Szociológia | Tanulmányok, esszék » Nagyné Szekeres Zsuzsanna - Magyar demográfiai helyzet az elkövetkezendő 20 esztendőben

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Magyar demográfiai helyzet az elkövetkezendő 20 esztendőben Készítette: Nagyné Szekeres Zsuzsanna 2003./2004 tanév II. évfolyam „C” csoport Gazdálkodási szak Levelező 1 Tartalomjegyzék: 1. A demográfia eredete és története 2. A demográfia fogalma 3. A demográfia forrásai 4. Várható magyar demográfiai helyzet 4.1 Demográfiai következmények 4.2 Az előrebecslések eredményei 4.21 Demográfiai apály 4.3 Népesedésre ható folyamatok 4.31 Házasságkötés, válás 4.32 Családtervek 4.33 A termékenység alakulása 4.34 Korpiramisok szerinti előrejelzések 5. Élettartam-hipotézis 6. Roma demográfia 7. Hosszú távú népesedési kormányprogram 2 1. A demográfia eredete és története A népesség és a népesedés tanulmányozása hosszú múltra tekint vissza. A népesség megismerésére vonatkozó első törekvés – amelyről tudomással bírunk –

a mintegy 4000. évvel ezelőtti kínai népösszeírás volt. Hasonló összeírások történtek időszámításunk kezdete előtt Egyiptomban, Indiában, Izraelben és a görögöknél is, Rómában pedig rendszeresen ötévenként tartották a censusokat, a mai népszámlálások őseit. Feljegyzéseket vezettek az ókori görög és római birodalmakban a népmozgalmi tényezőkről is, azzal a céllal, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a polgárjogok előnyeit élvezők listája. Athénben a phratriák, Rómában pedig Servius Tullius rendelkezése szerint a halálesetekről Libitina, a születésekről Juno Lucina temploma, később Marcus császár rendeletére a praefectus aerarii Satumi hivatala vezetett „anyakönyveket”. Amint e rövid felsorolás is bizonyítja, az ókori államok sem nélkülözhették a n épesség számára, összetételére és változásaira vonatkozó ismereteket, legalábbis olyan mértékben nem, amennyire szükség volt tudni az

ismereteket, a nagy állami építkezésre felhasználható munkaerőnek, a hadrafogható férfiaknak stb. számát, azaz az állam politikai, gazdasági, katonai erőviszonyait és teljesítőképességét. A népességre és a népesedésre vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenségét, társadalmi és gazdasági jelentőségét az adja meg, hogy a népesség nem pusztán biológiai lények összessége, s a népesedés sem csupán termelőerő, s egyúttal a termelt javak elfogyasztója, tehát a gazdasági élet alanya és tárgya is. Száma, összetétel és reprodukciója pedig bizonyos mértékig meghatározója annak a társadalomnak, amelytől kölcsönhatások bonyolult rendszerén keresztül maga is függ. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a népesség és változásai mennyiségi felmérésén, számbavételén túlmenően a tárgykör tudományos tanulmányozása is a történelem távolába vész. A görög gondolkodók már az ókorban felvetették azt a kérdést,

hogy a n épesség mekkora száma és milyen összetétele biztosítja a v árosállamok polgárai számára legnagyobb jólétet. Ugyancsak a n épesség optimális számának koncepciójáig jutott el Konfucius és a régi kínai filozófia más iskolája is. A demográfia eredete tehát ókori gyökerekre vezethető vissza. Megtaláljuk a népesség számbavételét, változásainak feljegyzését, számának összetételének ismeretét, sőt a népesedés elemzésének nyomait is. A népesedés tanulmányozását, a n épesség és állam, a népesség és gazdaság, valamint a népesség és társadalom összefüggéseinek felismerését a népesedéselmélet kialakulása bizonyítja. A demográfia az ókorban természetesen teletartozik a tudományok egyetemébe. 3 2. A demográfia fogalma A demográfia az a t örténetileg kialakult tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és

állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit. A népesség struktúrájáról, változásairól szólva a fenti definícióban a terület, nem, életkor, családi állapot, foglalkozás, osztályhelyzet, anyanyelv, nemzetiség, műveltségi színvonal szerinti ismérveket, az ezen ismérvek szerinti összetétel-változásokat, illetve a n épesség számát és összetételét változtató jelenségeket, mint a születés, halálozás, házasságkötés, válás, vándorlás értjük. 3. A demográfia forrásai A demográfiai kutatások sokféle forrás alapinformációt használnak fel, részben elemi adatok, részben pedig aggregált, vagy különböző szempontok szerint feldolgozott statisztikák formájában. Ami a források jellegét érinti, ezek

lehetnek elsődlegesek, azaz demográfiai – illetőleg népesedésstatisztikai – célból gyűjtött, de e célra felhasználható, más statisztikák, vagy éppen a statisztikai adatgyűjtéseken kívül eső, egyéb adatok vagy információk. A népességkutatás bázisintézménye hazánkban, a Budapesten működő Népességtudományi Kutató Intézet, valamint a Központi Statisztikai Hivatalok. 4. Várható magyar demográfiai helyzet Az előreszámítási prognosztika adatainak értéke elsősorban abban van, hogy megállapítsa népességfejlődési típusirányokat, nem pedig a pontosságukban rejlik. Lényege az, hogy:  Átfogó képet adjon a népességfejlődés távlatairól.  Jelezzék a demográfiai veszélyeket, melyek a népesedés jellegéből adódóan hosszabb távon bontakoznak ki.  Bemutassa a kialakult demográfiai viszonyokból adódó korlátokat. 4  Gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiákkal összekapcsolva lehetővé tegyék a

demográfiai konzekvenciák feltárását.  Információt nyújtsanak a d emográfiai szempontból releváns politikák számára a népesedési folyamatok figyelembevételének indokolt, illetve elengedhetetlenül szükséges mértékéről. 4.1 Demográfiai következmények Magyarországon nem túlnépesedő, de nem is stagnáló születésszámú, hanem fokozatosan hanyatló számú népességről lehet beszélni. A demográfiai változások nagyobb arányban az idő előtti halálozásból adódnak. Ez utóbbi köztudomásúan leginkább a középkorú férfilakosságot sújtja, de európai összehasonlításban a nőknél is tragikus a helyzet. Rövid távon igen nehéz bármit is tenni az ellen, hogy kevesebben haljanak meg szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekben. A rendszerváltás óta a kormányok legfeljebb a programok kidolgozásáig jutottak el. A forrásigény nagysága és az eredményeknek a b efektetéshez viszonyított 10-15 éves csúszása

mindenkit visszariasztott a szükséges lépésektől. Ebben a helyzetben került a születések száma a középpontba, elsősorban azért, mert a politikusok azt remélik, itt sokkal rövidebb idő alatt, és főként az állam számára jóval kisebb befektetéssel lehet eredményeket elérni. 4.2 Az előrebecslések eredményei Az adatok áttekintése előtt néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni. Népességi alapfogalmak tisztázása, amit egyrészt a f elvétel során alkalmaznak, másrészt az adatok feldolgozása során kialakítanak, amelyre a demográfiai elemzések támaszkodnak. A népességi fogalmak tekintetében a n épszámlálási gyakorlatban többféle módszer alakult ki, amelyek egy-egy ország összeírt és közölt népességszámát alapvetően meghatározzák. Ez egyrészt az adott ország össznépességét, de még inkább az országon belüli népességmegoszlást erősen befolyásolják. A népszámlálási gyakorlatban alapvetően

kétféle módszert alkalmaznak:  Jelenlévő népességen a népszámlálás eszmei időpontjában az ország területén levő egyének összességét értjük.  Jogi népességen az országban állandó lakóhellyel bíró, állandóan letelepedett, itt élő egyének összességét értjük, függetlenül attól, hogy az illető egén a népszámlálás 5 eszmei időpontjában hol tartózkodott. E népesség-fogalom nem veszi figyelembe az illető személyek állampolgárságát, tehát az adott országba letelepedett külföldi állampolgárok is beletartoznak a népességbe, de már a másutt letelepedett hazai állampolgárok nem. Magyarország népességszámát a természetes népmozgalmi jelenségek (elsődlegesen a születések és halálozások) mellett, kisebb-nagyobb mértékben közvetlen befolyásolják, változtatják a vándorlások is. A népesedési folyamatok együttes értékelésének legegyszerűbb módja a szaporodás, ezen belül is a t ermészetes

szaporodás elemzése. Adott terület népességszámának alakulását – eltekintve a vándorlásoktól – alapvetően az élveszületések és a halálozások különbözete, az úgynevezett természetes szaporodás határozza meg, a t ermészetes fogyás is e f ogalomkörbe tartozik, negatív előjellel. A természetes szaporodás arányszámát úgy kapjuk meg, hogy az élveszületések és a halálozások különbözetét viszonyítjuk az adott terület évközbeni népesség-számához., ezrelékben kifejezve l. sz táblázat Az előrebecslés eredményei Alapváltozat Jellemző 1995 1996 1997 1998 1999 2000 10336701 112054 145431 17906 1,57 65,4 74,7 -33377 -15471 10321230 105272 143130 17870 1,46 66,2 74,9 -37858 -19988 10301242 100350 139434 17570 1,38 66,6 75,4 -39084 -21514 10279728 97301 140803 17193 1,33 66,4 75,5 -43502 -26309 10253419 94645 143210 16789 1,28 66,6 75,5 -48565 -31776 10221643 97597 135601 16659 1,32 67,5 76,0 -38004 -21345 Mindkét nem

együtt Korcsoport 1995 1996 1997 1998 1999 2000 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 598761 623628 669345 851151 758995 679300 621566 768357 584674 619188 654954 811940 797802 700836 611232 721230 563305 617475 643612 777471 829708 714915 612518 680343 542108 613735 636977 742442 850574 721256 633140 652438 522292 606091 634059 709682 863544 722398 657076 632764 501727 596948 630573 682252 844287 751377 679491 620954 Népesség (év I.1) Születés Halálozás Vándorlási egyenleg Átlagos gyermekszám Férfi élettartam Női élettartam Természetes szaporodás Tényleges szaporodás 6 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90-94 95+ Összesen 1995=100 833124 697942 650297 566291 559939 516365 438955 200423 196944 80850 21158 3310 848867 728989 642468 573546 547269 515244 441233 227799 183479 84779 21955 3746 856716 754599 641180 579830 539046 510412 438769 263678 163137 87331 23031 4166 845952 761461 648345 593348 531022 511008

432373 299465 143094 92038 24185 4767 812974 779386 663886 600747 527108 506726 431424 331720 125764 94656 25723 5399 757343 811317 670907 617606 525794 501767 433926 335280 130307 96492 27342 5953 10336701 100,0 10321230 99,9 10301242 99,7 10279728 99,4 10253419 99,2 10221643 98,9 2742885 6135811 1458005 5575872 2017944 2670756 6172239 1478235 5624970 2025504 2601863 6208855 1490524 5669809 2029570 2535262 6237536 1506930 5706514 2037952 2472124 6259883 1521412 5732775 2048520 2411500 6279076 1531067 5753282 2056861 26,5 59,4 14,1 53,9 19,5 0,736 25,9 59,8 14,3 54,5 19,6 0,758 25,3 60,3 14,5 55,0 19,7 0,780 24,7 60,7 14,7 55,5 19,8 0,804 24,1 61,1 14,8 55,9 20,0 0,829 23,6 61,4 15,0 56,3 20,1 0,853 Összevont korcsoportok (szám) 0-19 20-64 65+ 20-59 60+ Összevont korcsoportok (százalék) 0-19 20-64 65+ 20-59 60+ Öregedési index 60+ 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 10200298 97047 132183 9691 1,31 68,2 76,6 -35136 -25445 10174853 96804

132833 3538 1,30 68,3 76,8 -36029 -32491 10142362 97833 131600 6359 1,31 68,7 77,0 -33767 -27408 10114954 98679 130271 9179 1,33 69,1 77,3 -31592 -22413 10092541 99329 129236 12000 1,34 69,4 77,6 -29907 -17907 10074634 99825 128430 12000 1,36 69,8 77,8 -28605 -16605 10058029 100198 127806 12000 1,38 70,1 78,1 -27608 -15608 10042421 100486 127284 12000 1,39 70,5 78,3 -26798 -14798 10027623 100724 126870 12000 1,41 70,8 78,5 -26146 -14146 7 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 486746 581718 623533 668392 811727 785145 701359 610826 712813 826428 701971 610416 534244 491745 436544 338609 151693 90439 29100 6850 479193 561430 619490 655145 781770 819200 715430 611725 672100 834138 725453 608303 539561 484613 433520 338169 176874 80732 30384 7623 477677 540532 615479 644705 747806 841758 720745 631022 643879 822607 730791 613776 552340 477259 434853 334144 201259 71078 32318 8334 479042 521617 607476 639171 715345 858935 721027 654595 624488 790573 747838

628138 558684 474118 431539 334769 222105 63517 33889 8088 483587 502734 598392 634161 687436 843858 750493 676960 612886 736821 778533 634979 574319 473424 427910 338355 225105 69001 35486 8101 484566 490642 584081 626689 672808 814153 786651 699281 602724 693522 793206 664479 567253 481520 419903 341277 228448 81822 33214 8395 487559 483240 563899 623004 660372 784746 820732 713490 604068 654567 801480 687617 566221 487432 415324 340290 229783 95834 29622 8749 491300 481269 543029 619395 651193 753109 844865 719914 624396 628581 791686 694263 572742 499965 410586 342792 228577 109008 26387 9364 493549 483370 524493 611912 646426 721677 862861 721006 648361 610461 761719 711630 587508 506965 409633 341719 230659 119857 23975 9842 10200298 98,7 10174853 98,4 10142362 98,1 10114954 97,9 10092541 97,6 10074634 97,5 10058029 97,3 10042421 97,2 10027623 97,0 2360389 6294929 1544980 5760685 2079224 2315258 6307680 1551915 5768119 2091476 2278393 6304724 1559245 5752384

2111585 2247306 6299623 1568025 5740939 2126709 2218874 6296285 1577382 5721966 2151701 2185978 6294077 1594579 5726824 2161832 2157702 6293293 1607034 5727072 2173255 2134993 6280749 1626679 5708007 2199421 2113324 6271649 1642650 5684141 2230158 23,1 61,7 15,1 56,5 20,4 0,881 22,8 62,0 15,3 56,7 20,6 0,903 22,5 62,2 15,4 56,7 20,8 0,927 22,2 62,3 15,5 56,8 21,0 0,946 22,0 62,4 15,6 56,7 21,3 0,970 21,7 62,5 15,8 56,8 21,5 0,989 21,5 62,6 16,0 56,9 21,6 1,007 21,3 62,5 16,2 56,8 21,9 1,030 21,1 62,5 16,4 56,7 22,2 1,055 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 10013477 100928 9999852 100872 9986388 100736 9972959 100495 9959399 100149 9945565 99689 9931296 99095 9916400 98352 9900689 97457 9883972 96424 9866036 95270 8 126553 12000 1,43 71,1 78,7 -25625 -13625 126336 12000 1,44 71,4 78,9 -25464 -13464 126165 12000 1,46 71,7 79,1 -25429 -13429 126055 12000 1,48 71,9 79,3 -25560 -13560 125983 12000 1,49 72,2 79,5 -25834 -13834

125958 12000 1,51 72,4 79,6 -26269 -14269 125991 12000 1,53 72,6 79,8 -26896 -14896 126063 12000 1,54 72,9 79,9 -27711 -15711 126174 12000 1,55 73,1 80,1 -28717 -16717 126360 12000 1,56 73,3 80,2 -29936 -17936 126590 12000 1,57 73,5 80,3 -31320 -19320 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 495354 488363 505819 603094 641816 694355 848355 750836 670909 599754 710848 741942 595205 522338 410531 340243 234220 121802 27319 10374 497046 489368 493750 588833 634417 679848 818879 787004 693210 590334 669903 756936 623715 516918 418902 335405 237756 124645 33178 9805 498181 492382 486370 568695 630795 667520 789685 821050 707468 592095 632996 765617 646226 516837 424981 333049 238138 126350 39056 8897 498807 496141 484415 547871 627239 658429 758248 845177 714084 612387 608439 756873 653376 523901 436926 330584 240919 126510 44404 8229 498899 498408 486530 529373 619811 653728 727007 863157 715446 636241 591447 728943 670662 538462 443889 331159 241209

128635 48593 7800 498406 500232 491532 510737 611045 649184 699851 848872 745267 658660 581556 681112 700149 546644 458285 333070 241102 131209 49472 9180 497248 501940 492549 498701 596840 641854 685469 819706 781344 680817 572912 642685 715191 573579 454337 341079 238858 134198 51080 10909 495549 503094 495570 491347 576766 638286 673250 790802 815230 695058 575056 607984 724026 594919 454924 346793 238109 135015 52184 12438 493241 503735 499335 489411 556004 634779 664241 759639 839267 701855 595156 584945 716194 602279 462206 357437 237384 137185 52586 13810 490279 503840 501611 491538 537559 627403 659605 728662 857166 703517 618718 569129 690388 619093 476067 363823 238874 137974 53885 14841 486628 503363 503439 496547 518975 618687 655120 701752 843212 733179 640835 560054 645944 647195 484445 376443 241177 138448 55208 15385 10013477 96,9 9999852 96,7 9986388 96,6 9972959 96,5 9959399 96,3 9945565 96,2 9931296 96,1 9916400 95,9 9900689 95,8 9883972 95,6 9866036

95,4 2092630 6254020 1666827 5658815 2262032 2068997 6254246 1676609 5630531 2300324 2045628 6253452 1687308 5607226 2333534 2027234 6234252 1711473 5580876 2364849 2013210 6206442 1739747 5535780 2410409 2000907 6175696 1768962 5475547 2469111 1990438 6136818 1804040 5421627 2519231 1985560 6096458 1834382 5372432 2558408 1985722 6052080 1862887 5335886 2579081 1987268 5992147 1904557 5301759 2594945 1989977 5917758 1958301 5271814 2604245 20,9 62,5 16,6 56,5 22,6 1,081 20,7 62,5 16,8 56,3 23,0 1,112 20,5 62,6 16,9 56,1 23,4 1,141 20,3 62,5 17,2 56,0 23,7 1,167 20,2 62,3 17,5 55,6 24,2 1,197 20,1 62,1 17,8 55,1 24,8 1,234 20,0 61,8 18,2 54,6 25,4 1,266 20,0 61,5 18,5 54,2 25,8 1,289 20,1 61,1 18,8 53,9 26,0 1,299 20,1 60,6 19,3 53,6 26,3 1,306 20,2 60,0 19,8 53,4 26,4 1,309 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest 9 A népesség-előreszámítások nemcsak a demográfiai jövő feltérképezése szempontjából fontosak, hanem alapját

képezik számos demográfiai, társadalmi jellegű előrebecslésnek is. Ilyenek: a népesség családi állapota, család – és háztartástípusok szerinti összetétel, az iskolázás előrebecslése, a gazdasági aktivitásra vonatkozó projekciók, hogy csak a legfontosabb, a szakirodalomból ismert és alkalmazott előrebecslés-típusokat említsem. 4.21 Demográfiai apály A népesség lélekszámának és összetételének ismerete minden hosszú távú program megtervezésének előfeltétele. Demográfiai referenciák nélkül valójában nem lehet pontos, megalapozott, az egész ország jövőjét érintő döntéseket hozni. Magyarországon különösképpen nagy jelentősége van a népességtudomány illetékességébe tartozó kérdéseknek, tekintettel arra, hogy a demográfiai mutatók prognosztizálják a n épesség lélekszámának potenciális fogyását. A fent említett potenciális fogyást a következők mutatók alakulása alapján lehet

megállapítani:  tiszta reprodukciós együttható  természetes fogyás: a potenciális fogyáshoz képest – mintegy két évtizeddel később kezdődött, de napjainkban is tart és a hozzáértők az elkövetkezendő 20 év tekintetében is a természetes fogyást jósolják meg a jövőre való tekintettel. Az előreszámítások a populáció létszámának további csökkenését jelzik: leginkább reális forgatókönyv adatai szerint Magyarországnak a jelenlegi 10.043003 lakossal szemben 2020ban csak 9866036 lakosa lesz, melyet az l számú ábra szemléltet A népességcsökkenése két szakaszra osztható. 2005-ig, 2010-ig az előreszámításokban a csökkenés éves mértéke nem haladja meg jelentősen az 1980-1990 közötti átlagértékeket. Ezután – nagymértékben függetlenül az akkor érvényesülő gyermekszám- és élettartamszintektől – felgyorsul és akár évenként 70-80 ezer főt is elérhet. Mindez azzal indokolható, hogy a népesedési

folyamatok területén elengedhetetlen a hosszú távon történő gondolkodás. A problémák rövid távon halaszthatónak tűnő és elhalasztott kezelése hosszabb távon – 15-20 év általában – a népesedés hatványozottan súlyos problémáinak kialakulásához vezet. Az előreszámítások alapján az 1990-2005 közötti időszak az, amikor a demográfiai folyamatok a fokozatosság elvén – lényegében egyidejű, viszonylag lassú, de tartós 10 gyermekszám- és élettartam-emelkedés kialakulásával – még befolyásolhatók. Ezt követően már csak drasztikus beavatkozás lehetséges. Az előreszámítási változatokban csökken a fiatalkorúak és nő az idősek aránya. A népesség további öregedése tehát – kisebb ingadozásokkal – a korösszetétel változásának fő tendenciája marad. A munkaképes korúnak tekintett 15-59 évesek aránya az előreszámítási időszak első – 2010ig tartó – részében a jelenleginél magasabbnak

várható, miután két nagy létszámú korosztály vonul végig a korcsoporton. Ezt követően a munkaképes korúaknak mind a létszáma, mind az össznépességen belüli aránya csökkenni kezd. 2040-re a l étszám 750-1780 (!) ezer fővel is kisebb lehet a jelenlegi értéknél. l. számú ábra Népességszám 11 Az l. számú táblázat adataiból jól látható, hogy 2020 január elsejére a Népességkutató Intézet kutatói nagymértékű népességszám csökkenést jósolnak, számszerűsítve: 176.967 fős létszámcsökkenést. A népesség összetételének változásai a n épesség lélekszámának alakulásával azonos, vagy még nagyobb jelentőségű demográfiai jelenségek. A 21 századnak talán legnagyobb demográfiai (és nemcsak demográfiai) kihívása populáció öregedése. Magyarországon természetes fogyást regisztrálnak, tehát demográfiai apály van. A népesség lélekszámának csökkenését azzal is magyarázzák, hogy a s zocialista

gazdaságból a f elett piacgazdaságba tartó országban ez a f olyamat velejárója. Az öregedésnek és a n emzetközi vándormozgalomnak kitüntetett jelentősége van hazánkban is, éppúgy, mint minden európai országban szintén. 4.3 Népesedésre ható folyamatok 4.31 Házasságkötés, válás A házasságkötések száma az 1970-es évek közepe óta csökken, és ez a j elenség az elmúlt néhány évben még kifejezettebbé vált, de a következő évtizedekre is megjósolnak. Néhány adat: 1999-ben mindössze 45 ezer pár kötött házasságot, az l970-es évtizedben évente átlagosan még 96 ezer volt a házasságkötések száma. A házasságkötések csökkenő száma azzal is összefügg, hogy egyre nagyobb teret hódít a hivatalos bejegyzés nélküli együttélés, az élettársi kapcsolat. Erre utal a házasságon kívül született gyermekek számának és arányának jelentős növekedése is. A házassági mozgalom változásait nemcsak a házasodási

arány csökkenése jelzi: nő a házasságra lépők átlagos életkora. A férfiak harminc, a nők huszonhét évesek házasságkötéskor, ami az idő múlásával növekedni fog, vagy nagyon kisszámú lesz a házasságkötések száma, ezt a jelenlegi gazdasági viszonyok, és az életfelfogás magyarázza. A magas és emelkedő házasodási kor lehet a nehezebbé váló megélhetés, a „szolid egzisztenciát” is magába foglaló polgári értékrend terjedésének következménye, főleg a férfiak esetében. A nőknél a házasságkötés későbbre halasztása esetleg a nők emancipációjával, nevezetesen azzal függ össze, hogy egyre több nő tanul egyetemeken és 12 főiskolákon és jelentős részük csak a tanulmányaik befejezése után, már munkaviszonyban lévőként köt házasságot. A magyar házasodási átlagkort természetesen az is befolyásolja, hogy a házasodók csaknem 20 s zázaléka újraházasuló. De az ismételten házasulók nagy,

viszonylagos súlya – mivel az utóbbi években szinte változatlan – nem játszik szerepet a házasságra lépők átlagos életkorának megfigyelhető emelkedésében. Az alacsony és csökkenő házasságkötési arány Magyarország esetében külön figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy a s zakirodalom az országot hagyományosan a m agas házasságkötési arányú országok között tartotta számolni. A vagyonnal kapcsolatos megfontolások, főleg az örökösödési szokások Magyarországon és Kelet-Európában általában nem nehezítették a családalapítást, míg Nyugat-Európában annál inkább (első szülött fiú kizárólagos örökösödési joga). A modernizáció ebben az esetben a konvergencia irányába hat Az ezer lakosra jutó 4,5-ös házasságkötési aránnyal Magyarország az európai mezőny alsó részéhez tartozik. A válások számában újra emelkedő alapirányzat figyelhető meg. Az ezer lakosra jutó válások számát tekintve az

ország a középmezőnyben található más európai országokat tekintve. 4.32 Családtervek Családtervezés alatt szűkebb értelemben a kívánt gyermekszám meghatározását és az ennek megvalósítására irányuló tevékenységet értjük. T ágabb értelemben a családtervezés mindazon körülményeknek a figyelembe vételét és tudatos kialakítását jelenti, ami a család, az anya és a születendő gyermek számára optimálisnak tekinthető. Így a családtervezés tudatos tevékenységet és magatartást feltételez, ami nemcsak a cs aládnagyság meghatározására vonatkozik, hanem fontos eleme a kívánt gyermekeknek a tervezett időben történő megszületése is. A demográfusok szerint pozitív változások csak rövid távon lehetségesek, az állami támogatásokkal legfeljebb azt lehet befolyásolni, mikorra időzítik a családok a gyermekek születését, de a v állalt gyermekszám végül változatlan marad, esetleg csökkenő tendenciájú

lehet. A fiatal házasok körében az 1990-es évek elején folytatott, országos, reprezentatív vizsgálatban a párokat házasságuk elő évében családtervekről kérdezték. Ezek teljesülése esetén száz családban 214. gyermek születne Ez az átlag magasabb volt, mint tíz ével korábban házasságot kötött fiatalok családterveiből számított átlag. Különösen az volt feltűnő, hogy a házaspárok egynegyede kívánt három vagy ennél több gyermeket, ami jelentős 13 emelkedést jelentett egy korábbi vizsgálat gyermekszám terveihez képest. A legtöbben továbbra is két gyermeket szeretnének. Gyermek nélküli házasságban nem akarnak élni az emberek. Egy másik vizsgálat a 1 8-40 éves nőket kérdezte arról, hogy hány gyermeket szeretnének. A kívánt gyermekek száma átlagosan 2,10 vol t, ami nagyon hasonló fiatal házasok által tervezett 2,14-es átlaghoz. Megjegyzendő, hogy a kor előrehaladtával a kívánt gyermekszám csökkenő

tendenciát fog mutatni. Napjaink tendenciáját megfigyelve, valamint a t áblázat adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a születések várható számának megjósolása, illetve kiszámítása igazán nehéz feladat. Növekedést mutat a jövőbeni szándékot kifejező családtervek és aktuális termékenység szintje közötti különbség. Ez más szóval azt jelenti, hogy egy jelentős kivárási, illetve időzítési elem található a fiatalok jelenlegi termékenységi magatartásában: elhalasztják az egyébként kívánt gyermekek világra hozatalát. Míg az 1970-es években a s zülések előrehozatala okozott emelkedést a termékenységben, most a fiatalok későbbre halasztott szülései csökkentik a termékenységet. A kérdés az, hogy ezek a jelenleg még kívánt, de későbbre halasztott gyermekek megszületnek-e a jövőben, vagy sem. A házasságban élők demográfiai előnyei:  magasabb termékenység  kedvezőbb egészségi helyzet 

kevesebben vannak táppénzen  hosszabb élettartam  kevesebb bűnöző  kevesebb alkoholista (a válási okokban ez az ok vezet)  gyermek iskolázottsága magasabb. 4.33 A termékenység alakulása A népesedési helyzet egyik meghatározó tényezője a születésgyakoriság: ennek (egyik) mutatója az ezer lakosra jutó élveszületések száma, amit (nyers) élveszületési aránynak nevezünk. A termékenység a tényleges reprodukciós teljesítményt méri, valójában azt fejezi ki, hogy a nők hány gyermeknek adnak élete. Magyarországon kevesebben születnek – és ezt a tendenciát mutatják az előrejelzések is -mint ami a népesség utánpótlásához szükséges. Megjegyzendő, hogy az alacsony termékenység minden bizonnyal nem átmeneti jelenség, hanem olyan demográfiai alapirányzat, amelynek kedvező változására a közeljövőben Magyarországon nem lehet számítani. 14 A termékenység csökkenése – történelmi távlatban – a

modernizáció következménye. Ez a hosszantartó és bonyolult folyamat minden országban végbement, amely a modernizáció útjába lépett. Leegyszerűsítve az történik, hogy a halandóság csökkenését követte a termékenység csökkenése. Ezt a folyamatot úgy szokták meghatározni, hogy „hagyományos társadalmakban a t ermékenység és a h alandóság magas, modern társadalmakban alacsony, ami a kettő között van, az a demográfiai átmenet.” A termékenység változásaiban jelentős inkonzisztencia figyelhető meg. Ebben az is szerepet játszik, hogy a zsákutcás modernizáció keretei között a népesedéspolitika átmenetileg hol jó, hol rossz irányba befolyásolta a fertilitás alakulását. Nincs közmegegyezés a tekintetben, hogy van-e optimális élveszületési arány. Magyarország népesedési viszonyai között mindenesetre kívánatos az olyan születés gyakoriság, amely a népesség legalább egyszerű reprodukcióját biztosítja.

Különösképpen nyugtalanító a termékenységnek a rendszerváltozás óta bekövetkezett számottevő csökkenése, amely az elkövetkezendő időszakot is jellemezni fogja. A teljes termékenységi arány csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy a termékenység tartós csökkenése esetén a nők kevesebb gyermeket hoznának világra, mint ami a szülői nemzedék reprodukciójához szükséges. Másképpen megfogalmazva: a gyermeknemzedékek nagysága kisebb lesz a szülő generációk nagyságánál. A termékenység mérésének legáltalánosabb és leggyakrabban használt forrása a születési statisztika évenkénti folyamatos megfigyelése. A termékenység alakulását tükrözi a 2 számú ábra. A termékenység szinten maradása, illetve további csökkenése mindenképpen folytatódó, 2050 év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkentést von m aga után. A korösszetétel állapota, reprodukciós tartalékainak hiánya miatt a n

épességcsökkenés megállításához a termékenység és az élettartamok lényegében egyidejű, folyamatos és jelentős mértékű emelkedése lenne szükséges. Úgy tűnik, hogy rövidebb távon a születési mozgalom alakulása jelenti a kisebbik demográfiai problémát, hosszabb távon azonban a jelenlegi születésszámok alapján képződő és 2010 után szülő női korosztályok relatíve alacsony létszám az oka 2010 ut án felgyorsuló születésszám csökkenésnek. 15 2. számú ábra Termékenységi hipotézisek (TFR) 4.34 Korpiramisok szerinti előrejelzések A kormegoszlást grafikusan egy korpiramissal (vagy más néven népességi piramissal) szokták Ábrázolni. Ez egy olyan hisztogram, amely a népességet kor és nem szerint mutatja be és nevét onnan kapta, hogy piramis alakú. Magyarországon 2010. január 1-i korpiramisát a 3 számú ábra, , a 2020 január 1-it a 4 számú ábra míg a 2030. január 1-it az 5 számú ábra szemlélteti 16

100000 Az ábrázolásnál a h isztogram baloldalán szerepelnek az egyes korévekhez tartozó férfiak 0 évestől 100 éves korig (egymásra helyezetten), a jobb oldalon pedig ugyanilyen módon a nők. A korpiramis formája egyúttal jelzi az adott népesség korstruktúrájának típusait is. A leggyakoribb különbséget három korösszetétel típussal határozhatjuk meg:  piramis vagy gúla forma: fiatal korösszetétel = szaporodó típus,  hagyma vagy urna alak: öreg korösszetétel = fogyó típus,  harang alak: stacionér népesség korösszetétele. Mindhárom korpiramis hagyma alakú, tehát a népességben az előrejelzések szerint megnövekszik az időskorúak aránya, ez a népesség elöregedését jelzi, magas lesz az időskorúak aránya. 3. számú ábra Korpiramis 2010 Férfiak Nők 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 80000 60000 40000 20000 0 17 0 20000 40000 60000 80000 10 4. számú ábra Korpiramis

2020 Férfiak Nők 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0000 80000 60000 40000 20000 0 0 18 20000 40000 60000 80000 100 5. számú ábra Korpiramis 2030 Férfiak Nők 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0000 80000 60000 40000 20000 0 0 19 20000 40000 60000 80000 100 5. Élettartam-hipotézis Az l. számú táblázat élettartamra vonatkozó adatait diagrammba foglalva a 6 számú ábra szemlélteti. Az ábrából jól látható, hogy az előrejelzések szerint emelkedni fog a várható élettartam, mind a nők és mind a férfiak esetében. Feltűnik, hogy a mai korra jellemző női átlagéletkor továbbra is fennáll. A férfiak átlagéletkora 7-9 évvel a nők élettartama alatt marad A l. számú táblázat adatiból megfigyelhető az életkor meghosszabbodás jelensége, ami a javuló életszínvonal és az orvostudomány fejlődésének eredménye, de nem okozza közvetlenül a népesség

öregedését, amelyhez az időskorúak arányának növekedése mellett a fiatalkorúak arányának csökkenése is hozzájárul, mely utóbbit a t ermékenység visszaesése okozza. Az egyén fiziológiai kora a testszövetei és szervei állapotától függ és ez megkülönböztethető a kronológiai kortól, amelyet az egyén születése időpontjában szokásos mérni. 6. számú ábra Élettartam-hipotézisek 20 6. Roma demográfia A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai forgatókönyvek 1997-2050 címen készített szakanyagának vitájában már felmerült – kormánypolitikusok, politikai közírók eszmefuttatásait és javaslatait nagymértékben befolyásolva - , hogy a népesedési előrejelzések aggodalommal figyelmeztetnek egy olyan populáció növekedésére, amely az iskolázatlan, sokgyermekes, az állami szociálpolitika nyakán élősködő családok tömegét szaporítja, és bár a leírt és elhangzott szövegek óvakodtak használni azt a

szót, hogy cigány, de félreismerhetetlen módon erre az etnikumra utaltak. Persze nem lehetünk biztosak - míg egyértelműen ki nem mondják -, hogy erre az etnikumra. Éppen ez a probléma mindannyiszor, amikor szociológusok, demográfusok, újabban etológusok (viselkedéskutatók), sőt ijesztő módon a biológiai evolucionizmus követői cigányokról, mint etnikumról akarnak szólni akár a legnagyobb jóindulat hangján, közben nem tesznek mást, mint maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a többségi társadalom által sztereotipikusan megjelenített, előítélettel sújtott, szegregált és kirekesztett embercsoport egészét egy negatív és félelmet keltő kategóriába száműzzék. Ebbe a kategóriába egyaránt beleértik azokat, akik sajátos kultúrájukra, etnikai közösségükre jellemző hagyományaikra büszkén, akár őseik anyanyelvét őrizve, akár azt elhagyva, de a tradíciókat tovább folytatva magukat cigánynak vallják, de azokat is

beletuszkolják, akik eltérő bőrszínük, és nagyobbrészt éppen a környező társadalomból érkező megkülönböztetés folytán – olykor akaratuk ellenére, olykor a bélyeget kényszerűen elfogadva – a többség minősítése révén válnak cigánnyá. A KSH. 1999-ben elkészített a roma népesség demográfiai jellemzőiről egy kísérleti előreszámítás 2050-ig. Ebben leszögezik, hogy a hazai cigányság létszámának közvetlenül népszámlálási információk alapján történő meghatározása mind a nemzetiség, mind a nyelvismeret alapján problematikus, hiszen – hasonlóan más magyarországi nemzeti kisebbségekhez – anyanyelvét ez a populáció nagymértékben elveszítette, valamint az önbevalláson alapuló létszámuk erősen ingadozik az éppen adott politikai-társadalmi klímának megfelelően, különböző kutatások becslési módszereire alapozza a mai cigány lakosság méretének megállapítását. Kialakult a demográfiai

előrejelzések kiinduló létszáma, amelynek azonban nemcsak mérete, hanem életkori megoszlása, valamint szociológiai jellegzetességei – iskolázottság, területi elhelyezkedés, lakásviszonyok, családszerkezet, gyermekszám, gazdasági aktivitás, stb. – is fontos részei a további számításoknak. A kiindulópontok közé került annak leszögezése, hogy 21 „a roma népességet sem az asszimiláció, sem a n emzetközi vándorlás érdemben nem fogja érinteni”, tehát a zárt népességgel számolnak. A kiindulópontok között szerepel a termékenység és halandóság mai aránya, azaz a 3 ,1-es termékenységi arányszám (100 roma nő átlagosan 310 gyermeket szül élete folyamán - ami az országos átlag több, mint kétszerese) és a roma férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartama, amely szintén hatalmas, 8-10 évnyi különbséget mutat az országos adatokhoz képest. A becslések szerint ugyan a r oma népesség

termékenysége és halandósága is csökkenni látszik, de ezzel együtt még ma is 2%-os szaporodás jellemzi ezt a populációt. Azt feltételezni, hogy a termékenységi arányok a továbbiakban is jelentősen eltérnek a többségi arányoktól, megint csak abból a statikus szemléletből fakad, hogy a cigánynak tekintett populáció tagjai körében az elkövetkezendő években sem fog jelentősen növekedni az iskolázottság, a szakképesítés megszerzése – ezen belül különösen a nőké -, hiszen ha e téren történne változás, az a gyermekszám radikális csökkenését eredményezné. A távlati tervezés célja az alapváltozatot javasolja, amely „reálisan mutatja be az etnikum jövőbeni létszámváltozásait, és alapot ad a demográfiai létszámokra épülő más, így iskolázottsági, foglalkozatási következtetések levonására is.” Ennek megfelelően kimondja: a roma közösség létszáma mintegy kétszeresére emelkedhet a következő öt

évben, és mivel az országos népesség-előreszámítás 2050-re 8 milliós lakossági létszámot valószínűsít, a roma népesség aránya akkorra a mai 5 %-ról 15 %-ig emelkedik. A roma csecsemők aránya a mai egyhatodról több, mint egynegyedre fog emelkedni, a r oma fiatalok aránya is eléri a korcsoportjuk 24 %-át. A munkaképes korúak (20-64 évesek) körében a mai 4 %-os arányuk eléri majd a 16%-ot, vagyis minden hatodik potenciális munkavállaló roma lesz a jövő században. Összességében – számolva az évtizedenkénti 100-120 ezres gyarapodással – a jövő század közepére a roma kisebbség létszáma reálisan elérheti az 1,2 millió főt. 7. Hosszú távú népesedési kormányprogram Hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő népesedési kormányprogram kialakulásában bízik a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A kedvező demográfiai változások elérésében véleménye szerint meghatározó szerepe van annak,

minként alakul a nők élethelyzete. A „munka vagy gyermekvállalás kérdésében a vagy szót kell és-re cserélni” – jelentették ki az ez év szeptemberében megrendezett kétnapos nemzetközi tanácskozáson. 22 Azokban az országokban, ahol magas a női foglalkoztatás, erősek a nők jogai, és az állam határozottan támogatja a családokat, kedvezőbbek a demográfiai változások. Magyarországon – Európa többi országához képest hasonlóan – évtizedek óta tart a népességfogyás és az átlagéletkor növekedésének kedvezőtlen folyamata, ami az következő évtizedekben is jellemző lesz. A népesedési kormányprogram célja, hogy minél több gyermek megszülessen azok közül, akiket tényleg szeretnének a családok. Azt ugyanis nem lehet elérni, hogy több gyermek szülessen, mint ahányat szeretnének a családok. Azokban az országokban, ahol „komolyan vették a nők jogait” magasabb a termékenység. Pozitív és ösztönző

jelenségként gyermekgondozási segély (gyes) értékelendő az elsőként Magyarországon bevezetett és gyermekgondozási díja (gyed), amelyeknek következtében az adott időszakban nőtt a születések száma. Megkérdőjelezendő azonban, hogy ha tovább nő az iskolázottság valamint a magas egzisztenciaszint utáni igény, valóban ösztönzőleg fog-e hatni a fent említett segély vagy a támogatás. Követendő példa lehet országunk számára a Franciaországban kidolgozott kormányzati cikluson átívelő népesedéspolitika kidolgozása, hiszen a népesedéspolitikában csak hosszú távon lehet eredményt elérni. 23 Felhasznált irodalom: Anthony Giddens: Szociológia Balázs József – Horváth Róbert: Bevezetés a demográfiába Központi Statisztikai Hivatal: Demográfia Budapest, 1996. Jonathan Sunley – Kovács Tibor: Két év a kormányrúdnál (Részletek a 2000-ben megjelent kiadványból) Neményi Mária: RomaPage magyarországi

romákweblapja Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet: D emográfiai Tájékoztató 1999. Hablicsek László: KSH NKI Demográfiai előrebecslések 24