Történelem | Középiskola » A mohácsi csata

Szóbeli tétel A mohácsi csata Ismertesse a mohácsi csata előzményeit és a csata menetét!Tárja fel, hogy a csata elvesztése miért eredményezte az önálló Magyarország bukását. A parasztháború leverése után 1514 októberében tartott országgyűlés a bosszút törvényekben rögzítette. Büntetésül megvonták a parasztok szabad költözködés jogát Ezzel a döntéssel a török elleni védelem tovább romlott Magyarországon. II. Ulászló 1516-ban meghalt, utódául fiát, II Lajost választotta Azonban II Lajos már koránál fogva (10 éves) is alkalmatlan volt egy ország vezetésére. Mind a gazdasági, mind a politikai ügyeket a királyi, - bárói tanács intézte. Emiatt a királyi kincstár bevétele jelentősen megcsappant. A végvári katonák fizetsége folyamatosan elmaradt, így az ő számuk is csökkent Mátyás korához képest 10-ed annyian voltak II. Lajos uralkodása alatt 1521-ig mégsem sikerült a törököknek betörnie. Magyarország

szempontjából a nemzetközi események sem alakultak kedvezően. 1516-ban megköttetett egy házassági szerződés, mely szerint Habsburg Mária és II Lajos között, valamint Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna között. Ezzel kölcsönösen elismerték a két uralkodóház kölcsönösödési jogát. A Habsburgokkal való szövetkezés azonban nem hozta meg a várt eredményt. Képtelenek voltak a török veszéllyel foglalkozni Magyarországon Kizárólag az osztrák tartományi vonalakkal voltak elfoglalva, hiszen német parasztháború tört ki és a reformáció is tombolt. Ezzel párhuzamosan európai szintű ellenállás jött létre a Habsburgok ellen, a cognaci liga (ejtsd: konyaki). Tagjai olasz városállamok, németek, franciák, angolok és törökök voltak Így Magyarország körül „bezárult a gyűrű”! A XVI. század elején a Török birodalom minden addiginál megerősödött Népessége elérte a 14-15 milliót. Az 1520-as években a török seregek

megindultak Magyarország ellen 1521-ben történtek az első komolyabb vereségek. Elvesztettük Szabács várát, Zimony várát és Nándorfehérvárat. 1521 augusztus 29-én Nándorfehérvár elestével a déli végvonal nem védett többé. Ettől kezdve a török előrenyomulásnak nem volt akadálya 1526-ban Szulejmán serege átkelt a Dráván. II Lajos 25 ezer főnyi magyar sereget álltatott fel, melynek élére Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt. Az összecsapás helyszínéül a mohácsi síkságot választották 1526 augusztus 29.-én a két vezér hadrendbe állította a sereget a Mohács alatti síkságon Másfél két óra alatt döntő vereséget szenvedett a magyar sereg. A menekülő II Lajos megfulladt a Csele patakban Kétezer gyalogos katona élte túl, a l akosság száma négyezerre csökkent. Tomori Pál és Szapolyai György szintén meghalt. I. Szulejmán szeptember 29-én bevonult Budára, majd kisebb helyőrséget hátra hagyva elhagyta Budát, hiszen

Buda és a középső területek megszállása hatalmas összegekkel járt volna. Csak a déli végvár vonalat vették teljes felügyelet alá. 1526-ban kettős királyválasztásra került sor Magyarország ÉNy-i részéért Habsburg Ferdinánd, míg Magyarország többi részéért Szapolyai János kelt harcba. Így az ország két részre szakadt Megindult a harc a birtoklásért és a hatalomért Ezzel csak egy probléma volt, nem vették figyelembe a törököket, ugyanis ők is igényt tartottak Magyarország egy részére. 1541-ben a török csellel vette be Budát, így megszállva a középső területeket. Magyarország három részre szakadt(Középiskolai történelmi atlasz: 43oldal)