Biológia | Felsőoktatás » Deuterostomia, újszájasok II

Superphylum: Deuterostomia - Újszájasok •İsszáj elzáródik vagy végbélnyílássá alakul •A szájnyílás ellentétes oldalon •Barázdálódásuk radiális •Testüregzacskók az ısbél falából alakulnak •Idegrendszer epithelialis •Vázuk mezodermális Phylum: Hemichordata – Fél-gerinchúrosok • kb. 90 magánosan vagy telepesen élı tengeri faj •Test három része: • 1. prosoma (ormány, makk, fejkorong): •ebben páratlan protocoel •2. mesosoma (gallér): •ebben páros mesocoel, külvilággal két póruson érintkezik •tapogatókat viselhet, amelyek elcsökevényesedhetnek •3. metasoma (törzs): •Testürege a metacoel szintén páros Phylum: Hemichordata – Fél-gerinchúrosok • Bélcsatornájuk U alakú vagy egyenes • Elülsı része a kopoltyúbél, hátoldalán kopoltyúzacskókkal és kopoltyúrésekkel vagy a nélkül • Keringési központjuk a pericardiummal körülvett szív, amely a protocoelhoz kapcsolódik •

Szívbıl elıre a glomerulusba (kiválasztást végzi) és hátrafelé véredények • Központi idegrendszer a gallér háti oldalán lévı központból, hasi és háti pályából és ezeket összekötı ideggyőrőbıl áll • Többségük váltivarú, páros gonádjaik a metasomában • Külsı megtermékenyítésőek • Közvetett fejlıdéső lárva a tonnalárva (tornaria) • Ivartalan bimbózással telepeket képezhetnek Classis: Pterobranchia – Csövesek • 21, néhány mm-es zoidokból álló magányos vagy telepes fajuk van • Testük rövid és zömök • A prosoma korongszerően lapított • Fejtok hámja kollagéntartalmú csövet választ el, amit el is tudnak hagyni • A csı pereme hosszú tüskét viselhet, amire kimásznak táplálkozás közben • Gallérjuk hátoldalán 1-9 hosszú kar, amelyen kettıs sorban cimpás tapogatók találhatók • Törzsük izmos nyélben folytatódik végén tapadókoronggal • Testizomzatuk két rétegő,

nincsenek körkörös izmok • Érzékszerveik nincsenek • Végbélnyílásuk a hát elejére tolódott, így a csıbıl közvetlenül kilökıdik a salakanyag Classis: Pterobranchia – Csövesek • Szőrögetı táplálkozásúak • Táplálékrészecskék csillós árokban szállítódnak a szájnyíláshoz és a bélcsatornában is csillók továbbítják • A felesleges víz a kopoltyúnyíláson távozik • Kiválasztószerveik nincsenek • Gázcsere a tapogatók cimpáin folyik • Idegrendszerbıl hiányzik az üreges gallérköteg • Ivartalanul a nyél vagy a fejkorong bimbózásával szaporodnak • A kolóniák váltivarúak, ivari dimorfizmussal • Belsı megtermékenyítésőek, a peték a nıstényekben már elkezdenek fejlıdni • Petebarázdálódás kezdetben radiális késıbb bilaterális • Csillós lecitotroph lárvájuk van • Ez rövid úszás után letelepszik és tokot választ ki, amelyben átalakul Classis: Pterobranchia – Csövesek

• Rhapdopleura nem fajai valódi telepeket képeznek • Cephalodiscus nem fajai nem képeznek valódi telepeket • Atubaria nem fajai csövet nem képeznek, az egyedek magányosan élnek • Az elsı két nem esetében az ivaros és az ivartalan szaporodásmód állandóan váltakozik • Ivarosan keletkezett lárva elıször úszkál (elterjedést segíti) • Letelepedés után új telepet alapít • Az anyaállat ezután ivartalanul bimbózással szaporodik, a leányegyedek pedig újból bimbóznak • • • • • • • • • • • • • • Classis: Enteropneusta – Béllel légzık Kb. 70, 5-45 cm-es faj tartozik ide Egy részük szabadon élı, iszapban ásó életmódú Más részük nyálkával bélelt iszapcsövet készít Elı- és középbelük vékony nyéllel kapcsolódik Szájnyílás a gallér hasi oldalán Csillós epidermiszük nyálkatermelı mirigyekben gazdag Utótestük tájai: kopoltyú-, ivar-, májtájék valamint hasi zóna

Testfüggelékeik nincsenek Ásó fajok üledékevık a többiek szőrögetık Táplálékszemcsék a probiscis nyálkájába tapadnak és a szájhoz továbbítódnak Innen a buccalis üregbe kerülnek Itt ered a makkbél amely az elıtestbe nyúlik A garat felsı légzı és alsó táplálékszállító üregre oszlik • • • • • • • • • • • • Classis: Enteropneusta – Béllel légzık Mindegyik kopoltyúrés zsákszerő kamrába nyílik és ezek a külvilággal tartanak kapcsolatot Ezek a felesleges víz eltávolítására alakultak ki Ezen a szakaszon két genitális lebeny is van Ezután májszakasz ujjszerő májlebenyekkel Itt folyik az extra- és intracelluláris emésztés és táplálékraktározás Hátoldali idegkötegük a gallérban üreges Nincsenek kifejezett érzékszerveik Törékeny állatok Néhány faj ivartalanul fragmentációval szaporodik Váltivarúak, megtermékenyítés a tengervízben Petebarázdálódásuk radiális Planktonikus

tornaria lárvájuk van (tüskésbırőekkel való rokonság bizonyítéka) Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • • • • • • • • • • • Legfıbb sajátságaik: 1. álsugaras részarányosság 2. vízedényrendszer (hydrocoel) kialakulása 3. mezodermális, hám alatti váz 4. a jellegzetes lárvaalakok posztembrionális fejlıdése A sugaras részarányosság csak látszat, valójában bilaterális szimmetriájúak A sugaras szimmetria csak másodlagos az alábbi okok miatt: 1. lárvaalakjaik bilaterálisak 2. a tengeri sünök és a tengeri uborkák kifejlett korukban egyértelmően kétoldali szimmetriájúak 3. A hátoldali végbélnyílás és a vízedényrendszer kezdete nem esnek a hátoldal középpontjába 4. Egyes belsı szervek is részaránytalan helyzetőek Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • Köztakarójuk egyrétegő csillós hám • A hámmal függelékek kapcsolatosak (lehetnek védekezıés tisztítószervek vagy

érzékszervek) • A hám alatt található a mezodermális eredető belsı váz, amely mészképzıdményekbıl tevıdik össze • A vázelemek lehetnek mozdulatlanok (tengeri sünök) vagy mozgathatóan kapcsolódnak össze (tengeri csillagok), esetleg szétszórtan egymástól távol állnak (tengeri uborkák) • A törzs a nevét a vázelemekhez kapcsolódó tüskékrıl kapta (csak a tengeri sünöknél) • A tüskék mészképzıdmények, amelyek sokfélék lehetnek • Finom ízületi tokjuk van amelyhez ideg vezet és izmokkal mozgatható (néha méregmirigyekkel is kapcsolatosak) • Másodlagos testüregük az ısbél jobb és bal oldalán jön létre Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • İsbél elején lefőzıdik a testüregkezdemény, majd bilaterálisan kettéoszlik • Ezután három egymás utáni szakaszt alkot: • 1. tengelyüreg (axocoel vagy protocoel) • Nem alakul ötsugarúvá és bal oldali felébıl képzıdik az axiális szerv • Központi

része az axiális mirigy, amelyet az axiális testüregcsı fog közre, amely a testfelület közelében hólyagot alkot • A hólyagnak közvetlen kapcsolata van a külvilággal a madreporalemez lukacsain keresztül • A testüregszakasz jobb oldali részébıl háti hólyag lesz, amely nincs kapcsolatban az axiális szervvel, de kapcsolatban van a metacoel rendszerrel Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • 2. középüreg (mesocoel) • Jobb oldala csökevényes, bal oldala vízedényrendszert (ambulakrális rendszer) hozza létre • Központi része az elıbelet körülfogó körcsatorna, amelybıl aborálisan indul az egyenes kıcsatorna (neve meszes voltára utal) • Beletorkollik az axocoel hólyagjába így a külvilággal közvetlenül érintkezik • A körcsatornán Poli-féle hólyagok (4 darab) • A körcsatornából sugarasan 5 sugárcsatorna indul • Ezeken mindkét oldalon oldalfüggelékek indulnak (ambulakrális lábak) • Végükön tapadókorong,

tövi részükön szivattyúhólyag van • Ezeken kívül még tapogatók (tentaculum) is kialakulhatnak • Ambulakrális lábak tapadó- és helyváltoztató szervek Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • 3. hátsó üreg (metacoel) • Jobb és bal oldali zacskóból lesz a tágas általános testüreg, valamint két szőkebb csatornarendszer • Egyik csatornarendszer az elıbél körül, a vízedényrendszer győrőcsatornája alatt fut körbe és a vízedényrendszer sugárcsatornáival párhuzamos ágak futnak • A másik az elızıvel ellentétes irányban van és genitális csatornának nevezik • Egy körcsatornából áll, amellyel kapcsolatban áll az axocoel jobb oldali maradványa • 5 nagy kizacskósodása az ivarszervek elhelyezkedését biztosítja és mindegyiknek külön kivezetıcsöve van • Véredényrendszerük lakunáris Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • Van egy tápanyagfelvevı része, amely a bélcsı körül található •

Két szétosztó rendszer is található, amely a vízedényrendszer és a metacoel csatornái mellett halad • A lakúnák feletti izomelemek biztosítják a vér mozgását • Testüregük folyadéka részben megegyezik a tengervíz összetételével, de tápanyagok és kiválasztási anyagok keverednek bele • A folyadék mozgását az üregrendszereket bélelı csillós hám csillózata biztosítja • Vízedényrendszer esetében a folyadékáramlást izomelemek is elısegítik • A testüregfolyadékban coelomocyták is vannak • Légzésüknél a gázcserét a vízedényrendszer bonyolítja Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • • • • • • • • • • • • Kiválasztószervük nincs Kiválasztást a testüregrendszer hámja végzi Három idegrendszerük van 1. külsı idegrendszer (ectoneurális) Közvetlenül a hám alatt található Központ része a száj körüli ideggyőrő, melyhez 5 sugárirányú idegtörzs csatlakozik 2. alsó

idegrendszer (hyponeurális) A metacoel oralis győrőcsatornájában, ill. sugárcsatornáinak falában helyezkedik el A test izomzatát idegzi be 3. aboralis idegrendszer Metacoel falában (tengeri sünök és kígyókarú csillagok) Tengeri liliomok esetében nagy csészeszerő központot alkot, innen sugárirányú idegtörzsek a karokba Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • • • • • • • • • • • Érzékszerveik gyengén fejlettek Általában váltivarúak Kétféle csíramirigyük egyforma Külsı megtermékenyítésőek Vannak elevenszülık, de ivartalanul osztódással is szaporodhatnak Átalakulással fejlıdnek (különbözı lárvaalakokkal) Lárvatípusok: 1. planktotróf lárvák: Alaptípus a dipleurula lárva (úszó-lebegı alak), ebbıl alakulnak ki a további lárvatípusok: a. Auricularia lárva (tengeri uborkák): csillósávjai egész hosszában kiterjedtek további fejlıdése során tonnalárva (tornaria) lesz belıle Phylum:

Echinodermata – Tüskésbırőek • b. bipinnaria lárva (tengeri csillagok): test elején csillósávos lebeny • Brachiolaria lárva lesz belıle (karszerő nyúlványok, tapadópapillákkal amelyekkel rögzül) • c. pluteus lárva (tengeri sünök: echinopluteus, kígyókarú csillagok: ophiopluteus): csillós nyúlványainak vázelemekbıl álló támasza van • 2. lecitotróf lárva: csillósávjaik vannak, amelyek a mozgásszervek • Gyors fejlıdésőek, a fejlıdés szinte már közvetlennek mondható • A lárvaalakok átalakulása az asterogenezis • Csak a lárva bal fele vesz részt az átalakulásban Phylum: Echinodermata – Tüskésbırőek • • • • • • • • Valamennyien tengeriek Minden mélységben elıfordulnak Legtöbbjük az aljzaton él Különbözı táplálkozásúak (algaevık és ragadozók) Sok fajuk ivadékgondozó Regeneráló képességük igen nagy Már a kambrium elıtt megjelentek Közel 6000 recens fajuk van Subphylum:

Crinozoa • • • • • • • Helyhez kötötten élnek Az aljzathoz nyéllel rögzülnek (vannak nyeletlenek is) Szimmetriájuk radiális Vázuk gömb- vagy csészeszerő Karjaik vannak Szájnyílásuk felfelé néz Az ambulakrális rendszer a táplálkozást szolgálja nem a helyváltoztatást Classis: Crinoidea – Tengeri liliomok • Hármas testtagolódás: nyél, kehely, karok • A nyél ötszöglető vázelemekbıl áll, rajta kacsok, ezek tövén pedig gyökérszerő képletek találhatók (ezzel rögzülnek) • A fajok 88%-a kifejletten nyéltelen • Nyél tetején található a kehely (ez a központi testrész) • Nyélhez aboralis végével csatlakozik • A kehely lemezköreihez kapcsolódnak a karok • Szájnyílás a karok között, a kehely közepén van • Tüskézetük fejletlen vagy hiányzik • Karjaik száma 5 és a kehely peremén találhatók • Villásan elágaznak • A karok vázelemei mozgathatóan kapcsolódnak egymáshoz így rendkívül

mozgékonyak Classis: Crinoidea – Tengeri liliomok • A karok két oldalán egy-egy sor lemezszerő függelék, a cimpa helyezkedik el • A szájnyílástól 5 sugárirányú barázda látható, aljukat csillós hám borítja • Oldalaikon ambularkális lábak (tapogatók) sorakoznak • Ezekkel szerzik táplálékukat, amelyet az ambulakrális barázdák csillói továbbítanak a szájhoz • A szájnyílás a rövid garatszakaszba vezet, majd a bélcsı jobbra csavarodó spirálist alkot • Végbélnyílásuk a száj közelében van • Protocoeljük még lárvakorban felszívódik és az üreg egyesül a metacoellel • A mesocoelt a vízedényrendszer alkotja • A hydrocoel kıcsatornája a metacoelbe kapcsolódik Classis: Crinoidea – Tengeri liliomok • A vízedényrendszer a száj körüli győrőcsatornából és az ebbıl induló 5 sugárcsatornából áll • A sugárcsatorna a karok cimpáiba is beterjed és tapogatókat bocsát • Ugyancsak a

győrőcsatornából indul 5 szájkörüli tapogató • Metacoel központi üregrendszerbıl és sugárirányú csatornákból áll • Az üregrendszert kötıszöveti vékony válaszfalak járják át • A külvilággal számos csatornán keresztül van kapcsolatban • Madreporalemez itt nem található • Mindhárom idegrendszer megvan (aborális a legfejlettebb) • Gázcseréjük a tapogató falán keresztül zajlik Classis: Crinoidea – Tengeri liliomok • Ivarszerveik a karok cimpáiban találhatók • Lecitotróf lárvájuk van (vitellaria) • 5 csillósávja és csillóbóbitája van • Kezdetben szabadon úszkál, majd megtapad valami szilárd aljzatra • A lárva hátsó testvége fejleszti a kelyhet és a karokat, míg az elülsı vége a tapadókorongot fejleszti ki • Mai fajaik nagy része nyeletlen, de ezek ısei mind nyéllel rendelkeztek • Színük világossárga, barna, piros, lila, zöld és fekete lehet • Többségük mélytengeri, 1000 m alatt

él • Mechanikai hatásra öncsonkítással válaszolnak Subphylum: Asterozoa • Nem helytülıek, hanem szabadon mozognak az ambulakrális lábaik segítségével • Nyelük fiatal korban sincs • Radiális szimmetriájúak • Lapos központi korongjuk és karjaik vannak Classis: Asteroidea – Tengeri csillagok • Kb. 1500 fajuk ismert • Testük lapított, csillag alakú • Központi korongból és az ebbıl kiinduló karokból áll • A karok száma általában 5 de több is lehet • A központi korong kicsi a karok 23-szor hosszabbak • Mészvázuk is a központi korongból és a karok vázából áll • A központi korong csúcsi váza csak fiatal korban fejlett késıbb feldarabolódik • A háti részt vastag bır fedi, ez pedig tele van tövisképzıdményekkel • A csúcsi váz nincs összeköttetésben a karok vázelemeivel • A száj körüli váz kapcsolatos a karok vázával és apró elemekbıl áll Classis: Asteroidea – Tengeri csillagok

• A karok váza egymás mögé sorakozó vázelemekbıl áll • Mindkét oldalon 5 vázelem foglal helyet • Középvonal mentén ambulakrális lemezek, ezek hozzák létre az ambulakrális csatornát • Mivel ezek ízületesen függenek össze, a karoknak mozgásképessége van • A karok felsı oldalán paxillákkal megrakott vastag bır fedi • Legtöbbjükön mozdulatlan, vagy mozgatható tüskéket is találunk • A protocoel, az axiális szerv és a vízedényrendszer szabályos kialakulású • Az ambulakrális lábacskák a karok hasoldali barázdája mentén egy-egy jobb és bal oldali sorban találhatók Classis: Asteroidea – Tengeri csillagok • Ampulláik fejlettek és izomzatuk is erıteljes • Az ekto- és hyponeurális idegrendszer fejlett az aborális hiányzik • A karok végén fényérzékelı szervek találhatók • Szájnyílás a hasoldalon a korong közepén van, rágókészülék nincs • Gyomruk terjedelmes, zsák alakú, belıle 5 pár

vakbélszerő függelék nyúlik a karokba (májcsövecskék) • Belük rövid, a végbélnyílás a hátoldalon van • Légzıszervük a karokban lévı papulák vagy kopoltyúk • Váltivarúak • Ivarszerveik párosak, a központi korongban a karközökben találhatók, nyílásaik a hátoldalon helyezkednek el Classis: Asteroidea – Tengeri csillagok • Planktotróf lárvájuk a kétúszós lárva (bipinnaria), vagy a tapadólárva (brachiolaria) • Utóbbinak apró karjai vannak és tapadószemölcsei fejlıdnek • Átalakulás elıtt rögzülnek • Lecitotróf lárváik is vannak • Vannak ivadékgondozó fajaik • Kizárólag tengeriek, a part körüli övezet lakói, de nagyobb mélységben is elıfordulhatnak • Ragadozók (kagylók, csigák) • A nagy termető zsákmányt nem nyelik le, hanem emésztıváladékukkal feloldják a szöveteket, majd felszívják azt • Regeneráló képességük nagy • Színük élénksárga, piros vagy lila lehet

Classis: Ophiuroidea – Kígyókarú csillagok • • • • • • • • • • • Kb. 1900 faj (legfajgazdagabb család) Testük korongból és karokból áll Korong kicsi és jól elkülönül a karoktól Karok száma 5, ritkán 6-7 A karok hengeresek, mozgékonyak, velük az állat mászni, kapaszkodni képes A karok egyszerőek vagy elágazóak A korong aborális oldalán vázelemek csak fiatal korban Paxilláik nincsenek Testfelületük lehet sima, vagy tüskézett A „csigolyák” két-két ambulakrális lemez ill. a vázrész összeolvadásából keletkeztek Ízületesen csatlakoznak egymáshoz, ezért mozgékonyak Classis: Ophiuroidea – Kígyókarú csillagok • Kívül 4 vázelem, egy aboralis, 2 oldali és egy oralis vázelem veszi körül a csigolyákat • A karok vázelemei a szájkörnyékig benyúlnak • Az ambulakrális barázda nem a kar felületén, hanem a belsejében húzódik • A protocoel oralisan nyílik a külvilágba apró nyílásokkal

• A vízedényrendszer szabályos kialakulású, de az ambulakrális lábaknak nincsenek ampullái • A metacoel rendszer is szabályos kialakulású • Szájnyílás a hasoldalon, rágókészülék nincs • Gyomruk zacskószerő, végbélnyílás és vakbélszerő függelékek nincsenek • Minden sugárközben a karok tövén 2-2 légzıtáskát találunk • Ezekbıl indulnak ki az ivarmirigyek zacskói is Classis: Ophiuroidea – Kígyókarú csillagok • 40 hímnıs fajuk van, ezekben a herék és a petefészkek elkülönülnek, de hímnıs vezetékük van • Planktonfogyasztó lárvájuk a pálcás lárva (ophiopluteus), hosszú karokkal • A karokat finom mészpálcák támasztják • Lecitotróf lárvájuk tornariaszerő • Több fajuk elevenszülı • A tengerek minden mélységében elıfordulnak • Iszappal, moszatokkal, apró állatokkal táplálkoznak • Regeneráló képességük nagy • Osztódással is szaporodhatnak • Egyes fajaik világítanak

Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • Kb. 900 fajuk él • Alakjuk, zsemle, alma, szív vagy korong • A vázelemek varratokkal mozdulatlanul illeszkednek és szilárd tokszerő vázat képeznek • A szabályos sünöknél a csúcsi váz központja az ötszöglető középlemez • Ezen van a végbélnyílás • A középlemezt két, 5-5 lemezbıl álló kör veszi körül • A belsı kör lemezei sugárközi helyzetőek • Mindegyiken egy-egy ivarnyílás van • Egyikükön van a madreporalemez • A külsı kör 5 lemeze az ivarlemezek közeiben helyezkedik el • Ezeken egy-egy színes érzékfolt lehet Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • A csúcsi vázhoz a test oldalának váza csatlakozik, amely 20 délkörösen a száj felé lefutó lemezsorból áll • A csúcsi váz mindegyik ambulakráléjából 2-2 sor ambulakrális lemezsor indul ki • Ezeken kis likacsok vannak, itt nyúlnak ki az ambulakrális lábak • A csúcsi váz interambulakráléjából

is 2-2 lemezsor indul ki • Ezeken nincsenek likacsok (interambulakrális lemezek) • A végbélnyílás a középlemezrıl lefelé tolódik a szájnyílás irányába • A szájnyílás vagy az eredeti helyén marad vagy felfelé tolódik • Ezek helyzete meghatároz egy síkot, ami miatt az állatokat kétoldalian szimmetrikusnak tekinthetjük • Testükön sok mozgatható tüske van Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • Ezek méregmirigyekkel is kapcsolatosak lehetnek • A tüskék között fogócskák (pedicellaria) vannak • Ezek nyeles vagy ülı, 2, 3 vagy 4 ágú kis fogók • Alakjuk változatos, méregmirigyük is lehet • A védekezésben, táplálékszerzésben és a test tisztogatásában van szerepük • Vízedényrendszerük szabályos • Idegrendszerük is szabályos (kivéve hyponeuralis rendszer) • Ezek csak a száj körüli győrőre és a rágószerv izmainak beidegzésére szolgálnak • Kikülönült érzékszervek nincsenek • Az

érzékelést az epidermiszben lévı érzéksejtek végzik Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • • • • • • • • • • Szájuk a hasoldalon Jellegzetes rágókészülék 20 lemezbıl áll Alapja felfelé fordul, csúcsa pedig mint 5 fehér fog kiáll a szájnyílásból Az öt fog izmokkal mozgatható (alakja után „Arisztotelész” lámpájának nevezik) Száj után rövid nyelıcsı, majd hosszú vastag bélszakasz Véredényrendszerük lakunáris Kikülönült légzıszerv csak a szabályos sünöknél A száj közelében párosával rendezıdnek és kopoltyúnak hívják Váltivarúak de az ivarok külsıleg nem különülnek el Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • Ivarszerveik a csúcsi váz alatt találhatók • Tömlıszerőek, rövid vezetékük a csúcsi váz egy-egy sugárközi lemezén nyílik • Külsı megtermékenyítésőek • A peték barázdálódása totális • Planktotróf és lecitotróf lárváik egyaránt vannak •

Planktotróf lárvájuk a pálcás lárva (echinopluteus) • Nevét mészpálcákkal támasztott karjairól kapta • Lecitotróf lárváiknál nincs pálcás lárva, hanem egy csillósávval és vázkezdeménnyel rendelkezı lárván keresztül alakul át • Parti övtıl 7200 m mélységig elıfordulnak (egyenlítıtıl a sarkokig mindenütt) Classis: Echinoidea – Tengeri sünök • A szabályos sünök az aljzaton mozognak, míg a szabálytalan sünök beássák magukat • Mindent elfogyasztanak (növényt és állatot egyaránt) • Vannak világító fajaik is Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • Tömlı, hurka vagy uborka alakúak • Test elülsı végén szájnyílás, hátsó végén végbélnyílás • Általában az aljzaton fekszenek • Has- és hátoldalt különböztetünk meg • Hasoldalon 3 sor ambulakrális láb található • Hátoldal domborúbb itt két sor ambulakrális láb van • Bırük puha, tüskék nincsenek • Testfaluk vastag

bırizomtömlı (hosszanti és körkörös izmok) • Összefüggı vázuk nincs • Bırükben szétszórtan vannak apró vázelemek, anyaguk mész (változatos nagyságúak és alakúak) • A garat körül 5 sugárirányú és 5 sugárközi lemezbıl mészgyőrő alakulhat ki Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • • • • • • • • • • • A protocoel és az axiális mirigy a kifejlett állatokon már nincs meg A kıcsatorna nem a külvilágba hanem a testüregbe nyílik, végén belsı madreporalemezzel Vízedényrendszer szabályos A győrőcsatorna a test elején, a mészgyőrő mögött Sugárcsatornák délkörösen haladnak (számuk 5) A Poli-féle hólyagok nagyméretőek Az ambulakrális lábak általában az 5 délkör mentén A lábakon tapadókorongok vannak, vagy kúposak A szájat körülvevı galléron lévı tapogatók is a vízedényrendszer függelékei Elágazhatnak és vagy a győrőcsatornával vagy a sugárcsatornákkal állnak

összeköttetésben (számuk 10-30) A táplálékszerzés eszközei Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • A metacoel terjedelmes, csatornái párhuzamosak a vízedényrendszer csatornáival • Az aborális idegrendszer hiányzik • Az ectoneurális idegrendszer fejlett • Ennek központja a száj körüli ideggyőrő, melybıl 5 sugárideg és számos egyéb ideg indul ki • A hyponeurális rendszert csak sugárirányú mozgatóidegek képviselik, ideggyőrőt nem képez • Érzékszerveik az epidermiszben elhelyezkedı érzéksejtek, vagy a helyzetérzı szervek (statocysta) • Szájnyílás a test elején, gallérszerő képzıdménnyel és tapogatókkal körülvéve • Rágószervük nincs • Bélcsatorna egyenletes vastagságú és a testüregben több kanyarulatot ír le Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • Ez a végbélnyílás elıtt kloakává szélesedik ki, melyet sugaras izmok és kötıszöveti elemek rögzítenek • A kloákával van

kapcsolatban a vízitüdı vagy tüdıfa • Ez két ágra oszló, apró ágakat képezı csöves függelék • Ebbe vizet vesz fel, és részben a gázcserében, részben a kiválasztásban van szerepe • Ugyancsak a kloakával vannak kapcsolatban a ragadó váladékot termelı Cuvier-féle mirigyek • Váltivarúak • Ivarszervük páratlan, elágazó csövekbıl áll • A hát hossztengelyében vagy a hátoldali sugárközben fekszik • Az ivarmirigy vezetéke a tapogatók közelében nyílik Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • Planktotróf lárvájuk a füles lárva (auricularia) • Ennek csillósávjai feldarabolódnak, és átalakul hordó alakú harántos csillósávokkal díszített doliolaria lárvává • A tonna alakú lárva szájnyílása összeszőkül, nem táplálkozik, néhány tapogató kifejlıdıséig (ez átmeneti alak) • Ebbıl lesz a pentactula stádium (tapogatók kialakulnak, és áttér az aljzaton való életmódra) • Lecitotróf

lárvák gyorsan fejlıdnek (közvetlen fejlıdés) • Tengervíziek, a partközeli zónában élnek • Többségük fenéklakó, csak néhány folytat úszó vagy lebegı életmódot • Egy részük iszapevı, mások állatokkal és növényekkel táplálkoznak • Regeneráló képességük nagy Classis: Holothuroidea – Tengeri uborkák • Csak az a testrész regenerálódik ahol a központi ideggyőrő van • A tengerparti népek kedvelt csemegéje (bár alacsony tápértékőek)