Kereskedelem | Külkereskedelem » ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés tételek, 2001

ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés tételek - 2001 1. Tétel - Ismertesse a külkereskedelem állami szabályozásának adminisztratív eszközeit. A külkereskedelem, a külgazdasági kapcsolatok szabályozása sokféle eszk-el lehetséges. Ilyenek a vámok, mennyiségi korlátozások, engedélyezési rendszerek, árfolyam –és devizapolitikai intézkedések és a korlátozó adminisztratív gyakorlatok. Ezeken kívül hatással lehetnek még a külkereskedelem alakulására az adók, termelési és beruházási támogatások, hitelezési rendszerek. Ezen eszk-k hatását tekintve megkülönböztetünk - direkt jellegű adminisztratív - indirekt jellegű pénzügyi eszközöket Adminisztratív eszközök: A direkt jellegű eszk-el a hatóság közvetlenül határozza meg a szabályozandó tényezők nagyságát. Ezek az eszk-k a kontingensek, kvóták, embargók, engedélyezési rendszerek és a devizakorlátozások. Engedélyezés: Azt jelenti, hogy a külkereskedelmi

tevékenység folytatása, vagy áruk behozatala/kivitele csak valamilyen hatóság előzetes engedélye alapján lehetséges. Ez az eljárás alkalmas a külkereskedelem számbavételére, ellenőrzésére. Összekapcsolható kontingensek/kvóták alkalmazásával. Hátrányos gyakorlatot jelent a külföldi szállítók számára Engedélyezés a hazai gyakorlatban: - tevékenységi engedélyezés - forgalmi engedélyezés - fogyasztási cikk-import globálkvótája - piacvédelmi intézkedések Tevékenységi engedélyezés: GM külön engedélye. A külker Tevékenység megkezdéséhez szükséges A különengedélyeket a kormányrendelet sorolja fel. Pl energiahordozók, nemesfémek, gyógyszerkészítmények, stb. A különengedély határozott időre vagy visszavonásig szólhat Forgalmi engedélyezés: Export/import engedélyek. A forgalmi engedélyezés meghatározott termékek exportimportjának előfeltétele Az engedélynek legkésőbb a vámkezeléskor, ill fizetéskor

kell rendelkezésre állnia. Azoknak kell az engedélyt kérni, akik külker Tevékenységet folytatnak olyan termékkel, ami forgalmi engedély köteles áruként szerepel a kormányrendeletben. Fogyasztási cikk-import globálkvótája: A fogyasztási cikkek importjára vonatkozó kereteket nevezzük globálkvótának. Egy-egy naptári évre állapítják meg, és a külker. hatóság félévekre vonatkozóan rendelettel teszi közzé A globálkvótás fogyasztási cikkek importja forgalmi engedély köteles. Ennek kiadása pályázati rendszerben történik. Piacvédelmi intézkedések: Akkor kerül rá sor, ha Mao. Területére olyan nagy mennyiségben, ill olyan körülmények között hoznak árut, hogy az, a hazai termelőket kárral fenyegeti. Mennyiségi korlátozások és tilalmak: Ez jelenti a külkereskedelem szabályozásának legközvetlenebb eszközét. Általában az importban alkalmazzák olyan céllal, hogy a behozatal ne haladjon meg érték ill. mennyiségi ÁVF -

Nemzetközi üzletszervezés 2001. 1 határt. A mennyiségi korlátozások kontingensek vagy kvóták megállapításában jutnak kifejezésre. Mennyiségi korlátozásra akkor kerül sor, ha súlyos gazd-i problémák megoldására más eszk-k. hatástalannak bizonyulnak Devizaszabályozás: Ha a nemzetközi fizetési és tőkekapcsolatok állami szabályozása döntően adminisztratív eszkel történik, kötött devizagazdálkodásról beszélünk. Jellemzőidevizahatóság létrehozása, a hazai fizetőeszk. Konvertibilitásának hiánya, kötelező árfolyamok előírása A nemzetközi fizetéseket a devizahatósági engedélyéhez kötik. A devizaszabályozás lehetővé teszi a külkereskedelembe való beavatkozást. Hazai devizaszabályozás: - Devizamonopólium: a devizagazdálkodás hazánkban állami monopólium, melyet az állam a devizahatóság és a devizagazdálkodási szervek útján gyakorol. Központi szerve az MNB - Devizatörvény: A devizajogi szabályok

az 1996. jan 1-én életbe lépett devizatörvényből származnak. - Devizabelföldi és devizakülföldi: A devizarendelkezések alanyai a devizabelföldiek, de hatályuk a deviza-külföldiek tevékenységére is kiterjed. Devizabelföldinak minősül: • Érvényes szem. Igazolvánnyal rendelkező természetes személy • Vállalkozás, aminek székhelye belföldön van, ill. külföldi vállalkozás belföldön működő telepe A vámszabad területi társaságok deviza-külföldinek számítanak. Devizarendelkezések tárgyai: - valuták - devizák - vagyoni értékek, ha külföldi elem kapcsolódik hozzájuk - forint bizonyos esetekben Devizaszabályozás speciális elemei: - forint konvertibilitása1996-tól életbe lépett devizaszabályozás - hazautalási és bejelentési kötelezettségvállalkozói devizaszámla. A külföldön szerzett konvertibilis devizát megszerzéstől számított 8 napon belül hazai bankhoz kell utalni. A nemzetközi tevékenységet

folytató vállalat választhat, hogy a devizát vállalkozói devizaszámlára helyezi, vagy forintra váltja. - A valuta/deviza vásárlás és átutalás szabályaA valuta és deviza forint ellenében hazai pénzintézettől szabadon megvásárolható. - Külkereskedelmi szerződés és fizetés pénznemepénznem konvertibilis forintszámla - Fizetési feltételre vonatkozó előírások ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 2 2. Tétel - Ismertesse a külkereskedelem állami szabályozásának pénzügyi eszközeit A külkereskedelem, a külgazdasági kapcsolatok szabályozása sokféle eszk-el lehetséges. Ilyenek a vámok, mennyiségi korlátozások, engedélyezési rendszerek, árfolyam –és devizapolitikai intézkedések és a korlátozó adminisztratív gyakorlatok. Ezeken kívül hatással lehetnek még a külkereskedelem alakulására az adók, termelési és beruházási támogatások, hitelezési rendszerek. Ezen eszk-k hatását tekintve

megkülönböztetünk - direkt jellegű adminisztratív - indirekt jellegű pénzügyi eszközöket Pénzügyi (indirekt) eszközök: Az indirekt csoportba tartozó eszk-k áttételen keresztül hatnak azáltal, hogy megváltoztatják a gazd-i élet szereplőinél keletkező jövedelmek nagyságát. Ilyenek a vám, az adók, a szubvenciók és az árfolyam-politikai intézkedések. Az árfolyam: Az árfolyam a külföldi fizetési eszk-k hazai pénzben kifejezett ára. Az árfolyam nagysága, változása, változásának iránya hatással van a külkereskedelem alakulására. A nemzeti valuta leértékelése, leértékelődése rövidtávon – változatlan export-és import mellett – exportfokozó és importkorlátozó hatású lehet. Ezt eredményezi a nemzeti valuta alulértékeltsége Árfolyamtípusok: - hivatalos és piaciHivatalos árfolyam az ország fizetőeszk-nek a központi bank által deklarált árfolyama. A piaci árfolyam a devizapiac mindenkori értékítéletét

tükrözi. - Rögzített és rugalmasRögzítettről akkor van szó, ha az állami intervenció csak szűk sávban engedi meg a piaci árfolyamnak a hivatalostól való eltérését. Rugalmas árfolyamok esetében a piaci árfolyamok szabadon eltérhetnek a hivatalostól. Ha a valutának nincs hivatalosan deklarált árfolyama, lebegő árfolyamról beszélünk. Hazai árfolyamrendszer: Az MNB aktív árfolyam-politikát érvényesít, az árfolyamok megállapításában követi a nemzetközi piac árfolyamváltozásait, és kifejezi a külső és belső infláció ütemkülönbségét. A hazai árfolyamrendszerben különbséget kell tenni - az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyam és - a pénzintézetek által jegyzett valuta és devizaárfolyamok között Árfolyamjegyzés: Az MNB heti ötször teszi közzé a hivatalos devizaárfolyamokat a külkereskedelmi elszámolásokban szerepet játszó konvertibilis devizákra. 1995-ben vezették be a csúszó leértékelésthavi

gyakorisággal, előre meghirdetett mértékű leértékeléssel lehet számolni. Az árfolyamjegyzés 3 részből áll: - vételi árfolyam - eladási árfolyam - közép árfolyama bank ezen az árfolyamon értékeli a külföldi fizetőszk-et a forinttal szemben, a tényleges átváltásokban nincs szerepe. Adók: Az adók az állami költségvetés bevételi forrásaként szolgálnak. Adóknak számos fajtája ismert. Pl vállalati nyereségadó, SZJA, forgalmi-és fogyasztási adó, stb Adóztatással, az adóterhek növelésével v. csökkentésével az állam szabályozza, fékezi v fokozza a gazd-i aktivitást. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 3 Közvetlen és közvetett adók: Az adók természetéhez tartozik, hogy egyesek közülük az árban átháríthatók, mások magukat az adófizetőket terhelik. Az előbbiek a közvetett, utóbbiak a közvetlen v egyenes adók A közvetett adók a forgalmi adók, amit az áru eladóinak kell befizetni, azonban az

adóterhet ténylegesen a végső fogyasztó viseli. Egyenes adók a magánszemélyek és vállalatok jövedelemadói, valamint a vagyonadók. Hazai gyakorlata Magyarországon alkalmazott általános forgalmi adó (Áfa) a forgalmi szféra általánosan alkalmazott adója. Vámok: A vám az adó egy spec., az országhatárt átlépő áruforgalomban alkalmazott fajtája Alkalmazására fiskális okból, szabályozási céllal került sor. Növeli a külkereskedelmi áruk árát. Vámfajták: - export-import, tranzitvámok - fiskális vámokfokozza az állami költségvetés bevételét - nevelővám, piacbiztosító vám - antidömping vám, kiegyenlítő vám - preferencia vám - vámok differenciált alkalmazása - autonóm vámok - szerződéses vámok - értékvámok - mennyiségi v. specifikus vámok - vegyes vámok Vámérték: Az áruértékvám kiszámításakor figyelembe vett áruértéket vámértéknek nevezik. A vámérték reális nagysága fontos követelmény. A

vámérték egységes értelmezésére nemzetközi egyezmény jött létre, ez a GATT vámérték-kódex Vámtarifa: A vámtételeket tartalmazzák. A vámtarifa a vámköteles áruk és a hozzájuk rendelt vámtételek rendszerezett jegyzéke. A vámtételek száma szerint jellemzik a vámtarifát Áru származása, származás igazolása: Egy termék származásának megállapítására kötött szabályok szerint kerül sor. Egy árut akkor kell valamely országból származónak tekinteni, ha az ország kizárólagos terméke, ha az adott országban hozzáadott érték meghalad egy meghatározott mértéket, ha közvetlenül onnan importálták. Hazai vámalkalmazások elemei: - vámteherfizetési kötelezettségA vámhatáron át behozott árut vámteherfizetési kötelezettség terheli Vámteher összetevői:  vám a vámtarifa vámtétele és a vámérték alapulvételével  termékimportot terhelő ált-os forgalmi adó  termékimportot terhelő ált-os fogyasztási

adó  jövedéki adó  statisztikai illeték WTO-országokból 0%, más esetben 3% a vámérték után  vámkezelési díj WTO esetben 0%, más esetben 2% a vámérték után  környezetvédelmi termékdíj  piacvédelmi vámpótlék a vámérték után  dömpingellenes vám a vámérték után pótlékvámok  értékkiegyenlítő vám a vámérték után ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 4 - vámtarifaÉrtékvámokat tartalmazó többhasábos vámtarifa. Az alapvámok mellett tartalmazza a fejlődő országok autonóm jellegű vámpreferenciákat  hasábos  származás igazolása - vámérték megállapításaA magyar vámtarifa is értékvámokat tartalmaz.  Vámérték levezetése: Szála szerinti ár +közvetítői jutalékok +csomagolási költség +jogdíjak, licenciadíjak +fuvar és rakodási költség +biztosítási díjak -bevitel utáni költség Fentiek együtt a vámáru határparitásos értéke  Azonnali és halasztott

vámfizetés - vámteherfizetési kötelezettség teljesítése és a vámbiztosítékA kiszabott vámterhet a vámfizetésre kötelezettel, írásbeli határozattal közli a vámhivatal.  vámbiztosítékvámteher fizetésének biztosítása érdekében, amikor a vámáru a vámhivatal felügyelete alól kikerül, vámbiztosítékot kell adni. Ez lehet konkrét szállítmányhoz kapcsolódó egyszeri biztosíték, meghatározott tevékenységhez kapcs. Általános biztosíték. Formáját tekintve lehet készpénz, bankgarancia, kezességvállalás, fedezetigazolás - vámkezelési eljárások  árutovábbítástovábbi vámkezelés céljából másik vámhivatalhoz utalják az árut  raktározás  aktív feldolgozásAz aktív feldolgozás külföldi megrendelésre, külföldi tulajdonban maradó alapanyag, stb. megmunkálását, visszaszállítását, szállítás utáni elszámolását magában foglaló vámkezelési mód  ideiglenes behozatalideiglenes behozatalban

kell vámkezelni azt az árut, amely ideiglenes használat v. kipróbálás céljából visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt  Belföldi forgalom számára történő vámkezelésa vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából és beszedéséből áll, szabad rendelkezést tesz lehetővé.  Kiviteli ellenőrzésbelföldi áru külföldre történő végleges kivitelének vámkezelési módja  Ideiglenes kivitelbelföldi áruk kivitelére, ideiglenes használatra visszahozatali kötelezettséggel is sor kerülhet  Passzív feldolgozáshazai megbízás alapján díjfizetés mellett hazai tulajdonban maradó anyagok, félkész termékek külföldi tovább feldolgozásra, majd a késztermék visszahozatalára kerül sor ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 5 3. Tétel A WTO lényege, alapelvei, a nemzetközi elszámolások rendjének elemei, a megállapodások formái A GATT és a GATT szervezetté történő

átalakításával 1995-ben létrejött Világkereskedelmi Szervezet (WTO) a liberalizálás célkitűzésével a nemzetközi kereskedelem olyan multilaterális szabályozását valósítja meg, amely mára már átfogja valamennyi nagy terület, az áruk, a szolgáltatások és a szellemi tulajdonjogok nemzetközi forgalmát. Megfogalmazza a kereskedelempolitika alapelveit (nemzeti elbánás elve, viszonosság elve, kölcsönösség elve stb.) Kereskedelmi megállapodások: Gazdasági és politikai értelemben egyaránt jelentős bilaterális szerződések. Magas szintű diplomáciai tevékenység eredményeképpen jönnek létre. Szerepük az, hogy megteremtik az általános és kedvező feltételeket a gazdasági kapcsolatok számára. A szerződő felek kötelességet vállalnak arra, hogy kapcsolatuk területein, egymást megfelelő elbánásban részesítik. Az elbánás különböző alapelvek határozzák meg Alapelvek: - Legnagyobb kedvezmény elveEzzel a szerződő államok

arra kötelezik magukat, hogy egymás állampolgárait, vállalatait, áruit nem fogják hátrányosabb elbánásban részesíteni. Általában a vámok, kontingensek kvóták megállapítása során érvényesül. - Nemzeti elbánás elveMindenki azonos elbánásban részesül. Leggyakrabban az adóztatás területén érvényesül. Ennek következménye, hogy a külföldiek adóterhei nem haladják meg a hazaiakét. - Viszonosság elveAz egyik szerződő állam a másik fél állampolgárait, vállalatait vagy áruit olyan lebánásban részesíti, mint partnere az övéit. A fenti elveket tekinti magáénak a GATT is. A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerének tükröződése, pénzügyi vetülete az országok közötti elszámolások rendszere. Nemzetközi elszámolások keletkezhetnek az áruforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások címén, stb. Definíció: Nemzetközi elszámolások rendjén

az országok egymással szemben keletkezett tartozási és követelései kiegyenlítésének módját, mechanizmusát értjük. Történhetnek sokoldalúan vagy. kétoldalúan - Valuták, devizák forgalomképességa valuták és devizák felhasználhatóság szempontjából fontos tulajdonsága forgalomképességük mértéke. 3 fokozat különböztethető meg.  Konvertibilis valuta, ill. deviza – szabadon átváltható  Kötött valuta, ill. deviza – más valutára nem váltható szabadon  Transzferbálás deviza – a szerződő országok körében átutalható - Klíring-elszámolása konvertibilitás alapján álló nemzetközi elszámolások a nemzetközi gazdasági és fizetési kapcsolatok sokoldalúságát teszik lehetővé. A klíring a nemzetközi elszámolások olyan formája, amelyben az országok között keletkezett követeléseket és tartozásokat kölcsönös beszámítások útján, konvertibilis valuta átutalása nélkül számolják el. - Két-és

sokoldalú klíringKlíringelszámolás megvalósulhat két és több ország között. Bilaterális klíringben a két ország zárt elszámolási egységet képez. Multilaterális ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 6 - - klíringben a tartozások követelésekkel való kompenzálásának nagyobb mozgástere van. Ez azt jelenti, hogy sokoldalú klíringben a tartozások bármely országgal szemben keletkezett követeléssel törleszthetők. Klíringdevizaa klíringelszámolásokat a klíringben részt vevő országok által választott pénznemben vezetik. Ez az elszámolás számlapénze, elszámolási egysége Csak a klíringben részt vevő országokban használható fel fizetési kötelezettségek teljesítésére, nem váltható át konvertibilis valutára. Klíring-megállapodásklíringelszámolást az országok kormányközi egyezmények és ezekhez kapcsolódó bankközi megállapodások alapján folytatnak egymással. Kétoldalúnál az elszámolást a

számlavezetésre jogosított bank végzi, sokoldalúnál központi számlavezetés történik. A megállapodásban meghatározzák a számlavezetés pénznemét, a fizetési jogcímeket, az elszámolási időszakot, a hitelezés feltételeit, az elszámolás végén mutatkozó egyenlegek, klíringcsúcsok rendezésének módját. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 7 4. Tétel Az integrációs megállapodások szabadkereskedelmi megállapodásai. típusai. Magyarország jelenlegi Az integrációs megállapodások: A gazdasági integráció a nemzeti gazdaságok valamely területeinek vagy egészének összeolvadását, egy nagyobb gazdasági egység létrejöttét valósítja meg. Az integrációk természetüket tekintve többfélék lehetnek. Két véglete van Az egyik a valóban globális gazdaság, amelyben közös valuta lép a nemzeti pénzek helyébe, és a tagok megállapodnak az áruk, szolgáltatások, gazdaságpolitikák integrálásában. A másik végletet

a zárt gazdaságok jelentik, amikor az államok gazdaságilag függetlenek és önellátóak. A valóságban létrejött integrációs megállapodások valahol a skála közepén helyezhetők el. A gazdasági integráció négy szintjét különböztetjük meg: ­ Szabadkereskedelmi övezeta kereskedelmi akadályok megszűntetésével a tagok között jön létre. Az egymás közötti kereskedelemben nincsenek vámok, kvóták és más akadályok. Legismertebb az 1960-ban életbe lépett Európai Szabadkereskedelmi Társulás ­ Vámunióha az egymás közötti kereskedelem liberalizálása kiegészül a közös külső kereskedelempolitikával, akkor megvalósul a vámunió. Továbblépést jelent az integrációs skálán. ­ Közös piaca gazdasági integráció még szorosabb változata az ún. közös piac A továbblépés a vámunióhoz képest a termelési tényezők szabad mozgási lehetőségének megteremtésében van. ­ Gazdasági unióez a gazdasági integráció

legnagyobb intenzitású fokozata, amely az áruk, szolgáltatások szabad áramlása mellett feltételezi a közös gazdaságpolitikát, valamint a közös pénz megteremtését. Kereskedelmi preferenciák, preferenciális rendszerek: Kereskedelmi preferenciákon olyan kereskedelempolitikát és ennek megfelelő gyakorlatot értenek, amely az adott országok között a kereskedelem liberalizálását, ill. kereskedelmi kedvezmények nyújtását eredményezi vagy kölcsönösen, vagy viszonosság nélkül. Lehetnek autonóm-jellegűek, de alapulhatnak nemzetközi szerződésen is. Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásai és preferenciális kapcsolatai: Magyarország nemzetközi szerződései közül 3 kiemelkedő fontosságú. Ezek: Szabadkereskedelmi megállapodások: - az Európai Unióval kötött ún. Európai Megállapodás - az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kötött szabadkereskedelmi megállapodás - a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulást

(CEFTA) létrehozó megállapodás GSP-preferenciák: Vámpreferenciák, amelyek az Általános Preferenciális Rendszer (GSP) keretében a fejlődő országokból származó árukra vehetők igénybe. Autonóm jellegűek, azaz viszonosság nélkül nyújtott vámkedvezmények. Bécsi Egyezmény: A nemzetközi kereskedelmi jog és jogegységesítés történetében mérföldkövet jelentett az 1980-ban, Bécsben megkötött és 1988-ban hatályba lépett Bécsi Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételéről. Az egyezmény a nemzetközi jellegű, vagyis különböző államokban telephellyel rendelkező felek között létrejövő adásvételi szerződésekre alkalmazandó. Bizonyos adásvételi szerződéseket kivesz hatálya alól. Pl személyes fogyasztást szolgáló ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 8 vásárlások, értékpapírok adásvétele, stb. Nem érinti a szerződés érvényességét, nem szabályozza termékfelelősség, sem a tulajdonjog

átszállásának kérdéseit. Magyarország az Egyezményhez csatlakozott. A nemzetközi faktoringról és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló UNIDROITegyezmények: E két ügylet problematikája az adásvételhez képest azzal is súlyosabb, hogy számos típusuk ismert, és jogi természetük még a nemzeti jogokban sem mindig egyértelműen tisztázott. 1988-ban Ottawában tárgyalták. A konferencia az Egyezmények elfogadásával zárult, amelyek azonban megfelelő számú csatlakozás hiányában még nem léptek életbe. Meghatározzák a nemzetközi faktoring ill. lízing fogalmát, tehát az alkalmazási kört, majd a felek jogait és kötelezettségeit szabályozzák. A Genfi váltó-és csekkjogi egyezmények: 1930-ban ill. 1931-ben került sor a váltó-és csekkjogi egyezmények aláírására Mind a váltó, mind a csekk tárgyában három egyezmény született. - Az I. egyezmények az egységes váltó-, ill csekktörvényt tartalmazzák - A II. egyezmények a

váltó-, ill csekkörvényekben részes és nem részes államok viszonylatában lehetséges jogösszeütközéseket enyhítik azzal, hogy egységes kollíziós szabályokat fogalmaznak meg - A III. egyezményeket a váltók ill csekkek bélyegilletéke tárgyában kötötték Magyarország részese a genfi Váltó-és Csekkjogi Egyezményeknek. Egyezmények a szellemi tulajdon védelmére: - Párizsi Uniós Egyezmény és mellékegyezményeiaz ipari tulajdon oltalmára létesült univerzális nemzetközi egyezmény. Hatálya kiterjed valamennyi, az iparjogvédelem körébe tartozó jogosultságra. Az egyezmény keretein belül más nemzetközi megállapodások is létrejöttek:  A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás  Az eredet-megjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás  Az áruk hamis, vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására

kötött Madridi Megállapodás  A védjegyek nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás  Az ipari minták nemzetközi osztályozására kötött Locarnoi Megállapodás - A Berni Egyezményaz irodalmi és művészeti alkotások nemzetközi oltalmára jött létre a Berni Unió 1886-ban, amely nemzetközi oltalmat biztosít a szerzői jogvédelem alá eső alkotások számára. - Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény1952-ban jött létre, 1971-ben módosították, létrejöttét az UNESCO kezdeményezte. - Müncheni Megállapodásaz iparjogvédelmi integrációk egyik példája. A fuvarjogi egyezmények: A fuvarozási szakma különválása és a fuvarozóknak adott megbízások tömeges gyakorlata szükségessé tette a fuvarozók és megbízóik közötti kapcsolat jogi szabályozását. A nemzetközi árufuvarozás nemzetközi fuvarjogi egyezményei: - Vasút fuvarozásban a COTIF/CÍM (1980.) - Közúti fuvarozásban a CMR (1956.) - Légi fuvarozásban a

Varsói Egyezmény (1929.) ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 9 - Tengeri fuvarozásban a hajóraklevelet és a fuvarozó felelősségét szabályozó Brüsszeli (1924.), és az előbbihez képest átfogóbb szabályozást adó Hamburgi Egyezmények (1978.) Magyarország valamennyi egyezményhez csatlakozott. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 10 5. Tétel A külkereskedői ügyletek résztvevői, tevékenységük lényege A termelés végső soron akkor éri el célját, ha a termékek megfelelő választékban és kivitelben, kifogástalan állapotban, kellő időben és elfogadható áron jelennek meg felhasználásuk helyén, egyszóval, ha piacképesek. Az e célt megvalósító tevékenységek egyik fontos területe az elosztás (disztribúció). Az elosztás fogalma magában foglalja az ebben közreműködő intézmények összességét, ezek funkcióit, valamint az áru útjával kapcsolatos döntési, irányítási és szervezési tevékenységet. Az

elosztás rendszere: Az árunak a termelőtől a fogyasztóhoz való eljuttatását az elosztási csatorna, ill. az elosztási csatorna tagjai valósítják meg. Az elosztás folyamatai, az elosztási csatorna funkciói: - tulajdonjog-átruházás és kockázatvállalásaz elosztási csatorna, mint a tulajdonjog mozgásának csatornája. Átruházásra az áru eladásakor kerül sor A tulajdonjog mozgatása az elosztási csatorna egyik funkciója. - kockázatviselésA tulajdonjog egyik eleme a kockázatviselés, mely az áru tulajdonosát terheli. - finanszírozásaz értékesítés finanszírozása az árukészletekbe való befektetést és a partnernek való hitelnyújtást jelenti. - Kommunikáció - Fizikai elosztása termelés specializációjával növekedett a termelés és a fogyasztás földrajzi távolsága. A fizikai elosztás folyamatainak köszönhetően lesz elérhető a fogyasztó számára az áru a kívánt helyen és időben. Az elosztási csatornának

legalább egy olyan tagja kell, hogy legyen, aki a fenti funkciókat magára vállalja. Kereskedők: A útján megjelenő kereskedők különféle funkciókkal és minőségben, az értékesítés kockázatainak és pénzügyi terheinek eltérő mértékű vállalásával, az elosztás más-más szintjén, önállóan vagy megbízásból működnek. A kereskedők két csoportja különböztethető meg:  Akik a tevékenységüket saját számlára és saját kockázatra folytatják, a viszonteladók, és  Akik tevékenységüket megbízásból, a megbízó számlájára és kockázatára végzik, a közvetítőkereskedők ViszonteladókEzen kereskedők saját nevükben és számlájukra árut vásárolnak és adnak tovább minden lényeges átdolgozás nélkül. Az árrés, saját bevételüket, tevékenységük költségeinek és nyereségüknek a fedezetét képezi. - Nagykereskedelema saját nevükben és számlájukra dolgozó kereskedők egyik tipikus funkciója a

nagykereskedelmi tevékenység ellátása. A nagykereskedelem a termelők és olyan vevők között közvetít, akik viszonteladásra vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. A nagykereskedelem funkciója, hogy nagy tételben beszerezze a piaci igénynek megfelelő árut. - KiskereskedelemA fogyasztóknak való közvetlen eladással, elsősorban a lakosság áruellátásának biztosításával foglalkozik. Funkciói közé tartozik a fogyasztó, az egyén igényeinek kialakítása, folyamatos ellátás biztosítása, stb. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 11 - Export,- import-kereskedőka kereskedelem sajátos területe, az áru külföldön való értékesítésben játszik szerepet. KözvetítőkereskedőkEzt a csoportot alkotják azok a kereskedők, akik tevékenységüket megbízásból, a megbízó számlájára és kockázatára fejtik ki. Két típusa különböztethető meg, a bizományos és az ügynök. Közreműködésükért a forgalom

arányában jutalék illeti meg őket. A két típus közötti lényeges különbség a harmadik személyekkel való külső viszonyban van. Feladatkör: A közvetítőkereskedő feladata, hogy megalapozza a megbízó és a közvetítő kapcsolatát. Szokásos feladataik: ⇒ Piackutatás ⇒ Piaci információk közvetítése a megbízóhoz ⇒ Reklámtevékenység ⇒ Üzletszerzési tevékenyég ⇒ Részvétel a szerződések teljesítésében ⇒ Közreműködés a reklamációk elintézésében Del credere felelősség: A közvetítőkereskedő vállalhat ilyen felelősséget, ami azt jelenti, hogy kártalanítja megbízóját az olyan veszteségért, amely az általa közvetített vevő fizetésképtelenségéből ered. - Ügynökök Az ügynöki tevékenység megbízás alapján, a megbízó érdekében, nevében és számlájára, jutalék ellenében kifejtett tevékenységet jelent. Az ügynök a vevő és az eladó között közvetít, valamelyik fél megbízásából.

Feladata a piac felkutatása, a szerződő felek összehozása, a szerződéskötés előkészítése.  Eseti ügynökaz üzletközvetítő ügynök az áru értékesítésében eseti jelleggel működik közre.  Képviselőaz ügynököt, aki a megbízó érdekében meghatározott területen, meghatározott árucikkek eladásának vagy vételének közvetítésével tartós megbízás alapján foglalkozik, képviselőnek nevezik. A képviselet meghatározott cég érdekében végzett ügynöki tevékenység. A képviselő tevékenységének körét a megbízás határozza meg: ⇒ A piac előkészítése ⇒ A piaci információk közvetítése ⇒ Üzletszerzési feladatok ⇒ Közreműködés a szerződéskötésben Ezeken túlmenően jogokat kaphat: ⇒ Megrendelések elfogadására ⇒ Az ellenérték beszedésére ⇒ Részt vehet a reklamációk elintézésében ⇒ Elláthat szerviztevékenységet ⇒ Vállalkozhat raktár kezelésére Képviselet fajtái: A

képviseleti szerződések lehetnek maghatározott és meghatározatlan időre szóló, valamint kizárólagos és nem kizárólagos. Kizárólagosság: A képviselőnek biztosított kizárólagosság azt jelenti, hogy valamely területen kizárólag a képviselőnek van joga a megbízó áruinak vagy bizonyos áruinak közvetítésével foglalkozni. - Bizományosok ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 12 A bizományos olyan közvetítőkereskedő, aki megbízás alapján megbízója javára harmadik személyekkel saját nevében köti meg az adásvételi szerződést, így velük szemben felel is a szerződés teljesítéséért. Tevékenységéért bizományi díjban részesül  Confirming houseaz exportőr országbeli Confirming house a tengerentúli vevő normális ügynöke, az exportőrrel való kapcsolata azonban különböző jellegű lehet. A bizományos tevékenysége: ⇒ A megbízó érdekében végzett piackutatás és ⇒ Reklámtevékenység ⇒ A

szerződések megkötése és ⇒ Közreműködés lebonyolításukban, így az áruszállítások megszervezése, az ellenérték beszedése, ill. kifizetése, a reklamációk elintézése Bizományi raktár: A bizományos vállalkozhat ún. bizományi raktár létesítésére és kezelésére, ami azt jelenti, hogy a megbízó tulajdonát képező árukat bizományba veszi, tárolja, értékesítésükkor az ellenértékkel elszámol, ha pedig nem adja el, visszaszállítja a megbízónak. Indirekt értékesítés: Az áru a viszonteladók közreműködésével jut el a termelőtől a végső fogyasztóhoz vagy felhasználóhoz. A viszonteladók saját nevükben, saját számlájukra fejtik ki tevékenységüket Direkt értékesítés: Az áru termelője és felhasználója között a kapcsolat közvetlen. A direkt értékesítés a kereskedelmi funkciók átrendeződésével jár. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 13 6. Tétel A bankok, biztosítók,

szállítmányozók, fuvarozók szerepe a külkereskedelmi ügyletekben A bankok: A banki szolgáltatások megfelelő kínálata és színvonala a gazdasági növekedés előfeltétele és lendítőereje. Bankrendszer: A bankok bizonyos rendszerben, állami felügyelet alatt működnek, tevékenységüket szabályozó törvényi előírások keretei között. A bankrendszeren belül megkülönböztethető: - a jegybank és - a pénzintézeti szektor A jegybank, mint központi bank, az állam bankja, a bankok bankja és a bankrendszer irányítója. A gazdasági élet többi szereplője ügyleteit a pénzintézeti szektor bankjaival bonyolítja le, a kereskedelmi bankokkal, takarékpénztárakkal és speciális egyéb hitelintézetekkel. A bankok külföldi érdekeltségeket is létesítenek A pénzintézeti tevékenységet Magyarországon törvény szabályozza. Az állami felügyelet államigazgatási szerve az Állami Bankfelügyelet, amelynek feladata, hogy elősegítse és

ellenőrizze a pénzintézeti törvény és más jogszabályok betartását, és elbírálja az engedélykérelmeket. Banki szolgáltatások: - átváltási műveletek - számlavezetés - fizetések bankszámlák közötti végrehajtása - követelések beszedése (inkasszó) - követelések biztosítása (bankgarancia, kezesség, faktorálás) - finanszírozás (lízing, váltóleszámítolás, forfetálás, stb.) - céginformációk A biztosítók: A biztosítók szolgáltatása, amelynek révén a kockázat kezelhetővé válik, kelendő „áru” a gazdasági életben is. A biztosító garantálja ügyfeleinek, hogy meghatározott események bekövetkezése majd nem rendíti meg pénzügyi helyzetét. Szervezeti formák: A veszélyközösségek szervezői, a biztosítások lebonyolítói, a biztosítható kockázatokkal való gazdálkodás professzionalista szervezetei a biztosítók. A befizetett biztosítási díjakból tartalékalapot képeznek, ebből az nyújtanak az

ügyfelek részére kárpótlást. A biztosítás szervezeti formáit tekintve két típusról beszélhetünk. - egyesület típusú biztosítóa veszélyközösség tagjai egyben a biztosítási szervezet tagjai - biztosítótársaságerre specializált szakemberek szervezik a veszélyközösségeket kockázatok szerint, mindehhez megfelelő háttérrel. A külkereskedelem szempontjából az utóbbi szerepe a meghatározó. Biztosítási ágak: A biztosítások lehetnek életbiztosítási és nem életbiztosítási termékek. Az utóbbi a vagyon-és felelősségbiztosítások. A külkereskedelmi ügylet résztvevői számára jelentőséggel bírnak: - exportból származó követelések biztosítása - az áru és a fuvareszközök biztosítása - felelősségbiztosítások ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 14 A fuvarozók: Jogi értelemben azt a vállalkozót nevezzük fuvarozónak, aki mások áruját magbízás alapján fuvardíj ellenében továbbítja két

földrajzi pont között. A fuvarozókkal a szerződést megkötheti az eladó, a vevő vagy megbízásukból a szállítmányozó is. - Vasúti fuvarozóka nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés nemzetközileg egységes jogi hátterét a COTIF/CÍM biztosítja.  Speciális vagonokhűtő, fűtő vagy légkondicionált vagonok; tartálykocsik; konténerek vagy közúti fuvareszközök továbbítására alkalmas vagonok  Egyéb szolgáltatásokhivatalos mennyiségi ellenőrzés; kocsirakományú áru rakodása; fuvarlevél kitöltése; rakszerek bérbeadása; utánvét kezelése; élőállatok, veszélyes áruk fuvarozása - Közúti fuvarozóka nemzetközi közúti fuvarozás jelentősége a magyar külkereskedelemben növekvőben van, mert a fuvarozás e módja igen alkalmas kisebb volumenű fuvarozási igények kielégítésére is.  Speciális fuvareszközökélőállat-szállító járművek; tartálykocsik élelmiszerek fuvarozására;

tartálykocsik ipari anyagok fuvarozására; készruhaszállító szerelvények; konténerszállító alváz; nagyméretű vagy nagysúlyú áruk továbbítására alkalmas fuvareszközök, trailerek - Dunai fuvarozókKülkereskedelmünkben a dunai fuvarozás szerepe kisebb az indokoltnál. - Tengeri fuvarozókKét formája ismert, vonal-és bérelt hajózás. - Légifuvarozóka nemzetközi légi árufuvarozásban a fuvaroztató kapcsolatát a fuvarozóval a Varsói Egyezmény szabályozza. A szállítmányozók: Szállítmányozónak azt a vállalkozót nevezik, aki megbízás alapján jutalék ellenében a megbízók áruira és költségére megköti a fuvarozási szerződéseket. A szállítmányozási megbízást adhatja az eladó, a vevő vagy egy másik szállítmányozó. Előnyök a megbízó számára: A szállítmányozótól elvárható, hogy olyan szakértelemmel rendelkezzen, amelyeknek a megbízók nem lehetnek birtokában: - a szállítmányozók ismerik a

fuvareszközök és fuvarozási módok sajátosságait és - a fuvarpiac résztvevőinek díjszabásait - ismeri a kereskedelmi feltételeket, a nemzetközi kereskedelmi előírásokat, fizetési módokat - ismerik az áruk sajátosságait, tulajdonságait - ismerik a különféle hatósági előírásokat - közlekedés-földrajzi ismeretekkel rendelkezik - nyelvismerettel rendelkezik Előnyök a fuvarozó számára: A szállítmányozó tevékenysége a fuvarozók számára is előnyökkel jár. - számukra is költségmegtakarítást tesz elérhetővé a szállítmányozó, aki eladja fuvarkapacitásukat. - Ismeri a fuvarozók kapacitásgondjait, így befolyásolni tudja megbízóit - A fuvarozók, akiknek szállítmányozójuk van, több időt tudnak szentelni a fuvarozási feladatok megoldására. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 15 7. Tétel A külkereskedelmi szerződések sajátosságai, a szerződések előkészítése, megkötése, teljesítése. A

külkereskedelmi szerződés tágabb értelemben minden olyan magánjogi szerződés, amely valamilyen nemzetközi elemet tartalmaz Hazai értelmezés: A törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés. A törvény hatálya alá tartozik: - az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma - a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés - a külföldi gazdasági vállalkozás - a külföldiek magyarországi kereskedelmi tevékenysége Külkereskedelmi tevékenység a külkereskedelmi szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése. Sajátosságok: - az állami beavatkozás és ellenőrzés a nemzetközi kapcsolatokban erőteljesebb és közvetlenebb - a külkereskedelmi ügyletek a hazaitól eltérő gazdasági és jogi feltételek között jönnek létre, és valósulnak meg - a szerződő felek minden értelemben távol vannak egymástól - eltérő

kockázati-és költségviszonyokkal kell számolniuk A külkereskedelmi ügylet folyamata három szakaszból áll. - a szerződés előkészítése - a szerződés megkötése - a szerződés teljesítése A szerződéskötés előkészítése, és az ajánlati tevékenység: Ennek a szakasznak a jelentősége, hogy a kereskedő itt határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket szerződéskötési szándékkal közöl partnerével. Definíció: Tágabb értelemben ajánlatnak tekintenek minden olyan nyilatkozatot, amely a szerződés létrejöttét megelőzően a felek bármelyikétől származik. Jogi értelemben ajánlatnak csak az olyan meghatározott számú címzetthez szóló nyilatkozat tekinthető, amely komoly szándékú, jogi kötelezettségvállalást céloz, és a megkötendő szerződés lényeges feltételeit olyan határozottsággal tartalmazza, hogy a címzett beleegyező válaszával a szerződés létrejöhet. Az ajánlattevő ajánlatában meghatározhatja, hogy

milyen időtartamú kötöttséget vállal, de a kötöttséget ki is zárhatja. Az ajánlati kötöttség a szóbanállási határidő leteltével, az ajánlat elutasításával vagy a partner ellenajánlatával megszűnik. A szerződéskötés: A szerződés, mint a felek minden fenntartás nélküli megegyezése a kötelező ajánlat kötöttségi idő alatti elfogadásával jön létre. A szerződés alakja, a szerződéskötés gyakorlata: A szerződés bármilyen formában, akár szóban is megköthető, kivéve azokat, amelyek létrejöttét a jog írásbeliséghez köti. Az írásbeli szerződéskötés is több módon történhet A felek foglalhatják megegyezésüket külön okmányba, de kifejezhetik egyetértésüket levélváltás útján is. Lehet használni előre elkészített formaszövegeket, szerződési típusfeltételeket ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 16 Ilyenek lehetnek: - az alku tárgyát nem képező ún. alávetési szerződések,

blanketta-szerződések - a nemzetközi szervezetek által kidolgozott mintaszerződések és - az ún. általános üzleti szerződések, amelyeket mind a szállítók, mind a vevők kidolgoznak és közölnek partnerükkel. A szerződés tartalma: A szerződő felek szabadon alakítják ki szerződésük tartalmát, figyelembe véve a jogszabály kényszerítő vagy tiltó rendelkezéseit. Minden szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés tárgyát, az áru/szolgáltatás megnevezését, fajtáját, mennyiségét és az árát. Ezen felül általában tartalmazzák még a költség-és kockázatviselésre, a teljesítés helyére, fizetés idejére, helyére vonatkozó kikötéseket is. A szokások: A kereskedelmi szokások értelmezik és kiegészítik a szerződés tartalmát. A kereskedelmi szokások érvényesülésével kapcsolatban az egyes jogrendszerek eltérő álláspontot foglalnak. A nemzetközileg széles körben ismert és követett szokásoktól meg kell

különböztetni az egyéni szokásokat. Az egyéni szokások alkalmazása, a felek megállapodásától függ A szerződés tartalmáról elmondottakat összefoglalva, a szerződés tartalmi összetevői: - a felek kifejezett megállapodása - a szerződésre irányadó jog diszpozitív rendelkezései - a kogens jogszabályi rendelkezések - a kereskedelmi szokások A szerződés teljesítése: A külkereskedelmi szerződéskötés után a felek teljesítik, azaz lebonyolítják a szerződést. A lebonyolítás összetett feladat, számos tényező függvényeként alakul. Ilyenek például: - az ügylet típusa - az ügylet tárgya - az áru természete - az adásvételi szerződés felek teendőit meghatározó feltételei - fizetési feltétel - az adásvételi szerződés fenti tényezőktől függő különleges előírásai - a termék beszerzésének körülményei - ügynök, képviselő alkalmazása, stb. Különböző feladatokat kell a lebonyolítás során szakszerűen

elvégezni, ezek közül fontosak: - az áruval - az okmányokkal - az ügylet pénzügyi rendezésével - a vevő esetleges reklamációjának elintézésével kapcsolatos feladatok A szerződés egyes feltételei: - a szerződés tárgyának egyértelmű maghatározása - a szállítás módja, határideje - a fuvarparitásra, a költség-és kárveszélyviselésre vonatkozó kikötés - az ár, a pénznem, az egységár - az ellenérték megfizetésének időpontja és módja - garanciális kérdések - a szerződés biztosítékai - a szerződésre irányadó jog - a joghatóság ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 17 - egyéb záradékok ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 18 8. Az áru mennyiségének meghatározása a külkereskedelmi szerződésben A csomagolás funkciói, csomagolási feltételek A mennyiség meghatározásának összetevői: - mennyiségi egység, amely lehet valamilyen nemzetközi mértékrendszer választott mértékegysége (tonna,

kg, yard, libra stb.), vagy valamilyen jellemző csomagolási egység (bála, zsák, láda stb.) - kiegészítés a választott mennyiségi egység értelmezéséhez. (eltérő mértékrendszerek és szokások miatt) - kikötés a mennyiségi eltérés megengedett nagyságára a tűréshatárok pontos közlésével vagy a mennyiség körülbelüli megadásával - utalás a szerződés más feltételeire a mennyiséggel összefüggésben: csomagolásra (bruttó/nettó), ár (bruttó/nettó-benne van a csomagolás vagy nem), szállítási határidő stb. A csomagolás funkciói: (a szerződésben a felek meghatározzák a csomagolás módját. - az áru mozgatása, rakodása, tárolása folyamán ne károsodjék - mozgatása, tárolása, rakodása során könnyen kezelhető legyen - a fuvarozási és tárolási kapacitások kihasználása javuljon - az áru a környezetet ne károsítsa - információ hordozó és esztétikai tényező is a csomagolás Csomagolási feltételek: - a

„nettó csomagolás beleértve” feltétel, amik a csomagolást nem számítja fel az eladó - a „brittó csomagolás beleértve” feltétel, a csomagolást ugyanazon az áron számolja fel az árban, mint magát az árut - a „nettó csomagolás nélkül” feltétel, a csomagolást külön számítják fel Csomagolás megválasztása függ: áru jellege, súlya, méretei, fuvarozás módja, a fuvarozási útvonal, éghajlati viszonyok a fuvarozás folyamán, a rendeltetési ország csomagolási előírásai, az áru kezelése és raktározása, környezetvédelmi követelmények, marketing megfontolások, költségszempontok. Csomagolási formák: ömlesztett áru, bála, zsák, hordó, farekesz, láda, konténer, zsugorfólia, egységrakomány-képző eszközök stb. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 19 9.Fuvarparitás, az INCOTERMS lényege, klauzulái Külkereskedelmi ügyletben fontos annak tisztázása, hogy a szerződő felek közül kinek a feladata az

árunak egyik földrajzi helyről a másikra való elfuvaroztatása, kit terhelnek ezek a költségek. A külkereskedelmi szerződés azon feltételét, amely e kérdéseket válaszolja meg, szokás a külkereskedelmi gyakorlatban fuvarparitásnak nevezni. (költség megosztás) INCOTERMS: a fuvarparitás szabályozására számos, széles körben ismert és alkalmazott szerződési kikötést alakított ki a kereskedői gyakorlat. Szerződési típusfeltételek, szokványok A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) a gyakorlatban kialakult és meghonosodott kikötéseket összegyűjtötte, értelmezte, és ajánlás jelleggel közzétette. Ez az Incoterms (nemzetközi szabályok a kereskedelmi kikötések értelmezéséhez). Az Incoterms 2000 jelentősége: - szabályozza az eladó és a vevő egyes kötelezettségeit egymással szemben - meghatározza, hogy az eladónak mely pontban kell teljesítenie - megosztja az áru elveszésének vagy megsérülésének kockázatát a szerződő

felek között - szabályozza, hogy a szerződő felek közül kinek a feladata bizonyos tevékenységek ellátása - felosztja a tevékenységekhez kapcsolódó költségek viselését: csomagolás költség, fuvarköltség, vámköltség, forgalmi adók stb. Az Incoterms 2000 klauzulái: 13 klauzula (záradék) van, amit négy kategóriába rendez az Incoterms. A rendezés a következő szempontok szerint van: hol van a teljesítés helye, az eladónak vagy a vevőnek kell-e gondoskodnia a fuvarozási szerződés megkötéséről, kit terhel a fuvarozás költsége, ki meddig ill. honnan viseli az áru elveszésének vagy megsemmisülésének kockázatát. A négy kategória: - az „E” klauzula: EXW (az eladó a saját területén teljesít, induló klauzula) - az „F” klauzulák: FCS, FAS, FOB (az eladó azzal teljesíti a szerződést, hogy az árut a vevő által megnevezett fuvarozónak átadja, akivel a vevő szerződik saját költségére, induló klauzulák) - a „C”

klauzulák: CFR, CIF, CPT, CIP (az eladó azzal teljesít, hogy gondoskodik a fuvarozóról és a fuvarozási szerződés megkötéséről, az árut a fuvarozónak átadja, a klauzula után megnevezett rendeltetési helyig viseli a fuvarozás költségét) - a „D” klauzulák: DAF, DES, DEQ, DDU, DDP (az eladó feladata saját költségére és kockázatára az árut a megnevezett rendeltetési helyre eljuttatni) Egypontos és kétpontos klauzulák: azokat a záradékokat, amelyekben a költség- és kockázatmegosztás helye megegyezik, egypontos klauzulának nevezik. Azok amelyekben a költségviselés és a kockázatviselés különböző helyeken száll át az eladóról a vevőre, kétpontos klauzuláknak nevezik. Közeli és távol fuvarparitás: a szerződő felek számára azok a közeli fuvarparitások, amelyek a költségviselés a fuvarozási útvonal valamely hozzájuk közelebb levő pontjáig tart, ill. pontjától kezdődik. A távoli pont fordítva A fuvarparitás

megválasztásának szempontjai: - árszempont: a szerződő feleket terhelő költségek és kockázatok az árképzésben kalkulációs tényezőként jelennek meg ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 20 - devizaszempont: konvertibilis valutában, vagy hazai pénznemben van fizetve a költség kényelmi, alkalmassági szempont: ha az eladónak vagy vevőnek nincsenek megfelelő fuvarozási ismeretei, előnyös lehet, hogy közeli fuvarparitást válasszon állami előírások: befolyásolják a fuvarparitás kikötését, előírja, hogy egyes fuvarozási módokban milyen paritást kell alkalmazni ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 21 10.Fizetési feltételek a külkereskedelemben, a fizetési eszközei A fizetéshez előírt legfontosabb okmányok A fizetési feltétel a külkereskedelmi szerződésben arról rendelkezik, hogy az ellenérték megfizetését a kötelezettnek milyen pénznemben, milyen formában, mikor, hol, milyen okmányok ellenében, milyen

módon kell teljesítenie. A fizetési feltétel mindkét szerződő fél számára jelentős: - mert bizonyos fokig kikényszerítheti a szerződés teljesítését, a szállítást, és a fizetést egyaránt - mert kapcsolatban van az eszközlekötéssel - mert befolyásolja a likviditást, a fizetőképességet - mert megfelelő megválasztásával a szerződő felek bizonyos kockázatokat kiküszöbölhetnek, egymás között megoszthatnak vagy egymásra átháríthatnak - mert befolyásolja az ügyleti árat A fizetés eszköze: készpénz, számlapénz (bankátutalás), csekk, váltó, áru 1. Készpénzfizetés: valuta: valamely ország törvényes fizetési eszköze külföldi forgalomban, deviza: külföldi fizetőeszközre szóló (valutára) és külföldön teljesítendő, valamilyen értékpapírban megtestesülő követelések vagy tartozások. 2. Bankátutalás: a vevő megbízza bankját, hogy utalja át az áru ellenértekét a külföldi szállító javára. Az

importőr ilyenkor napi árfolyamon megvásárolja a bankjától a szükséges devizaösszeget hazai pénznemben vezetett folyószámlája terhére. A bankátutalás olyan bankmegbízás, amelynek keretében az adós, mint megbízó bankját arra utasítja, hogy számlája terhére meghatározott összeget fizessen ki. Bankátutalás lehet: levélben, táviratilag, számítógépes rendszeren keresztül, számlajóváírással, bankári váltóval, bankcsekkel. 3. Váltó: határidős, feltételhez nem kötött fizetési meghagyást vagy fizetési kötelezettségvállalást tartalmazó értékpapír. A váltóval a hitelező az adóst a kamatokkal növelt hitelösszeg megfizetésére szólítja fel, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a váltóban feltüntetett napon fizetni fog. A váltó fajtái: idegen váltó, saját váltó, látra szóló váltó 4. Csekk: megtekintéskor esedékes, bankra címzett fizetési felszólítást tartalmazó, a törvényben előírt

kellékekkel kiállított forgatható értékpapír. A készpénzt helyettesíti a fizetési forgalomban, funkciója a készpénzkímélés. A csekket a fizető állítja ki, a csekk címzettje mindig a bank. A csekket kibocsátó vevő utasítja a bankját, hogy a csekk bemutatójának fizesse ki a csekken szereplő összeget. A csekk kiállítható: rendeletre, névre, bemutatóra. Csekkfajták: készpénzcsekk, elszámolási csekk, keresztezett csekk 5. Áru: árucsere a kereskedők között, barter Fizetési idők: előre- vagy előlegfizetés, egyidejű vagy készpénzfizetés, halasztott fizetés. A fizetéshez előírt okmányok: a külkereskedelmi fizetések jellemzően bank bekapcsolásával és okmányok ellenében történnek. 1. Kereskedelmi számla: a kötelezettnek címzett okmány, amelyet a szerződési feltételekkel összhangban bocsátanak ki. 2. Fuvarokmányok: a fuvarozásra átvett vagy már elfuvarozott árukról szóló okmányok, amelyek igazolják a

fuvarozási szerződés létrejöttét. A fuvarokmányt a vasúti, közúti, légi, belvízi fuvarozásban fuvarlevélnek, a tengeri árufuvarozásban hajóraklevélnek nevezik. A szállítmányozók (speditőrök) is bocsátanak ki okmányokat ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 22 3. A minőség igazolására szolgáló okmányok: gyártómű részéről: műbizonylatok, eladó részéről: nyilatkozat, független harmadik személy részéről: minőségellenörző intézetek, szakmai testületek minőségi bizonyítványai, vizsgálati jegyzőkönyvei. 4. A mennyiség igazolására szolgáló okmányok: eladó részéről: csomagolási és súlyjegyzékek, független harmadik részéről: méret- és súlyjegyzékek. 5. Az áru beviteléhez szükséges, hatóságilag előírt okmányok 6. Az áru származásának igazolására szolgáló okmányok: vámszámla, származási bizonyítvány, konzuli számla 7. Egészségügyi bizonyítványok: növényegészségügyi

bizonyítványok, állategészségügyi bizonyítvány, 8. Egyéb okmányok ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 23 11.A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok Az akkreditív és fajtái Fizetési módok: nyitvaszállítás, okmányos inkasszó vagy okmányos beszedvény, akkreditív vagy okmányos meghitelezés. 1. A nyitvaszállítás: azt jelenti, hogy az eladó az árut és az okmányokat közvetlenül elküldi a vevőnek, kérve őt az ellenérték megjelölt időben való megfizetésére. Kedvező megoldás, mert az árut fizetés előtt átveheti és ellenőrizheti, időközben tovább is adhatja, és a bevételből fizethet az eladónak. 2. A beszedés vagy inkasszó: az eladó miután leszállította az árut, a teljesítést igazoló okmányokat és velük együtt gyakran a vevőre címzett, látra szóló vagy határidős váltót benyújtja bankjához az ellenérték beszedése céljából. Beszedvénynek valamely tartozás bank útján történő

érvényesítését nevezik. A beszedésre vonatkozó egységes szabályok = URC. Az URC különbséget tesz kereskedelmi és fizetési okmányok között Megkülönböztetünk tiszta beszedvényt és okmányos beszedvényt. Az okmányos inkasszó résztvevői: - megbízó: a bank megbízója: az eladó, aki a beszedésre bankját felkéri - küldő bank: az a bank, amelyet az eladó beszedéssel közvetlenül megbízott - bemutató bank: az a bank, amely a vevőnek bemutatja az okmányokat és velük kapcsolatban a megbízásban foglaltak és az URC szabályai szerint jár el. - beszedő bank: a beszedési megbízás teljesítése érdekében sor kerülhet harmadik bank bevonására is - címzett: a vevő, akinél az okmányokat a beszedési megbízásnak megfelelően be kell mutatni Az okmányos inkasszó: a címzettnek a megbízó rendelkezésétől függően vagy az okmányok bemutatásakor, vagy az okmányok bemutatása után meghatározott későbbi időpontban kell fizetnie.

Fajtái: -látra szóló beszedvény: az okmányok bemutatásakor, megtekintéskor fizetendők, a bank az okmányokat csak fizetés ellenében adhatja ki. – halasztott fizetésű beszedvény: a beszedés későbbi időpontban fizetendő váltót foglal magába. – sima okmányos beszedvény: a vevő az árut átveheti függetlenül attól, hogy az okmányokat honorálja-e. – vinkulált okmányos beszedvények: bizalmi kéz (speditőr) bekapcsolására kerül sor, amelynek feladata, hogy csak akkor szolgáltassa ki az őrzésre bízott árut, ha a vevő a beszedvényben szereplő feltételnek eleget tett. 3. Az akkreditív vagy okmányos meghitelezés: az akkreditív lényege a vevő bankjának az eladó javára tett kötelezettségvállalás. Az akkreditív kibocsátására a vevő megbízásából kerül sor még az áruszállítás előtt. Okmányos meghitelezésen értendő minden olyan megállapodás, amelynek folytán valamely bank egy ügyfél kérésére és utasításai

szerint köteles egy harmadik fél javára vagy rendeletére fizetést teljesíteni, vagy váltót elfogadni. Akkreditív lehet: visszavonható és visszavonhatatlan. Visszavonható akkreditív: a nyitó bank bármikor módosíthatja vagy megszüntetheti a kedvezményezett előzetes értesítése nélkül. A visszavonhatatlan: a nyitó bank, a kedvezményezett és az igazoló bank beleegyezése nélkül nem módosítható vagy szüntethető meg. A nyitó bank kötelezettsége: azonnali fizetés, halasztott fizetés, váltóelfogadás, negociálás (okmányvásárlás) Az akkreditív résztvevői: - megbízó: a vevő, aki az akkreditívben a bank megbízója - nyitó bank: a vevő bankja, aki a vevő megbízása alapján ígéretet tesz az eladónak fizetésre ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 24 - eladó bankja: amelyet a nyitó bank mellett második bankként gyakran kapcsolnak be az akkreditívbe avizáló bank: (értesítő) ha a nyitó bank

kötelezettségvállalását a saját önálló, az előbbiével azonos tartalmú, és feltételű kötelezettségvállalásával egészíti ki teljesítő bank: a nyitó bank felhatalmazhat más bankot a teljesítésre kedvezményezett: az eladó az, aki az akkreditív kedvezményezettje Az akkreditív fajtái: 1. Fizetési akkreditív: amely vagy látra szóló (a fizetés azonnal esedékes), vagy halasztott fizetésű akkreditív. 2. Elfogadási akkreditív: amikor az akkreditív váltóelfogadással vehető igénybe 3. Negociális akkreditív: amikor a nyitó bank arra kötelezi magát, hogy megvásárolja, azaz kifizeti a kedvezményezett által kibocsátott intézvényt, okmányokat. 4. Hazai és külföldi kifizetésű akkreditív: nyitó banknál, és második banknál vehető igénybe. 5. Kereskedelmi hitellevelek: bármely banknál igénybe vehetők Ezek a szabadon negociálható akkreditívek, más néven kereskedelmi hitellevelek. 6. Átruházható akkreditívek: olyan

akkreditív, melynek alapján a kedvezményezett felkérheti a fizetésre, váltóelfogadásra vagy negociálásra felhatalmazott bankot, hogy a meghitelezést más kedvezményezett számára igénybevehetővé. 7. Back to back akkreditív: amikor egy akkreditívet egy másik banknál már megnyílt akkreditív alapján, annak fedezete mellett bocsát ki valamely bank. 8. Feltöltődő akkreditív: akkor alkalmazzák, ha az eladó és a vevő között folyamatos üzleti kapcsolat van, az eladó bizonyos időközönként rendszeresen szállít a vevőnek. Tartalmazza azt a kikötést, hogy a benne meghatározott lejáratig minden szállítás után feltöltődik arra az összegre. 9. Red clause akkreditív: (vörös záradék) a nyitó bank lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy az akkreditív összegének egy meghatározott részét még az áruszállítás előtt bankjától előlegképpen felvegye. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 25 12.Ármunka a

külkereskedelemben Operatív és elvi ármunka Az ügyleti kalkuláció lényege és módszerei Az ármunka két, egymással szoros kapcsolatban lévő és egymástól el nem választható területe: az elvi ármunka és az operatív ármunka. - - Elvi ármunka: egy vállalatnak stratégiai szinten kell foglalkoznia az árakkal. A szükséges elemzések elvégzése után (árpolitika kialakítása) meghatározza a vállalti célok megvalósításának irányelveit. Az elvi ármunka megalapozza a konkrét üzleti ármunkát Magába foglalja: árelemzést, ártervezést, információgyűjtést. Operatív ármunka: az operatív kereskedelmi munka során ártaktikai döntések születnek, ill. az üzletkötő kereskedő kialakítja és rögzíti a tényleges szerződéses árat Az operatív ármunka az árpolitika megvalósítása a vállalat külkereskedelmi tevékenysége során. Az operatív ármunka 3 alapvető szakaszra bontható: kalkuláció, árképzés, ármegállapodás

létrehozása (végleges ár megállapítása). A kereskedőnek kettős követelménynek kell, hogy eleget tegyen: a végső ár nem lehet alacsonyabb, mint a kalkulált ár, és nem lehet magasabb, mint a piaci ár. A termelő: az ő árdöntése a legösszetettebb, ő vizsgálja a leghosszabb költségláncot. A viszonteladó: az árrésből él. Az árrés az exportkereskedők és a külföldi kereskedők között oszlik meg. A közvetítő kereskedők: esetről esetre határozzák meg az adott ügyletre kialakítandó árat, a megbízó árlimitje és a piaci árszint között. Az ügyleti kalkuláció: A kalkulációval a külkereskedő számbaveszi a felmerülő költségeket. Elő- és utó kalkuláció. A külkereskedelmi kalkulációban a külkereskedelmi értékesítés költségei kerülnek számszerűsítésre. A kalkuláció az ügylet előkészítése során végzett munkának egyfajta összegzése (előkalkuláció). Általában a cégek kalkulációs sémát

rendszeresítenek Kalkulációra az ügylet lezárásakor is sor kerül (utókalkuláció). Kalkulációs módszerek: - progresszív kalkuláció: a költségszintű árat eredményezi, tehát az ár meghatározható a termelői árból, a beszerzési árból, és a limitárból a költségek összegzésével. - retrográd kalkuláció: meghatározható visszafelé, a külföldi fogyasztói ár és a közvetítők díjának, haszonkulcsának ismeretében. - különbségkalkuláció: a beszerzési és a lehetséges értékesítési ár különbözetét összevethetik a költséggel, és ebből kiderül, hogy marad-e és mennyi haszon az ügyleten. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 26 13.Árképzés a külkereskedelmi ügyletben, az árakat befolyásoló tényezők Az árképzést a kalkuláció alapozza meg. Az árképzés során a külkereskedő olyan tényezőket is figyelembe vesz, ami nehezen számszerűsíthető, de az árban meg kell jelennie. 1. Az áruval

összefüggő tényezők: - Minőség: a minőségileg különböző termékekre külön-külön kalkulálnak alapárat (márkák, minőségi osztályok), vagy a bázisárat határozzák meg, és felárat tesznek rá, vagy levonást végeznek. - Mennyiség: ismert tendencia, hogy a nagyobb mennyiségű vásárlás alacsonyabb egységárral jár. Az eladó az árait azért hajlandó csökkenteni, mert a nagyobb tételben való eladás esetén csökkennek egy ügyletre jutó fix költségei, és az értékesítés kockázatai is mérséklődnek. - Csomagolás: a csomagolóeszköz is árképző tényező, ami megjelenhet az áru árában, vagy külön kerül felszámításra. - Műszaki mellékszolgáltatások: a járulékos műszaki szolgáltatásokon keresztül is minősíti a vevő a terméket. 2. A szerződés kereskedelmi feltételeivel összefüggő tényezők: - Költségek, fuvarparitás: az ügyletet terhelő költségek az ár minimumát adják meg. Az eladási ár

kialakításában az első lépés az önköltségi ár megállapítása. A külkereskedelmi ügyleti árkalkulációt mindig valamely földrajzi pontra kell elkészíteni (fuvarparitás). A kalkulációhoz számos információra van szükség, így a kereskedő beszerez: fuvarköltségajánlatot, banktól tájékoztatást a bankköltségekről, kamatokról stb. - Szállítási határidő: egyértelmű összefüggés a határidők és az ár között nem határozható meg. A piaci helyzetnek megfelelően vagy a gyors szállítást, vagy a távolabbi határidő vállalását honorálják a vevők magasabb árral. A pontos szállító hírneve az árban is kifizetődő. - Fizetési feltételek: A fizetési feltétel előnyei vagy hátrányai lényegében költségelőnyként vagy költség-hátrányként jelentkeznek az eladó és a vevő számára. (kamatok) - Vevőszolgálat: a vevőszolgálati tevékenység megjelenik az árban, az eladó az árba kalkulálja a vevőszolgálat

működtetéséből rá háruló költségeket, pl. alkatrészszállítás) - Az üzletkötés valutája: ha a számlát az eladó hazai valutában állítja ki, őt nem fenyegeti az árfolyamkockázat. Haszonáldozatot hoz viszont ebben a helyzetben, ha a szerződéskötés és a pénzbefolyás közötti időszakban a potenciális külföldi valuták erősödnek a hazai fizető eszközhöz képest. 3. A célpiaccal összefüggő tényezők: - Kereslet és Kínálat: az áru minőségi tulajdonságainak, a kereskedelmi feltételek árhatásainak érvényesíthetősége szoros összefüggésben áll a kereslet-kínálati viszonyokkal. - Versenyhelyzet: a konkurencia jelenléte a piacon, vagy hiánya befolyásolja az árakat, alkalmazkodnia kell-e a már piacon lévő termék árához, vagy nem. - Piaci ár: a tervezett piacon érvényesülő árak, az itt jelenlévő konkurencia árai az eladó számára eladási árának felső határát mutatják meg. - Az állami szabályozások:

export-szubvenciók, és vámok. - Kockázatok: a kockázatból eredő veszteség nem számszerűsíthető előre, mégis kalkulálható. A külkereskedelmi ügyletekben a kockázatok befolyásolják az árakat ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 27 - Értékesítési csatorna: az áru ára az értékesítési csatornában a termelőtől a végső fogyasztóig a viszonteladók árrésével egyre nő. Ezért az eladónak az a döntése, hogy bekapcsol-e viszonteladót az értékesítési csatornába, vagy nem. Árképzési sajátosságok egyes termékcsoportoknál: - Nyersanyagok: árképzésénél az árutőzsdék, a nemzetközi áruegyezmények, árinformációs irodák lényeges szerepet játszanak. - Fogyasztási cikkek: paraméteres árképzés, szubjektív termékösszevetés, presztízsszempontú árkialakítás (pl. divatcikkeknél) - Gépek, berendezések: tipikus a paraméteres árképzés. Egy vagy több minőségi jellemző nemzetközi összehasonlítása

nyújt segítséget az exportőrnek az ajánlati ár kidolgozásához. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 28 14.Árengedmények, árformák a külkereskedelemben Árengedmények nyújtása a kereskedelmi életben általánosnak mondható. Alkalmazható a vevő megnyerése, a forgalom növelése, a fizetés gyorsítása érdekében stb. Az árengedmény adásának két módja van: az eladó már az engedmény figyelembevételével számláz, tehát a vevő eleve kevesebbet fizet, vagy a másik esetben az eladó a már kifizetett teljes vételár egy hányadát utólag visszatéríti a vevőnek. Az árengedményeket általában rabattnak nevezik, de gyakran bonifikációnak akkor, ha visszatérítés jellegűek. Az árengedmény fajtái: - A mennyiségi árengedmények: célja a nagymennyiségű vásárlásra való ösztönzés. Az eladó a nagy tételek kapcsán költségcsökkentést érhet el, amit megoszt a vevővel. Rabatt fajtái: 1. mennyiségi rabatt: amikor az

eladó a feladott rendelésként egy rabatt-skála alapján eleve csökkentett áron számláz. 2 forgalmi rabatt: amikor az eladó egy időszak forgalma után előre meghatározott arány szerint visszatérítést ad, ha a forgalom az előre meghatározott nagyságot elérte. - A vevő megszerzését, ill. megtartását célzó árengedmények: 1 Bevezetési rabatt: amit az új termék bevezetésekor, vagy új piacon való megjelenéskor ad az eladó a vevőnek. 2. Hűségrabatt: amelyet tartós üzleti kapcsolatban alkalmazna, a vevő hűségét honorálja - A fizetési árengedmény vagy skontó: azonnali vagy határidő előtti fizetésre ösztönöz a fizetési rabatt, vagy más néven skontó. 3/10 nettó 30 = ez azt jelenti, hogy 30 napos fizetési határidő esetében az eladó 3% árengedményt ajánl a vevőnek, ha az 10 napon belül fizet. - Egyéb árengedmények: funkciórabatt, amit a viszonteladó kap valamilyen kereskedelmi funkció ellátásáért vagy

kártalanítását. Káló, amely az áruk természetéből adódó súlyveszteségek kompenzálására szolgál. Minőségi bonifikáció, amely a minőségi reklamáció rendezésének egyik módja lehet. Felár: az árban nem kalkulált többletszolgáltatást kompenzálnak, pl. jobb minőség, sürgős szállítás, különleges csomagolás Az árforma: 1. A fixáras megállapodások: mindkét fél számára kötelezőek, és az adott szerződés keretei között megtámadhatatlanok. A fixár egyik válfaja az átalányár, amely olyan áruk ára, aminek nincs, nem lehet kialakult, ismert piaci ára. 2. A mozgóáras megállapodások: minden olyan kikötés a szerződésben, amely nem a ténylegesen fizetendő árat határozza meg, hanem hogy a fizetendő árat hogyan kell majd kiszámítani. Fajtái: - A hausse-baisse klauzulák: pl. tőzsdecikknél) - Az értékállandósági záradékok: (valutakosár-záradékok) - A cost & fee: (költség és haszon típusú

ármegállapítás) ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 29 15.A külkereskedelmi ügyletek kockázatai és kezelésük A kereskedelmi ügyletek kockázattal járnak. A gazdaság kockázatai az áru előállítását veszélyeztetik, a kereskedelmi kockázatok pedig a kereskedelmi ügylet sikerét. Mint minden vállalkozásnak, a külkereskedelmi ügyletnek is velejárója az állandó kockázatvállalás. Kockáztat a külkereskedő, amikor üzleti döntést hoz, és kockázatban áll, amíg ügylete realizálódik. Kockázat és bizonytalanság: a kockázat, az előre nem látható és el nem hárítható jövőbeli esemény. A kockázatot meg kell különböztetni a bizonytalanságtól Kockázat: a dolog pontos jövőbeni kimenetele nem ismert, a lehetséges alternatívák felsorolhatók, és ezek a lehetséges alternatívák esélye is ismert. Bizonytalanság: a jövő alternatíváit és esélyét nem ismerjük. A kockázat csoportosítása: - alapvető kockázat: pl.

árfolyamkockázat, politikai kockázat, amikor a kockázat következményei a társadalmat úgy érintik, hogy azok nem, vagy csak igen csekély mértékben befolyásolhatók. - partikuláris kockázat: a jövőbeni esemény részben befolyásolható. - spekulatív kockázat: valamely esemény következtében haszon és kár egyaránt keletkezhet. - tiszta kockázat: a haszon lehetősége kizárt. Pl a vevő nem-fizetése tiszta kockázat Árukockázat: - az áru eladhatatlanságának veszélye - megfelelő áru híján nem tud eleget tenni a szállításnak, vagy már meglévő áruját nem tudja eladni - az áru megsérülésének vagy megsemmisülésének veszélye a fuvarozás során Árkockázat: - a ráfordítás nem térül meg az áru eladási árában - a szerződésben kikötött ár időközben kedvezőtlenné válik a költségek emelkedése miatt Nem-teljesítés kockázata: kereskedelmi kockázat, amikor a teljesítés elmaradása vagy hibája a kötelezettnek

felróható okból következik be. - az exportőr számára a nem-fizetés veszélye (hitelkockázat), vagy partnere nem fogadja a teljesítést (pl. nem veszi át az árut) - az importőr számára fennáll partnere szerződésszegésének lehetősége Árfolyamkockázat: - az exportőr számára akkor keletkezik árfolyam-veszteség, ha a fizetés valutájában értékcsökkenés következik be a hazai fizetőeszközhöz képest - az importőrnek pedig fordított helyzetben, ha a fizetés valutájának árfolyama hazai fizetőeszközben nő Politikai kockázat: valamilyen államhatalmi-közigazgatási intézkedésből eredő vagy politikai eseményből eredő kockázatok gyűjtőneve, amelyekre a kereskedőnek nincs befolyása. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 30 A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben: - az üzletkötést megelőzően a kockázatok felmérése, kockázatok elemzése - az üzlet elutasítása, ha túlságosan kockázatosnak véli, vagy ha

megköti, akkor a kockázat tudatos vállalása - megfelelő szerződési feltételek kialakítása - önbiztosítás, amikor a kockázati veszteség finanszírozásának forrása a nyereség vagy ebből képzett kockázati tartalék - a kockázatok kompenzálása, vagyis annak kihasználása, hogy adott kockázati esemény egyszerre járhat együtt negatív és pozitív hatásokkal, amelyek egymást semlegesítik - a kockázatok áthárítása, amikor a kockázat viselője meghatározott költségek kifizetése fejében megszabadul a kockázatoktól ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 31 16.Garanciák, biztosítások a külkereskedelemben Garancia: olyan követelések biztosítására szolgál, amelyek a nem szerződésszerű teljesítés esetén keletkeznek. A garanciaadó arra kötelezi magát a másik féllel szemben, hogy a garanciaeset bekövetkezte esetén a garantált összeg erejéig fizetést teljesít. Garanciaesetek: - versenytárgyalás nyertese nem köti meg a

szerződést a versenytárgyalás kiírójával - az exportőr nem, vagy késve szállít - a szállító nem tesz eleget jótállási kötelezettségének - az exportőr nem fizeti vissza az előleget - az importőr nem fizeti meg a vételárat Garanciafajták: - ajánlati garancia: versenytárgyalásoknál - teljesítés garancia: az exportőr áruszállítási kötelezettségének biztosítéka - előlegvisszafizetési garancia - vételárgarancia: az exportőr vételár megfizetésére vonatkozó igényének biztosítását szolgálja Biztosítás: lényege, hogy veszélyközösségbe tömöríti a hasonló kockázatoknak kitett személyeket. A veszélyközösségek szervezője a biztosító társaság A kockázat ára nem más, mint a biztosítási díj. Biztosítási ágak: - személybiztosítások - vagyonbiztosítások: ingó vagy ingatlan dologban bekövetkező kárra nyújt fedezetet. Létezik szállítmánybiztosítás, szállítóeszközök biztosítása,

lízingbiztosítás, hitelbiztosítás. - Felelősségbiztosítások: a biztosító átvállalja mindazon kártalanítási összegek kifizetését, amelyek a biztosítottat terhelik. Ellentétben a vagyonbiztosítással, itt mindig három résztvevőből álló személyi kört érint a biztosítás. A biztosító, a biztosított és a károsult (lásd. egy autó kötelező biztosítása, ha kárt okozok, akkor az én biztosítóm, akinek fizetem a biztosítási díjat, kifizeti a károsultnak azt az összeget, amekkorát én okoztam neki). Létezik: termékfelelősség-biztosítás, fuvarozói felelősségbiztosítás, szállítmányozói felelősségbiztosítás, alvállalkozói felelősségbiztosítás, építés- és szerelés biztosítás. Szállítmánybiztosítás (cargo-biztosítás): a legősibb biztosítási forma. Az árut veszi biztosítási fedezetbe, a szállítással járó kockázattal szemben. (az angolok rakták le az alapjait ennek a rendszernek, mindenki ezt a

mintát veszi alapul, nemzetközileg elfogadott). Exporthitelbiztosítás: a külföldi áruhitelezéshez kapcsolódó kereskedelmi és politikai kockázatokra nyújt fedezetet. Piacképes kockázatok és nem –piacképes kockázatok: (MEHIB) Nem piacképesnek azok a kockázatok minősülnek, amelyek a biztosítási piacon nem biztosíthatóak, illetve nem viszontbiztosíthatóak. Szállítói hitelek biztosítása: lehet: teljesítés előtti időszakra, teljesítés utáni időszakra, mindkét időszakra. Módozatok: Piacképes kockázatú biztosítások: K1, K2, K4 módozatok. Nem-piacképes kockázatú biztosítások: G és S módozat. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 32 Befektetés-biztosítás: (B módozat) a tulajdonosi részesedés és a hozzá kapcsolódó követelések képezik a biztosítás tárgyát. Tenderajánlat-biztosítás: (T módozat) a nemzetközi tendert megpályázó exportőr kötheti arra az esetre, ha az ajánlata tendernyertes, de a

tenderkiíró nem köt vele szerződést. Termékfelelősség-biztosítás: a termékért való felelősség megalapozza önmagában a termék forgalombahozatalának ténye. Objektív felelősség van, vagyis a magatartás és a kár közötti oksági összefüggés figyelmen kívül marad. A termékért felelősség terheli a gyártón, az importálón kívül mindazokat, akik jelzése a terméken szerepel. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 33 17. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK KOCKÁZATAI ÉS KEZELÉSÜK A kockázatokkal való tudatos és előregondolkodással Amerikában az ötvenes évek közepén kezdtek foglalkozni. Ma már a fejlett gazdaság nem képzelhető el kockázatkezelés azaz Risk Management nélkül. Lényege • A gazdálkodó vagy kereskedő előre felméri a kezelésében lévő személyi, vagyoni, fizikai, eszmei, szellemi állomány lehetséges kockázatait törekedve, hogy a felmérés eredményeit a legjobb megközelítésben számszerűsítse. •

Kockázatelemzést végez, megpróbálja kiszűrni melyek azok a kockázatok, amelyek ellen tud védekezni, melyek amelyek elkerülhetetlenek. • Megteszi a szükséges óvintézkedéseket és felméri a fennmaradó kockázat bekövetkezésekor szükségessé váló finanszírozás lehetséges forrásait Kockázat A várt (kalkulált) eredménytől való eltérés lehetősége valamely előre pontosan nem látható jövőbeli esemény következtében. A dolog jövőbeli pontos kimenetele nem ismert, de a lehetséges alternatívák felsorolhatók, vagy a lehetséges alternatívák esélye ismert Bizonytalanság A jövő alternatíváit és esélyeit sem ismerjük. A kockázat csoportosítása • Alapvető: ha a kockázat következményei az egész társadalmat érintik, úgy hogy alapvetően nem befolyásolhatók pl.: árfolyamkockázat • Partikuláris: ha a jövőbeni események részben befolyásolhatók • Tiszta: a haszon lehetősége kizárt pl.: a vevő nem fizetése •

Spekulatív: valamely esemény bekövetkeztekor haszon is kár is keletkezhet pl.: árfolyamváltozás kockázata • Árukockázat: - az áru eladhatatlanságának veszélye - az áruval még nem rendelkező eladó megfelelő áru híján nem tud eleget tenni a szállítási kötelezettségének - a megsérülés, megsemmisülés veszélye (a fuvarparitás e kockázatot osztja meg a partnerek között, biztosítási díj ellenében átháríthat a biztosítóra) • Árkockázat: - a ráfordítások nem térülnek meg az áruk eladási árában - a szerződésben kikötött ár kedvezőtlenné válik árváltozások következtében (mérsékelhető csúszóár záradék alkalmazással, tőzsdei fedezeti ügylettel) • Nem teljesítés kockázata: más néven kereskedelmi kockázat - Exportőr – importőr kockázata csökkenthető a megfelelő gondossággal történő partnerválasztással, bizonyos fizetési módozatokkal (akkreditív), váltó alkalmazással, banki

biztosítékokkal, exporthitel-biztosítással, kötbérfizetéssel. • Árfolyam kockázat: - A fizetési pénznem és a hazai fizetőeszköz közötti értékviszony megváltozik a szerződéskötés időpontjától a fizetés esedékességének időpontjáig - Védekezni árfolyam-biztosítással, határidős devizaügylettel, értékállandósági záradék kikötésével lehet ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 34 • Politikai kockázat: - Államhatalmi vagy politikai eseményekből eredő kockázatok gyűjtőneve, amelyre a kereskedőnek nincs befolyása. Ilyenek a hatósági engedélyek visszavonása, embargó, transzfertilalom, háború, polgárháború, zavargások és hasonló események. A kockázat kezelése • Az üzletkötést megelőzően a kockázat felmérése, az esemény bekövetkezési valószínűségének becslése, • Döntés vagy elutasítás a túlságosan kockázatosnak vélt üzletnél • Kockázatcsökkentő intézkedések megtétele a

lehetséges károk gyakoriságára és mértékére vonatkozóan • Döntés az elvállalt kockázatok kezelésének módszeréről A kockázatkezelés módszerei • Önbiztosítás ,amelynek forrása a nyereség, vagy a képzett kockázati tartalék • Kockázatok kompenzálása, annak kihasználása, hogy egy esemény egyszerre járhat negatív és pozitív hatásokkal (árfolyamkockázat csökkentése, hedge ügyletek) • Kockázat áthárítása, partnerre, de intézményes lehetőséget biztosítanak bankok, biztosítók Kockázati események és biztosítékok Kockázati események A szerződő partner teljesítése • Ajánlati garancia nem Okozott károk • • • • Teljesítési ∼ Előlegfizetési ∼ Vételár ∼ • • • • Standby meghitelezés • Termék felelősség biztosítás Fuvarozói ∼ Szállítmányozói ∼ Alvállalkozói ∼ Építés és szerelés biztosítás Árfolyamkockázat • • • • Kockázatok kompenzálása Határidős

devizaügylet Hedge Értékállandósági záradék Esedékességi és • Visszkereset nélküli • faktorálás • Forfetálás • • Exporthitel-biztosítás • Háborúk, sztrájkok ÁllamhatalmiFuvarozási kockázat közigazgatási intézkedések • Exporthitel biztosítás • Exporthitel • Szállítmánybiztosítás biztosítás • szállítmánybiztosítás • FPA, WA, WPA SRCC záradék. IWC zár záradék all risk záradék • • Transzfer kockázatok • Transzfer garancia ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. Árkockázat • Csúszóár, hedge 35 ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 36 18. GARANCIÁK ÉS BIZTOSÍTÁSOK A KÜLKERESKEDELEMBEN A garancia olyan követelések biztosítására szolgál, amelyek nem a szerződésszerű teljesítés esetén keletkeznek. A garanciaadó kötelezi magát a másik féllel szemben, hogy az eset bekövetkeztekor a garantált összeg erejéig fizetést teljesít. A garanciák jellemzően bankgaranciák.

Garancia esetek 1. a versenytárgyalás nyertese nem köti meg a szerződést a kiíróval 2. az exportőr nem vagy csak késve, ill hibásan szállítja az árut 3. a szállító nem tesz eleget jótállási kötelezettségének 4. az exportőr nem fizeti vissza az átvett előleget, annak ellenére, hogy a szállítást nem teljesítette 5. az importőr nem fizeti meg a vételárat, holott az árut rendben megkapta Garancia fajták Aszerint, hogy az alapügyletből eredően kinek, kivel szemben keletkező milyen követelés megerősítésére szolgál. 1. ajánlati garancia (bid bond) A versenytárgyalást kiíró javára, célja csak olyanok vegyenek részt, akik betartják az ajánlatukban foglaltakat. Összege: ajánlati összeg 5-10 %-a 2. teljesítési garancia (performance guarantee) Az áruszállítási kötelezettség biztosítéka. A garanciákban pontosan meg nem határozott szerződésszegés esetén veheti igénybe a vevő. Összege: szerződéses érték 5-10 %-a 3.

előlegvisszafizetési garancia (advance payment guarantee) Vevő kockázat csökkentése érdekében, ha a megrendelő nem teljesíti a szállítást és az előleget sem fizeti vissza 4. vételár garancia (payment guarantee) Az exportőr vételár igényének biztosítása. Összege: az áru vételárának még fizetetlen része Garancia tulajdonságai Formai követelménye nincs, tartalmi követelmény, hogy szövege juttassa kifejezésre, a bank garanciaszerű fizetési kötelezettséget vállal. • Független a résztvevők alapjogviszonyától • Az alapügyleti teljesítést a bank nem vizsgálhatja, ha a kedvezményezett lehívja a garancia összeget, fizetnie kell • A banknak csak arra van lehetősége, hogy utólagosan a vevőtől visszakövetelje a garanciaösszeget, így nagy a veszély, hogy azt a kedvezményezett jogtalanul veszi igénybe • Védekezés: okmányok előírása, amelyek a garanciaeset bekövetkeztét bizonyítják • Közvetlen bankgarancia: a

megbíző belföldi bankja maga vállal kötelezettséget • Közvetett: a belföldi ban megbízása alapján a kedvezményezett külföldi bankja adja • Külkereskedelmi ügyletekben a szerződés megerősítésére Garancia és akkreditív: Az akkreditív a szerződés teljesítésének folyamatában a fizetés szabályos módja. A bankgarancia valamilyen követelés biztosítéka, igénybevételére a szerződésteljesítés elmaradásakor kerül sor. A kedvezményezettet gyorsan likvid eszközhöz juttatja ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 37 Garancia és kezesség Kezességnél a banknak csak az eladó jogos igénye esetén kell fizetnie, ugyanolyan jogos kifogásokkal élhet, mint a főkötelezett vevő. A biztosítás (insurance) Lényege, hogy veszélyközösségbe tömöríti a hasonló kockázatoknak kitett személyeket. Kollektív pénztakarékosség a jövőben keletkezhető károk vagy veszteségek anyagi kompenzálására. Ára a biztosítási díj A

biztosító kockázati alapot képez, a tagoknak meghatározott arány szerint kell hozzájárulni a közös alaphoz. Minél nagyobb a veszélyközösség, annál kisebb a hozzájárulás mértéke A biztosíthatóság feltételei 1. pénzbeli kifejezhetőség 2. nem lehet spekulatív a kockázat 3. független egységek nagy száma 4. a károk véletlenszerűek legyenek Biztosítási ágak • Személybiztosítás • Vagyonbiztosítás: valamely dologban bekövetkező kárra nyújt fedezetet a biztosítási szerződésben megjelölt feltételek szerint. Résztvevői: biztosító biztosított Típusai: szállítmány-, szállítóeszköz-, lízing-, hitelbiztosítás • Felelősségbiztosítás: mindazon kártalanítási összegek átvállalása, amelyek kifizetése a biztosítottat terheli. Résztvevői: biztosító – biztosított - károsult Tipusai: termékfelelősség-, fuvarozói felelősség-, alvállalkozói felelősség-, építés és szerelésbiztosítás ÁVF -

Nemzetközi üzletszervezés 2001. 38 19. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK FINANSZÍROZÁSA, AZ EXPORTŐR ÉS AZ IMPORTŐR LEHETŐSÉGEI A likviditás fenntartására, az átmeneti pénzhiányok áthidalására szolgáló hitelek iránti igény a külkereskedelmi kapcsolatokban is jelentkezik az exportőr és az importőr öldalán egyaránt. Exportőr lehetőségei • Folyószámlahitel - Az exportőr számlavezető bankja a folyószámla szerződésben meghatározott keretig teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyre annak nincs fedezete. - Rövidlejáratú forgóeszköz hitel - Az ügyfél árbevételének és lebonyolított forgalmának alapján állapítják meg a hitelkeretet • Diszkont kamatozású hitelek: a kamatok megfizetése a hitel folyósítással egyidejűleg esedékes - Váltóleszámítolás – váltófedezet mellett nyújt hitelt külföldi vevőjének. Ha kibocsátására akkreditívvel összefüggésben kerül sor, az exportőr a váltót a bankra

címezi, amely azt az okmányok rendben léte esetén aláírja. A bankelfogadmánnyá lett váltó a pénzpiacon könnyen eladható. Ha nem akkreditívvel kapcsolódik, a váltó kötelezettje a vevő. Ez nem kockázatmentes, a diszkont értéke így nagyobb lesz. A váltó eladása, leszámítolása révén az exportőr olyan helyzetbe kerül, mintha készpénzes ügyletet kötött volna. • Záloghitelek: vagyoni fedezet a követelések behajtásának biztosítására, ez lehet áru is. A bank zálogjogot szerez az árun, adósa esetleges nem fizetése esetén az árut magához veheti, elárverezheti, az árbevételből kielégítheti követelését - Közraktárjegy – a közraktárban elhelyezett árut megtestesítő értékpapír, amelyet a közraktár állít ki és ad át a tulajdonosnak a kezelésébe vett áruról. Részei: árujegy, zálogjegy amelyre a bank rávezeti a hitelezett összeg után visszafizetendő zálogösszeget, a kölcsön lejáratát, és a zálogjegyet

magához veszi. Az árujegy a tulajdonosnál marad Fedezetként a bank csak minőségromlás nélkül tárolható, piacképes és könnyen értékesíthető árut fogad el. • Cessziós hitelek: az exportőr felvehet hitelt követelései megelőlegezése céljából oly módon, hogy a hitel biztosítékaként számlaköveteléseit a bankra engedményezi • Exportokmányok leszámítolása, negociálása: a bank megvásárolja a váltót vagy kereskedelmi okmányokat, visszkereseti jogát fenntartva meghitelezi azokat a kamattal és bankköltséggel csökkentett összeggel. Az okmányokat beszedésre kiküldi a vevőnek a szokásos módon. Ha nem érkezik be, megterheli az exportőr számláját a meghitelezett összeggel, kamattal, beszedési költségekkel. • Beszedvények megelőlegezése: a megbízott bank a beszedendő összeget megelőlegezheti az exportőrnek. A kamatot és más költségeket a beszedési periódus végén kell fizetni. Így hozzájuthat az esedékesség

előtt, akár a teljes összeghez • Faktorálás: a követelés finanszírozása oly módon, hogy a faktor az eladó számláinak ellenértékét (ált 80%) azonnal kifizeti, ezzel a követelés létrejötte és a számla vagy a faktor garanciális fizetésének esedékessége közötti időre az eladónak hitelt nyújt. A faktor társaságok csak rövid lejáratú követeléseket finanszíroznak (120-180 nap) Mód nyílik az exportőrnek nyitott számlakövetelések finanszírozására, biztosítására. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 39 • • Forfetálás: a biztosított, váltókövetelések megállapodás szerinti kamattal történő leszámítolása, a visszkereseti jog fenntartása nélkül. Hosszú lejáratú finanszírozást tesz lehetővé a tőkejavak szállítói számára. - Előnyei: a forfetálás és faktorálás nem befolyásolja az exportőr egyéb hitelfelvételi lehetőségeit, nem hárulnak rá a követelésbehajtás feladatai sem. Lízing:

gépek, berendezések, gépkocsik szállítói számára hitellehetőség, ezeket nem a használónak értékesíti, hanem lízingtársaságnak. Ez az ellenértéket egyben kifizeti a szállítónak és hosszúlejáratú bérleti szerződés keretében adja bérbe a felhasználónak. Kiköti a bérleti időszak végén a tulajdonjog bérlőre való átszállását Importőr lehetőségei • Nyitott szállítás: az importőr az ellenérték utólagos átutalása mellett vásárol, az exportőr az áruszállítás és fizetés közötti időre hitelez a vevőnek. • Váltóelfogadási okmányos meghitelezés és D/A okmányos beszedés: ha a fizetési mód okmányos meghitelezés vagy okmányos beszedés, az exportőr bankelfogadványt, vagy a vevő által elfogadott, bankkal megerősített váltót kap. A vevő fizetési kötelezettsége csak a váltó lejáratkor következik be. • Lízing: finanszírozási, pénzügyi lízing Hazai bankok szolgáltatásai az export-import

finanszírozásában A külkereskedelemmel összefüggő finanszírozási szolgáltatásokat Magyarországon a devizaműveletekre feljogosított bankok nyújtják. Ezek: • Exportcélú termelés finanszírozására szolgáló előfinanszírozó hitel • A kiszállítástól az árbevétel befolyásáig leszámítolás jellegű okmánymegelőlegezés • Váltóleszámítolás • Faktorálás • Közép és hosszúlejáratú hiteleket refinanszírozó devizahitel • Halasztott fizetésű akkreditívek nyitása hitelkeret terhére • Garancia nyújtása ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 40 20. AZ ÁRVERÉS ÉS LEBONYOLÍTÁSA Koncentrált piacoknak az árverést, a tőzsdét és a versenytárgyalást nevezzük. Az eladni és vásárolni szándékozók az adott áru iránti keresletet és kínálatot összpontosítják. Árverés – aukció Olyan értékesítési mód, amikor az eladó az áruját annak a vevőnek adja el, aki érte a legmagasabb árat kínálja. A

vételi árajánlatok versenyeztetésének intézményes módja Árverésre tömegáruk (értékesítésük látatlanban nem célszerű, pl. tea, szőrme, zöldség, virág)vagy egyedi áruk (bélyeg, érme, antikvitás, ékszer, ingatlan) kerülhetnek. Lehet rendszeres, eseti. Árverező társaság Ügynöki iroda, mely jutalék fejében a saját nevében, de az eladó megbízásából, annak áruját szervezett keretek között a legkedvezőbb áron értékesíti. Tevékenységi köre • Koncentrálja a kínálatot • Koncentrálja a keresletet • Az áru minőségi és mennyiségi szortimentálásával áruszakértői munkát végez • Katalógust ad ki, amely tartalmazza az árura, az aukción részvétel módjára, az aukció lefolytatására, a megkötendő adásvételi szerződés feltételeire vonatkozó információkat • Lefolytatja az árverést Az ügyletkötés feltételrendszere Az árverező társaság meghatározza és katalógusban közzéteszi: • A felek

(eladó, vevő, aukcionáló) jogait és kötelességeit • Az áru átadás, átvétel módját, a felmerülő költségek megoszlását • A fizetés módját, idejét • Az árverező társaság jutalékát, felelősségvállalását • Az áru biztosításának kérdéseit • Az áru elszállításának módját, határidejét • A bánatpénz (a vevő fizeti, abban az esetben, ha nem akarja a megvásárolt tételt kifizetni), üzleti biztonság kérdéseit Árverés lefolytatása Ár kialakítása • Kikiáltási ár – az induló ajánlati ár az aukció időpontjában (lehet minimumár, ha pontos piaci ismeretekkel rendelkeznek) • Licitálás – az ár minimális árból kiindulva a vevők ajánlatai alapján emelkedik, az szerez jogot az áru megvásárlására, aki a legmagasabb árat ajánlja • Árlejtés – a kikiáltási ár csökkentése addig, amíg valamely vevő be nem jelenti vételi igényét. Ha az eladó hajlandó eladni, a vevő jogot szerez az adott

tétel megvételére A vásárlás módja • Személyes megjelenés – ügynökkel is képviseltethetik magukat ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 41 • • Vételi ajánlat írásban – a meghatározott időpontig tehető Beírásos aukció – csak írásos ajánlat alapján, de lezárt borítékban, a vevő nem tájékozódhat a többi ajánlattevőről Az ügylet lebonyolítása az árverés után • A vevőnek az árut csak akkor adják ki, ha az ellenértékét kifizette. • További költségek: adó, jutalék, reklám, • Ha a vevő elmulasztja, bánatpénzt fizet és köteles megtéríteni az áru újra árverezéséből fakadó költségeket, veszteségeket. • Áru elszállítása a vevő költségére történik a megnevezett raktárból Az aukciókon ritkán fordul elő reklamáció, mert az árukat a vevők minden esetben megtekinthetik. Az aukciós társaságok üzleti feltételei is felhívják a figyelmet arra, hogy az áruért nem vállalnak

felelősséget. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 42 21. TŐZSDEI ÜGYLETEK ÉS TENDEREK A tőzsdék olyan szervezett piacok, amelyek szervezettségük által koncentrálják a keresletet és kínálatot. Kialakították a tőzsdei típusszerződéseket (kontraktusok) és szokványosították a mennyiséget, minőséget, fizetési feltételeket, szállítási határidőt, alkalmazandó paritást. Ez teszi lehetővé, hogy ne csak azonnali szállítással lehessen árut vásárolni és eladni, hanem későbbi határidőre is. Fajtái: értéktőzsde és árutőzsde Tőzsdei ügyletek csoportosítása (teljesítésének esedékessége szerint) 1. Prompt ügyletek Azonnal esedékes vagy spot ügylet. Az adásvételi szerződést követően (a kötés időpontjában) azonnal sor kerül a szerződésben (kötési árfolyamon) foglalt kötelezettségek teljesítésére. 2. Termin ügyletek Későbbi időpontban esedékes vagy határidős ügylet. Meghatározott napon kötik a

szerződést, de az eladó az áru szállítását később teljesíti, a vevő az áru szállításakor egyenlíti ki a vételárat azon az árfolyamon, amelyet a kötés időpontjában elfogadtak. Határidős ügyletek formái a lebonyolítást tekintve • forward (előre) • futures (jövő) • hegde (fedezeti) • spekulációs Forward ügyletek Mindkét fél számára egyidejű jogosultságot és kötelezettséget jelent. A vevő részére az árfolyam emelkedés, az eladó részére az árfolyamcsökkenés jelent kedvező lehetőséget. Az lesz az ügylet nyertese, aki jól mérte fel a várható irányt. a résztvevők elérhető nyeresége v elszenvedhető vesztesége korlátlan. Hagyományosan bankközi devizapiac. A devizák mai (foward) árfolyamon történő adásvételét jelenti, ahol a készpénzfizetésre csak a határidő napján kerül sor. Futures ügyletek A felek szabványosított áruval, összegért és meghatározott feltételekkel , meghatározott időpontra

kötnek ügyletet. Előre meghatározott mennyiségű és minőségű árura, előre rögzített áron kötnek szerződést, abból a célból, hogy a meghatározott időpontban a tőzsdei szokványoknak megfelelően adják-vegyék át. Az ügyletek lebonyolításánál felhasználják elszámolóház tevékenységét. Hedge - fedezeti ügyletek Lehetőséget ad arra, hogy a termelők ill. kereskedők fedezhessék más ügyleteknél kalkulált hasznukat. Itt a biztonság kerül előtérbe Az ár-, árfolyam és kamatkockázat potencionális veszteségének elkerülése érdekében köt egy, az eredeti pozícióval ellentétes irányú határidős műveletet. Így a bekövetkező változás egyszerre érinti kedvezően és kedvezőtlenül. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 43 Spekulációs ügyletek Célja: az üzleti nyereség érdekében megpróbálják kihasználni a különböző időpontokban kialakuló árak, árfolyamok, kamatlábak eltéréseit. Sok estben csak a

különbséget számolják el egymás között. Opciós ügyletek Olyan határidős, spekulatív díjügylet, melyben az opciót megvásárló fél jogosulttá válik díjfizetés ellenében arra, hogy a szerződésben meghatározott határidőben döntsön az ügylet megvalósításáról, vagy az ügylettől való visszalépésről. Lebonyolítására az áru- és értéktőzsdén egyaránt sor kerülhet. Fajtái • vételi opció (call option)  az opció megvásárlója az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy a szerződésben rögzített áron, a kikötött határidő napjáig dönthessen, hogy vásárol-e, vagy az opciós díj elvesztése árán lemond az üzletről (tehát nem köteles vásárolni). A vételi opció eladója (kiírója) köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelően eladni, ha az opció vevője él az opciós jogával. • eladási opció (put option)  az opció vevője (birtokosa) jogot szerez arra, hogy az opciós időszak

alatt eladjon, de az opciós díj elvesztése árán elállhat az eladástól. Az eladási opció eladója köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelően vásárolni. Arbitázs ügylet Az árak, a valutaárfolyamok és a kamatszintek ingadozásai kockázatot jelentenek a kereskedők számára, egyben lehetőséget adnak az eltérések üzleti célú kihasználására. Mint spekulációs tevékenység átfogja a földrajzilag szétszórt piacokat, a kereskedelem segítségével összekapcsolja és egységes piaccá alakítja az árfolyamok alakulását felhasználva. Célja Az azonos árufajtában fennálló, egyidejű jegyzések közötti ár-, árfolyam- és kamatkülönbségek eltéréseinek kihasználásával jelentős eredmény elérése. Ez egyidejű párhuzamos vételt illetve eladást jelent, kockázatsemleges kereskedés formájában. Versenytárgyalás – tender A beszerzés olyan módozata, amelyben a vevő – a pályázókkal előzetesen ismertetett feltételek

mellett – az ajánlatokat versenyezteti. Tenderkiírás Az a tény, hogy a vevő tender keretében kíván vásárolni, és a felhívás melynek alapján benyújtható a pályázat. • Célja: a közérdek, a versenytársak védelme jogszabályok alapján • Kiírő szerv: minisztérium, szaktárca, hatóságok, állami vállaltok, bevásárlószervek Fajtái 1. teljesen nyilvános tender – bárki részt vehet rajta 2. regisztrációs tender – nemzetközi versenytárgyalás előzetes regisztrációval 3. prekvalifikációs tender – előzetes kiválogatás szakmai alkalmasság szempontjából 4. meghívásos tender – csak a meghívott résztvevők pályázhatnak ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 44 5. zártkörű tender – stratégiai jelentőségű beszerzési területeken kizárólag az arra felkértek Tenderfelhívás közzététele A tenderfelhívás módját és formáját is jogszabályok szabályozzák. Tenderfüzet: a megrendelő igényeinek

megfogyalmazása. Tartalma: • általános feltételek: részvétellel kapcsolatosak, ajánlattal kapcsolatos előírások, garancia, bánatpénz • kereskedelmi feltételek: szállítási határidő, fuvarparitás, fizetési feltételek, garanciák, vámok, illetékek, vis major záradék, joghatóság, alkalmazandó jog, üzleti biztosíték (teljesítési garancia) kérdései • műszaki feltételek: versenytárgyalási nyomtatványok alkalmazása érvényességi kellék is egyben, de orientálja az ajánlattevő munkájának irányát és mélységét is. Tenderbontás Az ajánlat felbontása a pályázó személyek jelenlétében nyilvánosan vagy csak a műszaki feltételeknek megfelelteket bontják, a többiekét visszaküldik. Utólagos áralkunak helye nincs Döntés Az összes műszaki, kereskedelmi – pénzügyi, jogi szempontot figyelembevéve a legelőnyösebb alánlatot választják a kiírók, abban az esetben is, ha nem ez a legolcsóbb. (GATT beszerzési kódex,

Világbank) Szerződés megkötése A nyertes kötelessége a szerződést meghatározott időn belül visszaküldeni és a teljesítési garanciát megnyitni. Ha nem, a kiíró jogouslt a bánatpénzre ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 45 22. A KÜLKERESKEDELEM LEGFONTOSABB ÜGYLETTÍPUSAI Rendszerezésük: • A szerződés tárgya és tartalma alapján • Funkciójuk szempontjából Funkció szempontból: • Kereskedelmi alapügyletek: ⇒ Áru export – import ⇒ Csere ügyletek ⇒ Reexport ügyletek ⇒ Bérmunka ügylet ⇒ Lízing ⇒ Licencia ⇒ Franchise • Disztribúciós ügyletek ⇒ Ügynöki megbízás ⇒ Képviseleti szerződés ⇒ Bizományosi sz ⇒ Disztribútori megállapodás Logisztikai ügyletek Fuvarozási ügylet Szállítmányozási megbízás Raktározási megbízás Vevőszolgálat Pénzügyletek Fizetési ü Finanszírozási ü Bankgaranciák Biztosítási ü Pénzügyi lízing Egyéb szolgáltatásra kötött ügyletek ⇒ Minőség

ellenőrzés ⇒ Marketing szolgáltatások ⇒ Management szolgáltatások • ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ • ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ • ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 46 A legfontosabb nemzetközi ügyletek: a kereskedelmi alapügyletek. A reexport és a csereügyletek kivételével a többiek megtalálhatók a belföldi és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt. Külkereskedelmi alapügylet: Áruexport – import: A dolog tulajdonba adása pénz ellenében. A Bécsi Egyezmény értelmezésében a nemzetközi adásvétel tárgyai a fizikai áruk. Kivétel: fogyasztói és árverési ügyletek, értékpapír, pénz, hajó, repülő, elektromos energia. Különleges külkereskedelmi ügyletek: • Barter • Szellemi alkotás, v. munkavégzés: licencia, franchise, bérmunka • Használati jog átengedése: lizing, licencia • Két vagy több ügyletből álló: reexport, ellen- és visszavásárlás Nemzetközi csereügyletek: Gyűjtőfogalom, az áruk és szolgáltatások

kivitele, behozatala valamilyen módon kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz Szintjei: • Államok közötti kétoldalú árucsere-forgalmi és klíring megállapodások: jelentősége a nemzetközi fizetések liberalizálásával csökken • Bankok között létrejött barter megállapodás: kereskedelem-fejlesztő céllal, ha a devizahiány akadály lenne. Erre a célra létesített számlákon kölcsönös beszámításokkal rendezik a tartozásokat, szabad devizában. • Vállalati szintű cserekeresk.: magánjogi szerződéseken alapuló, számos fajtája van Főbb típusai: • Barter - pénzmozgás nélküli árucsere, a kölcsönösen szállítandó árukat pénzben nem, csak naturáliákban határozzák meg • Kompenzáció – a csereárukat pénzben értékelik és számlázzák, értékük nem mindig azonos, az ellentételezés pénzben és áruban is lehetséges. Lehet teljes, részleges, kétoldalú, többlábú. • Ellenvásárlás és visszavásárlás – két

egymástól független szerződés keretében az egyik fél az általa szállított áruért kapott ellenérték fejében árut vásárol a partnertől vagy partnerországbeli kereskedőtől. Szerződések összekapcsolása: hallgatólagos megállapodás, a szerződésekben megfogalmazott hivatkozás, harmadik okmányba foglalt szándéklevél, kötelezettségvállalás alapján. • Offset ügylet – repülőgépipari, hadászati, űripari termékek eladásához kapcsolódó ellenügylet Csereügyletek haszna: Az áruval történő ellentételezések, a cserekereskedelem pozitív hatásokkal jár együtt, ha hozzájárul az import- és értékesítési nehézségek feloldásához. Problémái: • A cserepartnerek eltérő erő- és érdekeltségi viszonyai, • A ráutaltság foka miatt az árarányok eltérnek a szabadpiaci árviszonyoktól • Torz cserearányok létrejötte Cserekereskedelem kockázatai: ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 47 Birtokon kívül

kerülés – barter és teljes kompenzáció esetén, az elsőként szállító fél kockázata. Kivédése: előszállításban biztosítékot kér, bankgarancia, konvertibilis valutaletét stb., speditőr beiktatása, a csereáru megléte esetén szállít • Viszontvásárlás elmaradása – ellenüzleteknél, a cserepartner nem tesz eleget a viszontvásárlási kötelezettségének. Szankciók: konvertibilis kötbér 5-15%, speciális nyilvántartási számla, ahol az eladások ellenértékét tartják nyilván, cserevásárláskor ezt a számlát terhelik. Csereügyletek sajátos feltételei: A szerződéskötés során külön meg kell állapodni a szokásos szerződéskötési feltételeken kívül: A csereáru kiválasztása, Kompenzációs ráta, Árak meghatározása, Viszontvásárlásra vonatkozó garanciák, Transzferzáradék, csereáru lehetséges piacai, kockázati biztosítékok, ügylet finanszírozás tekintetében. • Reexport Külföldön vásárolt áru (

belföldi terméknek is van külföldi komponense: alapanyag, alkatrész, technológia, csomagolóanyag) külföldi újraeladását jelenti. Csoportosításuk: • Az áru útja szerint – direkt és indirekt reexport (nem halad át vagy áthalad az exportőr országán) • Ügyletkötés módja szerint – fedezetlen és fedezett (export-import ügyletet nem egyidőben vagy egyidejűleg kötik meg) • Inditéka szerint – haszonügylet ( profitszerzés), tranzitügylet (közvetítő igénybevétele jutalék ellenében), kereskedelempolitikai (befagyott követelések kihozatala, kiegyensúlyozott kereskedelmi szaldó megteremtése) switch ügylet (kétoldalú klíringelszámolás egyensúlyának felbomlásakor az egyensúly megteremtése) Reexport sajátos feltételei: Személyi feltételek: jól felkészült nemzetközi kereskedelmi gyakorlattal, áru-, ország-, nyelvismerettel rendelkező dinamikus üzletemberek Tőke: megfelelő tőkeerő, finanszírozási lehetőségek

Információ: naprakész ismeretek Alkalmas áruk: nagy mennyiségben és rendszeresen értékesítik a nemzetközi kereskedelemben Reexport kockázatai: Áru- (nem tudja értékesíteni), kereskedelmi- (partnerválasztás), felfedési- (partner indiszkréciója), árfolyamkockázat (eltérő árfolyamok a kiegyenlítés idejében) Licencia Hasznosítási engedély, licencia ügylet tárgyai jogi oltalom vagy üzleti titokvédelem alatt álló szellemi alkotások: szabadalmi oltalom alatt álló találmányok, know-how, védjegyek, ipari és használati minták, szoftverek. Sajátos licencia a franchise: komplex üzemeltetési és értékesítési rendszerek eladása, szoros és folyamatos együttműködéssel Lízing A bérlet sajátos változata, díj ellenében a használati jog átadása. Alaptípusai: ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 48 • • Működési vagy operatív lízing – rövidlejáratú, közvetlen, a bérleti idő végén visszaadja a dolgot vagy új

szerződést köt Pénzügyi vagy finanszírozási lízing – hosszúlejáratú bérleti díj, a végén tulajdonjogot szerez a bérelt dolgon. Egyik változata a visszlízing: a vállaltfinanszírozás eszköze, eladja a lízingcégnek, bérbe veszi a lízingcégtől, nem kerül ki a tulajdonából, a lízingdíjak fizetése után ismét tulajdonába veheti. Nemzetközi bérmunka ügylet A munkavállaló a megrendelő tulajdonában lévő anyagokon stb. a megrendelő technológiai utasításait követve feldolgozza, majd bérmunkadíj fejében visszaadja a megbízónak vagy tovább szállítja. Típusai: Aktív és passzív bérmunka. ÁVF - Nemzetközi üzletszervezés 2001. 49