Egészségügy | Anatómia » Anatómia tételek, 2005

1 Anatómia tételek – 2005 1.a) A sejtek felépítése és életműködései Sejt cellula Sejt membrán külső környezettel kommunikál Nucleus setmag Sejtmaghártya Cytoplasma sejtplazma Sejt magban található a gén örökítő magja a DNS. Aktív mozgásra képes pld.: ondó Aktív mozgásra nem képes: petesejt. Elkötelezett-e a sejt, vagy sem? Nem elkötelezett: hám-, kötőszövet Elkötelezett: idegsejt Működésük: Külső környezettel szoros kommunikációban van. Glükózt vesz fel, ehhez inzulin szükséges. Oxigén felvétel, széndioxid leadás Ion felvétel és ion leadás. Nátrium, Cálium, Calcium++ ion felvétel Ion kicserélődések Sejteknek fehérje termelő képességük van, ezeket kiválasztják. Sejtek osztódáse: - számtartó sejtosztódás – Mitosis (testi sejtek szaporodnak így, hám, egy sejtből kettő lesz.) - Számfelező sejtosztódás – Melosis (Fele génállományt tartalmaz mint az eredeti. Egy sejtben 46 kromoszóma van, 44 db

testi kromoszóma és 2 db XX(nő), vagy XY (ffi) 1.b) A keringés szervrendszerének felépítése I: a szív anatómiája és élettana. Cor szív Mellüreg középső gátorr részében helyezkedik el. Négy ürege van, felül találhatóak a pitvarok, alul a kamrák. Középen található a sövény (SEPTUM) Kamrák és pitvarok között találhatók a Cuspidalis (vitorlás) billenytyűk Bal pitvar és bal kamra között 2 hegyű billentyű, a jobb pitvar és jobb kamra között 3 hegyű billentyű van. Jobb pitvara érkezik be az elhasznált (gyűjtőeres, vénás) vér. A véna a szív felé, az artéria a szívből szállítja el a vért. Véna cava inferior alsó űrös (üres) viszér Véna cava superior felső űrös viszér Arteria pulmonalis tüdő verőér Itt kezdődik a kis vérkör. Tüdőből visszajön a bal pitvarba Véna pulmonalis tüdő viszér, gyűjtőér (4 db van belőle 2 Ez a kis vérkör. Innen megy a bal kamrába, innen indul a fő verőér (aorta)

Aortától indul a nagy vérkör. Szívfal szerkezete: Endocardium szív izomzat Pericardium szívburok (két lemeze van. Fali legkülső, zsigeri közvetlen a szíven van. Pár csepp savós folyadék van köztük, az egymáson való elcsúszást segíti - Szívbelhártya redőzetei, a szív billenytyűk. o Semi lunáris Zsebes billentyűk.(félhold alakú billentyűk Aorta és az artéria pumonaris kilépésénél található. Funkciói: Egyenirányítás, szelepek. Megakadályozzák, hogy a vér vissza, ellentétes irányba áramoljon. Szív vérellátása: Arteria coronaria (koszorú ér) biztosítja a szív vérellátását. Felszálló aortából erednek. Jobb és bal, dexter és siniszter Szív működése: Szív ingerképző és ingervezető rendszere: Autonom (saját) működése van. Vegetatív idegrendszerű működése is részt vesz a szív működés szabályozásában. Ingerképzés: Autonom működés (ritmusos) I. II. III. Szinusz csomó legfőbb ingerképző, jobb

pitvarban található. 70-80/perc ingerületet termel. Pitvar – kamrai csomó, sövényben található, 40-60/perc ingerületet képes képezni. Kamrák közötti sövényben HIS köteg, 20-40/perc ingerületet képes termelni. Vegetatív idegrendszer szabályozása: - Szimpatikus idegrendszer növeli a szív frekvenviát 100/perc, 100/perc felett már káros. A maximum, még elfogadható 200-életkor/perc. Gyorsítja az ingerképzést és az ingervezetést, emeli a szív által kipumpált vér mennyiségét. Paraszimpatikus hatás: Fentiek ellentéte, Csökkenti az ingerképzést, az ingervezetést, csökkenti a szív által kipumpált vér mennyiségét. Paraszimpatikus reflexet kiváltják, lassul. Artéria carotisra gyakorolt hatás (nyaki verőér nyomása), szemre gyakorolt nyomás (csukott szem, lefelé néz, kettőt egyszerre). Hasprés fokozása: lassítja Hideghatás is válthat ki ilyet, garatot üti meg a hideg, szívmegállást eredményez, vízi halott. 3 Szív

ciklus: (3 fázisa van) Systole Szív összehúzódás (vért kipréseli magából) bal kamrából 70-90 ml. (sorba kapcsolt pumpák) Systolsé térfogat Diastole Pausa verő térfogat szív elrenyedése, újra megtelik vérrel. szünet Vérnyomás szabályozása: - Kontraktivitás szív összehúzódási képessége - előterhelés - utóterhelés szívbe visszaáramló vénás vér mennyiségét jelenti milyen ellenállással szemben dolgozik a szív. Bal kamra térfogata Felső négy határozza meg a pulzus térfogatot (70-90 ml) Szív frekvencia 70-80/perc (60-100 közötti frekvencia elfogadható élettanilag. Perc térfogat:Pulzus térfogat x szívfrekvencia = perctérfogat 5-5,5 l/min Teljes perifériás ér ellenállás x pert térfogat = vérnyomás Felső érték – szisztolés Alsó érték – diasztolés 140/90 hgmm-ig normális Szisztolést a szív határozza meg. Alsó: erek állapotától, vesétől függ, artériás vérnyomás. Pulzus amplitudó: szisztolés

és a diasztolés érték különbsége jelöli: normál 50-60 hgmm. Átlagos artériás vérnyomás: diasztolés érték + a pulzus amplitudó 1/3-a 130/70=90 60+20=90 2.a) A szövet fogalma és fajtái Emberi testet felépítő szövetek • tela - szövet • tela epithelialis - hámszövet (felületek hézagmentes beborítása) (mirigyfunkció – kiválasztás) bőr, nyálkahártyák belső üreges szerveket is hámszövet béleli. Ráknak csak azt hívjuk, ami hámszövetből indul ki. (bőr, ajak, húgyhólyag) Kötő és támasztő szövetek: csontszövet, porcszövet, vér – kötőszövet. • tela conjuctivalis - kötőszövet • tela muscularis - izomszövet sima izomszövet – akarattól függetlenül működik, vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll. harántcsíkolt izom : munkaizom, (váz izomzat, akarattól függően működik.) 4 szív izomzat: akaratunktól függetlenül működik, de jobban hasonlít a harántcsíkolt izomra. • tela nervosa -

idegszövet 2.b) A keringés szervrendszerének felépítése II: az artériák, a vénák és a kapillárisok szerkezete. A vérkörök Cor szív Mellüreg középső gátorr részében helyezkedik el. Négy ürege van, felül találhatóak a pitvarok, alul a kamrák. Középen található a sövény (SEPTUM) Kamrák és pitvarok között találhatók a Cuspidalis (vitorlás) billenytyűk Bal pitvar és bal kamra között 2 hegyű billentyű, a jobb pitvar és jobb kamra között 3 hegyű billentyű van. Jobb pitvara érkezik be az elhasznált (gyűjtőeres, vénás) vér. A véna a szív felé, az artéria a szívből szállítja el a vért. Véna cava inferior alsó űrös (üres) viszér Véna cava superior felső űrös viszér Arteria pulmonalis tüdő verőér Itt kezdődik a kis vérkör. Tüdőből visszajön a bal pitvarba Véna pulmonalis tüdő viszér, gyűjtőér (4 db van belőle Ez a kis vérkör. Innen megy a bal kamrába, innen indul a fő verőér (aorta)

Aortától indul a nagy vérkör. Szívfal szerkezete: Endocardium szív izomzat Pericardium szívburok (két lemeze van. Fali legkülső, zsigeri közvetlen a szíven van. Pár csepp savós folyadék van köztük, az egymáson való elcsúszást segíti - Szívbelhártya redőzetei, a szív billenytyűk. o Semi lunáris Zsebes billentyűk.(félhold alakú billentyűk Aorta és az artéria pumonaris kilépésénél található. Funkciói: Egyenirányítás, szelepek. Megakadályozzák, hogy a vér vissza, ellentétes irányba áramoljon. Szív vérellátása: Arteria coronaria (koszorú ér) biztosítja a szív vérellátását. Felszálló aortából erednek. Jobb és bal, dexter és siniszter Szív működése: Szív ingerképző és ingervezető rendszere: Autonom (saját) működése van. Vegetatív idegrendszerű működése is részt vesz a szív működés szabályozásában. Ingerképzés: Autonom működés (ritmusos) 5 Szinusz csomó legfőbb ingerképző, jobb

pitvarban található. 70-80/perc ingerületet termel. V. Pitvar – kamrai csomó, sövényben található, 40-60/perc ingerületet képes képezni. VI. Kamrák közötti sövényben HIS köteg, 20-40/perc ingerületet képes termelni. Vegetatív idegrendszer szabályozása: - Szimpatikus idegrendszer növeli a szív frekvenviát 100/perc, 100/perc felett már káros. A maximum, még elfogadható 200-életkor/perc. Gyorsítja az ingerképzést és az ingervezetést, emeli a szív által kipumpált vér mennyiségét. IV. Paraszimpatikus hatás: Fentiek ellentéte, Csökkenti az ingerképzést, az ingervezetést, csökkenti a szív által kipumpált vér mennyiségét. Paraszimpatikus reflexet kiváltják, lassul. Artéria carotisra gyakorolt hatás (nyaki verőér nyomása), szemre gyakorolt nyomás (csukott szem, lefelé néz, kettőt egyszerre). Hasprés fokozása: lassítja Hideghatás is válthat ki ilyet, garatot üti meg a hideg, szívmegállást eredményez, vízi halott.

Szív ciklus: (3 fázisa van) Systole Szív összehúzódás (vért kipréseli magából) bal kamrából 70-90 ml. (sorba kapcsolt pumpák) Systolsé térfogat Diastole verő térfogat szív elrenyedése, újra megtelik vérrel. Pausa szünet Vérnyomás szabályozása: - Kontraktivitás szív összehúzódási képessége - előterhelés szívbe visszaáramló vénás vér mennyiségét jelenti - utóterhelés milyen ellenállással szemben dolgozik a szív. Bal kamra térfogata Felső négy határozza meg a pulzus térfogatot (70-90 ml) Szív frekvencia 70-80/perc (60-100 közötti frekvencia elfogadható élettanilag. Perc térfogat:Pulzus térfogat x szívfrekvencia = perctérfogat 5-5,5 l/min Teljes perifériás ér ellenállás x pert térfogat = vérnyomás Felső érték – szisztolés Alsó érték – diasztolés 140/90 hgmm-ig normális Szisztolést a szív határozza meg. Alsó: erek állapotától, vesétől függ, artériás vérnyomás. Pulzus amplitudó:

szisztolés és a diasztolés érték különbsége jelöli: normál 50-60 hgmm. Átlagos artériás vérnyomás: diasztolés érték + a pulzus amplitudó 1/3-a 130/70=90 60+20=9 6 3.a) A mozgás szervrendszerének általános jellemzése A csontokról általában: (206 db) Mechanikai védelem, szilárd vázat képez, vérképzés. Speciális funkció: hallásban betöltött szerep Arckoponya: hangadásban betöltött szerep. Csontok csoportosítása: hosszú csöves csontok: (végtagok csontjai) diaphysis - középső rész ( vörös csontvelő, vörösvértest képzés történik itt • epifízis - ízvégeket alkotnak, felszínén porc található. Epifízisben a csontgerendák hálózatosan helyezkednek el. (Trajektorialis szerkezet) Köbös csontok: lábtő, kéztő csontok, csigolyák, lapocka. Pneumatikus (labirintusos) csontok Levegős, hálózatos felépítésű csontok – arckoponya csontjai. Koponya súlyát csökkenti, hangadásban vesz részt. Csontok közötti

összeköttetés: Folyamatos összeköttetések • syndesmosis - szalagos összeköttetés (csigolyák között) • syndhondrosis - porcos összeköttetés(csigolyák,porckorongok) • synostosis - csontos összeköttetés (különálló csontok összecsontosodtak (koponya, keresztcsont) Megszakításos összekötetéses izületek • articulatio - izület • cavum articulare - izületi üreg • synovia - izületi tok legbelső része • capsula articularis - izületi tok Hialin porc – üvegporc cavum articulare (izületi üreg Capsula articularis Synovia (izületi tok legbelső része) Izületi tok Synovia termeli az izületi folyadékot (synovialis folyadék) Obligát alkotói (minden izületben van.) Járulékos izületi alkotó elemek • ligamentum - szalagok (térdizület külső szalagos megtámasztást kap. • bursa - izületi tömlők (izületi folyadék tárolódik benne, nyomáskiegyenlítés) Porcos járulékos elemek: o discus – kerek o menius – hold alaku

porcos kiegészítő A térd két oldalán 1-1 meniscus található. Izületek fajtái, formái: Tengelyek száma és iránya szerint működik. I. Egytengelyű izületek (egy irányba mozdul el.) • ginglymus - ízvégekre merőleges tengely körüli mozgást tesz lehetővé.Pld: ujjpercek közötti izületek • articulacio trochoidea - ízvégekre párhuzamos (fej és 1. nyaki csigolya ízesülése 7 • trochoginglymus - Két tengelyű izületekben van jelen egy izületben. (könyök, térdizület) II. Kéttengelyű izületek • articulacio sellaris - nyeregizület (hüvelykujj alapizület) közelítés-távolítás, hajlítás-feszítés • articulacio ellipsoidea - tojásizület (boka izület) hajlítás-feszités, lábfej kifelé-befelé III. Soktengelyű izületek: Articulacio sphedroidea Gömb alakú. hosszú csöves csontáll izületek, csípő izület forgás is lehetséges Izületek mozgásformái: • flexio • extensio - hajlítás (könyök be) - feszítés

(könyök ki) Végtag hosszát csökkenti – flexio Növeli – extensio Törzshöz távolodik. Alkarnál egytengelyű, • pronatio - borítás (két alkarcsont keresztezi egymást) • supinatio - honyítás ( két alkarcsont nem keresztezi egymást. • abductio - végtagot törzstől távolítok • adductio - végtagot törzshöz közelítem. • rotatio - forgómozgást végez (lábfej körbe) • oircumductio - 360 fokos mozgás, • circum ductio - körbe forgás 3.b) A vér általános tulajdonságai, alakos elemei, vércsoportok. A vér Ph-ja 7,35-7,45 között van. (a szervezet 7,0-7,7 között tudja tolerálni, ezen túlmenően már életveszélyes állapotok lépnek fel. Vörösvértesek felszínén lévő antigén tulajdonságokat jelölik. Több százféle vércsoport rendszert ismerünk. A nálunk használt fő vércsoport rendszer az AB0-rendszer. A és/vagy B, milyen antigén van rajta. Dominánsan öröklődik A-n anti B ellenanyag van., a B-n A ellenanyag van, az

AB-n nincs ellenanyag, A 0-n anti A és anti B is van. Rh. D antigén Vörösvértest antigén 85% + 15 % - 4.a) A csontok általános tulajdonságai, felépítése, szerkezete, járulékos elemei. A csontokat csontszövet építi fel, amely csontsejtből és csontalapállományból áll. A csontszövet kötőszövetből alakult ki. A fiatal kötőszöveti sejtek először fiatal csontsejtekké (osteobalast), majd érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át, melyen alapállományt termelve létrehozzák a csontszövetet. A csonttörésnél is hasonló módon játszódik le a gyógyulás, csak ott először porcszövet jelenik meg, majd ennek lebomlása során alakul át csonttá. 8 A csontsejtek nagy nyúlványos sejtek, nyúlványaik révén összeköttetésben állnak egymással, ami a sejtek táplálkozása során fontos. A csontokat kívülről a csonthártya (periosteum) borítja. Külső kötőszövetes és belső osteoblast rétege van. Szerepe: védi a csontot a

külső hatásoktól, biztosítja a csont vérellátását, a csont idegellátását adja, szabályozza a csont vastagságbeli növekedését a belső rétegét alkotó osteoblastjai segítségével (Csonttörés gyógyulása is csonthártya révén valósul meg.) Ezt követi a compact állomány, majd a spongiosa állomány, végül a velőűr, benne a velővel. Kétféle csontvelő (medulla ossium) van, a vörös csontvelő (medulla ossium rubra) , amely a rövid, lapos, szabálytalan csontokban, valamint a hosszú csöves csontoknak a végrészeiben található. A sárga csontvelő (medulla ossium flava) a hosszú csöves csontok középrészében a velőűrben található, zsírszövetből épül fel. A csontok ízfelszínét izületi porc borítja, mely általában hyalinporc. 4.b) A légzés szervrendszerének felépítése, működése Légzőrendszer anatómiája és élettana: Külső: Szervezet – környezet: Oxigén felvétel – széndioxid leadása Belső légzés:

Sejtszinten a vérből az oxigén felhasználását jelenti. Felső légutak: Orr üreg Cavum Nasi - szűrés - melegítés - párásítás Orr melléküregyek Sinus paranasalis Levegő felmelegitést Hangadás 4 orrmelléküregünk van: Sinus frontalis homloküreg Sinus maxillaris arcüreg Sinus spehenoidalis ékcsonti üreg Cellulae ethmoidalis rostacsonti sejttömeg Összeköttetésben vannak az orrüregek. Orrüregből a garatba Pharynx Larinx garat gége Átmetszetben homokóra szerű szerv Felső üreg Cavum supraglotticum Hangrés (itt vannak a hangszalagok) Ligamentum vocale Alsó üreg Cavum subglotticum Trachea 9 Bronchus Principalis Porcos képződmény - pajzsporc (két lemezből áll – ádámcsutka) - gyűrűporc - kanna porcok (egy pár) Hangrésig felső légút Hangrés alatt alsó légút. Trachea légcső C alakú porcokból épül fel, mögötte található a nyelőcső. Elágazódik 2 fő hörgőre. Bronchus Principalis – dexter Sinister C, majd gyűrű

alakú porcokból áll. Tüdők anatómiája: Pulmo tüdő Páros zsigeri szerv, a mellüregben helyezkedik el. Pulmo dexter, pulmo sinister Lobus lebenyekből épül fel. Jobb oldali 3 lebenyből, bal oldali 2 lebenyből., a szív elvesz a helyből Jobb oldalon felső, alsó, közép lebeny, bal oldalon felső és alsó lebeny. Segment funkcionális egység Mindkét oldal 10-10 segmentből áll. Tüdőt ellátó képletek a tüdőkapuban lépnek be. Hilus pulmonalis tüdőkapu Bronhus principalis Arteria pulmonalis Véna pulmonalis (tüdő kapuban találhatók) Főhörgő tüdőbe belépve tovább oszlik, faág szerűen, 27-szer oszlik kisebb-kisebb ágakra. Legutolsó része a Bronhiolus horgőcske Nem tartalmaz porcot. Szőlőfürt szerűen ágazódnak le a léghólyagocskák Alveolus Tüdőt mellhártya borítja. Pleura léghólyagocskák mellhártya Két lemeze van - zsigeri Tüdő felszínére fekszik Fali, mellkas falát Kevés savós folyadék van közöttük, surlódás

mentes csúszást eredményez. Légzés szabályozása: - Tüdő - Diaphragma rekeszizom - Légzési segédizmok - Légzést irányító idegrendszeri központok o Nyúltvelő o Híd 10 Vegetatív idegrendszer: Szimpatikus: - fokozza a légzésszámot, tágítja a légutakat, csökkenti a légutak nyálkahártyájának váladék elválasztását. Paraszimpatikus: csökkenti a légzésszámot, csökkenti a hörgőket, növeli a légutak nyálkahártyájának váladék elválasztását. Központi idegrendszer szabályozás: Függő: visszatartom, fokozom a légcserét, akaratunktól független szabályozás: Széndioxid szabályozza a légzőközpontot. Vér savasságán keresztül szabályozza a légzőközpontot. Gázok összetétele a légcserében: Belégzés kilégzés O2 21 % 16% CO2 0,04% 4,04 % N2 78% 78% A maradék nemes gázok. 5.a) A csontok összeköttetései, az izületek alkotóelemei, mozgáselemei. Csontok közötti összeköttetés: Folyamatos összeköttetések

• syndesmosis - szalagos összeköttetés (csigolyák között) • syndhondrosis - porcos összeköttetés(csigolyák,porckorongok) • synostosis - csontos összeköttetés (különálló csontok összecsontosodtak (koponya, keresztcsont) Megszakításos összekötetéses izületek • articulatio - izület • cavum articulare - izületi üreg • synovia - izületi tok legbelső része • capsula articularis - izületi tok Hialin porc – üvegporc cavum articulare (izületi üreg Capsula articularis Synovia (izületi tok legbelső része) Izületi tok Synovia termeli az izületi folyadékot (synovialis folyadék) Obligát alkotói (minden izületben van.) Járulékos izületi alkotó elemek • ligamentum - szalagok (térdizület külső szalagos megtámasztást kap. • bursa - izületi tömlők (izületi folyadék tárolódik benne, nyomáskiegyenlítés) Porcos járulékos elemek: o discus – kerek o menius – hold alaku porcos kiegészítő A térd két oldalán 1-1

meniscus található. 11 Izületek fajtái, formái: Tengelyek száma és iránya szerint működik. IV. Egytengelyű izületek (egy irányba mozdul el.) • ginglymus - ízvégekre merőleges tengely körüli mozgást tesz lehetővé.Pld: ujjpercek közötti izületek • articulacio trochoidea - ízvégekre párhuzamos (fej és 1. nyaki csigolya ízesülése • trochoginglymus - Két tengelyű izületekben van jelen egy izületben. (könyök, térdizület) V. Kéttengelyű izületek • articulacio sellaris - nyeregizület (hüvelykujj alapizület) közelítés-távolítás, hajlítás-feszítés • articulacio ellipsoidea - tojásizület (boka izület) hajlítás-feszités, lábfej kifelé-befelé VI. Soktengelyű izületek: Articulacio sphedroidea Gömb alakú. hosszú csöves csontáll izületek, csípő izület forgás is lehetséges Izületek mozgásformái: • flexio • extensio - hajlítás (könyök be) - feszítés (könyök ki) Végtag hosszát csökkenti –

flexio Növeli – extensio Törzshöz távolodik. Alkarnál egytengelyű, • pronatio - borítás (két alkarcsont keresztezi egymást) • supinatio - honyítás ( két alkarcsont nem keresztezi egymást. • abductio - végtagot törzstől távolítok • adductio - végtagot törzshöz közelítem. • rotatio - forgómozgást végez (lábfej körbe) • oircumductio - 360 fokos mozgás, • circum ductio - körbe forgás 5.b) Az emésztés szervrendszere, az emésztés mechanizmusa Emésztő rendszer anatómiája, élettana: Cavum oris szájüreg Lingua nyelv Dens fogak Felülről kemény és a lágy szájpad a garatban folytatódik. Külső és a belső nyelvizmokat különböztetünk meg. Felszínén érző bimbók vannak 20 tejfog, 32 maradandó fog. 4 scadrálisból áll (negyed) középről – nagy metsző fog, kis metsző fog, szemfog, 2 db kis őrlő, 3 db nagy őrlő, a harmadik a bölcsesség fog. 3 pár nagy nyálmirigy: 12 Glandula sublingualis nyelv alatti

mirigy Glandula submandubularos állkapocs alatti mirigy Glan dula parotidea fültő mirigy Fharinx garat Oesophagus (bárzsing) nyelőcső Nyelőcsőnek 3 szakasza van: nyaki szakasz, mellkasi szakasz, hasi szakasz. Ventriculus (gaster) gyomor Cardia felső záró izom Fundus gyomor léghólyag Corpus test Antrum Pilorus alsó záróizom Curvatura görbület Curvatora minor kisgörbület Curvatora maior nagy görbület Cardia (felső gyomor záró izom) Fundus Corpus Antrum Pilorus Vékonybelek: Intestinum tenee - patkóbél – duodenum (12 ujjnyi bél, Hipokratészi állítás) - - epehólyag vezetéke - - hasnyálmirig ide nyílik - - jejunum – éh bél - - ileum – csipőbél (nyiroktüszők találhatók benne, immunvédekezés) • (Peyer féle plakkok Ileum végéig tart a vékonybél Intestinum crassum – vastagbél Vékonybél, és vastag bél közötti billentyű Bauchin billentyű Egyenirányú szerepe van. Coecum vakbél – nyúlványa appendix vermicularis

féregnyúlvány, ez gyullad be (vakbél gyulladás) Colon ascendens felszálló vastagbél Colon transversum haránt vastagbél Colon descendens leszálló vastagbél Colon sigmoideum sigmabél Rectum végbél Anus végbél nyilás Emésztés a tápcsatornában. I. Szájüreg- darabolás, nyállal való keveredés, szénhidrátok emésztése, 7-8 Ph, enyhén lúgos, 13 Enzimek felgyorsítják a lebontást Amiláz Nyelőcső aktiv, perisztatika mozgással továbbítja. II. Gyomor: Fehérjék emésztése P1-.2 savas Pepsin – fehérje bontó enzim Szénhidrátok, zsírok nem emésztődnek. III. Vékonybelekben az összes táplálék emésztése befejeződik. Amiláz végzi: egyszerű szénhidrátok, Monoszacharidok:Glükoz stb. Tripszin- fehérjét emésztő enzim, aminósavak formájában szívódik fel. Zsírok emésztését az epe végzi el. (emulgáló szer) felületaktív anyag Lipáz zsírokat bontó enzim, szírsavak és glicerin képződik. Vékonybélből így szívódik

fel Hasnyálmiriegy termeli az enzimeket. Vastagbélben víz visszaszívás van Itt éri el a széklet a végleges koncentrációt Ballast anyagok: Nem szívódik fel, nem emésztődik meg, széket mennyiségét növeli. Vizet képesek megkötni, rostok, cellulóz. Bélműködést fokozzák Mégvéd a vastagbél ráktól Hepar Máj Legnagyobb emésztő mirigyünk. Jobb bordaív mögött a hasüregben foglal helyet, 1500-1800 gramm. Felszínét egy vastagabb tok borítja Glisson tok Májba a képletek a májkapun lépnek be és ki. vért. Hilus hepaticus Arteria hepatica Véna hepatica Vena portae májkapu máj verőér máj véna viszi a vért gyűjti a hasüregi szervekből a méreganyagot tartalmazó Ductus hepaticus máj epevezeték A máj lebenykés szerkezetű Funkciói: - detoxikálás méregtelenítés - biotranszformáció – molekulát átalakít kevésbé mérgezővé. - - epe termelés - - fehérje termelés - - véralvadási faktorok termelése - - zsírsav és

koleszterin anyagcsere szabályozás - - szénhidrát anyagcsere szabályozás - - vér raktározása - - méhen belüli életben – vörös vértest termelés 6.a) A koponya csontjai és összeköttetései cranium - koponya agykoponya: koponya boltozat (tető), koponya alap arckoponya. • calvaria - koponya boltozat • baseos crani - koponya alap Koponyatetőt alkotó csontok: 14 Csontok között syn ostosis van • os - csont • os frontale - homlokcsont • os temporal - halántékocsont • os pariatale - fali csont • os occipitale - nyakszírt csont Varratok találhatók (sutura) köztük. - Sutura sagitalis középvonali varrat, jobb és a bal csont között található. - Sutura coronaidea – korona varrat - • Sutura lanrdoidea – labda varrat (kb. másfél éves korra csontosodik be - Koponya alap csontjai:  - os frontale - homlokcsont  - clivus - lejtő  Piramis csont Halló járatok, belső fül. Arckoponya csontjai: • os nasale - orrcsont • os

zygomaticum - járom csont • maxilla - felső állkapocs csont • mandibula alsó állkapocs csont Két izület található a fejen • fejbiccentés koponya – nyaki 1-.es izület - articulacio atlanto occipitalis - rágó izület – temporo mandibularis ( módosított egytengelyű izület, laza tokkal) - oldalra nem terhelhető. (az állkapocs vizszintes mozgatása ficam előidézése) 6.b) A kiválasztás szervrendszerének felépítése és működése Vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Ren vese Nephros Páros, bab alakú szerv, a hashártya térben helyezkedik el. Össztömege: a kettőnek együtt kb 300-350 gr között van. A vese makroszkópos vizsgálata: Háti XII. – ágyéki II csigolya magasságában helyezkedik el Jobb oldali fél csigolyányi hellyel lejjebb van. Felső és alsó pólus Glandula suprarenális Hilus renalis Arteria renalis Vena renalis Ureter vese felettimirigy, mellékvese mint a napóleon sapka vesekapu, a vese befelé tekintő

részén van vese verőér (hasi aortából ered vese véna (használt vért viszi el) húgyvezeték Glandula suprarenalis ű 15 (mellékvese Cortex renalis (vese kéregállomány Hilus renalis (vesekapu) Medulla renalis Arteria renalis Vese kelyhek Calix major (nagy)ű Calix minor (kis) Vena renalis Pyelon (vese medence) Mikroszkópos anatomia Nephron Glomerulus vesék működési egysége érgomolyag Bowman tok Vizelet elválasztó és a Vizeletgyűjtő csutorocskák Indulnak ki Érgomolyag (kapilláris gomolyag) nagy felületű kapilláris hálózat. Bomann tok áteresztő tok Hogyan működik: Vesékben áramlik át a vérmennyiség 20-25 %-a (1-1,2 liter/perc) Ultrafiltráció – glumeruszokban történő kiválasztás. Elsődleges vizelet 160-180 liter/nap Ozmozis vízmegkötő anyagok (úgy tud kiválasztódni, ha megFelelő mennyiségű víz van.) Vizelet elvezető csatornácskákból a 99 %-a visszaszívódik. Végleges vizeleti mennyiség 1,52 liter /nap Ph

értéke 4,5-8 között van, lúgos vegyhatású, húsevőknél savasabb a vizelet. Vesében termelődnek hormonok is. Nemcsak kiválasztó szerv, hanem belső elválasztó mirigy is. Renin (hormon) vesék átáramló vér mennyisége csökken, akkor termelődik. Vesén átáramló vér szabályozza Angiotensin II a renin hatására alakul ki, - érösszehúzódást okoz (vérnyomás emelkedik. - Mellékvese kéregállományában az aldoszteron hormon termelését fokozza. - Aldeszteron hatására a vesék gyűjtő csatornácskáiban a víz visszaszívás fokozódni fog Erythropoetin – hormon szabályozza a vöröscsontvelőben a vörösvértestek képzését. (oxigénhiányos állapotban termelődik, hypoxia) 1,25 dihidroxi-colecalciferol (aktív D-vitamin) Csont ásványi anyagainak feldolgozására. Vizelet elvezető rendszer anatómiája: 16 Ureter Vesica urinaria v. urocysta – húgyhólyag sphingter záróizom (2 féle, belső és külső) Speciális hámszövet képezi.

Két rétegben sima izom rostok találhatóak a falában A húgyvezeték húgyhólyagba szájadzásánál vesio ureteralis billentyűk. (nyálkahártya megvastagodás.) Tovább halad a húgycsövön át – urethra és távozik a külvilág felé. A nőknél a húgycső hossza kb. 3-4 cm, a férfiaknál kb 14-16 cm A nőknél a húgyúti fertőzéseket gyakran a végbél baktériumai okozzák. Belső izom akarattól függetlenül, a külső izom akarattól függően működik. 50-80 hgmm-nél jön létre a vizelés. Vegetatív idegrendszer szabályozza a működését, szimpatikus összehúzódást, paraszimpatikus a vizelést. Milyen az egészséges emberi vizelet? 1,5-2 liter /nap, áttetsző, szalmasárga színű, Fajsúlya: 1001-1035 gr között lehet. (Függ a folyadék fogyasztástól és a táplálkozástól) - víz – festék anyag (ami a színét adja (Urobilinogén) májban képződik, a hemoglobin lebomlási termékéből származik. Nyomokban (nagyon pici arányban) cukor

és ionok - Baktériumok – szignifikáns bakteriura (számottevő baktérium ürítés. - 10 az ötödiken/ml 100 000-ig egészséges, felette már húgyúti fertőzés. Centerifugálás után megkapjuk az üledéket: hámsejtek, 1-2 vörösvérsejt. 7.a) A törzs csontjai és összekötetései A gerinc anatómiája • • • • • • • • • • • collumna vertebralis - csontos gerinc – gerincoszlop • vertebra - csigolyák vertebra cervicalis - nyakcsigolya vertebra prominens 7, nyakcsigolya atlas - 1. nyakcsigolya (fejjel izületet alkot art atlanto accipitalis, egytengelyű izület atlanto axialis - izület ven köztük (oldalra fej forgatása) axis - 2. nyakcsigolya dens - nyúlványa vertebra thoracalis - háti csigolyák (12 db, 12 db bordával ízesül hátul vertebra lubalis veretebra sacralis összeforrt. vertebra coccygealis - - ágyéki csigolyák(5 db) - keresztcsonti csigolyák os sacrum, keresztcsont farokcsonti csigolyák (3-5 db) 17 csökevényes

csigolyák, funkciójuk nincs, . atamisztikus jel canalis vertebralis - gerinc csatorna corpus vertebra - csigolya test processus transversus - harántnyúlványok processus spinosus - tövis nyúlvány discus intervertebralis - porckorongok anulus fibrosus - rostos gyűrű, (külső keményebb pulposus - lágy mag Szalagos (folytonos) összeköttetés. • • • • • • - nucleus Összefekvő részeknél izületek jönnek létre - art. zyfapophysealis- kis izületek )csigolyák közötti (lumbágót okozza, nem kimutatható, jól kezelhető masszázzsal. Gerinc görbületei Saggitális tengelyben vannak élettani görbületei. 2 fajta görbülete van Lordózis • • előre konvex görbület nyaki gerincen cervicalis ágyéki gerinctájékon Kyphosis hátrafele - Cervicalis lordózis - Thorocális kyphosis Háti csigolyákhoz ízesülnek a bordák. Lumbális: teherviselés Medulla spinalis gerincvelő A nyúltvelő folytatása. Öreglyuktól a Lumbális 1-2 csigolyáig

tart Gerincvelőre jellemző a szelvényezettség. Annyi gerincvelő szelvény van, ahány csigolya, kivéve a nyaki szakaszt, mert ott eggyel több van. Gerincvelőből lépnek ki elől és hátul idegek, amelyek a csigolyák közötti részeken hagyják el a gerinccsatornát. Foramen intervertebrali csigolyák közötti rés Működése: Akaratunktól független működéseket irányit. Reflex irányítás A gerincvelőben haladnak a mozgató és az érző pályák. (fájdalom, hőérzet) Cauda equinea lófarok (LI-II. utáni gerincvelő folytatása) (idegrost hálóhzatok) Gerincvelőben is agyburkok vannak, lágy agyhártya alatti részben agyvíz. 7.b) A genitális apparátus anatómiája és élettana Reproduktív anatómiája és élettana Megtermékenyítési rendszer 18 Uterus - méh Ovarium – petefészek Tuba uterina – petevezető, v. kürt Az újszülött kislánynál is már 2-300.000 petesejt található petefészkenként Ovulatio – petesejt érés –

mindig csak egyik oldalon. Progreszteron termelés – megtartja a terhességet. Pubertázst követően a férfiaknál folyamatosan érnek a spermiumok. Here – herecsatornácskákon át az ondóvezetékbe – ondóvezeték a húgycsőbe szájadzik. Prosztata – dülmirigy képezi az ondó állományát, közvetlen a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Reprodukció szabályozása: Vegetatív idegrendszeri szabályozás alatt áll a szexuális működésünk. A közösülés gerincvelői működés, nem agyi Merevedés: erekció szabályozása, paraszimpatikus beidegződés alatt áll: ereket tágítja. Ejakuláció – magömlés szimpatikus gerincvelői reflexből történik. 8.a) A gerinc: csigolyák és izületek, a gerinc mozgásai A gerinc anatómiája • • • • • • • • • • collumna vertebralis - csontos gerinc – gerincoszlop • vertebra - csigolyák vertebra cervicalis - nyakcsigolya vertebra prominens 7, nyakcsigolya atlas - 1. nyakcsigolya (fejjel

izületet alkot art atlanto accipitalis, egytengelyű izület atlanto axialis - izület ven köztük (oldalra fej forgatása) axis - 2. nyakcsigolya dens - nyúlványa vertebra thoracalis - háti csigolyák (12 db, 12 db bordával ízesül hátul vertebra lubalis veretebra sacralis összeforrt. - ágyéki csigolyák(5 db) - keresztcsonti csigolyák os sacrum, keresztcsont • vertebra coccygealis farokcsonti csigolyák (3-5 db) csökevényes csigolyák, funkciójuk nincs, . atamisztikus jel • • • • • • canalis vertebralis - gerinc csatorna corpus vertebra - csigolya test processus transversus - harántnyúlványok processus spinosus - tövis nyúlvány discus intervertebralis - porckorongok anulus fibrosus - rostos gyűrű, (külső keményebb pulposus - lágy mag Szalagos (folytonos) összeköttetés. - nucleus 19 Összefekvő részeknél izületek jönnek létre - art. zyfapophysealis- kis izületek )csigolyák közötti (lumbágót okozza, nem kimutatható, jól

kezelhető masszázzsal. Gerinc görbületei Saggitális tengelyben vannak élettani görbületei. 2 fajta görbülete van Lordózis • • előre konvex görbület nyaki gerincen cervicalis ágyéki gerinctájékon Kyphosis hátrafele - Cervicalis lordózis - Thorocális kyphosis Háti csigolyákhoz ízesülnek a bordák. Lumbális: teherviselés Medulla spinalis gerincvelő A nyúltvelő folytatása. Öreglyuktól a Lumbális 1-2 csigolyáig tart Gerincvelőre jellemző a szelvényezettség. Annyi gerincvelő szelvény van, ahány csigolya, kivéve a nyaki szakaszt, mert ott eggyel több van. Gerincvelőből lépnek ki elől és hátul idegek, amelyek a csigolyák közötti részeken hagyják el a gerinccsatornát. Foramen intervertebrali csigolyák közötti rés Működése: Akaratunktól független működéseket irányit. Reflex irányítás A gerincvelőben haladnak a mozgató és az érző pályák. (fájdalom, hőérzet) Cauda equinea lófarok (LI-II. utáni gerincvelő

folytatása) (idegrost hálóhzatok) Gerincvelőben is agyburkok vannak, lágy agyhártya alatti részben agyvíz. Vegetatív idegrendszer: Akaratunktól független életfunkciók szabályozása: Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer Szipatikus idegrendszer: - mellékvese velő része Gerincvelő Stresszhez való alkalmazkodás. Felkészít a harcra, vagy a menekülésre Shejje János féle stressz elmélet pszichoszomatikus tünetek Hatásai a szervezetünkre: - - szív és érrendszeri hatások - - nő a szívfrekvencia - - nő a vérnyomás - - nő a légzésszám, tágulnak a légutak - - gyomor, bélrendszeri hatás fokozódik. Paraszimpatikus idegrendszer: - gerincvelő - - 10. agyi begy bolygó ideg 20 Mindennapi élettani zsigeri funkciók irányítása - légzés - keringés - vizelési - székelési - emésztési folyamatok A nyugalomban lévő szervezet paraszimpatikus állapotban van. Agy idegek (12 pár agyidegünk van) Nervus ideg 1. agyideg Nervus

olfactorius szaglóideg 2. agyideg Nervus opticus látó ideg 3. agyideg Nervus oculomotorius szem mozgató ideg 4. agyideg Nervus abducens távolító ideg (szem oldalnézését szabályozza) 5. agyideg Nervus trigeminus háromosztatú ideg (arc bőrének beidegzését v.) 6. agyideg Nervus treochlearis sodor ideg (szem mozgató ideg) 7. agyideg Nervus Facialis arcideg (az arc izmainak beidegzését végzi) 8. agyideg Nervus Vestibulo Cochlearis halló és egyensúlyozó ideg 9. agyideg Nervus Glosso Pharyngesus (Nyelv garat izmok, érző és mozgató) 10 agyideg Nervus Vagus bolygó ideg (vegetatív idegrendszerhez, paraszimpatikus, szív, gyomor 11. agyideg Nervus accesorius járulékos ideg ( csuklyás izom, fejbiccentő izmot idegzi be. 12. agyideg Hypoglossus nyelv alatti ideg, (nyelvizmok beidegzésében) 8.b) A belső elválasztású mirigyek rendszere, működése Belső elválasztású mirigy Külső elválasztású mirigy - Endokrin Exocrin Belső: nincs kivezető csöve,

hormont termelnek, váladékukat a vérbe választják ki. Exocrin: Külső: Van kivezető csövük, test felszínre, vagy test üregbe választják ki váladékukat. Endokrin mirigyek: - idegrendszeri irányítás alatt álló belső elválasztású mirigyek - Hypotalamus – agy alatti mirigy Középagyban található, energia, hőszabályozás, táplálék felvétel (serkentő és gátló alapon szabályozza a hypotalamus működését. - Hypophysis (Hypothalamus alatt található) agy függelék mirigy. 3 lebenye van -elülső - középső - hátsó lebeny Adeno lebeny (elülső lebeny. - Ható hormonok - Trop hormonok Vér útján eljut az adott szervhez. 21 Somato Trop hormon (STH) (testre ható, növekedési hormon) minden szervre hat. Thyreo Trop Hormon (TSH) pajzsmirigyre hat. Advenocorticoth (ACTH) mellékvese kéreg működését szabályozza. Follicullus stimulalo H. (LH) belső nemi mirigyek, Sperma működés, érés, petefékeszem müködés, petesejt érés,

menstruáció, terhesség létrejötte, megtartása. Prolaktin (PL) tej elválasztását szabályozza. Középső lebeny: Emberben csökevényes ez a mirigy, pld.: kaméleon változtatja a szinét Hátsó lebeny Neuro hypophisis - antidiuretikus (ADH) vesére hat, (vizelet elválasztás ellen ható hormon. Víz visszaszívást szabályozza. HYP TH Hypophysis Célszerv Negatív Feed Back – visszaetetés. Pajzsmirigy Glandula Thyroidea Gége gyűrű porca előtt helyezkedik el, két lebenye van. Trijodtironin Thyroxiv hormonokat termeli, jód szükséges hozzá. Méhen belül, gyerekkorban: genetikailag kódolt programok végrehajtása, növekedés, szellemi fejlődés. Felnőtt korban: anyagcsere és keringés szabályozásban játszik szerepet, növeli a vérnyomást, szív frekvenciát, fokozzák az anyagcserét, emésztést. Calcitonin hormon Pajzsmirigyben calcium és foszfor anyagcserét szabályozza. Glandula supra renalis mellékvese kéreg Vese felső pólusára fekszik

rá, alakja, mint a napóleon sapka. Hashártya mögötti térban találhatóak - - kéreg állomány - - velő állomány Kéreg állomány: Három fajta hormoncsoport - Mineralocorticoidok Vesében a Na és a víz visszatartást szabályozzák. Nem hat rá a hípophisis. Gluko corticoidok Vér-cukor, anyagcsere, immunrendszer működését gátolják, vérnyomást szabályozzák. Hypophysis hat rá Szexuál szteroidok (koleszterinvázból felépülő horomonok) Test tömeg növelésére használatosak, belső nemi mirigyekben termelődnek, kisebb mennyiségben a mellékvesében. Élettani funkciója nincs Mellékvese velő: 22 Szimpatikus idegrendszerhez tartozik, hypofízis működésétől független. - szimpatikus hormonokat termel o – adneralin o - noradneralin Nemi mirigyek: Ovarium petefészkek Páros szerv, kismedencében helyezkedik el, a hashártya alatti térben. Méhhel a petevezető köti össze. Két hormont termel: Ösztrogén Progeszteron Ösztrogén:

Elsődleges, másodlagos női nemi jellegek kialakulása. Pl.: Megtermékenyített petesejt beágyazódása és a terhesség megtartása A férfiakban születéskor már vannak érett hím ivarsejtek, a lányoknál csak a menszesztől. Testis here Páros szervek, a herezacskóban helyezkednek el. Testosteron-t termel. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakítása Túlterelődés: fokozott idegrendszeri működés, agresszivitás. Prosztata rák Alultermelődés: Megtermékenyítés hiánya. Belső elválasztású mirigyek. Központi idegrendszer irányítása alatt nem álló belső elválasztású mirigyek: - Calcitonin pajzsmirigy termelése Glandula paratyroidea Mellék pajzsmirigy ( 4 db) Pajzsmirigyek felső és alsó pólusainál találhatóak. Calcium és foszfor anyagcserét szabályozzák. Pancreas hasnyálmirigy Külső és belső elválasztású része is van. Belső: Hassüregben a hashártya mögötti térben helyezkedik el,, feje, teste és farka van. Feje a

patkóbél patkójában, farka pedig a lépkapu előtt helyezkedik el. Glucagon Inzulin vércukor szintet emeli vércukorszintet csökkenti Mellékvese kéregnek Minerali corti coid Szexual steroid termelés , nem áll Mellékvese velő sem áll a hypophisis szabályozása alatt. 9.a) A felső végtag csontjai és izületei Felső végtagok: (2x32 csont) Váll (2) Kulcscsont (1) Lapocka (1) clavikula scapula 23 Kar (1) Karcsont humerus Alkar singcsont ulna Orsócsont radius Kéz (27) Kéztő, vagy csukló Sajkacsont oscaphoideum Holdascsont lunatum Háromszögű csont os triguetrum Borsócsont os pisiforme Nagyobbik sokszögű csont os trapezium Kisebbik sokszögű csont os trapezoideum Fejescsont os capitatum Horgascsont os hamatum (8 csont 2 soprban) Kézközép (5) vagy tenyér Ujjak (14) Proximális ujjperccsontok (5) Középső ujjperccsontok (5) Disztális ujjperccsontok (4) Ez a hüvelykujjnál hiányzik. A lapocka Scapula: Lapos csont, amely a váll hátsó részét

képezi. Hátsó felszínén található a lapockatövis (spina scapulae), amely a vállcsúcsban acromion végződik. Másik felső csúcsán helyezkedik el a hollócsőrnyúlvány processus coraoideus. A karcsonttal a hollócsőrnyúlvány közelében található izületi felszín cavitas glenoidalis területén izesül. A kulcscsont clavicula: Hosszú, vízszintes S alakú, a mellkas előlső-felső részén elhelyezkedő csont. A mellcsontal és a lapockával áll izületi összeköttetésben, olykor pedig még az első bordával is. A karcsont humerus: Ez a csont képezi a kar csontos vázát. Teste bizonyos mértékig csavarodott, két végdarabján egy-egy fejszerű részben végződik: a felső megközelítőleg gömb alakú, porccal borított fej caput humeri a lapockával áll izületi összeköttetésben, ilyen módon válnak lehetővé a kar különböző irányú mozgásai. Az alsó végdarab az alkarcsonttal ízesül: az orsócsonttal a fejecske capitulum humeri, a

singcsonttal pedig a csiga alakú pörge trochlea humeri révén. A singcsont ulna: Az orsócsonttal együtt az alkar csontos vázát alkotja. Felső végdarabja a könyöknyúlványnak nevezett, kampó alakú részben olecranon végződik, amely a karcsont pörgéjével tochlea humeri ízesülve megakadályozza, hogy az alkar túlságosan hátrafelé mozduljon ki. Az orsócsont radius: Alsó végdarabja – amely a csont legnagyobb tömegű része – a kéztőcsontokkal áll ízületi összeköttetésben, így válik képessé a kéz számos mozgás elvégzésére. A kéztő (vagy csukló) csontjai: 8 darab két sorban elhelyezkedő csontocska tartozik ide, az alkar felőli sorral kezdve, az orsócsonttól a singcsont felé haladva a fenti felsorolás szerint találhatók. A kézközép (vagy tenyér) csontjai, ide 5 csont tartozik. 24 Az ujjak csontjai: Valamennyi ujj 3 csontból (ujjpercből) áll, a 2 ujjperből álló hüvelykujj kivételével, ennél az ujjnál a disztális

ujjperccsont hiányzik. 9.b) Az idegrendszer felépítése és működése Az agy felszínén különböző képletek találhatók • • • gyrus sulcus fissura - agy tekervények - barázdák - árkok (nagyobb barázdák) Agy: • • • • • • • cerebrum hemispherium cerebellum truncus cerebri medullaoblongata pons mesence phalon - nagy agy - két agyféltekéből áll, jobb és bal - kisagy (két félteke) - agytörzs - nyúlt velő - híd - közép agy Nagy agy: Az agyféltekék lebenyekből (lobus) épülnek fel. lobus frontale - homloklebeny (Intelligencia funkció, szoc.viselkedés, alkotás, egyéniség) • lobus parietalis - fali lebeny, mozgató és beszédközpont található • lobus temporalis - halántéklebeny (beszédközpont, szagló központunk, rövid és a hosszú távú memória központ, érzelmi központok, (szerelem, agresszió) • • lobus occipitalis - nyakszírt lebeny (látó központ, színes látás központ, térbeni látás, két

szemmel való látás. Kisagy: mozgás szabályozás, mozgás koordináció és kompozíció szabályozása Agytörzs: Életfontos működések szabályozása, légző és keringés irányító központ. Az agyban szürke magvak találhatók (kéreg alatti dúcok) mozgás szabályozásában vesznek részt. 10.a) Az alsó végtag csontjai és izületei Alsó végtagok: 62 csont (2x31) Medencecsont (1) Csípőcsont Ülőcsont Szeméremcsont Combcsont Lábszár (3 db) térdkalács (1) Sípcsont (1) Szárkapocs (1) Láb (26) 7 csont két sorban: os coxae os ilium os ischi os pubis összecsontosodásából áll. femur patella tíbia fibula 25 Ugrócsont Sarokcsont Sajkacsont Ékcsontok (3 db) talus calcaneus os naviculare ossa cuneiformia mediale, Intermedium, laterale os cuboideum Köbcsont Lábközép 5 csont Ujjak: 14 csont: 5 proximalis ujjperccsont, 5 középső ujjperccsont, 4 disztális ujjperccsont (ez az öregujjnál hiányzik). A medence: Az alsó végtagok övét a két

medencecsont os coxae és a keresztcsont os sacrum alkotja. A hosszú és meglehetősen görbült medencecsont három rész – éspedig az elől elhelyezkedő szeméremcsont os pubis, a középen-felül található csípőcsont os ilium és a hátső-alsó ülőcsont os ischii – összecsontosodásából keletkezik. A combcsont fejét a medencecsont mély ízárka acetabulum fogadja be. A medencecsont a keresztcsonttal együtt alkotja az alsó végtagövet, azaz a medenceövet. A medencén általában a keresztcsont és a medencecsontok együttesét értjük. A combcsont femur : Ez a comb egyetlen csontja, az egész emberi testben a leghosszabb csont. Felső végződése a fej caput femoris, amely a medencecsont mély ízárkával az acetabulummal áll ízületi összeköttetésben, alsó végén két bütyök helyezkedik el condilus medialis és condylus lateralis, amelyek elülső felszíne mentén csúszik el a térdkalács patella, ez a korong alakú csont a sípcsonttal áll

összeköttetésben. A sípcsont tibia és a szárkapocs fibula Az alkarhoz hasonlóan a lábszár is két hosszú, egymás mellett elhelyezkedő csontból áll: ezek egyike s sípcsont, amely a combcsonttal, a szárkapoccsal és az ugrócsonttal ízesül, a másik pedig a szárkapocs, amely a sípcsonttal és az ugrócsonttal képez izületet. A térdizület által lehetővé tett mozgások közé tartozik a hajlítás (flexió) (a sípcsontnak nincs olyan felső nyúlványa, mint amilyen a singcsonton megfigyelhető), valamint a feszítés (extensió), amely nem terjedhet túl a combcsont síkján. A térdkalács – amely az ízület előtt, a combcsont és a sípcsont között helyezkedik el – védőpajzs szerepét tölti be ütések, elesések stb. esetén A lábtő, a lábközép és a lábujjak csontjai: Az ujjperccsontokkal együtt a lábtő és a lábközép csontjai alkotják a láb csontos vázát, amely egész testsúlyunkat hordozza. A lábtő és a lábközép hidat,

illetve ívet alkot A lábközép 5, lábközépcsontnak nevezett csontból áll. Minden lábujjnak 3 ujjperccsontja van, kivéve az öregujjat, amelynek csak 2, itt is hiányzik a disztális ujjperccsont. 10.b) A központi idegrendszer felépítése és működése Az agy felszínén különböző képletek találhatók • • • gyrus sulcus fissura - agy tekervények - barázdák - árkok (nagyobb barázdák) Agy: • • cerebrum - nagy agy hemispherium- két agyféltekéből áll, jobb és bal 26 • • • • • cerebellum - kisagy (két félteke) truncus cerebri - agytörzs medullaoblongata - nyúlt velő pons - híd mesence phalon közép agy Nagy agy: Az agyféltekék lebenyekből (lobus) épülnek fel. lobus frontale - homloklebeny (Intelligencia funkció, szoc.viselkedés, alkotás, egyéniség) • lobus parietalis - fali lebeny, mozgató és beszédközpont található • lobus temporalis - halántéklebeny (beszédközpont, szagló központunk, rövid és

a hosszú távú memória központ, érzelmi központok, (szerelem, agresszió) • • lobus occipitalis - nyakszírt lebeny (látó központ, színes látás központ, térbeni látás, két szemmel való látás. Kisagy: mozgás szabályozás, mozgás koordináció és kompozíció szabályozása Agytörzs: Életfontos működések szabályozása, légző és keringés irányító központ. Az agyban szürke magvak találhatók (kéreg alatti dúcok) mozgás szabályozásában vesznek részt. 11.a) Az izmok általános tulajdonságai, csoportosítása, járulékos elemei. Az izomrendszer a mozgás szervrendszerének aktív része. M = musculus – izom, mm. = musculi – izmok Az izom felépítése: A vázizmokat (musculus, m.) harántcsíkolt izom építi fel Ez az izom nevét onnan kapta, hogy mikroszkóppal jellegzetes harántcsíkolat figyelhető meg rajta. Akaratunktól függő működésű, gyors és erőteljes összehúzódásra képes, de viszonylag gyorsan fárad. A

vázizmok a test tömegének 35-40 %-át képezik. Anatómiailag az izomnak két része van: izomhas venter , amelyet a harántcsíkolt izom épít fel, ín tendo , mely ínszövetből áll, rugalmatlan, a húzóerőnek ellenáll. Elsősorban a hosszabb inak gyakran futnak savós ínhüvelyben (vagina tendis), ez izom összehúzódáskor megkönnyíti az ín elmozdulását. Az izom vérellátása: A vázizmoknak igen jó a vérellátásuk, mivel gazdag hajszálérkapilláris- hálózatuk van. A nyugvó izomban a hajszálereknek csak mintegy 30 %-a van nyitva, ezek is elegendő oxigént és tápanyagot szállítanak. Amikor azonban az izom működni kezd, egyre több hajszálér nyílik meg, az izomba egyre több vér, s ezzel egyre több oxigén és tápanyag jut. Az előzőekből következik, hogy az az izom képes maximális teljesítményre, melynek valamennyi hajszálere nyitva van. Csoportosítása: Alakja szerint: 27 - rövid izmok, hosszú izmok (orsó alakú izmok és

tollas izmok), széles izmok (lapos ínnal – aponeurosis – tapadnak), gyűrűs izmok. Eredési hely száma szerint: - a legtöbb izom egy helyen eredő, egyfejű izom, - két helyen eredő: kétfejű izom (m biceps), - három helyen eredő: háromfejű izom (m. triceps) Működése szerint: - Hajlító (flexor) és feszítő (extensor), - Távolító (abduktor) és közelítő (adductor) - Szűkítő (sphincter, mindig gyűrűs izom), - Emelő (levator) A különböző izmok egymás működését segíthetik (synergista izmok, de ellentétesen is működhetnek (antagonista izmok). Az izom működése: Az izomhas inger hatására összehúzódik (contratio). Ennek lezajlása után rövid ideig az izom nem ingerelhető, ez a refractaer stádium, ilyenkor az izom pihen. Abban az esetben, amikor az izmot másodpercenként több mint 30 inger éri, elernyedni nem tud, s tartós izomösszehúzódás, tetanusos contractio következik be. Ez az állapot addig tart, amíg az izmot inger

éri, vagy amíg el nem fárad. Az ingerrel kapcsolatos megállapítások: Küszöb alatti inger: olyan gyenge inger, amely izomösszehúzódást nem vált ki. Küszöb inger: az a leggyengébb inger, amely már izomösszehúzódást eredményez. Küszöb feletti inger: a küszöbingernél erősebb, minél erősebb, annál nagyobb mértékű összehúzódást vált ki. Ingermaximum: az a leggyengébb inger, amely már maximális izomösszehúzódást idéz elő. Ez ennél erősebb ingerek az összehúzódás mértékét már nem növelik. Ingerösszegződés (summatio): több küszöb együttesen elérik legalább a küszöbinger erősségét. Izomtónus: A nyugalomban levő izomnak is van bizonyos feszülése, amelyet tónusnak nevezünk. Az egészséges izom normális tónusa: normotonus Az izom-összehúzódás formái: Két formáját különböztetjük meg. Isotoniás contravtio: az izomrostok megrövidülnek, de feszülési állapotuk nem változik. Isometriás contractio: az

izomrostok nem rövidülnek meg, de feszülési állapotuk fokozódik. A contractiónak ez a formája figyelhető meg álláskor, azokon az izmokon, amelyek a test súlyát viselik, az első végtag feszítőizmain, a gerinc két oldalán levő izmokon. 11.b) A perifériás idegrendszer felépítése és működése: Környéki idegrendszeren mindazon idegek összességét értjük, melyek érző ingerületeket szállítanak a periféria felől a központba (afferens idegek), illetve motoros impulzusokat szállítanak a központból a szervekhez (efferens idegek). Ide soroljuk a 12 pár agyideget és a 28 31 pár gerincvelői ideget. A gerincvelői idegek egyes szakaszokon fonatokat (plexus) hoznak létra. Ez azt jelenti, hogy egy-egy idegben nemcsak egy, hanem több szelvényből származó rostok kerülnek össze. A következő fonatokat különböztetjük meg Nyaki fonat (plexus cervicalis) A felső négy gerincvelői ideg ágaiból szedődik össze (C1-C4). Motorosan beidegzi

a nyak izmait és a rekeszizmot, érzőleg a nyak bőrét. Karfonat (plexus brachialis) Az alsó négy nyaki (C5-C8) és az első háti gerincvelői idegből (Th1) áll. A felső végtagot idegzi be – például nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medialis stb. Ágyéki fonat (plexus lumbalis) Az utolsó háti (Th12) és az első négy ágyéki (L1-L4) szedődik össze. A comb közelítő és feszítő izmait idegzi be (például nervus femoralis). Keresztcsonti fonat (plexus sacralis) Az utolsó ágyéki (L5) és a keresztcsonti idegekből (S1-S5) képződött fonat. A plexus sacralis ága a test legnagyobb idege, az ülőideg (nervus ischiadicus) 12.a) A fej és a nyak izmai A fej izmait két nagyobb csoportra oszthatjuk, ezek a mimikai izmok és a rágóizmok. A mimikai izmok az arcon, a szem-, száj-, és orrüreg körül helyezkednek el. A rágóizmok a koponya alsó felszínén erednek és az alsó állcsonton tapadnak. Az állkapcsot nagy erővel felfelé húzzák, s

ezzel a rágást biztosítják. A nyak izmai: A nyakon számos izom található, melyek több csoportban helyezkednek el. Felületes nyakizmok: ide tartozik a platysma, szervezetünk egyetlen bőrizma (ez azt jelenti, hogy az izom nem csonton, hanem a nyak és az arc búrében tapad), valamint a fejbiccentő izom m sternocleidomastoideus, amely a kulcscsonton és szegycsonton ered, s a processus mastoideuson tapad. A fejbiccentő izom, mint neve is jelzi a fejet mozgatja, de kóros körülmények között légzési segédizomként is működhet. A nyakizmok elülső csoportjának izmait nyelvcsont alatti és nyelvcsont feletti izmokra oszthatjuk. A két izomcsoport a nyelésben és a száj nyitásában játszik szerepet A nyelvcsont alatti izmok egyike m. omohyoideus összehúzódása siorán meghúzza a nyaki ereket körülvevő kötőszövetes hüvelyt vagina carotica, s ezzel megakadályozza a vékony falú nyaki véna vena jugularis interna falának összeesését, ami a

belégzéskor keletkező szívóerő hatására biztosan bekövetkezne. A mély nyakizmok oldalsó csoportja a nyak két oldalán helyezkedik el. Az ide tartozó izmok mm. Scaleni a nyakcsigolyákon erednek, s a felső bordákon tapadnak Amellett, hogy a nyakat hajlítják, kisegítő légzőizomként is működhetnek. 12 b.) A vegetatív idegrendszer felépítése és működése A vegetatív idegrendszer feladata az akaratunktól független működések – például vérnyomás, pulzus, légzés, mirigyek szekréciója, bélmozgás stb. – szabályozása A vegetatív idegrendszer anatómiai és funkcionális szempontból két, egymással ellentétesen működő részre osztható: a 29 szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A központi idegrendszerből induló (efferens) vegetatív rostok jellemzője, hogy a periférián egy idegdúcban (ganglion) mindig átkapcsolódik egy második neuronra és annak idegrostja éri el a célszervet. Ez alapján különböztetünk

meg ganglion előtti és (preganglionáris) és ganglion utáni (postganglionáris) rostot. A szimpatikus idegrendszer: A szimpatikus idegrendszer a gerincvelő háti és felső ágyéki szakaszában (th1-L3) helyezkedik el. Az oldalszarvak vegetatív preganglionáris neuronjai az elülső gyökéren keresztül lépnek ki a gerincvelőből és a gerincoszlop mellett elhelyezkedő ganglion láncba (paravertebrális dúclánc) lépnek be. A paravertebrális ganglionokban kétféleképpen viselkednek a preganglionáris rostok. A testfal és a végtagok szimpatikus beidegzése esetén a preganglionáris rostok a paravertebrális ganglionban kapcsolódnak át és a postganglionáris rostok innen haladnak tovább a célszervhez. A zsigeri szervek szimpatikus beidegzése esetén a preganglionáris rost átkapcsolódás nélkül megy át a paravertebrális ganglionon és a gerinc előtt elhelyezkedő ganglionokban (prevertebralis ganglion) kapcsolódik át. A postganglionáris rostok innen

futnak a célszervhez. A szimpatikus postganglionáris neuronok ingerületátvivő anyaga az esetek nagy részében a noradrenalin. Ezért ezt a rendszert adrenerg rendszernek is nevezzük. A szimpatikus hatás a vérnyomás emelésével, a cukorfelszabadítással, a sejtanyagcsere fokozásával a szervezet egészét fokozott aktivitásra készíti fel. A paraszimpatikus idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer központjai az agytörzsben és a sacralis gerincvelő területén helyezkednek el. Az agytörzsben a paraszimpatikus funkciók döntő részét a bolygóideg (X agyideg) magva képviseli, mely a test paraszimpatikus beidegzésének kb. a 90 %-át adja – szív, tüdő, és a hasi szervek döntő többsége. Ehhez hozzájárul a szemmozgató ideg (III agyideg) a pupillaszűkítő izom, az arcideg (VII. agyideg) és a nyelv-garat ideg (IX agyideg) a könny- és nyálmirigyek beidegzésével. A sacralis paraszimpatikus központ a húgyhólyag, a nemi szervek, valamint a

vastagbél alsó szakasz és a végbél ellátását végzi. A paraszimpatikus preganglionáris rostok a célszervek falában kapcsolódnak át, ezért a postganglionáris rostok nagyon rövidek – ellentétben a szimpatikus rostokkal – rögtön elágazódhatnak az adott szerv falában. A paraszimpatikus postganglionáris neuronok ingerületátvivő anyaga az acetilkolin Ezért ezt a rendszert kolinerg rendszernek is nevezzük. A paraszimpatikus hatás döntően a helyreállító folyamatokban vesz részt 13.a) A törzs és a gerinc izmai A mellkas felületes izmai közé tartozik a nagy mellizom m. pectoralis major, amely fontos szerepet játszik a mellkas jellegzetes alakjának kialakításában. Az izom alatt a kis mellizom m. pectoralis minor helyezkedik el A mellkas mélyebben fekvő izmai közé tartoznak a bordaközti izmok. A külső bordaközti izom m. intercostalis externus a bordaközben ferdén, hátulról előre húzódik, a felső bordán ered, s az alatta levő

bordán tapad. Összehúzódása révén az alsó bordát emeli, emiatt a mellkas térfogata nő (belégzés). A belső bodaközti izom m intercostalis internus a külsővel ellentétes irányban húzódik, az alsó bordán ered, s a fölötte lévő bordán tapad. Az izom összehúzódásakor a bordák lesüllyednek, a mellkas térfogata csökken (kilégzés). A belső bordaközti izmok azonban csak az ún. erőltetett kilégzéskor működnek, mivel nyugodt kilégzéskor a mellkas eredeti alakját saját rugalmasságánál fogva nyeri vissza. 30 A két nemben a bordaközti izmok nem egyforma mértékben vesznek részt a légzésben. Nőknél a belégzés elsősorban a külső bordaközti izmok segítségével történik, tehát ún. mellkasi légzéssel lélegeznek (nemhez kötött vele született tulajdonság. A hát izmai: Felületes csoportjukba tartozik a csuklyás izom m. trapesius, valamint a széles hátizom m. latissimus dorsi A csuklyás izom felső széle egyes

sportágakat űzőkön (pld: birkózás, súlyemelés) megerősödik, s ez a nyak formájának jellegzetes megvastagodását eredményezi. A hátizmok csoportjába tartoznak még a mély hátizmok, valamint a tarkóizmok 13.b) Az érzékszervek felosztása, anatómiája és élettana Érzékszervek élettana és anatómiája: Hallás: Külső fül Külső hallójárat Membrana timpanica dobhártya Középső hallójáratban a hallcsontocskák Dobhártya – kalapács – üllő – kengyel (izületekkel ízesülnek egymáshoz.) Középfület köti össze a garattal az Eustag féle fülkürt. Belső fül : kengyel talpa – ovális ablak Csiga cochlea belsejében folyadék kering Endolympha belső nyirok Nyálkahártyából csillószőrök nyúlnak ebbe a folyadékba. 20-20.000 Hz-ig tart a hallástartomány 20 alatt infrahang, 20000 felett ultrahang, nem halljuk, de kártékony lehet a hallásra. Hang – külső fül – légvezetéssel terjed a hang Csontvezetéssel terjed a hang

Dobhártyát megrezedteti – hallócsontocvskák – belső fülre, továbbterjed a folyadékra – megrezegteti a csillámszőröket is, A csiga alsó részében halljuk a mélyet, a felső részében halljuk a magasabb hangokat. Az ingerület összeszedődik a 8-as agyidegbe, eljut a hallóközpontba, halántéklebeny központba. Látás anatómiája és élettana Bulbus oculi szemgolyó Lens – szemlencse Pupilla- szembogár Cornea – szaruhártya állagú belseje Conjuctiva – kötőhártya Cornea: nagyon gazdag érzőideggel rendelkezik. Nervus opticum 2 agyideg látó ideg. 400-800 nanométer között a látható fény tartománya (10 a mínusz kilencediken méter) Infravörös tartományról: hőkeltő Ultraibolya hullámtartomány: rákkeltő Szemlencsére párhuzamos Sárgafolt éleslátás a retina azon pontja, ahol a fénysugarak találkoznak. 31 Ahol kilép a látóideg vakfolt, ezen a részen nem történik látás. A szem 66 dioptriás 40 D szaruhártya, 20 D

szemlencse, 6 D üvegtest. Ideghártyába receptorok. - fény része - - fény erősségét kell kódolni: ideghártyában csapol és pálcikák. Csapok – szín, pálcikák – fényerősség. Az ingerület a látóidegen keresztül eljut a látóközpontba. Nyakszirt lebenyben található Éleslátás központ, két szemmel történő látás központ, térbeli, színes látás központ. Érzékelés anatómiája és élettana: Bőr – nyálkahártyák: Testünk külső felszínét bőr borítja, elsődleges védelmi vonal a kórokozók bejutásával szemben. Elszarusodó laphám Rétegei: Felhám Epidermis (külső Hám dermis Irha subcutis (bőr alatti zsír és bőr alatti kötőszövet) Folliculus szőrtüsző verejtékmirigyek Gazdag érző beidegzése van. Az érző végződések végződnek a Subcutis-ban és a Dermis-ben Az érző beidegzés testtájanként változó. Kéz ujjpercek a leggazdagabbak, majd az ajak, nyelv, nemi szervek és környéke, stb. Két pont

közötti távolság érzése. Érzés féleségek: érzés kvalitások: - hő, fájdalom érzékelés - - tapintás, nyomás érzékelés - - speciális érzés kvalitások - - mély érzés (alsó végtag milyen helyzetben van) - - két pont diszkrimináció, hát pont közötti különbség meghatározása. Nyálkahártyák: Hasonlók a beidegződések El nem szarusodó laphámnak felel meg. Nyálkahártya borítja a belső üreges szerveinket 14.a) A vállőv- és a felkarizmok A vállőv izmai a lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, s a felkarcsonton tapadnak. A vállizületet előlről, felülről és hátulról veszik körül, s fontos szerepet játszanak ennek az ízületnek az összetartásában. Ebbe az izomcsoportba tartozik a deltaizom m deltoideus, amely szerepet játszik a váll jellegzetes alakjának kialakításában. A felkar hajlító izmai elöl helyezkednek el, s elsősorban a könyökízületet mozgatják. Ide tartozik a kétfejű felkarizom m. biceps

brahii A feszítők a felkaron hátul találhatók Ebben a csoportban egy jelentős izom van a háromfejű felkarizom m. triceps brahii 14.b) A válltájék anatómiája A felső végtag anatómiai részlete (váll, felkar, alkar, kéz) külső megjelenésében egymástól lényegesen Különbözik. A válltájékot meghatározzák: 32 - a vállizületet tökéletesen beborító vállizmok (részletesen lásd ott) - a kulcs-csont és a lapocka felszínes részletei (részletesen lásd ott) A tájék uralkodó képlete a deltaizom. A vállőv csontjai mindössze egy helyen, a szegy-kulcscsonti izületben (art. sternoclavicularis) kapcsolódnak izületesen a mellkas falához. Az ízülethez társult szalagokon kívül csak izomzat és laza kötőszövet fűzi e csontokat a mellkashoz. A kulcscsontot a lapockával is egyetlen ízület, a váll-kulcscsonti izület (art. acromioclavicularis) köti össze, melyhez még külön segítő szalagok is társulnak. (részletesen lásd ott) A

válltájék meghatározó izülete a vállizület (art. humeri) (részletesen lásd ott) A váll régiói részleteiben: 1.A lapocka hátsó régiója Kitapintható: - a lapocka o tövisnyúlványa =(spina scapulae) o gerinc felé tekintő (margó vertebralis) széle o alsó lekerekített szöglete (angulus inferior scapulae) - a lapocka tövis feletti (m. supraspinatus) és tövis alatti (m infraspinátus) izmai - csuklyás izom (m. trapesius) elülső vastagabb széle 2. A váll régiója: A tájék területét és határait a m. deltoideus jelzi Kitapintható: - a deltaizom (m. deltoideus) - a kulcscsont (clavicula) - a lapocka (scapula) o tövisnyúlványa (spina scapulae) o kampószerű vállcsúcsa (acromion) - A deltaizom elülső szélén, közvetlenül a kulcscsont alatt egy árok 3. A kulcscsont alatti régió: Kitapintható: - a kulcscsont - a nagy mellizom - a delta- és mellizom közti árokban a lapocka hollócsőrnyúlványa (processus coracoideus) 4. Hónaljárok

régiója: A hőnaljárok alatt egy négyoldalú gúlához hasonló üreget értünk. Alapja A behúzott hónaljgödör Csúcsa A kulcscsont középső harmada Határai Elöl: a kis és nagy mellizom Hátul: széles hátizom (m. latissimus dorsi) Nagy görgetegizom (m. teres major) Lapocka alatti izom (m. subscapularis) Mediálisan: 33 A mellkas fala és az azon fekvő elülső fűrészizom (m. serratus anterior) Laterálisan: Felkarcsont és a vele párhozamosan futó hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis) 15.a) Az alkar és a kéz izmai A hajlító izmok a tenyéri oldalon találhatók, s felületes és mélyréteget alkotnak. A feszítőizmok a kézháti oldalon találhatók, s ugyancsak két rétegben helyezkednek el. A két izomcsoport feladata a kéz és az ujjak mozgatása. Az alkaron elhelyezkedő izmok egy része alul hosszú ínba megy át, kifut a kézre, s az ujjperceken tapad. Meghatározott helyeken az inak ínhüvelyben helyezkednek el. A csuklóízület felett

az inakat haránt irányban elhelyezkedő szalagok leszorítják, megakadályozva ezzel izom-összehúzódás közben az inak elemelkedését a csontos alapról. A kéz izmai: A kézen három csoportban rövid izmok találhatók: a hüvelykpárna izmai, a tenyérközép izmai és a kisujjpárna izmai. 15.b) A felső végtag tájanatómiája A felső végtag négy anatómiai része, a váll, a felkar, az alkar és a kéz külső megjelenésében egymástól lényegesen különbözik. A Válltájék külvonalát a kulcscsont és a lapocka felszínes részei, valamint a m. deltoideus határozzák meg (részletesen lsd. A válltájék anatómiája című résznél) A felkar körvonalai elöl a hajlítóizmok, hátul a feszítőizmok fejlettségétől függenek. Izmos és sovány egyéneken jól felismerhető a két izomcsoportot elválasztó hosszanti árok (sulcus bicipitalis medialis et lateralis) Az alkar – az izmoknak az inakba való átmenete folytán – distalis irányban

egyenletesen elkeskenyedik és rajta a feszítő és hajlító izomcsoport kőrvolanai nem különíthetők el úgy, mint a felkaron. A kéz tenyéri oldalán elkülöníthető - a hüvelyk és kisujj párna (thenar et hypothenar) - ezek között a bemélyedt háromszögű tenyérárok (mesothenar) Utóbbi területen az ott fekvő számos ín és ér a tenyéri fascia megerősödése (aponeurosis palmaris) miatt nem tapintható. Ennek az a feladata, hogy nyomás ellen védje az alatta futó képleteket. A kéz háti oldala egyenletesebb felszínű, mint a tenyéri. Sovány egyéneknél jül láthatók, esetleg tapinthatók a feszítők inai, a felszínes vénás fonat, a kézközépcsontok és hajlított kéz- és ujjtartásnál az ujjak alapizületei. A felső végtag artériás törzsei (a combtól eltérően) csaknem kizárólag a hajlító oldalon futnak s ugyanitt találjuk a nyirokerek túlnyomó többségét is. A felső végtag nyirokcsomói csaknem mind a hónaljárok

bemenetében feküsznek és csupán az epicondylus medialis fölött található 1-2 felületes nyirokcsomó. A felső végtag régiói részleteiben: 1. felkari régió: Kitapintható: - a kétfejű (m. biceps)-, és a háromfejű (m triceps brachii) karizom 34 a hajlító és feszítő izmok közötti két hosszanti árok (sulcus bicipitalis medialis et lateralis) - a medialis hosszanti árokban a felkari artéria (m. brachialis) lüktetése - az a. brachialis közelében hosszanti kötegek alakjában a karfonat (plexus brachialis) vastagabb ágai. 2. Könyök régiója: Kitapintható: - a karcsont (humerus) distalis belső és külső gumója (epicondylus medialis et lateralis humeri) - a humerus distalis külső gumója (epycondilus lateralis) alatt, különösen hanyítás és borítás alkalmával az orsócsont feje (caput radii) és nyaka - az apicondylus medialis mögött a zsinegszerű n. ulnaris - a singcsont o proximális, kampó alakú könyöknyúlványa (olecranon)

és annak két oldalán egy-egy bemélyedés Hátsó éle A biceps ina és ennek két oldalán au alkar hajlító és feszítő izmainak tömege Biceps inának medialis oldalán az a. brachialis lüktetése és ettől medialis felé homályosan a n. medianus - a háromfejű karizom distalis része A könyöktájék meghatározó izülete a könyökizület (art. cubiti) (Részletesen lsd Ott) 3. Alkar régiója Kitapintható: - a hajlító és feszítő izmok tömege - a tájék alsó harmadában a hajlító izmok inai - az ulna teljes hosszában - a radius alsó harmada - a radiuson az orsócsont artéria (a. radialis) lüktetése 4. A csukló régiója: Kitapintható - a kéztőcsontok együttese által alkotott csontos vájolat kétoldali kiemelkedései (eminentia carpi) - az a. radialis és a singcsonti artéria (a ulnaris) lüktetése - volarisan a felületes hajlító izmok, dorsalisan a feszítő izmok inai - az ulna és radius alsó vége 5. Tenyéri régió Tapintható: - a

hüvelyk- és a kisujjpárna izomzata (thenar et hypothenar) - homályosan a singcsonti artéria felületes tenyéri ívének lüktetése - a hajlító izmok inai a feszes aponeurosis miatt nem tapinthatók 6. Kézháti régió Bőrön át láthatók A felületes gyűjtőerek Tapinthatók - a kézközépcsontok - a feszítő izmok inai - 16.a) A hátizmok A hát izmai: Felületes csoportjukba tartozik a csuklyás izom m. trapesius, valamint a széles hátizom m. latissimus dorsi A csuklyás izom felső széle egyes sportágakat űzőkön (pld: 35 birkózás, súlyemelés) megerősödik, s ez a nyak formájának jellegzetes megvastagodását eredményezi. A hátizmok csoportjába tartoznak még a mély hátizmok, valamint a tarkóizmok 16.b) A csípőtájék anatómiája Kitapintható: - a csípőlapát elülső-felső kiszögellése =spina iliaca anterior superior) - a csípőtaréj (crista iliaca) - a combcsont nagytompora (trohanter maior) - az ülőcsont ülőgumója (tuber

ischiadicus) - a fartájék domborúságát adó nagy farizom (m. gluteus maximus) - a nagy farizom alsó inas részén felületesen futó ülőideg (n. ischiadicus) - a régió alsó határán a comb hátsó felszínét a fartájéktól elválasztó haránt irányu árok (sulcus gluteus) A csípőtájékot meghatározza a csípőizület (art. coxae) (részletesen lsd Ott 17.a) A hasfalat alkotó izmok A hasfalat több, főleg lapos izom alkotja. Az egyenes hasizom m rectus abdominis a középvonal két oldalán elhelyezkedő páros izom. Az izomrostok között több haránt irányba elhelyezkedő inas rész található, ami izmos egyéneken a bőrön keresztül is érzékelhető. A külső ferde hasizom m obliquus externus abdominis az alsó bordákon ered, majd ferde irányban lefelé húzódik. Tapadó része az elülső felső csípőtövis és a symphysis közötti lágyékszalag ligamentum inguinale, valamint a hasfal közepén függőlegesen lefelé húzódó linea alba

(fehér vonal). A belső ferde hasizom m obliquus internus abdominis a külső ferde hasizommal ellentétes irányban hózódik. A haránt hasizom m transversus abdominis a legmélyebben elhelyezkedő hasizom, amelynek rostjai harántirányban futnak. A haránt és ferde hasizmok rostjai elöl széles inas részbe mennek át aponeurosis, körülfogják az egyenes hasizmot rectushüvely, majd a középvonalban összefonódva a fehér vonalat linea alba hozzák létre. A magzati életben a linea albát meghatározott helyen a köldök erei átfúrják, ez a hely a köldök umbilicus. A hasizmokat alul ferdén futó csatorna fúrja át, ez a lágyékcsatorna canalis inguinalis. A lágyékcsatornában található férfiakban az ondózsinór (a herék e csatornán keresztül jutnak le a herezacskóba – normális fejlődés során még a méhen belüli életben). Nőkben itt a kerek méhszalag található. A ligamentum inguinale és a medencecsont között található résen hiatus

subinguinalis keresztül jutnak ki a combra a m iliopsoas, valamint az alsó végtag erei és részben idegei is. A nyílás medialis részében található a combcsatorna canalis femoralis, amelyet nyirokcsomók, nyirokerek és kötőszövet töltenek ki. A hasizmok több fontos funkciót töltenek be. Összehúzódásukkal a törzset előrehajlítják, ill az alsó végtagokat emelik (rögzített törzs esetén). Állandó tónusuk a hasüregi nyomás fontos fenntartója, ami a belek működése szempontjából lényeges (a laza hasfal a székrekedés egyik oka lehet). A hasizmok fontos szerepet játszanak férfiak légzésében (a férfiak hasi légzéssel lélegeznek). A belégzéskor a hasizmok elernyednek, a rekesz izmos része összehúzódik, s ezért kupolája lesüllyed. Kilégzéskor a hasizmok összehúzódnak, a rekesz felemelkedik, a mellüreg térfogata csökken. Rekesz: diaphragma: A hasüreget a mellüregtől légmentesen választja el, rekeszizom alkotja. Mellüreg

felé néző felszínét a mellhártya, hasüregi felszínét a hashártya borítja A 36 rekeszizomnak oldalsó izmos és középső inas része van. A rekesz az izmos résszel ered az ágyékcsigolyákon, az alsó bordák belső felszínén, valamint a szegycsont belső felszínén. Ezután ív alakban felfelé húzódik, majd belesugárzik a középső inas részbe, melynek alakja háromlevelű lóheréhez hasonló. Ezzel a résszel érintkezik felülről a szív, valamint a két tüdő A rekesz tehát felfelé domborodó kupolát alkot, amelynek legmagasabb pontja jobb oldalon a 4. bordaköz magasságában, baloldalon az 5 bordaközben van A rekesz jobb oldali része azért áll magasabban, mivel az alatta elhelyezkedő máj kissé feljebb nyomja. A bordák és a rekesz bordai eredési része között a mellüregben kb. tenyérnyi rés sinus phrenicocostalis található, melyet mellhártya borít. Belégzéskor ez a rés megnyílik Annak ellenére, hogy a rekesz a mellkasüreget

és a hasüreget légmentesen választja el egymástól, különböző képletek fúrják át. A rekeszen a következő képletek haladnak át: - aorta, szervezetünk legnagyobb verőere - nyelőcső esophagus - alsó üres visszér vena cava inferior - bolygóideg nervus vagus, a X. agyideg - truncus sympathicus - mellvezeték ductus thoracicus, szervezetünk legnagyobb nyiroktörzse. A rekesz legfontosabb feladata a mellüreg és a hasüreg légmentes elválasztása, aminek következtében a két üregben levő nyomás egymástól eltér (a hasüregben pozitív a nyomás, a mellüregben a légzés pillanatnyi helyzetétől függő mértékű negatív nyomás uralkodik.) Fontos funkciója van a rekesznek a légzésben is, elsősorban férfiakban. Belégzéskor a rekesz izmos része összehúzódik, emiatt kupolája lesüllyed, s ez hozzájárul a mellüreg térfogatának növeléséhez. Kilégzéskor a folyamat ellentétes irányban játszódik le 17.b) A térdtájék anatómiája A

térdtájék külalakját meghatározza a közvetlenül a bőr alatt fekvő térdizület (art. genus) (részletesen lsd ott) 1. A térd elülső régiója: Kitapintható: - a combcsont és a sípcsont mindkét kidomborodó bütyke (condylus), köztük az izületi rés, - a szárkapocs-csont (fibula) fejecskéje (capitulum fibilae) - a lig. Collateralle fibulae - a térdkalács (patella) - a tuberositas tibiae és ennek folytatásában a tibia elülső éle, - a patella csúcsától kétoldalt egy-egy gyenge kiemelkedés (corpus adiposum infrapatellare) - a térdkalács mindkét oldalán egy-egy hosszanti bemélyedés 2. Térdhajlat régiója: Kitapintható: - a comcsont mindkét bütyke - a sípcsont medialis bütyke - a szárkapocscsont fejecskéje - a combhajlító izmok inai (főleg hajlított helyzetében) - alul a m. gastrocnemius 37 18.a) A csipő- és a combizmok A csípőizmok két csoportra, belső és külső csípőizmokra oszthatók. A belső csípőizmok a

csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyékcsigolyákon erednek, a lágyákszalag alatt kilépnek a combra és a combcsonton tapadnak. Belső csípőizom a m iliopsoas, amely tulajdonképpen két izomból áll (csípőizom, m. iliacus, nagy horpaszizom: m psoas major) A külső csípőizmok a medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek, s a combcsonton tapadnak. Ebbe az izomcsoportba tartoznak a farizmok is Három farizmot különböztetünk meg: nagy farizom m. gluteus maximus, középső farizom m gluteus medius, jus farizom m gluteus minimus. A legfelületesebben elhelyezkedő nagy farizom takarja a másik kettőt. A farizmok jelentős szerepet játszanak az állásban és a járásban, nem véletlen tehát, hogy csecsemőkorban még viszonylag gyengén fejlettek, s csak kisgyeermekkortól kezdenek igazán megerősödni. A nagy farizom vastagsága felnőttkorban eléri a két harántujjat is. A comb izmai három csoportban helyezkednek el. Elöl

találhatók a feszítőizmok (pontosan fordítva tehát, mint a felkaron!), melyek közül megemlítjük a négyfejű combizmot m quadriceps femoris. Anégy fejjel eredő izom distalisan közös ínba megy át – ebbe illeszkedik a térdizületnek megfelelően a patella -, majd a tibia proximalis epyphysisén levő érdességen tuberositas tibiae tapad. (A reflexkalapáccsal a tapadó ínra mért ütéssel váltjuk a patellareflexet). A comb hátsó oldalán vannak a hajlítóizmok pl a kétfejű combizom m biceps femoris . A belső oldalon a comb közelítő izmai helyezkednek el, pl nagy közelítő m adductor magnus, amelyek a két comb közelítését végzik. (A comb távolítását elsősorban a külső csípőizmok összehúzódása hozza létre.) A nagy combközelítő izom és a combcsont között – a comb alsó harmadában – található az adductorcsatorna canalis adductorius, amelyen keresztül a comb elülső oldalán futó erek a térdalji árokba jutnak. 18.b) A

lábtájék anatómiája Az alsó végtag három részből épül fel: comb (femur), lábszár (crus) és láb (pes). A láb részei: lábtő (tarsus), lábközép (metatarsus), lábujjak (digiti pedis). A láb váza a test súlyát hordozó, a különböző helyzetváltozásokhoz (járás, futás, ugrás, stb.) jól alkalmazkodó, statikai szerkezet. 1.Boka régiója: A bokatájék meghatározó izület a bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis) (részletesen lsd ott) Kitapintható: - a sípcsont (tibia) distalis végdarabja: a belső boka (malleolus medialis) - az ugrócsont feje (caput tali) - a szárkapocscsont (fibula) distalis vége: Külső boka (melleolus lateralis) - a belboka mögött az a. tibialis lüktetése - a sarokcsont gumója (tuber calcanei) - Achilles ín - V. lábközépcsont bázisa 2. Talpi régió: 38 A talp izomzatát vastag bőr alatti zsírszövet alatt erős, feszes fascia (aponeurosis plantaris) borítja. Kitapintható: - sajkacsont - I.

és V lábközépcsontok bázisa és fejecsei - Sarokgumó (esetleg) 3. Lábháti régió: Kitapintható: - a bokák - a lábtő- és lábközépcsontok - feszítő izmok inai - az a. dorsalis pedis lüktetése 19.a) A lábszár és a lábizmok A lábszár izmai három csoportban helyezkednek el. Elöl a sípcsont és szárkapocscsont között a feszítők találhatók, m tibialis anterior, a hátsó oldalon a hajlítók vannak, amelyek két réteget alkotnak. A felületes réteg legjelentősebb izma a háromfejű lábszárizom m triceps surae, mely fontos szerepet játszik a lábszár jellegzetes alakjának kialakításában (vádli). Az izom alul igen erős ínba megy át (Achilles-ín), amely a sarokcsonton tapad. A lábszár külső oldalán a szárkapcsi izmok találhatók, ezek egyik fontos feladata a lábboltozat fenntartása, mivel hosszú inuk a talpon kengyelszerűen húzódik át. A láb izmai: a talpizmok három csoportban helyezkednek el: az öregujj-párna izmai, a

kisujjpárna izmai, a talpközép izmai. 19.b) A járás mechanizmusa Az ember helyváltoztató mozgásának legegyszerűbb módja a járás. Jellemző sajátossága, hogy járás közben a test állandó érintkezésben marad a talajjal. Bár a járásban az első végtagok szerepe elsődleges, különböző mértékben ugyan, de a test egésze részt vesz. Összehangolt működésük a járást kiegészítő mozgásokat eredményezi, melyek egyénivé teszik minden ember járását. A járás ciklikus mozgás, azaz állandóan ismétlődő kis mozgásszakaszokból épül fel. A járás egy szakasza a lépésciklus, mely egy jobblábas és egy ballábas lépésből áll. A lépés tehát az egyik végtag mozgásainak egy teljes periódusa. A lépés jellemzője a lépéshossz A lépés szakaszai: a támaszkodási szakasz és a lengési szakasz. A támaszkodási szakasz részei: - Saroktámasz (először sarkunk érintkezik a talajjal) - Gördítés (a sarokról a talpközépen át a

lábujjpárnákra gördül) - Elrugaszkodás (a bikában talpi hajlítás, a csípőben és térdben feszítés történik) A lengési szakasz részei: - A végtagrövidülés (a térd hajlítása miatt alakul ki) - A végtaghosszabbodás (a lengőláb törzs elé kerülése során a térd kinyúlik) A járásnak azt a pillanatát, amikor mindkét láb a talajon van – az egyik láb még, a másik már támaszkodik – kettős támaszhelyzetnek nevezzük