Könnyűipari ismeretek | Nyomdaipar » Vecsei Balázs - Képletszerkesztő helyett, TEX

Képletszerkeszt® helyett: TEX Vecsei Balázs vecseib@math.bmehu 2002. január 14 Kivonat AT X rendszert mutatom be, alkalEbben az irásban a TEX és L E mazási területeivel együtt. Leginkább a TEX-elés folyamatára, a hozzá AT X rendszükséges eszközök ismertetésére, valamint egy m¶köd® L E szerhez szükséges programokra fogok koncentrálni. Terjedelmi okokból nem foglalkozom a TEX-en belüli technikai megoldásokkal, azokra inkább csak utalok. Külön kitérek a TEX-el készült dokumentumok megnézéséhez szükséges programokra. 1 January 14, 2002 2 Copyright (c) 2002 Vecsei Balázs. Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.1 or any later version published by the Free Software Foundation; with no Invariant Sections, with no Front-Cover Texts and with no Back-Cover Texts. A copy of the license is included in the section entitled "GNU Free Documentation

License". 3 January 14, 2002 Tartalomjegyzék 1 Bevezet® 4 2 Megjelenítés 5 3 A forrás le 7 2.1 Bátorítás 2.2 A megjelenítést végz® programok 3.1 3.2 3.3 3.4 Létrehozása A header . Makrók . Bibtex . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A fordítás 4.1 4.2 4.3 4.4 . . . . . . . . . . . . A binárisok . A fordítás menete . A fordítás során létrejöv® File formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . le-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 6 7 7 9 9 10 10 10 10 11 5 Fejleszt®i környezet 12 6 Telepítés, kongurálás 13 7 A matematikai mód 15 8 A természetes nyelvek kezelése 18 9

Fontkezelés, installálás 19 5.1 Emacs 12 5.2 Auctex 12 6.1 Miktex 13 6.2 TEXlive 14 6.3 Emacs, Auctex 14 7.1 Az elvek 15 7.2 Hatványsorok 16 7.3 Az el®z® részlet forráskódja 17 8.1 Latin bet¶s abc-t használó nyelvek 18 8.2 Teljesen más írást használó nyelvek 19 8.3 Az rendszer 19 9.1 Fontgenerálás 19 9.2 Font tesztelés 20 January 14, 2002 4 9.3 A fontok konvertálása 20 9.4 Metafont 20 10 GNU Free Documentation License 22 1 Bevezet® A TEX rendszert Donald E. Knuth amerikai matematikus hozta létre az 1970as években A legenda szerint mikor az egyik matematikai könyvét

elvitte a nyomdába kiszedetni a nyomdász azt válaszolta neki, hogy ha ilyen okos szedje ki maga a könyvet. És Knuth megalkottá a TEX-et Azt a programot, ami a nyomdász helyett a kéziratból jó min®ségben nyomtatható szöveget állít el®. Természetesen ennek ára van, a kéziratnak az eddig megszokottól eltér®en kell kinéznie, és másként kell elkészíteni is. A TEX-el végzett munka alapvet®en három részre osztható. Ez az ismertet® is ezt a felosztást fogja követni El®ször egy szövegszerkeszt®vel elkészítjük a forrás le-t, majd azt a TEX programmal lefordítjuk, és egy viewer programmal megnézzük, majd módosítjuk a forrást, újra fordítjuk és így tovább. Bizonyos gyakorlat után fejben is el tudjuk végezni a fordítást, így a tényleges fordítást csak ritkábban csináljuk meg. Így a TEX-el végzett munkát egy újabb szempont szerint oszthatjuk két részre. A munka elején megelégszünk a nagyjábóli kinézet elképzelésével,

és inkább a tartalomra koncentrálva írunk. Majd a munka vége felé, mikor a tartalmi résszel készen vagyunk, jön a fordítás, a hibák kijavítása és a dokumentum végs® kinézetének megalkotása. A TEX egy szövegszed® rendszer, nem szövegszerkeszt®, a használata feltételezi egy szövegszerkeszt® meglétét. Abban írjuk le, hogy mit, és hogyan szeretnénk látni az elkészült dokumentumban. Ez vonatkozik mind a tartalomra, mind annak a megjelenésér®l szóló elképzeléseinkre Az ezt tartalmazó le-t hívják forrás le-nak. A TEX azon túl, hogy számítógépes szövegszed® rendszer, egy programnyelv is az összes azokban megszokott lehet®séggel. Természetesen szövegszed®i feladatokra kihegyezve Például egy TEX programmal kiszedhet® az els® száz prím garantáltan sajtóhiba nélkül. Ez azt jelenti, hogy a TEX program dönti el egy számról, hogy prím-e, és nem nekünk kell begépelni ®ket egy prímtáblázatból. A programozhatóság adta

lehet®ségeket természetesen hasznosabb célokra is lehet használni, az el®bbi példa csak a TEX képességeit demonstrálta. Rengeteg operációs rendszerre átvitték, köztük a leginkább elterjedtekre is. A TEX és szinte minden hozzá tartozó program ingyenes, és a legtöbbjük January 14, 2002 5 forráskódban is hozzáférhet® különböz® szabad licensek szerint. Ezek megegyeznek abban, hogy szabadon, itt ezt ingyenesnek kell érteni, futtathajuk, a programot, megkaphatjuk a forráskódot, és azt módosíthatjuk. Ezen túlmen®en viszont nagyon fontos dolgok szabályozásában különbözhetnek. Különböz® módon szabályozzák például a forráskód felhasználásának lehet®ségeit, azaz, hogy a szabadon megszerzett forrást árulhatjuk-e pénzért, egyes részleteit felhasználhatjuk-e saját, pénzes programjainkban. Közös még bennük, hogy hasonlóan a pénzes programokhoz nem vállalnak garanciát a m¶ködésre. Fontos, hogy a futtatás

szabadsága nem függ a futtatás céljától, azaz nyugodtan árulhatjuk pénzért az így készült dokumentumainkat. Leslie Lamport az 1980-as években továbbfejlesztve a TEX-et megalkotta A a LTEX rendszert ami egy makró csomag a TEX-hez, célja élesen szétválasztani a szerz®, a tipográfus és a szed® munkáját. Jelenleg a LATEX az általánosan elterjedt rendszer A TEX programozhat®sága tette lehet®vé a LATEX elkészítését. A LATEX felhasználóinak viszonylag ritkán kell programozniuk a TEX-et. Napjainkban a matematikai, természettudományos folyoiratok csak egy adott, általuk meghatározott TEX-es formátumban fogadnak el cikkeket, de a szerz®k számára egy alap TEX tudás után ez már nem jelent szoros megkötést. Továbbá az interneten is egy TEX-b®l el®állítható formátumban helyezik el ezeket az írásokat. Részben ezért tartom fontosnak megismertetni a TEX rendszert, és bemutatni, hogy miként lehet olvasni ezeket a dokumentumokat. Másrészt

meg a TEX-ben nagyon szép programozási ötletek vannak megvalósítva, érdemes elolvasni az erre vonatkozó TEX-es szakirodalmat. A TEX egy jól dokumentált és öndokumentáló rendszer, könny¶ hozzá saját segédprogramokat írni. Például egy készül® könyv tartalomjegyzékének html-formátumba konvertálásához írtam egy toc2html.el konvertert A toc a TEX tartalomjegyzék formátuma. A nyelv pedig amin írtam az emacs programnyelve, egy szövegkezelésre optimalizált lisp nyelvjárás, erre utal az el kiterjesztés. Az egész konverálási folyamat pedig egy shell scriptbe van beágyazva, az ékezetes és egyéb speciális karakterek cseréjét a sed végzi Ez is megoldható lett volna az emacs-en belül, de így gyorsabb volt. 2 Megjelenítés 2.1 Bátorítás Ha a következ®kben bemutatott öt ingyenes, könnyen hozzáférhet® program a rendelkezésünkre áll, akkor az interneten lév® tudományos és irodalmi m¶vek nagy részét el tudjuk olvasni. Az öt

program három részre osztható, az January 14, 2002 6 egyikbe egy böngész® tartozik, a másikba két tömörít®program, a harmadikba pedig két megjelenít®. Jól bekongurált rendszer esetén semmivel sem nehezebb egy TEX-el készült dokumentumot megnézni, mint egy egyéb szövegszerkeszt®vel készültet, egyszer¶en más programot kell használni a megnyitáshoz. Az installálást elvégezheti egy hozzáért®, de magunk is megtehejük A két viewer program a ghostview és az Adobe Acrobar Reader, ezek ingyenesek, az internetr®l letölthet®k, és rendszeresen megjelennek különböz® cd mellékleteken. Ha ez a két program az alapbeállításaikkal, minden b®vítés nélkül megvan egy gépen, akkor már a TEX-es dokumentumok nagyon nagy részét el tudjuk olvasni, a maradékot pedig nyugodtan rábízhatjuk a gurukra. Már a ghostview telepítése is nagy lépés, mert az el tudja olvasni a pdf leokat, de ennek ellenére célszer¶ az Acrobat Reader-t is

telepíteni. Az interneten lév® matematikai és más természettudományos szövegek nagy része a fenti két formátum valamelyikében van. Ugyanezeket a formátumokat használják még a bölcsészek és a közgazdászok is A gyorsabb letöltés érdekében általában tömörítik az interneten közétett írásokat, tehát nekünk azokat ki kell tömöríteni. A két legáltalánosabben elterjedt tömörít® a tar és a zip, vagy gunzip. A hozzájuk tartozó kiterjesztések a zip, ezt akkor használják, ha csak a zip-el tömörítettek, a tgz és a tar.gz arra utal, hogy egymás után mindkét tömörít®t lefuttaták. Önmagában csak a tar-t nem szokás használni. Szintén ingyenesek, és letölthet®k az internetr®l valamint a cd mellékleteken is megtalálhatók. Szigorúan véve a tar nem egy tömörít® program, csak sok kis le-ból csinál egy nagyot, és azt tömörítik a zip-el. Fontos még megjegyezni, hogy a ghostview általában több le-ban található meg.

A rendszerünknek megfelel® binárisokra és a fontokra van szükség a telepítéshez, amelynek során mind a ghostscript-re, mind a ghostview-ra szükség van. 2.2 A megjelenítést végz® programok win linux yap xdvi ghostview ghostview Adobe Acrobat Reader Adobe Acrobat Reader ghostview ghostview html izlés szerint izlés szerint Természetesen létezik még rengeteg egyéb program, amit megjelenítésre találtak ki ezekhez a formátumokhoz, de a felsoroltak a legelterjedtebbek. formátum dvi ps pdf January 14, 2002 7 3 A forrás le 3.1 Létrehozása A forrás alatt azt a szöveges le-t értem, ami a bemenete a TEX, LATEX és még néhány egyéb programnak. Létrehozására bármely szövegszerkeszt® megfelel ami képes plain text formátumban menteni. Ennek ellenére érdemes olyant használni, amit úgy terveztek, hogy segítsék a TEX-el végzett munkát. Ebb®l és még sok más szempontból az emacs és vim a legjobb szövegszerkeszt®k. Én az emacs-et

használom, abban fogom bemutatni a TEX-elés folyamatát. 1 Minden karakteralapú forrás le létrehozásában sokat segít, ha a szövegszerkeszt® képes az éppen használt nyelv szintaktikáját felismerni, és annak megfelel®en kiszinezni a forrást. A szinezés képessége mindig a szövegszerkeszt®re vonatkozik, sosem része a forrásnak, abban nincsenek a színezésr®l információk, azt a szövegszerkeszt® találja ki a kulcsszavak, és a szövegkörnyezet alapján. Ezen kív¶l egy szövegszerkeszt® még számos további szolgáltatást nyújthat, ezeket egy kés®bbi fejezetben írom le Kell®en elvetemült kóddal minden színezést végz® programot be lehet csapni. Ez azért van, mert tökéletes színezést csak a TEX emacs lisp-ben való implementálásával lehetne elérni. Ezt viszont senkinek sincs kedve megcsinálni, így a TEX-es és az emacs-es guruk jókat játszanak a minnél pontosabb színezések becsapásával. Fontos megkülönböztetni a

szövegszerkeszt®ben és a TEX-ben használt karakterkódolást, megjelenítést. A használt kódolás külön-külön beálítható a két programban. Például mind az emacs-et, mind a TEX-et rá lehet venni görög bet¶s írásra. Ehhez még kell néhány egyéb program, meghajtó, amiknek a telepítése nem triviális. 3.2 A header Majdnem minden LATEX forrás egy fejléccel kezd®dik, ami hasonlít az itt bemutatotthoz, ami ennek a szövegnek a header része: %-*-Mode:LaTeX-documentclass[a4paper,12pt]{article} usepackage[latin2]{inputenc} usepackage[T1]{fontenc} usepackage{amsmath} usepackage{amssymb} 1 Innent®l kezdve a T X-et és a LAT X-et nem mindig fogom megkülönböztetni. E E January 14, 2002 8 usepackage[magyar]{babel} frenchspacing author{Vecsei Balázs\vecseib@math.bmehu} swapnumbers heoremstyle{definition} DeclareMathOperator*{sh}{sh} ewtheorem{dfn}{Definíció} ewcommand{skp}[2]{sum#1 {i}ar{#2 {i}}} heoremstyle{plain} pagestyle{myheadings}

markright{ oday} ewtheorem{tet}{Tétel} itle{Képletszerkeszt® helyett:\{TeX}} egin{document} maketitle egin{abstract} end{abstract} end{document} A header-ben kell deklarálnunk, hogy milyen csomakgokat, saját parancsokat kívánunk használni az éppen szerkesztett m¶ben. Az egyszer¶ség kedvéért az összes általunk gyakran használt kiegészítést betöltjük, akkor is ha nincs rá szükség. Általánosan elterjedt szokás, hogy mindenki készít magának egy header-t, amit állandóan használ, és nem írja át minden egyes LATEX-ben írt irásához. A jelenlegi számítógépek teljesítményénél a feleslegesen ott maradó utasítások, csomagbetöltések végrehajtása nem lassítja észrevehet®en a fordítást, viszont nehézkes és lassú végiggondolni, hogy pontosan melyik csomag szedhet® ki. Természetesen nagy könyvek esetén már érdemes ezt megtenni, de ott is inkább a csomagok közti inkompatibilitások miatt. A TEX lehet®ségeit jelent®sen

kib®vítik a csomagok, amiket külön kell betölteni. A bábel nev¶ csomag gondoskodik például a különböz® természetes nyelvek kezelésér®l, az AMS 2 csomagjai a matematikai lehet®ségeket b®vítik ki jelent®sen. Rengeteg problémához írtak már csomagot, úgyhogy érdemes el®ször a csomagok közt szétnézni mielött elkezdenénk TEX-ben programozni. Néha viszont rákényszerülünk erre. Mert a csomagok sokszor nem elég rugalmasak, nincs bennük az a lehet®ség amire nekünk van szükségünk, csak valami hasonló. 2 American Mathematical Society 9 January 14, 2002 3.3 Makrók Saját munkáinkban deniálhatunk makrókat, új parancsokat, amik jelent®sen meggyorsítják a munkát. Ha egy matematikai írásban gyakran el®fordul a skaláris szorzás képlete: X  ai bi Akkor létrehozhatunk egy új makrót, ami ezt helyettünk úgymond begépeli: ewcommand{skp}[2]{sum#1 {i}ar{#2 {i}}} Ezt P c a következ® módon használhatjuk (skp{c}{d}), ennek

eredménye i di lesz. 3.4 Bibtex A TEX-ben többféle módon írhatunk bibliográát a cikkeinkhez. Az egyik az, hogy a cikk végére odaírjuk a megfelel® TEX parancsokat használva. A másik pedig, hogy egy külön le-ban tároljuk a biblográai adatokat Én most a második módszert fogom ismertetni. Egy ilyen le logikailag rekordokra osztható, amik a rekord típusától függ® mez®kb®l áll, amik lehetnek kötelez®en kitöltend®k, ilyen például a köny címe, és opcionálisan kitölthet®k, ilyen például a kiadás hónapja. Egy példa bejegyzés: @Book{elisp, author = ALTeditor = title = publisher = year = month = note = } {Bil Lewis, Dan LaLiberte, Richard Stallman}, {}, {GNU Emacs Lisp Reference Manual}, {FSF}, {1998}, {may}, {http://www.gnuorg/manual/ elisp-manual-20-2.5/}, A bibliográát tartalmazó le neve kötött, ha a cikk a cikk.tex nev¶ le-ban van, akkor a hozzá tartozó bibliográának a cikk.bib le-ban kell lennie. Egy ilyen le kézzel is

szerkeszthet®, de sokkal kényelmesebb, ha ezt rábízzuk az emacs-re. A bib le-ok megnyitásakor, ha jól van kongurálva az emacs akkor bib módba kerülünk. Megjelenik a fels® menüsorban egy új menü, amiben kiválaszthatjuk a hivatkozni kívánt m¶ tipusát. Ekkor az January 14, 2002 10 emacs beszúrja az éppen szerkesztett le-ba a kötelez®en és az opcionálisan kitöltend® mez®ket. Amennyiben az irodalomjegyzéket bibtex-el készítettük, akkor a fordítást latex, bibtex, latex, latex sorrendben kell elvégezni. 4 A fordítás 4.1 A binárisok A választott TEX nyelvjárástól függ®en kell futtatni a fordítóprogramot, ami általában a LATEX vagy a TEX, a bibliográa esetén a bibtex. A további binárisok a konguráláshoz, egyéb TEX-ekhez, a fontkezeléshezt vagy az output egyéb formátumra konvertálásához valók. 4.2 A fordítás menete A TEX a fordítás során pontrendszert használ a legszebb eredmény eléréséhez. Például, egy

bekezdés kiszedésekor több módon is megpróbálja elrendezni a bekezdést, és mindegyiket lepontozza, majd végül azt választja, amelyiknek legkedvez®bb a pontszáma. Egy pontozási szempont, hogy ne legyen túl sok elválasztás a sorok végén. Viszont, ha azt elérjük, hogy egyáltalán ne legyen elválasztás, akkor a szavak és bet¶k köze lesz nagyon egyenletlen, ami szintén nem szép. A pontozás a kett® közti kompromisszum megtalálásában segít Természetesen a pontozás default értékeit saját izlésünk szerint átállíthatjuk, így befolyásolva a dokumentum megjelenését, ez a mindennapi gyakorlatban nem szokás, nagyon jók a default-ok. 4.3 A fordítás során létrejöv® le-ok Bár alapvet®en csak egy le-ra van szükségünk, arra ami a szerkesztett dokumentumunkat tartalmazza, érdemes megismerni a létrejöv® további le-okat is. Ez a hibakeresésben és a TEX rendszer megismerésében segít Egy dokumentum tartalmazhat hivatkozásokat és

egyéb automatikusan generált részeket. Mivel az els® fordítás során az erre vonatkozó információk még nem állnak rendelkezésre szükséges a többszöri fordítás Az els® során létrejönnek ezek a le-ok, a továbbiak során meg feldolgozásra kerülnek. Például a tartalomjegyzék generálása úgy történik, hogy az els® fordítás során kiírja egy toc le-ba a fejezetcímeket, és azt, hogy hanyadik oldalon találkozott vele. A második során már felhasználja ezt, de egy hosszú dokumentum esetén a tartalomjegyzék beszúrása miatt elcsúszhatnak az oldalak, January 14, 2002 11 ezt küszöböli ki a harmadik fordítás. Ennél többszöri fordításra csak nagyon különleges esetekben lehet szükség. Ehhez hasonlóan m¶ködik az ábrajegyzék, táblázatjegyzék és az irodalmi hivatkozások kezelése is Minden fordítás során létrejön egy log le, ez a fordítóprogram üzeneteit tartalmazza, hibakeresésben hasznos. 4.4 File formátumok A

fordítás eredménye alapesetben egy dvi le. Általában érdemes ps formátumra tovább fordítani a dvi le-t, így a post script ábrák is megjelennek a dokumentumban, azok a dvi-b®l kimaradnak, valamint egy bizonyos értelemben hordozhatóbb lesz, kevésbé függ a megjelenítés a célgépen található fontoktól. Viszont, ha a fontok megvannak a dvi nyújthat szebb eredményt A ps tovább fordítható pdf formátumra, ennek az az el®nye, hogy a böngész®kbe talán jobban van integrálva a pdf kezelése. Lehetséges a TEX html-be konvertálása, de úgy tudom jelenleg ez csak linux vagy talán egyéb unix-ok alatt m¶ködik, és még csak az egyszer¶bb TEX forrásokat kezeli helyesen, ennek ellenére jól használható. A matematikai képletekb®l képet készít. Jelenleg még a szerz®nek el kell döntenie, hogy egy matematikai kézirattal mi az els®dleges célja. Ha ez a publikálás, kinyomtatás, akkor a TEX-et választja, ha számítógépes továbbfeldolgozás

akkor nincs ilyen egyértelm¶ választás, több formátum is szóba jöhet. Vagy a nagy matematikai programrendszerek saját formátuma, vagy egy, a matematika tartalmi leírására kifejlesztett nyelv, ilyen például a mathml és az omdoc[9] Olyan programot írni ami képes TEX kimenetet produkálni nem túl nehéz, a TEX egy jól dokumentált nyelv, és megvannak azok a standard eszközök, amiknek a megléltét feltételezhetjük, erre építve összeállítható egy olyan csomag, amit adunk a program mellé. Sokkal nehezebb, talán lehetetlen olyan matematikai programot írni ami a TEX-et inputként használja. Legalább három de inkább többféle módot ismerek arra, hogy egy mátrixnak kinéz® dolgot leírjak. A TEX a matematikának a grakai, formai leírására szolgál, nem a tartalmira. Arra is vannak probálkozások, xml nyelven, például a mathml és az omdoc Egy további probálkozás az xmltex, ez az xml-t és a TEX-et próbálja ötvözni. Ezek a nyelvek és a

LATEX közt természetesen szoros kapcsolódás van. Nyilván, ha megállapodunk a TEX lehet®ségeinek korlátozásában, például kijelölünk egy módot a mátrixok ábrázolására, akkor könnyebb értelmez®t irni a TEX forráshoz, csak jelenleg nincs ilyen általánosan elterjedt korlátozás, az OMDoc-ot létrehozó csoport írt egy ilyen ajánlást. January 14, 2002 12 5 Fejleszt®i környezet 5.1 Emacs Fejleszt®i környezetnek én az emacs-et[12] [7] használom az auctex[13] móddal kib®vítve. A TEX-el végzett munka alapvet®en karakter alapú, így, érdemes egy ilyen szövegszerkeszt®t választani Az emacs egyike a legelterjedtebb ilyen szövegszerkeszt®knek, azonkiv¶l a lisp[2] [3], (magyarul [10], [14]) nyelven való programozhatósága miatt könnyen b®víthet®. Minden kezdeti furcsasága ellenére érdemes megismerni, mert nagyon hatékony eszköz minden karakterorientált alkalmazáshoz. A legtöbbhöz már írtak hozzá egy külön csomagot, amihez

még nem ahhoz némi emacs-es tapasztalat után mi magunk megírhatjuk. Hatékonyságát a saját, szövegkezelésre optimalizált lisp nyelve biztosítja. A legtöbb emacs parancsot is az emacs lisp nyelvén írták meg. Az egyik leghasznosabb, a hibakeresést nagyban segít® parancs, a M-x show-paren-mode, ez az összetartozó zárójelpárok megjelenítését végzi. 5.2 Auctex Az auctex csomag nagyon kib®víti az emacs TEX-el kapcsolatos képességeit. Lehet®vé teszi, hogy a fejlesztés teljes menete az emacs-en belül történjen. Elég egy szövegszerkeszt®t megszokni a szöveg beírásához, és a hibajavításhoz, s®t a már megszokott parancsokat használhatjuk a le kezelésben is. Az auctex-et használva lehet®ségünk van egerészni, ami a TEX-el végzett munka kezdetén minden bizonnyal kényelmes dolog. Ennek során mindig kiírja az emacs a kiválasztott menüponthoz tartozó billenty¶kombinációt, amit el®bb-utóbb megtanulva lényegesen gyorsul a

munkavégzés. Számomra, mivel el®bb ismertem meg a LATEX-et mint az auctex-et gyorsabb begépelni a parancsokat mint megtanulni a hozzá tartozó billenty¶kombinációkat. Az auctex-et használva az emacs fels® menüsora három új menüvel egészül ki, amit könnyen négyre növelhetünk. Az új menük: LaTeX ez a legáltalánosabb menü, itt majdnem minden LATEX utasítást kiadhatunk. Beleértve a saját magunk által, a forrás elején deniáltakat is. Itt van a hibakeresést szolgáló menüpont is Command a forrásra vonatkozó parancsokat tartalmazza ez a menü. Ilyen például a fordítás, megjelenítés, nyomtatás Bcite a bibliográai hivatkozások kezelésére való, fontos, hogy nem a létrehozásukra, arra ott a bibtex mód January 14, 2002 13 Math a matematikai jelek, bet¶k, operátorok, nyilak, : : : beszúrására való. Alapesetben nem látszik, a LaTeX/Miscellaneous/Math mode menüponttal kapcsolható be. 6 Telepítés, kongurálás A három

legelterjedtebb operációs rendszer közül az alábbiakban egy win95öt, vagy egy újabb win-t fogok feltételezni a rendszerfügg® ismereteknél. Szerintem csak nagyon kevés olyan felhasználó van, aki még csak ismerkedik a TEX-el és csak dos fut a gépén. Linux alatt meg a rendszergazdák dolga jól bekongurálni a TEX-et, továbbá nagyon disztribúció függ®, hogy mit hol és hogyan kell beállítani. Linux-ok alatt létezik egy csomagkezel® rendszer, az jó eséllyel elfogadható módon kongurálja a TEX-et, és kapcsolódó részeit. Azt, hogy ne legyen egy TEX rendszer, a LATEX-el és kapcsolódó részeivel meg az emacs-el együtt telepítve egy linuxos gépre, külön kell kérnünk. Amit csak különleges esetkben szokás megtenni, és csak olyanoknak, akik tudják, hogy ezt miért csinálják. Én a két alább bemutatott disztribúciót együtt használom, a miktex-et telepítettem, de ha valami azon nem szerepl® package-re, fontra, dokumentációra van

szükségem, akkor a TEXlive cd veszem el®. Szerencsére ez a két cd kompatibilis egymással. 6.1 Miktex Jelenleg win alatti TEX-eléshez az általános elterjedt programcsomag a miktex, ebb®l minimum 2.x-es verziót érdemes választani, az 1x-ekkel nekem nagyot kellett küzdenem mire sikerült telepítenem. Viszont emlékeim szerint a 2-est könny¶ volt installálni. Fontos tudnivaló, hogy a TEX a fontokat egy általánosabb fontleíró nyelven tartalmazza, abból a ténylegesen megjelenítetteket még külön le kell generálnia az adott gépre, így az els® néhány TEX dokumentum fordítása sokáig eltarthat, kés®bb ez jelent®sen lerövid¶l, mert egyre ritkábban kell fontot generálnia. A miktex két jól elkülöníthet® könyvtárba települ, az egyik a texmf ez tartalmazza magát a miktex rendszert, a másik a localtexmf ez a helyi TEX fát tartalmazza, leginkább a már legenerált fontokat. Ez a verzióváltások könnyebb kezelését segíti. A path-ba

célszer¶ beírni a miktex elérési utvonalát, ha a telepít®je ezt nem teszi meg. Valamint a kedvenc le-kezel®nkben beállítani, hogy mi történjen a TEX-el kapcsolatos le-ok esetén January 14, 2002 14 6.2 TEXlive Ez egy teljes cd, teli a TEX-el kapcsolatos anyagokkal. Sokkal teljesebb, mint a miktex. A rajta lev® anyagok:      egy teljes TEX rendszer számos oprendszerre, köztük a win-ra, linuxra, freebsd-re és más linuxokra, egy nagy texmf fa, benne sok dokumentációval, kiegészít®kkel, csomagokkal és fontokkal win alatt futtatható binárosok sok segédprogram, köztük egy prekongurált emacs a hozzávaló auctexel, és a ghostview-al TEX-el kapcsolatos könyvek 6.3 Emacs, Auctex Az emacs kongurálását alapvet®en a .emacs le végzi, ezt linux alatt mindenki saját magának írhatja meg, ott vannak olyan kongurációs le-ok is, amiket a rendszergazda ír meg, és minden felhasználóra vonatkozik. Win alatt ez a le emacs és mindenképpen

a C:-ben kell lennie, függetlenül attól, hogy az emacs-et melyik meghajtóra telepítettük. Linux alatt a csomagkezel® megfelel®en kongurálja az auctex-et, ezt win alatt a TEXlive telepít®je is megteszi. Ha nekünk kell kongurálni, akkor a .emacs-et kell kiegészíteni néhány sorral: A emacs-be célszer¶ néhány egyéb utasítást is beírni: Itt az általam w95 és emacs 20.71 alatt használt emacs-b®l mutatok be ide tartozó részleteket. 1. (set-background-color "grey80") 2. (standard-display-european t) 3. (add-hook text-mode-hook turn-on-auto-ll) 4. (setq default-major-mode text-mode) 5. (column-number-mode t) 6. (global-font-lock-mode t) January 14, 2002 15 7. (add-hook help-mode-hook turn-on-font-lock) 8. (setq font-lock-maximum-decoration 3) 9. (if window-system (require font-latex)) 10. ;; AUC-TeX mode for LaTeX 11. (require tex-site) 12. (setq TeX-auto-save t) 13. (setq TeX-parse-self t) 14. (setq-default TeX-master nil) 15. (add-hook

LaTeX-mode-hook (lambda () (local-unset-key "nM-g"))) 16. (add-hook LaTeX-mode-hook (lambda () (local-set-key "nM-g" goto-line))) 17. (add-hook LaTeX-mode-hook (lambda () (local-set-key "nC-cg" LaTeX-ll-region))) 18. (add-hook LaTeX-mode-hook turn-on-bib-cite) 19. (require func-doc) 20. (require latex-units) 1 a háttérszínezést állítja be 2 az ékezetes karakterek kezelését segíti 5 az oszlopszám kijelzését kapcsolja be 6 a szintaktikai színezést kapcsolja be 10 innent®l az auctex-et konguráló részek jönnek 7 A matematikai mód 7.1 Az elvek Mivel a TEX felhasználási területének egyik alapvet® része a matematikai formulák kiszedése, szükségesnek érzem, hogy err®l is írjak pár szót. A most következ® példákban konkrétan szerepl® matematikai információk nem túl lényegesek, az elveket szeretném bemutatni. 16 January 14, 2002 Ha ránézünk egy matematikai formulára, például erre: x(t) := Z1 1 eitx

dFx (x) = E (eitx ) nem könny¶ elképezelni, hogy ezt miként lehet leírni pusztán az ascii karaktereket használva. Az alapötlet az, hogy ezt a formulát fel tudjuk olvasni, ami egy id®ben lineáris m¶velet. Tehát amit felolvasunk le is tudjuk írni A leírásban természetesen külön kell jelölnünk, hogy most valami olyan dolgot írunk le, amit a szedés során különlegesen kell értelmezni. Az pedig a TEX dolga, hogy az így leírt formulát szépen kiszedje. A fenti képlet forráskódja (a sortörés nem része a formulának): [Phi {x}(t):=int {-infty}^{infty}e^{itx}mathrm{d}F {x}(x) =mathbb{E}(e^{itx})] Alább egy részlet következik egy, a hatványsorokról szóló összefoglalóból, a némileg kommentezett forrással együtt. 7.2 Hatványsorok   általános alak: 1 X n=0 cn xn a 1 hatványsor konvergenciasugara r= amennyiben p n (1) 1 p n lim jcnj  1 lim jcnj = =0 ; akkor r akkor r =0 =1 Elemi függvények Maclaurin sorai  ln (1 + x) = P1k

kk xk+1 ; x 2 ( 1; 1)  sh x = P1k xk2k+1 ; x 2 ( 1; +1) ( =0 1) +1 =0 (2 +1)! 1. Lemma (Riemann-Lebesgue) legyen az f függvény az [a; b] intervallumban véges számú hely kivételével folytonos és szakadási helyein legyen els®fajú szakadása, ekkor lim !1 Zb a f (x) cos xdx = lim !1 Z b a f (x) sin xdx = 0 January 14, 2002 17 7.3 Az el®z® részlet forráskódja Ugyan nem célom a TEXnikai részleteket tárgyalni, mégis, az elvek szempontjából is fontosnak érzem, hogy néhány dolgot elmagyarázzak az alábbi forráskód részletb®l, ami LATEX nyelven készült. Amit most írok, csak els® közelítésben igaz, a TEX nagyon rugalmasan programozható. A TEX-es parancsokat a n jel vezeti be. A kötelez® paramétereik a {} zárójelpár között vannak, míg az opcionálisokat a [] zárójelpár tartalmazza. A {} pár használandó még a blokkok kijelölésére, a közte lév® karaktereket sok szempontból egy egységként kezeli a TEX. Egy ilyen

pár természetesen tartalmazhat további parancsokat és {} párokat is. A TEX-nek alapvet®en két üzemmódja van, a szöveges és a matematikai. A dokumentum matematikát tartalmazó részei vannak a mat módban. Ebbe kapcsolni a ( vagy a [ parancsokkal lehet, visszakapcsolni a szövegesbe a ) vagy a ] utasításokkal. A kett® közül a ( a szövegközi mat mód, míg a [ a kiemelt mód. Néhány itt használt LATEX parancs: alsó index  fels® index vert jP sum frac{a}{b} ab infty 1 egin{itemize} item általános alak: egin{equation} sum {n=0}^{infty}c {n}x^{n} label{eq:sor} end{equation} item a ef{eq:sor} hatványsor konvergenciasugara [r = frac{1}{varlimsup sqrt[n]{vert c {n} vert}},] amennyiben [varlimsup sqrt[n]{vert c {n} vert} left{ egin{array}{ll} =infty & mbox{akkor} ;r=0\ =0 & mbox{akkor} ; r=infty end{array} ight. ] end{itemize} subsection*{Elemi függvények Maclaurin sorai} egin{itemize} January 14, 2002 18 item $ ln {(1+x)}=sum {k=0}^{infty}

frac{(-1)^{k}x^{k+1}}{k+1}, enskip x in (-1,1)$ item $ sh {x}=sum {k=0}^{infty} frac{x^{2k+1}}{(2k+1)!}, enskip x in (-infty, +infty)$ end{itemize} egin{lemma}[Riemann-Lebesgue] legyen az $f$ függvény az $[a,b]$ intervallumban véges számú hely kivételével folytonos és szakadási helyein legyen els®fajú szakadása, ekkor [lim {lambda ightarrow infty}int {a}^{b}f(x)cos{lambda x}mathrm{d}x=lim {lambda ightarrow infty}int {a}^{b}f(x)sin{lambda x}mathrm{d}x=0] end{lemma} 8 A természetes nyelvek kezelése 8.1 Latin bet¶s abc-t használó nyelvek Ezek közül ma a legelterjedtebb az angol abc, a többi nyelvet ehhez viszonyítja a TEX. Az el®bbiekben felvillantott matematikai és az itt nem bemutatott de meglév® egyéb természettudományos lehet®ségeken túl a TEX-nek számos olyan képessége van ami inkább a bölcsészeket érdekli, itt leginkább ezekr®l lesz szó. Egy lehetséges felosztási szempontja a nyelveknek a lényegében latin abc-t használó nyelvek és

a teljesen más írást használók. A lényegében latin abc-s nyelvekben van néhány különleges, az angolban nem szerepl® karakter. Ezek el®állíthatók valamilyen angol karakterb®l egy ékezet, vagy valamilyen egyéb jel hozzáadásával. De ezzel még nem értük el célunkat. Mert így ékezetes bet¶t kirajzoló parancsaink vannak, és nem ékezetes bet¶ink, ami egy szövegszed® rendszerben komoly hátrány, a TEX rendszerben rengeteg olyan algoritmus van, ami szavakkal dolgozik, például az elválasztást végz®. Ezeknek az algoritmusoknak pedig szavakra van szükségük, amik bet¶kb®l állnak és nem ékezetesítést végz® parancsokból. Ékezetes bet¶k kezelésére a t1enc csomag való. Ennek képességeit jelent®sen kib®víti a babel csomag, ami az eddig elmondottakon túl igyekszik gyelembe venni az adott nyelvre jellemz® tipográai szokásokat, valamint az elválasztási szabályokat is. January 14, 2002 19 8.2 Teljesen más írást használó

nyelvek Ezt a részét a TEX-nek még nem használtam, csak néhány meggy®z® példát láttam, azok alapján írom a következ® részeket. Érdemes a dokumentációkat olvasni. Néhány más írást használó nyelvet, köztük a cirilt, a görögöt, az arabot, és közel-keleti nyelveket, is ismer már a bábel csomag. A többi nyelvhez, beleértve az archaikusakat is szinte biztos van már font. 8.3 Az rendszer Az [8] rendszer egy alapjaiban új karakterkódolást valósít meg, az eddigi fontonkénti 256 karakter helyett 16384 karakter deniálható. Általában az unicode kódrendszert használja, de együttm¶küdik bármilyen más karakterkódolással. 9 Fontkezelés, installálás 9.1 Fontgenerálás TEX fontkezelése úgy m¶ködik, hogy a fontokat egy meta nyelven tárolja, és az aktuális meghajtóra csak akkor generálja le, ha arra ténylegesen szükség is van. Ezt a TEX alapesetben automatikusan elvégzi, ha olyan fonttal találkozik, aminél erre szükség van

Kézzel akkor kell beavatkoznunk, ha különleges fontokat szeretnénk használni, vagy a meglév®kkel kapcsolatban vannak különleges igényeink. Meghajtó alatt azt a programot kell érteni, ami a fontok megjelenítését végzi az adott eszközön, ami legtöbbször vagy a képerny®, vagy a nyomtató, de lehet például egy levilágító is. Ugyanannak a fontnak másként kell kinéznie egy nyomdai levilágítón, mint egy otthoni, olcsó tintasugaras nyomtatón. Az el®bb bemutatott felbontásfügg®ségen kív¶l a metafont rendszer kezeli a méretfügg®séget is Ez azt jelenti, hogy egy fontot sok méretben megrajzolhatunk, így a köztes méretekben jobb közelítést kapunk, kevesebbet kell interpolálni. Például ugyanazt a fontot megtervezhetjük 12 és 36 pontos méretben is. Ekkor ha 12 pont körülire van szükségünk, akkor a 12 pontosból származtatja a metafont a hiányzó fontot, míg 36 pont körüli méret esetén a 36 pontosból. Ezzel is sokat lehet

javítani a dokumentum megjelenésén. 20 January 14, 2002 9.2 Font tesztelés Az adott fontban szerepl® karakterekret az nfssfont.tex LATEX programmal tudjuk megnézni. latex nfssfont.tex fontnév able ye Jól bekongurált rendszerben elég csak a font nevét megadni, nem kell az elérési utat. A able parancs helyett a help-el részletes help-et kapunk a további teszt lehet®ségekr®l. 9.3 A fontok konvertálása Minden elterjedt fontformátumról át lehet konvertálni a fontokat a TEX által értett formátumra. Ez néhány esetben egyszer¶en megtehet®, viszont gyakran a TEX és egyéb rendszerek, mint például a postscript, a ghostscript a Type1 mély ismeretét igényli. 9.4 Metafont Knuth a TEX-el együtt megalkotta a metafont-ot is, ami a fontok leírására való nyelv, és elkészített egy új fontot, a computer new modern-t. Ez egy szöveges formátum. Így saját fontokat is tervezhetünk, vagy meglév®ket módosíthatunk, például euro jelet adhatunk

hozzájuk, ennek ugyan a gyakorlati jelent®sége csekély, mert ezt a legtöbb esetben le is tölthetjük. Záró megjegyzések Természetesen ez a rövid leírás is LATEX-ben készült, az emacs-et és az auctexet használva. A szokásoktól eltér®en ennek a dokumentumnak a forrását is közzéteszem, md5sum-al ellátva. Demonstrálandó a TEX rendszer konvertálási képességeit sok más formátumra is átkonvertálom ezt az ismertet®t, ezzel is növelve az elolvasás esélyeit. Hivatkozások [1] AMS, , jan 1997, amsfndoc.psgz Users guide to amsfonts version 2.2 21 January 14, 2002 [2] Richard Stallman Bil Lewis, Dan LaLiberte, Gnu emacs lisp reference manual, FSF, may 1998, http://www.gnuorg/manual/elisp-manual-2025/ [3] Robert J. Chassell, Programming in emacs lisp an introduction, FSF, oct 1997, http://www.gnuorg/manual/emacs-lisp-intro/emacslisp-introhtml [4] K J Dryllerakis, [5] Csárdi Gábor, [6] , LATEX , usage.dvi Typesetting greek texts with greektex A

, http://. TEX és L TEX gyíkok és egyéb h¶l®k , okt 1998, http://. nem túl röviden [7] Stephen Gildea, Gnu , FSF, 1996. emacs reference card [8] Yannis Haralambous John Plaice, Draft documentation for the ! marc 1999, doc-1.8dvi , system [9] Michael Kohlhase, Omdoc: Towards an openmath representation of mathematical documents, Tech. report, FB Informatik, Universitat des Saarlandes, 2000, http://wwwagsuni-sbde/ kohlhase [10] Nagy György Maczkó István, ibm pc-n, LSI, 1989. [11] Young Ryu, Lisp, autolisp programozás autocad-ben , 2000, txfontsdoc.pdf The tx fonts [12] Richard Stallman, Gnu emacs manual, FSF, http://www.gnuorg/manual/emacs-203/emacshtml [13] Kresten Krab Thorup, [14] Dr. Varga Tibor, Az puter Studio, 1996. aug 1998, , 2001, http://sunsite.dk/auctex/doc/ Auctex , Com- autocad programozása, autolisp, ads r12-r13 [15] Sudár Csaba Wettl Ferenc, Mayer Gyula, Latex kezd®knek és haladóknak, panem, 1998. [16] Peter Wilson, , sept 2000,

asamples.psgz Arhaic font sampler Az fentiekben megadott le nevek a TEXlive cd-re vonatkoznak, de a www.ctanorg-on is jó eséllyel kereshetünk rá ezekre az ismertet®kre January 14, 2002 22 10 GNU Free Documentation License Version 1.1, March 2000 Copyright c 2000 Free Software Foundation, Inc. 59 Temple Place, Suite 330, Boston, MA 02111-1307 USA Everyone is permitted to copy and distribute verbatim copies of this license document, but changing it is not allowed. Preamble The purpose of this License is to make a manual, textbook, or other written document free in the sense of freedom: to assure everyone the eective freedom to copy and redistribute it, with or without modifying it, either commercially or noncommercially. Secondarily, this License preserves for the author and publisher a way to get credit for their work, while not being considered responsible for modications made by others. This License is a kind of copyleft, which means that derivative works of the

document must themselves be free in the same sense. It complements the GNU General Public License, which is a copyleft license designed for free software. We have designed this License in order to use it for manuals for free software, because free software needs free documentation: a free program should come with manuals providing the same freedoms that the software does. But this License is not limited to software manuals; it can be used for any textual work, regardless of subject matter or whether it is published as a printed book. We recommend this License principally for works whose purpose is instruction or reference. Applicability and Denitions This License applies to any manual or other work that contains a notice placed by the copyright holder saying it can be distributed under the terms of this License. The Document, below, refers to any such manual or work Any member of the public is a licensee, and is addressed as you. A Modied Version of the Document means any work

containing the Document or a portion of it, either copied verbatim, or with modications and/or translated into another language. A Secondary Section is a named appendix or a front-matter section of the Document that deals exclusively with the relationship of the publishers or authors of the Document to the Documents overall subject (or to related January 14, 2002 23 matters) and contains nothing that could fall directly within that overall subject. (For example, if the Document is in part a textbook of mathematics, a Secondary Section may not explain any mathematics.) The relationship could be a matter of historical connection with the subject or with related matters, or of legal, commercial, philosophical, ethical or political position regarding them. The Invariant Sections are certain Secondary Sections whose titles are designated, as being those of Invariant Sections, in the notice that says that the Document is released under this License. The Cover Texts are certain

short passages of text that are listed, as Front-Cover Texts or Back-Cover Texts, in the notice that says that the Document is released under this License. A Transparent copy of the Document means a machine-readable copy, represented in a format whose specication is available to the general public, whose contents can be viewed and edited directly and straightforwardly with generic text editors or (for images composed of pixels) generic paint programs or (for drawings) some widely available drawing editor, and that is suitable for input to text formatters or for automatic translation to a variety of formats suitable for input to text formatters. A copy made in an otherwise Transparent le format whose markup has been designed to thwart or discourage subsequent modication by readers is not Transparent. A copy that is not Transparent is called Opaque. Examples of suitable formats for Transparent copies include plain ASCII without markup, Texinfo input format, LATEX input format,

SGML or XML using a publicly available DTD, and standard-conforming simple HTML designed for human modication. Opaque formats include PostScript, PDF, proprietary formats that can be read and edited only by proprietary word processors, SGML or XML for which the DTD and/or processing tools are not generally available, and the machine-generated HTML produced by some word processors for output purposes only. The Title Page means, for a printed book, the title page itself, plus such following pages as are needed to hold, legibly, the material this License requires to appear in the title page. For works in formats which do not have any title page as such, Title Page means the text near the most prominent appearance of the works title, preceding the beginning of the body of the text. Verbatim Copying You may copy and distribute the Document in any medium, either commercially or noncommercially, provided that this License, the copyright notices, January 14, 2002 24 and the license

notice saying this License applies to the Document are reproduced in all copies, and that you add no other conditions whatsoever to those of this License. You may not use technical measures to obstruct or control the reading or further copying of the copies you make or distribute. However, you may accept compensation in exchange for copies. If you distribute a large enough number of copies you must also follow the conditions in section 3. You may also lend copies, under the same conditions stated above, and you may publicly display copies. Copying in Quantity If you publish printed copies of the Document numbering more than 100, and the Documents license notice requires Cover Texts, you must enclose the copies in covers that carry, clearly and legibly, all these Cover Texts: Front-Cover Texts on the front cover, and Back-Cover Texts on the back cover. Both covers must also clearly and legibly identify you as the publisher of these copies. The front cover must present the full title

with all words of the title equally prominent and visible. You may add other material on the covers in addition. Copying with changes limited to the covers, as long as they preserve the title of the Document and satisfy these conditions, can be treated as verbatim copying in other respects. If the required texts for either cover are too voluminous to t legibly, you should put the rst ones listed (as many as t reasonably) on the actual cover, and continue the rest onto adjacent pages. If you publish or distribute Opaque copies of the Document numbering more than 100, you must either include a machine-readable Transparent copy along with each Opaque copy, or state in or with each Opaque copy a publicly-accessible computer-network location containing a complete Transparent copy of the Document, free of added material, which the general network-using public has access to download anonymously at no charge using public-standard network protocols. If you use the latter option, you must

take reasonably prudent steps, when you begin distribution of Opaque copies in quantity, to ensure that this Transparent copy will remain thus accessible at the stated location until at least one year after the last time you distribute an Opaque copy (directly or through your agents or retailers) of that edition to the public. It is requested, but not required, that you contact the authors of the Document well before redistributing any large number of copies, to give them a chance to provide you with an updated version of the Document. January 14, 2002 25 Modications You may copy and distribute a Modied Version of the Document under the conditions of sections 2 and 3 above, provided that you release the Modied Version under precisely this License, with the Modied Version lling the role of the Document, thus licensing distribution and modication of the Modied Version to whoever possesses a copy of it. In addition, you must do these things in the Modied Version:     

    Use in the Title Page (and on the covers, if any) a title distinct from that of the Document, and from those of previous versions (which should, if there were any, be listed in the History section of the Document). You may use the same title as a previous version if the original publisher of that version gives permission. List on the Title Page, as authors, one or more persons or entities responsible for authorship of the modications in the Modied Version, together with at least ve of the principal authors of the Document (all of its principal authors, if it has less than ve). State on the Title page the name of the publisher of the Modied Version, as the publisher. Preserve all the copyright notices of the Document. Add an appropriate copyright notice for your modications adjacent to the other copyright notices. Include, immediately after the copyright notices, a license notice giving the public permission to use the Modied Version under the terms of this License, in

the form shown in the Addendum below. Preserve in that license notice the full lists of Invariant Sections and required Cover Texts given in the Documents license notice. Include an unaltered copy of this License. Preserve the section entitled History, and its title, and add to it an item stating at least the title, year, new authors, and publisher of the Modied Version as given on the Title Page. If there is no section entitled History in the Document, create one stating the title, year, authors, and publisher of the Document as given on its Title Page, then add an item describing the Modied Version as stated in the previous sentence. January 14, 2002      26 Preserve the network location, if any, given in the Document for public access to a Transparent copy of the Document, and likewise the network locations given in the Document for previous versions it was based on. These may be placed in the History section. You may omit a network location for a work that was

published at least four years before the Document itself, or if the original publisher of the version it refers to gives permission. In any section entitled Acknowledgements or Dedications, preserve the sections title, and preserve in the section all the substance and tone of each of the contributor acknowledgements and/or dedications given therein. Preserve all the Invariant Sections of the Document, unaltered in their text and in their titles. Section numbers or the equivalent are not considered part of the section titles Delete any section entitled Endorsements. Such a section may not be included in the Modied Version. Do not retitle any existing section as Endorsements or to conict in title with any Invariant Section. If the Modied Version includes new front-matter sections or appendices that qualify as Secondary Sections and contain no material copied from the Document, you may at your option designate some or all of these sections as invariant. To do this, add their

titles to the list of Invariant Sections in the Modied Versions license notice. These titles must be distinct from any other section titles. You may add a section entitled Endorsements, provided it contains nothing but endorsements of your Modied Version by various parties  for example, statements of peer review or that the text has been approved by an organization as the authoritative denition of a standard. You may add a passage of up to ve words as a Front-Cover Text, and a passage of up to 25 words as a Back-Cover Text, to the end of the list of Cover Texts in the Modied Version. Only one passage of Front-Cover Text and one of Back-Cover Text may be added by (or through arrangements made by) any one entity. If the Document already includes a cover text for the same cover, previously added by you or by arrangement made by the same entity you are acting on behalf of, you may not add another; but you may replace the old one, on explicit permission from the previous publisher

that added the old one. January 14, 2002 27 The author(s) and publisher(s) of the Document do not by this License give permission to use their names for publicity for or to assert or imply endorsement of any Modied Version. Combining Documents You may combine the Document with other documents released under this License, under the terms dened in section 4 above for modied versions, provided that you include in the combination all of the Invariant Sections of all of the original documents, unmodied, and list them all as Invariant Sections of your combined work in its license notice. The combined work need only contain one copy of this License, and multiple identical Invariant Sections may be replaced with a single copy. If there are multiple Invariant Sections with the same name but dierent contents, make the title of each such section unique by adding at the end of it, in parentheses, the name of the original author or publisher of that section if known, or else a unique

number. Make the same adjustment to the section titles in the list of Invariant Sections in the license notice of the combined work. In the combination, you must combine any sections entitled History in the various original documents, forming one section entitled History; likewise combine any sections entitled Acknowledgements, and any sections entitled Dedications. You must delete all sections entitled Endorsements Collections of Documents You may make a collection consisting of the Document and other documents released under this License, and replace the individual copies of this License in the various documents with a single copy that is included in the collection, provided that you follow the rules of this License for verbatim copying of each of the documents in all other respects. You may extract a single document from such a collection, and distribute it individually under this License, provided you insert a copy of this License into the extracted document, and follow

this License in all other respects regarding verbatim copying of that document. Aggregation With Independent Works A compilation of the Document or its derivatives with other separate and independent documents or works, in or on a volume of a storage or distribution medium, does not as a whole count as a Modied Version of the Document, January 14, 2002 28 provided no compilation copyright is claimed for the compilation. Such a compilation is called an aggregate, and this License does not apply to the other self-contained works thus compiled with the Document, on account of their being thus compiled, if they are not themselves derivative works of the Document. If the Cover Text requirement of section 3 is applicable to these copies of the Document, then if the Document is less than one quarter of the entire aggregate, the Documents Cover Texts may be placed on covers that surround only the Document within the aggregate. Otherwise they must appear on covers around the whole

aggregate. Translation Translation is considered a kind of modication, so you may distribute translations of the Document under the terms of section 4. Replacing Invariant Sections with translations requires special permission from their copyright holders, but you may include translations of some or all Invariant Sections in addition to the original versions of these Invariant Sections. You may include a translation of this License provided that you also include the original English version of this License. In case of a disagreement between the translation and the original English version of this License, the original English version will prevail. Termination You may not copy, modify, sublicense, or distribute the Document except as expressly provided for under this License. Any other attempt to copy, modify, sublicense or distribute the Document is void, and will automatically terminate your rights under this License. However, parties who have received copies, or rights, from you

under this License will not have their licenses terminated so long as such parties remain in full compliance. Future Revisions of This License The Free Software Foundation may publish new, revised versions of the GNU Free Documentation License from time to time. Such new versions will be similar in spirit to the present version, but may dier in detail to address new problems or concerns. See http://wwwgnuorg/copyleft/ Each version of the License is given a distinguishing version number. If the Document species that a particular numbered version of this License "or any later version" applies to it, you have the option of following the terms January 14, 2002 29 and conditions either of that specied version or of any later version that has been published (not as a draft) by the Free Software Foundation. If the Document does not specify a version number of this License, you may choose any version ever published (not as a draft) by the Free Software Foundation.

ADDENDUM: How to use this License for your documents To use this License in a document you have written, include a copy of the License in the document and put the following copyright and license notices just after the title page: Copyright c YEAR YOUR NAME. Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.1 or any later version published by the Free Software Foundation; with the Invariant Sections being LIST THEIR TITLES, with the Front-Cover Texts being LIST, and with the Back-Cover Texts being LIST. A copy of the license is included in the section entitled GNU Free Documentation License. If you have no Invariant Sections, write with no Invariant Sections instead of saying which ones are invariant. If you have no Front-Cover Texts, write no Front-Cover Texts instead of Front-Cover Texts being LIST; likewise for Back-Cover Texts. If your document contains nontrivial examples of program code,

we recommend releasing these examples in parallel under your choice of free software license, such as the GNU General Public License, to permit their use in free software