Agrártudomány | Állattartás » Csányi-Heltai - A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során

ZÖLD BELÉPŐ Magyarország az ezredfordulón MTA Stratégiai Kutatások EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Csányi Sándor–Heltai Miklós A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 75. szám Témavezető: Ángyán József Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly 75. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS . 1 2. A VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT HAZAI HELYZETE . 3 2.1 2.2 2.3 3. A VADGAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN . 13 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 4. Általános jellemzés . 13 79/409/EEC tanácsi irányelv a vad madarak védelméről. 15 92/43/EEC tanácsi irányelv a természetes élőhelyek és a vad

flóra és fauna konzervációjáról . 16 1973/92/EEC tanácsi rendelet a környezeti programok megalapozására (LIFE) . 18 3254/91/EEC tanácsi rendelet a lábfogó csapdák Közösségen belüli használatának betiltására és egyes vadon élő állatok bőrének és feldolgozott termékeinek a Közösségbe való bevitelének megakadályozására. 18 92/118/EEC tanácsi irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről . 19 91/477/EEC tanácsi irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról . 20 92/45/EEC tanácsi irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről . 20 A VADGAZDÁLKODÁS ÉS A VADÁSZAT SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN . 22 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 5. A vadgazdálkodás és a vadászat feltételrendszere . 3 A vadállomány helyzete . 6 Vadgazdálkodási tervezés és fenntarható vadgazdálkodás . 10 A A A

A A A vadgazdálkodás és a vadászat feltételei. 22 vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények . 24 vad tulajdonjoga és a vadászati jog . 25 vadgazdálkodás hatósági irányítása . 29 vadászat gyakorlásának feltételei. 31 vadászat megítélése az Európai Unióban . 32 A VADGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS SORÁN . 34 5.1 5.2 5.3 Az EU természetvédelmi jogszabályainak alkalmazásával kapcsolatban a vadgazdálkodásban és a vadászatban várható hatások . 34 A CAP és a vadgazdálkodás viszonya . 35 A CAP-ban rejlő vadgazdálkodási fejlesztési lehetőségek . 37 5.31 A magyar vadgazdálkodás számára a termelésben nem tartható földterületek területnövekedést biztosítanak . 37 5.32 A támogatási rendszer a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztéseknek kedvez . 38 5.33 A vadgazdálkodás/vadászat versenyképes földhasználati és turisztikai lehetőséget jelent . 40 6.

ÖSSZEFOGLALÁS. 43 7. FELHASZNÁLT IRODALOM . 49 A ZÖLD BELÉPŐ SOROZAT KIADVÁNYAI . 62 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 1. BEVEZETÉS A magyar vadgazdálkodás és vadászat a rendszerváltás óta a bizonytalanság és változás állapotában van (Csányi, 1997a), ami csak az utóbbi időben látszik enyhülni. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló 1996. évi LV törvénytől (a továbbiakban: vadászati törvény) a vadgazdálkodásban és a vadászatban érdekeltek azt várták, hogy a tisztázatlan helyzeteket megszünteti és azok a törvény előírásai alapján szakmai alapokon rendeződnek. Ez a folyamat időt igényel, és a vadgazdálkodás helyzete fokozatosan stabilizálódik. A vadászati törvény alkalmazásának első lépése az új vadászterületek kijelölése volt, amely minden érdekelttől óriási

erőfeszítéseket kívánt és rengeteg vitával járt. A még húzódó peres ügyek folyamatosan záródnak le és előbb-utóbb lehetővé válhat a vadgazdálkodás szakmai kérdéseinek kezelése és a szakmai munka előtérbe helyezése. A demokrácia hazai intézményrendszerének kiépülése, a magyar gazdaság válságból való kilábalásának megindulása reális lehetőséggé tette a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását és hazánkat az EU jövőbeni tagjai között az „első körben” bekerülők közé sorolták. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legnagyobb feladata a jogharmonizáció. Ez a munka egész jogrendszerünket érinti és a vadgazdálkodás és vadászat területére is hatással van. A harmonizáció kérdéseinek tárgyalása során különböző érdekek mentén gyakran hivatkoznak általános európai jellemzőkre, európai gyakorlatra, uniós követelményekre, mint különböző változtatások alapjára. A

különböző érvelések kezeléséhez, tartalmuk megítéléséhez főleg a vadgazdálkodás és vadászat Európai-uniós környezetét, és általában a terület tagállamokon belüli jellemzőit célszerű ismerni. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozás a mezőgazdaság egésze, és ezen belül a vadgazdálkodás számára is, új kihívásokat és lehetőségeket jelent. Az ezeknek való megfelelés és az előnyök kihasználása felkészülést és ismereteket kíván. A magyar vadgazdálkodás és vadászat sok olyan előnnyel rendelkezik, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás után is megmaradnak, sőt számos tradicionális mezőgazdasági ágazattal szemben a hazai versenyelőny fenn is marad és erősödhet is. Az előbbieknek megfelelően jelen tanulmány céljai a következők: • • • A hazai vadgazdálkodás szabályozásának fő jellemzői és a vadállomány és a vadgazdálkodás pillanatnyi helyzetének ismertetése. Az Európai Unió

vadgazdálkodást és vadászatot közvetlenül befolyásoló vagy érintő jogszabályainak, valamint azok hatásainak és fő előírásainak bemutatása. A vadgazdálkodás és vadászat jellemzői az EU tagországaiban és ezek viszonyítása a hazai jogi és gazdálkodási környezethez. 1 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások • ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A vadgazdálkodás és a vadászat területén kínálkozó lehetőségek a csatlakozás során. A tanulmány elkészítése során célunk adatok és tények bemutatása volt, amelyek alapján a vadgazdálkodással, vadászattal foglalkozók és a társterületeken dolgozók megismerhetik a vadászat európai jogrendjét és ennek a magyar vadgazdálkodási ágazatra gyakorolt potenciális hatásait. 2 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi

helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 2. A VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT HAZAI HELYZETE 2.1 A vadgazdálkodás és a vadászat feltételrendszere A vadgazdálkodás és a vadászat szabályozásával kapcsolatos kérdéseket a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV törvény határozza meg. E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a v adászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és hatásköröket. A törvény

szorosan kapcsolódik a a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII törvényhez és az erdőgazdálkodásról szóló 1996. évi LIV törvényhez A vadászati törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdéseket a földművelésügyi miniszter 30/1997. számú rendelete tartalmazza A földművelésügyi miniszter – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (vad). Az előbbiekből következően a törvény hatálya nem terjed ki a t ermészetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a v adra, amelyet nem a v adászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen. Vadászat a vadnak a törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon

vadász által történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. A vadászat gyakorlását a vadászati törvény előírásai szabályozzák: • A vadászatra jogosult az őt megillető vadászati jogot a törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani. A vadászati jog, mint vagyoni értékű jog, a földtulajdon elválaszthatatlan része. A vadászatra való jogosultság gyakorlásának feltétele a legalább 3,000 ha vadászatra alkalmas összefüggő terület megléte, amelyet a földtulajdonosok önállóan vagy társult formában szerezhetnek meg. A vadászterület minimális nagyságának 3,000 hektárban való meghatározása azért jelentős, mert a vadgazdálkodás egységnyi területre vonatkoztatva nem állít elő kiemelkedően magas hozamot. A területi koncentráció volt, és lesz az a tényező, mely az átlagos adottságú vadászterületek eredményes működési feltételeit megadhatja. • A vadászterület

kijelelölésére vontakozó határozatot a vadászatra jogosult kérelmére vadászati hatóság hozza meg. A vadászterület vadgazdálkodási vagy különleges rendeltetésű lehet. A vadászterület különleges rendeltetésűvé akkor 3 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület nyilvánítható, ha a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi; b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint c) a t ermészetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi. A vadászati törvény hatályba lépését követően a vadászterületek határai jelentősen átrajzolódtak és 1999. e lején 1,154 db va dászterületet tartottak nyilván Rendeltetését tekintve 1,107 db vadászterület vadgazdálkodási rendeltetésű, 19 db génmegőrzési, 11 db oktatási-kutatási és 17 db

természetvédelmi okból különleges rendeletetésű. A vadászatra való jogosultság szerint 12 t erület önálló és 1,142 va dászterület társult vadászati jog alapján gazdálkodik. A vadászterületek 72%-án a v adászati jogot bérbeadással hasznosítják (1. táblázat) 1. táblázat: A vadászterületek országos megoszlása és átlagos méretei (Országos Vadgazdálkodási Adattár) Megnevezés terület (ha) arány db arány átlag (ha) A vadászterület rendeltetése szerint Vadgazdálkodási 8,578,66 93.1% 1,107 95.9% 7,749.5 Génmegőrzési 426,247. 4.6% 19 1.6% 22,4341 Oktatási-kutatási 85,445.9 0.9% 11 1.0% 7,767.8 Természetvédelmi 124,048. 1.3% 17 1.5% 7,297.0 Összesen* 9,214,40 100.0% 1,154 100.0% 7,984.8 A vadászatra jogosultság szerint Önálló, saját jog 72,548.1 0.8% 11 1.0% 6,595.3 5,503.1 0.1% 1 0.1% 5,503.1 Társult, saját jog 2,509,84 27.2% 304 26.3% 8,256.1 Társult, bérbe adva 6,626,51

71.9% 838 72.6% 7,907.5 Önálló, bérbe adva Összesen* 9,214,40 100.0% 1,154 100.0% 7,9848 99 * Az összterület nem tartalmazza a Balaton és Budapest vadgazdálkodásra nem alkalmas területét. A 28%-ot kitevő saját jogon gazdálkodó vadgazdálkodási egység jelzi, hogy a földtulajdonosi közösségek számos helyen láttak kellő gazdasági lehetőséget a vadgazdálkodásban, ill. az ennek eredményét hasznosító vadászatban 4 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során • A vadászatra való jogosultság önmagában nem biztosítja a v adászat gyakorlásának lehetőségét. Vadász az a s zemély lehet, aki rendelkezik: a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a r agadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által

ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági vadászíjtartási engedéllyel. Vadászjegyet kérelemre az a m agyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött nem magyar állampolgár kaphat, aki a) eredményes vadászvizsgát tett; b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá c) a v adászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik. Az előbbiekben felsorolt kövtelemények – mint az a későbbiekben látható is lesz – az EU tagországaiban szokásos általános kövteleményeknek teljes mértékben megfelelnek (Csányi, 1994a). Az elmúlt évtizedekben a vadászok száma lényegében folyamatosan nőtt. A hatvanas évek elején

19,000, a hetvenes évek elején 22,000, a nyolcvanas évek elején 30,000 a kilencvenes évek elején 40,000 s portvadász volt az országban. A rendszerváltást követően a vadászat liberalizálásának eredményeként az évente kiadott vadászjegyek száma 50,000 körül alakult (Csányi, 1997a). • A vad és élőhelyének védelme érdekében a vadászati törvény vadászati tilalmakat határoz meg és ezért tilos vadászni: a) tiltott vadászati eszközzel; b) tiltott vadászati módon; c) vadászati tilalmi időben; d) vadászati kíméleti területen; e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén. A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani. Humánvagy állat-egészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság – a természetvédelmi hatóság előzetes

szakhatósági hozzájárulásával – engedélyezheti nem élvefogó csapda, illetve – a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével – szelektív méreg alkalmazását. A felsorolt követlemények a haz ánk által aláírt és a m agyar jogrendben is alkalmazott nemzetközi Berni egyezménnyel teljese összhangban állnak, néhány kérdésben szigorúbbak is. Az EU-ban a vadászatot érintő 79/409/EEC és a 92/43/EEC tanácsi irányelvek előírásaival kapcsolatban ugyanez mondható el (Fábián, 1997). A vadászati törvény bevezetőjében kiemeli, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, továbbá, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kultúrális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek

számára is meg kell őrizni. A vadászati 5 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület törvény ennek megfelelően alapvetően a vadállomány védelme és a vadgazdálkodás tartamosságának biztosítása érdekében született és a vadászatot mint tevékenységet ezek mögé helyezi. A vadászati jog földtulajdonhoz kötésével a v adgazdálkodást és a vadászatot azonban egyértelműen földhasznosítás egy módjává és potenciális árutermelő ágazattá is tette. Vadállományát tekintve Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek megfelelő befektetés, menedzselés és marketing mellett hosszú távon sikeres ágazat lehet. Az ország pozicióit annak ellenére megőrizte, hogy a korábban zárt volt szocialista országok szintén megjelentek a p iacon, de azok sem az igényesebb

szolgáltatásokat, sem a megfelelő marketing struktúrát nem tudták árualapjuk mellé biztosítani (Nagy, 1998). A vadgazdálkodás és a vadászat hosszú távú érdekeit azonban komolyan veszélyezteti, hogy a vadászvendégek között megjelent egy lényegesen igénytelenebb, a szabályokat nem tisztelő kör, amely esetenként a magyar „eladók” között partnerekre is talál. A magyar vadgazdálkodás éves szinten jelenleg mintegy 8.6 milliárd forintos bevételének jelentős része a külföldi vendégek vadásztatásából származik (2. táblázat) és az ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából a piaci jóhír megőrzése alapvető fontosságú. A vendégkör elsősorban az EU tagországaiból érkezik, napjainkra éves szinten 20,000 körül stabilizálódott a külföldi vadászok részére kiadott vadászati engedélyek száma (Heltay, 1997). 2.2 A vadállomány helyzete Magyarországon pillanatnyilag hat nagyvad (gímszarvas,

dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó és szikaszarvas) és 27 a próvad (mezei nyúl, üregi nyúl, házi görény, nyest, róka, aranysakál, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, böjti réce, csörgő réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka, szajkó, seregély) vadászható. Közülük állományaik nagysága és vadászati értéke alapján nagyobb gazdasági jelentősége csak öt nagyvadfajnak és a mezei nyúlnak, a fácánnak és a tőkésrécének van. Egyes fajok, mint a nyestkutya, a mosómedve vagy az aranysakál országos terítéke néhány darab (Országos Vadgazdálkodási Adattár, 1998). Az elmúlt évtizedekben a hazai vadállomány mennyiségi arányai és területei eloszlása is jelentősen megváltozott, amiket főleg a vad élőhelyén bekövetkezett változások alakítottak. A nagyvadfajok változásai a

következők voltak: • 6 A gímszarvas állománya és terítéke a h atvanas évek eleje óta mintegy négyszeresére növkekedett (1. ábra) A szarvas megjelent az Alföld azon részein is, ahol az elmúlt évtizedekben nagy erdőtelepítések történtek és ahol ennek eredményeként a szarvas tartós megtelepedésére alkalmas élőhely keletkezett (Csányi, 1997b) (1. térkép) A szarvas számára alkalmas élőhely növekedését jelzi, hogy a háború óta (11%) az erdőterület aránya közel kétharmadával Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során növekedett (18%). A gímszarvasállományból több világrekord agancs került ki és a magyar vadászati turizmus kulcsfontosságú tényezője a szarvasállomány mennyiségének és minőségének megőrzése (Szidnai és mtsai, 1989). • A dámszarvas állománya szintén a többszörösére növekedett (2. ábra)

Ebben szerepet játszottak a hetvenes és nyolcvanas években folyt dámtelepítések is (2. térkép). A telepítéseknek azonban csak kis része volt vadgazdálkodási értelemben sikeres és a dámállomány kezelésével kapcsolatban szükséges lenne egy átfogó értékelésre, amely az ökológiai és gazdasági hatásokra egyaránt kiterjed (Jáborszki, 1998). A dámszarvas eddigi valemennyi világgrekordja Magyarországon került elejtésre és a dám szintén rendkívül fontos a vadgazdálkodás gazdasági eredményessége szempontjából. • Az őz állománya a hatvanas évek eleje óta szintén jelentősen növekedett, ugyanakkor a teríték ezt alig tükrözi (3. ábra) Az őzállomány növekedése az alföldi térségekben volt rendkívül nagy, ahol az őz a nagytáblás mezőgazdasági környezetben kiváló életfeltételeket talált (Csányi, 1991). Ma az állomány mintegy kétharmada él a mezőgazdasági területeken (3. térkép) Annak ellenére, hogy az őz

a modern agrárrendszerekben igen sikeres volt, ez a környezet kiszámíthatatlan változásai miatt az őz számára számos veszélyt is jelent – a vadgazdálkodás az ehhez szükséges gazdálkodási szemléletet mind a mai napig nem tudta kialakítani (Csányi és Szidnai, 1996). • A muflon állománya a s zámos telepítés következtében a t öbbszörösére növekedett (4. ábra) Ezek az elsősorban hegyvidéki telepítések (4 térkép) ökológiailag és a biodiverzitás védelme szempontjából számos vitára adnak alapot, ezért a m uflon helyének és szerepének megítélése elfogulatlan kutatásokat tenne szükségessé. A muflon vadgazdálkodási szerepe lokális és ennek megfelelő kezelést igényel. 7 2. táblázat: A vadgazdálkodás pénzügyi adatai 1997-ben (Országos Vadgazdálkodási Adattár, 1998) Megnevezés Vadászati bevételek Külföldi Belföldi Vadászati kiadások Bevétel bérlelövés szolgált bérlelöv szolgált élő lőtt

atás és atás vadból vadból Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna 8 Bevételek Munkabér Vadgazdá összesen lkodás egyéb Vadkárok Egyenleg Egyéb Kiadások kiadások összesen mezőga erdei zdasági 98,413 507,035 52,609 2,197 135,701 423,981 62,435 3,815 16 163,574 487,663 82,432 12,400 2,367 103,772 287,292 37,696 864 81 71,041 216,480 67,126 298,208 9,383 6,763 58,107 445,011 96,323 214,306 17,551 7,951 78,809 410,051 41,800 43,818 121,190 2,636 17 64,723 232,384 14,469 331,297 48,191 124,629 9,482 279 70,256 252,837 78,460 229,019 43,576 62,871 12,343 701 57,196 176,687 52,332 27,027 58,289 9,569 729 45,430 141,044 23,833 107,362 226,883 7,981 2,659 107,093 451,978 78,102 258,590 21,119 249,307 1,134,744 7,751 221,330 48,789 34,574

32,832 1,800 137,194 83,125 559,644 91,819 213,183 86,743 16,877 185,360 20,264 9,857 7,455 82,588 88,864 92,028 486,416 74,740 196,753 14,590 218,052 12,385 7,687 8,464 140,245 66,210 117,052 570,095 89,677 230,581 69,617 15,048 20,235 6,388 24,271 58,941 130,488 324,988 56,381 112,372 76,796 2,634 5,897 1,970 105,171 17,782 73,356 283,606 48,023 96,471 306,754 33,352 41,914 10,666 9,493 64,073 75,082 541,334 72,550 194,764 7,495 84,982 1,508 5,817 83,749 73,536 451,851 91,434 83,593 3,427 29,260 1,340 29,148 35,236 64,849 246,853 115,490 17,522 32,029 3,329 39,121 64,717 59,089 72,276 10,184 67,381 2,046 103 44,025 33,004 19,417 3,045 16,732 1,009 1,134 48,097 75,443 164,877 96,525 5,048 189,880 8,431 14,934 83,074 132,188 530,080 510,039 114,401 34,824 13,142 1,002 251,214 217,873 1,142,495 161,400 444,328 86,169 771 7,909 1,752 22,633 25,993 73,950 219,177

37,484 75,903 2,848 982 64,790 182,007 37,170 216,379 16,088 20,700 646 86,558 34,185 127,352 501,908 98,832 231,356 1,124 65 137,030 468,407 33,501 200,200 55,228 11,864 12,956 4,492 94,043 64,981 443,764 65,813 206,922 17,295 3,560 100,850 394,440 49,324 Vas Veszprém Zala Összesen 175,925 7,617 7,561 7,325 1,953 97,351 56,246 353,978 62,836 94,749 67,252 931 76,965 302,733 51,245 241,536 58,321 50,887 42,230 1,118 158,075 78,581 630,748 77,979 255,475 64,271 4,168 191,220 593,113 37,635 341,747 60,436 4,475 5,683 0 120,162 74,005 606,508 90,745 192,310 110,193 10,471 182,052 585,771 20,737 3,431,969 492,055 678,648 169,172 571,581 1,572,985 1,702,228 8,618,638 1,389,687 3,456,779 708,930 81,933 2,056,329 7,693,658 924,980 9 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások • ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság,

vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A vaddisznó létszáma és terítéke a g ímszarvashoz hasonlóan emelkedett az elmúlt évtizedekben (5. ábra) A vaddisznó részben az erdőtelületek növekedése, részben pedig a mezőgazdasági környezethez való jó alkalmazkodása eredményeként tudott jelentős új területeket is meghódítani (5. térkép) A vaddisznó mára az Alföld néhány térségének kivételével az ország egész területén megtalálható (Csányi, 1989). A vaddisznó jelentős mezőgazdasági károkozása mellett, mindenevő táplálkozása miatt, vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontból nagy gondokat okozhat, mivel a fészkek és a fiókák elpusztításával más fajok populációdinamikáját közvetlenül befolyásolja. A vaddisznó a vadászati piacon jól értékesíthető és elsősorban erdőgazdasági részvénytársaásgok területein növekvő szerepe van a vadgazdálkodás árbevétele és nyereségessége

szempontjából. A fontosabb apróvadfajok állományváltozásai a következők voltak: • A mezeinyúl létszáma a hatvanas évek eleje óta mintegy felére csökkent és ezt a változást a hasznosított mennyiség (élő befogás és lelövés) szorosan követte (6. ábra) (Kovács és Heltay, 1985). A mezei nyúl a mezőgazdasági változásokhoz fokozatosan alkalmazkodott és az elmúlt években az állomány viszonylag stabil volt. A mezeinyúl vadgazdasági jelentősége az alföldi mezőgazdasági területeken igen nagy, a hegyvidéki és erdősült országrészekben az állomány gazdasági szempontból „kihalt” (6. térkép) • A fácán állománya a hetvenes évek végéig növekedett, majd ezt követően egyenletesen csökkent és jelenleg a tavaszi állomány már nem éri el a hatvanas évek végének szintjét (7. ábra) Az állomány csökkenése az évtizedeken keresztül növekvő kibocsátások mellett következett be – sőt a kibocsátott fácánok

valószínűleg nagyban hozzá is járultak az állomány reprodukciós képességének romlásához, valamint az állomány folyamatos túlhasznosítását is okozták (Csányi, 1998a). A mesterségesen nevelt fácánok közvetlen és közvetett hatása nem csupán a szabad területi fácánpopulációkra nagy, hanem a ragadozók feldúsulásán keresztül a nem vadászható zsákmányfajok populációit is befolyásolják. A fácánnal való gazdálkodásban a vadon élő állományok megerősödését kellene segíteni, a természetes élőhelyek javításával és újak létesítésével. Ez azért is indokolt lenne, mert ezekről a módszerekről bebizonyosodott, hogy nem csupán a fácán, hanem az azonos vagy hasonló élőhelyi és ökológiai igényű nem vadászható fajok számára is kedvező a hatásuk (Potts, 1986; Robertson, 1997). A fácán vadgazdasági jelentősége szintén az alföldi mezőgazdasági területeken igen nagy, a hegyvidéki és erdősült

országrészekben az állomány gazdasági szempontból „kihalt” (7. térkép) • A fogoly állománya a hetvenes évek közepe óta a k orábbinak mintegy tizedére csökkent (8. ábra) Az állomány védelme érdekében lényegében teljes vadászati tilalmat vezettek be – ami teljesen hatástalan volt, mivel a populációcsökkenés oka nem a túlhasznosítás, hanem a modern agroökoszisztémákra jellemző termeléstechnológiák térnyerése volt. A herbicidek használata a fogoly táplálékláncát több helyen is megszakította, melyek közül a csibék 10 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során rovartáplálékainak megfogyatkozása volt a fő ok (Potts, 1986). A fogoly esetében alkalmazott élőhely-kezelési módszerek (védelmi szegélyek vagy permetezetlen konzervációs szegélyek) a gyomok és az ezeken élő ízeltlábúak diverzitásának növelésén

keresztül más apróvad- és a nem vadászható fajok, valamint pl. ritka pillangófajok számára is kedvezőek Mára jelentősebb sűrűségű fogolyállományok csak az Alföldön maradtak meg (8. térkép) Az apróvad számára kedvező, az élőhely diverzitását növelő és annak természetességét javító kezelések a biodiverzitás megőrzésében és növelésében kulcsfontosságúak. A változatos élőhelyek változatosabb állattársulásokat képesek fenntartani és azok a természetszerű bevatkozások, amelyek a vadfajok számára kedvezőek a konzervációs célokkal jól összeegyeztethetők. A vadgazdálkodás védelmi és hasznosítási szerepe között az élőhelyek kezelése az az összekötő elem, amely a természetvédelemmel való együttműködés alapját biztosítja. A mezőgazdasági termelés extenzifikációja – természet- és vadvédelmi szempontokat is figyelembe véve – valamennyi apróvadfaj esetében kedvező hatású lehet. A

földtulajdonhoz kötött vadászati jog megteremtheti azt az anyagi érdeket, amely ahhoz szükséges, hogy az intenzív mezőgazdaságban gazdaságosan nem hasznosítható földek tulajdonosai a vadgazdálkodásban találják meg érdekeltségüket. 2.3 Vadgazdálkodási tervezés és fenntarható vagazdálkodás A magyar vadgazdálkodásban a tervszerűség iránti igény dokumentálhatóan a század elején jelent meg. A vadgazdálkodási tervezési rendszer részleges bevezetése 1971-ben kezdődött meg, majd 1981-től kötelező jelleggel tízéves üzemtervezési rendszert léptettek életbe (Mátrai, 1981). A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV törvény háromszintű tervezési rendszer bevezetését írta elő, amely céljai: • a vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, • a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek

közötti összhang megteremtése, • védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, • a vadászati jog szakszerű gyakorlása és hasznosítása. A vadgazdálkodási tervezés három szintjének céljai a következők (Országos Vadgazdálkodási Adattár, 1997): • A körzeti vadgazdálkodási terv célja a nagyobb ökológiai egységekben való gondolkodás, a tevékenységi keretek ehhez igazodó meghatározása és a fenntartható vadgazdálkodás biztosítása. Az országban a vadállomány és a környezet hasonlóságai a lapján 24 vadgazdálkodási körzet kijelölése történt meg (Csányi, 1993, 1994b, 1998b; 9. térkép) Az ezekre készülő tervek 11 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület funkciója a vadvédelem és vadgazdálkodás hosszú távú kereteinek

meghatározása. Az ezekben foglalt tágabb célok és általános irányelvekhez igazodva kell az egyes vadgazdálkodási egységek tervezési időszakra (10±3 év) vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervét, illetve az egyes évek vadgazdálkodási terveit elkészíteni. • A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza a v adászterület azonosító adatait, az élőhely általános jellemzését, a vadászterületen található vadállomány jellemzőit, a vadállomány szabályozásának helyi irányelveit, a v ad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat, a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek. • Az éves vadgazdálkodási tervet a v adászatra jogosult készíti és a vadászati hatóság az előbbi társhatóságok véleményének figyelembe vételével hagyja jóvá. Az éves terv tartalmazza a v adfajonként a f enntartandó legkisebb és a fenntartható legnagyobb

létszámot, a vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot, a v adászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és számát, a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét, a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat, valamint a vadkár-elhárítási feladatokat. A háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszerben a körzeti terv célja az ökológiailag megalapozott gazdálkodási keretek rögzítése, a vadgazdálkodási irodalomban táji gazdálkodásnak nevezett szemlélet megvalósítása. A tízéves vadgazdálkodási terv az előbbi alapján a hosszú távú tevékenységi kereteit határozza meg a gazdálkodás helyi általános feltételei és a várható tendenciák alapján. A körzeti terv alapján a vadgazdálkodás ajánlott módszereit is felsorolja, a vadállománnyal való bölcs gazdálkodás megvalósítása érdekében. Az éves

vadgazdálkodási terv a pillanatnyi helyzetnek megfelelő tevékenységeket és a vadgazdálkodás szakmai kontrollját hivatott biztosítani. A rendszerben az éves vadgazdálkodási terven keresztül valósítható meg az alkalmazkodó (adaptív) gazdálkodás, amely optimális esetben egy folyamatos tanulási folyamatot is magába foglal. A vadászati törvény alapján létesült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából a GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén működő Országos Vadgazdálkodási Adattár, amely teljes kiépítését követően tartalmazni fogja a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait, a v adászterületek azonosítására szolgáló adatokat, a v adászatra jogosultak címtárát, a v adgazdálkodási üzemtervek adatait, az éves vadgazdálkodási tervek adatait, a vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat, és a trófeabírálati adatokat (Csányi, 1997c). A már jelenleg is

működő Adattár célja a vadállományra és a vadgazdálkodásra vonatkozó adatok tárolása és feldolgozása (állománybecslés, gazdálkodási jelentések, trófeabírálat), a tárolt adatok térképi megjelenítése (1:50,000 és 1:100,000 térrképek) és térinformatikai módszerekkel (GIS) való elemzése, valamint a vadgazdálkodási igazgatásban és tervezésben felmerülő feladatokhoz adatok gyűjtése és szolgáltatása (Csányi és Ritter, 1996, 1997; Ritter és Csányi, 1996). 12 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során A vadgazdálkodási tervezés rendszere és az Országos Vadgazdálkodási Adattár megteremtheti a v adgazdálkodás tartamosságának alapjait és a pi llanatnyi állapothoz és a f olyamatos változásokhoz való gyors alkalmazkodás feltételeit. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár technikai feltételei biztosítják a m ás

adatbázisokkal való kompatibilitást és a mezőgazdasági és természetvédelmi tervezésben való hatékony közreműködést. 13 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 3. A VADGAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN 3.1 Általános jellemzés Az Európai Közösség jogi alapját a Közösséget létrehozó Egyezmény, valamint ennek módosításai és kiegészítései, az iratlan közösségi jog és a n emzetközi egyezmények képezik. A Közösség a tevékenységeit különböző szintű (erejű) jogszabályok egymásra épülő rendjében fejti ki, melyek rendeletek (regulation), irányelvek (directive), ajánlások (recommendation) és vélemények (opinion) lehetnek. Az előbbi jogszabályok hatása vadgazdálkodási-vadászati kérdésekben különböző lehet, amit az illető

jogszabály hatálya határoz meg: • • 14 Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi tagállamra vonatkozó kötelező hatályuk van. Mint „közösségi törvények”, mindenkire kötelező az alkalmazásuk, legyen az egyén, tagország vagy közösségi intézmény. Közvetlenül, minden tagországban hatályosak és az alkalmazásuk nem kivánja meg saját nemzeti jogszabály létrehozását, amely az adott országban bevezeti az előírásaikat. Céljuk a közösségi jog tagországokban való egységes alkalmazásának biztosítása. Egyidejűleg azonban az azonos tárgyú nemzeti jogszabályok alkalmazását is kizárják azokban a kérdésekben, amelyek nem kompatibilisak a bennük foglaltakkal. Nemzeti jogszabályok alkalmazását lényegében csak annyiban engedik meg, amennyiben azok a saját előírásaik megvalósítását elősegítik. Nemzeti törvények nem módosíthatják és nem bővíthetik tartalmukat. A

vadgazdálkodással két ilyen rendelet hozható kapcsolatba: · 3254/91 tanácsi rendelet a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; · 1973/92 tanácsi rendelet a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. Irányelv (directive): Hatályuk azokra a tagországokra nézve kötelező, amelyekre vonatkozóan hozták őket. A nemzeti hatóságoknak azonban lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt a formát és módszert, amely révén előírásaikat megvalósítják. A tanácsi irányelvek vonatkozhatnak egyénekre és több vagy valamennyi tagországra. Amennyiben az előírások egyénekre vonatkozó kérdéseket szabályoznak, hatályba lépésükhöz nemzeti törvény létrehozása szükséges, amely ezeket az alapelveket a s aját jogban is megjeleníti. A tagországok a tanácsi irányelvekben foglalt célkitűzések megvalósítására vannak kötelezve, és lehetőségük van arra, hogy saját nemzeti

körülményiket figyelembe véve eltéréseket tegyenek a jogalkotás során. A jogalkotást az adott tanácsi irányelvben meghatározott időn belül kell elvégezniük és a saját rendszerüknek megfelelő jogi formát választhatják a leghatékonyabb megvalósítás érdekében. A tanácsi irányelvek alapján született nemzeti jogszabályok csak a t anácsi Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során irányelvekben foglaltakkal összhangban módosíthatók. A tanácsi irányelvek elsődleges célja nem az, hogy a jogszabályokat standardizálják, hanem harmonizálják. A vadgazdálkodást és vadászatot érintő tanácsi irányelvek a következők: • • · 79/409/EEC tanácsi irányelv a vad madarak védelméről; · 92/43/EEC tanácsi irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról; · 92/118/EEC tanácsi irányelv az állati

eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; · 91/477/EEC tanácsi birtoklásáról; · 92/45/EEC tanácsi irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről. irányelv lőfegyverek megszerzéséről és Döntés (decision): Alkalmazásuk azokra vonatkozóan kötelező, akikre vonatkozóan a döntést hozták. Ez lehet Tagország vagy természetes vagy jogi személy. Céljuk adott körülmények között felmerült kérdések szabályozása A vadtrófeák Közösségbe való bevitelének szabályait az összes tagállamra vonatkozóan a 92/118/EEC irányelvhez kapcsolódóan két tanácsi döntés szabályozza: · 92/118/EEC tanácsi döntés az állat- és közegészségügyi követelményekről, amelyek a közösségbe való import és kereskedelem szabályait fektetik le azon termékek esetében, amelyeket a 89/662/EEC irányelv A (I) melléklete, illetve

patogének esetében a 90/425/EEC irányelv nem szabályoz; · 96/500/EC tanácsi döntés azokra az állategészségügyi követelményekre és igazolásokra vagy hivatalos nyilatkozatokra vonatkozóan, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiai kezelésük. Ajánlások és vélemények (recommendation és opinion): Nincs kötelező erejük és semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem okoznak arra nézve, akire vonatkozóan hozták őket. Az Európai Közösség elsődlegesen csak korlátozott végrehajtó hatalommal rendelkezik, az EU jogszabályok alapvetően a tagállamokon keresztül hatnak. A Közösség részleges nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik, és ennek megfelelően a kompetenciája körében más országokkal és nemzetközi szervezetekkel egyezményeket köthet. Az így kötött egyezmények a Közösségre és a tagországokra nézve is

hatályosak, és a közösségi jog integráns részei. Ilyen, a hazánk által is aláírt és alkalmazott nemzetközi 15 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület egyezmények például: a Bonni Egyezmény a vándorló fajok védelméről (1979)1, a Washingtoni Egyezmény a veszélyeztett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (1973)2, a Berni Egyezmény az európai flóra és fauna és élőhelyeik védelméről (1979)3, a Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről (1971)4. Az egyes EU jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit a következőkben ismertetjük. 3.2 79/409/EEC tanácsi irányelv a vad madarak védelméről 5 Az Európában élő madárfajok többségének létszámcsökkenése és jelentős részük veszélyeztetettsége miatt a Madárvédelmi

irányelv megszületésének fő oka és célja a madarak és élőhelyeik megfelelő védelmének biztosítása volt. Az irányelvnek tartalmi szempontból igen fontos jellemzője, hogy a fajvédelmen túllépve, az élőhelyek védelmét is azonos súllyal kezeli mivel bebizonyosodott, hogy az egy-egy faj számára különböző életfázisaiban szükséges élőhelyek védelme nélkül eredményes, hosszú távon sikeres konzervációt nem lehet folytatni. Az irányelv a madarak konzervációja érdekében elrendeli védett területek kijelölését. A tanácsi irányelv kihangsúlyozza, hogy a madárfajok jelentős része vonuló faj, és a madárvédelem tipikusan határokon átnyúló együttműködést kiván. A madárpopulációk csökkenésében nagy szerepe van az emberi tevékenységeknek, így az élőhelyek elpusztításának, a környezet szennyezésének, a madarak befogásának és vadászatának, valamint a velük való kereskedelemnek. Ezért a t anácsi irányelv

célja, hogy az európai népek örökségét képző madárvilágot, mint természeti erőforrást is megőrizzék, amihez élőhelyeik védelme, fenntartása és helyreállítása is szükséges. Mivel a kereskedelem az egyik legfontosabb veszélyeztető tényező, ezért a tanácsi irányelv védelmi célú előírásaitól eltérni csak abban a nagyon korlátozott körben lehet, amikor az adott fajok biológiai helyzete megengedi a hasznosítást, ezen belül a vadászatot. A hasznosítás előbbi feltételek melletti engedélyezésén túl, szigorúan meghatározza azokat a módszereket, amelyek nem alkalmazhatók, különös tekintettel a nem szelektív tömeges módszerekre. Az irányelv hangsúlyozza, hogy a vadászatnak a bölcs hasznosítás és az ökológiailag kiegyensúlyozott szabályozás alapelveit kell követnie. A tagállamok a t anácsi irányelv védelmi előírásaitól közegészségügyi és közbiztonsági érdekből, légbiztonsági érdekből, 1 Magyar

Közlöny, 17/1986. 2 Magyar Közlöny, 39/1989. 3 Magyar Közlöny, 64/1990. 4 Magyar Közlöny, 28/1980. 5 79/409/EEC Council Directive on the conservation of wild birds. Official Journal, No L 103, 25. 4 1979, p 1 16 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során súlyos kártétel megakadályozása, valamint a növény- és állatvilág védelme érdekében térhetnek el. Annak érdekében, hogy a tanácsi irányelv előírásaitól való eltérések ne mehessenek a madárvédelmi célok rovására az Európai Bizottságot megbízza a rendszeres és részletes kontroll végrehajtásával. A tanácsi irányelv ugyancsak kitér a k utatások szükségességére, a k utatásoknak a m egvalósítás során elért eredmények monitorozásában betöltött szerepére, és ezeket figyelembe véve kitüntetett kutatási területekre is javaslatot tesz. A tanácsi irányelv öt

melléklete sorolja fel a különböző védelmi kategóriákba tartozó madárfajokat, valamint a tiltott vadászati eszközöket és módokat. 3.3 92/43/EEC tanácsi irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról 6 Az FFH irányelv lényegében a M adárvédelmi irányelvnek a teljes vad élővilágra való kiterjesztését szolgálja a Közösségben. Az irányelv pontosan definiálja a jogszabályban használt egyes fogalmakat és kifejezéseket (pl. konzerváció, természetes élőhely, közösségi jelentőségű terület, elsőbbséget élvező élőhely, elsőbbséget élvező faj, konzervációs helyzet). A tanácsi irányelv fő célja az európai területeken a természetes élőhelyek, valamint a növény- és állatvilág biodiverzitásának biztosításához való hozzájárulás a Tagállamok területén. Rendelkezései értelmében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a közösségi jelentőségű természetes

élőhelyeken, és a vad flóra és fauna fajai számára a kedvező konzervációs helyzet fenntartását vagy helyreállítását biztosítják. Az irányelv alapján hozott intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a gazdasági, szociális és kulturális követelményeket, valamint a területi és helyi sajátosságokat is. A speciális konzervációs területekből egy koherens európai ökológiai hálózatot kell létrehozni Natura 2000 elnevezéssel, amelynek magába kell foglalnia azokat a védelmi területeket is, amelyeket a tagállamok a Madárvédelmi irányelv alapján jelöltek ki. Ezt követően részletesen szabályozzák azokat a szempontokat, lépéseket és határidőket, amelyeket a Natura 2000 létrehozása során a tagországoknak követniük kell. A tagállamoknak ezekre a védett területekre kezelési terveket kell készíteniük és ilyen területeket csak különleges esetben vonhatnak ki a védelem alól. Az FFH irányelv részletesen foglalkozik a f

inanszírozás, különösen pedig a közösségi társfinaszírozás eszközeivel, az ezekhez igénybe vehető források felhasználási lehetőségeivel és mértékével. A védelem eredményeinek nyomon követésére rendszeres monitorozás kialakítást rendeli el és részletesen rendelkezik az információs rendszerről, 6 92/43/EEC Council Directive on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora. Official Journal L 206 , 22/07/1992 p 7 - 50 17 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások valamint felszólítja támogatására. ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület a tagországokat a megvalósításhoz szükséges kutatások Az irányelv az állat- és növényfajok hasznosítását negatívan közelíti meg, mivel azt határozza meg, hogy valamely hasznosítható faj helyzetének kedvezőtlen megváltozásakor milyen tiltó

intézkedéseket kell bevezetni. A hasznosításhoz/vadászathoz alkalmazható eszközökre vonatkozóan többször kihangsúlyozza a nem szelektív és a tömeges eszközre vonatkozó tiltást. A védett fajok esetleges elfogását, elejtését a M adárvédelmi irányelvhez hasonló szükségfeltételekhez köti (állat- és növényvilág védelme és az élőhelyek megőrzése érdekében; súlyos károk megelőzésére, főként termésben, állatállományban, erdőkben, halászatban és vizekben vagy más tulajdonokban; közegészségügyi és közbiztonsági érdekből, vagy más kiemelkedően fontos közérdekből, beleértve a szociális vagy gazdasági érdekeket és alapvető fontosságú kedvező környezeti hatásokat). A tanácsi irányelv egyes mellékletei tartalmazzák a közösségi fontosságú természetes élőhelyek típusait; a közösségi fontosságú állat- és növényfajokat; kritériumokat azoknak az alkalmas helyeknek a kiválasztására, amelyek

közösségi jelentőségűként azonosíthatók és speciális konzervációs területnek jelölhetők ki; a szigorú védelmet igénylő közösségi fontosságú állat- és növényfajok jegyzékét; a közösségi fontosságú állat- és növényfajokat, amelyek szabad területről való kivétele és hasznosítása gazdálkodási intézkedések tárgya lehet; az elfogás, az elejtés és a s zállítás tiltott módszereit és eszközeit az emlősökre és halakra vonatkozóan. 18 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 3.4 1973/92/EEC tanácsi megalapozására (LIFE) 7 rendelet ak örnyezeti programok A rendelet célja a környezet minősége megőrzésének, védelmének és javításának érdekében folyó tevékenységek pénzügyi feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a szubszidiaritás és a „szennyező fizessen” elvekre. A LIFE támogatások

elsősorban a közösségen belüli programokra használhatók, a közösségen kívüli programokra legfeljebb a k eret 5%-a fordítható. A támogatott tevékenységek között jelentős helyet foglalnak el az élőhelyek és a természet védelmét szolgáló programok, amelyeket az FFH irányelv alapján folytatnak. Kiemelt támogatást kaphatnak azok a programok, amik olyan élőhelyekkel foglalkoznak, amelyeket a Közösségben az eltűnés veszélye fenyeget, valamint azok a programok melyek azon fajok populációival foglalkoznak, amiket a Közösségben a kihalás veszélyeztet. A Közösségen belül természetvédelmi programokra a források 45%-a fordítható (a 79/409/EEC irányelvhez kapcsolódóan azoknak a biotópoknak a f enntartása és újra létesítése, amelyek veszélyeztetett fajok élőhelyei vagy a Közösség számára különös jelentőségű, súlyosan fenyegetett habitatok; vagy intézkedések foganatosítása veszélyeztetett fajok megőrzésére vagy

újratelepítésére; a Közösség szempontjából fontos természetes élőhelyek és állat- vagy növényfajok fenntartása vagy újralétesítése; monitoring hálózatok felszerelése, modernizálása és fejlesztése; a környezeti oktatás elősegítése adminisztratív és szakmai körökben; a környezettel való megalapozott gazdálkodásra vonatkozó ismeretek terjesztése). A rendelet alapján elérhető források a tagállamok programjai szempontjából kiemelt jelentőségőek. A lehetőségeit mutatja, hogy Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban a LIFE támogatással természetvédelmi és vadbiológiai kutatások folynak, amiknek vadgazdálkodási vonatkozásai is vannak. 3.5 3254/91/EEC tanácsi rendelet a lábfogó csapdák közösségen belüli használatának betiltására és egyes vadon élő állatok bőrének és feldolgozott termékeinek a Közösségbe való bevitelének megakadályozására 8 7 Council Regulation (EEC) No. 1973/92

establishing a f inancial instrument for the environment (LIFE). Official Journal, No L 206 , 22/07/1992 p 1 - 6 8 Council Regulation (EEC) No 3254/91 prohibiting the use of leghold traps in the Community and the introduction into the Community of pelts and manufactured goods of certain wild animal species originating in countries which catch them by means of leghold traps or trapping methods which do not meet international humane trapping standards. Official journal No. L 308, 09/11/1991 p 1 - 4 19 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A rendelet alapvetően az FFH irányelvben a nem szelektív befogási és elejtési módszerek használatára vonatkozó előírásoknak a nemzetközi kereskedelemben való érvényesítését szolgálja. Fő célpontjai az Egyesült Államok és Kanada, ahol az EU-ban betiltott

módszerek alkalmazása engedélyezett és ez számukra egyenlőtlen kereskedelmi előnyöket jelentene az európai piacon. A rendelet a csapdázási módszereket csak abban az esetben tekinti elfogadhatónak ha azok megfelelnek a „nemzetközileg elfogadott humánus csapdázási szabványoknak”. A rendelet nemzetközi kereskedelmi célját mutatják az I. mellékletben felsorolt fajok (kanadai hód, am erikai vidra, prérifarkas, farkas, hiúz, bobcat [vörös hiúz], coboly, mosómedve, pézsma, nyérc, [bűzös] borz, nyest, hermelin), amelyekből a II. mellékletben meghatározott minden nemű termékek közösségi importja tilos. Az EU kereskedelmi tilalma az észak-amerikai prémvadászokat és a prémkereskedelmet súlyosan sérti, a kérdés magas szintű kereskedelmi fórumokon viták tárgya. A hazai vadgazdálkodási szabályozás a csapdák alkalmazása tekintetében az EU előírásainak teljesen megfelel, néhány kérdésben kissé szigorúbb is. A szőrmék exportja

során olyan nem igazán szabályozott kérdések okozhatnak gondot, mint a hörcsögbundák exportja, vagy esetleg észak-amerikából beszerzett prémek re-exportja az Európai Unióba. 3.6 92/118/EEC tanácsi irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről 9 Az irányelv a m ás jogszabályokhoz szolgál kiegészítésekkel a k ereskedelem, a kereskedelmi minták, a súlyos fertőző betegségek, a patogén ágensek, az állati fogyasztásra feldolgozott állati fehérjék, az emberi fogyasztásra feldolgozott állati fehérjék és mezőgazdasági termékek (méz, méhviasz, méhpempő, propolisz vagy pollen) kereskedelme és importja esetében, ha azoknak az emberi fogyasztásra való felhasználás vagy az ipari feldolgozás nem célja. Az irányelv hatálya alá esnek a vadtrófeák is, amelyeket a függelékében található XIII. fejezet szabályoz. A tanácsi irányelv ténylegesen vadgazdálkodási vagy vadászati vonatkozású

szabályozást nem tartalamaz. Vadászati vonatkozását is csupán az adja, hogy a trófeák Közösségbe való bevitelével kapcsolatos kérdéseket szabályozza, és így a magyarországi vadászati turizmust befolyásolja. Ennek megfelelően a patások és madarak azon példányai, amelyek olyan teljes taxidermiai kezelésen mentek át, amely semleges hőmérsékleten való tartósításukat biztosítja semmilyen beviteli tilalom és korlátozás alá nem eshetnek állategészségügyi okokból. Minden más esetben a trófeának a tanácsi irányelvben szereplő és a Közösség előírásainak megfelelő kezeléseken kell átesnie (a csomagolástól a kikészítésig), melyekre vonatkozóan megfelelő hatósági igazolásokkal is kell rendelkeznie. 9 20 94/466/EC Commission Decision amending Annex I (13) to Council Directive 92/118/EEC laying down animal health and public health requirements governing trade in and imports into the Community of products not subject to the said

requirements laid down in specific Community rules referred to in Annex A (I) to Directive 89/662/EEC and, as regards pathogens, to Directive 90/425/EEC. Official Journal No L 190 , 26/07/1994 p 26 - 27 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során Az irányelv eredeti XIII. fejezetét a 94/466/EC 10 tanácsi döntés módosította és a 96/500/EC 11 tanácsi döntés tartalmazza azokat az állategészségügyi követelményeket és igazolásokat vagy hivatalos nyilatkozatokat, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiai kezelésük. 3.7 91/477/EEC tanácsi irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról 12 A tanácsi irányelv közvetlenül vadgazdálkodási és vadászati rendelkezést nem tartalmaz, vadászati szempontból annyiban jelentős, hogy a

vadászfegyverek megszerzésére és birtoklására is vonatkoznak az előírásai. Az irányelvvel bevezett fegyverútlevél a fegyverek Közösségen belüli szállításának egységesítést és ezáltal megkönnyítését tette lehetővé. Ez a tanácsi irányelv a harmonizáció során fegyverekre vonatkozó belügyminiszteri irányelv megalkotása során kell, hogy figyelembe vételre kerüljön. 3.8 92/45/EEC tanácsi irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről 13 10 94/466/EC: Commission Decision of 13 Ju ly 1994 am ending Annex I (13) to Council Directive 92/118/EEC laying down animal health and public health requirements governing trade in and imports into the Community of products not subject to the said requirements laid down in specific Community rules referred to in Annex A (I) to Directive 89/662/EEC and, as regards pathogens, to Directive 90/425/EEC. Official Journal, No L

190, 26/07/1994 p. 26 - 27 11 96/500/EC: Commission Decision of 22 Ju ly 1996 l aying down the animal health requirements and the certification or official declaration for the import of game trophies of birds and ungulates not having undergone a complete taxidermy treatment from third countries. Official Journal, No L 203 , 13/08/1996 p 13 - 17 12 91/477/EEC Council Directive on control of the acquisition and possession of weapons. Official Journal No. L 256 , 13/09/1991 p 51 - 58 13 92/45/EEC Council Directive on public health and animal health problems relating to the killing of wild game and the placing on the market of wild-game meat. Official Journal No L 21 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A tanácsi irányelv közvetlenül vadgazdálkodási és vadászati rendelkezést nem tartalmaz, vadkereskedelmi

szempontból viszont rendkívül jelentős, mivel mind a Közösségen belüli forgalom, mind pedig az oda történő bevitel kérdéseit szabályozza. Hatósági oldalról az állategészségügyi és élelmiszerhigiénia szakigazgatás illetékességi körébe tartozik. Az irányelv fejezetei szabályozzák a K özösségen belüli termelés és kereskedelem előírásait, valamint az importra vonatkozó előírásokat. A mellékletek részletesen szabályozzák a vadhúsfeldolgozó üzemek működési engedélyezésének előírásait; a személyzet higiániáját és a létesítményben lévő eszközökkel szembeni követelményeket; a vadhús darabolása, kezelése és feldolgozása során alkalmazandó higiénia követelményeket; a darabolni szándékozott vadhússal szembeni követelményeket; a post mortem egészségügyi vizsgálat előírásait; a darabolt vadhús és a tárolt vadhús higiéniai ellenőrzésének előírásait; az egészségi címkézés követeleményeit;

a v adhús csomagolásának szabályait; a t árolási szabályokat és a szállítási szabályokat. A mellékletek ugyancsak megadják közegészségügyi/állategészségügyi igazolás mintáját. 22 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 4. A VADGAZDÁLKODÁS ÉS A VAD ÁSZAT SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN 4.1 A vadgazdálkodás és a vadászat feltételei A vadászat helyzetét és jellegét befolyásolja, hogy adott országban a földhasználat és az urbanizáció milyen mértékű. A vadgazdálkodásra alkalmas területek aránya a tagországok többségében 75-85% között alakul (Lecocq és Meine, 1995). Ez az érték hazánkban kb. 85%, ami az EU átlagánál valamivel magasabb Az erdősültség, amely a vadgazdálkodásban főleg a nagyvadfajok súlyát határozza meg, a Közösség országainak jelentős hányadában a magyarországinál (18.3%)

lényegesen nagyobb (>25%) A vadászat társadalmi elfogadottságának jelzője lehet a vadászatot gyakorlók száma és népességen belüli aránya. Európában mintegy 65-7 millió fő hódol ennek a szenvedélynek, de e népesség országok közötti számszerű megoszlása nagy különbségeket mutat (3. táblázat) A vadászati hagyományok és kultúrális különbségek alapján az EU 15 tagországa négy csoportra osztható: német vadászati rendszer (5 ország), skandináv rendszer (3 ország), angolszász rendszer (2 ország) és latin vadászati rendszer (5 ország). A táblázatban szereplő további hat ország (nem EU tag FACE 14 tagországok) ezekhez a csoportokhoz történelmi és kulturális hagyományai alapján jól hozzárendelhető. Így Svájc, Magyarország, Szlovénia és Lengyelország a német rendszerhez, Norvégia a skandináv rendszerhez és Málta a latin rendszerhez. 3. táblázat: A vadászatra alkalmas területek és a vadászok száma és aránya

az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Népesség (fő) Sűrűség (fő/km2) Vadászok száma (fő) Vadászok aránya (%) Német vadászati rendszer Ausztria 7,900,000 94.51 109,500 1.39% Belgium 10,100,000 330.84 176,000 1.74% Hollandia 15,300,000 368.44 33,000 0.22% 400,000 154.68 2,300 0.58% 81,200,000 227.47 329,500 0.41% 176,000 3.38% Luxemburg Németország Skandináv vadászati rendszer Dánia 14 5,200,000 120.84 Fédération des Associations de Chasseurs de lEU, Brussels 23 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 3. táblázat: A vadászatra alkalmas területek és a vadászok száma és aránya az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Népesség (fő) Sűrűség (fő/km2) Vadászok száma (fő) Vadászok aránya

(%) Finnország 5,100,000 15.08 295,000 5.78% Svédország 8,700,000 19.33 322,000 3.70% Angolszász vadászati rendszer Egyesült Királyság Irország 58,000,000 237.55 1,000,000 1.72% 3,600,000 132.84 120,000 3.33% Latin vadászati rendszer Franciaország 57,600,000 104.73 1,650,000 2.86% Görögország 10,400,000 78.81 295,000 2.84% Olaszország 58,000,000 192.51 950,000 1.64% 9,800,000 110.11 243,000 2.48% 39,100,000 77.47 1,440,500 3.68% Portugália Spanyolország Nem EU tag FACE tagok Magyarország 10,300,000 110.72 47,000 0.46% 2,000,000 98.75 22,700 1.14% 38,400,000 122.81 98,000 0.26% Svájc 7,000,000 169.52 32,000 0.46% Norvégia 4,300,000 13.28 170,000 3.95% 360,000 1125.00 14,000 3.89% Szlovénia Lengyelország Málta A természeti adottságok (pl. Skandinávia nagy területek, általában kis népsűrűség), a kultúrális differenciák (pl. latin vs német hagyományok) és a történelmi

fejlődés közös elemei, összefüggései (Ausztria, Németország, Magyarország) az egyes országok valamely csoportba tartozását sokkal nagyobb mértékben befolyásolják, mint a politikai rendszer. Utóbbira példa, hogy Magyarország, Lengyelország és Szlovénia a korábbi politikai rendszer megszűnése után is történeti hátterének megfelelően a német vadászati rendszer jegyeit mutatja. Többek között ezzel a történeti-kulturális dominanciával magyarázható, hogy a vadászat kérdéseiben az EU tagországokban nincs érdemi igény a vadászati rendszerek uniformizálására és alapvetően a szubszidiaritás elvét követi a szabályozás. Az e területhez tartozó kérdések a n emzeti jogalkotás keretén belül, a h elyi feltételekre, a 24 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során hagyományokra és a t ársadalmi háttérre is tekintettel

hatékonyabban és társadalmilag elfogadhatóbban kezelhetők, mint a közösség szintjén. A szubszidiaritás kérdése számos esetben merült fel a Madárvédelmi irányelv és a FFH irányelv kapcsán is. Ezek a jogszabályok ugyanis esetenként olyan általános hatályú előírásokat tartalmaznak, amelyek egy-egy tagország helyi adottságaival alig egyeztethetők össze. Példa erre a varjúfélék vagy a kormorán vadászata körüli vita: ezek a madarak a tanácsi irányelv alapján meglehetősen nagy védelmet élveznek, annak ellenére, hogy számos országban rendkívül elszaporodtak és a vadgazdálkodás, a halászat (és a t ermészetvédelem) számára is káros a h atásuk. Hasonló, a helyi szokásokat figyelmen kívül hagyó rendelkezés a m adarak hálózásának tilalma, amely Dél-Franciaországban mély gyökerekkel rendelkező tradicionális tevékenység. 4.2 A vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények A vadgazdálkodást és a

vadászatot csaknem valamennyi tagállamban önálló törvény vagy törvények szabályozzák, esetenként a t erület részkérdéseit több specifikus jogszabály is (4. táblázat) Az új vadászati törvény az EU államok többségének megfelelő gyakorlatot követte, amikor a vadgazdálkodás és a vadászat kérdéseit önállóan szabályozza. 4. táblázat: A vadvadászatot szabályzó törvény(ek) az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Jogszabály Év Német vadászati rendszer Ausztria Az osztrák alkotmány alapján a vadászati törvénykezés a tartományok hatásköréban van. Belgium Vadászati Törvény országrészenként (Flandria és Vallónia) rendeletekkel aktualizálva 1882 Hollandia Vad(ászati) Törvény 1996 Luxemburg Vadászati Törvény Németország Szövetségi Vadászati Törvény kerettörvény, a részleteket a tartományok szabályozzák 1952 Skandináv vadászati rendszer Dánia Nemzeti Vadászati

Törvény 1993 Finnország Vadászati Törvény és Vadászati Rendelet 1993 Svédország Vadászati Statútum amelyet a parlament fogadott el és az ezen alapuló vadászati rendeletek 25 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 4. táblázat: A vadvadászatot szabályzó törvény(ek) az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Jogszabály Év Angolszász vadászati rendszer Egyesült Királyság Bonyolult jogszabályi rendszer, amin belül a Vadvilág és a Vidék Törvénye a legközvetlenebb hatályú Irország Vadvilág Törvény 1976 Latin vadászati rendszer Franciaország Vidéki (Rurális) Törvény 1989 Görögország Erdészeti Törvény miniszteri rendeletekkel módosítva 1969 Olaszország 157/1992. sz Törvény 1992 Portugália Vadászati Törvény 1986

Spanyolország Vadászati Törvény rendeletekkel és az autonóm tartományok törvényeivel módosítva 1970 Az EU tagállamok törvényei a nemzeti sajátosságokan alapulnak és ezeknek megfelelő változatossággal szabályozzák a vadgazdálkodást és a vadászatot. Kiemelésre érdemes, hogy a vadgazdálkodás és a vidék kérdéseinek szabályozása több országban is összekapcsolódik (Franciaország, Egyesült Királyság). Ugyanilyen, szintén a hagyományokon alapuló gyakorlat, amely a v adászat érdemi jogi szabályozását alacsonyabb szintre helyezi (Ausztria, Spanyolország) és a n emzeti törvény csak az általános kérdéseket foglalja össze (Németország). 4.3 A vad tulajdonjoga és a vadászati jog A vad tulajdonjoga szempontjából az EU-tagállamok többségében az uratlan jószágként (res nullius) való kezelés a jellemző, míg a vadászati jog általában a föld tulajdonjogához kapcsolódik (5. táblázat) Állami tulajdonként csak a

mediterrán országokban (Görögország, Portugália és Olaszország) kezelik a vadat. Ezekben az országokban ez lényegében minden állampolgár számára lehetővé teszi a vadászatot feltéve, ha a v adászat egyéb, rendszerint nem túl szigorú feltételeinek megfelel. 26 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 5. táblázat: A vad tulajdonlása és a vadászati jogosultság az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Vad tulajdojoga Vadászati jog Német vadászati rendszer Ausztria res nullius földbirtokos Belgium res nullius földbirtokos Hollandia res nullius földbirtokos Luxemburg res nullius földbirtokos Németország res nullius földbirtokos Skandináv vadászati rendszer Dánia res nullius 1. földbirtokos; 2 a tengeri területeken a vadászat szabad Finnország res nullius földbirtokos Svédország res

nullius földbirtokos Angolszász vadászati rendszer Egyesült Királyság res nullius leginkább a földbirtokos, de a vadászati jog elválhat a földtől Irország res nullius földbirtokos, de a jogokat rendszerint helyi vadászklubok gyakorolják Latin vadászati rendszer Franciaország res nullius földbirtokos, egyénileg vagy társultan gyakorolható Görögország köztuladon (állam) köztulajdon, a vadászati engedéllyel rendelkezők az engedélyben meghatározott körzetben a nem tiltott területeken szabadon vadászhatnak Olaszország köztulajdon (állam) állami jog (köztulajdon) Portugália köztulajdon (állam) állami jog (köztulajdon) Spanyolország res nullius Az adott terület vadászati besorolásától függően változik a vadászati jog A vad uratlan jószágként való kezelése támadások tárgya, mivel „A res nullius koncepciót ma már anakronizmusnak lehet tekinteni, mivel nem felel meg a vadászati feltételek

fejlődésének, amelyre a vadállományokkal való tervszerű gazdálkodás jellemző. A vadnak tulajdon tárgyává való tétele lehetővé tenné a vad védelmét minden támadással szemben, amely az uratlan jószág esetében nem lehetséges. A kapcsolat szorosabbá tétele a vad és a föld között (a földbirtokos tulajdonává tétele), a v adat a föld termékévé tenné, és így biztosíthatná a jó vadgazdálkodás és vadvédelem érvényre jutását.” (Jenny, 1985 cit Zoltán, 1988) 27 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület Ennek az érvelésnek ellentmond, hogy a földbirtokosok kis hányada hasznosítja a vadászati jogokat saját maga, a n agy többség azt bérbe adja. Így a v adgazdálkodással járó felelősséget a vadászokra hárítják, és maguk csupán a bérletből jutnak bevételhez.

Ugyanakkor a vad köztulajdonként (állami tulajdon) való kezelése az államnak a természeti kincsek, mint a nemzeti örökség részének megőrzése iránti felelősségét fejezi ki. Ez a gondolkodás vezeti a dél-európai országokat és az Amerikai Egyesült Államok vadászati jogrendjét is. Annak ellenére, hogy a v adászati jog az EU tagállamainak többségében a földtulajdonhoz kötődik, a konkrét hasznosítás módja, ill. a hasznosítás formái igen változatosak és általános szabályt itt sem lehet kimutatni (6. táblázat) 6. táblázat: A vadászati jogosultság és a vadászterületek minimális nagysága az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Vadászati jog Minimális vadászterület Német vadászati rendszer Ausztria földbirtokos amennyiben maga nem hasznosítja, kötelező bérbe adnia 1. földbirtokos: minimum 150 vagy 300 ha összefüggő terület 2. az egyénileg nem hasznosítható területeket helyileg

összevonják és a területek egyénileg vagy társultan bérelhetők Belgium földbirtokos bérbe adható vagy átadható (az átlagos vadászterület 300 ha nagyságú) 25 ha Észak-Vallónia 50 ha Dél-Vallónia 40 ha Flandria Hollandia földbirtokos bérbe adhatja a vadászoknak 5000 ha nagyságú vadgazdálkodási egységeken belül kell működni (tervezési és vadászati engedélyezési egységek) Luxemburg földbirtokos 605 db vadászterület 9 éves bérleti rendszerben, melyek nyilvános árverésen vehetők bérbe minimum 250 ha Németország földbirtokos egy bérlő maximum 1000 ha-t bérelhet magánvadászterület: 75 ha közös vadászterület: 150 ha Skandináv vadászati rendszer Dánia 28 1. földbirtokos 2. a tengeri területeken a vadászat szabad maximum 30 évre bérbeadható - Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 6. táblázat: A

vadászati jogosultság és a vadászterületek minimális nagysága az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Vadászati jog Minimális vadászterület Finnország földbirtokos vadászklubok bérlik 2,000-10,000 ha közötti bérlemények a jellemzők; a vadgazdálkodást a tulajdonos egyetértésével kell folytatni Svédország földbirtokos különböző időtartamra bérbeadhatja Nem kötelező, de a legelterjedtebb forma a vadászati-vadgazdálkodási területek rendszere Angolszász vadászati rendszer Egyesült Királyság leginkább a földbirtokos, de a vadászati jog elválhat a földtől bérbeadhatja - Irország földbirtokos, de a jogokat rendszerint helyi vadászklubok gyakorolják Franciaország földbirtokos, egyénileg vagy társultan gyakorolható Görögország köztulajdon, a vadászati engedéllyel rendelkezők az engedélyben meghatározott körzetben a nem tiltott területeken szabadon vadászhatnak -

Olaszország állami jog (köztulajdon) 1. vadászatmentes területek (20-30%) - Latin vadászati rendszer a tulajdonos szerződéssel bérbeadhatja (de a bérlő nem!) A földtulajdonosok vadásztársaságot vagy klubot alakíthatnak 2. magánkezelésű területek (főleg vadtenyésztéssel foglalkozó farmok, maximum 15%) 3. ellenőrzött vadászterületek (minimum 55%) Portugália állami jog (köztulajdon) 1. Vadásztársaságok által kezelt területek 2. turisztikai és magán vadászterületek (ezek csak a földbirtokosok engedélyével alakíthatók) 3. állami tulajdonú vadászterületek Spanyolország Az adott terület vadászati besorolásától függően változik a vadászati jog: Nemzeti parkok (9db) és Nemzeti Vadászati Refugiumok (5db) tilos Nemzeti vadászati rezervátumok (36db) hivatásos kisérővel vadászható Nemzeti vadászterületek (5db) mint az előző 29 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ –

EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 6. táblázat: A vadászati jogosultság és a vadászterületek minimális nagysága az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Ország Vadászati jog Minimális vadászterület Kollektív vadászterületek (közvadászterületek nagyon limitált) Ellenőzött vadászterületek (az előbbihez hasonló, de inkább a helyi vadászok számára) Magán vadászterületek a földtulajdonos kérésére kialakított vadászterületek 1. Nagyvad: 500 ha minimum 2. Apróvad: 250 ha minimum 3. Vizivad: 100 ha minimum A vad tulajdonlásával kapcsolatban további fontos szempont jelentkezik az állam részéről: a vadgazdálkodás bizonyos mértékben a t ermészetvédelem része, és ezért az államnak fontos érdeke és feladata, hogy a vadgazdálkodás és vadászat a lehető legnagyobb mértékben szervezett és ellenőrzött legyen. A

nyugat-európai vadászati rendszerek fő szakmai problémájának vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontból is ezt tartják, mivel a kis vadászterületeken ökológiai alapokon álló vadgazdálkodást amit a k ét legfontosabb tanácsi irányelv is a v adgazdálkodás előfeltételének jelöl meg nem vagy csak a kis egységek valamilyen módon való összefogásával lehet folytatni. Ez az oka, hogy a hagyományosan kötelező vadászati tervezést folytató országok mellett (Németország, Ausztria) több orszában vadászati tervezési és ellenőrzési rendszert alakítottak ki: Franciaország, Belgium, Luxemburg, Finnország, Svédország. Hollandiában az új vadászati törvény ezt tovább is fejlesztette és kb. 5,000 ha nagyságú vadgazdálkodási egységek kijelölését írja elő, amelyeken belül igen szigorú, természetvédelmi és ökológiai alapú vadgazdálkodást kell folytatni (Lecocq és Meine, 1995). Valószínű, és az új vadászati

törvény bevezetése is többségében azt igazolta, hogy a vadászati jog az elaprózott földbirtokszerkezet következtében a földtulajdonosok számára nem mutat nagy értéket. Ugyanakkor a nagyobb méretű gazdálkodási-tervezési egységek kialakítása az EU tagállamaiban is létezik, illetve erőfeszítések történnek ennek érdekében (Csányi, 1994a). 4.4 A vadgazdálkodás hatósági irányítása A vadgazdálkodás és vadászat felső szintű irányítása csaknem valamennyi európai államban a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi tárca feladatai közé tartozik. Esetenként mindkettőnek jelentős szerepe van, ezért szerepel a 7. táblázatban többször két minisztérium is. 30 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 7. táblázat: A vadászat és a vadgazdálkodás kérdéseiben illetékes tárca az EU tagországaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai

alapján) Ország Hatóság Német vadászati rendszer Ausztria Környezetvédelmi Minisztérium; Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium Belgium Flandria: Környezetvédelmi, Természeti Erőforrások és Mezőgazdasági Minisztérium; Vallónia: Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Főigazgatóság Hollandia Mezőgazdasági, Természetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Luxemburg Környezetvédelmi Minisztérium Németország Mezőgazdasági Minisztérium; Környezetvédelmi Minisztérium Skandináv vadászati rendszer Dánia Környezetvédelmi Minisztérium Finnország Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Svédország Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Svéd Környezetvédelmi Hivatal Angolszász vadászati rendszer Egyesült Királyság 6 minisztériumi szintű hivatal hatáskörében van Irország Turisztikai, Halászati és Erdészeti Minisztérium Latin vadászati rendszer

Franciaország Környezetvédelmi Minisztérium Nemzeti Vadászati Hivatal Görögország Erdészeti Hivatal Olaszország Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérim Portugália Mezőgazdasági Minisztérium Spanyolország Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium; Környezetvédelmi Minisztérium A vadászat mezőgazdasághoz való kapcsolódása tradicionális okokkal magyarázható. Az utóbbi időben több államban a természetvédelem egységes irányításának szükségességét felismerve, a n em közvetlenül az élelmiszer-termelést szolgáló területeket (erdészet, halászat, vadászat) a k örnyezetvédelmi tárca hatáskörébe helyezték. Ezt a tendenciát erősítik az EU-n belül a természetvédelem elsődlegességét 31 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület

erősítő jogszabályok, ami a vadállomány jellegét, a vadgazdálkodás természetvédelmi funkcióit figyelembe véve mértékadónak látszik (Csányi, 1994a). A vadászat irányítását a minisztériumok hatóságai végzik. A nagyobb területű államokban általában a regionális irányítás szerepe a m eghatározó (Németország, Olaszország, Spanyolország). Belgiumban a regionális tagolódás a flamand és vallon elkülönülés következménye. A törvényekben és más jogszabályokban meghatározott előírásoktól az alsóbb hatóságok csak a felsőbb szintű jogszabályok biztosította keretek között térhetnek el (pl. vadászidények rövidítése, szigorúbb védelem) (Lecocq és Meine, 1995). 4.5 A vadászat gyakorlásának feltételei Az EU tagállamaiban minden állampolgár jogosult vadászni, ha az ehhez szükséges feltételeket teljesítette. A vadászat gyakorlását a legtöbbször szigorú feltételekhez kötik (8. táblázat) 8. táblázat: A

vadászat gyakorlásának feltételei az EU tagállamaiban (Lecocq és Meine, 1995 adatai alapján) Megnevezés B D Fegyvertartási engedély •               DK E F G GB Vadászengedély       Minimális terület   Vadászvizsga      Minimális életkor (év) 18 16 18 - Felelősségbiztosítás      - - 16 16 • 14 - - • I IRL A SU SW L NL P         - - -  •       18 - 16 18 - 17  -   -      - - -  18 18  igen, - nem, • részleges Lényegében minden tagállamban fegyvertartási engedély szükséges a v adászfegyverek tartásához. Az engedélyt legtöbbször a rendőrség adja ki, és azt bizonyos esetekben (meghatározott kategóriákba eső büntetett előélet, pszichés vagy egészségi alkalmatlanság stb.) meg lehet/kell tagadni

Esetenként a f eltételekbe a vadászat lehetőségének igazolása (pl. a vadászterület megléte) is beletartozik Valamennyi országban a vadászengedély beszerzése és évenkénti megújítása szükséges a vadászat gyakorlásához (legalább az engedélyt helyettesítő bélyeg megvásárlása formájában). Az engedélyezési rendszer a vadászok nyilvántartását, ellenőrzését szolgálja, valamint az engedélyek díjai a költségvetés számára is bevételt jelentenek. Az ezekből befolyó összegeket részben vagy egészében a vadgazdálkodásra fordítják (vadászati és vadgazdálkodási adminisztráció fenntartása, oktatás, kutatás, biztosítások és vadkáralapok). A vadkárok vadászjegyekből szedett bevételekből való kompenzálásra Franciaország, Olaszország, Hollandia és Finnország szolgál példaként (Csányi, 1994a). 32 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az

EU csatlakozás során A vadászengedély megszerzését (a vadászat gyakorlását) négy tagállamban kötik minimális vadászterület meglétének igazolásához (Ausztria, Belgium, Hollandia és Németország) A vadászok számának korlátozása szempontjából ez a feltétel igen hatékony, de az ezekben alkalmazott mértékek (25-300ha) a vadpopulációk biológiai sajátosságait figyelembe véve nem megfelelőek, ökológiai szemléletű vadgazdálkodásra alkalmatlanok (Csányi, 1994a). A vadászok megfelelő elméleti és gyakorlati ismereteinek biztosításában fontos szerepe van a vadászvizsgáknak. Ezt az Unión belül a Miniszteri Tanácsnak a vadászok képzésével kapcsolatban tett ajánlása 15 szinte kötelező erővel fogalmazza meg. A vadászvizsga letétele az Egyesült Királyságot és Írországot kivéve (Írországban önkéntes a vizsga) valamennyi tagállamban kötelező, de nehézségi fokuk erősen változó. Ebben annak is szerepe van, hogy a

vizsgát mennyire akarják a vadászok számának korlátozására felhasználni. Az igen nehéz holland vagy német vizsgát kifejezetten ilyennek tartják (Yves Lecocq, 1992, szóbeli közlés). A magyar vadászati vizsga tananyagában, módszereiben és követelményeiben (Heltay, szerk. 1996) megfelel az „európai” gyakorlatnak A vadászat gyakorlását (a vizsga letételének első időpontját) az Egyesült Királyság és Írország kivételével minimális életkorhoz kötik. Irányadó életkor a 18 év, de ettől lefelé eltérés lehet a szülő vagy a gyám hozzájárulásával. A vadászat veszélyes sport, és ezért a vadásznak a kockázatokra megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A vadászati felelősségbiztosítás az Egyesült Királyság, Görögország, Írország és Svédország kivételével az EU tagállamaiban kötelező. A vadászok saját érdekében azonban ezekben az országokban is ajánlják a felelősségbiztosítás

megkötését. 4.6 A vadászat megítélése az Európai Unióban A vadászatot az EU országaiban a t ársadalom többsége rekreáció egy formájának tekinti, amelynek társadalmi támogatottsága csökken (Myrberget, 1991). A kedvezőtlen ítéletben nem kis szerepe van az évtizedes médiakampányoknak és emocionális megközelítésnek, amelyet különböző állatvédő és protekcionista természetvédő csoportok általában az állatok használata/hasznosítása, és ezen belül a v adászat ellen folytatnak. Ez a propaganda igen nagy teret nyert a városi lakosság körében, mivel az urbanizált környezetben élő emberek többségének közvetlen tapasztalatai nincsenek e tárgyban ugyanakkor a vidéki, rurális közösségekben a vadászat népszerűsége továbbra is nagy (FACE, 1986, 1995). 15 Rercommendation No. R (85) 17 of the Committee of Ministers to Member States on the training of hunters 33 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások

ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A vadászat elleni támadások a fókuszában a vadászat mint brutális sport megbélyegzése áll. Emellett a vadászok nem megfelelő ismeretei, a képzettségének hiánya, a vadászat vadállományra gyakorolt zavarása szintén érvként szerepel. E csoportok és vélemények társadalmi hatékonyságát jelzi, a vadászat megítésléséről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatot is hozott 16. Ez megállapítja, hogy a környezeti változások a vadászható és nem vadászható faunára és élőhelyére káros hatást gyakoroltak és meggyőződését fejezi ki, hogy a vadászatnak konzervációs szerepe is lehet és helyenként gazdasági jelentősége is van. A vadászat a környezet védelméhez is hozzájárulhat a fajok közti megfelelő egyensúly kialakításával, egyes fajok túlnépesedésének

megelőzésével, amivel a leromlást, a betegségek terjedését és a növényzet károsítását is meg lehet előzni. Mindezeket figyelembe véve a tagországok kormányainak javasolja: • tegyenek intézkedéseket, hogy a vadászok jobban képzettek és informáltak legyenek; • agrárpolitikáikat különösen, hogy a mezőgazdasági túltermelés állandó gond úgy orientálják, hogy az a vad növény- és állatvilág számára jobb életfeltételeket biztosítson (sövények, tavak, erdőfoltok létesítése), ezáltal egyes térségekben a farmerek számára több bevételt biztosíthatnak a vadászatból és a turizmusból; • segítsék elő a vadászok, farmerek, erdészek, természetjárók és környezetvédők közti párbeszédet, és az együttműködésükből származó előnyöket; • járuljanak hozzá ahhoz, hogy a közvélemény jobban megértse a vadászat alapvető szerepét és egyes vidéki térségek gazdaságában betöltött fontos szerepét. 16

34 Parliamentary Assembly of the Council of Europe thirty-ninth Ordinary Session Resolution 882 (1987) on the importance of shooting for europes rural regions Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 5. A VADGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS SORÁN 5.1 Az EU természetvédelmi jogaszabályainak alkalmazásával kapcsolatban a vadgazdálkodásban és a vadászatban várható hatások Mint már korábban is bemutattuk, az EU közös vadászati-vadgazdálkodási politikával nem rendelkezik, de több irányelv vagy rendelet közvetlenül, és a Közös Agrárpolitika (CAP) egyes részei közvetve, hatnak a v adászat szabályozására, gazdálkodási és természeti környezetére. A változások legfőbb jellemzője és célja az egyes vadfajok, élőhelyek védelme, esetleg repatriálása/helyreállítása, a biodiverzitás

fenntartása, az állatoknak okozott szenvedések minimalizálása vagy megszüntetése. Ezért a vadászatot közvetlenül érintő EU irányelvek, a vadgazdálkodás szempontjából erősen korlátozóak és általában szorosan kapcsolódnak olyan kormányzati szintű, nemzetközi egyezményekhez, amelyeket hazánk is elfogadott és a vadászatot szabályzó törvényekbe már be is épített (Fábián, 1997; Négyesi 1998), sőt esetenként az EU-ban érvényes szabályozásnál szigorúbban határozott meg. Így míg a Ramsari egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szól, nem tiltja az adott területen folyó hagyományos gazdálkodási formákat (vadászat vagy halászat), addig a hazai célok között a t eljes zavartalanság biztosítása szerepel és a védett, állami tulajdonban lévő területeken ezt meg is valósítják (Fertő-tó, Bodrogköz, Hortobágy). Jelenleg 400,000 ha olyan védett terület van az országban, amelyen a

vadászatot részben vagy teljesen korlátozták (Hessz, 1997). Ezek a viszonylag nagy területeket érintő védelmi intézkedések azonban – közvetve – a környező vadgazdálkodók számára is kedvezőek, hiszen az állomány növekedése a gazdálkodásban hasznosítható területeken is jelentkezik (Fábián, 1997). A védelmi intézkedések hatása a következő években valószínűleg fokozottan érvényesül a természetvédelemben bekövetkező változások miatt. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a passzív és terjeszkedő szemlélet volt az irányadó. Ennek köszönhető, hogy a védett területek aránya Európai szinten is magasnak számít (Rakonczay, 1995). Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a térségi szinten gondolkozó, cselekvő (aktív) természetvédelem – vizes élőhelyek fejlesztése, természetközeli gyepek visszaállítása – amely keretében a hivatalos természetvédelem a vadgazdálkodók számára is példaértékű

fejlesztéseket hajthat végre. Ez természetesen fordítva is igaz: a h asznosítható vadállomány védelme érdekében végzett beavatkozások – a vadgazdálkodó által végzett élőhelyfejlesztés, vadászati „önkorlátozások” – a védett fajokra is pozitívan hatnak és ez a vadászat utóbbi években erősen romló presztízsét is növelheti. A honos vadfajok közül részben a védelem, részben a bekövetkezett élőhelyi változások miatt növekszik a létszáma és elterjedési területe a nyestnek, a rókának és a borznak is. A róka és a borz esetében az elmúlt években az FVM és a K öM által támogatott, a GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén végzett vizsgálatok bizonyítják a növekedést (Szemethy és mtsai, 1994; Szemethy és Heltai, 1996). 35 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és

természetvédelem tématerület A terjedőben lévő fajok, mint táplálék konkurensek kiszoríthatnak más, specializáltságuk miatt veszélyeztetteket, így a vadmacskát vagy a n yusztot. Táplálkozásukkal helyenként és alkalmanként komoly károkat okozhatnak védett állatok állományaiban – elsősorban a földön fészkelő madarak esetében. A nyest, a mosómedve és a r óka is megtalálja életfeltételeit a nagyvárosokban, ami részben ember-ragadozó konfliktusokhoz vezet, részben pedig komoly egézségügyi problémákat vett fel. 5.2 A CAP és a vadgazdálkodás viszonya A CAP nem tartalmaz közvetlenül a vadgazdálkodásra vonatkozó szabályozást, de alapvető céljai, így a környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes termesztési rendszerek támogatása, ágazatonként és összeségében is kedvező környezeti feltételeket teremtenek a vadgazdálkodás számára. Különösen igaz ez azért, mert

az alapvetően természet- és környezetvédelmi szempontok mögött a belső piac védelme és szabályozása, a túltermelés visszaszorítása húzódik meg. Ugyanakkor a legtöbb esetben a vadgazdálkodásból, turizmusból származó többlet termelési/bevételi lehetőségeket nem korlátozza sem kvótákkal sem egyéb elvonásokkal. Ezek elérése érdekében részben konkrét támogatási formákat dolgoztak ki mezőgazdasági ágazatonként (pl. 1 hektárra jutó számosállat számának korlátozására, kemikáliák felhasználásának csökkentésére, termőföldek termelésből való kivonására), részben komplex programokat tervez (pl. LEADER Program), amelyek regionális szinten kialakított projekteket támogat. A legfontosabb cél a környezetbarát mező- és erdőgazdálkodásra való törekvés, amelyekhez a legkülönböző eszközöket alkalmazzák mint pl. tradicionális termék, környezetvédelmi díjak, gazdaképzés, kutatás. Egyes becslések szerint a

mezőgazdasági programok közel egyharmada irányul olyan megoldásokra (külterjes termelés, környezet-mezőgazdaság kapcsolatrendszer stb.), amelyek kedvezőek lehetnek a vadgazdálkodás számára is (Anonymous, é.n) A CAP és az ahhoz kapcsolodó eszköz és támogatási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, amely a vadgazdálkodás számára kedvező. Várakozásaink szerint a vadgazdálkodás szempontjából a csatlakozástól következő elemek révén várható hatás: • A hozzáférhető források a megfelelő elemek megválasztásával közvetlenül vagy közvetve a vadgazdálkodásba forgatható tőke nagyságát növelik. • A várhatóan bekövetkező élőhelyi változások rövid és középtávon a vadállományok növekedését okozhatják. • A vadállomány hasznosításából származó hozam/bevétel nem esik korlátozások/elvonások alá. • A támogatásokhoz való hozzáférési lehetőséget megkönnyíti, hogy a vadászati jog hazánkban is a

földtulajdonhoz kapcsolódik (megegyező tulajdonosi kör). Ez a vadászati jog saját jogon vagy bérbe adással való hasznosítása szempontjából is hatással lehet a földtulajdonosi közösségek döntéseire és a vadászati jog hasznosítását felértékelheti. A kieső mezőgazdasági hozam helyét részben 36 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során betöltő vadgazdálkodási bevételek ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz kapcsolódnak. • A várható hatások olyan vadfajok létszámára hathatnak kedvezően (mezei nyúl, gímszarvas, vaddisznó), amelyek vadászata jól eladható az európai vadászati piacokon, illetve a nyúl és a szarvas esetében élővad exportra is rendszeres érdeklődés van. A vadgazdálkodás környezetére legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különböző parlagolásos-ugarolásos rendszerek (apróvad), illetve az

erdőgazdálkodás támogatása (nagyvad), mint az erdőterületek növelése, a természetszerű erdőgazdálkodás őshonos fafajokkal stb. hatnak A mező- és erdőgazdálkodás gyakorlatában várható szemléletváltás lehetséges hatásait egyelőre csak feltételeznibecsülni tudjuk. Ehhez azonban jó alapot adhatnak az elmúlt évek hazai vadbiológiai kutatásainak eredményei: • A Soproni Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának támogatásával 1992. óta végeznek modellvizsgálatokat a Lajta-Hanság Rt. Mosonszolnoki mintegy 3,000 ha -os területén (Faragó, 1997). Az itt elvégzett élőhelyfejlesztések a terület 11-12%-t érintették. Az angliai Game Conservancy Trust hasonló programjai (Potts, 1986) alapján végzett jellemző beavatkozásaik a következők voltak: vegyszermentes táblaszegély; kaszálatlan gyep- és lucernaszegély; gyomsáv növények között; vadföldsáv; később aratott

gabonaszegély; tárcsázott sávok; parlagterület; vegyszermentes táblák. Az elvégzett fejlesztések hatására a vizsgálatban célzott fogolypopuláció egyedsűrűsége ötszörösére nőtt. Hasonló mértékben növekedett a terület fácán és mezeinyúl állománya is. • A nagyvadfajok esetében eddig az erdősültség növekedésének hatását vizsgálták és az elmúlt évek létszámváltozásainak tendenciáit vizsgálták. Csányi (1997b) szerint a n agytérségi szinten 15%-t elérő erdősültség a gímszarvas és a vaddisznó esetében populáció-robbanási küszöbnek számít. Ez akkor különösen egyértelmű, amikor az új erdőterületeknek földrajzi kapcsolata van olyan hagyományosan nagyvadas területtel, ahonnan nagy valószínűséggel várható a két nagyvadfaj tömeges megjelenése. A vaddisznó az elmúlt évtizedekben Európában és Magyarországon is terjedőben lévő és mezőgazdasági kártételével egyre nagyobb problémákat okozó

vadfaj volt. Terjeszkedésének okai többrétűek (Csányi, 1989): felmelegedés; alacsony állományhasznosítás; a t áplálékbázis növekedése; jelentős élőhelyet teremtő erdősítések; a mezőgazdasági termelés változása (a monokultúrás, nagytáblás gabonatáblák a vaddisznó számára kedvezőek). • A gímszarvasnál e jelenségekre jó példa a f aj Bács-Kiskun megyei terjedése. Amíg 1971-ben a megyei vadgazdálkodási egységek közül csak kettőből jelentettek gím lelövést, addig 1995-ben a gazdálkodási egységek több, mint fele eredményesen vadászott szarvasra. Bács-Kiskun megye területének jelentős részén, a hagyományosan jellemző apróvadgazdálkodás helyébe, a nagyvadgazdálkodás lépett (Tóth, 1998). 37 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások 5.3 ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület A CAP-ban rejlő

vadgazdálkodási fejlesztési lehetőségek 5.31 A magyar vadgazdálkodás számára a termelésben nem tartható földterületek területnövekedést biztosítanak A CAP egyik legfontosabb célja az EU mezőgazdasági piacának szabályozása a termelés visszafogását ösztönző kvóta rendszerek és a termőföld termelésből való kivonása révén. Az ehhez való alkalmazkodás következtében várható, hogy többek között felgyorsul a termőföldek - elsősorban a nem gazdaságosan művelhető területek termelésből való kivonása, illetve, hogy támogatni fogják a rövidebb (1-2 éves) és a hosszabb távú parlag- vagy ugargazdálkodást. A gazdaságosan nem művelhető területeken támogatni fogják az erdőtelepítést és várhatóan ezeken a területeken versenyképes gazdálkodási formát jelentenek majd a v adgazdálkodási célú zártkertek (szarvasfarmok, dámos- és vaddisznósdisznós kertek) is (Somogyvári, 1993). A felkészülés hazánkban is

megkezdődött, első lépésként a gazdaságosan nem művelhető területeken. Ezt támogatja ugyanis a védett területek felvásárlása (tulajdonos a magyar állam, kezelő pedig nemzeti park igazgatóság lesz), az „Alföld területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási feladatairól” szóló 2042/1994. (V9) Kormányhatározat, a Természet védelméről (1996. évi LIII törvény) kiadott törvény IV részének 53. paragrafusa amely többek között az ökológia zöldfolyosók és az érzékeny természeti területek kialakításáról valamint fenntartásáról kíván gondoskodni. Ezek együttesen egy jobb környezeti feltételrendszer kialkulását eredményezik, amelynek potenciális hasznosítója a természetvédelem mellett a magyar vadgazdálkodás lehet. A vadgazdálkodás számára pozitív hatások az alábbiak lehetnek: • A vadgazdálkodásban hasznosítható földterületek növekedése; • Kedvezőbb környezeti (élőhelyi) feltételrendszer;

• A kedvező élőhelyeket adó társulások összekapcsolása révén (zöld folyosók), a vadállomány számára fontos mozaikos térstruktúra kialakulása; • Egyes fajok állomány és/vagy elterjedési terület növekedése; • A fenntartható hasznosítható vadmennyiség növekedése. 38 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 5.32 A támogatási rendszer a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztéseknek kedvez Az EU mezőgazdasági támogatási rendszerének öt alappillérje van (Baintner, 1997). A támogatási formák közül a vadgazdálkodásra közvetlenül a termelői árak növelését és/vagy szintentartását célzó eljárások és a közvetlen jövedelem támogatások hathatnak, elsődlegesen a kicsi üzemi méretnél vagy kedvezőtlen természeti adottságoknál alkalmazva. Különösen fontosak lehetnek, mert amíg a közösségi intervenció és

exporttámogatás szerepe csökken, addig a k ínálat/termelés korlátozása - ezen belül a külterjes vagy a biotermelésre való átállás, a n em élelmiszer célú termelés szerepe növekszik. Ausztriában például az elmúlt években 350,000 ha nőtt az ellenőrzött biogazdálkodásban résztvevő területek nagysága. Magyarországon az elkövetkező években hasonló nagyságú „bioterületek” alakulhatnak ki. Az apróvadfajok globális csökkenésének fő oka az intenzív mezőgazdasági termelésre jellemző kemizálás volt. Ezért minden olyan változástól, amely ezek szerepét csökkenti az apróvadfajok számára pozitív változások várhatók, amelyek a vadgazdálkodás oldaláról tett beavatkozásokkal használhatók ki. Az ugargazdálkodás támogatása során megkülönböztetnek 1 é ves fekete ugart, ahol a földet művelik, de semmilyen növénytermesztés nem történik (klasszikus nyomásos gazdálkodási forma), valamint a rugalmas és

hosszútávú ugargazdálkodást, ahol általában valamely vad- vagy védett faj számára kedvező összetételű növénykultúrát termesztenek. Az ugaroltatás támogatását összekötik az általános környezetvédelmi koncepcióval és a mezei élőhelyek javításával: • általában a termőterületek 10% lehet ugar; • az ugarterület sem készpénzben, sem természetbeni hasznot nemhozhat a gazdának; • kivéve ha ez a haszon vadgazdálkodási vagy természetvédelmi jellegű (Faragó, 1997). Annak érdekében, hogy az ilyen területeken termesztett növények, bujtatva se hozhassanak mezőgazdasági hasznot, az alkalmazott technológiát és növényfajokat is meghatározzák. Így egy adott faj érdekének megfelelő habitatok kialakíthatók, de feltétel, hogy a keverék betakaríthatatlan legyen. Mindenképpen keverve kell vetni (soros és szórvavetés, felülvetés, keresztvetés) és a váltakozó sorok-sávok alkalmazása tilos. Hüvelyes növények nem

alkalmazhatók A keverék több éven át is megtartható, a fenntartás érdekében lehet nitorgénezni (max 30 kg/ha), boronálni, kultivátorozni, felülvetni (Faragó, 1997). Külön figyelmet fordítanak a környezetvédelmi támogatásokra, ezen belül a Környezetileg Érzékeny Területek (ESA) kialakítására. E rendszer kialakítására első ízben 796/85 számú EC irányelv 19. cikkelye utal A részletes célok és a támogatáshoz jutás feltétel rendszerek a 2328/91 EC irányelv 21. cikkelye szerint az alábbiak: • Alapvető célja biztosítani a természetes élőhelyek védelmével összhangban álló, a gazdálkodók bevételeinek megőrzését segítő mezőgazdasági gyakorlat 39 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások • ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület bevezetését vagy fenntartását. Azokat a g azdálkodókat akik

vállalják az ESA előírásait díjazni kell. Elő kívánják segíteni: olyan mezőgazdasági módszerek alkalmazását, amelyek egyaránt csökkentik a k örnyezetszennyezést és a termelést, a jobb piaci egyensúly érdekében is; extenzív növénytermesztés és állattenyésztés kialakítása, szántókból extenzív gyepek létesítése; a környezet, a vidék, a táj, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség megőrzésével és javításával összhangban álló mezőgazdasági földhasználat; elhagyott mezőgazdasági és erdőterületek fenntartása; mezőgazdasági területek környezetvédelmi megfontolásból való felhagyása; a farmerek továbbképzése az új szemléletű gazdálkodási formákról; a földek közösségi és pihenési célú kezelése; Azok a farmerek kaphatnak támogatást akik vállalják, hogy: lényegesen csökkentik a műtrágya és növényvédőszer felhasználást; extenzív módon gazdálkodnak, szántóikból

extenzív gyepek lesznek; ha már eddig hasonlóan gazdálkodtak akkor fenntartják azt; csökkentik a legeltetett állatállomány sűrűségét; veszélyeztetett helyi állatfajtát tenyésztenek, a t ájjelleggel és a tájképi értékek fenntartásával kapcsolatos gyakorlatot folytatnak; legalább húsz évre felhagynak a műveléssel biotóp rezervátumok, természetvédelmi területek létesítése vagy hidrológiai rendszerek védelme érdekében; kezelik a közösségi célokat szolgáló területeket. Az ESA rendszerek hazai kialakításának lehetőségeiről az elmúlt években több tanulmány született. Tölgyesi (1991, cit Faragó, 1997) a rendszer működésének alapjait az alábbiakban foglalta össze: • az ESA területeken a környezetkimélő gazdálkodás koordinátora és felügyelője az FM; • a gazdálkodások útmutatóját az FM és a KTM együtt dolgozza ki és az FM és a gazdálkodó közötti szerződésben rögzíti; • a terméskiesést a

szerződés alapján az FM és a KTM közös alapjából kompenzálják; • az ESA területeket az FM és a KTM közösen jelöli ki; • a területek nagysága változó ez a környezettől és a védett terület elhelyezkedésétől függ; • lehetőleg minden fentebb felsorolt szabályt be kell tartani de van lehetőség arra, hogy csak ezek egyrészét vagy csak egyet pl. csökkentet kemikália használat Márkus és Nagy (1995) a lehetséges területek kiválasztásának szempontjait három fő csoportba sorolták: • A kiválasztás környezet és természetvédelmi szempontjai: természetvédelmi szempontból jelentős mezőgazdasági rendszerek elterjedése; extenzív agrárrendszerhez kötödő indikátorfajok elterjedése; agrár jellegű Európai Jelentőségű Madárélőhelyek és védett területek jelenléte; Magyarország ökológiai hálózatának kialkítása szempontjából figyelembe vehető térségek elhelyezkedése; • A kiválasztás mezőgazdasági

szempontjai: extenzív művelési ágak (gyep, nádas) előfordulási aránya; a talaj termékenységét gátló tényezők elterjedése; a tanyarendszerek elterjedése; 35 termőhelyi értékszám alatti, nem erdővel borított területek elhelyezkedése; • Területfejlesztési szempontok: gazdasági/társadalmi szempontból elmaradott térségek elhelyezkedése; idegenforgalmi szempontból értékes területek elhelyezkedése. A fentiek a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztéseknek, különösen ha azok: 40 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során • • • • korábban mezőgazdasági termelésre használt területeken és a mezőgazdasági haszon nyerés megszüntetésével vagy csökkentésével történnek és/vagy a különösen támogatott gazdálkodási formákhoz tartoznak jelentős lehetőségeket teremtenek és a vadászati piacon eladható vadmennyiségét

és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból származó, a vidéki térségben keletkező jövedelmet jelentősen növelhetik. Ezt a lehetőséget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya már az elmúlt években felismerte és a Vadgazdálkodási Alapon keresztül több helyi szintű élőhelyfejlesztési programot támogatott. Ilyen pl az Országos Fogolyvédelmi Program, amely alapvetően élőhelyfejlesztési beavatkozások segítségével próbálja regenerálni, az elmúlt évtizedek mezőgazdasági gyakorlata miatt vészesen lecsökkent fogoly állományt. 5.33 A vadgazdálkodás/vadászat versenyképes földhasználati és turisztikai lehetőséget jelent A mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászat és a vadászati turizmus jelentős bevételi forrásokat jelenthet. Számos európai tapasztalat bizonyítja, hogy a természetszerű erdőgazdálkodás és az ahhoz kapcsolodó

vadgazdálkodás bevételei és nyereség szintje meghaladja az adott területen korábban végzett mezőgazdasági termelés eredményességét. Skóciában pl. terjed a földbirtkosok által létrehozott erdő- és vadgazdasági rendszer, amely egy korábban legeltetéses állattenyésztéssel hasznosított területeken vadgazdálkodási és ökoturisztikai hasznosítással jelentős bevételekhez jutnak. Az ilyen rendszerek arra is példát nyújtanak, hogy a természetmegőrzés és a földhasználat céljai megfelelő megközelítéssel gazdaságilag is eredményesen kombinálhatók (Rothiemurchus, 1991). Magyarország vadgazdálkodási bevételeinekk jelentős részét a külföldi és a hazai bérvadászok adják (a vadásztársasági tagok általában a tagdíj és társadalmi munka fejében korlátozottan vadászhatnak a társasági területen) (2. táblázat) A vendégkör elsősorban az EU tagországaiból érkezik. A legtöbb külföldi (25,000 fő) a kilencvenes évek

elején érkezett, napjainkra éves szinten 20,000 fő körül alakul a külföldieknek kiadott vadászati engedélyek száma. A vadászati bevételek szempontjából legjelentősebb vadfajaink a fácán (18-20 DM/db), a mezei nyúl (50-70 DM/db), az őzbak (trófeától függően 200 DM-tól) és a gímszarvas (trófeától függően 500 DM-tól). E vadfajok közül, a várható élőhelyi változások miatt, elsősorban a mezei nyúl (extenzívebben művelt mezőgazdasági területeken, gyepeken) és a gímszarvas (a növekvő erdősültség következtében) növekedése várható. Szintén nagy az érdeklődés a kiváló minőségű gím- és dámszarvas valamint a mezei nyúl élő exportja iránt. Az élővad árak általában ráadásul magasabbak is, mint a kilövési díjtételek. 1997-ben például a tularémia mentes nyúlért 10-12,000 Ft-t is fizettek. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, ellátás) folyamatosan fejlődnek. Jelenleg a vadászatból

származó teljes bevétel csupán 15-20%-a származik ebből a területből, de a vadgazdálkodás szakmai szerveinek céljai között ennek az aránynak a növelése szerepel (Heltay, 1997). A szolgáltatások szerepének felértékelődése azért is fontos, mert a jelenlegi jó piaci megítélés elsősorban a jelentős mértékben a korábban felduzzadt vadállománynak köszönhető. Így vált lehetővé ugyanis az, hogy a külföldről érkezett vadászvendég viszonylag rövid idő alatt, nagy biztonsággal ejthette el az általa kívánt számú és minőségű vadat. A kilencvenes évek elejétől, a vadállomány csökkenésével azonban egyre nagyobb szerepe tesz szert a színvonalas kiszolgálás. A hosszabb ideig tartó, de kedvező kikapcsolódást jelentő vadászathoz kevesebb, de minőségi vadászélmény is kapcsolódhat. A vendégkör 41 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú

vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület szolgálatások minősége és gyorsasága iránti igényét tükrözik a legnagyobb magyar vadkereskedelmi vállatat a MAVAD Rt. marketing elemzései is (Nagy, 1998) A vadászati szokások változásával a minőségi – romantikus, és vad számára is esélyt adó – vadászati lehetőségek iránti igény napjainkban egyre fokozottabban jelentkezik. Ezek közé tartoznak a hagyományos vadászati módok (íjászat, solymászat) és eszközök (füstös lőpor és elöltöltős fegyverek) használatának terjedése. A vadászat során alkalmazott módok közül is a n agyobb sikerélményt adó cserkeléses és a lovas hintóval való barkácsolás válnak egyre kelendőbbé a lesről vagy gépjárműből történő vadászatokkal szemben. A vadásztatáshoz kapcsolodó szolgáltatások, jól harmonizálhatók az eg yre fontosabbá váló falusi- és ökoturizmussal. A bevételi lehetőségek

fontosságát az adja, hogy az érintett területeken élő népesség – az ebben rejlő bevételi forrásokat kihasználva – nem válik függővé a különböző támogatási rendszerektől (ennek következménye végső soron az elvándorlás/elnéptelenedés lenne), hanem azokat mint forrást tudná felhasználni a hosszútávú tartamos hasznosítás érdekében. A vadászat, mint turisztikai forma önmagában az esetek nagy részében feltételezhetően nem képes jelentős népességet eltartani, de a vadászati turizmushoz kiépített infrastruktúra (pl. vadászházak) más turisztikai célokra az év más részéiben kiválóan hasznosítható. Ehhez azonban az érintett ágazatok (vadgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) együttes, egymás érdekeit figyelembe vevő, a kölcsönös előnyökön alapuló fellépése szükséges. 42 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU

csatlakozás során 6. ÖSSZEFOGLALÁS A vadászati hagyományok és kulturális különbségek alapján az EU 15 tagországa 4 csoportra osztható: német vadászati rendszer (Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország), skandináv rendszer (Dánia, Finnország, Svédország), angolszász rendszer (Egyesült Királyság, Írország) és latin vadászati rendszer (Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország). A tagországokban a vadászatot néhány kivétellel (Ausztria, Franciaország, Görögország) önálló törvények szabályozzák és a felügyeletet általában a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi tárca látja el. Az EU tagállamainak többségében a vad uratlan jószág és a vadászati jog a földtulajdonhoz kapcsolódik. Főként a vadászat megítélésében szerepet játszó történeti-kulturális elemek dominanciájával magyarázható, hogy a vadászat kérdéseiben az EU tagországokban nincs érdemi igény a

vadászati rendszerek uniformizálására és alapvetően a szubszidiaritás elvét követi a szabályozás. Az e területhez tartozó kérdések a nemzeti jogalkotás keretén belül, a helyi feltételekre, a hagyományokra és a társadalmi háttérre is tekintettel hatékonyabban és társadalmilag elfogadhatóbban kezelhetők, mint a közösség szintjén. A magyar vadgazdálkodás új működési kereteit az 1996. évi LV törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról alakította ki. Ez a törvény a magyar hagyományokat, a nemzetközi trendeket és a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeket jól ötvözi. A természet védelméről (LIII/1996) és az erdészetről (LIV/1996) szóló törvényekkel együtt és azokkal összehangolva született meg, tehát a vadgazdálkodást igen nagyban érintő területek szabályozásával harmonizál. A törvény a vadat állami tulajdonban tartotta és a vadászati jogot a földtulajdon

elválaszthatatlan tartozékaként határozta meg. A törvény hatálybalépését követően megtörtént a vadászterületek határainak kialakítása, amelyet követően fokozatosan teremtődnek meg a szakmai szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás feltételei. Az új vadászterületek jelentős része ma is bérelt vadászterület, és a földtulajdonosi közösségek saját jogon csak a vadászterületek mintegy 25-30%-án gazdálkodnak. Az új vadászati törvény hangsúlyozottan a vad védelmét és a tartamos vadgazdálkodást szolgálja. Ennek érdekében számos, a korábbi jogszabályokból hiányzó intézkedést és elemet tartalmaz, mint pl a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság bevezetése, a vadgazdálkodási tájak és körzetek kialakításának elrendelése, háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszer bevezetése és Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása, valamint vadászati felügyelőségek felállítása. A magyar vadgazdálkodás

pillanatnyi állapotát még nagymértékben a rendszerváltást követően kialakult bizonytalan jogi és gazdasági helyzet határozza meg. Az új vadgazdálkodási törvény pozitív hatása nem azonnali és jelenleg sok szempontból „tanulási” folyamat zajlik. Vadállományát tekintve Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek megfelelő tőkebefektetés, menedzselés és marketing mellett a 43 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület vadászatot hosszú távon sikeres ágazattá tehetik. Amennyiben a vadgazdálkodást és vadászatot szabályozó jogi környezetben nem történnek jelentős változások, akkor a vadgazdálkodás helyzete néhány éven belül stabilizálódhat. Erre alapot ad, hogy Magyarország megítélése a nyugati vadászati piacon továbbra is jó, és a magyar vad és a

magyarországi vadászat továbbra is jól eladható. Magyarország pozícióit annak ellenére megőrizte, hogy a korábban zárt volt szocialista országok szintén megjelentek a piacon, de azok sem az igényes szolgáltatásokat, sem a megfelelő marketing struktúrát nem tudták árualapjuk mellé biztosítani. A vadgazdálkodási bevételek jelentős részét a külföldi és a hazai bérvadászok adják (a vadásztársasági tagok általában a tagdíj és társadalmi munka fejében korlátozottan vadászhatnak a társasági területen). A vendégkör elsősorban az EU tagországaiból érkezik. A legtöbb külföldi (25,000) a 90-es évek elején érkezett, napjainkra éves szinten 20,000 körül stabilizálódott a külföldi vadászok részére kiadott vadászati engedélyek száma. A vadászati bevételek szempontjából legjelentősebb vadfajaink a fácán (18-20 DM/db), a mezei nyúl (50-70 DM/db), az őzbak (trófeától függően 200 DM-tól) és a gímszarvas

(trófeától függően 500 DM-tól). E vadfajok közül, a várható élőhelyi változások miatt, elsősorban a mezei nyúl (extenzívebben művelt mezőgazdasági területeken, gyepeken) és a gímszarvas (a növekvő erdősültség következtében) növekedése várható. A magyar vadgazdálkodás éves szinten jelenleg mintegy 10 milliárd forintos árbevételének igen jelentős része a külföldi vendégek vadásztatásából származik és az ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából a piaci image megőrzése alapvető fontosságú. Ez a tendencia valószínűleg a jövőben is fennmarad, ami mellett fokozatosan kialakulni látszik egy fizetőképes hazai vásárlóképes kör is. A hazai vadászatban és vadgazdálkodásban pillanatnyilag két érdekképviseleti rendszer is működik: az Országos Magyar Vadászati Védegylet (a vadászegyesületek érdekképviseletét látja el) és az Országos Magyar Vadászkamara. Utóbbit a XLVI/1997 törvény hozta

létre és a vadászok képviseletét köztestületi formában látja el és több korábban állami feladatot is átvett (vadászvizsgák, vadászjegyek kiadása). A magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi szabályozása mind törvényi, mind pedig a rendeleti szinteken az EU-tagországok hasonló szabályozásával összhangban áll. A jogszabályi előírások ugyancsak megfelelnek a területet érintő EU-direktívák és regulációk előírásainak is, sőt egyes kérdésekben azoknál szigorúbb követelményeket is előírnak. Ezért lényegi harmonizációs feladatok új jogszabályok megalkotása vagy meglévők átalakítása tekintetében sem jelentkezhetnek. Annak ellenére, hogy a közösségi agrárpolitika nem tartalmaz közvetlenül a vadgazdálkodásra vonatkozó előírásokat, az EU-hoz való csatlakozás e terület szempontjából mégis számos kedvező lehetőséget teremthet. A CAP alapvető céljai, így a környezeti terhelés csökkentése, a

biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes termesztési rendszerek támogatása, ágazatonként és összességében is kedvező környezeti feltételeket teremtenek a vadgazdálkodás számára. Különösen igaz ez azért, mert a vadgazdálkodásból, turizmusból keletkező többlet termelési/bevételi lehetőségeket nem korlátozza sem kvótákkal sem egyéb elvonásokkal. A vadgazdálkodás környezetére 44 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különböző parlagolásosugarolásos rendszerek (apróvad), ill. az erdőgazdálkodás támogatása (nagyvad) hatnak az erdőterületek növelésével, a természetszerű erdőgazdálkodás az őshonos fafajokkal stb., összességében a fenntartható gazdálkodás és az erdőben élő fajok sokféleségének fenntartását szolgáló támogatásokkal.

Összességében elmondható, hogy a CAP és az ahhoz kapcsolódó eszköz- és támogatási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, amely a vadgazdálkodás számára kedvező: 1. a hozzáférhető források a vadgazdálkodásba forgatható tőke nagyságát növelik; 2. az ebből származó hozam/bevétel nem esik korlátozások/elvonások alá; 3. a támogatásokhoz való hozzáférési lehetőséget megkönnyíti, hogy a vadászati jog hazánkban is a földtulajdonhoz kapcsolódik (megegyező tulajdonosi kör); 4. a kieső mezőgazdasági hozam helyét részben betöltő vadgazdálkodási bevételek ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz kapcsolódnak. Az elkövetkező években Magyarországon is várható, hogy többek között felgyorsul a termőföldek – elsősorban a nem gazdaságosan művelhető területek – termelésből való kivonása, illetve támogatni fogják a rövidebb (1-2 éves) és a hosszabb távú parlag- vagy ugar-gazdálkodást. Szintén várható, hogy a

gazdaságosan nem művelhető területeken támogatják az erdők telepítését és várhatóan ezeken a területeken versenyképes gazdálkodási formát jelentenek majd a vadgazdálkodási célú zártkertek és szarvasfarmok. A vadgazdálkodásban várható pozitív hatások a következők lehetnek: • a vadgazdálkodásban hasznosítható földterületek növekedése; • kedvezőbb környezeti feltétel rendszer; • a különösen kedvező társulások összekapcsolása (zöld folyosók) révén a vadállomány számára fontos mozaikos térstruktúra kialakulása; • egyes fajok állományának és/vagy elterjedési területének növekedése; • a hosszú távon fenntartható hasznosítható vadmennyiség növekedése. Az apróvadfajok szempontjából különösen kedvező lehet, hogy az ugargazdálkodás támogatása során megkülönböztetnek 1 éves fekete ugart, ahol a földet művelik, de semmilyen növénytermesztés nem történik és amelyen általában valamely

vadfaj számára kedvező összetételű növénykultúrát termesztenek. Az ugaroltatás támogatását összekötik az általános környezetvédelmi koncepcióval és a mezei élőhelyek javításával is. Külön figyelmet fordítanak a környezetvédelmi támogatásokra, ezen belül a Környezetileg Érzékeny Területek (E.SA) kialakítására Ennek keretében alapvető cél a természetes élőhelyek védelmével összhangban álló, a gazdálkodók bevételeinek megőrzését segítő mezőgazdasági gyakorlat bevezetése vagy fenntartása. Azokat a gazdálkodókat támogatják, akik vállalják az ESA előírásait, és ez vadgazdálkodási szempontból kedvező, mert: 1. lényegesen csökkentik a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást; 45 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 2. extenzív módon

gazdálkodnak, szántóikból extenzív gyepek lesznek; 3. ha már eddig hasonlóan gazdálkodtak akkor fenntartják azt; 4. csökkentik a legeltetett állatállomány sűrűségét; 5. veszélyeztetett helyi állatfajtát tenyésztenek, a tájjelleggel és a tájképi értékek fenntartásával kapcsolatos gyakorlatot folytatnak; 6. legalább húsz évre felhagynak a műveléssel biotóp rezervátumok, természetvédelmi területek létesítése vagy hidrológiai rendszerek védelme érdekében; 7. kezelik a közösségi célokat szolgáló területeket Az előbbiek alapján a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztések, főleg ha azok korábban mezőgazdasági termelésre használt területeken és a mezőgazdasági haszonnyerés megszüntetésével vagy csökkentésével történnek, a különösen támogatott gazdálkodási formákhoz tartoznak. Ezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya már az elmúlt években

felismerte, és a Vadgazdálkodási Alapon keresztül több helyi szintű élőhely-fejlesztési programot támogatott, ill. jelenleg is támogatja az Országos Fogoly Programot, amely alapvetően élőhely-fejlesztési beavatkozások segítségével próbálja regenerálni az elmúlt évtizedek mezőgazdasági gyakorlata miatt vészesen lecsökkent fogolyállományt. A mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászat és a turizmus jelentős bevételi forrásokat jelenthet. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, ellátás) folyamatosan fejlődnek Jelenleg a vadászatból származó teljes bevétel 15-20%-a származik ebből a területből (ez azonban nem tartalmazza a nem a vadásztatók részére fizetett szolgáltatások költségeit), de a vadgazdálkodás szakmai szerveinek céljai között ennek az aránynak a növelése szerepel. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások jól harmonizálhatók az egyre fontosabbá váló falusi-

és ökoturizmussal. A bevételi lehetőségek fontosságát az adja, hogy az érintett területeken élő népesség – az ebben rejlő bevételi forrásokat kihasználva – nem válik függővé a különböző támogatási rendszerektől (ennek következménye végső soron az elvándorlás/elnéptelenedés lenne), hanem azokat mint forrást tudná felhasználni a hosszú távú tartamos hasznosítás érdekében. Ehhez azonban az érintett ágazatok (vadgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) együttes, egymás érdekeit figyelembe vevő, a kölcsönös előnyökön alapuló fellépése szükséges. 46 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során 47 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület 6. FELHASZNÁLT

IRODALOM Anonymous, é.n Az EU közös mezőgazdasági politikája Forrás: http:// www.agrinethu/magyar/eu politikajahtm Baitner, F.: Mezőgazdasági támogatások rendszere az EU-ban I rész Forrás: http://www.omgkhu/EA9602/bf1html Baitner, F.: Mezőgazdasági támogatások rendszere az EU-ban II rész Forrás: http://www.omgkhu/EA9603/bf2html#bf2 Csányi, S. 1989 A hazai vaddisznóállomány dinamikája 1960-1986 között Nimród Fórum, 109 (4): 13-19 Csányi, S. 1991 A hazai őzpopuláció dinamikája, hasznosítása és a környezet változásai közötti kapcsolatok. Kandidátusi értekezés, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Vadbiológiai Kutató Állomás, 92 pp. Csányi, S. 1992 Vadgazdálkodási körzetek és alkörzetek kijelölésének lehetőségei. I. Kelet-Magyarországi Vadés Halgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója, Debrecen, November 7-8, Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszéke. Csányi, S.

1993 A basis for sustainable wise use of game in Hungary: defining management regions. Landscape and Urban Planning 27: 199-205 Csányi, S. 1994a A vadászat és a vadgazdálkodás jogi szabályozása és irányítása az Európai Unió államaiban. Vadbiológia 1990 - 1993, 4: 152163 Csányi, S. 1994b Vadgazdálkodási körzetek és alkörzetek kijelölésének lehetőségei, GATE Vadbiológai Oktató és Kutató Állomás, Gödöllő, 15pp. Csányi, S. 1996 Vadgazdálkodási Adatbázis és Információs Rendszer: fejlesztési tapasztalatok. A Magyar Biológiai Társaság XXII Vándorgyűlésén elhangzott előadások összefoglalói, Gödöllő. Csányi, S. 1997a Challenges of wildlife management in a transforming society: examples from Hungary. Wildlife Society Bulletin 25(1): 33-37 Csányi, S. 1997b A gímszarvas és a vaddisznó terjeszkedése az Alföldön: volt-e populáció-robbanási küszöb? IV. Magyar Ökológus Kongresszus Előadások és poszterek összefoglalói, Janus

Pannonius Tudományegyetem, Pécs, Magyar Biológiai Társaság. Csányi, S. 1997c Országos Vadgazdálkodási Adattár Vadgazdálkodás - A Magyar Mezőgazdaság melléklete. 1: 3 Csányi, S. 1998a The effect of hand-reared pheasants on the wild population in Hungary: a modelling approach. Perdix VIII International Symposium on partridges, Quails and Pheasants in the Western Paleartic and Neartic, Sopron, Hungary Csányi, S. 1998b Game management regions and three-level planning in Hungary. Hungarian Agricultural Research 7(2): 12-14 Csányi, S. és Ritter, D 1996 Vadgazdálkodási Adattár - Mit tartalmaz és mire jó? III. Kelet-Magyarországi Erdő-, Vad- és Halgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia, Debrecen, december 7-8, (in press) 48 Csányi Sándor és Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során Csányi, S. és Ritter, D 1997 Az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartalma és

funkciója. IV Magyar Ökológus Kongresszus Előadások és poszterek összefoglalói, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, Magyar Biológiai Társaság Csányi, S. és Szidnai, L 1994 Őzgazdálkodásunk helyzetének értékelése Vadbiológia 1990 - 1993, 4: 73-107 Fábián, Gy. 1997 Nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatása a hazai vadvédelem szabályozására. Szakdolgozat GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő F.ACE 1986 FACE - Federation of Hunters Associations of the EEC F.ACE, Bruxelles 24pp F.ACE 1995 Manifest 2000 Federation of Hunters Associations of the EEC (F.ACE), Brussels, Belgium Faragó, S. 1997 Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban Mezőgazda Kiadó, Budapest. Heltay, I. (Szerk) 1996 Vadásziskola I-VI kötet Hubertusz Kft, Budapest Heltay, I. 1997 Vadászatszervezés és etika A VB 410 B tantárgy tananyaga GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Hessz, J. 1997 Vadgazdálkodás 51-57 oldal,

Németh, F (szerk): Nemzeti természetpolitikai terv – A környezetés természetbarát területhasználatának lehetőségei. IUCN Természetvédelmi Világszövetség, Gland – IUCN Magyarországi Alapítvány, Budapest Jáborszki, Z. 1998 A dámtelepítések eredményessége a vadászati adatok alapján. Diplomadolgozat, GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 44pp. Kovács, G. és Heltay, I 1985 A mezeinyúl Ökológia, gazdálkodás, vadászat Hubertus Bt. és a Magyar Mezőgazdaság Kft kiadványa, Budapest 177 pp. (2 kiadás) Lecocq, Y. and K Meine, Eds 1995 FACE Handbook of hunting in Europe I-II Brussels, Fédération des Associations de Chasseurs de lEU. Márkus, F. és Nagy, Sz 1995 A mezőgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetőségei Magyarországon. WWF füzetek 10 Budapest Mátrai, G. 1981 A vadgazdálkodási üzemtervek készítése Vadbiológiai Kutatás (Nimród Fórum, 1981. (március) 27: 1-3 Myrberget, S.

1991 Game management in Europe outside of the Soviet Union 55-63. oldal in: Trans 18th Congress of International Union of Game Biologists, Jagiellonian University, Kraków, Poland, August 1987, Swiat Press, Kraków-Warsawa Nagy, Cs. 1998 Külföldi bérvadászok fogyasztói szokásai a MAVAD RT tükrében. Szakdolgozat GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 32pp. Négyesi, I. 1998 A vadászatot érintő EU jogszabályok előírásainak értékelése Diplomadolgozat. Diplomadolgozat. GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 67pp. 49 Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ – EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Mez gazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület Országos Vadgazdálkodási Adattár 1997. Útmutató a vadgazdálkodási üzemtervek készítéséhez. Gödöllő, 16pp Országos Vadgazdálkodási Adattár 1998. Vadgzdálkodás – 1997 OVA/GATE

Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. (Oldalszámozás nélkül) Potts, G. R 1986 The partridge Pesticides, predation and conservation Coolins, London Rakonczay, Z. 1995 Természetvédelem Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest Ritter, D. and S Csányi 1996 Földrajzi információs rendszerek vadgazdálkodási alkalmazásai. III Kelet-Magyarországi Erdő-, Vad- és Halgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia, Debrecen, december 78, (in press). Robertson, P. 1997 A natural history of pheasant Swan Hill Press, Shrewsbury Rothiemurchus, J. Grant of, 1991 Multiple land use systems on a Scottish Highland estate: integration of field sports and conservation. Gibier Faune Sauvage, 8: 289-295 Somogyvári, V. 1993 Red deer as a farm animal Landscape and Urban Planning, 27: 207-212 Szemethy L., Heltai M és Pusztai P 1994 A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4: 146-151 Szemethy L. és Heltai M 1996 Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete

Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia, 5: 1-17 Szidnai, L., Bognár, G és Huszár, T 1989 Magyarország aranyérmes trófeái Superpress Kft., Budapest Tóth, P. 1998 A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, TDK dolgozat Tölgyesi, I. 1991 Környezetvédelmi szempontból érzékeny területek mechanizmusa (ESA). Kecskemét, kézirat cit Faragó, S (1997) Zoltán, Ö. 1978 Vadászat és jog Nemzetközi összehasonlítás 230-233 oldal in: Zoltán, A. (szerk): Hunor Vad ászkönyv Officina Nova, Budapest 50