Környezetvédelem | Levegőtisztaság » Balikó-Kovács-Papp - A kőolaj- és földgázbányászat és feldolgozás levegőtisztaság-védelmi kérdései

Magyarország az ezredfordulón MTA Stratégiai Kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Balikó Sándor - Kovács András - Kovács Gyuláné Papp István - Sz. Tóth György A kőolaj- és földgázbányászat és feldolgozás levegőtisztaság-védelmi kérdései 62. szám Témavezető: Zsebik Albin Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly Budapest, 1998. november 62. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 Tartalom BEVEZETŐ. 5 1. HELYZETFELTÁRÁS 6 1.1 Magyarország energiafelhasználási szerkezetének nemzetközi összehasonlítása 9 2. TECHNOLÓGIAI BEMUTATÁS 11 2.1 Kőolaj- és földgáz kutatása, bányászata, továbbítása 11 2.2 Kőolaj és földgáz feldolgozás 12 3. A SZENNYEZŐANYAGOK

KIBOCSÁTÁSA 14 4. A FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSOK ELEMZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSÜK MÓDJA 20 4.1 A kazánok kibocsátása 20 4.2 A gázmotorok kibocsátásai 24 4.3 A fáklyák és lefúvatók kibocsátásai 26 4.4 A tárolók VOC kibocsátásai 27 4.5 A légszennyező kibocsátások csökkentésének módja 29 5. A TERMÉKMINŐSÉG LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELMI HATÁSAI 31 6. A LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS, JELENLEG IS FUTÓ PROGRAMOK . 37 6.1 Termékfejlesztési program 37 6.2 Gázmotorok emissziócsökkentő programja 37 6.3 VOC csökkentési program 38 6.4 MOL 2000 program 38 6.5 Maradékkonverziós program 39 6.6 NO x csökkentési program 39 7. AZ EU CSATLAKOZÁS LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEI 40 7.1 A termékfejlesztés elsődlegessége 41 7.2 Saját kibocsátások csökkentése 42 7.3 Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolása 44 7.4 A forgatókönyvek elemzése és értékelése 45 Bevezető A tanulmány a kőolaj és

földgázipar levegőtisztaság-védelmi kérdéseivel foglalkozik az energiagazdaság keretén belül. Célja az, hogy a jelenlegi hazai helyzet feltárásán, valamint az érvényben lévő levegőtisztaság-védelmi szabályokon keresztül bemutassa az EU csatlakozással kapcsolatban hazánkkal szemben támasztott elvárásokat, a cs atlakozás lehetséges módozatait, forgatókönyveit. Tanulmányunkban megvizsgáljuk azt, hogy az egyes forgatókönyvek teljesülése esetén milyen szennyezőanyag kibocsátással kell számolnunk, ennek milyen hatása lesz hazánk levegőtisztaságára. Áttekintést adunk arról, hogy a MOL Rt. milyen levegőtisztaság-védelmi programokat dolgozott ki és vezetett be, valamint arról, hogy ezek a programok milyen hatással lesznek a légszennyező anyagok kibocsátási értékeire Magyarországon. Bemutatjuk a légszennyező anyagok összes kibocsátását, elemezzük a fajlagos kibocsátásokat (és azok csökkentésének módját) és

megvizsgáljuk a termékminősítő eljárások alkalmazásának levegőtisztaság-védelmi hatásait. A lehetséges forgatókönyvek közül hárommal részletesen is foglalkozunk: • a termékfejlesztés elsődlegességével, • a saját kibocsátások csökkentésével és • a környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolásának kérdésével. Az elemzések során megállapítottuk, hogy az ágazat jelenleg többségében megfelel az EU előírásoknak. Azokon a területeken, ahol az előírt határértékeket túllépik, már nagyszámú projekt készült és azok végrehajtása tervszerűen zajlik. Általánosan elmondható az, hogy a feltételezett csatlakozási időben az iparág meg fog felelni az EU normáknak. 5/54 1. Helyzetfeltárás A kutatási program keretében a kőolaj- és földgáz bányászat, valamint ezek feldolgozásának levegőtisztaság-védelmi kérdéseivel foglalkozunk. Mikor olaj- és gáziparról beszélünk, a régi

beidegződések miatt sokszor csak a MOL-ra vonatkoztatjuk az adatokat. Ma már figyelembe kell venni, hogy a gázpiacon, az üzem- és fűtőanyagok valamint kenőanyagok piacán a MOL szerepe megváltozott, már nem az egyedüli, fő piacrészesedésű OKGT helyzetében van. A következő grafikonok alapján látható, hogy a fentiek ellenére a MOL a bányászati, termelési feladatok ellátásában megőrizte meghatározó szerepét. A levegőtisztaság-védelem területén példa értékű a MOL VOC visszanyerő rendszere, amit véleményünk szerint a többi benzinkúthálózatnak is követnie kellene, ha az európai gyakorlattal és az ehhez igazodó magyar jogszabályokkal összhangban kívánják végezni tevékenységüket. (Ezt a rendszert később részletesen is bemutatjuk.) 1-1. ábra Kőolajipari nagykereskedelmi részesedés 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% benzin bitumen kenôanyag gáz- és tüzelôolaj fûtôolaj Megjegyzés: az alsó rész a MOL

Rt., a felső rész az egyéb szereplők részesedése. 6 A társadalmi változások, a privatizáció előkészítése indokolta azt a többlépcsős környezetvédelmi átvilágítást, melynek eredményeképpen megfogalmazódtak az EU és Magyarország jogszerkezetének különbözősége miatt a hazánkra háruló feladatok. A MOL-nál 1995-ben végzett vizsgálatok megállapították, hogy a MOL gyakorlatában a termelésre vonatkozó EU irányelvek csupán egy része teljesül. A levegőtisztaság-védelmi környezetvédelmi beruházások költségét a következő szinteken határozták meg (1995-ös áron és technológiai ismeretek mellett): A légszennyezés csökkentésére közel 38 M USD-t kell fordítani, ennek 3/4 része tekinthető azonnali feladatnak, 1/4 része közepesen sürgős feladatnak. A kőolajbányászatban a gázmotorok cseréje mintegy 12.3 M USD-ba kerül A környezetvédelmi beruházás az elavult kompresszorok cseréje és katalizátor

felszerelésében testesül meg. A gázszállításban 5.6 M USD a szagosítás, 46 M USD a CO, NO x emisszió csökkentésére, valamint a gázturbinák cseréjére, felújítására fordítandó összeg. Lényeges fejlesztések, amelyeket a M OL a l égszennyezés csökkentése érdekében hajtott végre: A finomítók összes környezetvédelmi pénzügyi kötelezettségének 55%-a levegőtisztasággal kapcsolatos: 7M USD Dunai égetőmű, 2 M USD Tiszai égetőmű, SO 2 csökkentés: 1.5 M USD, Zalai Finomító VOC visszaszorító rendszere, általában a Low NOX (alacsony NO x kibocsátású) égők beszerelése és az ezzel együttjáró szerkezeti átalakítások, valamint a t elepek és környékének légszennyezettségét figyelő mérőrendszerek, monitor állomások felállítása. A kőolaj-feldolgozás a VOC visszaszorításra 1990 és 1995 között már 35 M USD-t fordított, ami az adott időszaki összes beruházás 75%-a. A tároló területek légszennyezés elleni

védelmére 6 M USD, a benzinkutak modernizálására 50 M USD-t költött a MOL. 7 Százhalombatta és környéke légszennyezettségi állapotára, annak javítására különös figyelmet kell szentelni, amit megerősít a 1079/1993 (XII.23) Kormányhatározat. Ugyan a k örnyezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter felelősségi körébe utaltatott a monitoring rendszer felállítása, azonban ez sajnálatos módon nem valósulhatott meg, mert a mérés hatósági követelményrendszere és a szakmai megfontolások nem találkoztak. A monitoring rendszerre ezen anyagban nem térünk vissza, azt úgy tartjuk nyilván, mint a következő évek feladata, hiszen mind a kőolaj-finomító, mind az erőmű felelős vezetői arról nyilatkoztak, hogy a rendszer létrehozására forrást (30-30 M Ft) különítettek el. A légszennyezés szabályzását szolgáló egyes EU irányelvek és magyar jogszabályok, valamint

feladatok Hangsúlyozni kell, hogy az EU 5. akcióprogramja már nem egyszerűen a BAT (lehető legjobb technológia alkalmazása), hanem a BPEO, a környezetvédelmi szempontból legjobb megoldás alkalmazását tekinti célnak, mégpedig oly módon, hogy nem kényszerítenek elviselhetetlen költségeket a bevezetőre. (BATNEEC) A tanúsított környezetvédelmi rendszerek elterjesztése A nemzetközi gyakorlatban megfigyelhető, hogy az olajipari vállalatok igyekeznek átláthatóvá, elfogadottá tenni tevékenységüket, amelynek egyik eszköze az ISO 14000 s zabványsorozatban ismertetett rendszerek bevezetése. A rendszer annál érettebb, minél inkább eltekint azoktól a kötöttségektől, amelyeket az elsőnek elterjedt ISO 9000 tartott szükségesnek. A MOL már megtette az első lépéseket a környezettudatos vállalatvezetési rendszerek (KIR) bevezetésére. A Tiszai Finomító már el is nyerte a tanúsítást, további egységek pedig a tanúsítás előkészületi

munkáin fáradoznak. 8 1.1 Magyarország energiafelhasználási szerkezetének nemzetközi összehasonlítása 1-1. táblázat Nyugat és Kelet Európa energiafelhasználási szerkezete 1994. évben ORSZÁG TERÜLET LAKOS GDP,PPE SZÉN 103km2 106 AUSZTRIA 83.9 7.8 RÉSZESEDÉS BELGIUM+LUX 33.1 10.2 RÉSZESEDÉS DÁNIA 43.1 5.2 RÉSZESEDÉS FRANCIAORSZÁG 551.5 57.1 RÉSZESEDÉS NÉMETORSZÁG 356.9 80.3 RÉSZESEDÉS UK 244.1 57.4 RÉSZESEDÉS OLASZORSZÁG 301.3 57.1 RÉSZESEDÉS MAGYARORSZÁG 93 RÉSZESEDÉS 10.3 OLAJ GÁZ ATOM VÍZI ÖSSZES 109 106TO 106TO 106TO 106TO 106TO 106TO USD E E E 134 2.5 11.3 5.6 17.18 0.11 0.50 0.25 0.00 0.15 177 8.4 26.8 10.1 9.9 - 55.2 17.35 0.15 0.49 0.18 0.18 96 8 10.1 2.5 - - 20.6 18.46 0.39 0.49 0.12 1050 14.1 90.5 27.7 92.8 6.9 232 18.39 0.06 0.39 0.12 0.40 0.03 1331 96.3 135.1 611 39 1.6 16.58 0.29 0.41 0.18 0.12 0.00 980 50.2 83.1 60.9 22.9 0.6

17.07 0.23 0.38 0.28 0.11 0.00 768 12.8 92.3 40.9 - 4.1 13.45 0.09 0.61 0.27 57 4.1 8.2 8.3 3.6 5.53 0.17 0.34 0.34 0.15 E E E 3.3 22.7 333.1 217.7 150.1 0.03 0 24.3 9 CSEH 127.9 15.7 106.0 26.1 12.4 10.7 6.4 0.4 6.75 0.47 0.22 0.19 0.11 0.01 180.4 74 14.1 8.2 0 0.1 4.70 0.77 0.15 0.09 0.00 0.00 18020.4 2246 10646 1991 2088 4461 501 15.7 55.9 KÖZTÁRSASÁG RÉSZESEDÉS LENGYELORSZÁG 323.3 RÉSZESEDÉS VOLT SZU RÉSZESEDÉS K.EU ÁTLAG RÉSZESEDÉS 38.4 4.74 1037.2 1112 4093 3.68 0.22 0.23 0.48 0.05 0.02 114.4 347 41.5 10 0.5 0.57 0.21 0.05 0.00 0.17 96.3 919.8 201 Forás: Statistical Review of World Energy, London, 1994. Megjegyzés: TOE= Tonna Olaj Egyenérték 10 2. Technológiai bemutatás 2.1 Kőolaj- és földgáz kutatása, bányászata, továbbítása Az alábbiakban egy hagyományos olaj-és gáztelepi művelet folyamatsorán a jelentősebb lehetséges légszennyező forrásokat

szemléltetjük: A fúrás során a meghajtómotor emisszióján (az elektromos energia termelése során keletkező szennyező anyagokon) túl nem kell jelentős légszennyezéssel számolni. Gázkitörés csak ritkán fordul elő, és ezt is inkább biztonságtechnikai (robbanás veszély), mintsem környezeti ártalomnak tekintik. A fő légszennyező anyagokat, az illékony komponenseket tartalmazó mind gáz, mind cseppfolyós anyagáramok mozgatásához használatos eszközök (gázturbina hajtotta kompresszorok és szivattyúk) égéstermékei, a feldolgozásra nem vitt gázáramok elégetése miatti égéstermékek, valamint a s zámtalan szelep és csőkapcsolat tömítetlensége miatt elszökő anyagok jelentik. A biztonsági szelepek lefúvatásai szintén VOC emisszióforrások. A leválasztott vízáram is hordhat el magával oldott szénhidrogént, ami újabb VOC forrást jelent ezen a területen. A szénhidrogénbányászatban a levegőtisztaság terén kihívást

jelentenek az égetés során keletkező égéstermékek és a lefúvatások miatti VOC anyagok elleni, valamint a hűtőgépek üvegház hatású gázai elleni védelem. A 22/1993 (VII) KTM rendelet a hűtőgépek (freon) és tűzoltó berendezések (halon) folyadékaira vonatkozó szabályokat már európai szabályzási rendszerbe illeszti, így ezen a területen a kőolaj és földgáz bányászatban csak a törvényben megszabott folyamatos hűtőközeg csere jelenti a feladatot. A számítógéptermek biztonságtechnikája azonban nem engedheti meg, hogy a h alon helyett más, még rendelkezésre nem álló anyagot alkalmazzon, így a tűzoltó készülékek lejártukkor a forgalomból kivonhatók, de nem így az automatikus védelemben alkalmazott töltetek. Az olajipar rendszerint előnyben részesítette a propán és ammónia hűtőközegeket, a bányászatban alkalmazott un. lágy freonok kivonására elegendő idő áll rendelkezésre. 11 Az EU-ban a TA Luft

előírásai az irányadók kőolaj- és földgázbányászat légszennyezésére. A kibocsátási határértékeket, amelyek a C O, NO x és a C H kibocsátások csökkentésére adnak előírásokat, a 32/1993(XII.23) KTM rendelet fogalmazza meg. A MOL-nál vizsgált mintegy 91 különböző típusú kompresszort hajtó gázmotor legtöbbje megfelelő beavatkozás nélkül már nem elégíti ki az előírásokat. A jelenlegi és a kívánt állapot a 2.1-1 ábrán látható szemléletesen: 2.1-1 ábra emisszió, ppm 1500 1250 1000 750 CO 500 250 0 NOx 1991 1993 1998 CH év 2.2 Kőolaj és földgáz feldolgozás Csupán egy egyszerű finomító szerkezetének leírása is meghaladná a jelen tanulmány adta kereteket, így leegyszerűsítve azt állapítsuk meg, hogy a kőolajfinomítók energia és vegyi anyag bevitellel választják el az olajat összetevőikre, alakítják át a közbenső termékeket a felhasználási igények szerint. Az energia-bevitel alapfeltétele

az erőműi (fűtőműi) tevékenység, amely során a felhasznált tüzelőanyagtól is jelentősen függő légszennyezőket tartalmazó égéstermékek keletkeznek. A finomítók légszennyezettségi feladatait két oldalról közelítjük meg. Az egyik oldal az üzem- és tüzelőanyagok minőségfejlesztése, a másik a finomítói termék- és termelési szerkezet átalakítása. Termelési szerkezet alatt értjük a j elen tanulmány 12 keretei között azon programok beindítását is, amelyek a légszennyezettség állapotán javíthatnak. 13 3. A szennyezőanyagok kibocsátása A MOL 1996-os környezetvédelmi jelentése szerint [1] az RT üz emei 750 pontforrásból és 22 f elületi forrásból 1996-ban 23000 t onna regisztrált szennyezőanyagot bocsátottak ki a légtérbe az alábbi megoszlás szerint: 3-1. táblázat Megnevezés Összes kibocsátás, Az tonna arányában, % Nitrogén-oxidok 6325 27,5 Szénmonoxid 2438 10,6 Kéndioxid 4784

20,8 Metán 6900 30,0 Nem metán szénhidrogén 2553 11,1 23000 100 Összesen: összes kibocsátás A 3-2. táblázatban bemutatjuk a hazai teljes és az iparág által kibocsátott SO 2 ,CO és NO x légszennyezők mennyiségét és az iparági kibocsátási arányokat. 3-2. táblázat Megnevezés Hazai teljes Iparági kibocsátás kibocsátás /kt/év/ /kt/év/ Iparági kibocsátási arány % SO 2 486,5 5,27 1,08 CO 177,6 3,68 2,07 NO x 63,6 0,24 0,37 14 A MOL adatszolgáltatása szerint a VOC kibocsátás az 1990-es 18400 tonnáról 1995-re 10400 t onnára csökkent. Ez összhangban van a fenti táblázatban megadott, 1996. évi 9453 tonnával Nem illeszkedik ebbe az adatsorba az IEA-nak a K örnyezetvédelmi Intézetre hivatkozó adata [3], miszerint az olajfúrás és finomítás éves VOC kibocsátása 1988ban 35000 tonna, 1992-ben 24000 tonna volt. A CO 2 kibocsátás a bányászati ágazatban a MOL adatszolgáltatása szerint 418 ezer t/év, a

[8] szerint 370 ezer tonna/év. A bányászati ágazatban a szennyezőforrások megoszlása: Tüzelőberendezések 37,9 % Gázmotorok 40,5 % Fáklyázás 13,5 % Lefúvatás 8,1 % A fűtőgáz elégetéséből keletkező szennyezőanyagok kibocsátói az alábbiak: * gázmotorok * gázturbinák * kazánok és hőszolgáltató berendezések * közvetlen tüzelésű technológiai berendezések * fáklyák A gázmotorok emissziója a bányászati ágazatban 1996-os adatok alapján: metán 1149 t/év többi szénhidrogén 157 t/év szénmonoxid 655 t/év nitrogénoxidok 1680 t/év Megkezdték a gázmotorok felújításának, katalizátorokkal történő ellátásának ill. cseréjének programját Ennek eredményeként a várató emisszió csökkenés 1998- 15 ra az 1996. évhez viszonyítva szénhidrogénekből 55,4%, szénmonoxidból 51,3% és nitrogén-oxidokból 68,6%. A földgázszállításnál használt gázturbinák kibocsátási adatai 1996-ban:

szénhidrogének 6,26 t/év szénmonoxid 137,7 t/év nitrogénoxidok 288,3 t/év Ha az összesített kibocsátásokból a fenti értékeket kivonjuk, a fennmaradó 1645 t/év CO, és 4357 t /év NO x kibocsátás a többi tüzelőberendezésből adódik. Ebből legfeljebb 1%-ra becsüljük a fáklyák, kb. 20%-ra a technológiai berendezések kibocsátásait, a többi értelemszerűen a kazánok emissziója. A tüzeléssel keletkező emisszió becsült megoszlását a 3-1.ábra mutatja A becslés pontosságával a d iagram jól mutatja, hogy a kazánok adják a tüzelésből adódó nem metán légszennyezés legnagyobb mértékét annak ellenére, hogy a gázmotorok és gázturbinák fajlagos kibocsátásai lényegesen rosszabbak. A metán (CH 4 ) kibocsátás nagy része az égetés nélküli lefúvatásokból, a tüzelőberendezésekhez és csőhálózatokhoz tartozó szellőztetésekből adódnak. Egy kis metánveszteség adódik a tömítetlenségekből is, ez azonban nem

jelentős mértékű. A bányászati ágazatban a lefúvatók összes szénhidrogén kibocsátása 7144 tonna. Ebből: metán 6605 t etán 112 t bután 35 t pentán 334 t hexán 46 t oktán és nehezebb 12 t A lefúvatott H 2 S mennyisége 33 tonna. 16 A nem metán emisszió legnagyobb része a tárolással kapcsolatos szellőzésekből adódik. Az emisszió ilyen jellegű felbontására a b ányászat területén nem kaptunk adatot, ezeket még becsülni sem tudjuk. A szénhidrogén kibocsátást, mint VOC kibocsátást a továbbiakban egységesen kezeljük. Fáklya Techn. berend. Kazánok Gázturbinák CH CO NOx Gázmotorok tonna/év A kibocsátások becslése fő berendezések szerint 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 3-1.ábra A MOL RT SO 2 kibocsátása 1996-ban 4784 tonna volt, ebből csaknem 4000 tonna a Dunai Finomító kibocsátása annak ellenére, hogy a ‘80-as évek végén az RT kénkinyerő üzemet létesített a finomító

területén. (Ekkor csökkent a korábbi 7000 t/év a jelenlegi 4000 t/év körüli értékre.) A fennmaradó kb. 800 t /év SO 2 kibocsátás a k ismennyiségben felhasznált kéntartalmú olajok, a m aradékanyagok és a H 2 S tartalmú olajkísérő gázok elégetéséből adódik. A kénhidrogén (H 2 S) a zalai mezők olajtermelésekor felszabaduló olajkísérő gázok szennyező komponense. Ezeknek a gázoknak egy-egy gyűjtőállomáson keletkező mennyisége olyan kicsi, hogy összegyűjtésük és energetikai felhasználásuk eleve nem lehet gazdaságos, ezért az ilyen olajkísérő gáz korábban lefúvatásra került. A gáz helyszínen történő elégetése hagyományos tüzelőberendezésben vagy fáklyán nem lehetséges a nagy CO 2 tartalom miatt. Ismeretes, hogy a kénhidrogén egy fokozattal veszélyesebb, mint a kéndioxid, amit az MSZ 21854 szerinti immissziós határértékek is mutatnak (3-2.táblázat) Ez 17 indokolja, hogy a MOL a szennyezőanyagok

veszélyességének csökkentése érdekében a korábban lefúvatásra kerülő nagy CO 2 és H 2 S tartalmú gázokat összegyűjti, és speciális égető-berendezésben és/vagy gázturbinában elégeti. 3-2. táblázat Komponens Veszélyességi Moltömeg 24 órás imissziós határérték, µg/m3 fok Kiemelten kg/mol Védett I. Védett II. védett SO 2 3 64 100 150 500 H2S 2 34 8 8 130 Mivel 1 kg H 2 S-ből tökéletes reakció esetén 1,88 kg SO 2 keletkezik, a jelenleg érvényes rendeletek szerint kénhidrogénre visszaszámítva az égetés után 6,65-szor nagyobb mennyiség bocsátható ki védett I. kategóriába eső telephelyen A MOL adatszolgáltatása szerint 1996-ban 10,3 t onna kénhidrogént választottak le a földgázból. Ha ez a m ennyiség mind elégetésre került, akkor a földgáz kénhidrogénmentesítéséből adódó SO 2 kibocsátást 19,4 t/év-re becsülhetjük. A MOL 1998-tól további 35 t/év H 2 S leválasztással számol, azaz

várhatóan ez évtől a kénhidrogén tartalmú gázok lefúvása megszűnik. A tárolásból adódó VOC kibocsátás három területre osztható: * a terméktároló tartályok * a szállító (termékelosztó) járművek töltése és * az üzemanyagtöltő állomások emisszióira. Nagyon durva becsléssel, fizikai megfontolások alapján a három terület emissziója nagyságrendben azonos. Ennél pontosabb adat nem áll rendelkezésünkre Mivel 1 m 3 (1000 liter) benzin töltésével átlagosan 1070 g VOC azaz kb. 1,5 l iter kerül a levegőbe [5], a VOC visszatartása a környezetvédelmi szempontokon túl gazdaságossági kérdés is. 18 19 4. A fajlagos kibocsátások elemzése és csökkentésük módja 4.1 A kazánok kibocsátása A kazánok károsanyag kibocsátása a berendezés típusán és életkorán kívül erősen függ az üzemeltetés körülményeitől és az évente legalább egyszer kötelező szerviz gondos elvégzésétől. Ezek az értékek ennek

megfelelően széles skálán mozognak, a füstgázok CO koncentrációja 20-150 mg/m3, a N O x koncentráció 80250 mg/m3 értékek között mozognak. Az olajtüzelésű berendezésekben a koromszám normális üzemi körülmények között 2 alatt tartható, ami kb. 2 mg/m3-nek felel meg A kazánok szénhidrogén kibocsátását általában nem mérik. A már említett néhány zalai mezőt kivéve a fűtőgáz rendszerekben a gáz nem tartalmaz ként, ezért a füstgázban nem várható a SO 2 megjelenése. Az olajtüzelésű berendezésekben a tüzelőanyag kéntartalma elég, így a keletkezett füstgáz zöme SO 2 szennyezést tartalmaz. A 4-1.ábra a 41000 kJ/kg fűtőértékű olaj elégetésekor a (3% O 2 tartalmú) füstgázban megjelenő kéndioxid számított koncentrációját mutatja a kéntartalom függvényében. SO2 kibocsátás a tüzelőanyag kéntartalmának függvényében SO2 koncentráció, mg/m3 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5

Kéntartalom, % 4-1.ábra 20 Bár a tüzelőberendezések füstgázainak szennyezőanyag tartalmára jelenleg nincs kötelezően előírt technológiai határérték, a tervezette, EU normákhoz igazodó határértékeknek a jelenlegi kibocsátások is megfelelnek. A CO kibocsátás határértéke 100 mg/m3, az NO x -é 200 mg/m3 körül várható. A kéndioxid kibocsátás határértékére vonatkozó előírás feltételezéseink szerint nem lesz lényegesen enyhébb, mint jelenleg a hulladékégetőkre vonatkozó, azaz (a 17% O 2 tartalomról visszaszámítva 3% O 2 tartalmú füstgázra) 900 mg/m3. Ebben az esetben viszont az MSZ 2042 szerinti fűtőolajok közül csak az extra könnyű fűtőolajat lehet füstgáz kénleválasztó nélkül elégetni. A csőkemencék kivételével a közvetlen tüzelésű technológiai berendezésekre hasonló (blokk) égőket szereltek fel, mint a kazánokra, ebből következően a kibocsátásoknak is hasonlónak kellene lenni. Néhány

üzemi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a közvetlen tüzelésű heaterek és glikolleválasztók emissziós paraméterei rosszabbak a kazánokénál, és rendszerint a hatásfokuk kisebb. A hasznos teljesítményre jutó kibocsátás esetenként nagyságrenddel is eltérhet a kazánokétól. Létezik néhány technológia – ezeket az alábbiakban kifejtjük - amelyeket kifejezetten a károsanyag kibocsátás mennyiségének és/vagy károsító hatásának a csökkentésére létesítettek. Ilyen pl. a korábbiakban említett nagy CO 2 és H 2 S tartalmú gázok elégetése, amikor a nagyobb károsító hatású H 2 S emissziót kevésbé veszélyes SO 2 emisszióvá alakítják át. Bár az összes kénkibocsátás ez esetben nem változik, a károsító hatás jelentősen csökken. A fejlesztések abban az irányba mutatnak, hogy az égetést hőhasznosítással (kazánban) vagy mechanikai munka termelésével (gázturbinával) kössék össze. Ilyenkor a szennyezett gázban

lévő éghető anyag hőtartalmának megfelelő fűtőgázt lehet megtakarítani, azaz az el nem égetett fűtőgáz emissziójával csökken a kibocsátás. A 4-1 táblázatból jól látható, hogy a hőhasznosítással kombinált égetés esetén - ha a szennyezett gáz közel 20% éghető anyagot is tartalmaz - a kénvegyület-kibocsátás veszélyességének csökkentése mellett, a C O és NO x kibocsátás csaknem 50%-kal csökken a CH kibocsátás pedig gyakorlatilag megszűnik. 21 4-1. táblázat Kibocsátások 1000 m 3 szennyezett gáz lefuvatásánál, ill. elégetésénél, kg H2S SO 2 CH CO NO x CO 2 A. Égetés nélkül 4 0 150 1,16 2,18 4100 B. Égetéssel 7,52 0 0,60 1,12 4100 0 4-2. táblázat Szennyező Ugyanakkora gőztermelés mellett a kibocsátás (kg/h)* Véggázégető nélkül Véggázégetővel Változás % CH (mint C 1 ) 1287 2,08 -99,84 CO 819 7,82 -99,05 NO x 4,404 10,166 130,8 CO 2 7624 5360 -29,70 Másképpen

alakulnak a kibocsátási viszonyok, ha az ártalmatlanításra kerülő véggáz nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz energetikailag is értékelhető éghető anyagot, hiszen ilyenkor tüzelőanyagot nem lehet megtakarítani. A 4-2. táblázat a Dunai Finomító véggázégetőjének összes kibocsátását mutatja az égető nélküli esethez viszonyítva. [9] Az ártalmatlanításra kerülő gáz összetétele [9] égetés előtt tf%-ban: N2 72,5 CO 1,1 O2 14,2 C3H8 0,26-0,32 22 H2O 8,7 Szerves savak CO 2 1,1 Xilol 2 ppm 100 ppm A véggázégetőből kikerülő füstgáz mért szennyezőanyag-tartalma mg/Nm3ben: NO x Szerves C 130 20 CO 100 SO 2 14 Összességében tehát a véggázégető technológia beállításával a szervesanyag kibocsátás csökken, de az összes nitrogénoxid kibocsátás jelentősen megnő. Az összkibocsátás szempontjából minden komponens esetében többletterhelést jelent a hőhasznosító nélküli

véggázégetővel ellátott H 2 S mentesítő technológia [7], amint azt a 4-3. táblázat mutatja A földgázban lévő H 2 S-t a gyűjtőállomáson vonják ki a gázból, és égetéssel csökkentik a károsító hatását. A kibányászott kén tehát ugyanúgy a környezetbe jut, mint kénmentesítés nélkül, de azzal a lényeges különbséggel, hogy kénmentesítés nélkül a keletkező SO 2 a felhasználó (esetleg zsúfolt városi) légterét, míg kénmentesítés esetén a gyűjtőállomás lakott területtől és gépjárműforgalomtól távoli, erdősített légterét szennyezi. 4-3. táblázat 1 GJ hasznos hő előállítása esetén Tisztítatlan SO 2 kibocsátás, Össz.füstgáz 3 földgáz, m /GJ g/GJ kibocsátás, m3/GJ a. Kénmentesítés nélkül 32,5 6,60 419 b. Kénmentesítő technológia 33,28* 6,64* 431 * az erőműben elégetett tüzelőanyag nélkül 23 *az erőmű többlet-kénkibocsátása nélkül 4.2 A gázmotorok kibocsátásai A

gázmotorok kibocsátásai jelenleg még a h azai normáknak sem felelnek meg.(49/1997 KTM rendelettel módosított 32/1993 KTM rendelet) A rendelet a MOL Bányászati területén mintegy 91 db különböző típusú gázmotort érint, az átállás várhatóan hosszabb időszakot vesz igénybe. A legnagyobb túllépést mutató NO x kibocsátások a még átalakítás előtt álló berendezéseknél [10]: szívó típusú motornál: 1500-2000 ppm turbofeltöltésű motornál: 3000-4000 ppm A fent említett rendelet szerint a kipufogógázban a szénhidrogén és CO koncentrációt kevesebb, mint felére, a NO x koncentrációt kb. 1/ 3-ára kell csökkenteni. A szennyezőanyag kibocsátás csökkentésére legkedvezőbbnek a katalizátoros megoldások mutatkoznak. Környezetvédelmi szempontból azonban nem elhanyagolható, hogy a leválasztással csak áthelyeztük a szennyezőanyagot a katalizátorra, azaz a levegőtisztaságvédelmi problémát

veszélyeshulladék-elhelyezési problémává alakítottuk át. Kedvezőbb, ha a katalitikus leválasztás az el nem égett komponensek utóégetését is biztosítja, azaz a C O és CH szennyezést CO 2 és vízgőz kibocsátássá alakítja. A károsanyag kibocsátást közvetve csökkenteni lehet a gázmotorok hulladékhőjének hasznosításával. Ismeretes, hogy egy gázmotorba bevitt tüzelőanyag hőtartalmának kb. 1/3-ad része alakul át mechanikai munkává, a másik 1/3 rész a füstgázokkal, míg a harmadik 1/3 rész a hűtővízzel távozik a környezetbe. Ha ennek a hulladékhőnek egy részét hasznosítjuk, azzal tüzelőanyagot váltunk ki, azaz közvetett módon csökkentjük az összkibocsátást. 24 4-2. ábra A 4-2.ábra egy 10 MW teljesítményű gázmotor veszteséghő-hasznosításából adódó közvetett CO és NO x kibocsátás csökkenését mutatja be. A számításnál földgáztüzelésű, 80 mg/m3 CO és 150 m g/m3 NO x füstgázparaméterekkel

rendelkező, 85 % összhatásfokú kazán teljesítményét vettük figyelembe. A földgáz távvezetéki szállításában a MOL 17 db g ázturbinát üzemeltet. Ezek gyártmány szerinti megoszlása: Nouvo-pignone 4 db Ingersoll 9 db Solar 4 db Bár a kibocsátások nagymértékben szórnak a típustól, üzemeltetési feltételektől és kortól függően, az emissziós problémák hasonlóak a gázmotorok problémáihoz. Elvileg a gázturbináknál is van lehetőség jelentős mennyiségű veszteséghő visszanyerésre, a gyakorlatban azonban azokon a - településtől rendszerint távol eső telepeken még a téli, fűtési időszakban sincs akkora hőigény, amekkorának hasznosítása már gazdaságos lehet. 25 4.3 A fáklyák és lefúvatók kibocsátásai Az üzemszerű, folyamatos technológiák legnagyobb része zárt. Már a kipárologtatásoknál felszabaduló (atmoszférikus) gázokat is egyre több helyen kompresszorozzák, és valamelyik országos,

regionális vagy üzemen belüli (fűtőgáz) hálózatba vezetik vissza. A lefúvatások zömét biztonsági okokból kell elvégezni. Ilyenek a biztonsági szelepek zárt lefúvató rendszerei, amellyel a n agynyomású berendezések felrobbanását akadályozzák meg, és a tüzelőberendezések, csővezetékek szellőzői, amivel szintén robbanást lehet megakadályozni. Ezekre a rendszerekre általában több berendezés is csatlakozik és a lefúvás mértéke és összetétele előre nem kiszámítható módon változik. A bányászat VOC kibocsátásában a m etán (CH 4 ) a legnagyobb összetevő. Ennek főbb forrásai a szerelvények, elzárók szivárgásai, valamint az olajtechnológiában a párolgás. 26 4.4 A tárolók VOC kibocsátásai A tároló létesítmények légterének jellegzetes VOC összetevői: tf% etán nyomokban propán 1,5 izobután 8 normál-bután 10 pentán 14 benzol 5000 ppm hexán+nehezebb összesen 6 40 A tartály

töltésénél, ha annak légzője a szabadba van nyitva, a kiszorított levegő 1070 g/m3 koncentrációban szennyezett [5]. A VOC kibocsátás jelentősen csökkenthető * belső úszótetők kialakításával * a töltőállomások gázingás és gázliftes kialakításával * gázvisszanyerő technológiák létesítésével. A három módszer összekapcsolt alkalmazása gyakorlatilag a tartálytöltés és elosztás folyamatát zárttá teszi, a korábbi VOC veszteséget mintegy 90-96%-kal csökkenti. Említettük azokat a főleg zalai telepeket, ahol a másodlagos olajtermelés eredményeként CO 2 -ban dús olajkísérő gázok keletkeznek. Kisebb mezők esetén ezeket a gázokat lefúvatón keresztül a szabadba engedik. Az utóbbi évek fejlesztései arra irányulnak, hogy a még jelentős mennyiségű éghető anyagot tartalmazó gáz hőtartalmát kazánokban és/vagy gázturbinákban hasznosítsák. 27 Az ilyen hőhasznosításnak kézzel fogható gazdasági előnyei

vannak, hiszen az értékesíthetetlen gázzal értékesíthető fűtőgázt válthatnak ki. Az is kimutatható, hogy a gázturbinánál még hatásfok növekedést is el lehet érni a n agy CO 2 tartalmú gáz felhasználásával [12]. Mindkét hőhasznosítási forma hátránya, hogy az azonos teljesítményhez tartozó füstgáz CO 2 tartalma - és ezzel az összkibocsátás - megnő. A 4-3.ábra azt mutatja, hogyan változik meg egy kazán CO 2 emissziója a tüzelőanyag széndioxid-tartalmának növekedésével. Amíg tiszta metán elégetésével 1 GJ hő előállításakor 63,83 kg CO 2 keletkezik, addig 80% CO 2 tartalmú gáz esetén, ugyanennyi hő termelésekor a keletkezett CO 2 106,4 kg-mal több (167%). 1 GJ hő előállításakor keletkező többlet CO 2-kibocsátás többletkibocsátás, kg/GJ 120 100 80 60 40 20 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 A gáz CO 2-tar talma tf% 4-3.ábra A 4-4.ábra a gázturbinás hasznosítás CO 2 kibocsátását mutatja Itt, tiszta

metán felhasználása esetén 189,42 kg CO 2 keletkezik 1 GJ mechanikai munka előállításakor. 80% CO 2 tartalmú gáz esetén a kibocsátás 532,5 kg lesz (281%) 28 Többlet CO 2-kibocsátás 1 GJ mechanikai munka ter melésekor Többletkibocsátás, kg/GJ 600 Nyomásviszony: 20 Max. hőm: 1000 500 400 O 300 200 100 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 A földgáz CO 2-tar talma 4-4.ábra Különböző kombinált hőhasznosítási kapcsolásokkal ez a többletkibocsátás csökkenthető különösen akkor, ha a nagy CO 2 tartalmú földgáz még jelentős potenciális energiával is rendelkezik [13]. 4.5 A légszennyező kibocsátások csökkentésének módja Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szennyezőanyagok kibocsátása csakis akkor csökken, ha * kivonjuk az emittáló gázból a szennyezőanyagot, * alacsony kibocsátású technológiát alkalmazunk, * csökkentjük a technológia energiaigényét. Az emittáló gázból a szennyezőanyag

leválasztásával a levegőszennyezési problémát gyakran más, víz vagy szilárd szennyezésbe visszük át, ezért a további ártalmatlanítás energiaigénye újabb levegőszennyezést okozhat, azaz a halmozott emisszió mérlege nem biztos, hogy pozitív. Az alacsony NO x kibocsátású gáz- és olajégők alkalmazása, a belső úszótetők kialakítása és a közel zárt technológiájú gázingás és gázliftes tartálytöltési 29 technológia a szénhidrogén visszanyerési technológiával együtt a l égszennyezés csökkenését eredményezi. A technológia energiaigényének csökkentése nagy hatásfokú berendezések alkalmazásával válik lehetővé, aminek egyenes következménye a légszennyezők kibocsátásának csökkenése. 30 5. A termékminőség levegőtisztaságvédelmi hatásai A levegőminőségre a szénhidrogénipar termelési kibocsátásainál jóval nagyobb mértékben hat az iparág termékeinek minősége. A szénhidrogénipar

termékeinek legnagyobb része ugyanis tüzelőanyag (üzemanyag), amelyek a felhasználónál elégetve, füstgáz formájában kerülnek ki a levegőbe. A termékek egy kisebb része oldószer vagy más vegyipari alapanyag, amely - hatásmechanizmusának jellegéből adódva - párolgás útján kerül a levegőbe. A tüzelőberendezések égési-tüzeléstechnikai sajátosságaiból adódik, hogy az égéstermékek több-kevesebb szénmonoxidot és nitrogén-oxidot tartalmaznak. Ezek a szennyezők az égési reakciólánc termékei, mennyiségük elsősorban a tüzelőberendezés (ide értve a belsőégésű motorok és a gázturbinák égésterét is) felépítéséből és üzemeltetési paramétereitől függ, és csak kismértékben befolyásolható a tüzelőanyag összetételével. Az égetésből eredő CO és NO x kibocsátás elsősorban az üzemanyag-fogyasztás csökkentésével, azaz energiamegtakarítással érhető el. A tüzelőanyag kéntartalma

elégetés során nagyrészt SO 2 -dá alakul, és - ahol nincs füstgáz kénmentesítő - a levegőbe kerül. A korábbi fejezetekben már rámutattunk, hogy a tüzelőanyag 1 %-os kéntartalma átlagosan 1500 m g/m3 SO 2 emissziót jelent. Arra is rámutattunk, hogy a nyers földgáz kénhidrogén mentesítése (ha utána a H 2 S egy hőhasznosító nélküli égetőbe kerül) - bár korróziós szempontból igen nagy gazdasági előnyt jelent a szállítónak és a fogyasztónak - az összkibocsátást nem csökkenti, csak lokalizálja. A fűtőolajok és gázolajok kéntartalmának csökkentésére létesítették a Dunai Finomítóban a Claus-2 és Claus-3 kénkinyerő üzemet. Itt folyékony ként vonnak ki az olajokból, ezzel abszolút mértékben is csökkentik a kénkibocsátást. A kénmentesítési reakciók exotermek, azaz hő keletkezik, amit a segédenergiaként bevitt hővel együtt gőztermelésre fordítanak [9]. A hőhasznosítás következtében a 31

kénkinyerés égetéses reakciói miatt a CO és NO x összkibocsátás mérlege nem változik jelentősen. A kénkinyerési technológia beindításával elérhetővé vált, hogy a motorhajtó anyagok kéntartalma 0,05 % -ra csökkent, ez a gázolaj a jelenlegi EU előírásoknak megfelel. A városi tömegközlekedés számára a finomítók 0,01 % kéntartalmú gázolajat is képesek gyártani. A jelenlegi MSZ 1627 magyar szabvány szerint a gázolaj háromféle minőségben gyártható: 0,2, 0,05 és 0,01 % kéntartalommal. A MOL saját hatáskörében csökkenti a 0,2 % kéntartalmú gázolajok forgalmát, ennek következtében a motorikus eredetű kénemisszió 1985-96 között 92%-kal csökkent [1] (5-1.ábra) A kénemisszió csökkenése 1985-96 között 30 ezer tonna 25 20 15 10 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 0 1985 5 5-1.ábra A 0,05 % kéntartalmú gázolaj a jelenlegi EU előírásoknak megfelel. A háztartási tüzelőolajok

kéntartalmát a jelenleg érvényes MSZ 11715 szabvány 0,3 %-ban korlátozza. Legszélesebb határok között az ipari alkalmazásoknál elterjedt fűtőolajok (MSZ 2042) kéntartalma változik, amint azt az 5-1. táblázat mutatja 32 5-1.táblázat Megnevezés Jelölés Max. kéntartalom m/m %-ban Extra könnyű fűtőolaj FA-60/80 0,2 Könnyű fűtőolaj FA-60/120 1,0 Közép fűtőolaj, kis kéntartalmú FA-60/130 1,2 Közép fűtőolaj F-60/130 3,0 Középnehéz fűtőolaj, kis kéntartalmú FA-90/160 1,5 Középnehéz fűtőolaj F-90/160 3,0 Nehéz fűtőolaj F-100/200 3,5 Az ólom, mint szennyezőanyag nem a nyersolajból kerül a benzinekbe, ezt a felhasználó igényli. A MOL az igényeknek megfelelő arányban gyárt ólmozott és ólmozatlan benzint. Az ólmozott benzin ólomtartalmát is fokozatosan csökkentik, 1986-ban még 0,6 g/liter, 1991 óta már csak 0,15 g/liter volt az ólomkoncentráció. Ez az érték megfelel a j elenlegi EU

előírásokban található 0,15 g/l értéknek. Az ólmozott benzinek ólomtartalmának csökkenéséből és az ólommentes benzin elterjedéséből adódóan az éves ólomkibocsátás a 5-2.ábra szerint alakult 1985-96 között [1]. A jelenlegi forgalomnak ma már 70 %-a az ólommentes benzin. 33 Az ólomemisszió csökkenése 1985-96 között 1000 900 800 tonna 700 600 500 400 300 200 100 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 0 5-2.ábra Az üzemanyagok minőségét környezetvédelmi szempontból még befolyásolja a gőznyomás, az aromás-, olefin-, benzol- és oxigéntartalom. Ezek korlátozását a nemzetközi szervezetek a termékminőségre vonatkozó követelmények előírásával kívánják megvalósítani. Az európai Auto/Oil Program (AOP-1) a 5-2táblázat szerinti minőségi követelményeket fogalmazta meg (zárójelben a még vitatott értékekkel). A táblázatból látható az, hogy a hazai üzemanyagok megfelelnek az

EU normáknak. A termékek minőségének és mennyiségi arányainak megváltoztatása a beruházáson kívül megváltoztatja a technológiai folyamatok energiaigényét is, azaz a minőségváltás visszahat a saját összkibocsátás értékeire és - a villamosenergia-igény változásán keresztül még az erőművi kibocsátásra is kihatással van. További kutatásokat kell végezni annak érdekében, hogy a termékminőség váltások milyen mértékben változtatják meg a közvetlen és közvetett energiaigényeket, hiszen minden 1 GJ többlethő felhasználás 47 g CO és 70 g NO x kibocsátást, 1 kW h villamos energia felhasználás pedig 0,45 g CO és 0,68 g NO x kibocsátást eredményez. Utóbbihoz még hozzá kell számolni, hogy az átlag hőerőműi villamos energia termelés még por és SO 2 kibocsátással is együtt jár. 34 5-2.táblázat Tulajdonság gőznyomás, kPa hazai hazai jelenlegi jelenlegi 2000-re 2010-re előírás átlag európai

európai tervezett tervezett minőség szabvány átlag 68 70/100 68 60/100 60/100 110 500 300 200 30 70/90 kéntartalom, ppm 500 (150) benzol, tf% 2 1,8 5 2,3 2 (1) 0,7 aromástartalom,% - 35 - 40 45 26 olefintartalom,% 12 - 11 18 5 0,6 2,8 0,6 2,3 2,7 - oxigéntartalom,% 2,5 sűrűség, g/cm3 0,72-0,78 0,75 0,72-0,78 0,72-0,78 min.0,72 Az SO 2 emisszión túl a CO 2 emissziót is csökkentheti, ha a fűtőolaj tüzelésről áttérünk földgáz vagy cseppfolyós gáztüzelésre, ugyanis a földgázban nagyobb a hidrogén aránya, így a füstgázban a vízgőz aránya növekszik a CO 2 rovására. Kutatások folynak a légkört kevésbé szennyező alternatív motorhajtó anyagok keresésére is. A növényi olajok felhasználásával pl több szennyezőanyag kibocsátása is csökkenhet. Az 5-3táblázat a növényi eredetű észterek emissziós mérlegét mutatja [11]. 35 5-3.táblázat dizelolaj 30% észter- észter tartalmú

olaj CO 2 mérleg, mg/kWh 1060593 895448 169174 SO 2 mérleg, mg/kWh 1484 1128 267 CH emisszó mérleg, mg/kWh 2897 2647 2534 Részecske emisszó, mg/kWh 876 639 523 NO x emisszió, mg/kWh 18547 18192 20083 CO emisszió, mg/kWh 2615 2468 2633 Az alternatív tüzelőanyagok felhasználása a fogyasztáson keresztül hat vissza a szénhidrogénipar termelésére és ezen belül az iparág saját kibocsátására. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a termékminőség változása nagyságrenddel nagyobb mértékben hat a hazai szennyezőanyag emisszióra, mint a saját kibocsátások, ezért termékminőség javításának prioritása van a saját környezetvédelmi fejlesztésekhez viszonyítva. A MOL adatszolgáltatása és éves jelentése szerint az RT műszakilag felkészült arra, hogy kizárólag a j elenlegi EU normáknak megfelelő minőségű termékeket állítson elő. 36 6. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos, jelenleg is futó

programok A MOL RT. a 80-as évek végétől tudatos és célirányos környezetvédelmi tevékenységet folytat, kialakította a k örnyezetvédelmi szervezeti rendszerét, és folyamatosan készít környezetvédelmi programokat, amelyek nagy része az EU csatlakozással függ össze. A környezetközpontú irányítási rendszer fokozatos bevezetéséről 1994-ben született döntés. Ennek keretében elsőként a Tiszai Finomító elnyerte az ISO 14001 szerinti tanúsítást. A program keretében más telephelyeken is folyik a r endszer próbaműködtetése, a belső auditok lebonyolítása, illetve a bevezetés értékelemzéssel történő előkészítése. A programnak része a levegőtisztaság-védelem, lényege az önkéntes magatartás, amely vállalja a környezetvédelmi teljesítmények folyamatos javítását. 6.1 Termékfejlesztési program A műszaki-gazdasági jellegű programok közül a levegő tisztaságának védelmére, illetve javítására legnagyobb hatással

a termékfejlesztési program van. Ennek keretén belül központi célkitűzés a motorhajtó anyagok ólom és kén, valamint a tüzelő ill. fűtőolajok kéntartalmának csökkentése A termékek minőségét fokozatosan az EU normákhoz igazítják. A teljes átállás műszaki feltételei megvannak, ennek ütemezése elsősorban a kereslet alakulásától függ. Az előző programnak része a kénmentesítés alprogram. Ennek egy része (Dunai Finomító kénkinyerési technológiája, NKBŰ kénhidrogén mentesítő technológiája) megvalósult, ám 2000-ig a H 2 S leválasztást még további 35 tonna/év kapacitással növelni kívánják, így gyakorlatilag minden távvezetékre adott gáz kénmentes lenne. 6.2 Gázmotorok emissziócsökkentő programja Folyamatosan fut a gázmotorok emissziócsökkentő programja, aminek 37 keretében 1998. vé géig teljesíteni kell a 32/1993 KTM rendelet által előírt követelményeket. Bár a program 91 db berendezést érint,

ennek ellenére, az 1996-os adatok között még nem találkoztunk a jelenleginél alacsonyabb kibocsátásra átalakított vagy felújított géppel. Az általunk hozzáférhető adatok alapján az emissziócsökkentést kizárólag katalizátorokkal kívánják megvalósítani, a hőhasznosítás, mint közvetett emissziócsökkentési lehetőség, nem szerepel a programban. Hasonlóan foglalkoznak a gázturbinák emissziócsökkentési lehetőségeivel is, ebben a témakörben azonban még csak a lehetőségek felkutatása, ajánlatok bekérése folyik. 6.3 VOC csökkentési program A VOC csökkentését célozza a belső úszótetők kialakításának programja. Az 1990-ben indult program keretében eddig 70 db merevtetős tartályt láttak el belső úszótetővel és ezzel átlagosan évi 5000 tonna szénhidrogén gőz kibocsátását akadályozzák meg. A töltő és lefejtő rendszerek zárttá tétele szintén több éves, folyamatban lévő program. Ennek keretében a

vasúti és közúti tartálytöltő telepeket olyan CH visszanyerő rendszerrel látják el, amelyekkel a tartályokból kiszorított púrnagáz gőzének szénhidrogén tartalmát lehet kinyerni. Ezzel a rendszerrel 1996-ban már közel 3000 tonna VOC kibocsátását sikerült megakadályozni. 6.4 MOL 2000 program A benzinkutak emissziócsökkentő programja a MOL 2000 elnevezésű program. A MOL 2000 típusú töltőállomások egyik jellegzetessége a gázingás, ill. gázliftes töltés, azaz a tartályok párnagázainak visszavezetéses technológiája. A Magyarországon üzemelő MOL töltőállomások közül jelenleg 137 db átalakított és 153 új , a MOL 2000-nek megfelelő benzinkút üzemel. A fejlesztési program végére mintegy 340-re növekszik az ilyen típusú kutak száma. Itt meg kell jegyezni, hogy jelenleg kb. 1600 db be nzinkút üzemel Magyarországon, ezek nagy része azonban nem a MOL tulajdonában van. Az emissziócsökkentés ez utóbbiaknál 38 is

várható, mivel az új töltőállomások csak akkor kaphatnak üzemeltetési engedélyt, ha legalább gázliftes tartálytöltést alkalmaznak. 6.5 Maradékkonverziós program A finomítók egyik jelentős programja a maradékkonverziós program, amelynek keretében a feldolgozási maradékból részben kokszot, részben hidrogénezéssel további terméket állítanak elő. A kinyert kokszot egyelőre veszélyes hulladékként kezelik, de másodlagos tüzelőanyaggá történő átminősítése folyamatban van. A termikus kezeléssel kapott koksznak a kéntartalma kisebb, a karbontartalma (és ezzel fűtőértéke) nagyobb, mint a hazai szeneké. Ebből következően, ha széntüzelést váltunk ki vele, elsősorban a SO 2 , de kismértékben a CO és NO x kibocsátás is csökken. 6.6 NOx csökkentési program A MOL egész területén folyamatban van a tüzelőberendezések égőinek alacsony NO x kibocsátású égőkre történő cseréje. A program folyamatos, a mintegy 700

égő cseréje időben és anyagi forrásban is jelentős tétel. Végül meg kell még említeni a finomítók területén lévő két hulladékégető rekonstrukcióját. A hulladékégetők a másra már nem használható szilárd és folyékony maradékok ártalmatlanítását végzi. Az éppen befejeződött rekonstrukció eredményeképpen a hulladékégetők kibocsátása jelentősen csökkent. 39 7. Az EU csatlakozás lehetséges forgatókönyvei A következő évek lehetséges fejlesztési stratégiáit - minél rövidebb távról van szó, annál inkább – egyrészről a meglévő környezeti feltételek, ill. a már folyamatban lévő változások határozzák be. Az előző fejezetben tárgyalt környezetvédelmi programok már elindultak, azok egyes fázisai jól körülhatároltak, így az egyes forgatókönyvekben ezeknél legfeljebb az ütemezésen lehet és érdemes változtatni. Egy másik fontos szempont, hogy a hazai szabályozásban folyamatosan megjelenő

EU-konform technológiai kibocsátási határértékek betartása kötelezővé válik, ezeknek eleget kell tenni. A technológiai kibocsátási normák két szempontból is lényegesek: egyrészt a saját, termelésből adódó kibocsátásokat kell ehhez igazítani, másrészt olyan termékeket kell gyártani, amelyekkel ezek a kibocsátási határértékek betarthatók. Végül a megvalósításnál fontos szempont az anyagi források megléte, a ráfordítások ütemezhetősége. Ezzel a kérdéssel - üzleti adatok hiányában - itt nem tudunk foglalkozni. Mindezek figyelembe vételével három forgatókönyv vázlatot állítottunk össze az alábbi szempontok figyelembevételével: * a termékfejlesztés elsődlegessége * a saját kibocsátások csökkentésének elsődlegessége * a környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolása 40 7.1 A termékfejlesztés elsődlegessége Ide tartozik szinte valamennyi finomítói technológia fejlesztése, a

kénkinyerő és más kénmentesítő technológiák programja. A termékfejlesztés elsősorban a finomítókat érinti. Ennek hátránya, hogy az amúgyis nagy, összefüggő területen elhelyezkedő ipartelepeken a fejlesztéshez szükséges többlet-energiaigény jelentkezik, ami tovább terheli a környezetet. Előnye viszont, hogy növekszik a finomítók versenyképessége, ha bárhol eladható termékeket képes előállítani, a hazai feldolgozáson túl, bérfeldolgozással további forrásokat teremthet a további fejlesztésekhez. Mivel a szénhidrogén ipar termékeinek legnagyobb része tüzelő ill. motorhajtó anyag, a kisebb káros emissziót eredményező termékek forgalmazásával lényegesen nagyobb mértékben járulnak hozzá a légszennyezettség csökkentéséhez, mint a saját (termelési) kibocsátások csökkenésével. Az előző fejezetekben leírtuk, hogy a MOL RT ma már képes mindegyik termékében a jelenlegi EU-normák betartására, és várhatóan

a szigorodó normákat is követni tudja. A termékstruktúra változását elsősorban a piac szabályozza. A hazai gépkocsiállomány pl. nem teszi lehetővé az ólmozott benzinek megszüntetését A tüzelő és fűtőolajok kéntartalmának csökkentése ugyan nem okoz műszaki problémát a felhasználóknál, de a kénkinyerés költsége rárakódik a termék árára. Ez - ha csak valamilyen adminisztratív beavatkozás (pl. adócsökkentés) nem történik - csökkenti a keresletet, a k isebb forgalom visszahat a t ermelésre, azaz csökken a fejlesztésre fordítható forrás. A kisebb kereslet nem feltétlenül jelent tüzelőanyag megtakarítást, várhatóan megnő a bizonytalan eredetű tüzelőanyag felhasználása, ami valószínűleg károsabb a légkör tisztaságára. A szigorú technológiai határértékek bevezetése természetesen nem akadályozza meg a rossz minőségű olaj felhasználását. A kisfogyasztókra (140 kW alatt) 41 egyáltalán nincs

mérési kötelezettség előírva, a nagyobb kommunális és technológiai fogyasztók pedig évente egyszer mérnek emissziós paramétereket. A tüzelőolajat - ahol ez lehetséges - egyre többen helyettesítik vezetékes földgázzal, illetve ahol ez nem lehetséges, cseppfolyós gázzal (propán vagy propánbután, de ez kevésbé jellemző). Mindkét tüzelőanyag váltás - szinte valamennyi szennyezőanyag és a CO 2 szempontjából is - kedvezően hat a levegő minőségére. A termékminőség fejlesztésének elsődlegessége visszahat a termékek előállításával okozott légszennyezésre is: − a termékfejlesztés háttérbe szorítja a s aját légszennyezés csökkentésére, és az energiahatékonyság növelésére fordítható eszközöket, csökkenti az ilyen célú forrásokat − a folyamatosan megjelenő technológiai határértékek (forráshiány miatt) nem lesznek betarthatók, a k örnyezetvédelmi bírságok és/vagy az egyes technológiák

leállítása tovább csökkentik a fejlesztésre fordítható forrásokat − különösen a kénmentesítés területén várhatóan az olcsóbb, véggázégetéses kénhidrogén kinyerési technológia alkalmazása kerül előtérbe, amivel az összkibocsátás nem csökken, csak az emissziós forrás helye változik meg − végül a t ermékfejlesztés minden esetben többletenergia-ráfordítással jár, azaz közvetett légszennyezést okoz. Ennek hatását minden esetben figyelembe kell venni 7.2 Saját kibocsátások csökkentése Ide tartozik a gázmotoros program, a belső úszótetők programja, a tartálytöltések és lefejtések zárttá tételének programja, és az alacsony NO x kibocsátású égők programja. Ide sorolható még a maradékkonverziós program és a hulladékégetési program is. Előbbi azért, mert olyan szilárd éghető anyagot (kokszot) állítanak elő, aminek égetésterméke kevésbé szennyező, mint az átlagos szilárd (szén)

tüzelőanyagoké, az utóbbi pedig azért, mert a hulladék helyben történő elégetésével elmarad a hulladékégetőbe történő szállítás (közlekedési) kibocsátása. 42 Minél feszítettebb az emissziócsökkentés programja, annál inkább várható a technológiák konzerválása. Ezeknek a programoknak az előtérbe helyezésével csökken leggyorsabban a környezetvédelmi bírságok összege, az így felszabadított források további fejlesztésre fordíthatók. Ennek a forgatókönyvnek a hátránya, hogy hosszútávon jelentős többletköltséggel jár, hiszen füstgáztisztító berendezéseket és alacsony NO x kibocsátású égőket szerel fel olyan gázmotorokra és tüzelőberendezésekre, amelyek teljesítménye egy későbbi energiacsökkentési program keretében esetleg 10-20%-kal is csökken, vagy egyes tüzelőberendezések teljesen megszűnnek. A folyamatot az teszi még kedvezőtlenebbé, hogy a csökkentett teljesítménnyel üzemelő

energiaellátó rendszerek füstgáztisztító berendezéseinek üzemeltetési pontjai is eltérnek a névleges értéktől, ezzel hatásosságuk (hatásfokuk) is csökken. Fentiek figyelembevételével elsőbbséget javasolunk a belső úszótetős programnak és a t artály töltés-lefejtés VOC-csökkentő programjának, hiszen ez független a saját energiafogyasztás mértékétől. Viszonylag függetleníthető az energiaracionalizálási programtól a távvezetéki gázturbinák rekonstrukciós programja, mivel itt jellegénél fogva nem sok lehetőség van az üzemen belüli hőhasznosításra. A gázmotorok katalizátoros programját úgy javasoljuk módosítani, hogy mindenütt megmaradjon egy későbbi (vagy a programmal párhuzamos) hőhasznosítás lehetősége. A finomítói technológiák hőtermelő berendezéseiből csak azokat a berendezéseket (heaterek, csőkemencék, közvetlen fűtésű berendezések) kellene korszerűsíteni, amelyek már az EU

normáknak megfelelő termékeket gyártó technológiákat szolgálnak ki. A központi hőellátó berendezések (kazánházak) égőcseréit csak egy átfogó energiaracionalizáló programmal közösen javasoljuk megvalósítani. 43 7.3 Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolása Az utóbbi évek technológiai fejlesztéseinél a s zakágazat és a v állalati szintű vezetés is tudatosan törekszik az energiahatékonyság növelésére és ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi követelmények (ezen belül a levegőtisztaságvédelmi követelmények) betartására. Ugyanakkor a fejlesztés még ma is blokk-orientált: szinte alig van energetikai kapcsolat az egyes blokkok között, és a környezetvédelmi beruházásoknál sem vizsgálják a többletenergia-igény okozta másodlagos környezetszennyezést. Ebben a véleményünkben erősít meg az elmúlt években a bányászati ágazatban végzett néhány veszteség-feltárási munkánk,

amelyek rámutattak arra, hogy egyes telephelyeken 20-30%-os nagyságrendben is lehetne primerenergiát megtakarítani a hőtermelő és hőfogyasztó blokkok összekapcsolásával [14][15]. Hasonló módon, ma még kihasználatlan veszteségerergia-forrás a folyamatokban technológiailag szükséges nyomásesések energetikai hasznosítása, azaz a fojtások kiváltása helyi turbinákkal. Az ilyen lehetőségek kihasználására hazai kutatási eredmények és kísérleti mérések is vannak [16]. Véleményünk szerint az energetikai és környezetvédelmi fejlesztés összekapcsolása eredményeinek ismeretében van csak lehetőség a környezetterhelést lényegesen csökkenteni. A MOL RT publikált fejlesztési programjainak ismeretében feltételezhető, hogy a hazai szénhidrogénipar - bármelyik forgatókönyvet is választja - 2-4 éven belül valamennyi EU elvárásnak képes eleget tenni. A saját kibocsátások csökkentésének programja azt célozza, hogy

az ipar területén korszerű porleválasztókat és alacsony NO x kibocsátású égőberendezéseket telepítsenek, illetve a jelenleg nem megfelelő berendezéseket az EU előírásokat is teljesítő berendezésekre cseréljék le. 44 7.4 A forgatókönyvek elemzése és értékelése Forgatókönyvek 7.1 7.2 termékfejlesztés saját kibocsátás 7.3 Kv.-i és energ.-i fejl csökkentése együtt A Jelenlegi állapot . a hazai előírásoknak - megfelel igen részben nincs előírás - nem felel meg - - - - intézkedés szükséges igen igen igen - megfelel részben - nincs előírás - nem felel meg - nem - - intézkedés szükséges igen igen igen igen - igen igen igen igen igen igen igen 3-5 év 3-5 év 5-7 év B A jelenlegi EU-előírásoknak . C Az EU-csatlakozásig teendő intéz. kedések (2002-2005 közötti csatlakozást feltételezve) technológiai korszerűsítés berendezések korszerűsítése új berendezések

létesítése D Az intézkedések végrehajtásának . várható időtartama 45 E. A végrehajtás utáni levegőtisztaság javul lényegesen helyzete javul javul F. Költség-igényesség (Mi USD) 20,0-25,0 15,0-20,0 nagy G Költségforrás saját saját saját+KValap . (70% + 30%) A forgatókönyvek elemzése során az alábbi megállapításra jutottunk: 1. A termékfejlesztés nevű forgatókönyv a finomítók esetében egyértelmű kibocsátás csökkentési lehetőségeket kínál fel. Az országban működő 4 finomító, amit a MOL Rt. működtet: − A Százhalombattai Dunai Finomító 8,5 Millió t/év kapacitással a 70-es évek telepítése a 8 0-as években épült korszerű amerikai technológiájú katalitikus krakküzemmel, − A Tiszai Finomító 3 millió t/év feldolgozói kapacitással gázolaj kénmentesítéssel és elemi kén kinyerésére alkalmas technológiával, − Az Almásfüzitői Finomító kenőanyag gyártását szolgálja, − A

Zalai Finomító 500.000 t/év kapacitású célfinomító, amely kiváló minőségű bitumentermék előállítására alkalmas. A termékfejlesztésben a MOL Rt elsősorban a benzin ólomtartalmának csökkentésében lépett hatékonyan, valamint ag ázolaj kéntartalmának csökkentésében volt eredményes. Az EU-előírások az ólmozott benzinre 0,15 gPb/l, amit a MOL termékek 1991ben - a bevezetett technológiai javítások révén - elértek. Jelenleg az ólmozott termék az összes benzin mintegy 30%-a, amit 2000-ig feltehetően ólmozatlannal kell felváltani. 46 Az európai finomítók környezetvédelmi szövetsége kidolgozott egy minőségfejlesztési tervezetet, amely az EU direktívák megfogalmazásához ad támpontot. Az ólomtartalom vonatkozásában a termék eléri ill. teljesíti az EU elvárásokat, a kéntartalom azonban a tüzelőolaj termékeknél további csökkentésre szorul. Ennek teljesítéséhez kéntelenítő berendezéseket kell

alkalmazni. A program teljesítése a légszennyező kibocsátások csökkenését vonja maga után. 2. A saját kibocsátások csökkentésének forgatókönyve az a változat, amelyet a lépcsőzetesség elvének megfelelően kell végrehajtani. Ez egyrészről a teljes tartálypark belső úszótetős tartállyá való átalakítását, másrészről a töltő-lefejtő tárolók páragőzének visszavezetését jelenti. A MOL Rt. a programot 1990-ben kezdte a t artályoknál és mára elérte a 9 5%-os VOC visszatartást. A program várhatóan 2006-ra befejeződik A MOL 2000-jelű program pedig biztosítja a töltőállomások benzingőz visszanyerését, amit a MOL kutakon kívül valamennyi töltőállomáson tanácsos bevezetni. Ezt a programot a MOL Rt eddigi eredményeit is figyelembe véve az EU-csatlakozás időpontjáig képes végrehajtani. 3. A környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolásának forgatókönyve egy olyan energetikai korszerűsítés

lehetőségét kínálja, aminek eredményeként az energia-megtakarításon túl jelentős környezetvédelmi javulás is várható. Noha ezeket a “kapcsolásokat” sem az EU-tagországokban sem hazánkban nem teszik kötelezővé, sok projekt így támogatja az energiafelhasználás hatékonyságának növelését. Ebből egyenesen következik az, hogy a kevesebb primer energiahordozó eltüzelése nagyobb hatásfokkal és kihasználással az összes légszennyező-kibocsátás csökkenéséhez vezet. (Konkrétan itt a kapcsolt hő- és villamos energia termelésre és az iparág területén történő hulladékhő hasznosítására kell gondolnunk.) Pályázati úton a pénzügyi források jó részének az energiahatékonysági és a k örnyezetvédelmi támogatások 47 elnyerése folytán lehet jutni. Ez a forgatókönyv függetlenül az EU-csatlakozási szándéktól elkezdhető ill. folytatható és végrehajtásával az EU-csatlakozásunk időpontjában már igen jó

eredményeket produkál a káros környezeti hatások csökkentése terén. 48 I. Függelék Összegzés 1. Az EU csatlakozáshoz kapcsolódó átállási forgatókönyvek A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a feldolgozás levegőtisztaság-védelmi kérdéseivel foglalkozva elsősorban az ágazat struktúrájában fellelhető sajátos tényezőkkel számolunk. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az energiaszektor e fontos ágazata szervesen kapcsolódik a nemzetközi végkeringésbe, így a hazai környezetvédelmi szabályozás előírásainak való megfelelésen túl igazodnia kell az érvényben lévő nemzetközi előírásokhoz is. Magyarországon a legfontosabb szereplő e témakörben a MOL Rt., amely átfogja az ágazat teljes területét, így a kutatást, a termelést, a feldolgozást és az elosztást. A kőolaj és gázipari termékek előállításában és forgalmazásában a MOL Rt szerepét mutatják az alábbi statisztikák: A MOL Rt.

Részesedése a hazai piacon: − benzin 80% felett, − bitumen 90% felett, − kenőanyag 60% felett, − gáz- és fűtőolaj csaknem 100% − tüzelőolaj 60% felett. Az évi 24,0-25,0 Millió tonna olajegyenértékre átszámított teljes hazai energiafelhasználásban - 1994 évi adat - az olaj és a g áz együttesen 16,0-16,5 Millió tonna értéket képvisel. Az iparágnak a levegőszennyező anyagok kibocsátásában való szerepére feltétlen figyelemmel kell lenni. Amíg a h azai energiafelhasználás 60-65%-át látja el az ágazat, addig a h azai összkibocsátáshoz viszonyítva saját szennyezőanyag kibocsátása 1-2% az SO 2 , CO és NO x vonatkozásában. 49 A nagy energia-felhasználók által kibocsátott légszennyezők mennyisége a termékek minőségétől függ. A fentiek előrebocsátásával három forgatókönyvet mutattunk be, amelyek kialakításánál az 1994-1996 évek bázisadatait használtuk fel. A. Forgatókönyv: A termékfejlesztés

elsődlegessége Ez a forgatókönyv olyan alternatívát jelent, amelyen keresztül nagymértékben befolyásolható a levegő szennyezőanyaggal való terhelése. A termékminőség javítása azért is elsődleges, mert a benzin minőségén keresztül a járművek légszennyező kibocsátását lehet lényegesen csökkenteni. A jelenlegi hazai előírás kéntartalomban benzinre 500 ppm, azonos az európai szabvánnyal. A valóságban ennél alacsonyabb az átlag 2000-re és 2010-re várható szigorítás, ami 200 ppm illetve 30 ppm-re tervezi az európai előírási normákat. Ugyancsak hasonló mértékű szigorításokra van kilátás a gáz- és fűtőolaj minőségre vonatkozóan is. Az EU-csatlakozás érdekében tehát a technológia korszerűsítését, a kénkinyerő technológia létesítését és kapacitás bővítését ösztönző beavatkozás szükséges. Az alternatíva átfutási ideje 3-5 év. Mivel azonban a jelenlegi termékminőség megfelel az

EU-előírásoknak, a csatlakozás időpontjáig e területen a jelenlegi termékminőség tartása ill. stabilizálása a fő feladat A csatlakozás időpontját követően szigorítások várhatók. A berendezések korszerűsítése és új berendezések létesítése, bár jelentős költségigénnyel jár, nagymértékű légszennyezés csökkenést von maga után. Jelentősen hozzájárul még a légszennyezés csökkentéséhez a tüzelőolaj kéntartalmának csökkentése, tekintettel arra, hogy a legfőbb energiahordozó felhasználók az erőművek és a hőszolgáltató művek. B. Forgatókönyv: A saját kibocsátások csökkentése 50 Ez a fejlesztési alternatíva a termelő és feldolgozó telepeken létező tárolók, töltő és lefejtő-berendezések, a technológiát kiszolgáló tüzelő-égető- és hajtóberendezések által történő légszennyező kibocsátások csökkentésére ad útmutatást. A már eddig is végrehajtott és e tárgykörbe tartozó

intézkedések következtében jelentősen javult a légszennyező kibocsátás. Megkezdett programról van szó, ami a meglévő tárolópark szerkezeti átalakításával hozzájárul ahhoz, hogy a tartályok kilégzőin távozó illékony szerves vegyületek (VOC) visszakerüljenek a rendszerbe, és ne a légteret szennyezzék. Az EU irányelvek (EU 94/63 EEC) követelményeit a hazai jogharmonizációs folyamatban a 9/1995 KTM rendelet kerete között tették kötelező gyakorlattá. A program végrehajtása szükséges ahhoz, hogy ennek az irányelvnek a hazai berendezések megfeleljenek. Eredményként lényegesen csökken a toxikus és a potenciális illékony szénhidrogének levegőbe jutása. Ugyanebben a programban kell végrehajtani azokat a f ejlesztéseket is, amelyek a töltőállomásokon a tankoláskor keletkező benzingőznek a rendszerbe való visszajuttatását célozzák. A benzinkutak átalakítására a MOL 2000 szabvány ad eligazítást Fontos az, hogy az

országban működő valamennyi töltőállomáson ez a rendszer működjön, ne csak a MOL Rt üzemeltetésében lévő mintegy 340 állomáson, hanem a nem MOL tulajdonban lévő további 1300-1400 állomáson is. Az intézkedések végrehajtásának átfutási ideje 3-5 év. Ezalatt sor kerülhet az EUcsatlakozásra, és a létesítmények fejlettsége is eléri az EU-direktívákban megkívánt szintet Másik fontos része ennek a forgatókönyvnek az NO x kibocsátások tudatos csökkentése azáltal, hogy a tüzelőberendezésekre alacsony (LOWNOX) NO x kibocsátású égőket kell beszerelni. Ezt még a csatlakozás előtt végre kell hajtani Természetesen ennek a programnak a megvalósítása nagyon költségigényes, azonban az NO x kibocsátásban lényeges csökkenést lehet elérni. A költségek fedezésekor saját és külső forrásra egyaránt szükség van. A szerkezeti átalakítások a berendezések rendszeres felújítása keretében elvégezhetők, ám az alacsony

NO x kibocsátásra való törekvés megvalósításához már külső pénzforrásokat kell igénybe venni. 51 C. Forgatókönyv: Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések összekapcsolása Erre a forgatókönyv változatra hazai és EU direktívák nincsenek, de számos energetikai és környezetvédelmi projekt nyújt ajánlásokat a kapcsolatban létező előnyök kihasználására. Vizsgálatok során kidolgozott tanulmányok is azt igazolják, hogy az iparág számos létesítményében az energiafelhasználás csökkenthető azáltal, hogy a felhasznált primer energiahordozót a lehető legnagyobb hatékonysággal alakítjuk át. Ezáltal csökkenthető a felhasznált energiahordozó mennyisége, ezzel együtt pedig a légszennyezők kibocsátása. Ezen alternatíva megvalósítása során szükség van − technológiai korszerűsítésre − meglevő berendezések korszerűsítésére és − új berendezések létesítésére. Az intézkedések - hosszabb távon

- 5-7 év alatt hajthatók végre, az eredmény az energia megtakarításban és a légszennyező kibocsátások csökkenésében jelentkezik. A pénzforrásul saját forráson túl az energiaracionalizálási projectek és a környezetvédelmi támogatások szolgálnak. 2. Következtetések A konkrét adatok tekintetében a fontosabbak a tanulmányban megtalálhatók. Az általános jellegű következtetéseket illetően az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. A kőolaj- és földgázkutatás, termelés és feldolgozás ágazatában biztosított a g azdasági fejlődés és a jövedelmezőség. Azokat a lépéseket, amelyeket az EU-hoz való csatlakozásunk kapcsán ezen ágazatban meg kell tenni, azokat a technológiai és a műszaki fejlődés úgyis kikövetelné. 2. Az iparág fejlettségi színvonala közel megegyezik az EU tagországaiban lévővel A légszennyező kibocsátások csökkentésére az iparág eddig is hatékony programokat állított fel, azokat jórészt

már véghezvitte, a továbbiakat pedig konzekvensen hajtja végre. 3. A termékminőség tekintetében elmondható, hogy azok nagyrészt megfelelnek mind a hazai mind az EU előírásoknak. Azokon a területeken, ahol hátul maradunk, a beavatkozás folyamatban van. 4. Ami az ágazat technológiáit és berendezés parkját illeti, ajánlatos az A, B, C 52 forgatókönyvekben leírt ötletekre részletes projekteket készíteni és azokat a feltételezett EUcsatlakozás időpontjához mérten ütemezni. 53 Hivatkozások [1] Egészségvédelem, biztonság, környezetvédelem éves jelentés = MOL RT, Bp., 1997 [2] Statisztikai Évkönyv, 1996 = KSH, Bp., 1997 [3] Energiapolitika Magyarország. 1995 évi felmérés = International Energy Agency, Paris, 1996 [4] ERDŐS P.-né: A Dunai Finomító környezetvédelmi problémái és ezek megoldása a jogi szabályozás tükrében = OMBKE XXII. Vándorgyűlés és kiállítás, Tihany, 1993 okt 6-9 [5] JACOBSEN, A.:

Szénhidrogén gőzök visszanyerése = OMBKE XXII Vándorgyűlés és kiállítás, Tihany, 1993. okt 6-9 [6] UDVARDI G.: Depletion-technical Problems in Nagylengyel Oil Field = Kőolaj és Földgáz, 29 (129) évf. 7sz (1996) pp 186-191 [7] SZABÓ Z. - LENDVAI Z - BELLA Z: A Barcs Ny-mezővel kapcsolatos üzemeltetési tapasztalatok = Kőolaj és Földgáz, 29. (129) évf 5sz (1996) pp 122-127 [8] KURUCZ I. - VÁGÓ Á: A levegő tisztaságának védelme a szénhidrogén-bányászatban = Kőolaj és Földgáz, 29. (129) évf 9sz (1996) pp 245-248 BATTANCS - NÉMETH - SIKLÓS - SIMON - ZSOLT: Környezetkímélő technológiák előretörése a finomítóiparban = OMBKE XXII.Vándorgyűlés és kiállítás, Tihany, 1993 VÁGÓ Á.: Helyhez kötött gázmotorok károsanyag-emissziójának csökkentése = OMBKE XXII.Vándorgyűlés és kiállítás, Tihany, 1993 [9] [10] [11] POITRAT, E.: Ecological assesment of RME in comparison with the mineral fuel [12] VERES G. - BALIKÓ

S: Producing Energy from Low-Heat-Value Natural Gases = Periodica Polytechnica, Vol.27 No3 (1983) pp139-156 [13] BALIKÓ S.: Nagy CO 2 tartalmú földgázok energetikai hasznosításának környezetvédelmi szempontjai = Kézirat, 1998. [14] ZSEBIK A. - MÁDAI S - BALIKÓ S: Elvi javaslatok a Nagykanizsai Bányászati Üzem energiamérlegének javítására = Kőolaj és Földgáz, 29.(129) évf 12 sz (1996 december) pp349-354 [15] ZSEBIK A. - BALIKÓ S: Fűtés-hűtés integrálása, ipari hulladékhő hasznosítás, Energiagazdálkodás, XXXVIII. évf 1997 10sz pp 443-450 [16] PENNINGER A. - LEZSOVITS F - MEGGYES A: Mini Cogeneration System from Pressure Reduction = PROCEEDINGS, Tata Hungary, 1997. május 25-28 (Szervező BME Kalorikus Gépek Tanszék) 54