Történelem | Tanulmányok, esszék » Grandpierre K. Endre munkássága

Grandpierre K Grandpierre K. Endre, a titokfejtõ: történész és gondolkodó (1916-2003) Ezer éve tart a magyarság történelmének meghamisítása és sorsának lefelé zuhanása. A mai hivatalos szemlélet e hamisítások kezdetétõl számítja a magyar történelmet. Grandpierre K Endre munkássága elõsegítette, hogy a magyarság megismerheti igazi történelmét, s ezzel mód nyílik arra, hogy kézbevegye sorsát, megállítsa a zuhanást. Egyre többen ismerjük fel, hogy az utóbbi évszázadok hivatalos magyar történészeinek álláspontjától alapvetõen eltér a valós történelem. Grandpierre K. Endre a logikai oknyomozás módszerével, az összes meglevõ, fontos kordokumentum alapos, logikai elemzésével, összevetésével, a történelmi összefüggések, háttértényezõk erõterében értelmezi a magyar történelem eseményeit, olyan metszõ logikával, amely a matematikai bizonyítás érvényének elkerülhetetlenségét közelíti meg. A magyar

közvélemény munkásságát világszerte kiemelkedõ figyelemmel fogadta. Nem rajta múlott, hogy akármelyik kulcsfontosságú történelmi eseményt vizsgálta meg, mindegyikben titokba temetett döntõ körülmények tömegére bukkant. Szükségszerû következménye ez annak, hogy a magyarság és a magyar történelemírás több mint ezer éve idegen uralom alá került, és nem az igazság bemutatása, hanem elkendõzése vált fõ tevékenységévé. Mind többen ismerjük fel, hogy az elmúlt ezer év titkos történelmi erõinek feltárása a magyar történelem megismerésében kulcsjelentõségû, mert ez a legfontosabb feltétele a magyarság újjászületésének. A történelem-kutatásban elért alapvetõ eredményeiért Grandpierre K. Endre a mai magyar hivatalos élettõl nem kapta meg az elismerést. Lehetséges, hogy a puszta tehetetlenség, a magyarellenes elvárások beidegzõdése, az idegen szemléletû intézmények változtatás nélküli továbbélése az

oka - de tény, hogy a mai magyarországi hivatalosság jórészt e hamisító, torzító szemlélet folytatója. A hivatalos történetírás megpróbálta a lehetetlent: eltitkolni Grandpierre K. Endre munkáit, a titokfejtõt magát is az eltemetett magyar titkok mellé suvasztani. Mivel azonban Grandpierre K. Endre munkái már napvilágot láttak, ezért könyveit a legkülönbözõbb módszerekkel üldözték: betiltották, felvásárolták, kiszorították a http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (1 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K kiadásból, a terjesztésbõl, a legtöbb könyvesboltból, munkáit elismerés helyett a szellemi inkvizíció agyonhallgatta. A Habsburg-elnyomás évszázadaiban sincs példa arra, hogy hasonló színtû szerzõt a köztudatból ennyire kiszorítottak volna. Grandpierre K. Endre sorsában a magyarság sorsa hatványozódott meg, mert egyszemélyben vívott meg a magyarság sorskérdéseivel, és mert a magyarság sorsterhei,

meghasonlottsága, megosztottsága, idegen szemmel tekintése, idegen aggyal irányítottsága sorsára fokozottan igazságtalanul nehezedtek. Mindezek a terhek azonban csak addig fojtják le gondolkodó- és cselekvõképességünket, amíg mi magunk, a magyarság épebb része, képesek leszünk kiverekedni jogunkat az élethez. Azzal és csak azzal válhatunk képessé az életben maradásra, ha minél többen részt vállalunk a magyarság valódi történelmének megismerésében és megismertetésében, és ha tanulságait alkalmazzuk jövõnk felépítésében. Ha a magyarság segítségére sietünk, a titkolódzók, mindent titkokba burkolók egyre sötétebb világa helyett megteremthetjük saját életünk világosságát. Ezzel és csak ezzel szerezhetünk érvényt a magyarság életének, folytonosságának, történelmi világosságának, jövõépítõ közösségének, a jövõépítés szándékának. Ismerjük hát meg Grandpierre K. Endre kulcsfontosságú munkáit!

Grandpierre K. Endre megjelent munkái Oknyomozó történelmi könyvek: Fekete hóesés. Nyomozás háromszáz év távolából egy történelmi gyilkosság felderítésére hiteles kordokumentumok elemzése alapján és a két Zrínyi Miklós élete. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1970 Ez a könyv bebizonyította, hogy Zrínyi politikai orgyilkosság áldozata lett. Nem kétséges, egy ilyen tudományosan megalapozott felfedezés a világ valamennyi szabad államában országos szenzációvá válik. "El kell ismernünk õt korunk legkiválóbb történelmi nyomozójának" - írta e könyv kapcsán Badinyi Jós Ferenc. Aranykincsek hulltak a Hargitára. Magyar Titkok A magyarok eredete a http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (2 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K Tárih-i-Üngürüsz tükrében (történelmi tanulmányok). Népszava Kiadó, 1990 Az árpádi bejövetel elõtt íródott magyar õsgeszta elemzésével feltárja a magyarság történelmét az

özönvíztõl kezdve. A Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát összeveti a magyar õsgeszta csodaszarvas-mondáival. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legõsibb népe, õshonos a Kárpát-medencében, itt találta föl a földmûvelést. A könyv megjelent 40 000 példányának legnagyobb részét egy cég felvásárolta, és néhány év múltával a szerzõ egy raktárban bukkant rá. Minden más nép a legnagyobb becsben tartaná legrégibb õskódexét, a Nemzeti Múzeum fõ helyén állítaná ki, és az általános iskolától kezdve a középiskolákig és az egyetemekig a tananyag kiemelt részévé tenné. Rajtunk is múlik, mikor jön el ez az idõ Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? Magyarok Titkos Története, 2. rész, Titokfejtõ Könyvkiadó, 1991 Felgöngyölte 1100 év titkainak sorozatát; bebizonyította, hogy István király évtizedeken át a németek foglya

volt, fiát, Imre herceget megölték, rokonát, Vazult megvakították. Három uralkodásra alkalmas rokonát István maga kérte, meneküljenek el Magyarországról, hogy életüket megmenthessék. Az Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló fõurak gyilkolták le õket. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült. A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a pártatlan vizsgálat alatt. Lajos király három halála és négy temetése, Titokfejtõ Könyvkiadó, 1992. "Király kelepcében" c. hosszú tanulmányából fény derül arra, hogy IV Bélát a muhi

csatában a tatárok Frigyes osztrák uralkodóval kötött titkos megállapodása alapján többszörösen biztosított kelepcébe csalták, s IV. Béla csak a csodával határosan szerencsés fordulatok egész seregének segítségével volt képes a csapdákból megmenekülni. A mohácsi katasztrófa kordokumentumainak logikai elemzésével fény derült arra, hogy a magyarság mohácsi katasztrófáját és II. Lajos király halálát a cseh Czettrich http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (3 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K Ulrik, Habsburg Mária királyné hû embere, és Zápolya, az elsõ számú királyjelölt, és a törvénytelenül megválasztott János király, valamint a trónra aspiráló Habsburg Ferdinánd által kialakított cselszövések idézték elõ. A magyarok Istenének elrablása, avagy a magyar faj nagy elárultatása. Magyarok Titkos Története, 3. Rész, Titokfejtõ Kiadó, 1993 Bebizonyította, hogy Magyarország keresztény iga alá hajtása

a német és nemzetközi titkos diplomácia mûve volt; a magyar fõurakat óriási kincsekkel árulásra bírták és titkos szerzõdésben megállapodást írtak alá Magyarország függõ helyzetének kialakítására, a Nyugat elõtt félelmetes magyar nemzet ártalmatlanná tételére, a magyar szellem kettétörésére; hogy Árpád nevét sem volt szabad kiejteni az Árpád-házi uralkodók korszaka alatt (!); és feltárta a titkos magyarellenes szerzõdés legfõbb pontjait. Miként menthetõ meg a magyar nemzet? Titokfejtõ Könyvkiadó, 1994, 71 oldal. A magyarság a világ egyetlen, többezer éves múlttal rendelkezõ kultúrnépe, amelyet fél évezrede-évezrede ellenségei irányítanak. A történelmi létnek a jégkorszak és a vízözön óta egyre erõsödõ irányzata a cselszövõ, országok, nemzetek létére, kijátszására, kifosztására törõ titkosdiplomácia. Az "öreg Európa" - ahogy Shakespeare drámáiból is kitûnik - a csalás, a rablás,

a hamisítás, népbutítás és öldöklés klasszikus földjévé vált. Gyávává, álszentté, meghunyászkodóvá, mindent eltûrõvé tették a fogyasztói Európát. A gyáva meghunyászkodás igazolására felnagyítják a nehézségeket, az adott történelmi helyzet reménytelenségét és kilátástalanságát, és ez hatol be zsibbasztó mételyként közgondolkodásunkba: a mindenbe beletörõdés szánalmas foglyaivá lettünk. Szomorú, de lelkipásztoraink, pártjaink, sajtónk nagy szerepet játszottak és játszanak a nép birkává tevésében, arctalan masszává gyúrásában. Legsürgõsebb teendõink: 1.) törvényt kell kidolgoznunk arra, hogy az új választásokon, népszavazásokon csak olyan személy jelölhetõ, aki eddigi élete folyamán tetteivel, életvitelével bizonyságot tett a közérdek, a magyar haza, a magyar nép iránti feltétlen hûségérõl, a haza és a nemzet iránti feltétlen és kétségtelen odaadásáról. A jelöltséghez

legalább öt éves helyben lakás, elõzetes közéleti tevékenység, legalább tízévi igazolt állandó munkaviszony szükséges. Az õsi magyar közjogi gyakorlat http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (4 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K értelmében a megválasztott képviselõk választóik által bármikor visszahívhatók. 2.) A nemzeti vallás visszaállítása Fel kell elevenítenünk a magyarság nemzeti hitét, s ezt a vallásszabadság eszméje, az emberi és isteni törvények és elemi érdekeink nemcsak lehetõvé, de szükségessé is teszik. 3.) A magyar hagyományok védelme, nemzeti szellemi kincseink közkinccsé tétele 4.) A magyarság szellemi szabadságharcának megvívása, szellemi felszabadítása a gúzsba-kötöttség alól. Társadalmi, oktatási, nevelési, közösségi viszonyaink megújítása, minden magyar szellemi érték felkarolása. Hivatástudatra nevelni a magyar ifjúságot és az egész magyar nemzetet: vissza kell adnunk az

évezrede döntõ szinten elorzott nemzeti hivatástudatot, amely fényt, örömöt, értelmet és célt ad az egyedek életének. 5.) Meg kell állítani a magyar népesség további csökkenését, és vissza kell állni a megmaradás és megerõsödés pályájára. Üzenet és titok. Szellemi szabadságharcunk kézikönyve Titokfejtõ Könyvkiadó, 1995. Egyetlen idézettel jelezhetjük e rendkívül gazdag tartalmú munka célkitûzését: “EZER ESZTENDÕN ÁT ÚJRA MEG ÚJRA ELBUKTAK NEMZETI SZABADSÁGHARCAINK, MERT A FEGYVERES KÜZDELMET NEM KÍSÉRTE SZELLEMI SZABADSÁG-HÁBORÚ; HALADÉKTALANUL MEG KELL VÍVNUNK HÁT SZELLEMI SZABADSÁGHARCUNKAT!” Jellemzõbbet aligha mondhatnánk róla, mintha fölidézzük tartalmát egyes részeinek címében: Vazul-nép ébresztõje - Tragikus álmosságú faj-e a magyar? Háborgó csont-óceán - Európa véradó népe - Leláncolt nép-Prometheus - Ezeréves ködök - Végzetes hõköléseink - Az õsi szabadság tüzei - Tárih-i

Üngürüsz, egy ezer éve bujdosó õsgeszta titokzatos történetének peranyaga (a két hozzáférhetetlen Kortárs és Forrás-tanulmánnyal) - Történelmi rejtélyek és hazugságok Gondolkodjál, szegény magyar, végre hova léssz? - Puhány kormány ország ormán - Egy igaz magyar hazafi vallomásai - Nyílt levél II. János Pál pápához - Petõfi félelmetes jóslata: fessük zászlainkat fekete-pirosra -Szembeszegülni a rontó erõkkel, hogy ne legyen új Mohács. Vészkiáltás fenyegetett hazánkért. Szellemi szabadságharcunk kézikönyve II Közli a „Száz ceglédi magyar hitvallását”, ezt az 1925-ben született http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (5 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K dokumentumot, a nemzet követeléseinek megfogalmazását, a vallás nemzetünk szolgálatába állításának igényét; a Tárih-i Üngürüsz peranyagát. Titokfejtõ Könyvkiadó, 1996. Gróf Zrínyi Miklós meggyilkoltatása. Titokfejtõ Könyvkiadó, 1997 A

"Fekete hóesés" új, szép kivitelû kiadása. Anonymus titkai nyomában. Magyar Ház Kiadó, 1998 A hét évszázadon át eltemetett õskódexet 1746-ban fedezte fel és ismertette Schwandner János György 1746-ban. Az azóta eltelt két és fél évszázadban elmaradt a pártatlan, tárgyilagos, tudományos vizsgálat, s ehelyett az Anonymuskutatás lényegében a geszta hiteltelenítésére, cáfolására irányult. Ez az 1998-ban megjelent mû mutatja be elõször ezt az õsgesztát átfogó, valóságos összefüggéseiben, és így a magyarság második õsgesztáját, szavainak eredeti értelmét valójában ez a munka fedezte fel. Ezt a tartalmat pedig minden magyarnak ismernie kell, mert a 896. évi árpádi bejövetel a magyarság utóbbi ezredévének egyik legnagyobb horderejû eseménye; mert ez az õsgeszta a részletek páratlan hûségével tárja elénk a magyarok visszajövetelének eseményeit, és mert mûvébõl a magyar õstörténet alapjai tárulnak

elénk. "Grandpierre K. Endre méltán foglalhatna el helyet a magyar történelemkutatás díszpáholyában" (Bakay Kornél könyvismertetõjébõl) Kõvárból kiáltó asszony. Magyar õsidõk csodálatos mondái Titokfejtõ Könyvkiadó, 1998. Szigorú logikával feltárja Déva várának magyar õsmondája segítségével a magyar õsépítkezés emlékeit, az érintetlen tájon felépített elsõ vár építkezésének körülményeit, az õsi tündérvilág titkait. Rögberejtett Isten kardja régi rege róla. Isten kardja a kezünkben volt Magyar Õsidõk Csodálatos Mondái 2. sz (Atilla kardjának történelmi rejtélyei) Titokfejtõ Könyvkiadó, 1999. Az emberiség õsegységét hordozó szkítaság hagyományainak ismertetése, elemzése. http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (6 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K * Angolul megjelent tudományos tanulmánya: Endre K. Grandpierre: Collective Fields of Consciousness in the Golden Age (Közösségi

tudati erõterek az Aranykorban), World Futures. The Journal of General Evolution. Vol 55, 357-379, 2000 E tanulmányában feltárta, hogy a Világegyetem lényegében nem lehet anyagi természetû, hiszen az anyag passzív, tehetetlen létezõ, míg a Világegyetem a dinamikus, mindent átható, egyetemes kölcsönhatások sûrû folyama. Az Aranykor létének néhány fõ perdöntõ bizonyítéka: az élõvilág azon része, amit nem érintett a modern ember és pusztító hatása, mai is tükrözi a paradicsomi viszonyokat. A Természetben élõ állatok élelmük beszerzésére és szükségleteik kielégítésére összehasonlíthatatlanul kevesebb idõt fordítanak, mint az ember a modern társadalmakban. A világ félreesõ körzeteiben, ahol a “vad fajok”, “primitív törzsek” a civilizációtól jórészt érintetlenek, a fizikai romlás és lelki degenerálódás minden jele nélkül élnek. Elég itt a Csendes Óceán szigeteire, pl a Hawaii szigetekre utalni, amit

nemrég földi paradicsomként emlegettek, vagy a Kolumbusz elõtti kultúrák, az indiánok gazdagságára, mielõtt lemészárolták õket a konkvisztádorok. Emellett az Aranykor létét bizonyítják a világszerte fennmaradt Aranykorhagyományok, mondák, az ókori szerzõk egész sorának feljegyzései, a székely õsmondák és történelmi igazolásuk, az emberi mögöttes tudatvilág megnyilvánulásai stb. * Történelmünk Központi Titkai sorozat A sorozat célja: bizonyítékokkal alátámasztott magyar õstörténet alapismereteinek terjesztése abban a szellemben, hogy önmagunkat csak nemzetünk megismerése által ismerhetjük meg. A történelem az emberiség tapasztalatainak összessége A magyar történelem a magyarság tapasztalatainak összessége. Ezen tapasztalatok http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (7 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K megszerzését kívánja segíteni ez a sorozat. Történelmünk központi titkainak feltárása egy új

Gesta Hungarorum megtalálásához hasonló jelentõségû. Mi az igazság az Árpádi bejövetel körül? 1. Szám, 1994 A tudás lelkek, életek feletti hatalom. Saját történelmünk valós tudása teszi lehetõvé az egyéni létünkön túlmutató, annak értelmet adó tettek lehetõségét. Rajta legyünk, hogy ezt a hatalmat ne ellenünk érvényesítsék. A bukott habsburgizmus magyarellenes szellemisége tovább él életerõt elszívó polipként a magyar szellemre, a magyar históriára tapadva, intézményei révén még napjainkban is bénítóan és torzítóan hat a magyar közgondolkodásra. A magyar szellem elleni háború vezérkara a bécsi titkos kamarilla gyártotta sok más tévképzet mellett a "honfoglalás" mûszót is a magyar szellemiség gerincének megtörésére. Ezt a mûszót krónikáink egyike sem ismeri, mindegyik az árpádi bejövetelrõl, visszajövetelrõl beszél. Õskrónikáink mellett a magyarok Kárpát-medencei õshonosságát

bizonyítják Keresztesi József (1844), Szentkatolnai Bálint Gábor (1901), Marjalaki Kiss Lajos (1928), és ókori szerzõk egész sora, így például Herodotosz, Strabon, Xenophon, Jordanes, és Josephus Flavius. A "honfoglalás" koholt fogalma azt állítja, hogy nem a magyarság volt a terület õslakója; hogy jogcím nélküli foglalók vagyunk; hogy fegyveres hódítással ragadtuk el a területet és erõszakkal kényszerítettük ki uralmunkat; hogy beolvasztottuk az itt lakó idegen etnikumok tömegeit a magyarságba; hogy kultúránkat - talán nyelvünket is - tõlük vettük át; hogy különféle nyelvelemekbõl összeállt keveréknép vagyunk; hogy idegenek, jövevények vagyunk hazánkban és Európában. Ezzel a "honfoglalás" kifejezés alkalmazója tagadja a magyarság õsjogát saját hazája felségterületére; tagadja a hazáért az árpádi bejövetel elõtt élt-halt magyar életek millióit, semmibe veszi a haza védelmében kiontott

vért; hitelteleníti az egész õsi magyar mondavilágot; szembehelyezkedik a történeti kútfõk adataival; tagadja a magyaravar, a magyar-hun, a magyar-szkíta azonosságot. A "honfoglalás" kifejezést alkalmazó elfogadja azt a káros nézetet, amely történelemellenes, tudományellenes, magyarellenes, amely az erõszakot, a területfoglalást szentesíti és tünteti fel a siker zálogának. Anonymus krónikájából fény derül arra, hogy Álmos és Árpád a közvetlenül a vízözön után élt Magóg szkíta király leszármazottai, s Attila hun király örököseiként jöttek Pannóniába s az itt talált magyarok és székelyek Attila király népei. A honvisszaszerzés egyetlen nagy ütközete a Zalán hívására http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (8 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K segítségére sietõ görög-bolgárszláv hadsereggel való összecsapás, melyben a magyarok, akiknek, miként a Névtelen írja, az Isten volt a

segítõjük, megsemmisítõ gyõzelmet arattak. Hiteles ókori és középkori szerzõk (Herodotosz, Priszkosz, Strabon, Josephus Flavius stb.), valamint történeti és néphagyományok szerint õsidõk óta szkíta népek éltek hazánk területén. Anonymus tanúsága szerint Árpádék hazánkba jövetelekor az ország színmagyar lakosságú volt - az összes a Kárpát-medencében lakó cseh és szlovén befért a nyitrai várba. Hol van a magyar õshaza? 2. Szám, 1995 Életünk, sorsunk alapja a magyar sors. Vallató, szigorú idõket élünk A tûzözön és a vízözön után itt a hazugságözön. Eszméletünk, önbecsülésünk ellen folyik a háború. Ezekben az idõkben az alapokkal kell tisztába jöjjünk, mert aki az alapokat nem ismeri, védtelenné, erõtlenné válik. Az igazság megrontóival kell szembefeszülnünk. Sorozatunk az alapkérdések tisztázásának szolgálatában áll Bátran mondhatjuk: minden egyes szava az igazság védelmében és a magyarság

védelmében szól. Az õshazakutatás középpontjában a XII század elején lezajlott, domonkos szerzetesek által végrehajtott titokzatos hátterû keleti expedíciók állnak. Sajátos módon Ottó és Julianus beszámolóiban egy szó sem esik semmiféle térítésrõl, sem pedig Magna Hungária uralkodójáról, viszonyairól. A rejtélyek sorát egy perdöntõ körülmény fényében világítja meg a mû: és ez a küszöbön álló világveszedelem, a tatár invázió. A tatár nagykán levelében megírja IX Lajos francia királynak, hogy rövidesen népével együtt áttér a keresztény hitre. IX Lajos szövetséget köt a tatár nagykánnal. Bizonyosra vehetjük, hogy Julianus a pápával való személyes találkozás során beszámolt a pápának a legfontosabbról, amiért keletre küldték: a tatárok kilétérõl, háborús terveirõl, a kereszténységhez való viszonyukról. Mióta él nemzet e hazán? 3. Szám, 1996 A történelemhamisítás a világ

megtévesztésére irányul, azok szolgálatában, akik a történelmet, az élet tanítómesterét a nemzetek nagy megtévesztõjévé akarják tenni, múltbeli és jövõbeni agresszióik igazolására akarják felhasználni. Ennek a két egymásba fonódó, egymást kiegészítõ erõnek - a történelemhamisításnak és az agressziónak - megnyilvánulása a nacionalizmus. Nincs nacionalizmus agresszió, agresszió történelemhamisítás nélkül. Különös, de az európai népek közül http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (9 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K egyedüliként a magyar az, amelynek történelme évezredes távlatokban tanúsítja, hogy a magyarság nem tartozik a terjeszkedés lázától megszállt népek közé. Már Xenophón (i.e 444 körül) arról tudósít, hogy "a szkíta nem képes más népre kiterjeszteni uralmát, hanem megelégszik, ha saját népének ura marad." A X században, mikor katonai ellenfél nélkül állt

Európában és Európa nagy részét könnyûszerrel elfoglalhatta volna, sikeres támadó hadjáratai ellenére sem foglalt el egyetlen területet sem. Az azóta eltelt évezred pedig döbbenetesen tanúsítja Magyarország szakadatlan területfogyását, vagyis a terjeszkedõ, agresszív nacionalizmusnak éppen az ellenkezõjét. Az "Árpád-kori legendák és hiedelmek" adják a kiindulását a magyarság elleni becstelen és alaptalan támadásoknak. Ezek a gyûlöletteli idegen hódítók bélyegezték a "kárhozat és a sötétség fiainak" a magyarokat, õk minõsítették a korabeli Európa kimagaslóan legmûveltebb népét, a világtörténelemben kimagasló szerepet játszó õsi kultúrnépet az emberi kultúra legalján tengõdõ, istentelen, mûveletlen, barbár népnek, újonnan összeverõdött népsöpredéknek. Ez a sötét ideológiai rendszer az a kirekesztõ, terrorizáló, nemzetellenes, vallási mezben fellépõ szellemi iga, ami mindmáig

alapját képezi a hivatalos historizálgatásnak. Hivatalosaink legfõbb érve a magyarság õsi nemzeti léte ellen, hogy neve nem fordul elõ a IX. század elõtt A szerzõ bebizonyítja, hogy ennek éppen az ellenkezõjét igazolják a tények. Kis-Szkítia 630 táján élt királyának neve Muagerisz-ként maradt ránk, akit a mai magyar helyesírás szerint Magyar-nak kellene leírnunk. Az árpádi bejövetel elõtt széltében ismeretes "Strata Wengerorum", vagyis "Magyarok Útja". A Kaukázust és a Kárpátokat magyar hegyeknek nevezték. Wangarorum Marcha, "hungárok határa" Az évezredek emlékezetét õrzõ magyar történeti jellegû mondavilág sok elemének hitelessége tételrõl-tételre bizonyítható, és itt Hunor és Magor az õsidõk homályából lép elõ. Nimród alig 58 évvel élt a vízözön után. Jáfet három fiáról (Gomer, Magóg, Madaj) Bizoni Károly azt írja: "Még az özönvíz elõttrõl származnak õk".

Jordanes "A gótok eredete és tettei" c. munkájában azt írja a hungarusokról: "elsõ tartózkodási helyük Scythia talaján volt, azután Mysiában (Moesiában), Thraciában és Dáciában (vagyis a Kárpát-medencében), harmadízben ismét Scythiában, a Pontusi-tenger fölött laktak". Vagyis a hungarusok, azaz magyarok már a 6 század elõtt itt éltek mai hazánkban, hiszen innen költöztek ki meghatározatlan korábbi idõkben az Európa keletén fekvõ másik Szkítiába. Az Árpád-nagykirály kori magyar õsgeszta, a Tárih-i-Üngürüsz megírja: "Hunor, Nimród fia - elvált Adzsem (Perzsia) http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (10 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K padisahjától, és Pannónija tartományba költözöttahol az õ nyelvükön (azaz Hunor népének nyelvén) beszéltek az ottani népek". Kétszeres Kossuth-díjas historikusunk, Gyõrffy György így ír: "A Kárpát-medence honfoglalás elõtti

tulajdonnévanyagában igazolhatóan magyar nyelvû nem fordul elõ és a magyar népnév a honfoglalás elõtt itt nem mutatható ki." Marjalaki Kiss Lajos 1928-ban, fél évszázaddal Gyõrffy György elõtt több, mint 80 anonymusi magyar földrajzi nevet sorol fel, zömében olyanokat, amelyek már a 896 évi bejövetel elõtt is éltek, mint pl. Almás folyó, Körtvélytó, Bolondos vár, Sátorhalma, Szerencse Orbán Balázs adatait elemezve feltárja az erdélyi õsvilág jónéhány titkát, amelyek abból az idõbõl erednek, amikor Õsmagyarország délkeleti vidékeinek mélyebb területeit még õstenger fedte s a tenger-borította medencékbõl kiemelkedõ székely õsvárak lakói még tûz-, fény-és hangjelekkel érintkeztek egymással. John Dayton "Minerals, Metals, Glazing and Man" c. könyvét idézi, aki kimutatta, hogy a fémmegmunkálás és a szekér (a kocsi) erdélyi, közép-európai eredetû. Josephus Flavius "Antiquitates" c.

mûvében azt írja, hogy Magóg népe, a szkíták KözépEurópát lakták, s e tájon elõttük senki sem lakott A munka foglalkozik Trója titkaival, Babilon és Bábolna rokonságának lehetõségével, a Gilgames és Galgamácsa közötti kapcsolattal, az Aranykor és a tündérkor emlékeivel, a tündérvárakkal, a székely õsregékkel, a földmûvelés kezdeteivel. Isten szava a magyar nép szava. Az õsi magyar népfelségjog virágzása és hanyatlása. 4 Szám, 1996 Jól tudjuk, hogy azokkal szemben, akik gyûszûbe szeretnék szorítani a magyar történelmet és õstörténetünket egyszerûen törölni a nemzet emlékezetébõl, azoknak adnak a tények igazat, akik szerint mai világunkat egy hatalmas idõtartamú korszak elõzte meg, méghozzá a magyar nemzeti virágzás és szabadság korszaka. A mára emlékezete torzult nemzet ezért jogosan élhet a gyanúval, hogy azok veszik körül, akik vesztére törnek s netán a maguk érdekei szerint vezetik végzete

felé. Nemrég az egyik párt vezetõ politikusa kijelentette, hogy csupán a feudalizmusban volt szokásos a képviselõk visszahívása. Kézai Simon azonban 1283-ban azt írja a hunmagyarok visszatérésével kapcsolatban: "Választottak maguk közül egy fõbírót is, mégpedig oly módon, hogyha ez a fõbíró túlontúl szigorú ítéletet hozna, a közösség azt érvényteleníthesse, a helytelenül eljáró kapitányt vagy bírót leválthassa, amikor akarja." Valójában éppen a feudalizmusban érvénytelenítõdött http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (11 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K ez az õsi népjogi törvény. Nincs biztosíték a megválasztott vezetõ tévedhetetlenségére. Mi történik, ha netán áruló kerül közéjük? Nem lehet leleplezni, leváltani, még ha belepusztul is az ország? Grandpierre K. Endre ír az Attila hun nagykirály márványpalotájában ezüstedényekbõl lakomázó parasztokról. A régi magyar parasztság

szabad volt, a köznemességhez tartozott, az egész közösség, a nemzet minden ügye ott feszült látóhatárán. A hivatás törvényérõl megírja, hogy az ember életének csak az adhat értelmet, ha élethivatása van. Hivatás nélkül az emberi sors olyan, mint az elküldetlen levél, süvítõ szél két deszkaváz között, szürkéllõ por az ablakrések között, kitépett papírfoszlány. A magyarság az igazsághoz hozzánõtt nemzet, õsjogai közé tartoztak a népfelségjog, a közszabadság joga, a közügyekben való részvétel joga, az igazság megismerésének joga, a nemzeti közösség helyzete megismerésének joga, az ismeretekben elõrehaladás joga, a társadalmi, jogi, személyi egyenlõség és önvédelem joga. Anonymus krónikájából fényt derít arra, hogy a kor paraszti hagyományából megismerhetõk voltak a magyar elõidõk eseményei és a magyarság õstörténete. A Képes Krónika annak indoklására, hogy csak a hét vezér jött be

Árpáddal, a következõket mondja: "csupán azt tudjuk okul felhozni, amit a köznép mond" (volgus dicit). Mindez tanúsítja, hogy a kereszténységre térítés elõtt hazánkban olyan kiteljesedett népuralom virágzott, amelynek nem volt párja az akkori Európában. Nyugat népei a római rabszolgarendszer világából emelkedtek a feudalizmus félrabszolgaságába. A magyarság viszont a szabadságból süllyedt a félrabszolgaság állapotába. Krónikáink elemzésével kimutatja, hogy a régi nemzetgyûlések joggyakorlata, Atilla hun nagykirály turulos zászlóinak hadban hordozása, a tisztségviselõk visszahívásának joggyakorlata, a községek önkormányzata mind megszakadtak Géza nagykirály korában. Titkos törésvonal szeli itt ketté s tagolja két ellentétes részre egész történelmünket. Rejtélyes körülmények között ismeretlen erõk megdöntötték az õsi magyar népfelségjogot, s a magyar nép felett ellenséges, ismeretlen erõ lett

úrrá. Különös jelenség, amire krónikáink gyakran utalnak, hogy a régi magyarság mintegy Isten népeként lép elénk a krónikák lapjairól, pl. abban az ismétlõdõ állításban, hogy a magyar nép szava Isten szava. Nem a magyar õsvallás papjai állítják ezt, hanem az új hit tudós képviselõi. Tévedés ne essék! Isten ments attól, hogy a magyart Isten választott népének nevezzük! Régi szerzõink tanúsága szerint a magyar csupán egyszerûen és közönségesen - Isten népe volt. A szkíta királyok az õsidõben általános napistenhit http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (12 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K értelmében a Napisten földi képmásai voltak, és a Napisten nevében uralkodtak. A szkíta nép hajdankori roppant lélekszáma és jószerint határtalan területi kiterjedése folytán nem ismerte uralmának korlátait. Krónikáink tanúsága szerint isteni erõk pártfogása hatja át a magyar õsidõk egész történetét.

Kézai és a Képes Krónika azt írják: Mielõtt a magyarok megkeresztelkedtek és kereszténnyé váltak, a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregeit: "Az Isten és a magyar nép szava, ezen és ezen a napon, ezen és ezen a helyen mindenki köteles fegyverben megjelenni, hogy meghallgassa a közgyûlés tanácskozását és határozatát". Ammianus Marcellinus kimondja: "A szolgaságot nem ismerik, mindannyian nemes vérbõl származnak, elöljáróul mindig olyanokat fogadnak, kik hosszú hadi tapasztalataik által kiválnak." Való igaz, hogy (Géza és) Szent István uralkodása alatt ment bégbe a magyarság megrontása, de nem az õ személyes akaratából, hanem annak ellenére történt, a neve mögé rejtõzõ titkos kormányzótanács intézkedésére, amely õt (Szent Istvánt) magát is rabként õriztette. Õsnemzetgyûléseink kétszer is elsöpörték a néprontó király idegen fegyverekre épített

hatalmát. A nép szabadságharca megmentette a nemzetet, az õs nemzetgyûlések emlékét nem lehetett már végképp eltemetni. A nép, a nemzet a történelem terméke, a történelmi fejlõdés évmilliói során természetes úton alakult ki, ezért isteni alkotásnak tekinthetõ. Hiába hirdették, hirdetik a hatalmi hírverés minden eszközével: szolgáljátok zokszó nélkül igábadöntõiteket, mondjatok le mindenrõl, minden javatokról, életetekrõl, jövõtökrõl, törõdjetek bele az örök szolgaságba, csókoljátok meg a rátoksújtó kezet és a belétek rúgó lábat és akkor minden jó lesz. De ezt nem fogadhatjuk el! A magyar nemzet nem törõdhet bele nemzeti szabadságának semmilyen korlátozásába! A magyar õsvallás történelmi alapjai. 5 Szám, 1996 Világunk már eddig is túltelített mesterségesen, mûvi úton létrehozott, miszticizmusra, az emberek megtévesztésére, értelmük megzavarására kialakított hatalmi vallásokkal, amelyeket a

lelkek leigázására, a szolgalelkûség terjesztésére eszeltek ki. A nemzeti valláshoz a vallásszabadság elve és a hagyományainkhoz kötõ hûség parancsa egyaránt jogunk van. De nemcsak jog ez Életszükséglet Mert életnek és léleknek egyeznie kell. Magyar, aki idegen hitnek hódol - meghasonlott magyar, bomlott lelkû magyar. Nemzeti vallása csak azoknak az õsnépeknek lehet, akiknek lelkisége még a hódító, világuralomra törõ mûvallások uralomra jutása http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (13 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K elõtti idõben formálódott ki. A természetes, hódító törekvéstõl mentes nemzeti vallás természeti-történeti hatásokra, természetes úton jött létre. A kívülrõl, idegenbõl átvett vallások óhatatlanul is szembefordítják az átvevõ embert saját népi õsgyökérzetével, nemzeti jellegével, így hát elidegenítik az embert önmagától. A nemzeti vallás elvesztése talán ahhoz a

gyötrelemhez hasonlítható, amelyet az emberi csecsemõ él át, amikor durva karmok elszakítják saját szülõanyja emlõjérõl és sorsa iránt közömbös idegen némber kezére adják; de tán még ennél is rosszabb, mert az emberi agy és lélek hozzá van nõve õsei hitéhez, egyedül ez bontakoztathatja ki egyéniségét. A következmény: elkerülhetetlen a bizonyos fokú elkorcsosulás. Nemzeti õsvallásunk a magyar mûvelõdés, a magyar világlátás, a magyar észjárás alapja, központi magva, összetartó kapcsa, õstalaja. Rágalmazóink a magyarellenes vádak kieszelésében addig mentek el, hogy eleinket istentelennek bélyegezzék. De õsi növényneveink, csillagneveink, állatneveink egész sora tartalmazza istenkedvelõ neveinket. Krónikáinkban is szerepel, hogy Árpád hadait a Mindenség Istene segítette. Õseink vallása minden vallások kútfeje, a napistenhit volt. Nem szolgaságra, de szabadságra nevelt, arra, hogy minden egyes ember isteni erõk

megtestesülése s önmaga szellemi és személyi kiteljesedéséhez elidegeníthetetlen joga van. Szégyenletes lelki nyomorúságnak ítélt minden meghunyászkodást, önalávetést, kétszínûséget szülõ alázkodást. A természethez ragaszkodást hirdette. Nem volt más, mint az élet valóságának, lényegének felismerése. Minden földi élet, minden erõ, minden öröm, minden szépség, minden remény, minden tett, minden alkotás forrpontja a Nap. A Nap gyermekei, teremtményei vagyunk mindvalahányan. A nemzeti emlékezet és öneszmélés irtása elpusztította õsvallásunk minden hozzáférhetõ nyomát, emlékét. A magyar õshit azonban mégis fennmaradt Mi õrizte meg? A magyar nyelv, õshagyomány, õshit a parasztok kunyhóiban és istállóiban vészelte át a nehéz idõket. A nyelv maga is az õsi magyar hagyományok jószerivel feltáratlan kincsestára. Szájhagyomány útján fennmaradtak õstörténeti mondáink, a népmesék, tündérregék

õshit-maradványoknak adtak menedéket. Õsjelképeink, õsképzeteink sora, népköltészetünk, regösénekeink, õsidõket tükrözõ népballadáink, õsvallási népszokások, hagyományelemek, szállóigéink, krónikáink, a népi hiedelmek, a köznép kiirthatatlan meggyõzõdése, miszerint a Magyarok Istene élõ és ható valóság - számos jel tanúsítja, hogy a felszín alatt mindmáig elfojtatlanul él a magyar õsvallás áhítása, elemi igénye. A tanulmány bemutatja az http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (14 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K Aranykor léttörvényeit. Aranykori nyom, hogy Magyarország egyes tartományait hajdan Tündérországnak, Tündérkertnek nevezték. Hihetetlen, de a történelmi Magyarország délkeleti részén ma is állnak - igaz, csonkig pusztítottan - az aranykori világ építményei, nevezetesen s név szerint is megjelölten õsi helyi hagyományok által a történetileg is meghatározott aranykori

kõépítmények, a tündérvárak, s ezek õsrégi mivoltát a történelmi vizsgálatok is megerõsítik. Minden vallásnak szükségszerûen a létezés legfõbb kérdéseire kell irányulnia. Ez a vallás lényege. Ezért fordultak a végsõ kérdések megválaszolását remélve a valláshoz az emberek. A magyar õsvallás égmondáiban a kozmikus világot a Csodaszarvas jelképezi, szarva közén hordja a Napot, a Holdat, oldalain a csillagok mérhetetlen birodalmát. Toroczkai-Wigand Ede, Lugossy József és mások által begyûjtött csillagnevek a magyarság õsvallásának legtündöklõbb tükrét, Kárpátmedencei õshonosságának legfényesebb bizonyítékait tárják elénk. Az ég elnevezés mögött a Nap fénye rejlik, a menny elnevezés névadója a Mén, a Naphoz hasonló száguldásra képes termékenység-jelkép, a mennyország a Mén országa, a mennyei termékenység hona. Amíg a négy nagy nyugati nép szótárában a Tejútra csak ez az egy banális

elnevezés ismeretes, addig a magyar elnevezések - Mennyei Tündérország, Porka Vén Országútja, Kristályhóvizû Szállás, Éjjeli Kegyelet, Fényes Égi Csillagöv Égisten Derekáról, Régi Regös Nagy Regeút stb õsvallásunk csillagvonatkozásainak gazdagságát jelzik. A Hadak Útja mondakör az égre kelt hazaszeretet mondája. Istenjárás nyomaira bukkanunk a régi égi regös nagy regeúton a tanulmányban bemutatott moldovai ráolvasóénekben. Amadé Thierry francia történész Attila-mondákról írt könyvében szól arról, hogy a költészet közintézmény volt a hunoktól eredt nemzeteknél, s minden családnak megvoltak a költõi évkönyvei. „Az isteni szolgálat, vallási szertartások, nemzeti ünnepek, népgyülekezetek, sõt a családéletnek viszonyai is megannyi alkalmak valának, melyek elõdeinknél külön körökben ébreszték a népköltészet különféle nemeit, s melyek kifejtették s ápolták nemzeti mondáinkat is” - írta Venczel

Gusztáv. Énekesrendjeinket eltörölték, a lehelek rendjét kiirtották Hérodotosz IV könyve szerint az elsõ embert, aki az akkor néptelen tájon élt, Thargitaosznak hívták. A székelység a Hargita nevû szkíta õskirály népe és évezredek óta él szülõföldjén. A szkíták õsmondája szerint Hargita, a szkíta õskirály az Égnek, a Mindenség Urának, a Napistennek, és a Földnek nászából született. A Biblia megerõsíti, hogy Nimród idejében az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (15 of 16)20040819 20:37:50 Grandpierre K volt. A bábeli torony építésére a vízözönt követõ években került sor Akkor még egyetlen nép létezett. Ez a nép Nimród népe volt Nimród népe, miként számos más tényezõvel együtt két fiának neve és további sorsa is tanúsítja, magyar volt. Akkor még egyetlen nyelven beszéltek az emberek. Ez a nyelv Nimród népének nyelve, azaz a magyar nyelv volt.

A magyar nyelv összezavarodása folytán keletkeztek a világ többi nyelvei. Kézai krónikája megerõsíti ezt: "Ménrót (Nimród) a vízözön utáni tizenegyedik esztendõben egész rokonságával együtt torony építésébe kezdettÁm a titokzatos isteni gondviselés megváltoztatta és összezavarta beszédüketvégül különbözõ vidékekre szóródtak szét." Nimródot vadászként örökítették meg az õsképzetek: ott áll magasra emelt, kifeszített íjjal õsvallásunk káprázatos csillagképei között az Orion csillagképben: nagy vadász vala az Úr elõtt. Az élõ természet rendjei nem ádáz ellenségei, de egymás kiegészítõ részei: az egész természet egyetlen élõ szépséges és virágzó összhangnak a kiteljesedése testvérei, segítõi egymásnak. Árpád vezér a Napisten nevében veszi vissza Zalántól az õshazát. (folyt. köv) http://grandpierre.zenenethu/leleplezo1htm (16 of 16)20040819 20:37:50