A vers Arany életének delén túl született. A vers keletkezésének éve mellett, tartalma és gondolatai is erre utalnak. A cím nem tükrözi a vers tartalmát és hangulatát, s ezzel feszültséget kelt az olvasóban.
A mű az Őszikék versciklushoz tartozik. A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers Arany egy kevésbé gyakori témájával a nagyvárosi élet megjelenítésével foglalkozik. A vers egy órányi időtartamot fog át. A nagyvárosi élet fárasztó, hajszoló depressziót okozó életmódját az olvasóban a költő azzal érzékelteti, hogy egy óra leforgás alatt mennyi ember szánja el magát az öngyilkosságra. A hangulat komorságát és a mondanivaló súlyosságát a zord körülmények (éjfél, barna víz, harangzúgás, csend,) költői képekben való leírásával emeli ki Arany. A mondanivaló súlyossága és a már-már gúnyoros, irónikus hangvételének („Ölelkezik a halál után” „Taps várja” „Én most tanúlám Az elsõt: pénzem elfogyott: Nem adtak: ugrom hát nagyot!”) szembeállítása, keserű humort visz a versbe. A kicsit paródikus stílussal, szembeállítja a vidéki nyugodt kiegyensúlyozott életet, a nagyvárosi zsúfolt, gyors életmóddal. Arany a polgári világ, a szabad verseny, a haszonelvűség korának kárvallottjait, seregszemléjét mutatja föl.
A célnélküliség, az erkölcsi világrend megbomlása következtében értelmetlenné válik az ember élete, nemre és korra való tekintet nélkül. Stilisztikai bravúr, hogy minden egyes öngyilkosság egyedi módon ábrázolódik. Arany legtöbb versében észrevehető, de ebben a versben szembetűnő a szavakkal, a nyelvvel való könnyed játszás. A furcsa, valószerűtlen képek helyenként irracionális érzések felvillantása, a huszadik század elejének egyik jelentős stílusirányzatát és életérzését a szürrealizmust, vagy annak jeleit keltik az olvasóban. A valóságos elemek a szürrealisztikusokkal keverednek és a szürrealisztikus elemeknek az a célja, hogy a költői túlzás eszközével élve az egyéni sors és a társadalmi problémákon elgondolkodtassák az olvasót.
Pelsőczi Gergely
Arany János – HÍD-AVATÁS
1. Szólt a fiú: „Kettõ, vagy semmi!”
És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta... késõ visszavenni:
Ez az utolsó tétemény:
„Egy fiatal élet-remény.”
2. A kártya nem „fest”, - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... õ vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán -
Indúl a késõ éjtszakán.
3. Elõtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré „Szûz-Szent-Margit” nevet.
4. Halad középig, hova záros
Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
Tornyában sorra elveri; -
Lenn, csillagok száz-ezeri.
5. S amint az óra, csengve, bongva,
Ki véknyan üt, ki vastagon,
S õ néz a visszás csillagokba:
Kél egy-egy árnyék a habon:
Õsz, gyermek, ifju, hajadon.
6. Elébb csak a fej nõ ki állig,
S körülforog kiváncsian;
Majd az egész termet kiválik
S ujjonganak mindannyian:
„Uj hid! avatni mind! vigan.”
7. „Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!”
Fehérben ifju és leány
Ölelkezik s a hídon van már:
„Egymásé a halál után!”
S buknak, - mint egykor igazán.
8. Taps várja. - „Most a millióson
Van a sor: bátran, öregem!” -
„Ha megszökött minden adósom:
Igy szökni tisztesebb nekem!”
S elsímul a víz tükre lenn.
9. Hivatlanul is jönnek aztán
A harmadik, a negyedik:
„Én a quaternót elszalasztám!”
„Én a becsûletet, - pedig
Viseltem négy évtizedig.”
10. S kört körre hány a barna hullám,
Amint letûnnek, itt vagy ott.
Jön egy fiú: „Én most tanúlám
Az elsõt: pénzem elfogyott:
Nem adtak: ugrom hát nagyot!”
11. Egy tisztes agg, fehér szakállal,
Lassan a hídra vánszorog:
„Hordozta ez, míg birta vállal,
A létet: mégis nyomorog!” -
Fogadd be, nyilt örvény-torok!
12. Unalmas arc, félig kifestve -
Egy úri nõ lomhán kikel:
„Ah, kínos élet: reggel, estve
Öltözni és vetkezni kell!”
Ezt is hullámok nyelik el.
13. Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mond:
„Enyém a hadvezéri pálca,
Mely megveré Napoleont!”
A többi sugdos: „a bolond!...”
14. Szurtos fiú ennek nyakába
Hátul röhögve ott terem
S ketten repûlnek a Dunába:
„Lábszijjra várt a mesterem:
No, várjon, míg megkérlelem!”
15. „Én dús vagyok” kiált egy másik
S élvezni többé nem tudom! -”
„Én hû valék a kézfogásig
S elvette Alfréd a hugom’!”
Eltûnnek mind, a járt uton.
16. „Párbajban ezt én így fogadtam:
Menj hát elül, sötét golyó’! -”
„Én a szemérmet félrehagytam,
És íme, az lõn bosszuló:
Most võlegényem a folyó. -”
17. Igy, s már nem egyenkint, - seregben,
Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
Vagy mint csoportos madarak
Föl-fölreppenve, szállanak.
18. Órjás szemekben hull e zápor,
Lenn táncol órjás buborék;
Félkörben az öngyilkos tábor
Zúg fel s le, mint malomkerék;
A Duna gyõzi s adja még.
19. Néz a fiú... nem látja többé,
Elméje bódult, szeme vak;
De, amint sûrübbé, sürübbé
Nõ a veszélyes forgatag:
Megérzi sodrát, hogy ragad.
20. S nincs ellenállás e viharnak, -
Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. -
Mire az óra egyet üt:
Üres a híd, - csend mindenütt.
(1877. augusztus 22.)
Kapcsolódó olvasnivalók
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Don kanyar, 2. magyar hadsereg
Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.
A Rulett története és jellemző stratégiái
A rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján
Babits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
Babits Mihály élete és munkássága
1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...
Orosz regényíró, elbeszélőTolsztoj gróf 1828. szeptember 9-én született Jasznaja Poljánában, Tula közelében.Szüleit korán elveszti, neveltetéséről rokonai gondoskodnak. 1844-ben keleti nyelveket tanul a kazányi egyetemen, majd jogi tanulmányokba kezd, de hamarosan azokat is félbehagyja. Szalonoknak és báloknak lesz gyakori vendége. Egyszerre jellemzi Tolsztojt ekkortájt a
