Filozófia | Tanulmányok, esszék » Anaximenész filozófiája

Anaximenész filozófiája • • [A 1.] A milétoszi Anaximenész, Eurisztratosz fia, Anaximandrosz tanítványa volt; egyesek szerint Parmenidészt is hallgatta. ő a levegőt és a végtelent tartotta a fő elvnek Szerinte a csillagok nem a Föld alatt, hanem a Föld körül mozognak. Egyszerű és keresetlen ión nyelvjárásban beszélt. [A 4.] Anaximenész és [az apollóniai] Diogenész a levegőt a víz elé helyezik, s leginkább ezt tekintik fő elvnek az egyszerű testek közül. • [A 5.] A milétoszi Anaximenész, Eurisztratosz fia, Anaximandrosz tanítványa lett, s akácsak Anaximandrosz, ő is azt állította, hogy a természet egységes és végtelen, de nem meghatározatlan, mint ahogy Anaximandrosz tanítja, hanem meghatározott; ezt nevezi ő levegőnek, amely lényege [tulajdonságai] szerint ritkulás ás sűrűsödés által változik. Ha megritkul, tűzzé válik, ha megsűrűsödik, szél lesz belőle, azután felhő, majd víz, végül föld, kő és

ezek egyéb származékai. A mozgást ő is örökké tartónak tekinti, s szerinte is ez hozza létre a változást. Tudnunk kell, hogy más a szám szerinti végtelen ás véges - ami azoknál fordul elő, akik az alapelvek többféleségét vallják - és más a terjedelem szerinti végtelen és véges; ebben. Anaximandrosz és Anaximenász megegyeznek, mert mindketten azt állítják, hogy terjedelemre nézve az őselem egyetlenegy és végtelen. Theophrasztosz a Fizika Története című művében egyedül Anaximenészre vezeti vissza a ritkulás és sűrűsödés fogalmát, pedig nyilvánvaló, hogy a ritkulás és a sűrűsödés fogalmával mások is éltek. • [A 6.] Mondják, hogy Anaximenész tanítása szerint az összes dolgok őseleme a levegő, amely kiterjedésére nézve végtelen, viszont jellegzetes tulajdonságai folytán meghatározott. Minden a levegő bizonyos fokú sűrűsödése és ritkulása által keletkezik. A mozgás öröktől való. Azt állítja,

hogy amikor a levegő összetömörült, a Föld egészen lapossá vált Ezért a Föld, ésszerű felfogás szerint is, a levegőben úszik. A Nap, a Hold és a csillagok a Földből keletkeztek. Szerinte a Nap Föld, amely mozgásának sebessége miatt lett annyira izzóvá és fogott tüzet. • [A 7.] A levegő alkata a kővetkező: amikor nyugodt, nem érzékelhető, ellenben a hideg, a meleg, a nedvesség és a mozgás következtében érzékelhetővé válik. A levegő azonban állandóan mozog. Ha ugyanis nem mozogna, nem változnának meg azok a dolgok, amelyek változni szoktak. A sűrűsödés vagy ritkulás következtében más dologként jelenik meg Ha megritkulva szétszóródik, létrejön a tűz. A szál viszont összesűrűsödött levegő Sűrítés által a levegőből felhő jön létre, majd a víz; ha tovább sűrűsödik, föld; és a lehető legnagyobb sűrűsödésből keletkeznek a kövek. Tehát a keletkezés legfontosabb ellentétei a meleg és a hideg. A

Föld lapos, és a levegőben úszik; lapossága következtében ugyanígy a levegőben lebeg a Nap, a Hold és az összes többi tüzes csillagok is. A csillagok a Földből keletkeztek, mert a benne lévő nedvesség felszállott, és megritkulva tűzzé alakult, amikor pedig a tűz a magasba emelkedett, létrejöttek a csillagok. A csillagok térségében azonban vannak földnemű [égi testek] is, amelyek a többiekkel együtt végzik körforgásukat. Anaximenész azt állítja, hogy a csillagok nem a Föld alatt mozognak, amint mások tanítják, hanem a Föld körül, éppen úgy, ahogy a kalap forog a fejünk körül. A Nap nem azért rejtőzik el [éjszaka], mert a Föld alá jut, hanem azért, mert a Föld magasabb részei eltakarják, s mert a köztünk és a közötte lévő távolság nagyobbodik. A csillagok azért nem melegítenek, mert roppant távol vannak Szelek akkor jönnek létre, amikor a levegő összesűrűsödik, és megtaszítva mozgásba lendül; a levegő, ha

még jobban összesűrűsödik és tömörül, felhőt hoz létre és vízzé válik. Jégeső akkor keletkezik, amikor a felhőkből lecsurgó víz megfagy, hő pedig akkor, ha a nedvességgel telített felhők megszilárdulnak. Villámlás akkor jön létre, amikor a felhőket a szél ereje széttépi. Amikor ezek szétszakadnak, ragyogó, tüzes fény villan fel A szivárvány úgy keletkezik, hogy a napsugarak az összegyülemlett levegőre hullanak. Földrengés akkor van, amikor a meleg és a hideg nagyobb változást idéz elő a földben. Ezeket tanítja Anaximenész, aki élete virágkorát az ötvennyolcadik olimpiász első éve táján érte el [i. e 548-547] • [A 10.] Azután Anaximenész kijelentette, hogy az istenség a levegő, amely keletkezik és mérhetetlen, végtelen és mindig mozgásban van. Anaximenész azt hitte, hogy nem az istenek alkották a levegőt, hanem ők születtek a levegőből. Anaximenész szerint a levegő [istenség]. Meg kell értenünk,

hogy azoknál, akik így beszélnek, az elemeken és a testeken áthatoló erőkről van szó. • [A 11.] Akik azt tanítják, hogy a világ-egyetem örökkévaló, azok egyetlen, keletkező és múlandó világot fogadnak el, tehát nem örökösen ugyanazt, hanem egy olyant, amely bizonyos időközönként más és más lesz. Ezt vallja Anaximenész, Hérakleitosz, [az apollóniai] Diogenész és később ezt vallották a sztoikusok. • [A 13.] Anaximenész és Parmenidész szerint a Földtől az ég köre van a legtávolabb • [A 14.] Anaximenész [azt állítja, hogy] a c sillagok természete tüzes, itt-ott azonban van néhány földnemű test is, amely együtt forog amazokkal és láthatatlan. Anaximenész [véleménye az, hogy] a c sillagok bevett szegek módjára ragyognak a kristálytiszta égboltozaton. • [A 14a] Az árnyékoknak azt az arányát, amelyet gnomonicénak neveznek [amelynek segítségével meg lehet mérni a n apok hosszúságát] a milétoszi

Anaximenész fedezte fel, a már említett Anaximandrosz tanítványa, és ő volt az első, aki Lakedaimonban egy napórát, úgynevezett skiothericont [árnyék-óra] készített. • [A 16.] Anaximenész [jött rá elsőnek, hogy] a Hold a Naptól kapja fényét, s ő jött rá arra is, hogyan megy végbe a holdfogyatkozás. • [A 17.] Anaximenész ezekről [a villámlásról, villámcsapásról stb] ugyanúgy beszél, mint Anaximandrosz, de még hozzáfűzi a tenger [példáját]: amikor a tengert evezőcsapások hasítják, meg-megcsillan. • [A 17.] Anaximenész [azt állítja, hogy] a felhők a levegő nagymérvű sűrűsödéséből keletkeznek, ha a levegő még inkább összetömörül, záporeső támad. Jégeső akkor [keletkezik], ha a lezúduló víz megszilárdul, hó pedig akkor, ha a nedvességbe valami levegő kerül. • [A 18.] Anaximenész szerint a szivárvány ügy jön létre, hogy a Nap fénye egy sűrű, vastag, fekete felhőre vetődik, és az itt

összegyűlt sugarak nem képesek keresztülhatolni rajta. Anaximenész azt tanítja, hogy a szivárvány akkor jelenik meg, amikor a Nap sugarai a vastag és sűrű levegőre hullanak. A Naphoz közelebb eső részét a sugarak izzóvá teszik, s ezért bíborszínűnek látszik; a sötét szín pedig ott [jelenik meg], ahol a nedvesség az uralkodó. Éjszaka, úgymond, a szivárványt a Hold hozza létre, ez azonban ritkán fordul elő, mert egyrészt nincsen állandóan telihold, másrészt a Hold fénye gyengébb, mint a Napé. • [A 19.] Anaximenész azt akarja [kimutatni], hogy a szelek vízből és levegőből keletkeztek, s megfoghatatlan hevességgel nagyon sebesen száguldanak, olyan gyorsan, ahogy a madarak repülnek. • [A 20.] Anaximenész [szerint a Föld] asztal alakú • Anaximenész, Anaxagorasz es Démokritosz azt állítják, hogy a Föld lapossága következtében áll egy helyben, mert az alatta lévő levegőt nem repeszti szét, hanem beborítja.

Ugyanezt láthatjuk bármely más lapos testnél; ezeket ellenállásuk miatta szelek is nehezen tudják kimozdítani. Szerintük a Föld - lapossága következtében - ugyanezt teszi az alatta lévő levegővel. Minthogy a levegőnek nincs elegendő tere a helyváltoztatásra, alant összegyűl és megőrzi nyugalmi állapotát, mint a vízórában a víz. • Anaximenész [szerint a Földet] lapossága miatt a levegő tartja fenn. • [A 21.] Anaximenész azt állítja, hogy amikor a F öld átnedvesülve, majd kiszáradva meghasad, és a szétmálló földtömegek lezuhannak, földrengés jön létre. Ezért földrengések aszályt követő bőséges esőzések alkalmával keletkeznek. Aszály idején ugyanis, mint mondottuk, a kiszáradt [föld] meghasad, majd az esőzések következtében túlságosan átnedvesedik és lezuhan. • [A 22.] Nem állítom azt, mint Anaximenész, hogy az ember teljes egészében levegő • [A 23.] Egyesek, mint Anaximenész és néhányan

a sztoikusok közül, azt állítják, hogy [a lélek] levegő. ANAXIMENÉSZ TÖREDÉKEI • [B 1.] Az összehúzódó és sűrűsödő anyag hideg, mondja Anaximenész, a ritka és laza körülbelül így nevezi, ezzel a s zóval - pedig meleg Ezért helyesen mondja Anaximenész, hogy az ember meleget is, hideget is lehel ki a s záján. A lehelet ugyanis, ha a z ajkak összeszorítják és sűrítik, kihűl, ha azonban a száj nyitva marad, a kiáradó lehelet a ritkulás következtében meleg. • [B 2.] Miként lelkünk - amely nem más, mint levegő - hatalmában tart bennünket, mondja Anaximenész, éppúgy az egész világegyetemet is a lélegzés és a levegő fogja át