Szociológia | Tanulmányok, esszék » Kutatástervezés

KUTATÁSTERVEZÉS speciálkollégium anyaga dr. Lengyel Szabolcs, DE Evol Állattani Tanszék 2005/2006, 1. félév 1. A természettudományos megismerés filozófiai háttere 4 1.1 A megismerés 4 1.2 Mi a tudomány? 4 2. A biológiai vizsgálatok általános menete 5 2.1 Megfigyelés vagy el vizsgálat 5 2.2 Kérdésfeltevés 5 2.3 A hipotézis 6 2.4 Predikció 7 2.5 Adatgy jtés 8 2.51 A változók kiválasztása 8 2.52 Mintavételi módszer kiválasztása 9 2.53 Mintanagyság meghatározása 9 2.54 Mintavétel 9 2.55 Adatok összerendezése és számítógépre vitele11 2.6 Értékelés 11 3. A megfigyeléses módszer 13 3.1 A megfigyelés 13 3.2 A megfigyeléses módszer néhány jellemz je14 3.3 A megfigyeléses módszer az ökológiában 14 4. Modellezés15 4.1 Mi a modell? 15 4.2 A modellezés folyamata 15 4.3 A modellek típusai és osztályozása15 4.4 A modellek felhasználása 16 4.5 A modellek tesztelése16 5. A kísérletez módszer 18 5.1 Mi a kísérlet?

18 5.2 A kísérletek típusai 18 5.3 A kísérlet elemei 18 5.31 A kísérleti egység18 5.32 A válaszváltozó 18 5.33 A kezelés18 5.34 A kontroll 18 5.35 A kísérleti hiba19 5.4 Az ismétlések és szerepük 20 5.5 A kísérleti elrendezések f bb típusai 20 5.51 Tökéletesen (v teljesen) random elrendezés 20 5.52 Tökéletesen random blokkelrendezés 20 5.53 Tökéletlen (nem teljes) blokkelrendezés 21 5.54 Latin négyzet 21 5.55 Faktoriális elrendezés 22 5.6 Általános elemzési módszerek 24 5.7 A kísérletek buktatói 24 5.8 Kísérlettervezés, rövid összegzés25 6. Az evolúciós összehasonlító módszer 26 6.1 Evolúciós összehasonlítás v komparatív módszer26 6.2 El zmények és feltételek 26 6.3 Az evolúciós összehasonlítás m ködése27 6.4 Összegzés 29 7. Pályázatírás 30 7.1 Mi a pályázat?30 7.2 A kutatási terv30 7.21 Célja 30 7.22 Részei 30 7.23 Kutatás közben 30 7.24 Kutatás után 30 7.3 A tudományos pályázat 31 7.31 A

támogató31 7.32 A pénzforrás és a pályázó viszonya, a pályázati folyamat 31 7.33 Általános pályázatírási alapelvek 32 7.34 A pályázat részei32 7.4 Kolumbusz pályázata Izabellához 35 7.5 A tudományos pályázatok bírálatának szempontjai 36 7.51 Általános megjegyzések 36 7.52 Specifikus észrevételek 37 8. Irodalmazás 38 8.1 Az irodalom keresése 38 8.11 Fázisai 38 8.12 Alapelvek, tanácsok 38 8.13 A keresés38 8.14 Az irodalom „megszerzése”39 8.2 Az irodalom használata a tudományos kommunikációban 40 2 8.21 Hivatkozás a szövegben 40 8.22 Irodalomjegyzék 40 9. A tudományos cikk és a diplomamunka 41 9.1 A publikációkról általában 41 9.2 A diplomamunka 42 9.21 A diplomamunka részei 42 9.22 A diplomamunka-írás42 9.3 A tudományos cikk 43 9.31 A cikk részei 43 9.4 A diplomamunka és cikk írása 44 9.41 Vázlat, els változat és revízió 44 9.42 „Átnézetés” és beadás/beküldés 45 9.43 Elbírálás és közlés 45 10. A

tudományos prezentációk: az el adás és a poszter 46 10.1 Prezentációk általában 46 10.2 Az el adás46 10.21 Az el adás részei és a részek tartalma46 10.22 A közönség 47 10.23 Illusztrációk 47 10.24 Tanácsok az el adáshoz 48 10.3 Poszter49 10.31 Mi a poszter? 49 10.32 Kivitelezés 49 3 1. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉS FILOZÓFIAI HÁTTERE • m vészi és természettudományos megismerés • anyagi világ: tényleges létezés • teremtés: szimbólum, fizikai tér/id nem értelmezhet evolúció: modellezhet tesztelhet hipotézisek • “Miközben a filozófusok arról vitáznak, hogy vajon létezik-e a világ, az emberiség visszafordíthatatlanul tönkreteszi azt.” (Popper) • természettudományos realizmus korlátai: - érzékelés tartománya - torz és szubjektív érzékelés • megoldás: - technikai haladás - modell-alkotás 1.1 A megismerés • a túlélést szolgáló viselkedési forma (~ a nyelv) • érzékelési és a fizikai

tér/id korlátok modellek (további problémák) Példa: globális felmelegedés • id sík-eltolás (Kant) • tér és/vagy id beli mintázatok a természetben ismétl dnek (MacArthur) • ha nincs “mintázat” ad absurdum nullhipotézisek Példák: Hardy-Weinberg egyensúly, operatív ökológia centrális hipotézise 1.2 Mi a tudomány? • a valóság megismerésének el re eltervezett, szisztematikus módja 4 2. A BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ÁLTALÁNOS MENETE Modellezés Megfigyelés, el vizsgálat ↓ Kérdésfeltevés ↓ Hipotézis ↓ Predikció ↓ Adatgy jtés ↓ Értékelés 2.1 Megfigyelés vagy el vizsgálat • tárgya: folyamat vagy mintázat • skála-függés • “Mit figyelünk meg?” • lényeges és ténylegesen létez folyamat vagy mintázat 2.2 Kérdésfeltevés • a jó kérdés: - lényegi, esszenciális - nem túl általános, de nem is túl specifikus - egyszer kérd mondat - világos, logikusan következ • az ökológiában gyakori

kérdések: - referenciális jelleg deviációs alapkérdés: - Hol? Mikor? Mennyi? LEÍRÓ vizsgálatok - kauzális jelleg kényszerfeltételi alapkérdés: - MIÉRT?, Hogyan? HIPOTÉZIS-TESZTEL vizsgálatok 5 2.3 A hipotézis • ≈ háttérmagyarázat • HIPOTETIKO-DEDUKTÍV MÓDSZER (K. Popper 1959, 1972, 1983) H3 H2 H4 H5 H1 H ? DEDUKCIÓ INDUKCIÓ • megcáfolhatóság! • Példák: Freud szexuálpszichológiai elmélete Adler személyiségfejl dés-elmélete Marx történelemszemlélete Einstein relativitáselmélete • A gondolatmenet 1. jelenség megfigyelése 2. az összes, egymást kölcsönösen kizáró hipotézis megfogalmazása 3. mindegyik hipotézisre vizsgálat 4. azt a hipotézist, amelyiket nem tudjuk megcáfolni, “igaz”-nak fogadjuk el • Az alkalmazás korlátai: - háttérmagyarázat nem szerepel a hipotézisek között - tér- és/vagy id beli korlátok - a háttérmagyarázatok nem egymást kölcsönösen kizárók - egyszerre több

háttérmagyarázat is - háttérmagyarázatok között interakció - a hipotéziseket nem lehet cáfolni, csak valószín ségekkel jellemezni • : meg kell próbálni 6 • A jó hipotézisek: - megcáfolhatók - egymást kölcsönösen kizáróak - bel lük egy vagy több predikció vezethet le - egyszer en vannak fogalmazva “A theory that you can’t explain to a bartender is probably no damn good.” (E. Rutherford) • Tanulság - megcáfolható hipotézisek - minden lehetséges hipotézist vegyünk sorra - MI A KÉRDÉS?, MI A HIPOTÉZIS? 2.4 Predikció • állítás, mely: - a hipotézisb l logikusan következik - statisztikailag tesztelhet - Melyik változó fontos a rendszerben? biológiai tartalom - Mely változókat és hogyan hasonlítunk össze? statisztikai tartalom • - biológiai hipotézis = háttérmagyarázat - statisztikai hipotézis: két állítás - nullhipotézis, H0: valami1 = valami2 - alternatív hipotézis, HA: valami1 ≠ valami2 7

2.5 Adatgy jtés • lépései: 1. Változók kiválasztása 2. Mintavételi módszer kiválasztása 3. Mintanagyság meghatározása 4. Mintavétel 5. Adatok összerendezése és számítógépre vitele 2.51 A változók kiválasztása • változó: mért mennyiség • típusai: - folytonos vagy diszkrét - nominális, ordinális, intervallum- vagy arányskálán mérhet Skála Nominális Ordinális Intervallum Arány Definíció • kvalitatív, nevekb l áll • nincs rangsor • kvalitatív, rangsor lehetséges • értékek közti távolság tetsz leges • kvantitatív, rangsor, értékek közti különbség mutatja a távolságot • önkényes nulla pont • arányok nem értelmezhet k • kvantitatív, rangsor, értékek közti intervallum mutatja a távolságot • valódi nullapont • arányok értelmezhet ek • Hány változót mérjünk? 8 Példák ivar, betegség agresszivitás: er s, közepes, gyenge °C h mérséklet, IQ testsúly, magasság, életkor

2.52 Mintavételi módszer kiválasztása • mérés: - skála-függés - mérési hiba 2.53 Mintanagyság meghatározása • két úton: x y - tapasztalat - statisztikai teszt er sségének meghatározásával H0: x = y HA: x > y Adatok Teszt-statisztika p • Mit l függ, hogy a különbség szignifikáns? - szórástól, vagy varianciától - mintaelemszámtól (ha N↑, akkor a szórás↓) - statisztikai próba er sségét l N = (s2⋅z2α1/2)/D2, ahol N: szükséges mintaszám, s: szórás, z: a normális változó, D: várt különbség, α: els fajú hiba valószín sége 2.54 Mintavétel • Statisztikai populáció: az összes vizsgálati objektum, melyre statisztikai eredményeink vonatkoztathatóak. • Minta: a populációnak az a része, melyet mérünk • a mintavétel alapszabályai: 1. RANDOMIZÁLÁS - cél: a populáció tagjai egyenl eséllyel kerülhessenek a mintába - zavaró tényez k hatásának kisz résére is 9 - randomizálás menete (pl.:

hét békából négy kiválasztása): 1. békák megszámozása (1-7): 2. random számok táblázata (részlet): 81940 02428 72829 3. minta: 1, 2, 4, 7 béka 2. ADATPONTOK FÜGGETLENSÉGE: A mintavétel egységének és a statisztikai populáció egy egyedének azonossága. (pl.: két hipotetikus holtág, bennük 5-5 adatpont ( ), melyek azonban nem függetlenek nem 10 adatpont csak 2 adatpont!) 3. STANDARDIZÁLÁS: egy változó bizonyos szinten való tartása - standardizálás vagy randomizálás? 4. ISMÉTELHET SÉG - saját kutatásunkon belül, id ben és térben - más kutatások számára, id ben és térben • Miért elengedhetetlenül FONTOS ezeket betartani? - ha nincs randomizálás: torz minta tendencia statisztikai tesztek feltételei sérülnek “furcsa” eredmények - ha az adatok nem függetlenek: elnagyolt mintaelemszám szignifikáns különbséget kaphatunk ott, ahol nincs 10 2.55 Adatok összerendezése és számítógépre vitele •

eredeti adatokról másolat • az adatok számítógépre vitele, tárolása (+ biztonsági másolatok) 2.6 Értékelés • kétféle megközelítés: - exploratív, felderít jelleg elemzések: - adatok „felderítése”, ábrázolása - leíró statisztikák számítása - konfirmatív, meger sít jelleg elemzések: - kiindulási predikciók tesztelése - egyéb hipotézisek-predikciók tesztelése • statisztikai tesztek általános m ködése: mindig H0-t teszteljük x y H0: x = y HA: x > y Adatok Teszt-statisztika p ha p > 0.05, akkor H0-t elfogadjuk ha p < 0.05, akkor H0-t elvetjük • statisztikai tesztek két csoportja: - parametrikus próbák: - paraméter becslése alapfeltétel a normál eloszlás - több feltétel - er sebbek (érzékenyebbek) - nemparametrikus próbák: - nem becsülnek paramétereket - kevesebb feltétel - gyengébbek (kevésbé érzékenyek) 11 • statisztikai próbák feltételei: - random mintavétel - adatpontok

függetlensége (általában) - minimum intervallumskála - normál eloszlású adatok (parametrikus próbák) - egyenl varianciák (általában, parametrikus próbák) • a döntéshozatal alapja: szignifikancia-szint (p) H0-t megtartjuk H0-t elvetjük H0 igaz jó döntés els fajú hiba: α H0 hamis másodfajú hiba: β jó döntés α (els fajú hiba val.sége) p (szignifikancia-szint) • HA: x > y egyoldalú teszt vagy ill. HA: x ≠ y kétoldalú teszt • a teszt menete: - kézzel: követni a “receptkönyveket” - komputerrel: 1. adatbevitel, adatrendezés, el készítés 2. adatfile statisztikai program, 3. a teszt meghatározása 4. program futtatása 5. eredmények vizsgálata és interpretálása 12 A szupraindividuális biológia alap-megközelítései: • megfigyeléses (nincs beavatkozás) • kísérletes (bevatkozás) • modellez (logikai absztrakció) • evolúciós összehasonlító (több faj, általános tendenciák) 3. A MEGFIGYELÉSES

MÓDSZER 3.1 A megfigyelés • megfigyelés: lehet legáltalánosabb értelemben • megfigyeléses vizsgálat: nem történik beavatkozás a rendszerbe, nem kontrollálunk egy tényez t sem, pusztán adatgy jtés • hagyományos és gyakori • megfigyelés vagy kísérlet? – Példa: hegyi kecske és fafaj Szempont Manipuláció Kezelés Megfigyeléses módszer Nincs Nincs Kutatói irányítás Független változó Minimális Kecskék száma - folytonos Függ változó Facsemeték száma folytonos Kevésbé érzékeny tesztek Korrelációanalízis Nem állapítható meg Kicsi Minimális Kicsi Kicsi Statisztikai elemzés Elemzés módja Ok-okozati viszony Magyarázó er Prediktív er Költségigény Munkaigény • kváziexperimentális vizsgálat: átmenet • laboratórium vagy terep? • bels érvényesség és küls érvényesség 13 Kísérletes módszer Van Van (bekerítés, illetve nem bekerítés) Nagymérték Kecskék vannak vagy nincsenek - diszkrét Facsemeték

száma folytonos Érzékenyebb tesztek t-teszt Tesztelhet Nagy Óriási Nagy Nagy 3.2 A megfigyeléses módszer néhány jellemz je • A jó megfigyel erényei: - nyugalom (szórakozottság! – rácsodálkozás) - nincsenek prekoncepciói - elfogulatlanság • A megfigyelés során - kapcsoljuk ki a tudatos és a kritikus ént, az érzelmeket, az értékítéletet - a megfigyelés legyen id n, helyen és társadalmon kívüli - felejtsük el a tervet, a “bizonyítani” akart hipotézist - figyeljünk el ítéletek nélkül, teljes befogadással, önzetlen érdekl déssel - próbáljunk meg egybeolvadni megfigyelésünk tárgyával - vesszünk el a jelenben • A megfigyelés és a mintavétel általános szabályai (random mintavétel, független adatpontok, standardizálás, ismételhet ség) 3.3 A megfigyeléses módszer az ökológiában • hazai szupraindividuális biológia: - szünfenobiológia: LEÍRÓ jelleg , megfigyeléses megközelítés (fenológia, chorológia,

etológia) - másik terület: OK-OKOZATI összefüggések, kísérletes módszerek (ökológia, viselkedésökológia) DE: ez nincs így! - lehetséges okok: - a tudományfejl dés szakaszai: ösztönös, tudatos - kísérlettervezés, statisztikai elemzés: fehér folt) 14 4. MODELLEZÉS 4.1 Mi a modell? - a valóság absztrakciója - célzatos - lényegi - feltételes - jóslásra alkalmas ESZKÖZ, nem valóság 4.2 A modellezés folyamata 1. a probléma behatárolása 2. konceptualizáció: - alkotórészek meghatározása: - kölcsönhatások meghatározása 3. programozás: - absztrakció - feltételek megfogalmazása 4. parameterizáció 5. érvényesség-vizsgálat 6. érzékenység-vizsgálat (sensitivity analysis): - paraméter-érzékenység - szerkezeti érzékenység 7. predikciók 8. az eredmények értelmezése 4.3 A modellek típusai és osztályozása - a véletlen szerepe sz.: - determinisztikus - sztochasztikus - id beliség sz.: - statikus - dinamikus -

megoldás módja sz.: - analitikus: formális modell, matematikai megoldás - numerikus: formális modell, csak közelítés - szimulációs: csak a szabályok adottak 15 - elemek (változók) - folyamatok 4.4 A modellek felhasználása - magyarázat, megértés - jóslás, predikció - elméletek fejlesztése - szimuláció (“mi történik, ha ?”) - összehasonlítás - néhány ökológiai alkalmazás növekedési modellek - exponenciális - logisztikus kompetíciós modellek - Gause 1934 - típusaik: - forráskompetíció - interferencia-kompetíció: egyedek agresszióján alapul - látszólagos kompetíció: a ragadozó szabályozó szerepe predációs modellek - Lotka & Volterra 1930-as évek - típusaik: - préda fluktuáció nem bef. rag egyedszámát - különböz tényez k által irányított fluktuáció - préda fluktuáció meghat. rag egyedszámát termobiológiai modellek ökoszisztéma-modellek - anyagforgalom és energiaáramlás konzervációbiológiai

modellek - populáció életképességi elemzés (PVA) - genetikai variabilitás elemzése 4.5 A modellek tesztelése • el vizsgálatok: megfigyeléses módszer, alapadatok • megfigyelések alapján modell, melynek m ködését vizsgálva kérdések hipotézisek predikciók • predikciók ellen rzése kísérletes teszt 16 Példa: - Mennyi id t töltsön a seregély egy táplálékfoltban? Táplálék mennyisége Optimális táplálékmennyiség Optimális id Utazási id - adott paraméterek: Keresési id Id - utazási id - seregély “telítési görbéje” - optimális megoldás: táplálékmennyiség/id ráta maximális - modell kiterjesztése: Predikció: Minél távolabb van a táplálékfolt, a seregély annál több táplálékot hord. Teszt: kísérlet Táplálékmennyiség Etetések közti id • megfigyelések modell predikció kísérlet 17 5. A KÍSÉRLETEZ MÓDSZER 5.1 Mi a kísérlet? • Kísérlet: - jellemz függ változó - el re

eltervezett protokoll: - a kísérlet kivitelezésének terve - az adatok elemzésének terve - kontrollált körülmények 5.2 A kísérletek típusai • El zetes • Kritikus vagy összehasonlító • Demonstrációs 5.3 A kísérlet elemei 5.31 A kísérleti egység • a kísérlet fizikai alanya, melyet a kísérleti kezelésnek más kísérleti egységt l függetlenül alávetünk és amelyen a mérést végezzük 5.32 A válaszváltozó • kísérleti egységnek a kutatás szempontjából fontos mért mennyisége (függ változó) 5.33 A kezelés • kontrollált körülmények rendszere • összehasonlító vagy kritikus kísérlet: két vagy több kezelés • kezelés (általános és statisztikai ért.) vagy manipuláció (fizikai ért) 5.34 A kontroll • viszonyítási alap • típusai: - a kezelés kontrollja - a manipuláció kontrollja 18 Példa: Møller (1988): 1. meghosszabbított faroktollak 2. megrövidített faroktollak 3. faroktollak levágva, majd

változtatás nélkül visszaragasztva 4. faroktollak nem manipulálva RS 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5.35 A kísérleti hiba • az azonosan kezelt és egymástól független kísérleti egységek közötti variabilitás magasság nagy közepes kicsi • a variabilitás forrásai: - természetes variabilitás - mérési hiba - a kezelés pontatlan reprodukálása - interakció a kezelés és a kísérleti egységek között - egyéb küls tényez k • a variancia komponensei: összes variancia = csoportok közötti variancia + csoportokon belüli variancia • A kísérleti hiba csökkentésének lehet ségei: - megfelel kísérleti elrendezéssel - háttérváltozók használatával - a kísérleti egységek megfelel kiválasztásával 19 5.4 Az ismétlések és szerepük • az ismétlés szükséges: - a kísérleti hiba becsléséhez - a kísérlet pontosságának javításához - a kísérlet küls érvényességének növeléséhez - a kísérleti hiba

kontrollálhatóságához 5.5 A kísérleti elrendezések f bb típusai • kísérleti elrendezés: a kísérlet elemeinek fizikai és id beli szerkezete • cél: a kísérleti hiba minimalizálása • randomizálás - a kísérleti hiba és a csoportátlagok érvényes és torzítás nélküli becslésére - el re biztosítás: “óvintézkedés arra az esetre, ha zavar következne be, mely, ha bekövetkezik, igen súlyos lehet” (Cochran & Cox 1957) 5.51 Tökéletesen (v teljesen) random elrendezés • a kezelést random módon rendeljük a kísérleti egységhez • el ny: flexibilis, hátrány: érzékeny az egységek variabilitására egy elem = nagy átlag + kezelés hatása + kísérleti hiba • 12 kísérleti egység, 3 kezelés: B C B A C A A B A C B C 5.52 Tökéletesen random blokkelrendezés • hasonló kísérleti egységek egy blokkban • cél: járulékos változó kisz rése • blokkokon belül minden kezelés legalább egyszer jelen egy elem = nagy

átlag + kezelés hatása + blokk hatása + kísérleti hiba 20 Példa: 24 parcella, három kezelés (A, B, C), lejt s terep B A C B CA lejt CA B C BA AC B C AB BA C AC B 5.53 Tökéletlen (nem teljes) blokkelrendezés • blokkon belül nem minden kezelés van jelen • 12 parcella, 4 kezelés (A, B, C, D), lejt s terep B D C lejt A C D B C A D A B 5.54 Latin négyzet • két járulékos változó kisz résére • minden kezelés a járulékos változók minden szintjében jelen • 4 kezelés, 4 lejt - és 4 talajblokk Talaj Lejt 1 2 3 4 1 B C D A 2 A B C D 3 D A B C 4 C D A B 21 Bennfoglaló (nested) Osztott parcella (split plot) Ismételt mintavétel (repeated measures) 5.55 Faktoriális elrendezés • két vagy több kezelés (f hatás) 3×2 B1 B2 A1 A2 A3 a1b1 a1b2 a2b1 a2b2 a3b1 a3b2 • interakció: együttes hatás B 2 1 A 1 2 3 B 2 1 A 1 2 3 22 1. Osztott parcella (split plot) • más kísérleti egység a

két tényez hatásának becsléséhez 20 °C 25 °C 30 °C B C A C A B A C B C A B B C A B A C 25 °C 30 °C 20 °C B C A C A B A C B C A B B C A B A C • nagyobb kezelt egységen belül ismételjük a kisebb kezelés szintjeit 2. Ismételt mintavétel (repeated measures) • egy kísérleti egységen egynél több mérés Y 1 2 3 4 • el ny: kevés kísérleti egységnél is alkalmazható hátrány: sok feltétel 23 5 Id 5.6 Általános elemzési módszerek • Varianciaanalízis (Analysis of variance, ANOVA): leggyakoribb elemzés - sok feltétel - nagy érzékenység • Kovariancia-analízis (Analysis of covariance, ANCOVA): járulékos tényez k elemzése/kisz rése 5.7 A kísérletek buktatói • pszeudoreplikáció (Hurlbert 1984): - térbeli - id beli - adat-összevonás, stb. Példa: növényökológiai kísérletek - kezelés: fajszám - válaszváltozó: növényi produkció 1. Tilman & Downing (1994), Tilman

(1996): - N-m trágya 2. Ekotron-kísérlet (Naeem et al 1994, 1995): - több ekotron kamra 3. Cedar Creek, MN (Tilman 1996): - válogatási valószín ség-hatás - csökkent variancia-hatás valódi kezelés: növényi produkció és biomassza 24 5.8 Kísérlettervezés, rövid összegzés alapkísérlet: 1 kezelés van járulékos tényez ? nincs van Tökéletesen random elrendezés járulékos tényez k száma? egy blokkok alkalmazása kett több Latin négyzet lehetséges-e valamely tényez t manipulálni? van elég kísérleti egység? igen nem nem Tökéletes Tökéletlen blokkelrendezés elrendezések Analitikai módszerek 25 igen Faktoriális 6. AZ EVOLÚCIÓS ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER 6.1 Evolúciós összehasonlítás v komparatív módszer • • • • • fajok közötti általános tendenciák vizsgálatára több taxon összehasonlítása általános magyarázatok alkalmazkodás, adaptáció vizsgálatára vizsgálható problémák

széles kör ek gyökerei: - szisztematika: fenetika (numerikus taxonómia), kladisztika - allometrikus kapcsolatok vizsgálata - ökológiai összehasonlítások 6.2 El zmények és feltételek • hagyományos lépések: 1. taxonómiai szint kijelölése 2. adatgy jtés 3. adatok osztályozása, el készítése 4. elemzés (korreláció és regresszió) Példa: afrikai patások életmódja és viselkedése (Jarman 1974): Testtöme g (kg) Csoportméret Szaporodási egység Ragadozó elleni viselkedés 1–2 pár elbújás 2 – 12 hím + hárem elbújás, menekülés 2 – 100 territoriális hímek + több n stény menekülés, csoportban elbújás Kat. Példa 1. dikdik, duiker 3 – 60 erd 2. nádi antilop, zsiráfnyakú antilop 20 – 80 bokros, folyómenti szavanna 3. impala, gazella, víziantilop 20 – 250 folyómenti vagy száraz szavanna 4. fehérfarkú gnú, kék gnú 90 – 270 nyílt szavanna legelés < 150 hímek védik a n stényeiket

csoportban elbújás, menekülés 5. jávorantilop, 300 – 900 kafferbivaly nyílt szavanna legelés, generalista < 1000 hím dominanciahierarchia együttes védekezés Él hely Táplálék gyümölcsök, rügyek, specialista levelek, hajtások, rügyek, specialista faágak, hajtások vagy legelés, specialista 26 • korlátok: - nincsenek alternatív hipotézisek - elnagyolt ökológiai tényez k - ok-okozati viszony nem tisztázott - mesterséges osztályozás - az egyes fajok statisztikailag nem függetlenek • újabb fejlemények: - alternatív hipotézisek - torzító tényez k - egy függ változó többféleképpen - taxonómiai szint megfelel választása DE: kell egy jó törzsfa! törzsfa-rekonstrukciós módszerek (molekuláris és morfológiai adatok is!): - maximum parszimónia - “neighbour-joining” - maximum likelihood - hasonlóságon és távolságon alapuló módszerek - konszenzus-törzsfák • ha a törzsfa kész: - jellegtérképezés: -

karakterállapotok evolúciós változásának vizsgálata - térképezés a törzsfán, direkcionális elemzés kauzalitás! - összehasonlítás (sz kebb értelemben) 6.3 Az evolúciós összehasonlítás m ködése • alapja: ha több leszármazási ágban hasonló események adaptáció • def.: fajok összehasonlítása adaptációról és más evolúciós jelenségekr l alkotott hipotézisek megfogalmazására és tesztelésére • recens információk, kihalt vagy közös sök információi • módszerek három f bb csoportja: - törzsfa nem-függetlenség és variancia-heterogenitás becslése - filogenetikai hasonlóság eltávolítása független adatpontok - filogenetikailag független összehasonlítások (kontrasztok) 27 A d1 B C d2 D E d3 d4 X: Y: 61 25 74 57 33 41 67.5 29 71 35 69 29 64 38 65.75 33.5 68.375 31.25 Y X 28 • el ny: független összehasonlítások hátrány: - törzsfa ismerete szükséges - ok-okozati viszony nem

tesztelhet , csak valószín síthet 6.4 Összegzés • komparatív módszer: hatékony, er teljes, si és mégis fiatal • lehet ség az ökológiai mintázatok evolúciós megközelítésére 29 7. PÁLYÁZATÍRÁS • lényege: min ségi projektek, kutatói kreativitás és finanszírozói kontroll 7.1 Mi a pályázat? • egy ötlet “eladása” • tudományos kutatás részletes terve, mely 1. kommunikációs eszköz 2. szerz dési alap 3. cselekvési terv 7.2 A kutatási terv 7.21 Célja - kutatási célok és módszerek összefoglalása - kivitelezhet ség (id /energia/pénz) - segítség: - Hogyan jutok el a céljaimhoz? - potenciális buktatók el zetes számbavétele - változtatható vezérfonal - tudományos pályázatok kiindulópontja 7.22 Részei - Kérdésfeltevés - Hipotézis(ek) - Predikció(k) - Általános módszerek - mit és hogyan? - Specifikus módszerek - predikció-specifikus kvantifikálás - predikció statisztikai tesztje - Eszközlista - Id

beosztás 7.23 Kutatás közben - a terv használata: Mi következik most? - folyamatos felülvizsgálat 7.24 Kutatás után - kutatási terv felülvizsgálata pályázat 30 7.3 A tudományos pályázat • - ösztöndíjért - kutatási pénzért • Kinek? Támogatónak Miért? Támogatásért Haszon? Támogatás vagy tapasztalat 7.31 A támogató • jogi személyiség szerint - költségvetési szervek - alapítványok - magánszemélyek, cégek • információ a támogatókról: - SANSZ - Internet - informális csatornák • pályázati kiírás: tematikai és formai követelmények 7.32 A pénzforrás és a pályázó viszonya, a pályázati folyamat 1. A támogató tevékenysége • - ha költségvetési szerv: - ez a feladata - szüksége van a kutatásra • - ha magánszemély vagy versenyszféra: - adó - lelkiismereti okok - jól jön neki - nemes elme 2. A döntéshozatal 1. kör: formai követelmények 2. kör: az adományozó profilja 3. kör:

bírálók véleménye (indokoltság, szakmai háttér, felkészültség, megvalósíthatóság, realitás, stb.) 4. kör: rangsorolás 5. kör: döntés 31 3. Kutatási szerz dés - kutatási program - az anyagi támogatás felhasználása, költségvetés - esetleges szankciók 4. A pályázó megkapja a támogatást, és elvégzi a kutatást - munkahely vagy közrem köd szervezet szerepe 5. Kutatási jelentés - beszámoló a végzett munkáról (cikkek) - részletes elszámolás 7.33 Általános pályázatírási alapelvek • pályázatírás = kommunikáció! • Mit kérdezne a támogató? 1. a kutatás tudományos jelent sége 2. a kutatás gyakorlati haszna 3. megvalósíthatóság 4. indokoltság, logika és az alkalmazandó módszerek 5. a kutató(k) képességei 6. a kutatás költsége és id igénye 7. a megkívánt formai követelmények, külalak • miel tt írni kezdenénk - kristálytiszta fogalmazás - logikus felépítettség - érthet ség - hitelesség,

elhivatottság - sima jelen és jöv id (feltételes mód nem hasznos) - átköt részek, utalások, kapcsolódási pontok 7.34 A pályázat részei Címlap, Összefoglalás, Bevezetés, Hipotézisek - predikciók, Célkit zés, Módszerek, Várható eredmények, Irodalomjegyzék Id beosztás, Költségvetés, Önéletrajz 1. Cím, címlap • rövid, vel s, érdekes cím • jól szerkesztett, pofás címlap: a pályázat címe, szerz neve, munkahelye, címe, a támogató neve, címe, dátum 2. Összefoglalás 32 • részei: - általános tudományági bevezetés - miért érdekes/fontos/kutatásra érdemes a probléma - hipotézisek - célok - módszerek - várható eredmények 3. Bevezetés • funkciói: - tudományos háttér, irodalmi áttekintés - a kutatás szükségességének igazolása • irodalmi háttér, áttekintés - célja: a hitelesség bizonyítása - menete: - tudományág - a probléma “története” - magyarázatok, eddigi eredmények - a hiányok és

ellentmondások ismertetése • a kutatás szükségességének igazolása - célja: indoklás - menete: - kérdés - a probléma vizsgálatának fontossága - a kutatás elméleti (tudományos) és gyakorlati haszna 4. Hipotézisek, predikciók • cél az egyszer ség (“A theory that you can’t explain to a bartender is probably no damn good.” E Rutherford) • megoldások: - összes hipotézis egy csoportban - a hipotézisek külön, az egyes módszerek el tt 5. Célkit zés • specifikus célok: - általános megközelítés - Mir l gy jtünk tapasztalati adatokat? • tömör, rövid, egyszer mondatok • realisztikus és tetszet s 6. Módszerek • hitelesség legfontosabb forrása, a megvalósíthatóság alapja • - a módszer részletes leírása - a módszer indoklása: 33 • itt említend : - kutatási terület, kutatás id tartama, a kutatott faj - anyagok, a mintavétel módja, eszközei, a gy jtend adatok, elemzés-értékelés módja, együttm köd

személyek, stb. - buktatók vázolása - kísérletterv: kezelések (szintek), válaszváltozó, mérés, értékelés, ismétlések száma 7. Várható eredmények • a kutatás általános haszna - elméleti-tudományos haszon - gyakorlati haszon: - módszertani - üzleti - természetvédelmi - oktatási 8. Irodalomjegyzék • teljes, abszolút pontos és azonos formátumú referenciák 9. Id beosztás • realizmus 10. Költségvetés • realizmus • összefoglaló tervezet + indoklás • személyi költség, (külföldi) utazás, készletbeszerzés (fogyóeszköz), befektetett (nagyérték ) eszköz, egyéb költség, rezsi és kezelési költség • a kutatás tárgyi és személyi feltételei 11. Önéletrajz • “amerikai” típusú önéletrajz: vázlatos • részei: - személyi adatok - képzés - egyéb ismeretek - tudományos tevékenység - a kutatási terv kivitelezéséhez fontos egyéb ismeretek 34 7.4 Kolumbusz pályázata Izabellához 1. Cím:

Alternatív kereskedelmi út Indiába 2. Összefoglalás Indiából drága és nemes f szerek származnak, melyeket csak viszontagságos úton lehet Európába szállítani. Mindenképpen érdemes tehát újabb, és kevésbé bonyolult, esetleg távolságban is rövidebb utakat keresni India felé. A legújabb tudományos felfedezések valószín sítik azt, hogy a Föld gömböly , mely remek lehet séget nyújt India más úton való megközelítésére. Ha ugyanis a Föld valóban gömböly , akkor Nyugat felé hajózva is el lehet érni a f szerek országát, és így nagymértékben mérsékelhet k lennének az utazás gyötrelmei. Célom, hogy Nyugat felé hajózva feltérképezzem az Indiába vezet tengeri utat. Vitorlásaimon a legjobb tengerészek összeszokott csapatával és a legkorszer bb térképészeti eszközökkel fogok dolgozni. Az út végeztével annak demonstrálására, hogy valóban Indiában jártam, hajóimat f szerekkel dúsan megrakva térek vissza. A terv

kivitelezésével bemutatom, hogy az utazás gyötrelmei mérsékelhet k, s ezáltal csökkenthetjük a szállítási költségeket. Ily módon ki lehetne aknázni az Európában irreálisan magas felvásárlási árakat, és jókora haszonra lehet majd szert tenni az alternatív út használatával. 3. Bevezetés (vázlatosan) 1. a kereskedelmi utak problematikája, behatárolt világkép, a Föld gömböly ségér l folytatott vita ismertetése - pro és kontra, összefoglalás: a két nagy véleménycsoport, melyiknek miben van igaza, és miben nincs 2. ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a hipotézist (a Föld gömböly ) ellen rizzük - ha ez bejönne, eldöntenénk a vitát, és keresnénk egy rakat pénzt 4. Hipotézis A Föld gömböly , így ha nyugatra hajózunk, akkor eljutunk Indiába. 5. Célkit zés 1. Nyugatra hajózva új kereskedelmi útvonalat térképezünk fel 2. Három hajónyi f szert hozunk haza 6. Módszerek (vázlatosan) (a hajók, m szerek, eszközök

leírása, legénység tapasztalata, beosztása, használandó térképek, az iránykijelölés, iránytartás módszerei, stb.) 35 7. Várható eredmények 1. eldöntjük a vitát és bebizonyítjuk, hogy a Föld gömböly 2. kiprobáljuk az új vitorlásainkat 3. nagy rakat f szert hozunk haza, melyen nagy profitot csinálunk 8. Irodalomjegyzék (vázlatosan) - referenciák a Föld gömböly ségér l folytatott vitából - nagy utazók úti leírásai - beszámolók India gazdagságáról - hajózási ismeretek kézikönyve 9. Id beosztás (vázlatosan) - út: kb. három hónap, f szerek beszerzése: egy hónap nyolc hónap 10. Költségvetés (vázlatosan) - a tengerészek fizetése - 3 hajó, felszereléssel (m szerekkel) - élelem, térképek, speciális eszközök 11. Önéletrajz (vázlatosan) - földrajzi ismeretek - hajózási tapasztalatok - vezet i képességek - elhivatottság 7.5 A tudományos pályázatok bírálatának szempontjai • a bírálat alapelvei:

alaposság, igényesség, segít szándék - indokolt kritika 7.51 Általános megjegyzések 1. Tartalmi szempontok • a kutatás tudományos jelent sége • a kutatás szükségessége, indokoltsága • irodalmi háttér bemutatása • részletesség - érthet ség • hipotézisek kifejtése • módszerek leírása, indoklása • a kutatás haszna, várható eredményei, új ismeretek • a kutató(k) képességei 36 • a kutatás költsége és id igénye • megvalósíthatóság 2. Formai szempontok • írástechnika: szakmai szókincs megfelel ismerete, zsargon használata, mondatszerkesztés, bekezdések szervezése, olvashatóság, érthet ség • logika: felépítettség, sorrendiség, követhet ség 7.52 Specifikus észrevételek 1. Tartalmi szempontok • logikai elrendezés, szerkesztés • hangsúlyozás, f bb pontok kiemelése • átvezetések, kapcsolódási pontok, utalások • ábrák, grafikonok, stb. indokoltsága • hiányzó információk 2.

Formai szempontok • helyesírási és nyelvtani problémák, elgépelések-elírások • külalak • ábrák, grafikonok, kiegészít információk érthet sége 37 8. IRODALMAZÁS 8.1 Az irodalom keresése 8.11 Fázisai 1. a f bb kutatási irányok azonosítása 2. specifikus keresések 3. újabb eredmények, fejlemények követése 8.12 Alapelvek, tanácsok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Könyvtárlátogatás Id igény (elég id legyen, de legyen vége is) A kutatás céljainak megfogalmazása „Válogatósság” Források ellen rzése Használható információk el állítása Talált irodalmi források dokumentálása 8.13 A keresés • Hol? - folyóiratok - könyvek - monográfiák - konferencia-összefoglalók - Ph.D (vagy kandidátusi) disszertációk - diplomamunkák, szakdolgozatok - kutatási jelentések - kormányzati kiadványok - elektronikus publikációk (Internet) • hogyan? könyvtár, referencia-szekció • két mód: manuális és számítógépes - legjobb,

ha együtt a kett 1. A manuális keresés • “hópehely-keresés” (szerteágazik, több vonalon) • hátrányai: - id ben csak visszafelé DE: Science Citation Index (jelenhez közeledve is) - gyakran behatárolt a keresés 2. A számítógépes keresés • cím, szerz , kulcsszavak, taxon, abstract szavai alapján • keres szavak: el re eldönteni, listába szedni • - ha több keres szó: Boole-operátorok alkalmazása: 38 ÉS (AND), VAGY (OR), DE NEM (BUT NOT) - szakmai szókincs fontossága • elektronikus keresés: - könyvtári katalógusban - Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ, http://eisz.omhu), ezen belül: Web of Science (ISI) Science Citation Index (SCI) - CD-ROM-on: Biological Abstracts, Current Contents - adatbázisok a Weben: Uncover, MEDLINE stb. - menete: 1. bejelentkezés 2. keres szavak megadása 3. talált hivatkozások elmentése: - nyomtatható formában - emailen elküldés - szövegfile-ként 8.14 Az irodalom „megszerzése” •

folyóiratok lel helyeinek megtalálása: - Nemzeti Periodika Adatbázis (http://www.iifhu/db/npac/): folyóirat-keresés magyarországi könyvtárakban - könyvtárközi kölcsönzés - ismer s/témavezet stb. segítségével • a fontosság gyors megítélésének alapja: 1. cím 2. abstract 3. következtetések 4. ábrák, adatok 5. alkalmazott módszerek • kritikus gondolkodás! • fénymásolás • elektronikus formában (általában .pdf) letöltés - JSTOR (http://www.jstororg/jstor/) - Science Direct (EISZ) - Carl Uncover (http://www.ingentacom/) - folyóiratok honlapja - szerz k saját honlapja 39 8.2 Az irodalom használata a tudományos kommunikációban • irodalmi áttekintés során hivatkozás: fontosnak ítélt részlet megadása + cikk „azonosítója” 8.21 Hivatkozás a szövegben • idézet ≠ hivatkozás!!! – ha szó szerint: formális idézés (kerülend ) • hivatkozás formája: - “Cadbury és Orkney (1978) szerint az A B.” - “A B

(Cadbury és Orkney 1978).” • szerz k száma szerint: - Pierotti (1991) - Miller és Emlen (1975) vagy Miller & Emlen (1975) - Morris és mtsai. (1988) vagy Morris et al (1988) 8.22 Irodalomjegyzék 1. Cikkek: • Szerz vezetéknéve, utónév rövidítve. Év Cím Folyóirat Évfolyam, Oldalszámok. Alberico, J. A R 1995 Floating eggs to estimate incubation stage does not affect hatchability. Wildlife Society Bulletin 23, 212-216 Beecher, M. D, Beecher, I M & Hahn, S 1981 Parent-offspring recognition in bank swallows (Riparia riparia): II. Development and acoustic basis Animal Behaviour 29, 95-101. 2. Könyvek, könyvfejezetek, konferencia-gy jtemények: • Szerz vezetéknéve, utónév rövidítve. Év Cím Kiadó, kiadás helye Oldalszámok. Alcock, J. 1993 Animal Behavior: an Evolutionary Approach Sinauer Associates, Sunderland. Levene, H. 1960 Robust tests for equality of variances In: Olkin, I (ed) Contributions to probability and statistics. Stanford University

Press, Stanford pp. 278-292 Pierotti, R. 1988 Intergenerational conflicts in species of birds with precocial offspring. Proceedings of the 19th International Ornithological Congress, 12651274 • következetesség!!! 40 9. A TUDOMÁNYOS CIKK ÉS A DIPLOMAMUNKA 9.1 A publikációkról általában • publikáció célja: - eredmények közzététele, megismertetése - a kutató “elszámolása” - a kutató haladásának mér je • információáramlás: szerz (k) olvasók - írásbeli: diplomamunkák, cikkek, könyvek - verbális: el adás, poszter • az értekezés-típusú diplomamunka/szakdolgozat és a tudományos cikk hasonlóságai és különbségei Diplomamunka Célja Cikk - összefoglalás - új tudományos eredmény - kutatói képességek közlése demonstrálása Befogadó egyetem Téma több vizsgálat egy rendszerben általában egy vizsgálat Forma kevésbé rögzített általában rögzített Tartalom teljesség igénye tömör, informatív

Eredmények adatok többsége csak a legjobb adatok Terjedelem hosszabb rövid Közös rész tudományos világ Cím, Bevezetés, Módszerek, Eredmények, Diszkusszió, Köszönetnyilvánítás, Irodalomjegyzék Sajátos rész Irodalmi áttekintés (részletes), Irodalmi áttekintés (tömör), Célkit zés Absztrakt 41 9.2 A diplomamunka 9.21 A diplomamunka részei 1. Cím rövid, tömör, vel s, a nagyobb témára jellemz 2. Bevezetés a vizsgálat igazolása, kérdésfeltevés, hipotézisek 3. Irodalmi áttekintés részletes 4. Célkit zés konkrét célok 5. Anyag és módszer az eljárások, technikák, terepi és labormódszerek, értékelés ismételhet séghez elég információ 6. Eredmények az adatok ismertetése (ábrák, táblázatok) 7. Diszkusszió (megbeszélés) • az eredmények jelent sége • a vizsgálat korlátai • konklúzió: az eredmények összefoglalása 8. Köszönetnyilvánítás témavezet , asszisztensek, segít k stb. 9.

Irodalomjegyzék igényes, alapos, teljes hivatkozások 10. Függelék kiegészít információk 9.22 A diplomamunka-írás • • • • id igény témavezet segítsége régebbi diplomamunkák pályázat/kutatási terv: a cikk/diplomamunka alapja 42 9.3 A tudományos cikk • kisebb tudásmorzsák nagy felfedezések • eldöntend kérdések: társszerz k, szerz k sorrendje, folyóirat • útmutató: folyóirat szerz knek szóló instrukciói 9.31 A cikk részei 1. Cím rövid, informatív, katalogizálható 2. Absztrakt • lényeges részekr l 1-2 mondat • kulcsszavak 3. Bevezetés • cél/részek: - problémafelvetés, az alapkérdés (+ hipotézisek) - irodalmi áttekintés (+ hipotézisek), a vizsgálat indokoltsága - vizsgálat céljának ismertetése 4. Módszerek • az adatgy jtés receptje (ismételhet ség!) • hitelesség, megbízhatóság 5. Eredmények • cél: a fontos adatok bemutatása logikus sorrendben („sztori”) • ábrák, táblázatok:

áttekinthet ség 6. Diszkusszió, megbeszélés • célja: - az eredmények értelmezése - az adatok egységes képben tárgyalása - az eredmények összevetése korábbi eredményekkel • spekuláció • a vizsgálat korlátai • konklúzió – a cikk „üzenete” 7. Köszönetnyilvánítás támogató neve, pályázat száma 8. Irodalomjegyzék teljes és alapos 43 9.4 A diplomamunka és cikk írása 9.41 Vázlat, els változat és revízió 1. Kezdeni lehet: - vázlattal: lényeges pontok - szavakkal: szóhalmazok mondatok - absztrakttal - hangosan elmondással - in medias res 2. Szervezés és írás (kifejtés) • szervezés: logikai elv szerint Szervezés: nagy részek szakaszok bekezdések mondatok szavak • írás (kifejtés): saját szavak és mondatok Kifejtés: szavak mondatok bekezdések szakaszok nagy részek 3. Felépítés • vezérgondolat • átvezetések - cél: összekötni és közvetíteni - formák: - „és”, „azonban”,

„viszont” - „egyrészt”, „másrészt”, „harmadrészt”, „végül” - „ehhez hasonlóan”, „ezzel ellentétben” - ismétlések 4. A tudományos írás négy alapfolyamata - összehasonlítás - ütköztetés - felsorolás (párhuzamos szerkesztés!) - meghatározás - ok-okozati viszony kiemelés 5. A tudományos írás négy alapszabálya 1. Ha többféle értelmezés lehetséges, rossz a megfogalmazás 2. Tisztában kell lenni a befogadóval, az írás céljával és tárgyával 3. Törekedni kell a tiszta, tömör és helyes írásra 4. Ha valami hatásos, írd úgy 6. Revízió - els : nagyobb egységek logikája - második: részletesen, egyes szakaszok - harmadik: fogalmazás, szóhasználat, helyesírás, írásjelek HANGOSAN FELOLVASNI !!! 44 9.42 „Átnézetés” és beadás/beküldés • átnézetés: minél többet változtatni a felkért bíráló által kifogásolt részeken • cikk esetén: „peer review” (kb. független szakmai

bírálat) megléte szerint: referált vagy nem referált folyóiratok • referált folyóiratok: impakt faktor a lapban megjelent cikkekre történt hivatkozások száma/ IF = ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– a lapban megjelent cikkekb l “kifelé” történt hivatkozások száma • befolyásol az adatok min sége, mennyisége, a cikk színvonala • hazai lapok: Acta Zoologica, Ornis Hungarica stb. 9.43 Elbírálás és közlés • bírálók meghatározzák, hogy a kézirat: • • • • - publikálásra érdemes - változtatásokkal publikálható - nem publikálható átfutási id ha elfogadják, megjelenés el tt: kefelenyomat publikációs költségek különnyomat (reprint) 45 10. A TUDOMÁNYOS PREZENTÁCIÓK: AZ EL ADÁS ÉS A POSZTER 10.1 Prezentációk általában • különbségek a cikkel szemben: - mondanivaló - terjedelem

- bírálat hiánya - nyelvezet • hely és id : - kutatócsoport összejövetelei - tanszéki szeminárium - Tudományos Diákköri Konferenciák - diplomadolgozat-védés - tudományos konferenciák 10.2 Az el adás • a kutatás eredményei: csak a legjobb/legérdekesebb adatok 10.21 Az el adás részei és a részek tartalma 1. Cím Cím, szerz , munkahely 2. Bevezetés Hipotézisek Indoklás Irodalmi áttekintés Célkit zés Teljes megfogalmazás, sematikus ábrák Kulcsszavak, képek Ötletek, hivatkozások Teljes megfogalmazás 3. Módszerek Felszerelés Mintavétel Elemzési módszerek Fénykép, egyéb illusztráció Lista (szavak), folyamatábra Leírás, kulcsszavak 4. Eredmények és diszkusszió Adatok Értelmezés Az eredmények haszna Táblázatok, ábrák, fényképek Adatok diszkussziója, kulcsszavak Kifejtés, fénykép 5. Konklúzió F bb eredmények A hipotézisek értékelése Kulcsszavak Teljes megfogalmazás 46 10.22 A közönség • érdekl

dés • a közönség attit dje az el adáshoz: - háttér, el zmény: nem tudnak annyit, amennyit az el adó - módszerek: általában nem érdekli ket annyira, mint az el adót - statisztika, adatfeldolgozás: csak alapinformációk - eredmények: látni akarják az adatokat - diszkusszió: kíváncsiak, hogy az el adó hogyan értelmezi az adatait - konklúzió: néhány mondatos összefoglalást akarnak - jöv beli kutatások: nem érdeklik ket 10.23 Illusztrációk • fólia, dia • egyszer , olvasható, egységes, min ségi, megvalósítható 1. Szöveges fólia/dia • egyszer bb bet típus • minimum 18-as bet méret • kevés és vázlatos információ, szókapcsolatok • terjedelem: max. 7 sor 2. Táblázat • több dolog összehasonlítására • csak néhány (4-5) sor és néhány oszlop • feldolgozott adatok • fejléc: változók, sorok: objektumok • indokoltság 3. Ábra, grafikon • ha az adatok trendje az érdekes • világos, egyszer , EGY üzenet •

ábrafelirat - kivéve: cikk • egységes forma • fekv ábrák jobbak • max. 3 szín • sima kétdimenziós ábrák • grafikon: áttekinthet , de kidolgozott - tengelyek, mértékegységek - függ és a független változó, ÁTLAG ± SZÓRÁS • indokoltság 4. Fénykép 47 • - kutatott faj(ok) - kutatási terület, él hely - módszerek - esetleg humor • átvezetésekben fontos szerep 10.24 Tanácsok az el adáshoz El • • • • • • tte jó el adókészség = figyelem + gyakorlás gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni bevezetés és a konklúzió: szó szerint derítsük fel a terepet öltözet: öltöny/elegáns ing, kosztüm; felt nésmentes el adói izgalom ellen mély légzés, séta Közben • kezdés - alapzaj után - beszéddel - a címet NE olvassuk fel • vázlat - cél: informálás, az érdekl dés felkeltése • fólia, dia: id zítés • ábrák, grafikonok: mit lehet látni? • a közönségnek beszéljünk • SOHA ne kérjünk

bocsánatot egy rossz ábráért • vigyázzunk a viselkedésünkre - a metakommunikáció fontossága • befejezés - az el adás üzenete - hangos “Köszönöm a figyelmet!” Utána • kérdésekre válasz: - ne legyünk védekez k - ismételjük meg a kérdést (id nyerés) - tartsunk szünetet a válasz el tt 48 10.3 Poszter 10.31 Mi a poszter? • • • • “plakát”, rövid, tömör összefoglalás poszter szekció: kétoldalú kommunikáció egyensúly a vizuális, orális és írott kommunikáció között - hatékonyabb részek aránya más: - cím - összefoglalás (néhány mondat) - bevezetés (nagyon rövid) - módszerek (nagyon rövid) - eredmények (leghosszabb rész) - diszkusszió (és/vagy következtetések) • rövid magyarázatok szerepe • közönség: CSAK az érdekl d k 10.32 Kivitelezés • • • • • • tetszet s legyen fényképek és egyéb vizuális segédeszközök szerepe egész, de rövid mondatok végig bet méret: min. 1 m-r

l jól olvasható manuális munka – id igény! kiegészít anyagok 49