Történelem | Tanulmányok, esszék » Mexikói kultúrák

Mexikói kultúrák A mexikói fennsíkon találtak egy, kb. 10,000 é ves csontvázat, amely mellett obszidián nyilhegyek feküdtek. Egyéb őskori leletekre lényegében nem bukkantak, és azok a leletek, amelyekre a k utatás támaszkodik, viszonylag újak: Kr.e 2000 - 1500 é vek közötti időből származnak. A leletek alapján Mexikó kultúráját két szakaszra osztják: A preklasszikus és a klasszikus szakaszra. A preklasszikus szakaszt Kru 200-ig számítják, a klasszikus szakasz innen kezdődően, a XVI. sz-ig, a spanyol hódítók megjelenéséig A mexikói kultúra földrajzi kiterjedtségét mutatja a 3.31 ábra Mexikó területén, időben és térben megosztva, több kultúra fejlődött ki, amelyek mindegyike rendelkezett jellegzetes sajátságokkal, de amelyek ugyanakkor erős hatással voltak egymásra. Ezért ennek a területnek a kultúráit, éppen közös jellemzőikre támaszkodva, a két másik nagy kultúrterülettől elkülönülten tárgyaljuk,

hangsúlyozva a már említett közös sajátságokat, amelyek a teljes amerikai őskultúrára jellemzők. Mexikó egész területére jellemző, hogy a fennsíkon és a Yukatán félszigetig húzódó alacsony területeken számos nép élt, amelyek eltérő nyelveket beszéltek,. Ezek közül egyesek jelentős kultúrát építettek fel, mások viszont nem. Szellemi kultúra. Általános meghatározása a kukoricavallás és mindaz, amit ezzel kapcsolatban az általános részben elmondtunk. Művészetük legfejlettebb ága a kerámikus szobrászat, ill. a nagyméretű kőfaragású szobrászet. Ez a művészet egészen más ideálokat kívánt szolgálni, mint azt Euróőában megszoktuk és ezért jiányzik belőle az ábrázolt al akok szépsége, miközben az egész alkotás bagyon szép és igen magas művészi színvonalú. Civilizációs kultúra. Anyagtalan civilizáció. Az itt élő népek a kultúra kezdeti szakaszában általában a t ö r z s i fejlődés szintjén

álltak, de a törzsekből népek alakultak ki. A szervezettség mértéke a p reklasszikus kor végére elérte a törzsszövetségek , sőt, lassankint az állam szintjét is. A munkamegosztás fejlett volt és kialakult a specializált kézművesség . Általánosnak tűnik a papság vezetőszerepe. A főpapságtól független államvezetők (királyok) ekkor még nem tűnnek fel, királyi székhelyet ebből az időből még nem találni. Anyagi civilizáció. A kukoricatermesztés fejlett szinten folyt. Ezt vízvezetékrendszer és öntözés segítségével valósították meg. Vegyi készségúk igen jó volt, és számos növényi festékanyagot, gyógynövényekből előállított készítményeket állítottak elő. Az alábbi táblázat tartalmazza a l egfontosabb, biológiiailag ha tékony anyagokokat ( összességükben, a spanyolok feljegyzése szerint, ezernél több receptet használtak) :

Peyotle (kaktuszból) Alkoholhoz hasonló, de hallucinogén hatással is bíró alkaloida. Meszkalin (kaktuszból) Hasonló a hatása, mint a peyotle-é, de azénál erősebb. Nnnanacatl ( gombából) Hallucinogén. Colorines ( piros babból) Erotogén Camoth (rekettye-féléből) Apátiát okoz, fájdalmat olt ki- (szaponin) Nikotin (dohányból) Görcsoldó (alkaloida). Kakaó (kakaócserjéből) Vaniliával, mézzel és borral keverten roburátorként használták. Coca (kókacserjéből) Az Andokban (ritka levegőben) dolgozók vernyomásemelő roburátora (alkaloida.) Kinin (Quina-quina fából) Lázcsillapító, magyobb adagban fájdalomcsökkentő, kábító (alkaloida) Perubalzsam (balzsamfából) Sebkezeléshez, bőrgomba-gyógyításhoz (számos összetevőjű „balzsam”). Ugyancsak fejlett volt textiltechnológiájuk. Növényi és állati szálakat (láma. vikunya, alpakka) használtak, egyenkint is és keverten is. Telepeik többnyire na gy

kiterjedésű faluk voltak. Házaikat veszőfonással készítették, de ismerték a vályogtéglát is. Nagyobb épületeikhez követ használtak Eszközeik nagyon fínoman megmunkált kőből készültek. Nagyon fejlett volt kerámikusságuk, de nem ismerték a korongot. Tlatilko kultúrája. A leletek alapján Kr.e 1000 körül már fejlett kultúra virágzott Tlatilko városában és hörnyékén. E kultúra kezdeteinek ideje ismeretlen A város a mai Mexikóváros közelében terült el. Mintegy 200 sírt tá rtak fel itt, amelyekben né gyezernél több kerámiaszobrocskát találtak, amelyek fejlett művészi szíbvonalról tanuskodnak. Ezek többnyire tenyérnyi nagyságúak, ruhátlan emberalakok: akrobaták, táncosnők, szerelmes párok. Istenség ábrázolásoknak nincsenek nyomai ( L: 332 ábra) Tlatilko csak kisebb számű emberközösséget magába foglaló kultúrakör volt és hatása alig mutatható ki területén kívül. Bár a későbbi kultúrák némelyikénél

szintén felismerhető az emberközpontúság, vallásosság nélkül, de nem dönthető el, hogy ez Tlatilko hatása, vagy annak a részkultúrának eredendő szemléletmódja. Olmék kultúra. Alig néhányszáz kilométerre Tlatilkotól találjuk Mexiko másik nagykultúráját, amely lényegében egyidőben virágzott azon a területen, de jelentősége messze felülmúlta Tlatilko jelentőségét: Az olmék kultúra, a Mexikói öböl partján. Közvetett jelek arra mutatnak, hogy ez a kultúra Kr.e 2000 - 1500 között fejlődött ki Virágzása a Kre-i VI - III s zázadra tehető. Kimutatható, hogy ebben a kultúrában gyökerezik a legtöbb későbbi nagykultúra Mexiko területén, de a maya kultúra területén is. Kultúrájuk szellemisége alapjaiban legjellegzetesebb alkotásaik voltak különböözött Tlatilko kultúrájától. T alán az egy kőből faragott (monolit) emberfejek, amelyek gyakran 2 méter nagyságúak voltak, és készítettek hasonló

méretű, monolit o l t á r o k a t is. Az olmék kultúrában nagyon kifejezetten volt jelen a v a l l á s o s s á g , a ritus Felépítették első fővárosukat, a mai nevén La Ventá-t (eredeti neve ismeretlen) az öböl partján. Majd felépítették Amerika legmagasabb p i r a m i s á t Cholulá-ban. Körülbelül Kr.e a IX - VIII században felépítették kb 2000 m éteres magasságban második nagyvárosukat, mai nevén La Ventá-t, amely legfontosabb kulturális központjuk lett - és amely több, egymást követő nép kezén - túlélte az olmék kultúrát. Körülbelül Kr e a VI. században itt alkották meg Amerika első írásjeleit és naptárát. Az írásuk fogalomíró - ideografikus - írás volt. A legrégibb írásjeleket két nefrit pecsétlőhengeren találták mag, majd kőlapokra vésett emberalakok „táncosok” mellett. A pecsétlőhengerekkel együtt ékszertöredék is előkerült, és ezen olyan - talán még régebbi - írásjelek vannak,

amelyeket eddig nem sikerült megfejteni. Monte Albán-t Kr. u a II században a zapotékok foglalták el az olmékoktól Egyéb mexikói kultúrák. Az ősi olmék kultúra mellett több, kisebb kultúra fejlődött ki ebben a térségben, amelyek mind magujon viselték a z olmék hatást, ug yanakkor, eredetiségük is szembetűnő. Legtöbbjükre jellemző, hogy fntos volt számukra a mindennapi élet, és különösen k i s p l a s z t i k á j u k gazdag a mindennapi ember bemutatásában. Ez Tlatilko hatásra utal. A Mixtékek A legtehetségesebb ötvösök voltak, egyáltalában igen jó kézművesek, akik finom c sontfaragványokat készítettek, türkisz és gyöngy berakásokkal. Általánosan felhasznált anyagaik voltak: az arany, a réz, az ezüst, a jade kő, a hegyikristály (kvarc) és kagylók. A Mixték Kódexek fakéreg-papírra, vagy stukkóval bevont szarvasbőrre írott szövegek. Ugyanakkor, jellegzetesek voltak monumentális épületeik is, amilyenek

például a fülkés p i r a m i s o k. Bár a monumentális épületeik száma nem nagy Eredetileg a mexikói felföld medencéjének legnagyobb részét birtokolták de később elfoglalták a zapotékoktól a lentebb fekvő Monte Alban-t és tovább építették fontos kultúraközponttá. Fontos kultúrnépek voltak még: Totonákok, Huasztékok, Nayariták és Zapotékok. Az említettek mellett kiemelkedik jelentőségével két város: Monte Alban és Teotihuakán. Teotihuakán kultúrája. A mexikói felföld medencéjének lakói lényegében nagy falvakban éltek.íííííezekből nőtt ki a Kru-i első századokban Teotihuakán, egy nagy város, amely néhány évszázad elteltével az egész medencét uralta. Két monumentális épülete, a N a p és a H o l d p i r a m i s a, Quetzalkoatl isten templomával és más szakrális épületekkel együtt alkotta a város központját. Néhány évszázad alatt a v áros népessége meghaladta a 1 00,000 -et. Nem csak a

s zakrális épületek tervezése, hanem a lakóépületek, lakótömböké is mérnöki pontossággal és tervszerúséggel készült: A házakat téglalap-alakú területeken, belső udvar köré rendezett és falakkal körülvett egységekbe rendezték. Külön meg kell említenünk nagyszámú falfestményt, amelyek többnyire kul t i - k us a városban talált tárgyúak. Tájképeik képzeletbeli „paradicsomi” tájak. Kerámiaedényeiket öntőformák segítségével, sorozatban készítették. Nagyméretű istenszobraikat szigorűan geometrikus megoldással alkották. A várost Kr.u a IX században elhagyták lakói Oka ismeretlen, de túzvész nyomai láthatók Monte Alban kultúrája. A város eredeti neve nem maradt fenn, ezért spanyol elnevezése használatos. A várost, - amint ezt már említettük - az olmékok alapították és Kr.e a VII században már virágzott, amint ezt egy szentély tánc-reliefjének hieroglif feliratá b ó l megtudjuk. Kru a

II században a zapotékok foglalták el A zapotékok a monumentális építkezés mesterei voltak. Építkezésükhöz a he gy csúcsát lefaragva, azon, 2000 méter magasban, kialakítottak egy 950 x 450 m területű fennsíkot.- Az itt, egyebek mellett felépített főtemplom 50,000 m2 területű volt. A főtéren építették fel Középamerika első csillagvizsgálóját. A zapotékokat a mixtékek üzték el Monte Albanból. A mixték kultúra fennmaradt a spanyolok hódításáig. Tula és a tolték kultúra. A tolték kultúra kezdetét nem lehet pontosan megjelölni, mert ez is a nagy kultúraköözösségben gyökerezik, amely azon a területen alakult ki és amelynek kezdetét Kr.e 2000 körülre lehet tennünk, élén az olmék kultúrával és amelyből sorra váltak ki a kisebbnagyobb zártabb kultúrák,amint az előbb tárgyaltak is , és amelyek elkülönülésük után alakították ki egyéni jellegzetességüket. Ezek egyike volt a tolték nép és ennek

kultúrája. Fővárosukat, Tulá-t Kru a 700-as évek közepén építették fel. Tula, az akkorra már jelentőségéből veszített Teotihuakán örökösének tekinthető a Mexikói Fennsíkon és a medencében is. Mindazonáltal, nem érte el Teotihuakán méreteit és jelentőségét. Virágkorában, a XI- XII században legfeljebb 50,000 lakója volt. Jelentőségét az adja, hogy itt indult el az írásos történelem kora Kézművessége nagyon jelentős. Folyik az arany, ezüst és a réz feldolgozása Lényeges eltérés mutatkozik viszont Teotihuakánéhoz képzőművészetek területén: Teotihuakánt a l e e g y s z e r ű s í t e t t viszonyítva a formák, a lény e g r e t ö r é s j ellemezte, míg Tulát a p o m p a k e d v e l é s , a n agy stílus. Ez legkifejezettebben az építkezésben nyilvánult meg. Jellemző Tulára az oszlopos szerkezetek használata, és ennek segítségével készítettek olyan beépített tereket, mint a főpiramison

épített templom, 55 m hosszú és 15 m széles termével. Domborműveiken - szintén eltérően Teotihuakántól nem papokat. h a r c o s o k a t áb rázoltak , harci jeleneteket, foglyok feláldozását és Kr.u 1000 körül megindult északon egy folyamat, amit „ középamerikai népvándorlás”-ként szokás említeni. Lényegében egy harcias nép, a cs i cs i m ek vadászok népe indult el délre és délkeletre, maga előtt űzve több népet , így a toltékokat is. A Tulából elűzött toltékok hosszú vándorlás után a Yukatan félszigeten, a mayák földjén találtak menedéket. A félszigetnek az északi részét ekkorra a m ayák már részben elhagyták. A volt fővárost, Csicsén Itzát is, és ezt a toltékok saját fővárosukkáépítették át. Ez az új város felülmúlta egykori fővárosukat, Tulát A két nép itt békében élt egymás mellett és léterhozták az u.n maya-tolték kultúrát