Kereskedelem | Külkereskedelem » Nemzetközi kereskedelem

Nemzetközi kereskedelem      A kereskedelem szinte egyidős az ember gazdasági tevékenységével Nemzetközi kereskedelem az ókortól létezik Olcsó tömegcikkek, munkamegosztásangolok fejlesztették kima már a világgazd. léte elképzelhetetlen nemzetközi kereskedelem nélkül Nemzetközi kereskedelem: két különálló ország gazd-i szereplői között megy végbe Világpiac: a n emzetk. ker-be kerülő javak kínálata ill a velük szembeni keresletnem úgy működik, ahogy a nemzetközi piac. Nem homogén, sokszorosan megbonyolított furcsa képződmény Árukereskedelem Kereskedelmi ügyletek a világban:  Közvetlen termékcsere: barter. Pénzforgalom nélküli termékcsere  Adás-vételi ügyletek: pénz ellenében történő kereskedés  Re-export: 3 ország közötti ügylet, ahol az egyik közvetítő szerepet játszik (ő az exportőr)  Taktikai ügylet: spekuláció. Világpiaci árváltozásra számító spekuláció 

Viszontvásárlási ügylet: egyik ország gépeket, berendezéseket exportál, s vállalja, hogy a megtermelt termékek egy részét visszavásárolja  Haszonbérleti ügylet: lízing. A vásárló részletben fizeti ki az árut, s a végén a tulajdonába kerül  Bérmunka ügylet: két ország között, pl. egyik ország technológiát és nyersanyagot ad át a másiknak, aki ebből készterméket hoz létre, majd visszaszállítja az első országba, amiért bérmunkadíjat kap  Termelési és fejlesztési kooperációk: közös gyártmányfejlesztés érdekében működnek együtt Kereskedelmi politika Fogalma Ideális az export-import egyensúlya lenne, és az ezt szolgáló eszközt nevezzük kereskedelmi politikának. Vámok: a kereskedelem piaci jellegű akadályai. Befolyásolja a termékek árát Minden országnak van vámhatára. Lehet import- és exportvámkivitt termékek utáni, a helyi lakosság számára fontos termékeket érinti. Vámok hatásai: 

Piaci: ez a legfontosabb, csökken a termék iránti kereslet  Termelési: a vámmal sújtott termékek hazai termelése növekedhet  Kereskedelmi: a külkereskedelmi forgalom terelésében mutatkozik meg  Költségvetési: a vámok révén nőnek az állami bevételek Magyarország semmilyen termékre nem fizet vámot az EU-n belül. Nem vámjellegű kereskedelmi akadályok (adminisztratívak)  Mennyiségi korlátozás (kvóta): a kormány megszabja az adott áruból behozható mennyiséget  Adminisztratív előírások: minőségi, eü, biztonsági, csomagolás, stb. előírásoknak kell megfelelni  Állami megrendelés szabályozása (árubeszerzési): az állam előírja, hogy mennyit kell itthoni áruból fedezni  Állami exportkorlátozások: a kormány kényszeríti az adott szervet, hogy kevesebbet exportáljon 1947-ben létrejött egy nemzetközi kereskedelmi egyezmény: ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY Először 23 ország írta

alá. Cél egy szervezet létrehozása volt. 1995-ben átalakul: GATkereskedelmi világszervezet Létrejöttének okai: a nemzetközi ker. liberalizálása az USA-nak nyitott világpiacra volt szüksége Fő elvei:  Diszkrimináció kizárása a nemzetközi kereskedelemből  Diszkrimináció-mentesség: a legnagyobb kedvezmény elve  Viszonosság elve: a szabályozás egyértelmű, világos legyen  Nem vámjellegű ker-i akadályok felszámolása: ki kell irtani a piacidegen eszközöket  Nemzeti elbánás elve: külföldi gazd-i szereplőknek a hazai jogokat kell biztosítani  A vitás kérdések konzultációs megoldása Nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem Gazdasági, de nem anyagi javak, nem eredményeznek megfogható terméket. Végzésük vagy igénybevételük általában egy helyen történik. Csoportjai: a. Termelési szolgáltatás: árukereskedelemhez kapcsolódik, azt támogatja b. Kereskedelmi szolgáltatás c. Közületi szolgáltatás: állami

vagy közösségi szervek nyújtják, a lakosság nem anyagi jólétét szolgálják d. Személyi szolgáltatás: végső fogyasztók és háztartások részére nyújtott szolg GATS szolgáltatási módozatok 1. határon átnyúló kereskedelem fogyasztó szolgáltató 2. külföldi fogyasztó fogyasztó Külföldre utazik fogyasztó szolgáltatás szolgáltató 3. kereskedelmi jelenlét fogyasztó szolgáltatás fiókvállalt Külföldi tőkebefektetés szolgáltató 4/a. természetes személy jelenléte szolgáltatás fogyasztó Természetes személy Egyéni vállalkozó vagy cég küldötte Természetes személy 4/b. természetes személy jelenléte fogyasztó szolgáltatás Helyi szolgáltató Ideiglenes munkavállaló Természetes személy Akadályok a szolgáltatások kereskedelmében  szolgáltatások összértéke, mennyisége  árualapú korlátozása  technikai vagy adminisztratív  elosztási + hálózati hozzáférés A

liberalizáció lépései:  általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről: szabványokat ír elő GATS alapelvei: a nemzetközi gazdaság szereplőinek kedvezőbb feltételeket kell nyújtani a hazaiaknál OECD: legfejlettebb országok tartoznak ide, 60-as évektől tesz ajánlatokat EU: tagországok között 1957. szabad szolgáltatás-áramlás Termelési tényezők Nemcsak a termőföld, hanem a föld és mélye. Tőke: termelés érdekében felhasznált anyagi javak Munkaerő: mozgatja a tőkét Az információnak különösen fontos szerepe van. Javak mozgékonysága A javak áramlása akadályokba ütközik, pl. a föld nem áramlik a nemzetközi piacon Tőke: mozgékony, a gazdasági fejlődés fő mozgatója Munkaerő: a legtöbb ország korlátozza Technológia-áramlás: viszonylag szabad Információ-áramlás: nehezen korlátozható Munkaerő-áramlás Munkaképes korú személyek nemzetközi migrációja. Ha nem vállal munkát, akkor is Formái: 1.

magasan képzettek munkaerő-áramlása fejlett országok között jellemző, de nem mindig igaz Brain-drain: agyelszívás folyamata 2. alacsony képzettségű munkaerő-áramlása Fejletlenebb országokból a fejlett felé. Tömeges áramlás jellemzi (Franciaország közel 4 millió, Németország 6 millió) Van legális és illegális formája. A menekültek külön kategóriát képeznek Lehet ideiglenes (vendégmunkás) vagy tartós letelepedés. Okai: a. gazdasági: jobb megélhetés b. nem gazdasági: biztonságosabb létfeltételek keresése (pl járvány vagy katasztrófaveszély), jobb életfeltétel biztosítása, családi okok (házasság), kalandvágy, személyes érvényesülés vágya Akadályai: a. politikai tényező: küldő-fogadóország migrációs szabályai (pl. vízumok, munkavállalási, letelepedési engedély). Küldő ország korlátozása a diktatúrákban jellemző, pl. kiutazási engedély b. társadalmi tényezők: rokoni, baráti kapcsolatok révén a

társadalomalomba való beilleszkedés, és ezeket nehéz szétszakítani c. kulturális akadályok: pl nyelvtudás, vallási kötődés, ideológiai kötődés d. pszichológiai akadályok Tőke-áramlás Formái: a. működő tőke-áramlás: közvetlen külföldi beruházás A befektető olyan vállalkozást hoz létre, melyet közvetlenül irányít, vagy ellenőriz b. portfolió-beruházás: tisztán pénzügyi befektetés, a befektetőt csak a cég működése érdekli, nem biztos, hogy tartósan c. kölcsöntőke export: kölcsönök, hitelek nyújtása A felvevő ország rendelkezik felette Indítékai:  A tőketulajdonosok magasabb tőke elérésére törekednek  Kockázat csökkentése a befektetéssel kapcsolatban Specifikus indokok (működő tőke esetén):  Más ország gazdasági előnyeinek kihasználása  Állami kedvezmények kihasználására való törekvés  Az adott ország piacára való bejutás  Helyi versenytársakkal szembeni kedvezőbb

pozíciók elérése Hatásai:  Befogadó ország esetén bővülnek a gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásai  Nemzetközi fizetési mérleg javulása  Költségvetési hatás: nőnek a tőkebevételei  Foglalkoztatási lehetőségek bővülése  Fejlett technológia és ismeretek beáramlása, valamint menedzsment  Külpiaci kapcsolatok fejlődése  Növekszik az ország világgazdasági alkalmazkodóképessége Hátrányok:  A gazdaság egyes ágazatai feletti ellenőrzés elvesztése  Gazdasági szerkezet torlódása  Profit repatriálása (hazautalás) (csak relatív hátrány)  Rejtett eladósodás: Magyarország bankhitelt vesz fel külföldrőlnyílt eladósodás Ha bejön a tőke, azt nem kell visszafizetni működő tőke esetén. A tőkét küldő ország számára fellépő előnyök és hátrányok Előnyök:  Fogadó ország termelési tényezőinek ellenőrzése  Bővülhet az áruexport, pl. gyárak létesítéséhez

szükséges eszközök kivitele  Tőke-hatékonyság növekedése, pl. külföldön magasabb profitárat lehet leírni  Külső profit-forrás megszerzése Hátrányok:  Negatív pénzügyi következményekhazai gazdaságfejlesztés forrásainak szűkülése  Csökken az adott ország adóbázisaalacsony forgalmi és személyi jövedelemadó  Foglalkoztatási problémák adódhatnak  Menekülő iparágak: az üzemek nagy része külföldre települ az anyaországból  Hazai K+F kapacitás elhanyagolása  A nemzetközi verseny fokozódása  A műszaki-technikai fölény fokozatos elvesztése Műszaki fejlődés: a tudományos vívmányok termelésben való felhasználása Az újítások, vívmányok forrásai:  Professzionális K+F  Külföldi tanulmányok, újítások átvétele (vásárlás)  Nem hivatásos K+F tevékenység Minél fejlettebb egy ország, annál jelentősebb a professzionális K+F. Újító v. innovatív országok: az új

találmányok forrásai, ők vezetik be a tömegtermelésbe Követő v. imitáló országok: importálják az újításokat Technikai sivatagok: nem képes alkalmazni és átvenni a modern technikákat Technológiai szakadék: az országok közötti technikai különbség Modern technika nemzetközi áramlása  Megtestesült technológiaáramlás: gépek, berendezések, komplex üzemek  Testetlen technológiaáramlás: találmányok, eljárások  Kutatók érintkezése, személyes eszmecseréje  Ipari kémkedés  Kereskedelmi csatornákon keresztül: gépek adás-vétele, szellemi termékek kereskedelme  Működőtőke-beruházás  Nemzetközi termelési kooperáció  Stratégiai vállalati szövetség: fejlesztési együttműködés  Nemzetközi technológiai programok: állami szervezésűek, EU keretein belül zajlik Az áramlás hatásai A 19.sz végéig lehetséges volt a felzárkózás, és az élenjárók megelőzése is A 20.sz-ban gyorsul a

fejlődéstudományos, technikai forradalom A II. vh után már lassul a felzárkózás A mai világban a felzárkózás (teljes mértékben) lehetetlen Tudományos központok a. É-Amerika Az USA emelkedik ki: globális vezető szerep a K+F területén. A kiadások nagyságrendjében mutatkozik megnagyobbak, mint az utána következő 5 ország együttesen. Legjellemzőbb a K+F infrastruktúra, vezető pozíció a csúcstechnológiai iparágakban, pl. számítástechnika, gyógyszeripar, űrtechnológia. Hatalmas belső tőkepiac, magasan képzett műszaki munkaerő jellemző. b. Kelet-Ázsia Japán a vezető hatalomjó adaptációs készségűek, jó a műszaki fejlődés dinamikája. Vezető szerepet tölt be a robottechnika, szerszámgép, szórakoztatóipar. Magas a mérnökök aránya. Jó az együttműködés az üzleti világ és az állam között Kiváló a munkaerőbázis (motivált, jól képzett). Nincsenek katonai fejlesztések c. Ny-Európa Nincs kiemelkedő

állam. Fejlett Németország, Franciaország, Anglia, Svájc (gyógyszeripari nagyhatalom). Nincs egységes fejlesztési kapacitás, széttöredezik a K +F potenciál. Kevéssé rugalmas a g azdaság, de folyamatosan egységes piaccá válik Potenciálisan van lehetőség a kutatási bázis kiépítésére. Vannak élenjáró iparágak, pl kommunikációs technika területe. Nemzetközi pénzforgalom Minden gazdasági kapcsolat velejárója Pénz kialakulása Csereeszköz, sajátos gazdasági szituációhoz köthető. Kezdetben nem volt pénz, de volt kereskedelemközvetlen cserekereskedelem, ami nehézkessé tette a cserekapcsolatokat, ezért közvetítő dolognak kellett kialakulniaközvetítő árut iktattak be, amit mindenki elfogadott, pl. olaj, fémek, a közvetítő áru kitüntető szerepet kapott Tartós, könnyen tárolható árukat alkottak. Az arany általános közvetítő szerepet tölt bearany pénz Az ipari forradalom idejére kiderült, hogy ez is

gátolja a gazdasági kapcsolatok fejlődését, mert olyan gazdasági kapcsolatra került sor, hogy a tranzakcióhoz szükséges arany szállítása nehézkes volt. Elkezdik alkalmazni a papírt, helyettesítvén az aranyat Ennek önmagában nem volt értéke, hanem általános társadalmi egyezség volt mögötte. Ráírták, hogy az egyes pénzek mennyi aranyat érnek. A papírpénzt követi a bankszámla-pénz: banki könyvelésben nyilvántartott tétel Árfolyamok A világon sok árfolyamrendszer volt a. Fix árfolyamok rendszere: a valuta-árfolyam tartósan azonos, pl 1 angol font hónapok múlva is ugyanannyit ér. Ha arany pénzt használtak, akkor lehetséges, mert az arany súlyarány szerint kerül átváltásra b. 19sz hetvenes éveitől arany standard rendszer I vh után felfüggesztették a valuta aranyra való átváltását c. Rögzített, de kiigazítható: bizonyos időtávon keresztül fix, de ha szükséges, megváltoztatható. Kiigazítás: kormányközi

vagy nemzeti banki megállapodás, pl. Arany Deviza rendszer (1944-70-es évek elejéig) d. Lebegő árfolyamok rendszere: nagyjából szabadon ingadozik az árfolyam a. b. c. d. Teljesen szabadon lebegő árfolyamok rendszere Irányítottan lebegő árfolyamok: tompítja a túlzott kilengéseket Korlátozottan lebegő: előre megszabott korlátok között Sávosan lebegő: a korlát is módosulhat, van egy középérték, amitől pluszmínusz eltérhet e. Más valutához kötött árfolyam: mindig valamilyen más valutához rögzítik a. Kulcsvaluta: kiemelt fontosságú valuta b. Valutakosárhoz kötött árfolyam: van egy átlagérték, amiben több valuta szerepel más-más súllyal A mai világban a lebegő a jellemző. A lebegés okai A valuta iráni kereslet-kínálat szabja meg. Egyes országoknak szüksége lehet a másik pénzére  A ország árut importál B-ből, és A-nak fizetnie, ezért váltania kell  A ország igénybe veszi B ország szolgáltatásait 

A ország tőkét fektet be B-be  A ország munkaerőt áramoltat B-be Valuta: nemzeti fizetőeszköz, szűkebb jelentése: papírpénz formájában használt külföldi fizetőeszköz Deviza: bankszámlapénz formájában létező fizetőeszköz Árfolyamváltozás jelentése  Ha nő a kereslet, annak árfelhajtó hatása van  Ha nő a kereslet a valuta iránt, akkor nő az ára is 1 Euro = 250 Ft 1 Euro = 260 Ft Forint-leértékelődés Minden valutának van vételi és eladási árfolyama. Mindig rosszabb, mint a d eviza vétel és eladás. A valutának kettős árfolyama is van. Kötött devizagazdálkodás: mindenki csak meghatározott valutát válthatott ki évről évre Konvertibilitás: átválthatóság a. Nulla konvertibilitás b. Korlátozott: bizonyos összeghatárig váltható át c. Külső konv: korlátlanul válthatnak ki a vállalkozások valutát d. Belső konv: vállalatok és magánszemélyek korlátozottan válthatnak ki külföldi valutát. A

tőkekivitelt lehetett korlátozni Nemzetközi pénzügyi intézmények Alapjait 1944-ben fektették le (USA szerepvállalásával) Breton Woods-ban Létrejött: az arany deviza rendszer Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világbank: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Arany deviza Létrejöttének oka: nem működött az arany standard rendszer Lényege: kulcsvaluta az USA dollárértékét aranyhoz rögzítik A többi valutát a dollárhoz kötötték, a dollárt aranyra lehetett váltani. A 70-es évekig működött megbízhatóan, mára azonban megszűnt a dollár aranyra való átválthatósága