Informatika | Alapismeretek, ECDL » Számítástechnikai szoftverüzemeltető tételek, 2004

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOFTVERÜZEMELTETŐ KIDOLGOZOTT TÉTELEK 1. Ismertesse a Neumann-elvű számítógép felépítését! Írja le egyszerűsítve a számítógép blokkvázlatát! 2 A Windows alapszolgáltatásai. Programok indítása Windows környezetből 3 Ismertesse a tabulátor használatának lehetőségeit és módját? . 5 Mi a relációs adatbázis? Mi az adatmodell? Ismertesse az adatmodell készítésének főbb lépéseit! . 6 2. Az információ fogalma, mérése Kódolás, dekódolás Az ASCII kód Fixpontos, lebegőpontos számábrázolás 9 Ismertesse a bittérképes és vektorgrafikus képek közötti különbséget! Sorolja fel a grafika készítés programbeli eszközeit! Ismertesse a grafikai programcsomagok szolgáltatásait. 10 Mi az Internet? Sorolja fel az Internet szolgáltatásait! Ismertesse az Internetes címek felépítését! . 11 Sorolja fel a diagramok részeit, ezek hogyan módosíthatók? . 12 3. Számrendszerek: decimális, bináris,

hexadecimális Átszámítások a felsoroltak között 14 Ismertesse a fájl- és könyvtárkezelés műveleteit! Egy fájlkezelő segédprogram (pl.: Windows Intéző vagy Windows Commander) használatának bemutatása! . 15 Ismertesse az adatvédelem lehetőségeit a táblázatkezelőjében! . 16 Táblák közötti kapcsolatfajták. Táblák összekapcsolása Két adattábla közötti reláció létrehozása 18 4. Adat fogalma Adattárolás a számítógépen A számítógép memóriái: ROM, RAM 19 Ismertesse az operációs rendszer feladatait, csoportosítását! Kommunikáció a számítógéppel. 20 Ismertesse az oldalbeállítás, és formázás lehetőségeit a szövegszerkesztőjében! Milyen mértékegységeket használ a szövegszerkesztője? . 20 Mi a tartomány (blokk), hogyan lehet kijelölni, hivatkozni rá milyen műveleteket végzünk velük? Hogyan lehet több tartományt kijelölni, kezelni? . 22 5. Ismertesse a számítógép központi egységének

felépítését, működését! 22 A hálózat fogalma, létrehozásának célja. A hálózatok kiterjedtsége, topológiája Felhasználói jogosultságok Ismertesse a hálózati adatátviteli lehetőségeket, felhasználói csoportokat!. 23 Ismertesse a képek elhelyezésének és formázásának lehetőségeit a szövegszerkesztőjében! . 25 Milyen módszereket ismer az adatkeresésre? Hogyan tud adatokat leválogatni, lekérdezni megadott szempont szerint? Milyen lekérdezési típusokat ismer? . 26 6. Ismertesse a szövegszerkesztés lépéseit! Milyen szövegegységeket különböztetünk meg? 29 Ismertesse a grafikus felhasználói felületét, logikáját. A Windows ablak részei és funkciói Futó programok közötti váltás, az ablakok közötti adatcsere lehetőségei a Windows-ban. 29 Ismertesse a bemutató (prezentáció) készítés célját, a készítés lépéseit. Diák szerkesztésének és megtekintésének lehetőségei 30 Milyen módszereket ismer a

táblák rekordjainak sorba rendezésére adatbázis-kezelő programban? Mi a különbség a fizikai és a logikai rendezés között? . 31 7. Mi a hardver kompatibilitás? Ismertesse a moduláris felépítést, és előnyeit! 31 Ismertesse a fájl/állomány fogalmát, típusait! Attribútumok, szerepük. 32 Mi a különbség az abszolút, relatív és vegyes cellahivatkozás között? Mikor melyiket használja? . 32 Adatok megjelenítése képernyőn (jelentések készítése), ill. adatok nyomtatása Ismertesse az adatbázisok karbantartásának feladatait! 33 8. Ismertesse a lemezkezelés és karbantartás eszközeit (formattálás, másolás, töredezettség-mentesítés, hibaellenőrzés és javítás)! 34 Mi az E-mail? Ismertesse milyen lehetőségeket, szolgáltatásokat nyújt az ön által használt levelező program? . 35 Ismertesse a körlevél készítés folyamatát, a körlevélben használható szerkezeteket!. 36 Hogyan tud adatokat rendezni a

táblázatkezelőjében? Mikor érvényesül a többszempontos rendezés? Milyen lehetőségek vannak az adatok szűrésére? . 38 9. Ismertesse az IBM PC minimum kiépítéséhez konfigurációt, bővítési lehetőségeket, fejlődési trendeket! 39 Hogyan kapcsolódhatunk az Internetre? Soroljon fel böngésző programokat, és ezek szolgáltatásait! . 40 Ismertesse a stílus fogalmát! Mi a stílus lap? Milyen lehetőségek vannak egy szöveg nyelvtani ellenőrzésére?. 42 Adatbázis–kezelő program feladatai és funkciói. Mit nevezünk adatbázisnak? 43 10. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott háttértárolókat, és a velük kapcsolatos tudnivalókat! 44 Ismertesse a helyettesítő karaktereket! Könyvtár és állomány keresése (konkrét példa)!. 45 Ismertesse a táblázatkezelő függvénytípusait! Ismertesse a függvények felhasználási lehetőségeit, szabályait. 45 Mi a rekord? Mi a mező? Milyen szabályokat kell betartani a mezőnevek képzésénél? Mit

nevezünk normalizálásnak? . 46 11. Sorolja fel, és jellemezze a leggyakrabban használt perifériákat! Részletezze a monitorok, és a nyomtatók típusait! 49 Ismertesse a Windows operációs rendszer felépítését: a képernyőkép részei. Sajátgép-ablak szerepe, használata Startmenü, programok keresése, indítása! . 50 Ismertesse az oldal részeit (margó, szövegtükör, fejléc, lábléc, lábjegyzet)! Hol helyezkednek el? Milyen beállítási lehetőségeik vannak? . 50 Milyen lehetőségeket kínál táblázatkezelője a táblázatok igényes megjelenítésére, kinyomtatására? Hogyan tudja a táblázatkezelő munkakörnyezetét testre szabni? . 51 12. A szoftverek csoportosítása A szoftverbeszerzés szempontjai Ismertesse a szoftverüzemeltető feladatait! 52 Mutassa be a Windows kellékek programcsoport szolgáltatásait! . 53 Hogyan épül fel egy táblázat, milyen elemei vannak? Mi a cella, mi lehet a tartalma? . 53 Milyen szövegszerkesztő programokat

ismer, mik ezek előnyei, hátrányai? Milyen általános szolgáltatásai vannak egy szövegszerkesztőnek? . 54 13. Ismertesse a számítógép indítási lehetőségeit, bootolási folyamatát, és a setup alapvető beállítási lehetőségeit! 55 Milyen formázási műveletek végezhetők a bekezdésen, ismertesse ezek módját!. 56 Milyen területeken alkalmazható a multimédia? Milyen hardverfeltételei vannak a multimédiás alkalmazásoknak? . 58 Milyen diagram típusokat ismer? Soroljon fel néhány példát, hogy melyiket mikor használná! . 58 14. Logikai műveletek, igazságtáblák Műveletek végrehajtási sorrendje 59 Ismertesse az új operációs rendszer telepítése előtti feladatokat, és a telepítés lépéseit. 60 1 Hogyan tud adatot bevinni a cellába és ennek mik a szabályai? Milyen típusú adatokat használ a táblázatkezelő? . 61 Ismertesse a képernyőmaszkok (űrlap) tervezésének szempontjait, felhasználóbarát képernyő készítés

szempontjait az ön által használt adatbázis-kezelőben! . 62 15. Új programok telepítése Windows alá A Windows testre szabása Rendszerkarbantartás Windows alatt 63 Hogyan lehet nagyméretű táblázatokat, több táblázatot kezelni? Hogyan tudja más táblázatok adatait használni?. 63 Milyen formázási műveletek végezhetők karaktereken, ismertesse ezek módját?. 64 Ismertesse az Internetes e-mail címek felépítését! Mit tartalmaz az e-mail fejléce? Milyen szabályokat kell betartani e-mail írásakor? . 64 16. A számítógépes hálózatok részei Ismertesse a hálózatokban használt hardver eszközöket Soroljon fel hálózati protokollokat 66 Mi a prezentáció, milyen felhasználási lehetőségei vannak, milyen szolgáltatásokat nyújt az ön által használt program? . 67 Soroljon fel néhány kiadványszerkesztő szolgáltatást, ami a szövegszerkesztőjében is elérhető! . 68 A számítógépes vírusok fajtái. Soroljon fel néhány jelet, ami

vírusfertőzésre utal? Milyen védekezési óvintézkedéseket tenne? Soroljon fel néhány vírusirtó programot, ismertesse a használatukat, szolgáltatásaikat!. 68 17. Ismertesse a Windows memóriakezelésének elveit, beállításait! (Hagyományos, virtuális memória) 69 Ismertesse a fájl, könyvtár és lemezműveleteket az Ön által tanult Windows rendszerben!. 70 Mit nevezünk szimbólumnak, milyen szimbólumot használt az Ön által tanult szövegszerkesztőben? Hogyan illeszthetünk be egy szövegbe szimbólumokat és képeket? . 70 Ismertesse az Ön által tanult adatbázis-kezelő programban az űrlapok használatának jelentőségét és lehetőségeit (űrlap típusok, űrlapkészítés, mezővédelem az űrlapon)!. 70 18.a Jellemezze a CD-t, DVD-t (felépítés, típus, kezelés, alkalmazás)! 70 Ismertesse a Windows operációs rendszer felépítését: a képernyőkép részei, startmenü, sajátgép-ablak szerepe, használata. Programok keresése,

indítása. 72 Mi a lekérdezés, mire használjuk, hogyan lehet lekérdezést létre hozni az Ön által tanult adatbázis-kezelő programban? . 72 Milyen digitális képfeldolgozó programokat ismer? Ismertesse az Ön által tanult képfeldolgozó program szolgáltatásait!. 72 19.a Mit jelent a lemezformázás, milyen formázási módok vannak? 72 Programozási alapfogalmak (programnyelvek, programszerkezetek, elágazások, ciklusok). 72 Mutassa be a vágólap használatát és jelentőségét! . 76 Ismertesse az adatbázis-kezelés alapfogalmait (adatbázis, adatmodell, adattábla, relációs adatbázis, mező, rekord)!. 76 20. Hasonlítsa össze a parancsorientált és grafikus operációs rendszer kezelését! Segítségkérés lehetőségei 76 Speciális objektumok használata (kép, rajz), hatásuk a szövegre. Csatolás és beillesztés közötti különbség 76 Programozási alapismeretek (algoritmus fogalma, eljárások, függvények, elemi algoritmusok). 77 Interneten

belül hogyan azonosítják a számítógépeket? Sorolja fel és jellemezze az Internet szolgáltatásait! . 77 1. Ismertesse a Neumann-elvű számítógép felépítését! Írja le egyszerűsítve a számítógép blokkvázlatát! Neumann elv: - kettes számrendszeren alapuljon,(fizikailag legkönnyebben leképezhető) - felépítése legyen teljesen elektronikus, - rendelkezzen memóriával, - rendelkezzen tárolt utasításokkal, - elemi matematikai műveletekre visszavezethető legyen Neumann féle arhitechtúra: párbeszédes berendezések a be/és kivitelhez Bemeneti egység be/kiv egység CU ALU (vezérlőegy-ség) (Aritmetikai, Central Unit Logikai Egység) Aritmetical Logical Unit Operatív memória Háttértárolók CPU (központi végrehajtó egység) Central Processing Unit 2 Kimeneti Egység A Windows alapszolgáltatásai. Programok indítása Windows környezetből A Windows alapszolgáltatásai: - Jegyzettömb Paint Számológép WordPad CD lejátszó

hangerőszabályzó hagrögzítő hálózati funkciók (közvetlen vagy telefonos) Internet Explorer Programok indítása Windows környezetből: Start/Futtatás (Tallózás gombbal megkeresni az indító állományt) Start/Programok (feltéve, ha az ikonja ott megtalálható) Sajátgép – megfelelő meghajtó, azon belül mappa, és azon belül indító ikonra való 2x-es klikkeléssel. Intéző (elérhető a Start/Programok-ból, vagy a Start gombra a jobb oldali egérgombbal való klikkeléssel) segítségével. Valamelyik Windows alatt is futó fájlkezelővel (pl. Windows Commander) Új programok telepítése: A telepítõ lemezt vagy CD-t berakom, majd az elõbb említett módon elindítom róla a setup vagy install programot. Windows elemek utólagos telepítésekor a Sajátgép/Vezérlõpult/Programok hozzáadása (vagy Start/ Beállítások/ Vezérlõpult/Programok Hozzáadása) lehetõséget választom. Innen lehet azokat a programokat is utólagosan eltávolítani

(Uninstallálni), amelyekre már nincs szükségem és a megjelenõ párbeszédablakban megtalálható. Windows testre szabása: Start-beállítások-vezérlőpult-megjelenítés menü. Háttér Beszúrhatunk egy lépet, mely az asztalon fog elhelyezkedni. Alapban BMP, de ma már lehet bármilyen képet beszúrni. Beállíthatunk még dinamikus hátteret is, weboldalt (Web fül, Active desktop parancs) Képernyőkímélő Képcső beégését gátolja, beállíthatjuk, hogy mennyi idő inaktivitás után kapcsoljon be, jelszóval védhetjük a visszatérést, és befolyásolhatjuk az energiagazdálkodást: monitor, merevlemez kikapcsolása, készenléti üzemmód. Megjelenés Ablakunk részeit állíthatjuk be: betű, szín, ablakszegély. Választhatunk séma alapján, vagy egyesével is lehet az ablakrészeket formálni. Hatások Alapikonokat cserélhetjük le (sajátgép, kuka, stb.), effektek (áttűnések, karakterek lesimítása, tartalom mutatása ablak húzása közben, stb.)

Beállítások Színfelbontást (4, 8, 16, 32 bit) és képernyőfelbontást (640x480, 800x600, 1024x768, 1280x1024, stb.) lehet állítani A tálca megjelenése Start-beállítások-tálca és start menü menü. Általános Autamtikus elrejtés, mindig látható, kis ikon, óra, testreszabott menük (gyorsindító) Speciális Start menü ikonjainak törlése, másolása, létrehozása Egér 3 Start-beállítások-vezérlőpult-egér menü. Mutatók Sémák, v egyedi mutatók lecserélése Gombok Jobb és bal cseréje, megnyitás egy, v. dupla kattintással, annak beállítása Mozgás Mutató gyorsasága, gyorsulási sebessége, a felbukkanó menüknél az OK-ra ugrás Billentyűzet Start-beállítások-vezérlőpult-billentyűzet menü. Sebesség Karakterismétlés indulás, annak sebessége, kurzorvillogás Nyelve Bill. Elsődleges és másodlagos nyelvének beállítása, ezek közti gyorsbillentyűváltás Kijelzés a tálcán A Rendszer karbantartása Ahogy egyre jobban

elõrehaladunk a munkában felbukkanhat néhány hiányosság a rendszer általános szolgáltatásaiban. Ezek súlyos problémákat is jelezhetnek, akár azt is, hogy tönkrement egy alkatrész, de nem kell mindjárt a l egrosszabbra gondolni! Ilyen esetekben kell használni azokat a M icrosoft által csatolt programokat, amik helyrebillenthetik a rendszert és megóvják a lemezen tárolt információkat. Nézzünk most néhányat a fontosabbak közül! Mindegyik a Programok / Kellékek / Rendszereszközök útvonalon érhetõ el. Scandisk A Scandisk program ellenőrzi a lemez FAT állományait ( ez egy speciális táblázat, amit az összes lemezen található egység tartalmaz, ez s egíti az O .R kapcsolódását ezekhez a fájlokhoz ), végignézve az összes fájl-információt, ezek után kijavítja a megtalált hibákat. Ezen kívül a felhasználó utasítására a program ellenõrizheti a l emez fizikai állapotát, megkeresi a sérült részeket és ezeket lezárja az O

perációs Rendszer elõl, így csak ezen kívüli szektorok tárolnak majd információkat. Lemeztöredezettség Mielõtt rátérnénk erre az a lkalmazásra, szólni kell néhány szót a lemezes operációs rendszerek egyik hátrányáról. A fájlok itt nem egészben kerülnek a lemezre, hanem - olyan logikai okok miatt, amikre most nem térünk ki, hiszen túlságosan technikai jellegûek - darabokra szabdalva, nagyjából az «ahol van hely»elv szerint. Ez lelassíthatja a lemez mûködését, mert néha az egyik szektorból a másikba kell ugrania, hogy összeállítsa a fájlt. Megtörténhet, hogy teljes programok omlanak össze, és ilyenkor ezen a lemezfelületnek a többi fájl is használhatatlan lesz. A lemez töredezettségének megszüntetéséhez elõször azt a l emezt kell kiválasztanunk, ahol a mûveletet végre szeretnénk hajtani, aztán az OK gombra kell kattintani. Ekkor indul valójában a program ami elõször lemezhibákat fog keresni ( ezért jobb elõbb

futtatni a Scandisket ), azután megszüntetni a lemeztöredezettséget. Ez a mûvelet általában nagyon sokáig tart, tehát ebédszünetben vagy éjszaka érdemes elvégezni. Fontos még, h ogy ezzel párhuzamosan más program ne fusson. Ezért nem szabad közben dolgozni a géppel és ki kell kapcsolni a vírusirtót és a képernyõkímélõt is, hogy helyet adjunk ennek a programnak. Biztonsági másolat A Biztonsági másolat az adatok mentésére szolgál, itt á ltalában nagy egységekre gondolunk, mint például a teljes merevlemez. A mentés történhet egy szállítható adathordozóra vagy magára a merevlemezre is. Erre biztonsági okból van szükség vagy egyszerûen azért, hogy egy kis helyet csináljunk a lemezen a régi adatok elveszítése nélkül. A másolás és a biztonsági másolat között az a különbség, hogy amíg a másolásnál teljesen ugyanazok a fájlok kerülnek más mappába, addig a b iztonsági másolat egyetlen fájlt hoz létre .qic

kiterjesztéssel, ami az összes fájlt tartalmazza. Ezzel természetesen kevesebb helyet foglal el ugyanannyi fájl 4 Ismertesse a tabulátor használatának lehetőségeit és módját? Tabulátor: szöveg fix vagy meghatározott pozícióra történő írásához használjuk. Ezzel elkerülhető a betűk különböző szélessége miatti eltolódások. A vízszintes vonalzón be van jelölve a tabulálási pozíciók helye. Ezek egy alapértelmezett értékek, melyet a Formátum/Tabulátorok párbeszédablak Alapérték mezőjében lehet megváltoztatni. A TAB billentyű lenyomásával mindig a következő tabulátor pozícióra lehet ugrani. A vízszintes és függőleges vonalzók találkozásánál kiválaszthatjuk a nekünk szükséges tabulátort (jobbra igazít, balra igazít , középre igazít, decimális) és az egérrel a vonalzón a megfelelő távolságokban a számok és az alattuk lévő szürke csík közé kattintva felrakhatjuk ezeket. A szövegben a TAB

billentyűvel ugrunk át mindig a következő tabulátor pozícióra. Beállítás: Formátum/Tabulátorok. Minden tabulálási helynek létezik egy sorszáma, ami azonosítja őket. Így beszélhetünk első, második, harmadik . tabulálási pozícióról A tabulátorok segítségével táblázatot is lehet készíteni, ehhez használhatjuk a fenti párbeszédablakot, amely a menüsorból, vagy a vízszintes vonalzón történő 2x-i kattintás hatására előhívható. Ebben a párbeszédablakban megadhatjuk az egyes tabulátorpozíciók közötti távolság alapértékét, a tabulátorok pozícióját, a tabulátorponthoz való igazítás módját (balra, középre, jobbra, decimális, vonás), valamint az egyes pozíciók közötti hely feltöltésére használt jelölést). 5 Mi a relációs adatbázis? Mi az adatmodell? Ismertesse az adatmodell készítésének főbb lépéseit! Adatmodellek az egymással kapcsolatban álló adatállományok együttes

"szabványos" kezelését teszik lehetővé. Adatmodellek fajtái: 1. Hierarchikus adatbázis szerkezet: az adatok között un szülő-gyermek kapcsolat van minden adatnak tetszőleges számú leszármazottja lehet, de csak egy őse. 2. Hálós adatbázis szerkezet: egy adatnak több őse is lehet Hátránya: bonyolult kapcsolatok, nagy tárolóigény 3. Relációs adatbázis szerkezet: a különböző jellegű, de mégis kapcsolatba hozható adathalmazokat önálló állományokban tároljuk, amely állományok között egy azonos adatot tartalmazó mező tartja a kapcsolatot. Relációs adatbázis előnyei: - áttekinthető - az önálló állományok mindig csak az adott feladathoz tartozó adatokat tárolják, - feleslegessé válik a kapcsolómezőn túli adatok ismételt tárolása, - üres mezők felesleges tárolásának elkerülése. Követelmények egy relációs adatmodellel szemben: - egy reláció nem tartalmazhat két azonos sort - a reláció sorainak

sorrendje lényegtelen - a reláció oszlopainak sorrendje lényegtelen, de minden rekordnál a sorrend a mezőnevek sorrendje szerint kell, hogy legyen. - egy relációban két oszlop neve nem lehet egyenlő A relációs adatbázis felépítésének alapja a normalizálás, amely az adatok optimális elhelyezési módját megadó módszert jelenti. A normalizáláshoz szükséges alapfogalmak felsorolása: a) Funkcionális függőség: ha egy rendszerben szereplő egyik tulajdonságtípus bármely értékéhez egy másik tulajdonságtípusnak csakis egy értéke rendelhető hozzá. pl. Egy személyi számhoz csak egy név tartozhat, de ugyanahhoz a n évhez már több személyi szám is kapcsolódhat. (egy a többhöz kapcsolat)   b) Kölcsönös funkcionális függőség: ha az előbbi feltétel mindkét irányba igaz. (egy az egyhez kapcsolat) pl rendszám - motorszám   c) Funkcionálisan függetlenek: ha az előbbiekben ismertetett viszony a két tulajdonságtípus

között nem áll fenn. pl dolgozó hajának a színe és a cég telephelye. d) Részleges funkcionális függőség: pl. dolgozó - dolgozó gyermekei e) Tranzitív funkcionális függőség: ha egy egyedtípuson belül egy leíró tulajdonságtípus konkrét értékei meghatároznak más leíró tulajdonság értékeit. pl. dolgozó egyedtípus (ezen belül a FEOR kód meghatározza a szakképzettséget) 6 A több táblás adatbázisban a kulcsokkal az egyes táblák össze vannak kapcsolva egymással. A kapcsolatnak 3 változata van: Egy az egyhez kapcsolat: Ha az egyik tábla egy rekordja a másik tábla egy rekordjával kapcsolódik és fordítva.   Egy a többhöz kapcsolat: Ha az eg yik tábla egy rekordja a másik tábla több rekordjával kapcsolódik, de ez a másik tábla egy rekordja az előző táblának csak egy rekordjával kapcsolódhat.       Több a többhöz kapcsolat: Ha az egyik tábla egy rekordja a másik tábla több rekordjával

kapcsolódik, és ez fordítva is igaz.       Normalizálás: 1NF (első normál forma) ha minden sorában oszloponként egy és csak egy érték áll, az értékek sorrendje minden sorban azonos, minden sor különböző. Van legalább egy vagy több tulajdonság, vagy tulajdonság csoport, amelyekkel a sorok egyértelműen megkülönböztethetők egymástól. 2NF (második normál forma) , ha 1NF-ban van, és minden olyan érték, amely nem kulcs, funkcionálisan teljesen függ az elsődleges kulcstól. 3NF (harmadik normál forma) ha 2NF-ben van és csak az elsődleges, vagy az alternatív kulcsoktól függnek az attribútumok. Normalizálásra példa: VIDEÓ KÖLCSÖNZŐ A kölcsönzés forgalmát egy füzetben az alábbiak szerint vezetnénk: Dátum Filmcím Téma Díj Név Cím 1997.0205 Hair Zenés 500 Ft Nagy Ferenc Eper u. 5 Mefisztó Komoly 100 Ft Koós Nóra Nap u. 3 1997.0206 A profi Kaland 400 Ft Nagy Ferenc Eper u. 5 Csúf Zenés 500 Ft Szabó Pál

Király u. 1 Macskafogó Rajzfilm 150 Ft Koós Nóra Nap u. 3 Ez még nem reláció, mert nem teljesíti azt a követelményt, hogy egy sorban csak egy oszlopérték lehet. 1NF alakú akkor lesz, ha a d átumot kitöltjük minden sorban. Ekkor még rengeteg a táblázatban a r edudancia, mert ugyanazok a dátumok és címek többször is szerepelnek a táblázatban. Ilyen formában az alábbi anomáliák is fennállnak. törlési anomália: egy fölöslegessé vált adat törlésével számunkra lényeges adatot is törlünk. Pl a Csúf c filmmel kitörlődik Szabó Pál is, pedig később még kölcsönözhet, és akkor jó lenne, ha adatai a nyilvántartásban maradtak volna. Módosítási anomália: egy adat megváltoztatása miatt több helyen kell a mezők tartalmát megváltoztatni. Pl. a zenés témájú filmek díjának változásakor Beírási anomália: új adat felvitelénél nem tudunk minden adatot kitölteni. Pl új filmet vásároltam, de még nem kölcsönözte ki

senki. Elsődleges kulcs: dátum, filmcím és a név. A filmcím meghatározza a témát, a téma a díjat. A név meghatározza a címet. Dátum Filmcím Név Téma Cím Díj 2NF, ha az elsődleges kulcstól részben függő több különálló táblázatot készítünk. 1.táblázat Dátum | Filmcím | Név 7 2.táblázat Filmcím | Téma | Díj 3.táblázat Név | Cím Még így is marad egy törlési anomália, mert ha egy filmet törlünk, akkor törlődik vele a téma és a díj is. 3NF, ehhez a 3-ik táblázatot kell két táblázatként kezelni. 2.a táblázat Filmcím | Téma 2.b táblázat Téma | Díj 8 2. Az információ fogalma, mérése Kódolás, dekódolás Az ASCII kód Fixpontos, lebegőpontos számábrázolás. A számítógép adatokkal dolgozik, de minden adatnak van egy információ tartalma. Az információ elsősorban értelmezett adat. Az adat pedig kódolt információ 1 bit = a legkisebb információ egység. {1;0} Binary Digit = kettes

számrendszerbeli számjegy 1 bájt = 8 bit 1 Kbájt = 1024 bájt (210 ) 1 Mbájt = 10242 bájt 1 Gbájt = 10243 bájt Karakter: 1 betű, 1 számjegy vagy egy írásjel, amit 1 bájton tárolunk. Karakterkód: 0-255 közötti (28) A számítógép által használt kódrendszerek: - bináris (számok kódolására) - karakteres (betűk és más jelek kódolására) Ismert kódrendszerek: - Bináris kód - BCD kód (Binárisan kódolt decimális kód, ez 6 bites) - EBCDIC (kiterjedt BCD kód, 8 bites) - ASCII kód (American Nacional Standard Code For Information Interchange) amerikai szabvány a karakterek kódolására, 8 bites, nemzetközileg is egységessé tette a kódrendszert. Az ASCII kódtáblázat a számítógép karakterkészletét tartalmazza. A szabvány csak a kódkészlet első 128 karakterére egységes (0-127), 128-255-ig terjedő kódoknak más-más nemzeti sajátosságokat figyelembevevő kódkészletek adnak otthont. A magyar ékezetes karaktereket a 852-es kódlap

tartalmazza, amely ugyancsak az ASCII kódrendszerre épül, az ASCII kódtábla ritkábban használt karaktereinek helyeire becserélik a szükséges ékezetes betűket. A különleges karakterek az ALT+ASCII kód. pl ó = jobboldali ALT + 162 Fixpontos és lebegőpontos számábrázolás. Számábrázolás előjel szerint bináris pont helye szerint Előjel szerint: az előjelnek fenntartok 1 bitet. "+"=0 és a "-"=1 előjel ábrázolt szám Bináris pont helye szerint: - fixpontos - lebegőpontos Mind a két megoldás a számot két részre, egy egész és egy tört részre osztja. Fixpontos: a bináris pontot rögzítettnek tételezi fel. Ez lehet a legmagasabb helyérték előtt (pl0111), vagy a legalacsonyabb helyérték mögött (pl. 101110), vagy a bináris pontot a számábrázolási tartomány közepén rögzítik, így egész és törtrész egyaránt ábrázolható. (pl101111) Hátránya: korlátozza a számítógépen ábrázolható számok

nagyságrendjét. Lebegőpontos: a szám normál alakjából indul ki. pl 315 = 315*102 pl. 111001 (2 = 0,111001 * 10110 karakterisztika binárisan felírva normál alak mantissza 2-es alap binárisan felírva karakterisztika 9 mantissza előjele karakterisztika előjele Ismertesse a bittérképes és vektorgrafikus képek közötti különbséget! Sorolja fel a grafika készítés programbeli eszközeit! Ismertesse a grafikai programcsomagok szolgáltatásait. Bittérképes képek: az állományon belül a képpontok egy rácshálónak megfelelően pontról pontra tárolódnak. A képfájl tárolja a kép színszámára, méretére, felbontására vonatkozó adatokat is. Az ilyen képek nagyítása és kicsinyítése csak jelentős minőségromlás árán valósítható meg, viszont az eredeti méretben kinyomtatott kép tökéletes lesz. A kép szerkesztése során képobjektumok szerkesztésére, módosítására, elkülönítésére nincs lehetőség, viszont az apróbb

hibák kijavítása és a retusálás egyszerűbb. Ilyen típusú képek: pl BMP, GIF, JPG, TIF, PCX. Ezeket a képeket behívhatjuk és módosíthatjuk a PAINT és PAINTBRUSH programokkal és a rajzolóprogramok többségével. Vektorgrafikus képek: a fájl az adott kép elkészítési módját tartalmazza, oly módon, hogy a képet leíró vonalak, ívek, kitöltések jellemzői kerülnek tárolásra. Az így készült képek feldolgozására nem minden program képes. A kép tetszőleges méretben állítható elő, így a kicsinyítés és a nagyítás nem jár a minőség romlásával A kép annál élesebb, minél nagyobb. A képfájl mérete nem a mérettől és a színszámtól függ, hanem a bonyolultságtól. Ilyen állományok: pl PNG, CDR, GEM kiterjesztésűek Ilyen képek készítésére szolgál a Fireworks, CorelDraw program. Grafika készítés programbeli eszközei: M Fireworks Tools fekete nyíl Kijelölő egész képet, részletet, objektumot, mozgat fehér nyíl

vektorpontok mozgatása Méretező objektumot méretez, forgat Kivágás kijelölt részen kívüli területet levágja Kijelölő téglalap alakú kijelölés Lasszó szabálytalan alakzatot jelölhetünk az egér húzásával Varázspálca megadott színértékhez közelálló árnyalatokat jelöl ki, ha közvetlenül kapcsolódnak Ecset pixelek rajzolása (effektek is) Cerka pixelek rajzolása Radír háttér színére töröl Blur elmossa a pixeleket Rubber stamp képrészletet másolhatunk Pipetta színértéket vehetünk fel kattintással Vödör zárt objektumot színez el (jobb, ill. bal gomb) Vonal Toll Téglalap Szöveg vektoros vonalt húz (később módosítható) vektorpontot készít, majd összeköti azokat vektoros zárt elem (négyzet, téglalap, kör, ellipszis, poligon) szövegdobozt szúr be Hotspot link felület létrehozása kontúrszín kitöltő szín Nagyító vonalat színez kitölt nézetet nagyít, kicsinyít Szolgáltatások Kép v. háttér

méretezése, elforgatása, felbontás megváltoztatása, torzítás, tükrözés, képrészlet kivágása, import, export, színek torzítása, invertálása, fekete-fehérbe alakítása, fényerő, kontraszt, szaturáció, színcsatornák torzítása, rétegek kezelése, bitkép és vektorok kezelése, egyedi effektek, szimbólumok 10 Mi az Internet? Sorolja fel az Internet szolgáltatásait! Ismertesse az Internetes címek felépítését! Az Internet kisebb hálózatok és számítógépek laza, de sok összekötő vezetéket tartalmazó rendszere. Az Internet segítségével lehetőségünk van a világ bármely részére ellátogatni, onnan adatokat, képeket letölteni. Ha valamilyen témakör érdekel bennünket, a kereső szerverek segítségével egy csokor címlistát kapunk. Azon kívül lehetőségünk van Internetes levelezésre is, ahol, miután megadtuk a címzett címét, megírtuk a levelünket, a levelező program segítségével már sikerült is

kézbesíteni. Jelenleg a Világhálózaton funkciója szerint kilenc szolgáltatási típusról beszélünk: 1. E-mail - elektronikus posta 2. TelNet - bejelentkezés távoli számítógépekre 3. FTP - fájlátviteli protokoll, segítségével nemcsak megkereshetünk egy adatot, hanem le is tölthetjük 4. ListServ címlista, keresés a szerver- és bejelentkezett felhasználói címek után 5. News (UseNet) - hírolvasás 6. Archie Ftp-állomások lekérdezése, keresés az archívumban 7. WAIS adat keresése, megtekintése indexelt rendszerben 8. Gopher menükezelt módon elérhetőek távoli szerverek a címek pontos ismerete nélkül 9. WWW (World Wide Web) - menükezelt, grafikus felületen bármilyen adat elérhető. http:// ftp:// gopher:// wais:// telnet:// news: mailto: Web page-hez vezető link Ftp site-hoz vezet Gopher adatbázis kihalófélben lévő adatbázis típus idegen gép on-line használata, külön Telnet szoftver segítségével Usenet-hírcsoporthoz vezető

link (nem URL) levélküldés az adott címre Web címek: A Web címek általában a http://-vel kezdődnek, majd az Internet alrendszer megadása következik. Legvégül a felkeresni kívánt web oldal címe következik. 1. HTML Az a n yelv, amelyet egy, a WWW részére készített dokumentum formattálására használnak, és amely magába foglalja úgy a szerkezeti formattálást, úgy a hiper linkeket. 2. HTTP A Web szerverek által használt protokoll a Web böngészők közötti információ elosztásra. 3. WEB Pókháló, amely az egész világot átszövi. 4. WWW Az Internet alrendszere vagy keresztmetszete. Olyan forrásokból áll, amelyeket el lehet érni a HTTP protokoll vagy bármely más Internet protokoll segítségével, s amelyeket a Web böngésző megért. A címek utolsó három karakterét a következők közül lehet megadni: • Com Vállalat azonosítása • Edu Oktatási intézmény • Gov Kormányszerv • Net Hírolvasók 11 Sorolja fel a diagramok

részeit, ezek hogyan módosíthatók? A diagram részei: X és Y (Z) tengely tengelynév jelmagyarázat diagramcím vezérlőrács adatsorok rajzterület A diagram aktívvá tétele módosításhoz: A kész diagramot később módosíthatjuk, de ehhez előbb egy kattintással aktivizálni kell. A diagram akkor aktív, ha megjelennek a méretező pontok Ezt követően a megfelelő diagramelemen való kattintással megváltoztathatjuk annak jellemzőit. Ha valamelyikre rákattintunk, akkor annak formázásával kapcsolatos párbeszédpanelt a Formátum menüpont alatt hívjuk meg. Grafikon formázása: Formátum/kijelölt diagramterület Mintázat: bekeretezhetjük a grafikont, meghatározhatjuk a keret vonalának típusát, színét és a háttérszínt. betűtipus: A feliratokhoz használt betűk tulajdonságait állíthatjuk be. Grafikoncím: Formátum/Kijelölt diagramcím: Mintázat: Bekeretezhetjük a c ímet, meghatározhatjuk a keret vonalának a típusát, színét és

háttérszínt, ami annak a téglalapnak a címe, amelybe a felírat kerül. betűtip: A grafikoncímhez használt betűket állíthatjuk be a Formátum/Cellák/Font panel használatával megegyező módon. Igazítás: A kereten belül a szöveget igazíthatjuk vízszintesen, függőlegesen stb. Jelmagyarázat: Formátum/kijelőlt jelmagyarázat Mintázat : u.az, mint az előzőekben betű: -"-"Elhelyezés: Beállíthatjuk, hogy a j elmagyarázat az áb ra tetején, aljkán, jobb- vagy baloldalán, esetleg a sarkán helyezkedjen-e el. Tengelynév: Formátum/kijelölt tengelycím lásd grafikoncím Tengely: Formátum/kijelölt tengely Mintázat: tengelyt alkotó vonal vastagságát, típusát és színét állíthatjuk be a rajta lévő jelekkel együtt. Skála: A kiválasztott tengelyen ábrázolt legnagyobb és legkisebb számot adhatjuk meg, és azt, hogy milyen gyakran jöjjenek a fő- és az alrácsok. Beállíthatjuk, hogy hol keresztezze az X tengelyt az Y tengely és

kérhetünk logaritmikus skálát is. betű, szám: A Formátum/cellák panel Font/Szám funkciójával egyező Igazítás: megadhatjuk, hogy a kiválasztott tengely feliratai egymás mellett, vagy egymás alatt legyenek-e. Vezetőrács: Formátum/Kijelölt rácsvonalak Mintázat: A vonal vastagságát, színét, típusát állíthatjuk. Skála: lásd tengely Adatsor: Formátum/kijelölt adatsorok Név és értékek: Itt lehet megadni azt a nevet, ami a jelmagyarázat szövegeként jelenik meg. Mintázat: Adatsort ábrázoló vonal, pont, egyéb idom színe, típusa és vastagságát állíthatjuk be. Rajzterület: Formátum/kijelölt rajzterület Mintázat:A rajzterület keretvonalának vastagságát, színét, típusát és a háttérszínt állíthatjuk be. Jelmagyarázat utólagos létrehozása: Beszúrás/Jelmagyarázat menüponttal. A diagram bármely részének kijelölése után használhatjuk az egér jobb oldali gombjával elérhető helyi menüket is. A diagramtípus

megváltoztatása: A kész diagramra egyszer vagy kétszer rákattintunk, majd a diagram eszköztárból a diagrammtipusokot jelölő ikonnal kiválasztom a megfelelő diagramtípust. A kész diagramra kétszer rákattintunk, majd a diagram-minták dialógusablakban kiválasztom a megfelelő diagramtípust. Diagramok adatainak szerkesztése: hozzáadás és törlés: A kész diagramra kétszer rákattintok és a Beszúrás menüpont alatt választhatok a következőkből: Címek., Felíratok., Jelmagyarázat, Tengelyek,Segédvonalak, Kép, Új adatsor 12 Ezekkel a menüpontokkal lehet valamely diagramrészt utólag hozzáadni. A törlés a megfelelő diagramrész kijelölésével és a DEL billentyű megnyomásával történik. Kiegészítések hozzáadása a diagramokhoz: A diagramba lehet nyilakat és egyéb feliratokat tenni. A nyilakat a rajz eszköztáron találom meg, ez egy nyilat ábrázoló ikon. Ezen az eszköztáron van a szövegdoboz is, amely segítségével a diagram

bármely részére szöveget is elhelyezhetünk. Diagramvarázsló: miután azokat az adatokat, amelyekből grafikont akarunk készíteni, kijelöltük, a diagram varázsló ikonjára kattintunk és kijelölünk egy téglalap alakú tartományt. A diagram varázsló 4 lépésben vezet végig a grafikonkészítés lépésein. 1. típus megadása 2. adattartomány, adatsorok megadása(oszlopfej), az adatok oszlop, vagy sor szerint forgatjuk 3. Címek, Tengelyek, rácsvonalak, jelmagyarázat, érték mutatása, adattábla 4. objektum helye (adott munkalapon, másikban, másik munkafüzetben) 13 3. Számrendszerek: decimális, bináris, hexadecimális Átszámítások a felsoroltak között Decimális (10-es) - helyértékes számrendszer (315,2 = 3*100 + 110 + 51 + 20,1) Bináris (2-es) - {0,1} Oktális (8-as) - {0,1,2,3,4,5,6,7} Hexadecimális (16-os) - {0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F} Átváltás decimálisból más számrendszerbe: A decimális számot osztom a másik

számrendszer alapszámával és a maradék lesz visszafelé olvasva az eredmény. 114 (10 =? (8 pl 14 (10 =? (2 114 (10 =162 (8 14 (10 =1110 (2 14 0 114 2 7 1 14 6 3 1 1 1 1 1 0 0 Más számrendszerből decimálisba: veszem a másik számrendszer 0., 1, 2, hatványát és összeadom ezeket. pl. 1110 (2 =? (10 1110 (2 = 1*23 + 122 + 121 + 020 =14 (10 8 + 4 + 2 pl .162 (8 =? (10 162 (8 =1*82 + 681 + 280 =114 (10 64 + 48 + 2 HORNER módszer: 0 + *2 1 1 2 0 1 3 6 0 6 12 1 13 26 1 27 54 0 54 108 1 109 : eredeti szám jegyei : plussz a következő jegy : szorzása az alappal Törtszám átszámítása: veszem a d ecimális számot, megszorzom a másik számrendszer alapszámával, és a szorzatok egész része lesz az eredmény. pl 0,435 (10 =? (2 435 870 740 480 960 0 1 1 0 0,435 (10 =0,0110 (2 szorzat egész része pl. 0,101 (2 = 1*2-1 + 12-2 + 12-3 = 1/2 + 0 +1/8 = 5/8 14 Átváltás a bináris és az oktális között: kiindulás: 23 = 8 .A kettes számrendszerbeli

számot bal oldalról kezdve 3-as egységekre osztom és minden egységet helyettesítek a 8-as számrend-szerbeli megfelelőjével. 000|0 pl. 010|010|011 (2 2 2 3 (8 001|1 010 | 2 011 | 3 100 | 4 101 | 5 110 | 6 111 | 7 Átváltás oktálisból binárisba: a tagokat behelyettesítem a kettes számrendszerbeli megfelelőjével. Átváltás binárisból hexadecimálisba: kiindulás: 24 = 16 A kettes számrendszerbeli számot bal oldalról kezdve 4-es egységekre osztom és minden egységet helyettesítek a 16-os számrend-szerbeli megfelelőjével. 0000 | 0 0001 | 1 0010 | 2 0011 | 3 0100 | 4 0101 | 5 0110 | 6 0111 | 7 1000 | 8 1001 | 9 1010 | A 1011 | B 1100 | C 1101 | D 1110 | E 1111 | F pl. 0010|1010|1100|0011|1001 (2 2 A C 3 9 (16 Pozitív számból negatív: veszem a szám ellenkezőjét és hozzáadok 1-et. pl 00000001 = 11111110 + 1 11111111 Ismertesse a fájl- és könyvtárkezelés műveleteit! Egy fájlkezelő segédprogram (pl.: Windows Intéző vagy Windows Commander)

használatának bemutatása! Intéző Létrehozás: Fájl menü-Új-a beépült programok által felkínált fájlformátum (pl. TXT), vagy az adott programból Mentés parancssal. Mappa ua Törlés: Fájl menü-Törlés. Mappa ua Átnevezés: Fájl menü-Átnevezés Mappa ua. Megnyitás: Fájl menü-Megnyitás/Futtatás/Lejátszás (dupla kattintás) Vágólapműveletek Szerkesztés menü (áthelyez, másol, beilleszt) Parancsikon: Fájl menü-Új-Parancsikon Megosztás: Fájl menü-megosztás Hálózati meghajtó csatlakoztatása eszközök menü- Hálózati meghajtó csatlakoztatása/leválasztása Csoportos kijelölés: Tartomány: egérkatt az első elemre, majd a többit CTRL+egérkatt segítségével egérkatt az első elemre, majd SHIFT+egérkatt Beépülő programok funkcióit (pl. tömörítő, antivirus) elérhetjük a jobb gombbal Címsorból ftp oldal nyitása eszközök menü-mappa beállításai nézetek, fájlasszociációk 15 keresés fa struktúra panel

(mappák ikon) Lehet beszélni a win v. total commanderről is Ismertesse az adatvédelem lehetőségeit a táblázatkezelőjében! Állományvédelem: Ha azt szeretnénk, hogy munkafüzetünket illetéktelen személyek ne használhassák, jelszóval védhetjük azt. Ehhez a Fájl/Mentés másként menü hatására válasszuk az Egyebek gombot, ahol két jelszót is adhatunk: - A betekintéshez a jelszó ismerete nélkül a mappa nem nyitható meg. - Az írásvédelmi jelszó ismeretében a munkafüzet megnyitható, és csak a jelszó ismeretében módosítható. Cellavédelem: Beállítható, hogy egy cella védett legyen-e vagy sem. A védelem valójában egy formázás, Formátum/Cellák/Védelem fülre kell kattintani. A zárolt opció hatására a cellákat módosítás ellen védjük, míg a rejtett opció hatására a cellában levő képlet nem lesz látható a szerkesztősorban. Miután ezt a beállítást elvégeztük, beállíthatjuk a l apvédelmet, amelyet az

Eszközök/Védelem/Lapvédelem parancs segítségével tudunk beállítani. A jelszó ismeretére a lapvédelem feloldásánál van szükség Részletes ismertetés A Microsoft Excel a következő adatvédelmi és védelmi jellemzőket biztosítja: Korlátozni lehet az egyedi munkalapokhoz való hozzáférést: Amikor egy munkalapot a Lapvédelem paranccsal (Eszközök/Védelem) védünk, a munkalaphoz való hozzáférést a következők szerint korlátozhatjuk. Ezeknek a korlátoknak az eltávolításához a felhasználónak a Lapvédelem feloldása paranccsal (Eszközök/Védelem) kell eltávolítani a védelmet az űrlapról. Ha a védett elemekhez jelszót adtunk meg, akkor másoknak a védelem eltávolításához ismerniük kell a jelszót. Ha olyan makrót futtatunk, amely védett munkalapon végre nem hajtható műveletet tartalmaz, akkor megjelenik egy üzenet, és a makró futása leáll. Amikor a Dokumentumvédelem párbeszédpanelen bejelöljük a Formázás négyzetet,

akkor a felhasználók nem tehetik meg a következőket: - Nem módosíthatják a cellákat, hacsak a munkalap védelme előtt nem oldjuk fel a cellák zárolását. Ha például egy munkalapot űrlapként használunk, a feliratokat és utasításokat tartalmazó cellákat zároltan hagyhatjuk, míg a beviteli mezők zárolását megszüntethetjük, hogy azokat mások kitölthessék. A felhasználók a védett űrlapon a zárolatlan cellák között a TAB billentyű megnyomásával mozoghatnak. - Nem tekinthetik meg a munkalap védetté tétele előtt elrejtett sorokat vagy oszlopokat. - Nem tekinthetik meg azoknak a celláknak a képleteit, amely képleteit a munkalap védetté tétele előtt elrejtettünk. - Diagramlapok esetén nem módosíthatják a diagramlapon lévő elemeket (például adatsorokat, tengelyeket és jelmagyarázatokat). A diagram továbbra is tükrözi a forrásadatok módosulását. Amikor a Dokumentumvédelem párbeszédpanelen bejelöljük az Objektumok

négyzetet, akkor a felhasználók nem tehetik meg a következőket: - Nem módosíthatják a grafikus objektumokat, beleértve a Microsoft Excel térképezési jellemzőivel létrehozott térképeket, a beágyazott diagramokat, 16 alakzatokat és beviteli mezőket, hacsak a munkalap védetté tétele előtt nem oldjuk fel az objektumok zárolását. Ha például egy munkalapon olyan gomb van, amely makrót futtat, akkor a gombra kattintással a makró futtatható, de a gombot nem lehet törölni. - Beágyazott diagramon nem végezhetnek semmiféle módosítást, például formázást. Ha azonban megvédünk egy beágyazott diagramot, akkor a diagram továbbra is frissül, amikor a forrásadatokat módosítjuk. - Nem frissíthetnek térképet, ha a térkép védett. - Nem adhatnak hozzá vagy szerkeszthetnek megjegyzéseket. - Diagramlapok esetén nem módosíthatnak olyan grafikus objektumokat (például beviteli mezőket), amelyeket a diagramhoz hozzáadtunk, hacsak a diagramlap

védetté tétele előtt nem oldottuk fel az objektumok zárolását. Amikor a Dokumentumvédelem párbeszédpanelen bejelöljük az Esetek négyzetet, akkor a felhasználók nem tehetik meg a következőket: - Nem tekinthetik meg az elrejtett eseteket. - Nem módosíthatják az ezzel szemben védett eseteket, vagy nem törölhetik ezeket az eseteket. A felhasználók szerkeszthetik a módosuló cellákban lévő értékeket, ha a cellák nem védettek, és új eseteket is felvehetnek. Korlátozni lehet teljes munkafüzethez való hozzáférést. Amikor a Füzetvédelem paranccsal (Eszközök/Védelem) védünk meg egy munkafüzetet, a következők szerint korlátozhatjuk a munkafüzethez való hozzáférést. Ezen korlátozások eltávolításához a felhasználónak a Füzetvédelem feloldása paranccsal (Eszközök/Védelem) kell eltávolítani a védelmet a munkafüzetből. Ha a védett elemekhez jelszót állítunk be, akkor másoknak a védelem eltávolításához ismerniük kell

az adott jelszót. Ha a Munkafüzetvédelem párbeszédpanelen bejelöljük a Felépítés négyzetet, a felhasználók nem tehetik meg a következőket: · Nem tekinthetik meg a rejtett munkalapokat. · Nem helyezhetnek át, törölhetnek, rejthetnek el vagy nevezhetnek át munkalapokat. · Nem szúrhatnak be új munkalapokat vagy diagramlapokat. A felhasználók létező munkalapokhoz a Diagram Varázsló segítségével hozzáadhatunk beágyazott diagramot. · Nem helyezhetnek át vagy másolhatnak munkalapokat másik munkafüzetbe. · Kimutatásban az adatterületen nem jeleníthetik meg a cellák forrásadatait, vagy nem jeleníthetik meg az Oldal mező oldalait külön munkalapokon. · Eseteknél nem hozhatnak létre összesítő jelentést az Esetkezelő használatával. · Az Analysis ToolPakban nem használhatnak olyan eszközöket, amelyek az eredményt új munkalapon helyezik el. · Nem rögzíthetnek új makrót. Ha olyan makrót futtatunk, amely védett munkafüzetben

végre nem hajtható műveletet tartalmaz, egy üzenet jelenik meg, és a makró futása leáll. Amikor a Munkafüzetvédelem párbeszédpanelen bejelöljük az Ablak négyzetet, a felhasználók nem tehetik meg a következőket: · A munkafüzet megnyitásakor nem módosíthatják a munkafüzet ablakainak méretét és helyét. 17 · Az ablakokat nem helyezhetik át, méretezhetik vagy zárhatják be. Ablakokat azonban elrejthetünk és felfedhetünk. Megjegyzés A Visual Basic szerkesztőben a programozók úgy védhetik meg a makrókat, hogy azokat a felhasználók ne tekinthessék meg vagy módosíthassák. A programozók a Visual Basic szerkesztőben a Projekttulajdonságok párbeszédpanel Védelem lapjának (VBAProject tulajdonságai parancs, Eszközök menü) segítségével védhetik meg a makrókat. A további ismertetés a Visual Basic szerkesztő súgójában tekinthető meg. Korlátozhatjuk egy munkafüzet hozzáférését a megnyitáshoz vagy a m entéshez jelszó

kérésével, vagy ajánlhatjuk, hogy mások írásvédettként nyissák meg a munkafüzetet. További ismertetés: · Megakadályozhatjuk, hogy mások egy munkalap tartalmának bizonyos részét vagy egészét módosíthassák, rejtett sorokat vagy oszlopokat tekinthessenek meg, képleteket nézhessenek meg, grafikus objektumokat vagy mentett eseteket módosíthassanak. Az ilyen munkalapelemek teljes listájának megjelenítéséhez kattintsunk ide: · Megakadályozhatjuk, hogy mások munkafüzetben lévő munkalapokat töröljenek, vagy a munkafüzetbe munkalapokat vegyenek fel, illetve rejtett munkalapokat tekinthessenek meg. Azt is megakadályozhatjuk, hogy mások egy munkafüzet ablakainak méretét vagy helyét módosítsák, közös munkafüzetet távolítsanak el a közös használatból, vagy kikapcsolják a változási előzményeket. Tájékoztatás a munkafüzet felépítésének védelméről: · Korlátozhatjuk, hogy egy munkafüzetben az adatokat ki nyithatja meg és

használhatja, ha a m unkafüzet megnyitásához vagy mentéséhez jelszót rendelünk. Ajánlhatjuk azt is, hogy mások a munkafüzetet írásvédettként nyissák meg. · Ha el szeretnénk rejteni egy teljes munkafüzetet, hogy azt adott felhasználók ne láthassák, de a t artalmához hozzáférhessenek, használjuk az Ablak menü Elrejtés parancsát, majd mentsük a rejtett munkafüzet módosításait. Ellenőrizhetjük egy munkafüzet megnyitásakor, hogy a makrók tartalmaznak-e vírust. Válasszuk az Eszközök menü Beállítások parancsát, majd az Általános lapot. Jelöljük be a Védelem makróvírus ellen négyzetet. Táblák közötti kapcsolatfajták. Táblák összekapcsolása. Két adattábla közötti reláció létrehozása. LÁSD 1,d tétel Nyitott táblákat bezárjuk, majd eszközök menü-kapcsolatok parancs. felvesszük az összekapcsolni kívánt táblákat, melyek megjelennek a kapcs. Ablakban a mezőnevekkel együtt. 18 Ezután a kapcsolni kívánt

tábla kulcsmezőjét ráhúzzuk a másik tábla idegen kulcsára. Beállítjuk az illesztés típusát, meghatározhatjuk a hivatkozási integritást és hogy frissítse automatikusan és lépcsőzetesen az adatokat. Menteni kell a relációt és kész. Jobb gombbal elérhetjük a táblatervezőt, ill. a kapcs Vonalat kijelölve azt is szerkeszthetjük 4. Adat fogalma Adattárolás a számítógépen A számítógép memóriái: ROM, RAM A számítógép adatokkal dolgozik, de minden adatnak van egy információ tartalma. Az információ elsősorban értelmezett adat. Az adat pedig kódolt információ Adat fogalma: Az adat (data) általánosítva a tények, fogalmak, jelenségek egyezményesen ábrázolt alakja, mely lehetővé teszi ezek feldolgozását, tárolását és továbbítását. A számítástechnikában az ad at a számítógépbe bevitt, tárolt, feldolgozott és (esetleg) továbbított információ megjelenési formája (pl.: szöveg, kép, mozgókép, hang, ezek

kombinációja). Az adatfeldolgozás során a bemenő adatokból (input) bizonyos műveletsor után a számunkra szükséges kimeneti adatokat (output) hozza létre. Ismeretnek nevezzük az összefüggéseiben kezelt adathalmazt. Kódnak nevezzük az adatok ábrázolási módját meghatározó szabályok összességét. A számjegyek, betűk, írásjelek és egyéb speciális jelek számítógépes ábrázolására bináris kódokat használunk. 1 bit = a legkisebb információ egység. {1;0} Binary Digit = kettes számrendszerbeli számjegy 1 bájt = 8 bit 1 Kbájt = 1024 bájt (210 ) 1 Mbájt = 10242 bájt 1 Gbájt = 10243 bájt Bináris kódrendszer: egy bájton a bitek sorozata 256 (0-255) féleképpen variálható (28). Ha ennél nagyobb számtartományra van szükségünk, azt több bájton kell tárolni (pl. két bájton 0-65535 az ábrázolható számtartomány). Karakter kódrendszer: Minden ábrázolt karakternek van egy kódszáma (0-255), mellyel a s zámítógép

egyértelműen azonosítja a neki megfelelő karaktert. Az alap karakter kódrendszer az amerikai ASCII kódrendszer, amely nem tartalmazza az egyes nyelvek speciális karaktereit. Ezek kiegészítésére használják az un, kódlapokat (pl. a magyar speciális karakterek a 852-es kódlapon találhatók) EBCDIC kódrendszer is egy 8 bites szabványos kódtábla. A számítógép memóriatípusai: ROM (Read Only Memory) Csak olvasható, a számítógép kikapcsolása után nem veszti el a tartalmát. Fajtái: PROM (programozható ROM, 1 alkalommal írható) EPROM (ultraibolya fénnyel törölhető, speciális berendezéssel írható) RAM (Random Access Memory) Véletlen elérésű, írható/olvasható memória. A számítógép kikapcsolása után tartalma elvész. Fajtái: DRAM (Dinamikus RAM) SRAM (Statikus RAM) - ebből készítik a gyorsítótárat (cache) is. 19 Ismertesse az operációs rendszer feladatait, csoportosítását! Kommunikáció a számítógéppel. Operációs

rendszer: számítógépet működtető programok összessége. Operációs rendszer nélkül a számítógép nem működik. Legelterjedtebb operációs rendszerek: MS DOS OS2 Windows 95 Windows NT Windows 2000 Windows XP UNIX LINUX Az operációs rendszer alapvető feladatai: (funkciói) 1.) hardver kezelése 2.) I/O műveletek elvégzése 3.) állományok, könyvtárak kezelése 4.) kapott parancsok értelmezése és végrehajtása 5.) perifériák állapotának ellenőrzése 6.) programok futtatása 7.) hibajelenségek kezelése 8.) alapvető kommunikáció megteremtése a felhasználó és a számítógép között Csoportosítások a kommunikáció alapján: Párbeszédes vagy parancs üzemmód: (interaktív kommunikáció) A billentyűzeten keresztül adjuk ki a parancsokat, amit az éppen működő program értelmez és végrehajt és ennek megfelelően üzeneteket küld. Erre a felhasználó válaszol, majd a gép újra reagál Kötegelt (batch) üzemmód: (program szerinti

üzemmód) A program önállóan dolgozik a benne felsorolt utasítások szerint. Fajtái: - menüvezérelt (pl Norton Commander) - grafikus (ablakos, ikonos pl. Windows) Menüvezérelt rendszerközeli programok: Az operációs rendszert kiegészítő, s azt részben helyettesítő programok. Eleinte menüpont kiválasztásos módszer. A felhasználó a kurzormozgató billentyűk segítségével, vagy a menüpont kiemelt betűjének beírásával válassza ki a megfelelő parancsot. Menürendszer: menüpontok egymás alá, ill. fölé vannak rendelve (főmenü-almenü) Legismertebb ilyen program a Norton Commander vagy a DOS SHELL programja. Grafikus felhasználói felületek: Főmenüpontokat az ablakok, almenüpontokat az ikonok jelentik. A műveletek túlnyomó részét egér segítségével lehet elvégezni. Legnépszerűbb grafikus felhasználói felület a Windows Felhasználók kezelése (hálózati kommunikáció) A rendszer megkülönbözteti az eg yes felahsználókat,

azoknak jogosultságokat oszt ki, ill. ugyanezt elvégzi a többi kapcsolt számítógép felé is. Ez alapján beszélünk egy (DOS, Win 31) és tőbb (Novell, Win 2000) felhasználós rendszerekről. Ismertesse az oldalbeállítás, és formázás lehetőségeit a szövegszerkesztőjében! Milyen mértékegységeket használ a szövegszerkesztője? A papír méretét, tájolását, a margókat és az oldalszámozást a Word az alapértelmezés szerint beállítja. Ezeket a beállításokat bármikor megváltoztathatjuk.Ha kezdettől fogva kész terveink vannak a dokumentum végső megjelenését illetően, akkor jobb, ha ezeket a lehetőségeket előre beállítjuk. A dokumentum megjelenését befolyásoló beállítási lehetőségek a következők: Fájl/Oldalbeállítás: 20 Papírméret Az oldal tájolása (álló tájolás vagy fekvő tájolás) Margók (felső, alsó, bal, jobb és kötési) (tükörmargók) Fejlécek és láblécek (Nézet/Fejléc és lábléc )

Oldalszámozás (Beszúrás/oldalszámok) Ha a dokumentum bizonyos részeinek más és más megjelenést akarunk adni, akkor ennek az egyik lehetséges módja az, hogy a dokumentumot szakaszokra osztjuk. A beállítások, amelyeket az előző felsorolás tartalmaz, mind egy-egy meghatározott szakaszra vonatkoznak. Például, ha a dokumentumnak csak az első néhány oldalát akarjuk egy bizonyos fajta fejléccel vagy lábléccel ellátni, és a többi oldalon más fejlécet használunk, akkor az első néhány oldalt külön szakaszként kell megadni. Egy szakasz lehet mindössze egy bekezdésnyi, de lehet szakasz a teljes dokumentum is. Az egyes szakaszok kezdetét és végét szakasztörések elhelyezésével jelöljük meg. Oldalbeállítás lehetséges módozatai: 1. Fájl/Oldalbeállítás 2. Vonalzó segítségével Mértékegységek Megadhatjuk a W ord által használt alapértelmezett mértékegységet (például centiméter vagy pont). A Word ezt a mértékegységet

használja a párbeszédpaneleken megadott méretek esetében és a vonalzókon. 1 2 Válasszuk az Eszközök menü Beállítások parancsát. A Mértékegység mező listájából válasszuk ki a kívánt mértékegységet. (hüvelyk, cm, pont, pika) 21 Mi a tartomány (blokk), hogyan lehet kijelölni, hivatkozni rá milyen műveleteket végzünk velük? Hogyan lehet több tartományt kijelölni, kezelni? Blokkmûveletek, kijelölés, megadás Munkánk hatékonyságát jelentõsen megnöveli, ha nemcsak egyes cellákkal, hanem több cellát tartalmazó tartománnyal dolgozunk. Megadása a blokk bal felsõ és jobb alsó cellájának koordinátája kettõsponttal elválasztva. (pl:C5:D7 ezzel a C5, C6 ,C7, D5, D6, D7-es cellákra hivatkozunk.) Kijelölése: A bal oldali egérgombbal kattintsunk rá a blokk egyik sarkára, majd a gomb nyomva tartása mellett húzzuk az egérkurzort a blokk másik sarkába, vagy kattintsunk rá a blokk egyik sarkára, majd a Shift gomb nyomva

tartása mellett kattintsunk a blokk másik sarkába. Kijelölhetünk nem összefüggõ cellákat is Megadáskor a cellatartományok közé pontosvesszõt kell tenni. (pl:A1:A3;K4:K6 itt A1, A2, A3, K4, K5, K6 -os cellákra hivatkozunk) Kijelölésnél az el sõ tartományt az elõbb leírt módon a többit pedig a Ctrl billentyû nyomva tartása mellett jelöljük ki. A kijelölt blokkokat az Excel inverz színben jeleníti meg. A kijelölés megszüntetése a táblázat egy semleges cellájának kijelölésével történik. A kijelölt blokk tartalmának törlése a Del billentyûvel, vagy Szerkesztés/Tartalom törlése menüpont választásával történhet. Ha a Törlés menüpontot választjuk nemcsak a blokk tartalmát, hanem a helyét is megszüntetjük. A kijelölt blokk tartalma másolható/mozgatható a Szerkesztés Másolás/Kivágás menüpontjával vágólapra helyezzük, majd a Szerkesztés/Beillesztés vagy Szerkesztés/Irányított beillesztés menüpont választással

helyezzük a kívánt helyre. Szerkesztés/Irányított beillesztés -kor külön-külön másolható a cel la értéke, képlete, formátuma, vagy mindhárom a p árbeszédablakból a m egfelelõt választva. Itt van lehetõség arra, hogy a sorból oszlopot, vagy az oszlopból sor legyen. Ilyenkor a Transzponálást kell választani Másoláskor mind a három választás nélkül másolásra kerül Egérrel is elvégezhetjük ezeket a mûveleteket. Álljunk a kijelölt blokk szélére úgy, hogy az egérkurzor alakja nyíl legyen. Majd az egérgomb nyomva tartása mellett húzzuk a b lokkot az ú j helyre. Ha közben a C trl billentyût lenyomva tartjuk a b lokk tartalma az er edeti helyen is megmarad. Képletekben vigyáznunk kell, mivel a cella hivatkozásokat nem név szerint jegyzi meg, hanem az eredmény cellához képest hogyan helyezkednek el. Ezt relatív hivatkozásnak nevezzük Kivágás esetén ez nem eredményez változást. Amennyiben másolni szeretnénk ezt figyelembe

kell vennünk Valamikor pont ezt a t ulajdonságot használjuk ki (pl. az eg ymás alatti sorokban az er edmény cella a k ét mellette lévõ szorzata.) Más esetben viszont amikor egy adott cellát szeretnénk szerepeltetni egy képletben a cellahivatkozást abszolút hivatkozássá kell tennünk. A másolás irányától függõen a sor illetve oszlop név elé a „$” szimbólumot helyezzük. Szükség lehet utólag egy üres blokk beszúrására. Ekkor jelöljünk ki egy blokkot a már ismert módon, úgy hogy a bal felsõ sarka ott legyen ahol a beszúrást kezdeni szeretnénk, annyi sort és oszlopot tartalmazzon ahányat be szeretnénk szúrni, majd válasszuk a Beszúrás menü Sorok/Oszlopok parancsát. A kijelölt blokknak nevet úgy adunk, hogy a szerkesztõléc bal oldali név mezõjére kattintunk, ahol a blokk kezdõcellájának a koordinátája látható, (pl.: A1) majd beírjuk a nevet A névhez tartozó blokk címe, neve módosítható, törölhetõ a

Beszúrás/Név menüpont Megadása ablakban. Képletben hivatkozni a Beszúrás/Név menüpont Beillesztés ablakban a megfelelõ név kiválasztásával lehet. 5. Ismertesse a számítógép központi egységének felépítését, működését! A számítógép legfontosabb része a processzor, vagy más néven CPU (Centrall Processing Unit, mely lehet 8,16,32,64 bites. Feladata: meghatározza és ütemezi a számítógép működését (órajel), végrehajtja a soron következő utasítást, különböző aritmetikai és logikai műveleteket végez. Központi egység részei: CU (Control Unit - vezérlőegység) irányítja a feldolgozás folyamatát, a számítógép működését ütemezi. ALU (Aritmetikai és Logikai Egység) elvégzi a matematikai és logikai műveleteket. Operatív tár: a Neumann elvnek megfelelően adatok és utasítások tárolására szolgál. Mindez a számítógép számára érthető (bináris) számok formájában. Fajtái: ROM (Read Only Memory).

Csak olvasható, tartalmát megőrzi RAM (Random Access Memory) Véletlen elérésű, írható-olvasható memória. Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész. 22 Be- és kiviteli vezérlő egység: a számítógép a kapcsolatot a külvilággal ezen keresztül tartja fenn. Lehetnek bemeneti (input) és kimeneti (output), illetve be- és kimeneti (input/output) eszközök. Ezeken keresztül folyik az adatforgalom. Társprocesszor: azok az áramkörök, amelyek a CPU közreműködése nélkül végeznek el bizonyos műveleteket. Ilyenek a matematikai társprocesszorok A mikroprocesszorok története 1971-ben kezdődött, amikor egy pici ismeretlen cég, az Intel a világon először több tranzisztort épített egybe, hogy központi vezérlő egységet alkosson. Nyolc évvel ezután készült el az első személyi számítógép, melyeket hat generációba tudunk osztani a benne található processzorok alapján. Az XT-ket, az AT-k - névszerint a 286-osok, a 386-osok és a

486-osok követték. Az ötödik generációs processzorok a pentiumok, a legfejlettebb ötödik generációs processzorok a pentium MMX-ek. A legújabb hatodik generációs processzorok, a Pentium Pro, a Pentium 2 és az AMD K6 illetve az AMD K6-2. Az első generációs CPU-kban 29ezer tranzisztor volt, a legújabbakban több mint ötmillió. Egy pentium adatainál a neve mellett egy frekvenciát látunk, pl.: Pentium II400 MHz Ez azt jelenti, hogy az alaplaptól kapott órajelet (ami 66, 75, 100 v agy még több MHz lehet) a processzor beszorozza a gyár által előírt szorzóval, melynek eredménye az, hogy a processzor másodpercenként 400 millió műveletet hajt végre. Ezzel a hatalmas frekvenciával a RAM nem tud lépést tartani, ezért a processzor mellett egy olyan átmeneti memória is van, amelynek mérete töredéke a RAM-énak, de elérési sebessége sokkal nagyobb, így a RAM és processzor közötti kapcsolatot javítja. A szerkezet neve cache memória. A

processzorok méretükhöz képest nagy hőt termelnek, így megbízható működésükhöz komoly hűtésre van szükség, melyeket megfelelő ventillátorokkal biztosíthatunk. Sose takarékoskodjunk a ventillátorok méretén, árán. A hálózat fogalma, létrehozásának célja. A hálózatok kiterjedtsége, topológiája Felhasználói jogosultságok. Ismertesse a hálózati adatátviteli lehetőségeket, felhasználói csoportokat! Számítógépes hálózat fogalma: a gyors adatátvitel, illetve a nagyobb összteljesítmény érdekében a számítógépeket egy közös kommunikációs rendszerbe kapcsolják össze, amelyben a munkaállomások gépei valamilyen hozzáférési rendszer szerint érhetik el a közös erőforrásokat. A mai hálózatok önállóan is működőképes számítógépekből, ezeket összekötő kábelekből (átviteli közeg), vezérlő elektronikákból (hálózati kártyák), csatlakozási felületekből, illetve a hálózatot működtető programból

(amely meghatározza a hálózat-hozzáférési eljárást) állnak. A hálózat szíve egy központi számítógép (szerver), melynek erőforrásait a hálózat többi gépe is használja. Számítógépes hálózat előnyei: közös erőforrás felhasználása, osztott háttérhasználat, háttértárolók nélküli munkaállomások (boot eprom), gyors adatátvitel, nagyobb összteljesítmény, kommunikáció, adatcsere az egyes munkahelyek, felhasználók között, párhuzamos munkavégzés, megbízhatóság, pénzmegtakarítás, Számítógépes hálózat hátrányai: fokozott biztonsági előírások 23 költséges kialakítás bonyolultabb szoftverek Részei: - munkaállomások ( workstation) - kiszolgáló egység(ek) (szerver) - hálózati perifériák (pl. nyomtató) - csatoló kártyák - átviteli eszközök (pl. kábel, T elágazó, lezáró, rádióhullám) A vezeték nélküli lehet: rádiófrekvenciás; kisenergiájú mikrohullámú jeltovábbítás; infravörös

sugárzás; lézersugaras. műholdas A vezetékes lehet: sodrott érpár; koaxiális kábel; üvegszálas optikai kábel, ISDN vonal (telefon) - működtető program (Novell Netware, UNIX, Linux, Windows NT) Kiterjedtsége: - helyi (pl egy tanfolyami gépek hálózata) LAN 10 km - városi hálózat MAN 10-100 km - kiterjedt hálózat (országban, kontinensen) WAN 100 km - bolygón GAN - galaxisban CAN Topológiák: számítógépek összekapcsolásának típusai - SIN (Bus, token bus) -- ETHERNET A csomópontok egyetlen közös használatú kábelre kapcsolódnak. Előnye az alacsony kiépítési költség Hátránya: a sín meghibásodása az egész rendszert használhatatlanná teszi. - Csillag (Star) ARCNET Valamennyi munkaállomás a hálózatvezérlő géphez csatlakozik külön kábellel. Előnye: munkaállomás meghibásodása, vagy kábelszakadás még nem vezet a h álózat összeomlásához. Hátránya: költségesebb, bővítése nehézkesebb, mert sok munkaállomásnál a

központi gépnél vastag kábelköteget kell elhelyezni. - Fa (tree) Olyan csillag, amelyben az egyes munkaállomások helyén további csillagok központi csomópontjai is lehetnek. Előnye: a hálózat terhelése megoszlik az egyes csomópontok között Kisebb központok meghibásodása általában még nem okozza az egész rendszer meghibásodását. - Gyűrű (Ring) TOKEN-RING Az egymással összekötött csomópontok rendszere gyűrűt alkot. Hátránya: adatátvitel lassú, mert minden adat valamennyi állomáson áthalad. Egy gép meghibásodása az egész rendszert használhatatlanná teszi - Vegyes Különböző topológiájú alhálók összekapcsolásából keletkezett. Kapcsolattípusok, hálózati adatátviteli lehetőségek: Közvetlen kábellel történő összeköttetés (helyi hálózatoknál gyakori) Nagy távolságú kábelezés (MATÁV, MÁV) költséges optikai kábelezés (gyors, megbízható, de költséges) mikrohullámú lánc (gyors, megbízható, de

költséges) műholdas kapcsolat(pl lottózás) ISDN vonal (telefonvonal) bérelt vonali összeköttetés kapcsolt vonali összeköttetés (modemes) Felhasználói jogosultságok: Előre meghatározott hozzáférési szintek vannak a hálózaton. Pontosan definiálni kell, hogy mely erőforrásokhoz (nyomtató, háttértároló, alkönyvtár) mely felhasználók, vagy csoportok milyen módon férhetnek hozzá. Kezelői jogok: File attribútum: Könyvtár védelem F (File Scan) - keresési jog R(Read) - olvasási jog W(Write) - írási jog RW (Read/Write) - írható/olvasható H (Hidden) - rejtett C(Create) - létrehozási jog E (Erase) - törlési jog RO (Read Only) - csak olvasható S (Shareable)- osztottan több felhasználó által használható H (Hidden) – rejtett SY (System) – rendszer 24 Normál - alapértelmezett Private - tartalma nem mindenki által látható SY (System) - rendszer DI - törlés tiltott M (Modify)- módosítási jog A (Access Control)

hozzáférés ell. S - supervisori jog RI - átnevezés tiltott P - törlés után azonnal elérhetetlenné válik Felhasználói csoportok • SUPERVISOR vagy ADMINISZTRÁTOR- ő a rendszergazda (feladata a rendszer teljes működtetése) • • • • • • • • • RENDSZER OPERATOR – rendszergazdai jogosultságokkal rendelkezik SZERVER OPERATOR – helyi szerver erőforrásainak kezelésére vonatkozó jogok ACCOUNT OPERATOR – felhasználók és csoportok kezelésére vonatkozó jogok PRINT OPERÁTOR – nyomtatók megosztásának menedzselésére vonatkozó jogok BACKUP OPERÁTOR „biztonsági másolat felelős” fájlok és könyvtárak mentésére vonatkozó jogok. WORKGROUP MANAGER ----- munkacsoport vezető GUEST ------------"VENDÉG", jogosultság nélkül USER --------------felhasználó EVERYONE- „Mindenki” csak a számítógép elérése a hálózatról. Ismertesse a képek elhelyezésének és formázásának lehetőségeit a

szövegszerkesztőjében! Kétféleképpen helyezhetünk el ábrát a Wordben • Importálhatunk ábrát más alkalmazásokból a Beszúrás menü Kép parancsával vagy egy másik fájlból átmásolva beilleszthetjük egy Word dokumentumba. • Az alapvető alakzatokat megrajzolhatjuk a Wordben is a Rajzoló eszköztár segítségével. A Wordbe importálható ábrák A Word a grafikai formátumok széles skáláját képes fogadni. A grafikai szűrők lehetővé teszik, hogy a Word más programokból származó ábrákat kezeljen. Ábra beszúrása clipartból Helyezzük oda a kurzort, ahova az ábrának kerülnie kell, és válasszuk ki a Beszúrás menüből a Kép-clipart parancsot. Válasszuk ki a képet Jelöljük meg a "Klip beszúrása" ikont, hogy beillesszük a képet. Kép beszúrása fájlból Helyezzük oda a kurzort, ahova az ábrának kerülnie kell, és válasszuk ki a Beszúrás menüből a kép-fájlból parancsot. A megnyitás ablakból kiválasztva a

fájt a beszúrás gombra kattintva helyezzük el a képet. A legismertebb formátumokat (bmp, gif, jpg, cdr, png, wmf, eps) ismeri. Ábra beillesztése más alkalmazásból A másik alkalmazásban jelöljük ki az ábrát, és a Szerkesztés menüből válasszuk ki a Másol parancsot. Helyezzük a kurzort a Word dokumentumban oda, ahova a rajznak kerülnie kell, és nyomjuk meg a Standard eszköztár Beillesztés gombját, vagy válasszuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés máshonnan parancsát. Rajzolás Wordben Egy téglalap, kör vagy vonal készítéséhez nyomjuk meg a Standard eszköztár Rajzolás gombját, ekkor a Word ablakának alján megjelenik a Rajzoló eszköztár Kattintsunk valamelyik eszközre, és húzhatjuk az egérkurzort a rajzoláshoz. 25 A grafikus rétegek sorrendjének felcserélése Az újonnan rajzolt ábra a szöveg fölé kerül. A rajzot elhelyezhetjük mind a szöveg előtt, mind a szöveg mögött, és beállíthatjuk az átlapolódó a grafikai

objektumok rétegsorrendjét. Jelöljük ki a rajzot rákattintva valamelyik élére, és válasszuk ki a R ajzoló eszköztár megfelelő gombját. A rajzolás Gyorsmenüje Használhatunk gyorsmenüt a legtöbb gyakori rajzolási parancs végrehajtásához. A gyorsmenü megjelenítéséhez kattintsunk az egér jobb gombjával a rajz egyik élén. A menüparancsok a kijelölt rajz típusától függenek. Szöveget is kezelhetünk képként, ha szövegdobozba helyezzük. Ilyenkor egy keret jelenik meg a szöveg körül, melyet szabadon formázhatunk (szín, kitöltés, méret, körbefutás stb.) Ha kijelölt szövegre adjuk ki a beszúrás – szövegdoboz parancsot, automatikusan behelyezi a szöveget a dobozba. Ha szdoboz keretére kattintunk a képrészt szerkesztjük, ha kétszer a szövegre, akkor azt módosíthatjuk. képformázási eszközök: Színek, vonalak Méret Elrendezés Kép ha átlátszó hátterű a kép, színt adhatunk, ha lehet kerete, a vonallal állíthatjuk be

magasság, szélesség (cm), méretarány (%), elforgatás (º). szöveggel együtt, körbefutás, szöveg elé, mögé (eszköztárról befoglaló), Igazítások levágás, szín (ff, színes), fényerő, kontraszt Milyen módszereket ismer az adatkeresésre? Hogyan tud adatokat leválogatni, lekérdezni megadott szempont szerint? Milyen lekérdezési típusokat ismer? A lekérdezések segítségével különböző szempontok szerint válogathatjuk le adatainkat. A lekérdezéskor összekapcsolhatunk több táblát, kikereshetünk rekordokat, amelyek csak bizonyos feltételeknek felelnek meg, sorba rendezhetjük adatainkat. A lekérdezéseket táblázatszerűen kapjuk meg, ennek megfelelően akár új tábla is létrehozható vele. A lekérdezés általában jelentés, űrlap alapjául szolgál A lekérdezés fajtái: Választó lekérdezés Paraméteres lekérdezés Kereszttáblás lekérdezés Módosító lekérdezés - Táblakészítő lekérdezés - Törlő lekérdezés -

Hozzáfűző lekérdezés - Frissítő lekérdezés 26 Lekérdezés készítésének menete: Választó lekérdezés Lekérdezés fül/Új/Új lekérdezés: Hozzáadom a táblákat, amelyek tartalmazzák a lekérdezéshez szükséges mezőket és adatokat. A megjelenítendő sorban bejelölöm, hogy táblát, lekérdezést, vagy esetleg mindkettőt akaroke hozzáadni a lekérdezéshez. A táblák hozzáadása után automatikusan létrejön a k apcsolat a táblák között a kapcsolómezők segítségével. Amennyiben nem kapcsolódnak össze, úgy az egérrel a kapcsolómezőkre kattintva összehúzhatjuk az összetartozó mezőket a QBE rács fölött megjelenő táblákon. QBE rács A QBE rácson beállítjuk a táblák közötti kapcsolatokat, megadjuk a mezőneveket, amelyeket használni szeretnénk, beállítjuk a rendezéssel kapcsolatos kívánságainkat, a szűrőfeltételeket, számított mezőket, ezek képleteit, és azt, hogy mely mezők tartalmát szeretnénk

látni. Lekérdezés nézetek: Tervező: itt készítjük el a tervet Adatlap: itt látjuk a lekérdezésnek megfelelő adatokat. A piros felkiáltójelet tartalmazó ikonnal a tervező nézetből átlépünk az adatlap nézetbe, de váltogathatjuk a nézeteket a menüsor alatti ikonokkal is. SQL nézet: a létrehozott lekérdezés SQL kifejezésekkel leírva. Az adatok leválogatásánál a QBE rácsra teszem fel a megfelelő mezőket és a feltétel sorba írom be, hogy milyen feltételeknek megfelelő adatokat szeretnék látni. A feltétel sorban használhatom: <, >, <>, =, <=, >= Between And AND OR NOT (pl. Between #970205# And #970210#) 27 Számított mező: A QBE rácson a mező sorba képletet írok be. A képletben a kettőspont előtti rész lesz a mezőnév. Pl Emelt ár:Mennyiség![Egység]*Árúk![Ár]1,05 Paraméteres lekérdezés Lényege: nem konkrét feltételt írunk a QBE rács feltétel sorába, hanem egy változót. pl. a Téma mező

feltétel sorába a következőt írjuk: [Add meg a témát:] Ezt követően érdemes mindig megadni, hogy milyen típusú adatot várunk. A paraméteres lekérdezés lépései: 1. 2. 3. 4. 5. Hozzuk létre a lekérdezés mezőit a QBE rácson. Amelyre a paraméterezett feltételt szeretnénk szabni, annak oszlopában álljunk a feltétel sorba és szögletes zárójelek között írjuk be a feltételt bekérő párbeszéddobozba szánt szöveget. Ez egyben a paraméter neve is lesz. Adjuk ki a Lekérdezés/Paraméterek parancsot. A megjelenő doboz paraméter oszlopába másoljuk át a feltétel sorban lévő cella tartalmát, majd adjuk meg az adattípust. Ha több feltételt szeretnénk bekérni, akkor a többi paramétert is a megfelelő mezők alá, az elsővel azonos sorba írjuk. A lekérdezés futtatásakor töltsük ki valamilyen értékkel a Paraméter párbeszéddobozt. Eredményként azokat a rekordokat kapjuk, amelyek kielégítik a paraméterként megadott

feltételeket. Módosító lekérdezések Módosító lekérdezések készítésénél a feltételek beállítása után a Lekérdezés menüben adjuk meg, hogy milyen típusú lekérdezést szeretnénk készíteni. Táblakészítő lekérdezés: Új táblát hoz létre a meglévő adatokból. Frissítő lekérdezés: egyes mezők értékét módosítja. Hozzáfűző lekérdezés: Meglévő táblához fűzi a lekérdezett adatokat Törlő lekérdezés: az általunk megadott feltételeknek megfelelő rekordokat végérvényesen törli az adatbázisból. 28 6. Ismertesse a szövegszerkesztés lépéseit! Milyen szövegegységeket különböztetünk meg? 1.) Program indítása: új dokumentum készítéséhez üres szerk ablak nyitása, munkakörnyezet beállítása 2.) Szöveg bevitele: begépeléssel, meglévő dokumentum felhasználásával 3.) Mentés: munka közbeni mentés 15-20 percenként 4.) Tartalom ellenőrzése, szükséges javítások elvégzése: Automatikus

helyesírás ellenőrzés, szóelválasztás bekapcsolása, ismételt mentés. 5.) Formázások elvégzése: Hogyan jelenjenek meg a betűk, sorok, bekezdések, hasábok, oldalak, listák, táblázatok, képek, keretek. Ismételt mentés 6.) Nyomtatás:, vagy a dokumentum elektronikus postázása hálózaton, vagy telefon vonalon keresztül 7.) Megnyitott dokumentum szabályos bezárása Kilépés a programból Dokumentum lezárása: amikor befejeztük a munkát egy dokumentumon feltétlenül zárjuk le, mert - memória felszabadul, így a szövegszerkesztő sebessége jobb lesz - megvédjük a dokumentumainkat a véletlen módosításkor. Módszerek: File/Kilépés vagy Alt + F4 vagy Kontroll mező / Bezár Szövegegységek: Karakter: a legkisebb egység, egy leütött/beszúrt jel. Szó: egy lehetséges kijelölési egység, amely a szóköz karakterig tart. Mondat: egy lehetséges kijelölési egység, amely a mondatvégi pontig tart. sor: egy lehetséges kijelölési egység, amely

a sor első karakterétől az utolsó karakteréig ér. bekezdés: Enter lenyomásáig. Szakasz: több, egymással összefüggő bekezdés Kijelölések: Karakter Szó Mondat Bekezdés Teljes dokumentum: Shift + vagy Shift +  vagy  Shift + Home Shift + End Shift + Ctrl + Home Shift + Ctrl + End Ctrl + numerikus 5 Alt + numerikus 5 F8 (2X) F8 (3X) F8 (4X) F8 (5X) F8 (6X) -egér bal gombja+húzás - dupla egérkattintás - Ctrl + 1 egérkattintás - kattintás az egérrel kétszer a bekezdés előtti kiválasztóoszlopon. - Ctrl + egyszer kattintás a kiválasztóoszlopon. - egy karakter kijelölése - egy sorral feljebb vagy lejjebb. - Cursortól a sor elejéig. - Cursortól a sor végéig. - Cursortól a dokumentum elejéig. - Cursortól a dokumentum végéig. - teljes dokumentum - teljes táblázat - szó - mondat - bekezdés - szakasz - dokumentum Vissza Shift + F8 Ismertesse a grafikus felhasználói felületét, logikáját. A Windows ablak részei és funkciói.

Futó programok közötti váltás, az ablakok közötti adatcsere lehetőségei a Windows-ban. A Windows nagymértékű hardverfüggetlenséget és egységes kezelő felületet biztosít, melynek eredményeként a különböző programok kezelése nagymértékben hasonlít egymásra. A programok automatikusan, a Windows által nyújtott felülethez igazodva indulnak, 29 kihasználva ezzel a gép maximális lehetőségeit. Az egységes kezelői felület egységes adatformátumot is követel. Ez pedig megkönnyíti a programok közötti adatátvitelt is A Windowsban néhány gombnyomással egyik programból a másikba át tudunk vinni adatokat minden konvertálási probléma nélkül. A Windows egy grafikus operációs rendszer. A grafikus üzemmódban a képernyőt apró képpontok alkotják, melyek száma a videokártyától, monitortól, üzemmódtól függően különböző lehet. Például: 640x480, 800x600, 1280x1024 stb Színük: 2, 4, 16, 256, 32 ezer, 64 ezer, 16 millió. A

grafikus felhasználói felületen a főmenüpontokat ablakok, az almenüpontokat grafikus szimbólumok, un ikonok vá ltják fel. Az ablakokra és ikonokra, valamint a szöveges menüpontokra vonatkozó műveletek túlnyomó részét az egér segítségével végezhetjük el. Az egérmutató többféle formában jelenhet meg a képernyőn, attól függően, hogy a program az adott pillanatban és helyzetben milyen egérművelet elvégzését teszi lehetővé. Legfontosabb egérműveletek: pozícionálás, kattintás, dupla kattintás, húzás vagy vonszolás. Windows ablak részei: címsor kontroll mező méretváltoztató szimbólumok menüsor gördítősávok Amennyiben igény van rá, lehet ezek használatáról, funkciójáról részletesen is beszélni. Ablakhoz tartozó további elemek: párbeszédpanelek (más néven: párbeszédablak, dialógusdoboz) Párbeszédpanel részei: jelölőnégyzet, választó kapcsoló (Rádiógomb), listák, gördítősávok, parancsgombok,

fülek stb. Futó programok közötti váltás: a korábbi Windowshoz hasonlóan ALT+TAB gombokkal, vagy a Tálca használatával. Rendszerint a képernyő alján lévő tálcán mindig lázhatók az éppen futó ablakok, elég csak a megfelelőre kattintani, és már átváltottunk arra a programra. CTRL+ALT+DEL segítségével minden futó program elérhető, átválthatunk rájuk, leállítható, prioritása változtatható. Ablakok közötti adatcsere: A Windows egyik fontos szolgáltatása, hogy az ablakok közötti adatcsere szinte korlátozás nélkül megvalósítható. Ennek legegyszerűbb és legáltalánosabb eszköze a vágólap (clipboard) A vágólap olyan memóriaterület, amelybe adatok helyezhetők az egyik alkalmazásból, és amelyből ezek az adatok bármilyen másik alkalmazásba beilleszthetők. A vágólap tartalma bármikor megtekinthető és törölhető a Vágólap nevű alkalmazással. (Kellékek/Rendszereszközök/Vágólap-megjelenítő) A vágólapra

áthelyezéssel vagy másolással kerülnek az adatok (Szerkesztés/Kivágás vagy Szerkesztés/Másolás). A vágólapról az adatokat a Szerkesztés/Beillesztés paranccsal lehet futó alkalmazásunkba beilleszteni. Bizonyos programok (pl explorer) támogatják a fogd és vidd módszert,azaz közvetlenül áthúzhatjuk az objektumot egyik ablakból a másikba. Végül megemlíthetjük az import-export funkciót, melyel egyik prog A másik számára betölthetővé teszi az adatokat. Ismertesse a bemutató (prezentáció) készítés célját, a készítés lépéseit. Diák szerkesztésének és megtekintésének lehetőségei. A számítógépen előre elkészíthetjük, megtervezhetjük előadásainkat, elkészíthetjük fóliáinkat, diáinkat. Szolgáltatásai: 30 Az elkészített bemutatók eltárolhatók, módosíthatók, később felhasználhatók. Rendelkezésre állnak a szövegszerkesztésnél megszokott lehetőségek. A bemutatók minősége sokkal jobb, mint egy

hagyományos fóliáért. Előre elkészített ábrákat, mintákat helyezhetünk az oldalakra. Egyszerűen tudunk a megjelenítendő adatokból diagramokat is készíteni. A szövegek megjelenítése időzíthető, a dián lévő feliratoknak nem kell egyszerre megjelenniük. Változatos, animálható szövegmegjelenés. A bemutatókból könnyen készíthetünk nyomtatványt is. A bemutatókra hangokat, animációt, videorészletet is helyezhetünk. Használata: A teljes bemutató diákra tagozódik. A diákon a szöveget szövegdobozba helyezzük el Használhatunk tervezősablonokat, melyeken már előre rajta van a szövegdoboz, a kép helye, a diagram helye stb. A megjelenő paneleken magunk választhatjuk ki a nekünk tetsző elrendezést. A diára képeket, ábrákat, hangokat helyezhetünk el Animálni lehet a szövegrészek megjelenését, különböző animálási effektusok beállítására van lehetőség. A diák közötti áttűnés is többféleképpen beállítható,

megadható, hogy vetítés során egy-egy dia mennyi ideig legyen látható. Milyen módszereket ismer a táblák rekordjainak sorba rendezésére adatbázis-kezelő programban? Mi a különbség a fizikai és a logikai rendezés között? Adatlap nézetben kattintsunk arra a mezőre, amelyet a rekordok rendezéséhez használni akarunk. Hajtsuk végre a következő műveletek egyikét: o Növekvő sorrend beállításához kattintsunk a Rekordok -Rendezés – növekvő o o Csökkenő sorrend beállításához kattintsunk a Rekordok -Rendezés – csökkenő gombra. gombra. Alkalmazhatunk még irányított rendezést is. Rekordok – szűrő- irányított szűrés/rendezés parancs Az előugró ablakban a tervezőrácson felvehetjük a rendezni kívánt mezőket, ill. alkalmazhatunk feltételeket is (szűrés). Ezután a szűrés gombra kattintva lerendezhetjük a rekordokat A szűrőt menthetjük lekérdezésként, ill.lekérdezést inportálhatunk szűrővé Fizikai

rendezés: a rendezés szerint létrehozunk egy új adatállományt. Az új állományban már az általunk kívánt rend szerint helyezkednek el a rekordok (adattábla). Logikai rendezés: az adatbázis rekordjaiból nem építünk fel új rendezett sorrendű adatbázist, csupán azt jegyezzük le, hogy a rekordoknak milyen sorrendben kell egymást követniük. Ez esetben egy un indexállomány jön létre (lekérdezés). 7. Mi a hardver kompatibilitás? Ismertesse a moduláris felépítést, és előnyeit! A kompatibilitás összeilleszthetőséget, felcserélhetőséget, helyettesíthetőséget jelent. Két számítógép akkor kompatíbilis, ha ugyanaz a program változtatás nélkül használható mindkét gépen. Egy újabb modell a korábbinak egy fejlettebb változata, amely biztosítja a korábbi szolgáltatásait, és ezen felül újonnan kifejlesztett plusz szolgáltatásokat is nyújt. 31 A PC-k felülről kompatibilisek. Ez azt jelenti, hogy a korábbi modelleken

készült programok használhatók az újabb modelleken is, fordítva viszont ez nem minden esetben igaz. Ha az újabb modelleken kifejlesztett program igénybe veszi azok plusz szolgáltatásait, akkor természetesen ez a program nem működik a régebbi modelleken. A felülről való kompatibilitás hiányában a régebbi modelleken megírt programokat újra kellene készíteni az újabbakon, ami jelentős költségekkel járna, nem beszélve az évek során a programokban felhalmozódott szellemi termékek pazarlásáról. Ez a felülről való kompatibilitás biztosítja a megfelelő átmenetet az egyes gépcsaládok között. Lásd CPU Moduláris felépítés: A központi egység felépítése moduláris szerkezetű, ami azt jelenti, hogy a gépet alkotó elektronikus áramkörök nincsenek megbonthatatlanul egybeépítve. Mindegyik részmodul egy-egy külön feladatot lát el, s ezek megfelelő egymáshoz csatlakoztatása alkotja a működőképes gépet. Előnyei: •

meghibásodása esetén könnyen javítható, elegendő csupán a meghibásodott modult kicserélni. • bővíthetőség • egyedi konfigurációk állíthatók össze Ismertesse a fájl/állomány fogalmát, típusait! Attribútumok, szerepük. A fájlok tartalmazzák a számítógépen tárolt adatokat. Típusok: Program: EXE, COM Parancs: BAT,PIF Rendszer SYS, DLL Adatbázis DAT, MDB Szöveg TXT, DOC, WRI Táblázat XLS Kép GIF, JPG, TIF Video MPEG, AVI Internet HTM, HTML Attribútumok: Fájlhoz társított info, mely meghatározza a kezelési jogokat. a archiválandó fájl h rejtett fájl (csak akkor látszik, ha ez a funkció be van állítva) s rendszerfájl (a fájl valamely program része, ezért a rendszer nem engedi a módosítást, törlést, ill. erre figyelmeztet) r írásvédett (a rendszer nem engedi a módosítást, törlést, ill. erre figyelmeztet) Mi a különbség az abszolút, relatív és vegyes cellahivatkozás között? Mikor melyiket használja? A

képlet fogalma: a képlet cellákkal végzendő művelet leírása. Szerkesztése: előbb azt a cellát jelölöm ki, amelyben a képlet eredményét (értékét) szeretném látni, majd a szerkesztősorban = jellel kezdve felsorolom a cellákat és a velük végzendő műveleteket. pl =(A1+A2)*3 Relatív hivatkozás: esetén a képlet másolás közben megváltozik. Ennek az az oka, hogy a program nem azt jegyzi meg, hogy pontosan melyik sor, melyik oszlop volt a cellában, hanem azt, hogy a cella a tőle jobbra, balra, felfelé, lefelé milyen távolságra lévő cellára hivatkozik. A relatív hivatkozások mindig a cella aktuális helyzetéhez képest érvényesek. Pl E1 32 Abszolút hivatkozás: lényege, hogy másolás, mozgatás közben nem változik a cellacím. Az abszolút hivatkozás jele a $-jel, melyet a cella-azonosító oszlop jelölése, és a cella-azonosító sor jelölése elé tesszük. Pl. $E$1 vegyes hivatkozás: előbbi kettő variációja. Előfordulhat,

hogy csak az oszlopot, vagy csak a sort szeretnénk rögzíteni ilyenkor használjuk. Szintaktikája: pl E$1 Külső hivatkozás: A képletben hivatkozhatok egy másik munkalapon lévő cellára is, ilyenkor meg kell adni a munkalap nevét, majd ezt követi egy felkiáltójel, végül a cellacím. pl. =Munka1!A1+Munka2!A2 Ha egy olyan munkafüzet celláit akarjuk használni, amely az aktív munkalappal azonos könyvtárban van, akkor a hivatkozásban szögletes zárójelek között a munkafüzet nevét is meg kell adni: pl. =[PELDA1]Munka1!A1+[PELDA2]Munka2!A2 Ha a munkafüzetek külön könyvtárakban vannak, akkor meg kell adni az elérési útvonalat is. pl. =C:[PELDA1]Munka1!A1+C:EXCEL[PELDA2]Munka2!A2 Valamennyi módszer csatolást létesít a forrástáblázatok és a függő munkafüzetek között. Amikor a forrás munkafüzetben megváltoztatunk egy hivatkozott cella értékét, akkor ez kihatással van a függő munkafüzetre is. Három dimenziós hivatkozás: a hivatkozás a

munkafüzet több lapjára vonatkozik. Általános alakja: Munkalapnév:Munkalapnév!Blokknév pl. =SZUM(Munka1:Munka6!A1:B5) Adatok megjelenítése képernyőn (jelentések készítése), ill. adatok nyomtatása Ismertesse az adatbázisok karbantartásának feladatait! A jelentések: A táblák, lekérdezések, sőt az űrlapok is nyomtathatók, de a jelentésekben végezhető a nyomtatás a legkényelmesebben. Lépései: 1. A tábla vagy lekérdezés elkészítése, amely alapján jelentést akarunk készíteni 2. Jelentés fül, a varázsló használatával a jelentés elkészítése Ha szükséges, a tervező nézetben tovább finomítjuk a jelentésünket. A jelentés szakaszai: Jelentés fej a nyomtatásban egyszer, a jel. elején jelenik meg (pl főcím) Oldalfej a nyomtatásban minden oldal elején jelenik meg (pl adatcimkék) Csoportfej/ek az adott csoport felett jelenik meg (pl adatcimke) Törzs az adatok megjelenítésére Oldalláb minden oldal alján Jelentésléb a

jelentés végén A jelentés tulajdonsága lapon csoportokat lehet meghatározni, és a rekordokat rendezni (noöv.csökk) Nyomtatás: az adatokat elsősorban jelentésekből nyomtatjuk ki. De lehetőség van bármelyik objektum nyomtatására is a Fájl/Nyomtatás menüből. Adatbázis karbantartás feladatai: (6.kötet 107-110) A régebbi verzióban készült adatbázist célszerű az újabb verzióban konvertálni. Tömörítés: 1. Indítsuk el időnként az Access-t úgy, hogy nem nyitunk meg hozzá adatbázist 2. Eszközök/Adatbázis segédeszközök/Adatbázis tömörítése parancsot adjuk ki 3. Válasszuk ki azt a fájlt, amelyet tömöríteni akarunk 4. A tömorítést parancssorból is elvégezhetjük: c:accessadatoklakasmdb /compact Adatbázis helyreállítása: 33 Adatállományunk sérülése esetén (áramkimaradás, lemezen lévő szektor hiba) megkísérelhetjük a hibás fájl esetleges kijavítását. Eszközök/Adatbázis segédeszközök/Adatbázis

helyreállítása parancsot adjuk ki Titkosítás: Egy egyszerű DBF (Dbase) állomány szövegszerkesztővel simán olvasható. Az Access-ben lehetőségünk van adatállományunk titkosítására úgy, hogy a l emezre rejtjelezve írjuk fel. Eszközök/Adatvédelem/Adabázis titkosítása/visszafejtése parancsot kell használni. Adatbázisok többszörözése, szinkronizálása: Ha egy adatbázis többen is használnak úgy, hogy ugyanaz az adatbázis több gépen van elhelyezve, akkor az adatbázist többszörözhetővé kell tenni. A munkavégzés során az egyes adatbázisokban történt változtatásokat időnként szinkronizálni kell. Eszközök/Kópia/Kópia készítése menüvel elvégezhetjük az adatbázis másolását. Amennyiben az adatbázis még nem volt többszörözhető, akkor az eredeti példányt automatikusan főkópiává alakítja (ebben vannak eltárolva a legfontosabb rendszerinformációk). Csak a főkópiában módosítható az adatbázis eredeti terve

Többszörözéskor kérhetünk tartalék másolatot is az eredetiről. Az időnkénti szinkronizálást Eszközök/Kópia/Szinkronizálás menü parancsával végezhetjük el, ekkor a kiválasztott adatbázis főkópiává is lehet alakítani. 8. Ismertesse a lemezkezelés és karbantartás eszközeit (formattálás, másolás, töredezettség-mentesítés, hibaellenőrzés és javítás)! Formázás lényege: sávok és szektorok kialakítása, valamint a későbbi célokat szolgáló adminisztrációs terület létrehozása. A fizikai szerkezetet az oldalak, a sávok és a szektorok elhelyezkedése határozza meg. Oldalak: a lemezeknek 2 oldala van, számozásuk 0 és 1. Winchesterek esetében folyamatosan számozódnak a további lemezek. Sávok: koncentrikus körök. Szektorok: a sávok szektorokra tagozódnak. Az adatok ide kerülnek be ténylegesen 1 szektor = 512 bájt sáv szektor klaszter Formázás lépései vázlatosan: a.) kialakulnak a sávok és szektorok b.) hibás

szektorok elkülönítése c.) szektorok megszámozása d.) betöltőrekord felvitele a lemezre e.) FAT tábla és gyökérkönyvtár létrehozása Formatálás: SAJÁTGÉP: a fájl-Formázás parancs kiadásával történik. Cimkét adhatunk, bejelölhetjük, hogy gyorsformázás, vagy teljes, ill. kapacitást/szektorméretet adhatunk meg Másolás, törlés: SAJÁTGÉP: lemez kijelölése, majd fájl-lemez másolása parancs. Forrás és cél a floppymeghajtó. Törlésnél a mappa/fájl kijelölése, majd fájl-törlés parancs Töredezettség: SAJÁTGÉP: lemez kijelölése, majd fájl-tulajdonságok parancs. Azon belül: eszközök közül választjuk a töredezettségmentesítést. 1.fájlrendszer vizsgálata, 2.fájlrendszer lerendezése, töredezett fájlok összerakása Hibaellenőrzés: SAJÁTGÉP: lemez kijelölése, majd fájl-tulajdonságok parancs. Azon belül: eszközök közül választjuk a hibaellenőrzést. Két jelölő: Automatikus fájlrendszerjavítás, hibás

szektorok (fizikai sérülés) vizsgálata. Több useres rendszerekben csak a bejelentkezés előtt lehet lefuttatni a merevlemezen 34 Mi az E-mail? Ismertesse milyen lehetőségeket, szolgáltatásokat nyújt az ön által használt levelező program? Interneten küldött egyszerű szöveges üzenet. Ma már fájlok is csatolhatóak, egyedi formázás is lehetséges E-mail funkciói: - fájl/üzenet küldése egy másik felhasználónak - saját postaláda, benne a levelek addig tartózkodnak ott, még el nem dobjuk - félrecímzéskor (nem létező címzett) hibaüzenet hatására a küldött anyag visszajön (a szerverünkre is érkezik belőle egy példány) - adatbázisokban is kereshetünk vele - programok, képek, digitalizált faxok továbbítása levélként - könyvek, kiadványok is letölthetőek. Szabályok: - ha egy mód van rá, a kompatibilitás miatt egyszerű (formázatlan) szövegfájlt küldjünk vele (mivel nem tudhatjuk pontosan, hogy

levelezőpartnerünk milyen programot használ olvasáshoz). Ez viszont csak akkor lehet lényeges számunkra, ha például nem Windows alatti levelezőprogramot használunk; mivel létezik olyan e-mail-ezésre használatos alkalmazás, melynek segítségével egyetlen gombnyomással átalakíthatjuk a kapott levelet egy másik ország kódtáblájának megfelelően (lsd. Netscape Mail - encoding menüpont). - a másik felhasználó címét csak tőle tudhatjuk meg - be kell tartanunk az ún. Internet Etikett szabályait, vagyis ne küldjünk olyan információt, amiről nem győződtünk meg alaposan; tartózkodjunk a durva kifejezésektől, ne szóljunk le másokat - mindig törekedjünk a legegyszerűbb megfogalmazásra - használhatunk érzelmi állapotaink kifejezésére ASCII-karaktereket, a gyakran használt illemformákra (pl. köszönés, üdvözletek) angol rövidítéseket Programok: - PMAIL (DOS, UNIX, MAC) - EUDORA LITE (WIN) - PEGASUS MAIL (WIN, magyar). - DPG

(DrótPostaGalamb - magyar) - Outlook express (win) Címzési mód: username@hostname.domainname Az username a feladó e-mail postafiókszáma, bejelentkezési neve, azonosítója. A hostname a címzett e-mail postafiókszáma, bejelentkezési neve, azonosítója. A domainname a tartomány (pl hu) kódja A levél tartalma mindig egy fejléccel kezdődik, ahol az alapvető információkat megtudhatjuk a levéllel kapcsolatban: From: szerző/feladó címe To: címzett címe 35 Subject: levél tárgya Date: szerzés dátuma Reply-to: ha válaszként érkezett egy levelünkre CC: az itt felsoroltak kaptak belőle másolatot BCC: nyilvánosságra nem hozott másolat (ilyenkor tranzakcióhiba miatt nem kerül példány a szerverünkhöz!!!) Message-Id: levél azonosítója Resent-From: postafiók, ahonnan a levél a végső címzetthez érkezett Priority: fontosság Sender: küldő fél (pl. titkárnő) Refences: egyéb hívatkozott üzenetek Encrypted: index a titkosítói kulcs

táblázatba Outlook Express Postafiókok kezelése e-mail címek és hozzá tartozó felhasználónév, jelszó, kiszolgágló Címjegyzék kezelése e-mail címek és egyéb infok kezelése Formázott szöveg levél rtf formátumban Melléklet file csatolás Válaszlevél levél az eredeti tartalommal is Továbbítás eredeti levél továbbküldése Szinkronizálás levelek összevetése az eredeti postafiókkal Keresés e-mail paraméterei (címzett, tárgy, stb.) alapján Kódolás nyelv váltás Import/export levél és címjegyzék közzététele Nyomtatás Mentés eml kiterjesztés Ismertesse a körlevél készítés folyamatát, a körlevélben használható szerkezeteket! A körlevél dokumentum bármilyen formájának létrehozása, például egy űrlaplevélé a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítésével jár. A törzsdokumentum azokat a szövegrészeket és elemeket tartalmazza, amelyek minden levélben azonosak. Az adatforrás az egyedi

információkat tartalmazza (például az egyes címzettek nevei és címei). A törzsdokumentumba beszúrt különleges utasítások, az ún egyesítésmezők utasítják a Wordöt, hogy hova kell adatot (információt) nyomtatni az adatforrásból. Amikor egyesítjük a törzsdokumentumot és az adatforrást, a Word az egyesítésmezők helyére beteszi az adatforrásból származó információt. Körlevélkészítés lépései: Törzsdokumentum létrehozása, Az első lépésben létrehozzuk a törzsdokumentumot, amely az űrlaplevelek valamennyi változatában előforduló azonos szövegeket, írásjeleket és információkat tartalmazza. A törzsdokumentum űrlaplevelének beállítása: 1. Nyissuk meg azt a dokumentumot, amelyet törzsdokumentumként kívánunk használni. 2. Az Eszközök menüből válasszuk a Körlevél parancsot. 36 3. A Törzsdokumentum felirat alatt nyomjuk meg a Létrehoz gombot, majd válasszuk az Űrlaplevelek elemet. 4. Nyomjuk meg az Aktív ablak

gombot. Az adatforrás megadása. Az adatforrás tartalmazza a minden levélben eltérő információkat. Kétféleképpen adhatunk meg adatforrást: Új adatforrás létrehozása 1. Nyomjuk le az Adatok gombot az Adatforrás felirat alatt, a Körlevél súgó párbeszédpanelen. 2. Válasszuk az Új adatforrás elemet. 3. A Mezőnevek a fejlécsorban listában vannak felsorolva a szokványos adatforrásokban általánosan használt adatkategóriák mezőnevei. 4. Amikor befejeztük a mezőnevek létrehozását, nyomjuk meg az OK gombot. A Word megjeleníti az Adatforrás mentése párbeszédpanelt, s így menthetjük az új adatforrást. 5. Gépeljünk be egy nevet a dokumentum számára a Fájlnév mezőbe, majd nyomjuk meg az OK gombot. 6. A Word megjelenít egy üzenetet, amelyben megkérdezi, hogy kívánjuk-e szerkeszteni az adatforrást vagy a t örzsdokumentumot. Nyomjuk meg az A datforrás szerkesztés gombot, azon információk a begépeléséhez, amelyek eltérnek a

körlevél minden változatában. Most begépelhetjük az információkat az adatforrásba. Létező adatforrás megnyitása 1. Nyomjuk meg az Adatok gombot az Adatforrás felirat alatt, a Körlevél súgó párbeszédpanelen. 2. Válasszuk ki az Adatforrás megnyitása elemet. 3. Jelöljük ki a használni kívánt adatforrást a Fájlnév listából, majd nyomjuk meg az OK gombot. 4. Amikor a W ord megjelenít egy kérdést, hogy az ad atforrást vagy a t örzsdokumentumot akarjuke szerkeszteni, nyomjuk meg a Törzsdokumentum gombot. Űrlaplevelek törzsdokumentumának befejezése 1. Gépeljük be vagy szerkesszük be a törzsdokumentumba azokat a szövegeket és ábrákat, amelyeket a űrlaplevelek összes változatában el kívánunk helyezni. 2. Minden alkalommal, amikor olyan helyre érünk, ahová információt akarunk beszúrni az adatforrásból, kattintsunk az Adatmező beszúrása gombra a Körlevél eszköztáron, majd válasszuk ki a beszúrni kívánt egyesítésmezőt.

3. Amikor befejeztük a törzsdokumentum szerkesztését, válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát. Információ hozzáadása az adatforráshoz 1. Ha az Adatűrlap párbeszédpanel még nem látható, a Körlevél súgó párbeszédpanelen az Adatforrás felirat alatt nyomjuk meg a Szerkesztés gombot, majd válasszuk ki az adatforrást a listából. 2. Az Adatűrlap párbeszédpanelen gépeljük be az információt minden egyes adatmező számára a megfelelő beviteli mezőbe és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Az előző, illetve a következő mezőbe való átlépéshez nyomjuk meg a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűkombinációt. 3. Folytassuk az információ begépelését. Az Új gomb lenyomásával kezdhetünk mindig új rekordot 4. Amikor befejeztük az információ hozzáadását, nyomjuk meg az OK gombot. Az adatforrás egyesítése a törzsdokumentummal 1. Kattintsunk az Adatok gombra a K örlevél eszköztáron, miközben a törzsdokumentum van az aktív ablakban.

Egyesített adatok megjelenítése gomb A Word információt jelenít meg a törzsdokumentum szövegében lévő egyesítésmezőket helyettesítő első rekordból. A többi rekordinformációinak megtekintéséhez kattintsunk az egyik nyíl gombra a Körlevél eszköztáron, vagy gépeljünk be egy rekordszámot az Rekordra ugrás mezőbe. 2. A törzsdokumentum és az adatforrás egyesítéséhez kattintsunk a következő gombok egyikére a Körlevél eszköztáron: A keletkező űrlaplevél (vagy más egyesített dokumentum) elhelyezése egy új dokumentumba A keletkező űrlaplevelek nyomtatása Az Egyesítés párbeszédpanel megjelenítése egyesítendő rekordok tartományának megadásához, vagy más beállítási lehetőségek választásához 37 Hogyan tud adatokat rendezni a táblázatkezelőjében? Mikor érvényesül a többszempontos rendezés? Milyen lehetőségek vannak az adatok szűrésére? Ha egy lista sorait meghatározott oszlopok tartalma szerint

szeretnénk elrendezni, akkor ehhez az Adatok/Sorba rendezés parancsot használjuk. A Microsoft Excel emelkedő rendezés esetén a következő sorrendet követi: Számok Szöveget és számokat (postai irányítószámok, alkatrész számok stb.) tartalmazó szöveg Logikai értékek Hibaértékek Üres cellák A csökkenő rendezés megfordítja a fenti sorrendet; ez alól kivételt képeznek az üres cellák, amelyek mindig a rendezett lista végére kerülnek. A fenti menüpont kiválasztása után megjelenő párbeszédablak: Lehetővé teszi annak az oszlopnak a kiválasztását, amely szerint a rendezést végre akarjuk hajtani, valamint az emelkedő vagy a csökkenő sorbarendezés kijelölését. Ha a rendezett elemek listája elején a legkisebb számot, az ábécé elején lévő betűket vagy a legkorábbi dátumot kívánjuk elhelyezni, akkor az Emelkedő beállítást kell választani. Ha a rendezett elemek listája elején a legnagyobb számot, az ábécé végén

lévő betűket vagy a legkésőbbi dátumot kívánjuk elhelyezni, akkor a Csökkenő beállítást kell kiválasztani. Két további mező, amely lehetőséget ad annak meghatározására, hogy milyen sorrendben kell a sorokat rendezni, ha az előzőleg meghatározott oszlopban több azonos elem van. Az adatok rendezésének meghatározására mindkét mezőben az Emelkedő vagy a Csökkenő választókapcsolót jelölhetjük ki. A listában kérdésre adott válasz azt határozza meg, hogy a lista első oszlopát ki kell-e hagyni vagy bele kell-e foglalni az adatok rendezésébe. Ha a lista oszlopfeliratokkal rendelkezik, akkor a Van rovatfej beállítás jelölődik ki, és az első sor kimarad. Ha az első sort bele szeretnénk venni a rendezésbe, akkor jelöljük ki a Nincs rovatfej választókapcsolót. Egyebek: a Rendezés beállítása párbeszédpanelt jeleníti meg, amelyből a Rendezze mezőben megadott oszlophoz - egyéni rendezési sorrendet adhatunk meg, - a kis- és a

nagybetűket figyelembe vevő rendezést adhatunk meg, - megváltoztathatjuk a rendezési irányt a felülről lefelé történő rendezésről a balról jobbra történő rendezésre. Szûrés Az Excel erre két különbözõ lehetõséget kínál, az AutoSzûrõ helyben, csak az adatbázis és a szûrõ menüjének a felhasználásával dolgozik, míg az Irányított szûrõ egy segédtáblázatot is használ, és egy másik területen, vagy az eredeti táblázat helyére készíti el a végeredményt. Az AutoSzûrõ használatához az aktív cellának a táblázaton belül kell lennie. Majd az Adatok/Szûrõ/AutoSzûrõ menüpontot kell választani (az AutoSzûrõ bekapcsolt állapotát ekkor a menüben egy kis pipa jelzi.) Bekapcsolás után a mezõnevek sorában a gép legördíthetõ listákat jelenít meg. A listák után megadhatjuk az egyes mezõnevekre vonatkozó szûrési feltételeket Ezek a következõek: mind az összes rekord. Üres azok a rekordok jelennek meg,

amelyeknél ez a mezõ üres. 38 NemÜres azok a rekordok jelennek meg amelyeknél ez a mezõ nem üres. Egy konkrét érték azok a rekordok jelennek meg, amelyeknél a mezõ értéke megegyezik a kiválasztott elemmel. Egyéni Saját szûrõfeltételt állíthatunk be. Ehhez relációk és szöveges adatok esetén a DOS-ból ismert (*,?) helyettesítõ karakterek használhatók. Összetett feltételeket az És és a Vagy kapcsológombokkal állíthatunk be. Az Irányított szûrõ használatához szükséges egy szûrõtartomány, amelyet a szûrés elõtt nekünk kell létrehoznunk. Ennek felsõ sora azokat a mezõneveket tartalmazza, amelyekre feltételt szeretnénk szabni. Ezek alatt következnek az egyes mezõnevekre vonatkozó feltételek Megadásukhoz helyettesítõ karaktereket (*,?) és relációkat használhatunk. Ha szükségünk van összetett logikai feltételre akkor az és kapcsolatot egymás mellé írással, a vagy kapcsolatot egymás alá írással

jelezzük. Ha nem helyben szûrünk, akkor létre kell hozni egy céltartományt, ahová a kiválogatott rekordok jelennek majd meg a parancs végrehajtása után. Ez a kijelölt cellatartományban a megjeleníteni kívánt mezõk neveit kell tartalmaznia, alatta legalább annyi üres sorral ahány rekord a feltételnek megfelelhet. Ha kevés a hely az Excel felülírja a már ittlévõ adatokat Fontos, hogy a mezõnevek mindhárom helyen azonosak legyenek, ezért a legjobb, ha ezeket a mezõneveket az eredetibõl másoljuk az új cellatartomány létrehozásakor. Ezután az Adatok/Szûrõ/Irányított szûrõ menüpontot választjuk, majd megadjuk a paramétereket. A Listatartomány az adatbázis, amennyiben az aktív cella az adatbázis egyik cellája, úgy ez automatikusan kitöltésre kerül. Szûrõtartomány az elõzõkben leírtak alapján kialakított terület Ha nem helyben szûrünk, akkor a M ás helyre másolja gomb bekapcsolása után beírhatjuk a céltartomány

területét a Hová másolja paramétereként. Az Ok gombra kattintva a gép elkészíti a listát 9. Ismertesse az IBM PC minimum kiépítéséhez konfigurációt, bővítési lehetőségeket, fejlődési trendeket! A számítógép alapkiépítése: - alapgép (alaplap, processzor, memória, videokártya, lemezegység) - monitor - billentyűzet Bármelyik hiánya a rendszer rendeltetésszerű használatát akadályozza. Kompatibilitás: (összeilleszthetőség, felcserélhetőség, helyettesíthetőség) Két számítógép akkor kompatibilis, ha ugyanazon program változtatás nélkül használható mindkét gépen. Az újabb biztosítja a korábbi szolgáltatásait, és ezen felül újonnan kifejlesztett plusz szolgáltatásokat is nyújt. A PC-k felülről kompatibilisek, azaz a k orábbi modelleken készült programok használhatók az újabb modelleken, de fordítva ez már nem biztos, hogy igaz. PC-k általános konfigurációja: Az alapvető perifériák az alapgéppel

együtt alkotják a minimális konfigurációt. Az alapgép bővítése: Modulonként cserélhető. Az alaplap meghatározza a többi eszköz (processzor, memória, videokártya, lemezegység) legnagyobb teljesítményét (aljzat és sebesség). Így az adott osztályon (pl procinál PIII) belül lehet cserélni az egységet nagyobb teljesítményűre. Segédberendezések: 1. Billentyűzet: 2. Monitorok: csoportosítása Működési elv szerint: - katódsugárcsöves (CRT) Analóg, digitális - LCD (folyadékkristályos) dig. - Plazma (spec. Gáz) dig Szín szerint: - Color 39 - Monocrom - 14", 15", 17", 20" ("=COL) A méret a képernyő átlója COLban megadva. Színek száma szerint: - 16 szín 256 szín stb Képernyőfelbontás szerint: pl 1024x768 Videókártyák: - CGA (320x200 felbontásnál 4 szín 640x200 felbontásnál 2 szín) - HGC (Hercules) 720x348 felbontás, monocrom - HICC (Hercules Color) 16 szín - AGA 640x350 felbontás, 16 szín - VGA

640x480 felbontás 16-256 szín - SVGA 800x600 felbontástól 16-16,8 millió színtől Aljzat típusa: ISA, PCI, AGP (1-8x) - mátrix (9-24 tű) 3.) Nyomtatók: - tintasugaras ( fúvókák) - lézer (elektrosztatikusan tölthető dobra kerül, ahol a dobbal találkozik, ott a dob töltése megváltozik. Aljzat típusa: LPT, USB Néhány nyomtatóval kapcsolatos alapfogalom: DRAFT (durva nyomtatás) NLQ (közel levélminőség) LQ (levélminőség) DPI = 1 inch-re (2,54 cm-re) jutó pontok száma, pl 300 DPI, 600 DPI stb. Méret szerint: Rajzgépek (plotter) Nagy méretű grafikus képekhez. pl rendőrségi baleseti helyszíni rajzokhoz Egér: hálózati kártya. Hálózati kommunikáció eszköze Modem: a digitális jeleket analóg jelekké továbbítja. Internetezéshez erre is szükségünk van Scaner (képdigitalizáló) a képeket bitek sorozatára alakítja át. Hangkártya: hangjelek generálása, beolvasása Tv tuner: digitális videojelek analóggá

alakítása/visszaalakítása Track-ball "hanyattegér" Streamer (mágnesszalagos tároló) CD, DVD ROM, RAM, RW meghajtó: merevlemezes egység hajlékonylemezes egység flash memória egység Hogyan kapcsolódhatunk az Internetre? Soroljon fel böngésző programokat, és ezek szolgáltatásait! Egyéni számítógép csatlakozása az Internethez Egyéni felhasználóként is lehet csatlakozni a világhálózathoz, melynek összesen három formája létezik: - Shell-account (terminálként több felhasználó csatlakozik egyetlen központi számítógéphez) - TCP/IP (egy helyi hálózat részeként kapcsolódunk be) - modem segítségével, saját számítógépünkkel (ebben a könyvben ezt a módszert tárgyaljuk). A felhasználónak be kell lépnie valamelyik Internet szolgáltatóhoz, előfizetőként. Mivel ma már sok cég kínálja különböző szintű csomagjait, ezért érdemes körülnézni és az ár, valamint elsősorban a szolgáltatás színvonalát

figyelembe venni. Ha tehetjük, próbáljuk ki a szolgáltatás színvonalát (belépési idő, adatok letöltésének-, átvitelének sebessége). SEBESSÉG megkülönböztetünk fel-, ill. letöltési sebességet Mértékegysége a bps, vagy baud 40 56 kbs (analóg vonal) 128 kbs (duál ISDN) 128-tól felfelé (ADSL, vagy bérelt vonal) A csatlakozásnak a hálózathoz néhány formai követelménye van: 1. Hivatalos IP cím kérése (ahhoz, hogy az TCP/IP protokollnak megfelelően be lehessen azonosítani a hálózaton belül gépünket, ahhoz egyedinek kell lennie). 2. Regisztrált domain név szükséges (egyedi és pontos domain név kell a csomópontok és elágazások miatt, arra az esetre, ha egy távoli számítógéppel akarunk kapcsolatot teremteni). 3. Konfigurálás, szoftver(ek) beszerzése (jellemzően mindig a legtöbbet nyújtó program beszerzése javasolt, ezek legtöbbje ingyenesen letölthető a hálózatról). 4. Megállapodás a szolgáltatóval

(szerződést kell kötni a szolgáltató cégünkkel arról, hogy milyen szolgáltatásokat kívánunk igénybe venni). 5. Fizikai csatlakozás (modem vásárlása és beépítése a gépbe, telefonvonal hozzákapcsolása) 6. Protokoll telepítése (TCP/IP, vagy PPP protokoll) WORLD WIDE WEB A rendszer, ami mindent összehoz. Ugyanis összeköti a dokumentumokat, a Telnet műveleteket, a hangokat, képeket és ezek átvitelét. Mindehhez menüvezérelt grafikus környezetet biztosít Plusz még egy hypertextes rendszert is kapunk cserébe. (A hypertext olyan dokumentum, ami nem csak információt hanem hívatkozásokat és csatolásokat is tartalmaz. A hypertext ötlete 1989-ben valósulhatott meg először és alapvetően téma-, kulcsszó keresésére szolgál. Nemcsak szöveges, hanem ún GUI (Graphical User Interface) rendszert használó, ami leginkább a Windows-féle súgórendszerhez hasonlítható. Vagyis a színes szövegek alatt újabb dokumentumok vannak. A Web az egész

világot behálózó technológia, ami az eltérő felületű Internet alkalmazásokat hozza össze egy platformra. Ezáltal az I nternet médiává nőtte ki magát, mivel a térben elosztott multimédia információkat integrálja. A Web gyökeresen megváltoztatta a szövegszerkesztés alapjait, mára már teljesen médiaorientált lett. Szabadon használhatjuk a képernyő bármely elemét objektumként, és akár sajár Web-lapunkhoz is csatolhatjuk. Még az operációs rendszerek szerkezetét is átalakította - a WIN98 már teljesen Internet-böngésző felületű. Egy felmérés szerint naponta több tízezer Web-lap készül a világon. Ez döbbenetes fejlődést sejtet Sajnos ez a hatalmas fejlődés azért nem túl szerencsés, mert gyermekeink a ma élő egyébként is őrült világban valószínűleg a jól megtervezett Web-lapokon fognak felnőni. Ezek után elmondható hogy a WWW a világon az egyik leggyorsabban fejlődő dolog, amit valaha ember kitalált. A

következő években az eddigiek felsoroltakhoz hasonló radikális változások várhatóak Manapság már annyira elterjedt dologgá és életünk mindennapi részévé vált, hogy szinte már analfabétának tekintünk valakit akkor, ha nem hallott még róla, pedig sok embernek fogalma sincs róla, hogy mi is ez pontosan. Sokaknak az 41 Internetről egyenesen a WWW jut eszébe. Amiről még nem ejtettem szót, az a Weben keresztül lebonyolítható kereskedelmi tevékenységek - valószínűleg ebben rejlik gyors fejlődésének titka (megéri). A szolgálat amerikai neve on-line shopping, ami gyakorlatilah azt jelenti hogy anélkül hogy felállnánk monitorunk elől, bármit elintézhetünk otthonról. Lerendezhetjük ingatlanaink, kölcsöneink havi törlesztését, hozzáférhetünk a bankszámlánkhoz, vásárolhatunk a lenti vagy egy másik városban lévő szupermarketből (ahonnan a kiválasztott termékeket néhány órán belül kiszállítják), kapcsolódhatunk a p

ostához, partnereket kereshetünk egy kis csevegéshez vagy egy romantikus vacsorához, sőt újabban már gyónhatunk is virtuális lelkiatyánknak. Táncolni tanulhatunk, keresgélhetünk a megyei könyvtár CD, videó és könyv archívumában, barátainknak üzenetet hagyhatunk, valós idejű videofelvételt készíthetünk magunkról és a többi és a többi. Ez persze ilyen mértékben kizárólag a tengerentúlra igaz. Szerintem kiábrándító hogy fel sem kell állni egy székből, úgy leélhetünk egy életet - no persze csak ha anyagi fedezettel is rendelkezünk. Valakiknek viszont ez az agypusztító gondolat hogy az e mberek a g épeknek és automatizált rendszereknek hódoljanak - tetszik és nem is titkolják Mindenesetre ezek kipróbálását mindenkinek csak ajánlani tudom, mérlegelni pedig ráérünk csak utána. Böngésző Programok: - Internet Explorer (WIN) - Netscape Navigator (WIN) Internetes böngésző programok használata: - megfelelő hardver kell

hozzá (multimédiás gép, modem, telefonvonal) - min. Windows 95 Ismertesse a stílus fogalmát! Mi a stílus lap? Milyen lehetőségek vannak egy szöveg nyelvtani ellenőrzésére? Bekezdésstílus: betű és bekezdésformátumok tetszőleges kombinációja, amelyhez stílusnevet rendelünk. Miután a stílust létrehoztuk, a kijelölt bekezdésekre egyetlen lépésben a stílushoz tartozó valamennyi formázást alkalmazhatjuk. Új stílus létrehozása: - Válasszuk a Formátum menü Stílus/Új stílus parancsát. Stílus módosítása: - Válasszuk a Formátum menü Stílus parancsát. Válasszuk ki a módosítani kívánt stílust, majd kattintsunk a Módosítás gombra. Módosíthatjuk a betűtípust, szegélyt, keretet, tabulátor beállításokat, nyelvet, számozást, bekezdést. Stílus törlése: - Formátum menü Stílus menüből. A Word nyelvi szolgáltatásai közé tartozik a helyesírás ellenőrzés. Nyelvfüggő segédprogram, az adott nyelv nyelvi

moduljával rendelkeznünk kell. A magyar nyelvű szövegszerkesztők tartalmazzák a magyar helyesírás-ellenőrzés moduljait. (eszközök-beállítások-helyesírás fül, szótárak gomb) A helyesírás ellenőrzés a kiválasztott helyesírási szótár alapján ellenőrzi a dokumentum szavait, összehasonlítja a szótár tartalmával. Ha olyan szót talál, ami a szótárban nem szerepel, akkor: • a felajánlott választék alapján a problémás szó lecserélhető • a hibás szó javítható 42 • a problémás szóval bővíthető a szótár, ha az abban nem szerepel • a szó mostani, vagy minden előfordulása figyelmen kívül hagyható, és a következő szó ellenőrizhető. Az ellenőrzés a kurzor aktuális pozíciójától kezdődik. Nyelvhelyesség ellenőrzése Helyesírással együtt a mondatszerkesztési hibákra (vesszőhiba, szóközhiány, stb) mutat. A szöveg egy részét kijelöléssel ellenőrizhetjük, ill. jobb gombbal kattintva azonnali

javaslat választható ki (gyorsjavítás). Adatbázis–kezelő program feladatai és funkciói. Mit nevezünk adatbázisnak? A számítógép elsősorban adatok kezelésére, tárolására, feldolgozására szolgáló eszköz. Ezen feladatok elvégzéséhez az adatbázis kezelő programok a legalkalmasabbak. Az adatbázis adatok halmaza, mely valamilyen szisztéma alapján rendezett formában kerül eltárolásra. Adatbázis-kezelők feladatai: - adatok tárolási szerkezetének kialakítása, - adatok elhelyezése a tárolóeszközön, - tárolt adatok felfrissítése, karbantartása, - kért információk visszakeresése, illetve előállítása, - tárolt információk védelme. A feladatoknak megfelelő funkciók: - adatállomány létrehozása, - új adatok bevitele, - adatmódosítás, - adatok törlése, - adatok megjelenítése, nyomtatása, - adatok elrendezése, - egyéb tevékenységek: keresés, számolás, adatvédelem, adatbiztonság stb. Elvárások egy adatbázis

kezelő rendszerrel szemben: - Adatredudancia: átfedés, többszörös tárolás megszűntetése. A rendszerben egy adat csak egy helyen jelenjen meg. - Rugalmasság biztosítása: a tárolt adatok könnyű szerkezeti módosíthatósága. - Osztott felhasználás lehetősége: azonos alapadatokkal több felhasználó is tudjon egyidejűleg dolgozni. - Adatvédelem biztosítása: különböző jogosultságú felhasználók esetén lehetőség nyíljon az adatok különböző csoportjainak kezelését bizonyos felhasználók elől elzárni. - Könnyű kezelhetőség. Ismert adatbázis-kezelő programok: DBASE FOXPRO CLIPPER ACCESS REMIND Néhány alapfogalom: - Egyed: egy nyilvántartás szereplője, amely a rendszer más objektumától megkülönböztethető. (személy, dolgozó, gépkocsi stb.) - Rekord: ugyanazon egyedről nyilvántartott adatok összessége. A relációs adattáblában ezek az adatnyilvántatás sorai. - Mező: a nyilvántartás oszlopai, az egyed tulajdonságai.

- Adatállomány: olyan összefüggő adathalmaz, melyben minden olyan adat megtalálható, amire egy bizonyos cél megvalósítása érdekében szükség lehet. - Adatbázis: egymással kapcsolatba hozható adatállományok összessége. Adatbázis-kezelő rendszer: DataBase Managment System (DBMS) olyan rendszer, amely adatbázisokat használ az információ tárolására, elemzésére. 43 10. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott háttértárolókat, és a velük kapcsolatos tudnivalókat! Mágneslemezek: Anyaga lehet ferrit borítású műanyag, alumínium, üvegszál, stb. Az adatot az egyes szektorok mágnesezésével/visszamágnesezésével történik (kettes számrendszer). A lemez fölött egy olvasófej van, mely írja/olvassa a szektorokat. A fizikai szerkezetet az oldalak, a sávok és a szektorok elhelyezkedése határozza meg. Oldalak: a lemezeknek 2 oldala van, számozásuk 0 és 1. Winchesterek esetében folyamatosan számozódnak a további lemezek. Sávok:

koncentrikus körök. Szektorok: a sávok szektorokra tagozódnak. Az adatok ide kerülnek be ténylegesen 1 szektor = 512 bájt sáv szektor klaszter a.) Hajlékonylemez (floppy) - 5,25 inch DS-DD (360 Kbájt) DS-HD (1,2 Mbájt) DS-DD (720 Kbájt) - 3,5 inch DS-HD (1,44 Mbájt) Jelölések: SD (szimpla sűrűség) DS (Dupla oldal) DD (Dupla sűrűség) HD (Magas sűrűség) Az 5,25"-os floppy lemezen írásvédelmi ablak, író/olvasó nyílás, pozicionáló furat, meghajtó korong és cimke található. A lemez akkor írásvédett, ha le van ragasztva A 3,5"-os floppy lemezen írásvédelmi ablak, védőablak, mágneslemez, és címke található. A lemez akkor írásvédett, ha az írásvédelmi ablak nem nyitott. Lemezek és a számítógép kapcsolata: az egyes géptípusok más és más formában írják a lemezeket. 360 Kbájtos lemezt a COMMODORE csak 166 Kbájt-ra formattálja. Ezért kell a lemezt használat előtt az adott géptípus számára olvashatóvá

tenni. Ez a művelet a formattálás b.) Merevlemez (winchester): Több lemez helyezkedik el egymás felett, közöttük író/olvasó fejek vannak. A tárcsák átmérője típusonként változik. felülete homogén ferromágneses anyaggal van bevonva, minden lemez sávokra van osztva Cilinder: több lemezfelület azonos sugarú sávja. Kapacitása ma már Gb-os méretű c.) Szalagos háttértárolók: streamerek Hátránya, hogy a rajtuk tárolt adatokat csak sorban, egymás után érhetjük el. Elvük a még ma is használatos audiohangszalagokhoz hasonló Optikai tárolók d.) CD Optikai lemez Általában 700 MB információ tárolására alkalmasak Írható és olvasható e.)DVD hasonló az előbbihez, csak nagyobb felbontású, gyakran több, egymás felett elhelyezkedő réteggel Kapacitása GB-os méretű (pl: 4,7GB) . Írható és olvasható egyéb f.)FLASH memória eltávolítható memóriaegység, mely USB porton keresztül kommunikál a szg-pel Az olvasás/írást vagy

a memórával egybeépített eszköz végzi (USB kulcs), vagy kártyaolvasó eszköz. Kapacitása 8 Mb-tól jelenleg 1Gb-ig terjed. 44 Ismertesse a helyettesítő karaktereket! Könyvtár és állomány keresése (konkrét példa)! Helyettesítő karakterek: példafájlok: * (minden) ? (1 db karakter) 1.) A 2.) AEXE 3.) APAS 4.) ALIPAS 5.) ALIEXE 6.) ALMAEXE 7.) ALMAK 8.) KORTEK keresés: ?.EXE (2) ?.* (1,2,3) ???.* (1,2,3,4,5) A*.EXE (2,5,6) *.? (1,7,8) *.* (a könyvtárban lévő összes állomány) A Start Menü-Keresés, vagy Intézőben a Fájl Menü-Keresés parancssal indíthatjuk a keresést. Meg lehet adni a fájl nevét, tartalmából egy szövegrészt, illetve fontos megadni a keresés helyét. A Keresés most-ra kattintva indul a folyamat, az eredményt a jobb oldali mezőben láthatjuk. Ismertesse a táblázatkezelő függvénytípusait! Ismertesse a függvények felhasználási lehetőségeit, szabályait. Függvények Az Excelben a függvény fogalma megfelel a

matematikai értelmezésnek, vagyis egy vagy több adott (paraméter) felhasználásával a gép előállítja a függvényértéket. Az általános alakja a következő: függvénynév(paraméter1;paraméter2;.paraméterN) A függvényekbõl képzett kifejezések megadását az = jellel kell kezdeni, mivel így tudja a gép megkülönböztetni a szöveges adatoktól. A függvény bármelyik paramétere lehet egy újabb függvény, ekkor egymásba ágyazott függvényekrõl beszélünk. Az Excel a függvények használatát a beépített FüggvényVarázslóval könnyíti meg, amely elõhívható a Beszúrás/Függvény menüpont hívásakor, a szokásos ), valamint a szerkesztõlécen eszköztár f x ikonjával ( szerkesztési állapotban az f x -re kattintva. Gyorsgomb: Shift + F320 Elindítás után a következõ képernyõ jelenik meg. Függvény rövid leírása. a függvényt, Az elsõ lépésben ki kell választanunk egymásba ágyazott függvények esetén a legkülsõt. A

függvények kategóriánként csoportosítva találhatók meg, a 45 Függvénykategória felirat alatti ablakban. Az elsõ két csoport a legutóbb használt függvények illetve az összes függvény. Ezután a függvények csoportokra bontva hova tartozásuk szerint vannak felsorolva A Függvénynév alatti ablakban a kiválasztott csoportba tartozó összes függvény névsorrendben jelenik meg. Alattuk a kiválasztott függvény rövid leírása látható. A kiválasztás után a Tovább > gomb lenyomásával a 2 lépés jelenik meg. Itt adhatjuk meg a kiválasztott függvény paramétereit A paraméterek megadásához a megfelelõ sávra kattintva a hivatkozásokat kell megadnunk. Ezt tehetjük úgy, hogy beírjuk a cella vagy cellatartomány nevét, de megadhatjuk úgy is, hogy a paraméterben használt cellára kattintunk, ekkor az Excel beírja a hivatkozást, valamint a már megadott nevek közül is választhatunk a Beszúrás/Nevek/Beillesztése menüpotban, vagy a

szerkesztõlécrõl. Amennyiben a paraméter egy beágyazott függvény, úgy a paraméter neve utáni f x -re kattintva újra a FüggvényVarázsló jelenik meg, itt a beágyazott függvényt kell kiválasztani a már leírt módon, valamint az õ paramétereit. Ha befejeztük a függvény megadását a Kész gombra kattintva a gép, beírja a függvényt az aktuális cellába és kilép a FüggvényVarázslóból. Amennyiben tovább lépünk a cellából a gép a kiszámított függvényértéket megjeleníti a cellában. A függvény megadásának szabályai: Egyenlőségjellel kell kezdeni, ezután következik a függvény neve, majd zárójelben a p araméterei.A paraméterek közé a W indowsban érvényes listaelválasztó karakter kerül (Vezérlőpult/Nemzetközi). Magyar beállításnál ";" angolnál "," Az Excel függvényei: Pénzügyi függvények: pl. RÉSZLET függvény segítségével valamely adott futamidejű befektetés részleteinek nagyságát

kapjuk meg. Dátum-és időkezelő függvények: pl. az ÉV függvény a beadott dátumból az évet adja értékül Matematikai és trigonometriai függvények: pl GYÖK a megadott szám gyökét számolja ki. A KEREK függvény a beadott számot kerekíti. Statisztikai függvények: pl a MAX, MIN, ÁTLAG. Kereső és hivatkozási függvények: pl VKERES, FKERES Adatbáziskezelő függvények: pl. ABMIN, ABMAX, ABÁTLAG Szövegkezelő függvények: pl. KÖZÉP, CSERE, AZONOS Logikai függvények: pl. ÉS, VAGY, NEM, HA Az AutoSzum ikon használata: ha pl egymás alatt lévő számokat össze akarunk adatni, akkor elég az adatok alatti vagy adatok melletti cellára lépni és megnyomni az eszközsorban lévő Autoszum ikont és utána nyomni egy Entert. Az összetartozó adatokat úgy is összeadathatjuk, hogy kijelöljük az összeadni kívánt cellákat + egy cellát és ) megnyomjuk az autoszum ikont az eszközsoron. ( Több cella összeadására pl a A2+A3+A4+A6 képlet helyett

= SZUM(A2:A7) függvényt használhatjuk. A SZUM függvény egy vagy több tartomány celláinak összegét adja eredményül. Mivel ez az egyik leggyakrabban használt függvény ikonja az eszközsorban is megtalálható Mi a rekord? Mi a mező? Milyen szabályokat kell betartani a mezőnevek képzésénél? Mit nevezünk normalizálásnak? Lasd: 9.d Az adatállományban rekordnak nevezzük az egy egyedet leíró különböző tulajdonságokat. (Az adatállomány sorai) Mező alatt az adattábla összes egyedének egyazon tulajdonságát értjük. (oszlopok) Mezőneveknél figyelni kell a beírt karakterekre. Nem szerencsés pl ékezeteket használni Bár a magyar Acces kezeli, egy másik programban felhasználva már gondot okozhat. Speciális karakterek (pl pont, felkiáltójel, ferde ékezet, vessző, szögletes zárójel) tiltottak, és nem kezdődhet szóközzel, ill. a kódtábla első 31 karakterével(vezérlők). Természetesen a kompatibilitás érdekében kerülendők a

szokásos (pontosvessző, gondolatjel, zárójel, stb) karakterek is. Legfeljebb 64 karakter lehet 46 A relációs adatbázis felépítésének alapja a normalizálás, amely az adatok optimális elhelyezési módját megadó módszert jelenti. Normalizálás: 1NF (első normál forma) ha minden sorában oszloponként egy és csak egy érték áll, az értékek sorrendje minden sorban azonos, minden sor különböző. Van legalább egy vagy több tulajdonság, vagy tulajdonság csoport, amelyekkel a sorok egyértelműen megkülönböztethetők egymástól. 2NF (második normál forma) , ha 1NF-ban van, és minden olyan érték, amely nem kulcs, funkcionálisan teljesen függ az elsődleges kulcstól. 3NF (harmadik normál forma) ha 2NF-ben van és csak az elsődleges, vagy az alternatív kulcsoktól függnek az attribútumok. Normalizálásra példa: VIDEÓ KÖLCSÖNZŐ A kölcsönzés forgalmát egy füzetben az alábbiak szerint vezetnénk: Dátum Filmcím Téma Díj Név Cím

1997.0205 Hair Zenés 500 Ft Nagy Ferenc Eper u. 5 Mefisztó Komoly 100 Ft Koós Nóra Nap u. 3 1997.0206 A profi Kaland 400 Ft Nagy Ferenc Eper u. 5 Csúf Zenés 500 Ft Szabó Pál Király u. 1 Macskafogó Rajzfilm 150 Ft Koós Nóra Nap u. 3 Ez még nem reláció, mert nem teljesíti azt a követelményt, hogy egy sorban csak egy oszlopérték lehet. 1NF alakú akkor lesz, ha a dátumot kitöltjük minden sorban. Ekkor még rengeteg a táblázatban a r edudancia, mert ugyanazok a dátumok és címek többször is szerepelnek a táblázatban. Ilyen formában az alábbi anomáliák is fennállnak. törlési anomália: egy fölöslegessé vált adat törlésével számunkra lényeges adatot is törlünk. Pl a Csúf c filmmel kitörlődik Szabó Pál is, pedig később még kölcsönözhet, és akkor jó lenne, ha adatai a nyilvántartásban maradtak volna. Módosítási anomália: egy adat megváltoztatása miatt több helyen kell a mezők tartalmát megváltoztatni. Pl. a zenés

témájú filmek díjának változásakor Beírási anomália: új adat felvitelénél nem tudunk minden adatot kitölteni. Pl új filmet vásároltam, de még nem kölcsönözte ki senki. Elsődleges kulcs: dátum, filmcím és a név. A filmcím meghatározza a témát, a téma a díjat. A név meghatározza a címet. Dátum Filmcím Név Téma Cím Díj 2NF, ha az elsődleges kulcstól részben függő több különálló táblázatot készítünk. 1.táblázat Dátum | Filmcím | Név 2.táblázat Filmcím | Téma | Díj 3.táblázat Név | Cím Még így is marad egy törlési anomália, mert ha egy filmet törlünk, akkor törlődik vele a téma és a díj is. 47 3NF, ehhez a 3-ik táblázatot kell két táblázatként kezelni. 2.a táblázat Filmcím | Téma 2.b táblázat Téma | Díj 48 11. Sorolja fel, és jellemezze a leggyakrabban használt perifériákat! Részletezze a monitorok, és a nyomtatók típusait! Segédberendezések: 1. Billentyűzet: 2. Monitorok:

csoportosítása Működési elv szerint: • katódsugárcsöves (CRT) Analóg, digitális • LCD (folyadékkristályos) dig. • Plazma (spec. Gáz) dig Szín szerint: - Color - Monocrom Méret szerint: - 14", 15", 17", 20" ("=COL) A méret a képernyő átlója COLban megadva. Színek száma szerint: - 2,4,8,16,256 szín stb Képernyőfelbontás szerint: pl 1024x768pont Videókártyák: • • • • CGA (320x200 felbontásnál 4 szín 640x200 felbontásnál 2 szín) HGC (Hercules) 720x348 felbontás, monocrom HICC (Hercules Color) 16 szín AGA 640x350 felbontás, 16 szín VGA 640x480 felbontás 16-256 szín SVGA 800x600 felbontástól 16-16,8 millió színtől Aljzat típusa: ISA, PCI, AGP (1-8x) 3.) Nyomtatók: mátrix (9-24 tű) tűk segítségével rögzíti a pontokat, technikailag egy hagyományos írógéphez hasonlóan. A festéket egy kazettában tárolt szalag tartalmazta. Extrém esetben színes is lehetett, ekkor egymás mellet vitték fel a

három alapszínt (CMY). Viszonylag gyors, viszonylag hangos, minősége igencsak minimális Ma már gyakorlatilag kiveszett fajnak tekinthető. tintasugaras ( fúvókák) A festék egy kis tartályban található, melyet nagy nyomással fúj át az eszköz. Az így képezett „foltok” sokkal finomabb átmenetet tesznek lehetővé. Létezik színes formátumú nyomtató is, ekkor a kis tartály három részre oszlik. Előbbi típushoz képest lassabb, de olcsó és nagyon jó (foto) minőségre képes lézer Itt egy elektromosan feltöltött félvezetõ henger felületére gyenge lézersugárral rajzolják a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelõ helyen megszûnik a h enger felszínének töltése. Az ellentétes töltésû festék a forgó hengerre rakódik, onnan pedig - mintegy 200 fokos hõmérsékleten - ráolvad a p apírra, hõálló anyagból készült filmre, vagy fóliára. A lézernyomtató képminõsége eléri a nyomdai technológiával

készült termékekét, üzemeltetési költsége azonban elég magas. Aljzat típusa: LPT, USB Néhány nyomtatóval kapcsolatos alapfogalom: DRAFT (durva nyomtatás) NLQ (közel levélminőség) LQ (levélminőség) DPI = 1 inch-re (2,54 cm-re) jutó pontok száma, pl 300 DPI, 600 DPI stb. • • Rajzgépek (plotter) Nagy méretű grafikus képekhez. pl rendőrségi baleseti helyszíni rajzokhoz Egér: hálózati kártya. Hálózati kommunikáció eszköze Modem: a digitális jeleket analóg jelekké továbbítja. Internetezéshez erre is szükségünk van Scaner (képdigitalizáló) a képeket bitek sorozatára alakítja át. Hangkártya: hangjelek generálása, beolvasása Tv tuner: digitális videojelek analóggá alakítása/visszaalakítása Track-ball "hanyattegér" Streamer (mágnesszalagos tároló) CD, DVD ROM, RAM, RW meghajtó: merevlemezes egység hajlékonylemezes egység 49 flash memória egység Ismertesse a Windows operációs rendszer

felépítését: a képernyőkép részei. Sajátgépablak szerepe, használata Startmenü, programok keresése, indítása! lásd: 1.b és: 6.b és még: 10.b Ismertesse az oldal részeit (margó, szövegtükör, fejléc, lábléc, lábjegyzet)! Hol helyezkednek el? Milyen beállítási lehetőségeik vannak? A papír méretét, tájolását, a margókat és az oldalszámozást a Word az alapértelmezés szerint beállítja. Ezeket a beállításokat bármikor megváltoztathatjuk Ha kezdettől fogva kész terveink vannak a dokumentum végső megjelenését illetően, akkor jobb, ha ezeket a lehetőségeket előre beállítjuk. A dokumentum megjelenését befolyásoló beállítási Fejléc lehetőségek a következők: Fájl/Oldalbeállítás: Papírméret Az oldal tájolása (álló tájolás vagy fekvő tájolás) Margók (felső, alsó, bal, jobb és kötési) (tükörmargók) Fejlécek és láblécek (Nézet/Fejléc és lábléc ) Oldalszámozás (Beszúrás/oldalszámok)

Margók Szöv.tük Ha a d okumentum bizonyos részeinek más és más megjelenést akarunk adni, akkor ennek az egyik lehetséges módja az, hogy a dokumentumot szakaszokra osztjuk. A beállítások, amelyeket az előző felsorolás tartalmaz, mind egy-egy meghatározott szakaszra vonatkoznak. Például, ha a dokumentumnak csak az első néhány oldalát akarjuk egy bizonyos fajta fejléccel vagy lábléccel ellátni, és a többi oldalon más fejlécet használunk, akkor az első néhány oldalt külön szakaszként kell megadni. Egy szakasz lehet mindössze egy bekezdésnyi, de lehet szakasz a t eljes dokumentum is. Az egyes szakaszok kezdetét és végét szakasztörések elhelyezésével jelöljük meg. Lábléc, lábjegyzet Oldalbeállítás lehetséges módozatai: 1. Fájl/Oldalbeállítás 2. Vonalzó segítségével Margók szürke és fehér terület határát húzni Behúzás Első sor, függő, mindkettő Tabulátorok elhelyezése Vonalzók találkozásánál megadjuk a

stílusát, majd kattintunk a vonalzón. Eltávolítás: tabulátort bal gombbal lehúzzuk a vonalzóról Oldalbeállítás Dupla kattintás a vonalzóra 50 Milyen lehetőségeket kínál táblázatkezelője a táblázatok igényes megjelenítésére, kinyomtatására? Hogyan tudja a táblázatkezelő munkakörnyezetét testre szabni? Nyomtatás előtt nézzük meg a képernyőn, hogy nyomatásban hogyan nézne ki a munkalapunk, vagy diagramunk. (Fájl/Nyomtatási kép vagy a nyomtatási képet előhívó ikon) Nyomtatási kép: ebben jól lehet látni, hogy a táblázatunk illetve diagramunk elfért-e a lapon, az elhelyezés megfelelő-e. A nyomtatási képernyőn a Következő gombbal lehet a következő oldalra átlépni, az Előzővel viszza. Nagyítás gombbal a közelképet, illetve eredeti méretet lehet kérni Nyomtat gomb behozza a nyomtatás szabályozására szolgáló párbeszédablakot. A Beállít gombbal az o ldalbeállítás szabályozható Margó gomb hatására

megjelennek a margók, ezeket innen is lehet átállítani. Zár gombbal a munkaterületre lehet visszatérni. Segítséget a Súgó gombbal lehet kérni Oldalbeállítás: Nyomtatási kép/Beállít Ha a táblázatom, vagy a grafikonom túlnyúlik margón, vagy átmegy a következő oldalra, akkor a Beállít gomb hatására megjelenő párbeszédablakban az Oldal lapon a Méretezés mezőben állítsuk be, hogy a kinyomtatott anyag legyen egy lap magas és egy lap széles. Az oldalbeállítás ablakban beállítható: 1. Oldal (Írásirány, Méretezés, Papírméret, Minőség, Első oldalszám) 2. Margók 3. Fejléc és Lábléc (a fejléc és lábléc szerkesztésére itt van lehetőségem) 4. Lap - Nyomtatási terület: csak a kijelölt tartományok kerülnek kinyomtatásra, - Nyomtatandó cím (pl. a táblázat fejléc sorai) - Nyomtatás (cellarácsokkal, jegyzetekkel, próbanyomatként, fekete-fehéren, sor és oszlopazonosítókkal, nyomtatási sorrend, Nyomtatás

beállításai: Ugyanaz, mint a Fájl/Nyomtatás párbeszédablak. Nyomtatás megszakítása: Mégsem gombbal vagy az ESC Nyomtatás ikonra való kattintással : ilyenkor nem jelenik meg a nyomtatási ablak, a nyomtatás azonnal elkezdődik. Munkakörnyezet testreszabása: Eszközsorok cseréje: * Nézet/Eszköztárak menü használatával. Amelyik eszköztárra szükségünk van, kapcsoljuk be az előtte lévő jelölőnégyzetet. (billentyűzetről a jelölőnégyzetet a SPACE gombbal tudjuk bekapcsolni vagy kikapcsolni.) * A munkaterületen megjelenő eszköztárakat a címsoruknál fogva vihetjük a kívánt helyre. Ikonok eltávolítása: * Nézet/Eszköztárak/Testreszabás menü megnyitása. * Ikonra rámutatunk az egérrel, az egér bal gombját nyomva lehúzzuk a munkalapra, az ikont eltávolítottuk az eszközsorból. Saját eszközsorok összeállítása: * Nézet/Eszköztárak/Testreszabás menü megnyitása. * Eszköztár neve ablakban nevet adunk a eszköztárunknak. * Ha

az egyéni gombra kattintunk, akkor a megjelenő ikonokból válogathatunk. De ezeket az ikonokat betolhatjuk bármelyik korábban már aktívvá tett eszközsorba is. * Az eredeti helyzetet az alaphelyzet gombra való kattintással állíthatjuk vissza. Az alkalmazásablak funkcionális egységeinek ki/be kapcsolása: 51 * Eszközök/Beállítások * Lehetőségek: Látvány, Számolás, Szerkesztés, Áttérés, Általános Egyéni listák, Diagram, Szín, Basic általános, Basic formátum fülre való kattintás után a megfelelő beállításokat megtesszük pl. a Látvány ablakban lehet kikapcsolni a cellarácsokat, a Megjelenítés részben lehet beállítani, hogy látszódjon-e a Szerkesztőléc, Állapotsor, Jegyzetjelölő, Infó ablak. Az Objektumok részben azt, hogy az objektumok látszanak, helyük látszik, rejtve maradnak. Az Ablakbeállítások részben lehet beállítani, hogy látszódjanak-e a sor és oszlopazonosítók, görgetősávok, munkafüzetlap-fülek

stb. Az Általános ablakban lehet beállítani a hivatkozási stílust, az új munkafüzetben megnyitandó lapok számát, alapértelmezett font és betűméret nagyságát, munkakönyvtár helyét stb. 12. A szoftverek csoportosítása A szoftverbeszerzés szempontjai Ismertesse a szoftverüzemeltető feladatait! Szoftverek főbb csoportja: - rendszer szoftverek (operációs rendszerek) - fejlesztői programok (program készítési környezetek) - alkalmazói szoftverek - segédprogramok (pl. fájlkezelő, tömörítő, víruskereső programok stb) - felhasználói programok - szövegszerkesztők - kiadványszerkesztők - adatbázis és táblázatkezelők - grafikai programok - prezentáció-készítő programok - oktató programok - tervezői rendszerek - kommunikációs programok - játék programok - stb Szoftverek fekhasználhatósága: Egyedi szoftverek: megrendelésre készülnek Kereskedelmi szoftverek: pl. Windows 2000 Shareware szoftverek: egy ideig szabadon

használhatók, bizonyos idő után regisztráltatni kell. Freeware szoftverek: korlátlan ideig használható szabadon, de a szerzői jogokról nem mondanak le a készítők. Public domain szoftverek: teljes szabad terjesztésű és felhasználású programok. Demo szoftverek: bemutató célra készültek, néhány funkció nem működik ált benne. Szoftverbeszerzés szempontjai: - Felhasználói igények. Hardver lehetőségek. Betanítási idő. Kompatibilitás a már meglévő munkánk felhasználásához. Feldolgozási sebesség. Program által nyújtott lehetőségek. Szoftvergyártók által nyújtott egyéb szolgáltatások. Szoftverüzemeltetői feladatok: − rendszerkonfigurálás − lemezegységek szoftver felépítésének ellenőrzése, javítása, a mágneses réteg ellenőrzése − a merevlemez töredezettségének időszakonkénti megszüntetése − a számítógép és egyes részegységeinek tesztelése, azonosítása 52 − − − − − − − −

− hardvert tesztelő, hibáinak felderítő programok kezelése, eredményeinek értékelése vírusok, víruskeresés, védekezési stratégiák tömörítések, kitömörítések végzése adatok archiválása a merevlemezen lévő felesleges dolgok törlése installálás szükség esetén újrainstallálás, partícionálás, formázás segédprogramok használata kézikönyvek használata Mutassa be a Windows kellékek programcsoport szolgáltatásait! Parancssor elindítja a DOS-hoz hasonlító karakteres parancssori vezérlő képernyőt Intéző fájlkezelő ablak Jegyzettömb szövegszerk. Wordpad szintén (itt már minimális formázás is lehetséges) Számológép (calc) na mi lehet? (normál, tudományos) Paint rajzprogram bitképekhez Mappák Játékok passziánsz meg egyéb csudák Kisegítő lehetőségek képernyő-billentyűzet, nagyító, stb. Kommunikáció hálózati beállítások, Internet beáll., netmeeting, stb Rendszereszközök rendszer info,

karaktertábla, bizt. Másolat, lemez karbantartás, töredezettségmentesítés Szórakozás hangerőszabályzó, médialejátszó, cd lejátszó Hogyan épül fel egy táblázat, milyen elemei vannak? Mi a cella, mi lehet a tartalma? Az Excel egy táblázatkezelő program. Az Excelben a táblázatokat munkalapokon tároljuk A munkalapokat munkafüzetben tároljuk. Sorok, oszlopok, cellák és tartományok: A táblázat sorokból és oszlopokból áll. Alapesetben a sorokat számokkal, az oszlopokat betűkkel azonosíthatjuk. Egy adott sor és egy oszlop metszéspontját cellának nevezzük A cellákat sor és oszlopazonosítóival adjuk meg (pl. C3) A több cellából álló területet tartománynak nevezzük. A tartomány lehet összefüggő, ilyenkor a bal felső és jobb alsó cellákkal hivatkozhatunk kettősponttal elválasztva (pl. A3 : C6) Ha nem összefüggő tartományra hivatkozunk, akkor a négyzet alakú tartományokat pontosvesszővel választjuk el egymástól (pl.

E3:E6;E9:F10). A cellákba beírható tartalom: • • adat A cellákba a billentyűzetről bármilyen információ bevihető. Szám mindaz ami számmal vagy + és – jellel kezdődik. A bevitel után a számok jobbra igazítva jelennek meg. Dátum esetében fontos, hogy a végére ne tegyünk pontot. Szintén jobbra igazítva jelenik meg Szövegek is bevihetők a cellákba. Ha számot szeretnénk szövegként bevinni, a szám elé egy aposztrófot kell írni. függvény előre elkészített számítási műveletsorozat. Tartalmazhat értékeket, relációkat és egyéb műveleteket, paramétereket. Szintaktikája: =függvénynév(argomentum;argomentum) Pl: =SZUM(A2:C4;45) 53 • függvények egymásba is ágyazhatóak: =KEREK(SZUM(A2:C4;45);2) képlet A számításokat képletekkel is elvégezhetjük. A képletek közös jellemzője, hogy = jellel kezdődnek A képletek tartalmazhatnak állandó értékeket (pl. = (2+3)*4), vagy más cellákra vonatkozó

hivatkozásokat (pl. =(A1+B1)*C1), vagy akár függvényeket is (pl. =SZUM(D2:E4)*0,12) A cellákban nem a képlet, hanem az er edmény jelenik meg. A képlet az úgynevezett szerkesztőlécen olvasható. A szerkesztőléctől balra található a cellacím visszajelző Milyen szövegszerkesztő programokat ismer, mik ezek előnyei, hátrányai? Milyen általános szolgáltatásai vannak egy szövegszerkesztőnek? DOS-os (karakteres felületű) pl. Word 55, Word 60, Ékszer, Edit, Word Perfekt, Context Hátránya: szövegszerkesztés közben általában nem a nyomtatónak megfelelő lépet látjuk. Előnye: kis méretű, gyors, WINDOWS-os (grafikus felületű) pl. Notepad, Wordpad, WinWord, Macromedia FreeHand WYSIWYG = " Ahogy látod, azt kapod " Hátránya: nagy méret, Windows kell hozzá Előnye: az adatok más Windowsos alkalmazásokba is átadhatók. Szövegszerkesztők főbb szolgáltatásai: Szövegszerkesztési alapok: új dokumentum létrehozása szöveg javítása,

keresése, cseréje képernyő beállítása dokumentum zárása, mentése szövegrészek kijelölése, másolása, mozgatása, beillesztése rövidítés-szótár, gyorsszöveg használata nyomtatás előkészítése, nyomtatási kép Egyszerűbb formátum beállítások: betű formátum: típus, méret, szín, vastagítás, dőlés, aláhúzás, indexelés, betűköz bekezdés tulajdonságok: behúzások, igazítások, térközök, soremelések szegélyek, keretek, árnyékolás készítése tabulálás és beállításainak változtatása felsorolás Összetett formátum beállítások: fej- és lábléc készítése, oldalszámozás beállítása szakasz beállítások hasábok létrehozása Speciális szolgáltatások, automatizmusok: helyesírás ellenőrzés, szóelválasztás táblázat készítése, módosítása körlevél készítése tartalomjegyzék készítése képek beillesztése A szövegszerkesztő programok abból a szempontból, hogy melyik rész elvégzéséhez van

több, fejlettebb szolgáltatásuk, tovább csoportosíthatók: - szerkesztő programok (elsősorban tartalom kialakítása, formázásra ált. nincs lehetőség) - szövegszerkesztő programok (általános célú programok) - kiadványszerkesztők (elsősorban a megjelenítés az erősségük, mint nevük is mutatja nyomdai előkészítésre használatosak) 54 13. Ismertesse a számítógép indítási lehetőségeit, bootolási folyamatát, és a setup alapvető beállítási lehetőségeit! Indítás Bekapcsológombbal  Alaplaptól függően: Egér mozgatás Billentyűkombináció (pl. kód beütése) Távoli indítás hálózaton keresztül Automatikus indításidőzítéssel A számítógép bootolási folyamata és a setup beállítási lehetőségei: 1.) ROM-BIOS/ RAM-BIOS (Basic Input Output System - Alapvető Be és Kimeneti Rendszer) az alaplapon található a ROM/RAM chippekben. A különböző típusú hardver elemekhez biztosít többé-kevésbé szabványos

felületet. A számítógéppel együtt szállítják. Az operációs rendszerek is a BIOS-ra építkeznek A BIOS feladata a számítógép hideg és meleg indítása. Hideg indítás=bekapcsolás, meleg=reset A BIOS-ban tárolt program futtatásával éled fel a számítógép. POST = teszt program A teszt program feladata a PC hardver összetevőinek tesztelése, alapműködéséhez szükséges paraméterek beállítása, melyek a 2.) CMOS RAM-ba kerülnek Ezt követően a BIOS kezdeményezi a már lemezen található operációs rendszer betöltését a operatív tárba. A BIOS ilyenkor megvizsgálja, hogy valamely lemezegység (A:, C:, egyéb) tartalmaz-e indítható operációs rendszert. 3.a) A beállított meghajtók aktív partíciójából próbálja betölteni az operációs rendszer indító programját Keresi a BOOT rekord-ot. A BOOT rekord (boot szektor) 512 bájt hosszúságú gépi kódú program Feladata az operációs rendszer moduljainak betöltése és elindítása.

Lehetséges hibaüzenetek: • No System Disk or Disk Error. (Nem rendszerlemez, vagy lemezhiba) • No Rom Basic System halted. (nem találja az aktív partíciót vagy betöltő rekordot Oka: valószínűleg a partícionálásnál nem gondoskodtunk a DOS partíció aktívvá tételéről.) • Missing operating system. (nem talált op rendszert) • Hiányzó NTLR (nem talált vezérlőt az NTFS rendszerhez) Ha nincs hibaüzenet, akkor a BIOS az IO.SYS-t és az MSDOSSYS-t, ill a többi rendszerfájlt keresi b) AT típusú gépeknél un. SETUP program is elindítható még az o perációs rendszer betöltődése előtt, általában a D EL gomb megnyomásával. Ez egy akkumulátorral ellátott áramköri egység, így kikapcsoláskor nem vész el a tartalma. Ha az akkumulátor kimerül, akkor ki lehet cserélni Általános beállítások Standard CMOS Dátum/idő beállítása-rendszeridő Lemezmeghajtók beállítása kézzel, v. autodetect Floppylemez meghatározása: méret,

kapacitás Bootolás leállítása: soha, minden hibánál, billentyűhibán kívül bármikor Advanced CMOS Boot device sorrend: beleértve a floppyt, CD-t, LAN kártyát, ZIP drive-t is Integrált eszközök (pl. hangvezérlő, lan, stb) beállítása Portok beállítása: (pl. soros, párhuzamos, USB, Midi) memóriacímek, megszakítás, tiltás Meghajtó vezérlők (IDE) beállítása: tiltás engedályezés Power management Indítási funkciók, készenléti üzemmód, meghajtók kikapcsolása PCI/PNP Slotok beállítása: tilt/eng, memóriacímek, megszakítás, auto Frequency/voltage Órajel és áramellátás a CPUnak, AGP-nek, PCI-nak Ram-nak 55 4.) winexe betöltése elindul az op.rendszer, felülírja a hardverkezelő programokat, leteszteli, majd elindítja a hálózati bejelentkezést. Indítás a konfigurációs file-ok feldolgozása nélkül: Még a grafikus felület betöltődése előtt (a progi a képernyő alján írja is) F8 billentyűt kell nyomni. opciók •

Csökkentett mód • Rendszertöltés naplózása • VGA üzemmód engedélyezése • Legutolsó működő konfiguráció visszatöltése (ha rögzítve volt) • Címtárszolgáltatások visszatöltése (tartományok visszaállítása) • Hibakeresés • Normál üzemmód Milyen formázási műveletek végezhetők a bekezdésen, ismertesse ezek módját! A Wordben bekezdés alatt olyan szöveget, ábrát, objektumokat (például egyenletek vagy grafikonok) vagy más elemeket értünk, amelyek után bekezdésjel áll. Minden alkalommal, amikor megnyomjuk az ENTER billentyűt, egy bekezdésjelet szúrunk be a dokumentumba. Ha nem látjuk a jelet a képernyőn, kattintsunk a Standard eszköztár Mutat/Rejt ¶ gombjára. A Word csak a kijelölt bekezdéseket formázza Ha meg akarjuk változtatni egy bekezdés formázását, jelöljük ki, majd formázzuk a kívánt módon. Nem kell kijelölnünk a bekezdés teljes szövegét, csak vigyük a kurzort a bekezdésre, vagy jelöljünk ki

a bekezdésből valamennyi szöveget. Bekezdés formázásakor a teljes bekezdést formázzuk Időt takarítunk meg, ha stílusok segítségével formázzuk a bekezdéseket Ha a kijelölt bekezdést stílus felhasználásával formázzuk, valamennyi bekezdésformátumot egyetlen lépéssel változtathatjuk meg: a betűtípust és betűméretet, a sortávolságot, az igazításokat, a szegélyeket és az árnyékolást stb. Amikor új dokumentum gépelését kezdjük, a Word a dokumentumot Normál stílusúra formázza. Ez az alapértelmezés. A Word külön stílusokat biztosít a címsorok, szövegtörzsek és egyéb elemek formázásához is. Címsor formázásához jelöljük ki a címsort, majd válasszunk egy címsorstílust a Stílus listából. A Word az összes címsorstílus formázását egyetlen lépésben végzi el. Az új bekezdés formátuma megegyezik az előző bekezdés formátumával Amikor az ENTER billentyű megnyomásával új bekezdést nyitunk, a Word az

előző bekezdés formátumát átviszi az új bekezdésre is. Ha az első bekezdésünk formátumát elképzelésünknek megfelelően alakítottuk ki, és folytatjuk a gépelést, minden további bekezdés ehhez igazodik. A bekezdés formátumát a bekezdésjel "tárolja" A bekezdésjel nem egyszerűen a bekezdés végét jelzi, hanem a bekezdés formázását is tartalmazza. A bekezdés áthelyezésekor vagy másolásakor a kijelölést ki kell terjeszteni a bekezdésjelre is, különben elveszítjük a bekezdés formázását. 56 Szöveg igazítása (zárása) A Word alaphelyzetben a bal margóhoz igazítja a szöveget. Ez azt jelenti, hogy a szövegsorok a bal margónál vonalban állnak egymás alatt, a jobb oldalon viszont egyenlőtlen hosszúságúak (balra zárt szabadsoros). A négyféle sorigazítási (zárási) lehetőség: balra zárt, jobbra zárt, középre zárt és sorkizárt. Szövegbehúzást háromféle módon érhetünk el: • A bekezdést gyorsan

behúzhatjuk a bal margótól, ha rákattintunk a Formázó eszköztár gombjaira, vagy megnyomjuk a gyorsbillentyűket. Hasonló eredményt kapunk, ha kijelöljük a Formázó eszköztár Stílus mezőjében a Normál behúzás stílust. • Húzzuk a vonalzón a behúzásjelző mutatókat. Ezek a kijelölt bekezdések vagy a kurzort tartalmazó bekezdés behúzását jelölik. • A behúzást a "Bekezdés" párbeszédpanelben is megadhatjuk a k iválasztott mértékegységben. Például behúzhatunk egy ábrát 15 ponttal a bal vagy a jobb margótól Sortávolság A Word egyes (normál) sorközre van beállítva. A bekezdések sortávolságát gyorsbillentyűk segítségével, vagy a Formátum/Bekezdés menüből beállíthatjuk 1,5 soros vagy dupla sortávolságra is. A kiválasztott sortávolság a kijelölt bekezdés vagy a kurzort tartalmazó bekezdés minden sorát érinti. ⇒ A sortávolság változtatásához: 1. 2. 3. 4. Jelöljük ki azt a bekezdést, amelynek

a sorközét meg akarjuk változtatni. A Formátum menüből válasszuk ki a Bekezdés parancsot. Jelöljük ki a "Behúzás és térköz" fület. A "Térköz" alatt a " Sorköz" mezőben jelöljük ki a kívánt sortávolságot. Ha a "Sorköz" mezőben a Legalább vagy a Pontosan elemet választjuk ki, gépeljük be vagy jelöljük ki a "Mérték" mezőben a sorköz értékét. Bekezdések közti térközök • Ha a b ekezdések elé vagy mögé térközt szeretnénk tenni, az ENTER billentyű megnyomása helyett (amellyel üres bekezdést adhatunk a szöveghez) válasszuk ki a Formátum menü Bekezdések parancsát. 1. 2. 3. 4. Jelöljük ki azt a bekezdést, amelynek a térközét változtatni szeretnénk. A Formátum menüből válasszuk ki a Bekezdés parancsot. Jelöljük ki a "Behúzás és térköz" fület. A "Térköz" alatt az "Előtte" és "Utána" mezőbe gépeljük be vagy

jelöljük ki a kívánt értékeket, majd nyomjuk meg az "OK" gombot. A bekezdések behúzását, a szöveg igazítását margók között vagy a tabulátorpozíciók beállítását a Formázó eszköztár gombjaira kattintással vagy a vonalzó mutatóinak húzásával végezhetjük el. Sok bekezdésformátumot beállíthatunk gyorsbillentyűkkel is, a következő táblázat szerint. Finomabb beállításokhoz, vagy ha egyszerre több formátumot szeretnénk megváltoztatni, használjuk a Formátum menü Bekezdés parancsát. Bekezdésformázás gyorsmenüje A gyakran használt formázó parancsokat gyorsmenüből is kiválaszthatjuk. A gyorsmenü megjelenítéséhez kattintsunk a bekezdésre az egér jobb gombjával, vagy nyomjuk meg a billentyűzeten a SHIFT+F10 billentyűkombinációt. Szegély és mintázat A bekezdésnek adhatunk szegélyeket, ill. egyedi háttérszínt Elérés: Formátum-Szegély és mintázat 57 Szegélynél meghatározzuk a sz. színét,

stílusát(vastagság pontban, dupla, szaggatott, stb), majd a megfelelő gombra kattintva meghatározzuk helyét (pl. fent, jobbra, stb) Mintázatnál lehet színárnyalatot, vagy rasztermintát választani. Mindkét funkció a bekezdés határáig terjed, azaz befolyásolja a behúzás, térköz, stb. Milyen területeken alkalmazható a multimédia? Milyen hardverfeltételei vannak a multimédiás alkalmazásoknak? Multimédia: különböző információ-hordozók együttes megjelenítése a számítógépen. Információ megjelenítési módok: szöveg-, kép-, hang-, mozgókép információ. Multimédiás megjelenésről beszélünk akkor, ha valamely számítógépes program ezeket az információ-hordozókat kombinálva használja. Hardverfeltételek: megfelelő méretű memória és háttérkapacitás, gyors processzor (Pentiumtól), legalább VGA minőségű grafikus kártya, hangkártya, hangszóró CD ROM olvasó, Hol alkalmazható: játék, szórakozás, oktatás,

lexikon, ismeretterjesztés. Olvasd el a könyvet, vagy tudsz mondani példákat biztosan Te is. Programok: a multimédiás állományok lejátszásához általában szükségünk van valamilyen működtető programra is. Ilyen a Windows médialejátszó programja, de a legtöbb multimédiás alkalmazás telepítéskor a kezeléshez szükséges szoftvert is telepíti. Multimédiás állományok: Mozgófilm animáció MIDI hang Digitalizált hang kép Mpeg, AVI FLA, FWS MID, RMI VOC, WAV BMP, CDR, GIF, JPG szöveg DOC, TXT, RTF Milyen diagram típusokat ismer? Soroljon fel néhány példát, hogy melyiket mikor használná! A diagrammal grafikus úton lehet ábrázolni a munkalap bármely táblázatát. Fogalmak: adatsor: a diagramban szereplő összetartozó adatok csoportja. kategória: különálló mért értékek, vagy az adatokat összefoglaló közös ismérv. X és Y tengely: az X tengely a diagram alján, hoszanti irányba fut, és többnyire kategóriákat jelenít meg. Az

Y tengely a diagram szélén függőlegesen halad fölfelé, és az adatsorbeli értékeket mutatja. A sávdiagramon felcserélődik a szerepük. Fajtái: terület, sáv, oszlop, kör, vonal, összetett, 3D oszlop, torta, perec, szalag stb. M indig az ad atok ábrázolására leinkább alkalmas diagramot kell kiválasztani. Diagramkészítés menete: 1. ábrázolandó adatok tartományának kijelölése - Ha csak lehet az adatokkal együtt jelőljük ki a hozzájuk tartozó fejléceket is. - Az adatok és a fejlécek között ne legyenek üres oszlopok és sorok. - Az összesen sorokat csak ha feltétlenül szükséges, akkor vegyük bele a többi adattal a táblázatba. 2. grafikon helyének kijelölése: 58 - eszközsor DiagramVarázsló gombjára klikkelés. 3. DiagramVarázsló elindulása után 4 lépésben elkészíteni a grafikont • típus megadása • adattartomány, adatsorok megadása(oszlopfej), az adatok oszlop, vagy sor szerint forgatjuk. • Címek, Tengelyek,

rácsvonalak, jelmagyarázat, érték mutatása, adattábla • objektum helye (adott munkalapon, másikban, másik munkafüzetben). 4. grafikon átméretezése: a legoptimálisabb méretre igazítás a grafikon szélein lévő apró fekete kockák segítségével egérrel. 5. grafikon mozgatása: keret megfogása az egérrel és a grafikont a kívánt helyre lehet mozgatni 6. Grafikon formázása: a grafikonra történő dupla kattintás után a menüsor megváltozik Ezen keresztül utólag lehet jelmagyarázatot fűzni a grafikonhoz, új adatokat felvinni, címeket beszúrni, színezni stb. A grafikon egyes elemei változtathatók úgy is, hogy az el emre kattintunk kétszer, a k ijelölés után már formázható. Diagramtípusok: Oszlop Halmozott oszlop 100%-ig halmozott 3D Sáv Halmozott 100%-ig halmozott 3D Grafikon Kör pont Szalag terület felület robbantott kör Torta Perec Sugár Oszlop hasonló értékekcsoportok megjelenítése, pl tanulók tanárgyankénti

értékelése Sáv ugyanez az értékek felől nézve Grafikon valamely érték időbeni változása, pl benzinár alakulása 2004-ben Kör megoszlás ábrázolása, pl ki menyiben részesül a cég jutalomalapjából 14. Logikai műveletek, igazságtáblák Műveletek végrehajtási sorrendje Logikai műveletek és igazságtábláik NOT (nem) p i h ¿ h i p x 0 1 ¿ y 1 0 1 0 xVy 1 1 1 0 y 1 0 1 0 x∧y 1 0 0 0 x 1 0 OR (vagy) - akkor hamis, ha mindkét bemenet hamis. p i i h h q i h i h pVq i i i h x 1 1 0 0 AND (és) - akkor igaz, ha mindkét bemenet igaz. p i i h h q i h i h p∧q i h h h x 1 1 0 0 XOR (kizáró vagy) - akkor igaz, ha a bemenetek eltérőek. p q p∧q x y 59 x∧y i i h h i h i h h i i h 1 1 0 0 1 0 1 0 0 1 1 0 Műveletek végrehajtási sorrendje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Zárójelek () Függvények Egy operandosú operátorok: pl NOT Multiplikatív operátorok: pl. pl *,/,AND Additív operátorok: +,-,OR,XOR Relációk:

<,>,<=,>=,=,<>, Balról jobbra való haladási szabály. Ismertesse az új operációs rendszer telepítése előtti feladatokat, és a telepítés lépéseit. Egy új operációs rendszer telepítése előtt előkészítjük a merevlemezünket a fogadására. Ehhez szükség szerint FDISK-kel kialakítjuk a merevlemezen a partíciókat, majd az operációs rendszer első telepítő lemezéről, vagy a telepítő CD-ről elindítjuk a setup.exe programot Windows 98-tól már bootolható CD-n található a setup, amely varázsló segítségével telepíti az op. Rendszert Előtte érdemes a korábbi Win rendszereket törölni. • Partíció létrehozása (teljes terület, vagy része) • Formázás • Telepítő fájok kicsomagolása rögzítése ideiglenes fájlba • Rendszer analízálása, eszközök beállítása • Szükséges fájlok felmásolása • Újraindítás, beállítások tesztelése • Felhasználói beállítások (óra, billentyűzetkiosztás,

stb., Win98-tól automatikusan felismeri, ill szgép név, rendszergazda név, jelszó) • Ideiglenes fájlok törlése, véglegesítés, telepítő CD kivétele • Újraindítás, első bejelentkezés • További – nem települt, vagy alapbeállítással települt – eszközök telepítése (mindegyik után újraindítás) Ha egyszerre több operációs rendszert szeretnénk gépünkre telepíteni, akkor használjunk az I ndítási listát: Vezérlőpult-Rendszer-Speciális-Indítás gomb. Megadhatjuk az al apértelmezettet, ill hogy meddig legyen elérhető a lista (mp). A telepítést megkönnyíti a Windows Plug And Play funkció, mely automatikus hardverfelismerést jelent. Bizonyos Windows összetevők telepítésére később is van lehetőségünk: 1. a Programok hozzáadása tulajdonságai párbeszédpanelen lévő Windows Telepítő lap megnyitásához. 2. Az Összetevők listában kattintsunk a hozzáadni vagy eltávolítani kívánt összetevőkre • Az összetevő

valamennyi részének hozzáadásához jelöljük be a hozzá tartozó jelölőnégyzetet. • Az összetevő valamennyi részének eltávolításához töröljük a jelölést a jelölőnégyzetből. • Az összetevő egyes részeinek hozzáadásához vagy eltávolításához kattintsunk a Részletek gombra, a kívánt részek kijelöléséhez vagy kijelölésük törléséhez pedig kattintsunk a megfelelő jelölőnégyzetekre. Megjegyzések • A Programok hozzáadása tulajdonságai párbeszédpanel Windows Telepítő lapjának másként történő megnyitásához kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, kattintsunk a Vezérlőpult parancsra, kattintsunk duplán a Programok hozzáadása ikonra, majd kattintsunk a Windows Telepítő fülre. Ha a Windows telepítéséhez CD-t használtunk, a Telepítő kéri, hogy helyezzük be azt a meghajtóba. 60 Hogyan tud adatot bevinni a cellába és ennek mik a szabályai? Milyen típusú adatokat használ a

táblázatkezelő? Adatok Az aktuális cellába tetszõleges adatot beírhatunk. A beírás végét az Enter leütése, pipa ikon a szerk lécen, vagy valamelyik kurzormozgató nyíl lenyomása jelzi. Ezután a cella tartalma már az új érték lesz Ha a cel la tartalmát utólag módosítani szeretnénk rá kell állni a módosítandó cellára, majd a s zerk. lécrbe kattintunk. Javítjuk részben vagy teljesen a cella tartalmát majd az Enter lenyomásával érvényestjük a változtatást. Amennyiben javítás közben meggondoljuk magunkat az Esc billentyûvel kilépünk a szerkesztésbõl. Ilyenkor megmarad az eredeti cellatartalom Tetszõleges cellára pozícionálva annak tartalma a Del billentyûvel törölhetõ. Adattípusok A gép az adatok típusát rögtön felismeri és azokat már annak megfelelõen jeleníti meg. A szövegeket balra, a számokat valamint az i dõ és dátum adatokat jobbra igazítja, a logikai adatok és az eg yéb üzenetek pedig csupa nagybetûvel,

középen jeleníti meg. A számadatok (külön formázás nélkül) csak számjegyeket, tizedesvesszõt és elõjelet tartalmazhat. A dátum adatok megadására több mód van ezt a dátum formázásával lehet megadni. Legegyszerûbb formája éé.hhnn (a nap után nem szabad pontot tenni) A dátumot sorszámként értelmezi az E xcel, az el sõ 1900.0101 az utolsó 20781231 Az idõt az Excel 0 és 1 közötti törtszámként értelmezi a legegyszerûbb megadási mód óó:pp Speciális formátum még a százalék, pénznem, tört, tudományos formátum, ahol megfelelő betüjelekt illeszt be, ám továbbra is szám formátumként kezelhető. Ezen az elven alapul az Egyéni formátum is, ahol kód segítségével hozható létre új formátum. Kódok: 0 szám 9 szám(nem kötelező) # szám, vagy szóköz < kisbetű > nagybetű @ szöveg & szöveg(nem kötelező) pl.: cella tartalma: 4,2 formátumkód: 0,00" darab" megjelenése a cellában: 4,20 darab A logikai

adatok az igaz és a hamis kisbetûvel írva. Az ezektõl különbözõ adatokat szövegként értelmezi. Ha a formátumon változtatni szeretnénk egyéni formátumot kell megadnunk a cellának. Kifejezések Kifejezések készíthetõk adatok mûveleti jelek és függvények felhasználásával. A kifejezések írását mindig egy = jel beírásával kell kezdeni. Ha sikerül helyesen megadni a kifejezést az E xcel a képlet eredményét jeleníti meg a cel lában. Magát a képletet csak a s zerkesztõsorban lehet látni Ezért egy kinyomtatott táblázatnál nem dönthetõ el egy celláról, képletet, vagy számot tartalmaz-e. A használható mûveleti jelek numerikus és dátum típusú adatokra: +,-,*,/,^. Szöveges adatok összefûzésére az & jel használatos. A kifejezések cellahivatkozásokat is tartalmazhatnak (pl:=C6*5/H3). Celláformázás párbeszédpanel, szám formátum A Szám formázása párbeszédablak tartalmazza az elõre definiált formátumleíró

stringeket és itt tudjuk megadni a saját formátumleírónkat is. A választható kategóriák a következõk: Mind Egyéni Az összes formátumleírót listázza Az általunk megadott formátumok. A kiválasztott formátum után „” között leírt szöveg megjelenik a cellában mint formátum, nem változtatva a cella értékén és adattípusán 61 Szám Általános célú formátumok Dátum Dátum formátumok Idõ Idõ formátumok Százalék Százalék formátumok Tört Közönséges tört formátumok Tudományos Normál alak formátum Szöveg Szöveg formátum Pénznem Pénznem formátum Egyéni saját formátum Kód mezõben jelenik meg a kiválasztott formátum a Minta mezõben az aktuális cella a formázás után hogyan fog kinézni. Ismertesse a képernyőmaszkok (űrlap) tervezésének szempontjait, felhasználóbarát képernyő készítés szempontjait az ön által használt adatbázis-kezelőben! Az űrlapokat az adatok könnyebb bevitelére,

visszakeresésére használjuk. Az űrlap egy adatbeviteli maszk, ahová akár parancsgombokat is feltehetünk és így kényelemesebben használható. 1. 2. 3. 1. 2. 3. 4. 5. Űrlap elkészítésének a menete: A tábla vagy lekérdezés kialakítása, amelyre űrlapot készítenénk. Az űrlapvarázsló/tervező segítségével az űrlap elkészítése. Ha módosítani szeretnénk, tervező nézetben tovább finomítjuk az űrlapot. Űrlapok típusai: Egyoszlopos: Csak egyetlen rekordot jelenít meg egyszerre. Táblázatos: Több rekordot jelenít meg táblázatban. Diagram: Az Excelhez hasonlóan diagramot készít és jelenít meg. Fő/Segédűrlap: Az űrlap elemei között egy újabb űrlap van. Autoűrlap: U.a mint az első, de nem szólhatunk bele az elkészítésébe A táblafelirat az űrlapfelirattal megegyezik. Az űrlapvarázsló használata: Az űrlap fülre kattintás után meg kell adnunk, hogy melyik táblából illetve lekérdezésből szeretnénk űrlapot

készíteni. A következő lépésben meg kell adnunk, hogy mely mezők szerepeljenek az űrlapon A stílus megadása után már csak az űrlap címét kell megadni. Ez jelenik meg az űrlap címsorában és az űrlapfejléc is ebből alakul ki. Az űrlapfejlécben vannak a mezőnevek és ott olvashatók az űrlap felirata. Az űrlaptörzsben vannak az adatmezők, míg az űrlap lábléc üres. A kész űrlapon a beviteli mezők között a TAB, míg a rekordok között a CTRL+PageDown/Up billentyűkkel mozoghatunk. Az űrlaptervező használata: Űrlap létrehozása tervező nézetben parancs. A nyers űrlapot kijelölve (vonalzók találkozásánál, fekete négyzet) Nézet-Tulajdonságok panel. Itt állíthatjuk be minden űrlapobjektum tulajdonságait: formátum, adatok, események. Elsőként az adat fülre kattintva megadjuk a rekordforrást (lek, táb) Nézet/Mezőlista parancs segítségével be/kikapcsolhatjuk a mezőlistát, majd ott válasszuk ki és vontassuk át az űrlapra

a kívánt mezőket. A meglévő mezők a kijelölés után a DELETE gombbal törölhetők A feliratok és a beviteli mezők átméretezhetők. Ha duplán kattintunk a felirat ablakba, a szövegük átírható Az egyes mezők típusát is megváltozathatjuk jobb gomb segítségével (pl. beviteli mezőből listapanel) A tervezést segítő eszközsorok: Objektum kijelölés: Mindig bekapcsolt állapotú, ezáltal tudunk egy kattintással kijelölni. Vezérlőelem varázsló: ha telepítve van, akkor varázsló segít az összetett objektumok szerkesztésében (pl listapanel) 3. Címke: Az űrlaptervben megadhatunk egy téglalapot, ahol egy feliratot helyezünk el 4. Beviteli mező: Adat bevitel helye, vagy valamilyen számított kifejezés értékét, táblában nem szereplő értéket írathatunk ki vele. 5. Választókapcsoló csoport: Feliratokhoz jelölőket rendel, mely segítségével meghatározott adatok vihetők fel (1,2,3,.) úgy, hogy csak egyetlen érték választható 1.

2. 62 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. Váltógomb: A bal egérgomb nyomva tartása mellett megrajzoljuk, majd beleírjuk a feliratát. A Tulajdonságok panel Mező vagy kifejezés sorában beállítható, hogy hova rögzítse az adatot. Értéke Igaz vagy Hamis, vagy numerikus (1, 2). Választókapcsoló: mint előbbi. Jelölőnégyzet: szintén. Kombinált lista: Egy legördülő listát jelenít meg, melyen keresztül új értékek is bevihetők a megfelelő mezőbe. A lista elemeit magunk írhatjuk be, vagy megjeleníthetünk kapcsolódó táblából is adatokat, mely estben a másik tábla kulcsa is rögzítésre kerül (kapcs. Integr) Beállíthatjuk, hogy a választható értékek mellett újak is bevihetők legyenek. Lista: Normál lista létrehozása, csak a listában lévő adatok közül választhatunk, új nem vihető be. A lista elemeit magunk írhatjuk be, vagy megjeleníthetünk kapcsolódó táblából is. Diagram: mint Excelben. Segédűrlap

létrehozása: egy másik űrlap beágyazása egy keretbe. Ha van kapcsolat a két adatforrás között, a két űrlap adatai szinkronizálódnak (egyező adtok egyszerre jelennek meg mindkét objektumon). Objektumkeret: OLE (nem adatszerű) objektum elhelyezésére szolgál (pl. kép) Az Eszközkészletből kiválasztjuk az objektumot. Megrajzoljuk az objektum helyét Kötött objektumkeret: Az adatbázis táblában levő OLE objektumot helyez el (a rekordok léptetése során cserélődik). Vonal: Vonal elhelyezése az űrlapon. Téglalap: négy vonal oldaltörés: Új képernyő vagy nyomtatásban új oldal kezdetét jelenti. Parancsgomb: esemény létrehozása akcióra (pl. kattintás) Eszköz zárolás: Ez az ikon tartja aktív állapotban valamely vezérlő ikont, amíg egy másikat nem választunk ki. Lista és kombinált lista: Hatékonyabb az adatbevitel, ha az adatokat listából választhatjuk ki. Ilyen pld az évfolyam és a csoport Ebben az esetben nemcsak a listában

szereplő adatok vihetők fel. Több a többhöz kapcsolat: A több a többhöz kapcsolat kezeléséhez be kell iktatni egy táblát. Például a hallgatók és a nyelvek kapcsolat ilyen. Az illesztő tábla beillesztése után már csak egy a többhöz kapcsolat van a tábla mindkét oldalán Az illesztő tábla áll két kapcsolómezőből és adatokból, melyek ismétlődnek. A fő és segédűrlap: Amikor egy rekordhoz több másik rekord is tartozhat, használjuk ezt az űrlap típust. 15. Új programok telepítése Windows alá A Windows testre szabása Rendszerkarbantartás Windows alatt. Lásd: 1.b és 8a Hogyan lehet nagyméretű táblázatokat, több táblázatot kezelni? Hogyan tudja más táblázatok adatait használni? munkalapok Nagyméretű adathalmazt érdemes több, kisebb táblázatra osztani, melyeket külön munkalapokon tárolunk el, pl. egy cég bevételét évekre lebontva tároljuk munkalapokon Így elérhető a párhuzamos munka is, hiszen az egyes

táblázatok külön szerkeszthetőek, saját címkével rendelkezhetnek, sorbarakásuk, váltás a lapok között gyorsan elérhető a rács alján levő fülek segítségével. Adatok rendezése Nagy mennyiségű adat esetén lényeges lehet a szisztematikus adatelrendezés. Így könnyebben átlátható, kereshető, szerkeszthető a tábla, és a hibák is könnyebben észlelhetőek. Kivitelezése: lásd 8d Szűrés Ha nincs feltétlenül szükség rá, hogy egyszerre az összes adatot lássuk, vagy csak egy megadott feltételnek eleget tevő adatokat akarjuk látni/szerkeszteni, érdemes szűrőt bekapcsolni. Ha más táblában akarjuka kiszűrt adatokat felhasználni, irányított szűrést végezzünk. Kivitelezése: lásd 8d 63 Keresés Ahelyett, hogy állandóan végiggörgetjük a teljes táblázatunkat, érdemesebb használni a keresés parancsot, mely segítségével megtalálhatjuk a keresett adatot, vagy részletét. Szintén praktikus az es etleges módosítás

egyszerű elvégzésére, ha a keresés-csere funkciót használjuk. Szerkesztés-keresés (CTRL+I) parancs. A megtalált részt a cseréli gombbal módosíthatjuk, kereshetünk soronként, oszloponként, értékekben, képletekben, megjegyzésekben Külső hivatkozások Adatainkat összefésülhetjuk munkalapjaink között, ha külső hivatkozásokat alkalmazunk. Ilyenkor a megszoktt címzések helyett (pl. C2), az a dott munkalap címét is feltüntetjük (pl Munka1!$C$2) A hivatkozott cellákban történő módosulásokat automatikusan követi a hivatkozó cella. Ezt a funkciót úgy is használhatjuk, hogy az egyik m.lapon kijelöljük a cellákat, majd vágólapra másoljuk Átváltunk a másik m.lapra, belekattintunk a cél cellába, majd szerkesztés-irányított beillesztés parancsot választjuk A panelen kiválaszthatjuk, hogy mit emelünk át (képlet, érték, formátum, stb.), majd kattintsunk a csatolás gombra Az Excel automatikusan beilleszti a külső hivatkozást.

Milyen formázási műveletek végezhetők karaktereken, ismertesse ezek módját? Betűtípus: (font) betűk alakja, vonalvezetése, írásképének aránya. Betűtípusok csoportosítása írásképük alapján: - talpas: (serif) a betűknek talpa van, amely vezeti a szemünket és rajta tartja a sorokon. pl Times New Roman CE - álló: (san serif) talpatlan betű, egyszerű formájú, elsősorban címeknél vagy kiemeléseknél alkalmazott betűtípus. pl Ariel CE - kaligrafikus: (dísz és reklám betűk) pl. Brush Script MT Betűméret: (font size) - nyomtatásban történő megjelenési mód szerint: - bittérképes betűk (bitmap font) A betűk alakját előre képpontonként megrajzolt formában tárolják, rácson elhelyezett pontokból épülnek fel. Szabadon nem méretezhetők - vektoros, vagy skálázható: (scalabre font) Ezeknél a betűk megrajzolásának módját rögzítik, nem a betű képét, így a betű matematikailag leírt egyenesek illetve görbék eredménye.

Megjelenítésnél a program mindig újra kiszámítja. Fokozat nélkül szabadon méretezhetők Ezek a True Type fontok A két T azt jelenti, hogy csak akkor jelenik meg, ha a Programkezelő/Vezérlőpult/ Betűtípusok/TrueType engedélyezzük. Betűstílus (normál, dőlt, félkövér, aláhúzott) - betű stílus különlegességek: aláhúzás, szó aláhúzás, dupla aláhúzás, pontozott aláhúzás, áthúzás, szín, kis- és nagybetű, alsó- és felsőindex betűszín aláhúzás stílus (szagatott, kétszeres, szóaláhúzás,stb.) és szín különlegességek felső/alsó index, kiskapitális, nagybetűs, stb. Betűköz (normál, ritkított, sűrített) Elhelyezés (emelt, süllyesztett) Effektusok szöveg animálása (fényreklám, villódzás, stb) Formátum megváltoztatásának módozatai: 1.) Formázás eszköztárral: ikonokkal 2.) Menüből: Formátum / Betűtípus Ismertesse az Internetes e-mail címek felépítését! Mit tartalmaz az e-mail fejléce? Milyen

szabályokat kell betartani e-mail írásakor? E-mail funkciói: - fájl/üzenet küldése egy másik felhasználónak 64 - saját postaláda, benne a levelek addig tartózkodnak ott, még el nem dobjuk - félrecímzéskor (nem létező címzett) hibaüzenet hatására a küldött anyag visszajön (a szerverünkre is érkezik belőle egy példány) - adatbázisokban is kereshetünk vele - programok, képek, digitalizált faxok továbbítása levélként - könyvek, kiadványok is letölthetőek. Szabályok: - ha egy mód van rá, a kompatibilitás miatt egyszerű (formázatlan) szövegfájlt küldjünk vele (mivel nem tudhatjuk pontosan, hogy levelezőpartnerünk milyen programot használ. Ez viszont csak akkor lehet lényeges számunkra, ha például nem Windows alatti levelezőprogramot használunk; mivel létezik olyan e-mail-ezésre használatos alkalmazás, melynek segítségével egyetlen gombnyomással átalakíthatjuk a kapott levelet egy másik ország

kódtáblájának megfelelően (lsd. Netscape Mail - encoding menüpont) - a másik felhasználó címét csak tőle tudhatjuk meg - be kell tartanunk az ún. Internet Etikett szabályait, vagyis ne küldjünk olyan információt, amiről nem győződtünk meg alaposan; tartózkodjunk a durva kifejezésektől, ne küldjünk kéretlen reklámokat. - mindig törekedjünk a legegyszerűbb megfogalmazásra - használhatunk érzelmi állapotaink kifejezésére ASCII-karaktereket, a g yakran használt illemformákra (pl. köszönés, üdvözletek) angol rövidítéseket Programok: - PMAIL (DOS, UNIX, MAC) - EUDORA LITE (WIN) - PEGASUS MAIL (WIN, magyar) - Outlook Express (WIN, magyar) - DPG (DrótPostaGalamb - magyar) Címzési mód: username@hostname.domainname Az username a feladó e-mail postafiókszáma, bejelentkezési neve, azonosítója. A hostname a címzett e-mail postafiókszáma, bejelentkezési neve, azonosítója. A domainname az országkód vagy szervezet kódja A levél

tartalma mindig egy fejléccel kezdődik, ahol az alapvető információkat megtudhatjuk a levéllel kapcsolatban: From: szerző/feladó címe To: címzett címe Subject: levél tárgya Date: szerzés dátuma Reply-to: ha válaszként érkezett egy levelünkre 65 CC: az itt felsoroltak kaptak belőle másolatot BCC: nyilvánosságra nem hozott másolat (ilyenkor tranzakcióhiba miatt nem kerül példány a szerverünkhöz!!!) Message-Id: levél azonosítója Resent-From: postafiók, ahonnan a levél a végső címzetthez érkezett Priority: fontosság Sender: küldő fél (pl. titkárnő) Refences: egyéb hívatkozott üzenetek Encrypted: index a titkosítói kulcs táblázatba 16. A számítógépes hálózatok részei Ismertesse a hálózatokban használt hardver eszközöket. Soroljon fel hálózati protokollokat A számítógépes hálózatok részei: • számítógépek • vezérlő elektronika - hálózati kártyák - hub (passzív eszköz) - repeater (elektronikus

eszköz, torzult jelek felismerését helyreállítását, és újraidőzítését végzi) - router (meghatározza a hálózaton átáramló adatcsomagok útvonalát) - bridge (azonos architektúrájú, de különböző protokollok alapján működő alhálózatok összekapcsolását lehetővé tevő eszköz) - switch (kommunikációs útvonalat épít fel) - modem (telefonvonalon történő adatátvitel) • csatlakozási felületek • átviteli közeg - kábel - T elágazó - lezáró - patch panel (felhasználói gépek felöl bejövő kábelek rendezését szolgálja) - patch kábel (fali hálózati csatlakozó és a számítógép hálózati kábelének csatlakozója közti összeköttetést biztosítja. • vezérlő egység (szerver) • működtető program (Novell Netware, Windows 2000, UNIX) Hálózati protokollok: adatátviteli szabályok A hálózati protokollok rétegzõdnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy egyes protokollok csak a kapcsolat megteremtésével foglalkoznak

vagy valamilyen alacsony szintû funkcióval bírnak. Más protokollok ezen alsóbb szintû protokollok szolgáltatásait felhasználva nyújtanak valamilyen magasabb rendû szolgáltatást az õket igénybe vevõ felsõbb szintû programoknak. ISO/OSI modell: 7 rétegű hálózati modell ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) OSI (Open System Interconnection) Alkalmazási réteg ÁBrázolási (megjelenési) réteg EGYeztetési (viszony) réteg ÁTviteli (szállítási) réteg HÁLózati réteg ADatkapcsolati réteg FIzikai réteg NetBEUI <-> <-> <-> <-> <-> <-> <-> Alkalmazási réteg ÁBrázolási (megjelenési) réteg EGYeztetési (viszony) réteg ÁTviteli (szállítási) réteg HÁLózati réteg ADatkapcsolati réteg FIzikai réteg 66 A NetBEUI (NetBIOS Extended User Interface – Kiterjesztett NetBIOS felhasználói felület) kis munkacsoportokban vagy helyi hálózatokban használható. NetBIOS-átjáró és a NetBEUI

-ügyfélprotokoll telepíthető valamennyi Windows 2000 operációs rendszert futtató távoli elérést biztosító kiszolgálóra, és a legtöbb Windows hálózati ügyfélre. A korábbi Windows NT távoli elérést biztosító ügyfélprogramok, a LAN Manager távoli elérést biztosító ügyfélprogramok, az MS-DOS távoli elérést biztosító ügyfélprogramok és a Windows for Workgroups távoli elérést biztosító ügyfélprogramok használhatják a NetBEUI -protokollt. A NetBEUI nem teszi lehetővé az útválasztást, a protokoll beállításához mindössze a számítógépnév megadása szükséges. TCP/IP Transmission control protocoll/intrnet protocoll. Intreneten használható, eltérő hardver és oprendszert használó hálózatok közti adatátviteli protokoll. Hálózatok összekapcsolására, adatforgalom irányítására szolgál A TCP/IP protokollt a rendszer alapértelmezett hálózati protokollként telepíti, ha a Windows 2000 Telepítő a telepítés

során hálózati kártyát talál a rendszerben. Egy TCP /IP hálózaton IP-címet kell rendelni az ügyfelekhez. Az ügyfelek számára biztosítani kell névszolgáltatást, vagy névfeloldást biztosító módszert. IP-cím hozzárendelése a hálózati és telefonos kapcsolathoz A Windows 2000 operációs rendszerben Windows TCP /IP-hálózaton távoli elérést biztosító kiszolgálóhoz kapcsolódó távoli számítógépekhez IP-címet rendel a kiszolgáló. Az IP címet biztosíthatja automatikusan a DHCP, vagy kiválasztható a távoli elérést biztosító kiszolgáló számára fenntartott statikus tartományból. Egy adott IP-cím használata esetén a Windows 2000 távoli elérést biztosító kiszolgálót úgy kell beállítani, hogy lehetővé tegye speciális címek igénylését. Névfeloldás hálózati és telefonos kapcsolatok számára Az IP-címen kívül a hálózati és telefonos kapcsolat felépítéséhez szükséges egy olyan mechanizmus, amely a

számítógépneveket hozzárendeli az IP-címekhez. Windows 2000 hálózaton négyféle névfeloldás használható: DNS, WINS, szórásos névfeloldás, valamint a Hosts és Lmhosts fájlok használata. Internetes eszközök A Windows 2000 FTP-t (File Transfer Protocol) és Telnet funkciót tartalmaz. Az FTP karakteres segédprogram, amely lehetővé teszi az FTP-kiszolgálóhoz való csatlakozást és a fájlátvitelt. A Telnet grafikus alkalmazás, amely lehetővé teszi a távoli számítógépekre való bejelentkezést és a parancsok kiadását oly módon, mintha a felhasználó a távoli számítógép billentyűzeténél ülne. FTP, Telnet és korábbi Internet-szabványokra épülő más programok az Interneten és kereskedelmi forgalomban is beszerezhetők. PPP Point-to-Point protokoll. Szabványos protokollok olyan készlete, amely lehetővé teszi a különböző gyártóktól származó távelérést biztosító szoftverek együttműködését. A PPP használatára

alkalmas kapcsolat képes arra, hogy távoli hálózatokat hívjon bármely szabványos PPP-kiszolgálón keresztül. A PPP azt is lehetővé teszi a Windows 2000 Server operációs rendszert futtató számítógép számára, hogy hívásokat fogadjon és hálózati hozzáférést biztosítson más gyártók PPP-szabványnak megfelelő, távelérést biztosító szoftverének. A PPP-szabványok olyan speciális szolgáltatásokat is biztosítanak, amelyek a régebbi szabványokban (például SLIP), nem állnak rendelkezésre. A PPP számos hitelesítési metódust, illetve az adattömörítést és a titkosítást is támogatja. A PPP legtöbb megvalósítása lehetővé teszi a bejelentkezési folyamat automatizálását Mi a prezentáció, milyen felhasználási lehetőségei vannak, milyen szolgáltatásokat nyújt az ön által használt program? A számítógépen előre elkészíthetjük, megtervezhetjük előadásainkat, elkészíthetjük fóliáinkat, diáinkat.

Szolgáltatásai: Az elkészített bemutatók eltárolhatók, módosíthatók, később felhasználhatók. Rendelkezésre állnak a szövegszerkesztésnél megszokott lehetőségek. 67 A bemutatók minősége sokkal jobb, mint egy hagyományos fóliáért. Előre elkészített ábrákat, mintákat helyezhetünk az oldalakra. Egyszerűen tudunk a megjelenítendő adatokból diagramokat is készíteni. A szövegek megjelenítése időzíthető, a dián lévő feliratoknak nem kell egyszerre megjelenniük. Változatos, animálható szövegmegjelenés. A bemutatókból könnyen készíthetünk nyomtatványt is. A bemutatókra hangokat, animációt, videorészletet is helyezhetünk. Használata: A teljes bemutató diákra tagozódik. A diákon a szöveget szövegdobozba helyezzük el Használhatunk tervezősablonokat, melyeken már előre rajta van a szövegdoboz, a kép helye, a diagram helye stb. A megjelenő paneleken magunk választhatjuk ki a nekünk tetsző elrendezést A diára

képeket, ábrákat, hangokat helyezhetünk el. Animálni lehet a szövegrészek megjelenését, különböző animálási effektusok beállítására van lehetőség. A diák közötti áttűnés is többféleképpen beállítható, megadható, hogy vetítés során egy-egy dia mennyi ideig legyen látható. Soroljon fel néhány kiadványszerkesztő szolgáltatást, ami a szövegszerkesztőjében is elérhető! felület Nyomtatási nézet, nagyítás, vonalzó, ablak felosztása parancsok sablon készítése, vágólap, visszavonás oldalszámozás, oldalbeállítás, nyomtatóbeállítás szöveg Fontkészlet, térköz, pozíció Bekezdésigazítás, hasáb, iniciálé, tördelés, stílus kép Szövegdoboz, wordart, Kép, rajzelemek(vektorgrafika) Részletek: 1.c, 4c, 5c, 6a, 8c, 9c, 11c, 13b, 15c A számítógépes vírusok fajtái. Soroljon fel néhány jelet, ami vírusfertőzésre utal? Milyen védekezési óvintézkedéseket tenne? Soroljon fel néhány vírusirtó

programot, ismertesse a használatukat, szolgáltatásaikat! Vírusok fajtái: Boot vírusok:A lemezek boot szektorába telepednek be, onnan töltődnek a memóriába minden egyes bekapcsoláskor. (plONEHALF) rendszerindításkor ne hagyjunk lemezt a meghajtóba! Programvírusok: - Hozzákapcsolódó: hozzákapcsolódnak a futtatható állományokhoz, amikor elindítjuk őket. (pl GETTO2000) - Trójai: elbújik, kifelé nem mutat változást. Macrovírus: WORD, EXCEL. ACCESS állományok fertőző vírusai Férgek és Trójaiak: A férgek is szaporodnak, de a vírusokkal ellentétben nem programokat fertőznek meg, hanem az a céljuk, hogy egyre újabb és újabb gépekbe jussanak be. A Trójai programok betörve gépünkre adatokat, kódokat szereznek, vagy vírusokat telepítenek. E két csoport nem kifejezetten vírus, mégis „kártevő” programok. 68 Megelőzés: - ismeretlen elemezek kihagyása rendszeres ellenőrzés víruskeresővel v.kereső frissítése tűzfal

Vírusszűrők: F-PROT F-MACRO PANDA VIRUSBUSTER (Magyarországi fejlesztő csoport terméke) mail@vbuster.hu NORTON ANTIVIRUS MCAFEE (SCAN) www.vbusterhu Vírusfertőzésre utaló jelek: - állományok hossza megnő - állományok eltűnnek - memória csökken - lemezre vissza akar írni - megmagyarázhatatlan lefagyások - nem ismeri fel a meghajtót - oda nem illő szövegek megjelenése - eszköztár, menüsor megváltozik 17. Ismertesse a Windows memóriakezelésének elveit, beállításait! (Hagyományos, virtuális memória) fizikai memória kezelése két részből áll: convencional (hagyományos): általában 640 kb, az alaplapra integrált, rendszereszközök használják extended (kiterjesztett) 1Mb-tól, külön kártyán csatlakozik, bővíthető, minden más program használja. A windows induláskor betölti a megfelelő címekre a rendszerkezelő programokat. Ezután betöltődnek a további programok, melyek a rendszerhez kellenek (pl. víruskereső) Ha futtatunk

egy programot, az is a kitrejesztett memóriába kerül. A memória állapotáról és leterheltségéről infot ad a feladatkezelő (CTRL+ALT+DEL), itt a fizikai és a virtuális is nyomon követhető. A virtuális memóriájának kezelése Ha a számítógépen nagyon lecsökken a RAM memória és az aktuális feladat végrehajtásához több szükséges, a Windows 2000 merevlemez-területet használ RAM szimulálására. A Windows 2000 operációs rendszerben ennek a neve Virtuális memória, gyakran hívják lapozófájlnak is. Hasonlít a UNIX rendszerben használt swap fájlra. A virtuális memória lapozófájljának (helyesen a pagefilesys) a telepítés során létrehozott, alapértelmezés szerinti mérete másfélszerese a RAM méretének. A virtuális memória használata optimalizálható, ha a területet több meghajtó között osztja meg, és különösen hatékony, ha eltávolítjuk a lassabb vagy nehezen hozzáférhető meghajtókról. A virtuálismemória által

elfoglalt terület úgy optimalizálható a legjobban, ha a lehető legtöbb fizikai merevlemez-meghajtóra osztjuk szét. A meghajtó kiválasztásakor tartsuk szem előtt az alábbi irányelveket: - Próbáljuk meg elkerülni, hogy a lapozófájl és a rendszerfájlok ugyanazon a meghajtón legyenek. - Ne tegyük a lapozófájlt hibatűrő meghajtóra, például tükrözött kötetre vagy RAID-5 kötetre. A lapozófájloknak nem szükséges hibatűrőnek lenniük, és egyes hibatűrő rendszerekben lassú az adatírás, mert az adatot több helyre írja. - Ne tegyünk több lapozófájlt ugyanannak a fizikai lemezmeghajtónak különböző partícióira. Beállíthatjuk a vezérlőpult-rendszer-teljesítmény panelen: fájl helye, min., max mérete 69 Ismertesse a fájl, könyvtár és lemezműveleteket az Ön által tanult Windows rendszerben! Lásd: 1.b, 3b, 7b, 8a Mit nevezünk szimbólumnak, milyen szimbólumot használt az Ön által tanult szövegszerkesztőben? Hogyan

illeszthetünk be egy szövegbe szimbólumokat és képeket? Dokumentumunkba olyan szimbólumokat szúrhatunk be, mint pl. az ¼és a A beilleszthető szimbólumok típusa a rendelkezésre álló betűkészletektől függ. Például az alapértelmezett szimbólum-betűkészlet (normál szövegnél) tartalmazza a törtszámokat (¼), a nemzetközi karaktereket (Ç, ë) és a nemzetközi valutaszimbólumokat. (font, jen) A beépített Symbol betűkészlet tartalmaz nyilakat, felsorolásjeleket és tudományos szimbólumokat. További szimbólum jellegű betűkészleteket is használhatunk (mint például a Wingdings), melyek dekoratív szimbólumokat tartalmaznak. Speciális karakter beszúrása A szöveg igényes megjelenését olyan speciális karakterek beszúrásával emelhetjük, mint például a gondolatjel (), a három pont (), vagy a nem törhető szóköz. Szimbólumok beszúrása 1. Kattintsunk a dokumentumban arra a helyre, ahová a szimbólumot be szeretnénk szúrni. 2.

Kattintsunk a Beszúrás menü szimbólum parancsára, majd a Szimbólumok fülre. 3. A Betűtípus mezőből válasszuk ki a kívánt betűtípust. 4. Ha a szimbólumot közelebbről szeretnénk megtekinteni, kattintsunk rá. 5. Kattintsunk duplán a beszúrni kívánt szimbólumra. Képek beszúrása: 5.c Ismertesse az Ön által tanult adatbázis-kezelő programban az űrlapok használatának jelentőségét és lehetőségeit (űrlap típusok, űrlapkészítés, mezővédelem az űrlapon)! Lásd: 14.d 18.a Jellemezze a CD-t, DVD-t (felépítés, típus, kezelés, alkalmazás)! Optikai tárolók CD. Az optikai rendszerekre jellemző, hogy az írás és olvasás lézersugárral történik. Nevüknek megfelelően optikai eljárást használnak (fényvisszaverődés, polarizáció, fényszórás, fénytörés) az adatok írására és olvasására. Az optikai tárolók négy olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a mágneses technológia fölé helyezik őket. Először

az optikai tárolókra a hihetetlenül nagy tárolási sűrűség jellemző. Ennek oka, hogy a fény sokkal kisebb felületre fókuszálható, mint a mágneses tárolók elemi tárolófelülete. A jelenleg elérhető sűrűség kb tízszerese a merevlemeznek, és a várható fejlesztések 100-szoros sűrűséget jeleznek előre. Második előnyös tulajdonság az élettartam. Az optikai tárolók élettartamát évtizedekben mérik. A következő jellemző az adathordozó ára. Az optikai adathordozó előállítási költsége általában alacsony, az árat lényegében a lemezen lévő programok, adatok, zeneszámok és egyéb információk piaci értéke határozza meg. Végül az optikai adathordozó cserélhetőségét kell kiemelni. A cserélhetőség nagyobb adatbiztonságot jelent, hiszen a használaton kívüli lemezt zárt helyen tárolhatjuk. Miért nem szorítja azonnal ki az optikai tároló a 70 mágnesest? Ennek két komoly oka is van. Az első a ROM rövidítésben

(Read Only Memory - csak olvasható memória) keresendő. A CD - írók nagyon terjednek, és az áruk is rohamosan csökken, de a széles körű elterjedést még gátolja a viszonylag magas ár a mágneses tárolókhoz képest. A másik komoly ok az adatok elérési sebessége. A CD -k adatátviteli sebessége még az 50 - szeres sebességű meghajtónál is messze elmarad a több fejjel olvasó-író, gyorsabban forgó merevlemezétől. A CD optikai tároló, mint rendszer két részből áll: az információt rögzítő adathordozóból, melyet CD-nek neveznek, és az adatok felírására vagy olvasására szolgáló eszközből, melyet az adathordozón lévő adatoktól függően meghajtónak vagy olvasónak (pl. CD-DA, Photo CD) hívnak Nem írható CD (CD-ROM) A CD-ROM-ról, mint a neve is mutatja csak olvasni lehet az adatokat. Az információkat egy spirál alakú, belülről kifelé induló barázdákkal ellátott sáv tárolja, amelyet a gyártáskor sajtoltak bele. A

barázdát pit-nek, a fényvisszaverő lapot land-nak nevezik A lézersugár letapogatás közben vagy visszaverődik vagy nem. Egy CD-ROM manapság 650-800 Mbyte kapacitású Egyszer írható CD (CD-R) A normál CD-ROM olvasó ezt a fajta CD-t is tudja olvasni, azonban az íráshoz szükség van egy CD-írónak nevezett eszközre is. A gyártás során a CD-R-t még nyers formában bocsájtják forgalomba, azaz a közepétől spirál alakban kifelé indulú barázdált sávok találhatók meg rajta. A barázdák vezetik majd az írófejet Megjelenik a CD-R-en egy fényáteresztő felvevő réteg, és egy arany réteg Íráskor a fényáteresztő réteg felhólyagosodik, így az arany réteg, az olvasás során letapo gató lézersugár csak egy részét tudja majd visszaverni. Így tudják itt is tárolni a digitális jeleket. Többször írható, olvasható CD (MOD) Az adatok felírásánal keveredik a mágneses és optikai elven működő tárolási mód. Egy olyan mágnesezhető

réteggel van bevonva az eszköz, amely szobahőmérsékleten nem magnetizálható. Ellenben a lézersugár hatására azzá válik Ezután egy mágnes segítségével a forró anyag szerkezete a tárolandó információk alapján megváltozik. Amikor kihűlt az anyag, már olvasható is DVD A DVD ugyanúgy néz ki, mint egy CD lemez, 2x0,6 mm vastag, 120 vagy 80 mm átmérőjű, polikarbonát hordozóból kialakított szendvicsszerkezet, amely típustól és kapacitástól függően mindkét oldalról olvasható, és több információs réteggel is ellátható. A DVD alaptípusok: A DVD-Video ROM típusú szabványát 1996. szeptember 13-án fogadták el Megjelenése új korszakot nyit a filmipar és a televíziózás területén, a néző a ma létező moziénál és videónál magasabb szintű szolgáltatást kap. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kép (MPEG-2) és a hang (Dolby AC-3) minősége jelentősen javul, másrészt a néző interaktív kapcsolatba kerülhet a rendszerrel

azáltal, hogy például több kameraállásból is nézheti a filmet. A Dolby AC-3 pedig 5 független, kiváló minőségű hangcsatorna támogatásával biztosítja a környezeti - a vetített képanyagnak megfelelő - hanghatást. A DVD-Videón maximum 2x135 perc film rögzíthető, amelyet a gyártáskor is már öt szinkronnyelvvel láthatnak el. A DVD-Audio gyakorlatilag a DVD-Videóhoz nagyon közel álló nagy kapacitású optikai tároló. A szakemberk szerint az új típusú rendszer ára nem lesz több, mint a ma létező hifi minőségű rendszerek 20-40%-kal megemelt ára. A DVD-ROM kapacitását tekintve ideális adathordozó multimédia alkalmazásokhoz. Hatása a multimédia fejlődésére legalább akkora lehet, mint a DVD-Videóé a filmiparra. Ez annak köszönhető, hogy olyan tömörítési eljárások állnak rendelkezésre, amelyek a képi és a hanghatásokat a digitális rögzítés korlátai fölé emelik, s ez által a felhasználóban a természetes hatás

illúzióját keltik. A DVD-ROM másik kiemelt alkalmazási területe az egyre nagyobb tárolókapacitást igénylő alkalmazói szoftverek terjesztése. DVD-Audio A CD-Audio (1982) formátumból továbbfejlesztéséből jött létre. Kiváló minőségű (96kHz/24bit), nagy mennyiségű hang tárolására alkalmas. A formátumot ismerő lejátszók szűk köre miatt még igazán nem terjedt el DVD-Video Az LD (1980), majd a HD-LD (1992-93) formátumok továbbfejlődésével alakult ki a DVD-Video (1996) formátum. Az asztali DVD lejátszót elsősorban ennek a médiának a lejátszására tervezték DVD-ROM Első körben az 1x6, 4x6, 4x18, 4x500 és 4x100 Changer formátumok (1990-96), jelentek meg a piacon, majd rögtön ezt követően a 10-12x drive-ok (1996) határozták meg a DVD-ROM (1996) mai alakját, melyet adattárolásra alkalmaznak. leginkább nagyobb adatmennyiséget tartalmazó lexikonok, képtárak számítógépes kiadványaiként. Felhasználása megegyezik a

CD-ROM-mal DVD-R Az írható médiák között elsőként az OMDD (1985), majd az újraírható irányba is áttérő WORM (1990) 71 formátumok előzték meg a klasszikus CD-R (1995) formátum megjelenését. Röviddel ez után a ma már házilag is írható DVD-R (1997) formátum is megjelent. Ezt követte az újraírható DVD-RW, amely napjaink legfrissebb DVD formátuma. DVD-RAM A többször újraírható média elsőként az Erasable Disc (1987) néven lett ismert, melyet a VDR (1991) követett. A főleg átmeneti adattárolásra használható, csak DVD-RAM kompatibilis drive segítségével lejátszható média más rögzítési módszert használ, mint a többi DVD. Míg azok optikai rögzítésűek (ugyanúgy, mint a CD), a DVD-RAM magneto-optikai rögzítési eljárást alkalmaz, vagyis a lézersugárral felmelegített lemezre mágnesesen viszik fel az adatokat. E miatt nem tudják sem az asztali DVD lejátszók, sem a számítógépes DVD-ROM-ok olvasni. A Panasonic

által kifejlesztet formátum piaci előnyét a többi DVD formátummal szemben a sokszoros újraírhatóság biztosította. A DVD-RW formátum megjelenésével azonban a DVD-RAM komoly konkurensre akadt. Mindegyik média különböző féle digitális adattárolást tesz lehetővé. Hogy melyik média mit képes tárolni, és azt hol lehet lejátszani, a következőkben foglaljuk össze. Név Alkalmazás DVD-Video Csak lejátszható típusok DVD-Audio video és audio Formátum DVD-ROM audio Írható és olvasható típusok DVD-R/RW DVD-RAM adat, mely lehet video és audio is UDF + ISO9660 UDF Ismertesse a Windows operációs rendszer felépítését: a képernyőkép részei, startmenü, sajátgép-ablak szerepe, használata. Programok keresése, indítása Láasd: 11.b Mi a lekérdezés, mire használjuk, hogyan lehet lekérdezést létre hozni az Ön által tanult adatbázis-kezelő programban? 5.d Milyen digitális képfeldolgozó programokat ismer? Ismertesse az Ön

által tanult képfeldolgozó program szolgáltatásait! 2.b 19.a Mit jelent a lemezformázás, milyen formázási módok vannak? 8.a Programozási alapfogalmak (programnyelvek, programszerkezetek, elágazások, ciklusok). A számítástechnikában használatos nyelveket a nyelv által megoldandó probléma alapján 2 nagy csoportra oszthatjuk: • leíró jellegű nyelvek egy állandó állapotot (tényeket) fogalmazhatunk meg bennük, nem pedig cselekvést. pl HTML, VRML • (procedurális) programnyelvek algoritmikus cselekvést (tennivalók sorozatát) fogalmazunk meg bennük. Ilyen elven működnek a Neumann elvű számítógépek. Innentől nyelven elsősorban ilyen programnyelvet értünk A nyelv absztrakciós szintje alapján: • alacsony szintű nyelvek nehezebb a programírás, de a lefordítandó program közelebb áll az gép nyelvéhez (a gépi kódhoz), így nehezen hordozható (más típusú gépekre), viszont több beleszólásunk van a gépközeli dolgokba pl.

assembly 72 • magas szintű nyelvek könnyebb programot írni (pontosabban egy emberközeli probléma megfogalmazása könnyebb). A nyelv által nyújtott kényelm és az gép utasításkészlete közötti űrt a fordító/értelmező programnak kell áthidalnia. pl Java A ma is élő, legelterjedtebb általános nyelvek: • assembly o gépi kódú programozást segítő nyelv o a megírt program nehezen horozható o ma már csak az operációs rendszerek készítői, ill. a hardvergyártók programoznak ilyenben • PASCAL o eredetileg a struktúrált programozás tanulónyelvének szánták o továbbfejlesztett változata, a TURBO PASCAL a modulok, illetve ma már az OOP-t is támogatja o a valós életben a C miatt nem tudott érvényesülni, illetve a DELPHI-ben él tovább • DELPHI o alapja az objektum-orientált Turbo Pascal o fő erőssége a korszerű és hatékony vizuális fejlesztőfelület o fő korlátja, hogy egy céghez (Borland), és egy platformhoz (Windows)

kötődik • C o alacsony és magas szintű nyelvként is szokták emlegetni, mert hatékony is, könnyű is programozni o minden (fontos) géptípusra van C fordító -> (viszonylag) hordozható nyelv o régen minden általánosat C-ben írtak, ma a helyét egyre jobban átveszi a C++. Ahol megmarad, az a o rendszerprogramozás • C++ o a C nyelv objektum-orientált továbbfejlesztése o ma már a legtöbb géptípusra van C++ fordító is -> elég hordozható nyelv o napjainkban minden (általános) programot ebben írnak • Java o egy képzeletbeli (virtuális) Java-gép programnyelve o szintaktikája nagyon hasonlít a C++ -éhoz o a nyelv szabványos részét képezik a leggyakrabban kellő alapkönyvtárak, mint pl. a grafika, felhasználói felület, hálózat programozás, adatbáziskezelés o Java nyelven lehet appleteket írni, amelyek beszúrhatók HTML oldalakba is o tökéletesen hordozható o az Internet-programozás fő nyelve Algoritmus Az algoritmus olyan

pontos előírás, amely megmondja, hogy egy adott típushoz tartozó összes feladat (problémaosztály) megoldásához milyen műveleteket kell meghatározott sorrendben elvégezni (vagyis pontosan megmondja, hogy miként kell megoldani a problémát).Kívánalmak: • véges lépésszámon belűl érjen véget • egyértelmű eredményt szolgáltasson • általános: ne csak egy konkrét feladatot oldjon meg, hanem lehetőleg minél szélesebb problémaosztályt (pl. ne csak egy konkrét másodfokú egyenletet, hanem bármilyen másodfokú egyenletet) Az egyes lépésekben elvégezhető műveletek Neumann-elvű számítógépek esetében: • egyszerű utasítások: o értékadás o függvényhívás • összetett utasítások: o utasítás blokk (több utasítás egyben) o vezérlési szerkezetek (program menetének befolyásolásához használhatók):  elágazások: döntési szerkezetek  ciklusok: ismétlési szerkezetek Leírása: • algoritmus leíró nyelv •

blokkdiagram 73 • struktogram Alapfogalmak a Javascriptben Függvények Minden programozási nyelvben, így a JavaScript-ben is rendkívül fontos szerepet kapnak a függvények. A nyelv számos függvényt tartalmaz, például a korábban megismert alert() függvény is ezek közül való. A függvényeknek adhatunk át paramétereket, amelyekkel dolgozni fognak (az alert() függvény paramétere az idézõjelek között átadott szöveg volt, amit a függvény egy üzenetablakban jelenített meg). Mi magunk is írhatunk függvényeket, hogy a nagyobb, összetettebb feladatokat kisebb, jobban kezelhetõbb részekre bontsuk. Ezek a függvények szintén átvehetnek paramétereket, sõt értéket is adhatnak vissza, csakúgy, mint más progamozási nyelvekben. A JavaScript-ben írt függvények elé kötelezôen be kell írni a function kulcsszót, viszont ellentétben pl. a C++ vagy a Java függvényeivel nem kell a visszatérési értéknek, valamint a paramétereknek a

típusát megadni. Változót a var kulcsszóval, majd a v áltozó nevének megadásával deklarálhatunk. Deklaráláskor az ér tékadó operátor (=) segítségével kezdôértéket is rendelhetünk a változókhoz. Pl: var nev = 12; szekvencia folyamat (utasítások).pl <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> function szamol 1(x,y){ var eredmeny = x + y; document.write("<H2>" + x + " + " + y + " = " + eredmeny + "</H2><BR>"); } function szamol 2(x,y){ return x+y; } szamol 1(23,11); szamol 1(17,27); szamol 1(3,45); document.write("<H2>13 + 5 = " + szamol 2(13,5) + "<H2>"); </SCRIPT> szelekció választás, elágazás. A folyamat több úton mehet tovább a feltétel alapján if(feltétel) utasítások else további utasítások Pl.: <script language="JavaScript" type="text/JavaScript"> function jelsz() { if (document.mezojelszovalue==123)

{window.open("indexhtm");} else {alert("nem jó");} 74 } </script> iteráció ciklus, folyamatok végrehajtása többször. három fajtája van: elől tesztelő, hátultesztelő, növekményes Előbbinél egy szelekcióval kezdődik, másiknál végződik. Ha feltételeknek megfelelnek az értékek, a ciklus leáll Növekményesnél mi határozzuk meg, mennyiszer hajtódik végre. Pl.: <script language="javascript"> function szov() { //a hét napjait iratjuk ki {document.write("<table border=2 bgColor=#aabbcc><tr><td>H</td><td>K</td><td>SZ</td><td>CS<td>P</td><td>SZo</td><td bgColor=#ff4444><b>V</b></td></tr><tr>");} //ciklust indítunk 1-től 30-ig. for(i=1; i<30; i++) //kiiratjuk az i értékét egy cellába {document.write("<td>"+i+"</td>"); //7 naponként új tr-t (sort) kezdünk

if (i/7==1) {document.write("</tr><tr>");} else if (i/7==2) {document.write("</tr><tr>");} else if (i/7==3) {document.write("</tr><tr>");} else if (i/7==4) {document.write("</tr><tr>");}} //lezárjuk a táblázatot </script> tömb adathalmaz, mely több, kisebb elmből áll össze egy megadott szabály szerint. Elemeit számozzuk, így hivatkozunk rá. 75 Pl.: var i=0; var kep=new Array(); kep[0]="foto1.gif"; kep[1]="foto2.gif"; kep[2]="foto3.gif"; Mutassa be a vágólap használatát és jelentőségét! Objektumot/objektumokat jelöljük ki Szerkesztés/edit-másolás/copy Vagy: Szerkesztés/edit-kivágás/cut Kijelöljük a célhelyet, majd: Szerkesztés/edit-beillesztés/paste Általában elérhető jobb gomb segítségével. Néhány programnál (pl Excel, Fireworks, stb) elérhető még: Irányított beillesztés/Paste as, ahol a vágólap

tartalmát értelmezve a program speciálisan tudja beilleszteni az objektumot, pl. Excelnél csak a formátumot, vagy Fireworksnél a képet egy új rétegre, stb Vágólap-megjelenítő A Windows 2000 rendszerben a Vágólap-megjelenítő új neve Vágókönyv-megjelenítő. A Vágókönyvmegjelenítő mutatja a vágólapra másolt információt A Helyi Vágókönyvben az információ véglegesen tárolható és más felhasználókkal megosztható. A Helyi Vágókönyv a Vágókönyv-megjelenítő első indításakor megnyílik A Vágókönyv-megjelenítő használatával kapcsolatos további tudnivalókért tanulmányozza a Kapcsolódó témaköröket, vagy a Vágókönyv-megjelenítő Súgó menüjét. A Vágókönyv-megjelenítő megnyitásához kattintsunk a Start menüben a Futtatás parancsra, majd írjuk be, hogy clipbrd. Ismertesse az adatbázis-kezelés alapfogalmait (adatbázis, adatmodell, adattábla, relációs adatbázis, mező, rekord)! Lásd: 1.d, 3d, 9d, 10d, 20.

Hasonlítsa össze a parancsorientált és grafikus operációs rendszer kezelését! Segítségkérés lehetőségei. Lásd: 4.b Segítségkérés: Parancs: help, vagy parancs /? (pl dir /?) Grafikus: Súgó menü- témakör, v. kulcsszó Speciális objektumok használata (kép, rajz), hatásuk a szövegre. Csatolás és beillesztés közötti különbség. Lásd: 5.c Beszúrás-objektum-Létrehozás fájlból-csatolás bepipálva Az objektum nem kerül beillesztésre, csak hivatkozik rá, a szöveg fájl mellett tárolni kell a képet is. Beszúrás-objektum-Létrehozás fájlból Az objektum bekerül a word fájlba, annak méretét növeli. 76 Programozási alapismeretek (algoritmus fogalma, eljárások, függvények, elemi algoritmusok). Lásd: 19.b Interneten belül hogyan azonosítják a számítógépeket? Sorolja fel és jellemezze az Internet szolgáltatásait! Lásd: 2.c, 9b, 16a Azonosítás hálózatba kötött gépek egyedi azonosítószámmal rendelkeznek: IP-cím

(pontokkal elválasztott négy számjegy) PL.: 123,1224565 Azonosítás (32 bit = 4 bájt hosszúságú) • ·A osztályú hálózat: hálózat 8 bit, egyes gépek 24 bit (1-127) • ·B osztályú hálózat: hálózat 16 bit, egyes gépek 16 bit (121-191) • ·C osztályú hálózat: hálózat 24 bit, egyes gépek 8 bit (192-223) A DNS (domain name system) az IP-címekhez ún. domain-neveket rendel, ami az ember számára könnyebben megjegyezhetõ. Pl: ffiskolahu A domain-nevek szerkezete: • első szintú domain: a domain általános típusát adja (ország, szervezet stb.) • másodszintű domain: hálózat nevét tartalmazza; tovább bontható (ritkán csupán egy gép) • gépnév: annak a gépnek a neve, amely adott hálózatban található. A cím végén levő domain név az országot jelenti, kivételt képez az USA, ahol hét domain is van: edu (education/oktatás) com (communication), gov (goverment / államigazgatás), mil (military/hadsereg). net (hálózati

szolgáltatók). org (non-profit szervezet). int (nemzetközi szervezet). URL = Uniform Resource Locator (egységes erõforrás-meghatározás) 4 részbõl áll: 1. protokoll (kapcsolat típusa) 2. (tartománnyal ellátott) domain 3. fájl elérési útvonala (könyvtárak) 4. a keresett fájl npl. http://www.tfkeltehu/konyvtar-tanszek/valamihtml Itt a vége 77