Történelem | Középiskola » 1956-os forradalom és szabadságharc

1956-os forradalom és szabadságharc Előzménye: Nagy Imre 1955 elején kénytelen lemondani és a pártból is kizárják. A börtönből kiszabadult kommunisták, Nagy Imre és társai politikai-kört szerveznek: ez volt a Petőfi-kör. E mellett Szegeden Független ifjúsági Szervezet (MEFESZ) is alakul. A közvéleményben mind többen követelték Nagy Imre visszahelyezését a hatalomba. A szovjet pártvezetés végül is elszánta magát a lépésre. A Szovjet Kommunista Párt XX Kongresszusán Hruscsovék a személyi kultuszt elítélik (Hruscsov beszédében leleplezi a Sztálinizmus bűneit) és azt várták, hogy ezekből Rákosi is levonja a következtetést. Ezt nem teszi meg, ezért 1956 júniusában leváltják és a Szovjetunióba távozik. Utóda Gerő Ernő lett Hruscsov kívánságára rendezni kellett a kapcsolatokat Jugoszláviával. Ennek hatására rehabilitálták, majd újratemették Rajk Lászlót Özvegye követelte, hogy férjét tisztességes

körülmények között temessék el 1956 október 6-án a Kerepesi temetőben a párt engedélyével újratemették. A temetés (melyen kb 100000 ember vett részt), néma demonstrációvá vált Ugyan ebben a hónapban visszaveszik Nagy Imrét a pártba. 1956. október 23 (a forradalom kitörésének napja) Az egyetemi diákság tüntetést szervez. Budapesten a lengyelek iránti szolidalításból A demonstráció a Petőfi szobornál van meghirdetve (Sinkovics Imre elszavalta a Nemzeti dalt) A követeléseket 16 pontban fogalmazzák meg: -Nagy Imre visszahelyezése miniszterelnöknek -szovjet csapatok kivonása Magyarországról -többpártrendszer -sajtószabadság -koncepciós perek felülvizsgálata A parlament előtt Nagy Imrét követelték és közben kivágták a zászló közepéből a címert.(Bessenyei Ferenc elszavalta a Szózatot) A tűntetők egy csapata a Dózsa György úti Sztálin szoborhoz vonult és pár óra alatt ledöntötték. Nagy Imre késő esti beszédet

mond, azonban ez nem elégítette ki őket. Az utána következő Gerő beszéd, pedig csak olaj volt a tűzre. A tömeg egy része a Rádió épülete elé vonult Követelték, hogy olvassák be a 16 pontot Az őrök a tömegbe lőttek, erre a tüntetők elfoglalták a Rádió épületét Éjszaka kinevezik Nagy Imrét miniszterelnöknek. 1956. október 24 Hajnalban megkezdődik az itt tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása. Ezzel a felkelés nemzeti függetlenségi harccá változott. Budapest számos helyén fegyveres harcok folytak: Corvin-köz (Pongrátz Gergely), Széna tér (Szabó János), Baross tér, Móricz Zsigmond körtér, Mester utca, Tűzoltó utca. A felkelők benzines palackokkal (molotov koktél) és laktanyákból szerzett fegyverekkel támadtak az orosz tankokra. A magyar katonák egy rész is a felkelők oldalára állt (pl. Kilián laktanya parancsnoka Maléter Pál) (a Nagy Imre kormány hadügyminisztere) 1956.október 25 A fegyvertelen tömeg a parlament

elé vonul, azonban a környező házak tetejéről sortüzet adnak le. A 200 halottat követelő támadást az ÁVH hajtotta végre Időközben leváltják Gerőt és Kádár Jánost nevezik ki a párt főtitkárává. A párt ellenforradalomnak minősíti az eseményeket Spontán módon forradalmi bizottságok és munkástanácsok jöttek létre Általánossá vált a sztrájk. (Vidéki sortüzek: Mosonmagyaróvár, Tiszakécske) A felkelés ezek hatására tovább erősödött. 1956. október 28 Nagy Imre bejelenti (a párt vezetésben és a szovjet nagykövettel folytatott tárgyalás után), a szovjet csapatok azonnali kivonulását, elismeri, hogy a nemzeti demokratikus forradalom zajlik Magyarországon, szólt az ÁVH feloszlatásáról, március 15-e ünneppé nyilvánításáról, 31-én bejelentette, hogy kilépünk a Varsói szerződésből. Létrejön a nemzetőrség Király Béla vezetésével. Külpolitikai helyzet – Szuezi válság: 1953-ban Egyiptomban Nasszer

vezetésével katonai puccsot hajtanak végre és kikiáltják a köztársaságot. 1956-ban Nasszer államosította az Asszuáni-gát megépítésének céljaira a Szuezi-csatornát Izraelt kizárják a csatorna használatából Ezért október végén Izrael, Anglia és Franciaország támadást indított Egyiptom ellen. Az SZU azonban közölte, hogy fegyverrel is hajlandó megvédeni .Egyiptomot A támadók visszavonultak Az USA vezetése közölte SZUval, Moszkvával, hogy a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországért nem vállal újabb világháborút Ezután Hruscsov végképp eldöntötte a magyarországi beavatkozást A forradalom további sorsa: Október utolsó napján kiszabadítják Mindszenti József bíborost, megrohamozzák a párt Köztársaság-téri épületét. Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarországon megszűnt az egypártrendszer Átalakul az MDP és új neve MSZMP Főtitkára Kádár János 1956. november 1 Megkezdődik a szovjet csapatok beözönlése

az országban (előző nap Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvába utazott). A szovjet vezetés időközben a szovjet főhadiszállásra (Tököl) hívja Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy tárgyaljanak az orosz csapatkivonásról. Malétert tőrbe csalták és letartóztatták. Nemzetőrség alakult Vezetője Király Béla 1956. november 4 A szovjet csapatok támadást indítottak Budapest és a nagyobb városok ellen. Nagy Imre rádióbeszédet mond hajnalban Az ellentámadást a hatalmas túlerő elfojtotta Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekül (Mindszenti az amerikaira), csak Bibó István maradt a parlamentben (kiáltványt fogalmazott meg a nagyhatalmakhoz és az ENSZ-hez) Megkezdődött a megtorlás: Kádár Budapestre érkezése után kinevezik miniszterelnöknek. Néhány nappal később Nagy Imre távozik a nagykövetségről, azonban az autóbuszt eltérítették és Romániába szállították őket. Münnich Ferenc vezetésével sebtében

megszervezték a Magyar Forradalmi Honvéd karhatalmat (pufajkások). Feladatuk a rend helyreállítása a szovjet hatóságokkal együttműködve. Elkezdődtek a letartóztatások Bevezették a rögtön ítélő bíróságot A halálos ítéletek száma 400, 20.000 embert börtönbe került, kb 13000 integráltak munkatáborokba Az MSZMP vezetése ’56-ot ellenforradalomnak minősítette. Nagy Imre mindenféle együttműködést megtagadott, nem mondott le, mert nem volt hajlandó legitimizálni (törvényesíteni) Nagy Imre perére 1958-ban került sor. A vád, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés Halálra ítélték Maléter Pállal együtt június 15-én Kb 200000 ember hagyta el az országot nyugat felé. Az ENSZ napirendre tűzte a magyar kérdést, azonban semmilyen eredmény nem született. Nagy Imrét egy nappal később kivégezték Ezek a letartóztatások 1957-ben és 1958-ban is zajlottak A világot megdöbbentette a forradalom híre