetáris eszközök szigorítása kockázata Országkockázat: • Politikai kockázat: Politikai okok miatt kétséges a külföldi kötelezettségek teljesítése • Transzfer kockázat: Gazdasági okok, fizetésképtelenség miatt nem teljesítik a kötelezettségeiket. Csalás kockázata Kockázatkezelés Feladatok: • Kockázatok feltárása • Nagyságuk meghatározása • A kapott eredmény minősítése • Szükség esetén javaslattétel a beavatkozásra Ügyfélminősítés: Adósminősítési szabályzat • Pénzügyi mutatók, amelyek alapján megitélik az adós jövőbeni pénzügyi helyzetét, fizetőképességét • Az adós hitelképessége egyértelműen megállapítható legyen • Minden adóssal szemben el kell végezni a kockázatvállalás előtt, akivel szemben pénzintézeti kockázatot vállal • Minimum 5

kategória (lakossági: 3) • Felülvizsgálat: évente, illetve ha adósminősítést befolyásoló iformációt kap • Évente egyszer: Statisztika az egyes kategóriákban fennálló követelésekről • Alapja: Számszerű adatokból nyerhető információk + szubjektív megítélés • • • • Rögzíteni kell az adóstól megkövetelt minimális információt és az adatszolgáltatás gyakoriságát Vizsgált adatok o Objektív  Kötelező • Saját vagyon részaránya • Likvidítás rövid és hosszú távon • Jövedelmezőség • Adósságszolgálat  Ajánlott • Cash Flow mutatók • Vevőállomány • Szállító állomány • Készlet forgási sebesség • Kötelezettség állomány • Árbevétel viszonyszámok • Más hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek o Szubkjektív  Kötelező • Tulajdonosi struktúra • Menedzsment szakmai megítélése • Jövőbeni kilátások értékelése • Piaci helyzet és alakulása

• Ágazati, szakágazati információk  Ajánlott • Banki, költségvetési kapcsolatok • Marketing tevékenység • Termelési szint, hatékonyság • Termékgörbe, termékösszetétel • Döntési jogkörök A két szempont fele-fele arányban kerül figyelembe vételre A minősítési eljárás szabályait rögzíteni kell Befektetések minősítése Ügyfél és ügyletlimitek meghatározása Biztosítékok rendszere Tőkemegfelelés • Minimális szintje 8% • Tőkemegfelelési mutató: a szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőösszeg hányadosa százalékosan kifejezve Minősített kintlévőségek utáni kockázati céltartalékképzés • Minősítési kategóriák: • problémamentes • Valószínűsíthet, hogy megtérül és nem kell veszteséggel számolni • Fizetési késedelem nem haladja meg a 15 napot (lakossági 30 nap) • külön figyelendő • Veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de kedvezőtlen

információhoz jut a hitelintézet • A hitel típusa, az adós személye, vagy a kapcsolódó feltételek miatt külön figyelendő • Céltartalék képzés: 0 -10 % • átlag alatti • a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúak • a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség feltételezhető • Céltartalék képzés: 11- 30 % • kétes • Egyértelműen megállapítható, hogy veszteséget fog okozni • A törlesztési késedelem tartós (legalább 90 napot meghaladó) vagy rendszeres • Céltartalék képzés: 31 - 70 % • rossz • Az előre látható veszteség meghaladja a 70 %-ot és többszöri felszólítás ellenére sincs fizetés • Felszámolási eljárás indul • Céltartalék képzés: 71 - 100 % 8. Hitelintézeti ellenőrzés • A hitelintézet belső ellenőrzési rendszere • A pénzügyi szervezetek felügyeletének ellenőrzési rendszeres Hitelintézet belső felépítése

ellenőrzési szempontból Igazgatóság • Tagok csak a Felügyelő Bizottság engedélyével választhatók o Csak természetes személy lehet o Az intézménnyel alkalmazotti viszonyban áll • Eléseikről jegyzőkönyvet kell vezetni Felügyelő bizottság • 3-9 tag • A tulajdonosokat képviselik • A munkavállalók képviselőin kívül nem állnak munkaviszonyban a bankkal • Javaslatot tesznek a könyvizsgáló személyére • Feladatuk a megfelelő belső ellenőrzési rendszer kialakítása o Takarékszövetkezet: Belső ellenőr o Bank: Belső ellenőrzési szervezet • A belső ellenőrzés irányítása o Éves ellenőrzési terv elfogadása o Legalább félévente a jelentések megvitetása, az intézkedések ellenőrzése o Év végén a belső ellenőrzés beszámoltatása • Ajánlás és javaslattétel az intézménynek • A belső ellenőrzés módosítása csak a tudtukkal Belső ellenőrzés • Célja: o Az intézmény működése összhangban van-e

a jogszabályokkal, o Információk a vezetésnek, o Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése • Elemei: o Folyamatokba épített ellenőrzés o Belső ellenőrzési szerevezet o Vezetői információs rendszer o Vezetői ellenőrzés • Ellenőrzési szabályzat o Jogszabályok által meghatározott feladatok o Szervezeti felépítés o Szakmai követelmények • • • • • Munkarend o 1. fázis: éves munkaterv elkészítése o 2. fázis: Vizsgálatok tervszerinti végrahajtása + rendkívüli vizsgálatok o 3. fázis: Év végi beszámolás a Felügyelő bizottságnak Filozófiája: A bank működése legyen o Hatékonyabb: Megfelelő időben kapják meg az információkat o Szervezettebb:  Munkafolyamatok szerves elosztása  Belső bizonylatok előállítása  Felelősség pontos meghatározása  Megfelelő mennyiségű és minőségű információ o Szabályszerűbb: Optimális szabályozottsági szint elérése Munkamódszere: o Kockázati

alapon való megközelítés o Egyszerűség o Tömörség o Rendszerszemléletű gondolkodás Vizsgálati csoportok o Jellegük szerint  Pénzügyi, számviteli jellegű  Teljesítmény vizsgálat  Vezetési vizsgálat o Típusok szerint  Átfogó vizsgálat  Célvizsgálat  Témavizsgálat  Utóvizsgálat  Próbavizsgálat Vizsgálati program, a belső ellenőrzés folyamata o 1. fázis: Az ellenőrzési feladatok tervezése  Szempontok • Volt-e már ellenőrizve a terület: Ha igen akkor a végrehajtás ellenőrzése • Terület szakmai megismerése • Munkafolyamatok súlyozása kockázat szerint • Vizsgálati célok kialakítása • Vizsgálat típusának kiválasztása  Módszerek • Interjú készítlés • Mintavétel  Az ellenőrzési feladatok felosztása o 2. fázis: Az ellenőrzés realizálása  Bejelentkezés  Vizsgálat végrehajtása a kiválasztott módszerekkel  Részjelentések készítése o 3. fázis: Vizsgálati

jelentés készítés  A vizsgálat vezetője készíti a részjelentések összedolgozásával • Tényfeltárás • Megállapítás tétel • Javaslattétel  Követelmények • Pontosság • Egyszerűség o 4. fázis: Vizsgálati jelentés realizálása o 5. fázis: Utóvizsgálat Felügyeleti ellenőrzés Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • Jogkör o Hitelintézetek o Biztosító társaságok o Önkéntes és magán nyugdíjpénztárak o Egészségpénztárak o Befektetési vállalkozások o Közraktárak o Tőzsde o Keler Rt. o Pénzügyi vállalkozások • Ellenőrzési módszerek o Helyszíni ellenőrzés  Átfogó helyszíni ellenőrzés kétévente kötelező a hitelintézeteknél  Folyamatosan helyszíni ellenőrzést rendelhet el  Felügyeleti biztos kihelyezése  Az ellenőrzés végén határozat (szankciók) o Nem helyszíni ellenőrzés: Adatokra támaszkodnak • Részei o Ellenőri rész o Módszertani rész o Speciális rész:

informatikai ellenőrzés • Engedélyezési jogkör o Alapítási, működési engedély o Tőzsdék és a Keler Rt. szabályzatának jóváhagyása o Termékek engedélyezése 9. A hitelintézeti belső ellenőrzés sajátosságai • • • • • A belső ellenőrzés helye a hitelintézeti hierarchiában Az üzletpolitikai célok megjelenése a belső ellenőrzés tevékenységében A hitelintézeti tevékenységek belső ellenőri megközelítése A belső ellenőrzés kapcsolata a társ szakterületekkel (controling, üzletpoltika, számvitel) A belső ellenőrzés jelentési kötelezettsége (felügyelő bizottságnak, igazgatóságnak) kötelezttség teljesítése • Az ellenőrzés lefolytatása • Kötelező az ellenőrzés lefolytatása: • Felszámolásnál, vagy más jogutód nélküli megszűnés esetén • Az APEH elnökének utasítására • Az ÁSZ utasítására • A Pénzügyminiszter utasítására • Évente egyszer valamennyi

magán-nyugdíjpénztárnál • Az ellenőrzésről előre értesíteni kell az ellenőrzöttet • A helyszíni ellenőrzést csak munkaidőben és hivatalos okirattal ellátott ellenőr végezheti • Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a vásárlás után kell igazolni • Az ellenőr a tárgyi bizonyítékokat lefoglalhatja • Szakértőt vehetnek ígénybe • Egyes esetekben becslés alkalmazható • Vagyonszerzési illeték alapjának meghatározása • Ha az adóalap nem megállapítható • Feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adóalap megállapításához • Magánszemély valótlan, hibás bevallást adott be • Megállapításaikat jegyzőkönyvbe foglalják • Az adózó jogosult az ellenőrzés során készült iratokba betekinteni, 8 napon belül észrevételeit csatolhatja • Pénzforgalmi ellenőrzés: • Megállapítják a befizetés határidőben és helyes összegben történt-e • Az esetleges

túlfizetések és tatozások összegét • Jegyzőkönyvben rögzítik • Egyszerűsített ellenőrzés • A rendelkezésre álló adatok és a bevallás összevetése • Jogkövetkezmények • Késedelmi pótlék • Minden naptári nap után a jegybnki alapkamat kétszeresének 365-öd része • Önellenőrzési pótlék • A késedelmi pótlék fele • Adóbírság • Adóhiány esetén fizetendő • Mulasztási bírság • Késedelem esetén • 15 napig 5% • 30 napig 20% • 30 napon túl 30% • Hibás bevallás esetén a különbözet 5% (5000-100000Ft; msz. 500-10000Ft) • Adólevonási kötelezettség elmulasztása 20% • Késedelmes bejelentés msz: 50000Ft; más 100000Ft • Intézkedések • bírság kiszabása • helyiség lezárása, ha nem adnak számlát • Adóigazgatási eljárás • Határozatot adnak ki • Bevezető rendelkezés • Rendelkező rész • Indokolás • Záró rendelkezések Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • A

kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv • Felügyelt kör • Pénzügyí és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás • Befektetési és kiegfészítő befektetési szolgáltatás • Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítás tanácsadói tevékenység • Befektetési alapkezelési tevékenység • Árutőzsdei és elszámolóházi tevékenység • Értékpapír forgalmazás • Befektetési alapok • Önkéntes-Kölcsönös és Magánynyugdíjpénztár • Szakosított hitelintézetek • Kockázati tőkebefektetések • Tőzsdék és tagjaik • Közraktárak • Feladata • Prúdens működésének és tulajdonosaik eredményes joggyakorlásának folyamatos felügyelete • Zavartalan működésének elősegítése • A felügyelt intézmények ügyfeleinek érdekvédelme • A piaci viszonyok átláthatóságának és a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése • Tevékenysége •

Engedélyezés • Felügyeleti ellenőrzés és nyilvántartás • Szakmai együttműködés más szervezetekkel • Szervezete • Élén elnök és elnökhelyettes áll • Munkájukat segíti: • elnöki tanácsadó testület • Magyar Biztosító Tanács • Biztosításfelügyeleti Bizottság • Pénztártanács • Felügyeleten belüli fórumok • Ellenőrzési terv keretében végzi ellenőrzéseit Szerencsejáték Felügyelet • Ellenőrzi, hogy a tevékenység megfelel-e • a jogszabályoknak • a játéktervnek • a felügyeleti előírásoknak • Ellenőrzése lehet • folyamatosan végzett felügyeleti ellenőrzés • átfogó vizsgálat • célvizsgálat • utóvizsgálat • Módszerét tekintve • Helyszíni vizsgálat • Próbajáték • Adatok, iratok bekérése • Vizsgálatairól jelentés, jegyzőkönyv készül • Realizálás • Figyelmeztető levél • Határozati formában Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség • Ellenőrzi • A

kereskedelmi tevékenységre és minőségre vonatkozó előírások betartását • Az áruk mérésének, a szála és nyugtaadás helyességét, • reklám és hirdtési tevékenység jogszabályosságát • hatósági árakra vonatkozó jogszabályok betartását • Fogyasztói tájékoztatás betartását • Tiszteségtelen pici magatartásról szóló törvény betartását • Intézkedési jogai • Beléphet valamennyi helyiségbe • Betekinthet a nyilvántartásokba • Kifogásolható termék értékesítését megtilthatja • Nem hitelesített mérőeszköz használatá megtilthatja • Az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezhet • Mintát és ellenmintát vehet • Próbavásárlást csinálhat 11. Témakör Ismertesse a tulajdonosi ellenőrzések sajátosságait! Tulajdonosi ellenőrzés • Ha a tulajdonos fizetett management irányításába adja a szervezetet • Két fő fajtája van • alapszabályon, alapító okiraton alapuló

ellenőrzés: a tulajdon működése • szerződéseken alapuló ellenőrzés: egyetlen konkrét tárgy, cél ellenőrzése • Főbb formái: • Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése • Gazdasági társaság legfőbb szerve • Felügyelő Bizottság • Kötelező létrehozni: • Kft, ha törzstőkéje nagyobb 50 millió Ft-nál, vagy 200 főnél többet foglalkoztat • Egyszemélyes Kft, ha 200 főnél többet foglalkoztat • Rt • Ügyrendjét maga állapítja meg • Ellenőrzi az ügyvezetés tevékenységét • A legfőbb szervnek számol be tevékenységéről • Betekinthet a nyilvántartásokba, információt kérhet, szakértőt alkalmazhat • A megbízó nem utasíthatja őket • Választott könyvvizsgáló • Kötelező választani: • Rt • 50 M Ft feletti törzstőkéjű Kft • Egyszemélyes Kft • Ahol a törvény előírja • Tulajdonosi ellenőrzése, valamint a hitelezők és befektetők érdekvédelme • Betekinthet a könyvekbe,

információt kérhet • Jelen kell lennie a legfőbb szerv ülésein • A könyvvizsgáló nem lehet alapító tag, alkalmazott, vagy hozzátartozó a vállalkozásnál • Indokolt esetben összehívhatja a legfőbb szervet • Indokolt esetben értesíteni köteles a cégbíróságot • Szövetkezeti tulajdonosi ellenőrzés • Felügyelő bizottság • Legalább három tag, a közgyűlés választja • A szövetkezet teljes tevékenységére nézve végez ellenőrzést • Állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése • Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Résztvénytársaság • Egyszemélyes Rt, forgalomképtelen, névreszóló részvényekkel • A kormány évente köteles beszámolni az Oszággyűlésnek a működéséről • Felügyelő bizottság • Ellenőrzi az ügyvezetés és az Igazgatóság tevékenységét • Felvilágosítást kérhet • Megvizsgálja a felügyeletet ellátó miniszter elé kerülő minden jelentést • Véleményezi a

beszámolót • Elősegíti az ÁSZ-nak félévente megküldendő tájékoztató elkészítését • Ellenőrzi a versenyeztetést • Irányítja a belső ellenőrzést • Megvizsgálhatja valamennyi gazdasági tevékenységét • Könyvvizsgáló • Megvizsgál minden jelentést • • • • • • • Tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot Szükség esetén intézkedéseket kezdeményezhet Közreműködik az ÁSZ-szal való kapcsolattartásban Betekinthet a könyvekbe Felvilágosítást kérhet Megvizsgálhatja a kötött szerződéseket, iratokat Betekinthet az adatbázisokba, nyilvántartásokba és ezekről saját használatra másolatokat készíthat 12. Témakör Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzést, a MNB, a Kereskedelmi bank és a Világbank ellenőrző tevékenységét! Pénzintézeti Ellenőrzés Magyar Nemzeti Bank • Ellenőrzi a jogszabályok és az MNB előírások betartását a következő területeken: • pénzforgalom • bankhitelek

• devizák • Helyszíni ellenőrzés és adatbekérés • Évente beszámol az Országgyűlésnek A hitelintézetek ellenőrzései • Mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom szabályainak, előírásainak betartását • Mint hitelező ellenőrzi az ügyfelek hitelképességét • Általában a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőriz, de indokolt esetben helyszíni ellenőrzést is tarthat. • Adós minősítést végez Világbank • Nem része a magyar ellenőrzési rendszernek • Tagországok általános hitelképességét vizsgálja 13. Témakör Mit értünk belső ellenőrzésen, melyek a belső elenőrzési rendszer formái, azok előnyei és korlátai, illetve hátrányai? Belső ellenőrzés • A különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő értékelő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet munkájának vagy a tevékenység egészét • Alkalmasnak kell

lennie arra, hogy jelezze • a külső feltételekben, a környezeti hatásokban bekövetkezett változásokat • a kialakított céloktól, feladatoktól, követelményektől való eltérést • Részei: • Vezetők ellenőrző tevékenysége • Különböző tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés • Függetlenített belső ellenőrzés Vezetői ellenőrzés • Szintje • Felső vezetés • Középvezetés • Munkahelyi vezetés • Eszközei: • Hagyományos eszközök: • Információk elemzése, értékelése • Beszámoltatás • Az aláírási jog gyakorlása • Közvetlen helyszíni ellenőrzés • Korszerű vezeti ellenőrzési eszközök • Kérdéssorozatos ellenőrzés • Információs teszt (kérdőíves módszer) • Hálótervezési eljárások • Értékelemzés • Controlling • Komplex vezetői ellenőrzések • Munkaköri ellenőrzés • Eredmény ellenőrzés Tevékenységbe épített ellenőrzés • Hatékony működéséhez

pontosan kell rögzíteni • Az ellenőrzés körülményeit • Az ellenőrzés viszonyítási alapjait • Eltérés estén a visszacsatolás módját • Lehet: • Gyakorivá vált az automatizált ellenőrzés • Fajtái: • Személyhez kötött ellenőrzés (önellenőrzés) • Munkaműveletek közötti ellenőrzés • Önállósult szakellenőrzés • pénzkezelés ellenőrzése • számlaellenőrzés • készletellenőrzés • bérszámfejtés ellenőrzése • anyagfelhasználás ellenőrzése • költségelszámlás ellenőrzése • kapuellenőrzés • szabvány és rajzellenőrzés • minőségellenőrzés • automatikus ellenőrzés • átfogó ellenőrzési eszközök Függetlenített belső ellenőrzés • Közvetlenül a felső vezetés alá van rendelve • Az egész szervezetet át kell tudni tekinteni • Feladata: • Alsó és középszintű vezetők ellenőrzése • Munkafolyamatokba épített ellenőrzés hatékonyságának növelése •

Éves munkaterv alapján működnek • Az ellenőrzés lehet: • átfogó ellenőrzés • témaellenőrzés • célellenőrzés • utóvizsgálat • Különböző szakterületek dolgozói is bevonhatók 14. Témakör Ismertesse a könyvvizsgáló intézmény szerepét, és a könyvvizsgálat általános feladatait! Könyvizsgálói ellenőrzés • A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények • Szakmai képesítés és három év gyakorlat • Nincs munkaviszonya • Büntetlen előéletű • Kamarai tag • Tevékenységük: • Beszámoló felülvizsgálata • Alapításkor és megszűnéskor a törvényben előírt értékelési, ellenőrzési feladatok ellátása • Szakvéleménykészítés, tanácsadás • Átalakuló társaság vagyonmérlegének ellenőrzése • Felszámolási, végelszámolási zárómérleg ellenőrzése • Apporttal történő tőkeemelés hitelesítése (ezt nem végezheti választott könyvvizsgáló) • Kötelező

választani: • Rt • 50 M Ft feletti törzstőkéjű Kft • Egyszemélyes Kft • Ahol a törvény előírja • 5 évre a társaság legfőbb szerve választja • Szerzett értesüléseit üzleti titokként kell megtartania • Könyvizsgálatot ír elő a törvény • Egyes kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál • Takarékszövetkezeteknél • Konszolidálásba bevont vállalatoknál • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél • Konszolidált éves beszámolónál • Az éves beszámoló hitelesítésére minden kettős könyvitelt vezető vállalkozásnál • Kivéve ha az árbevétel ét egymást követő év átlagában nem éri el az 5 Mft-ot • Kivéve ha az árbevétel nem haladja meg az 50 MFT-ot és a könyveket legalább mérlegképes könyvelő vezeti • Könyvizsgálattal csak a kamara tagja bízható meg 15. Témakör Milyen belsőellenőrzési sajátosságokat ismer a költségvetési szerveknél és a

hitelintézeteknél?