Biológia | Felsőoktatás » Mollusca (Puhatestűek)

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca Phylum: Mollusca (Puhatestűek) Classis: Polyplacophora (Cserepeshéjúak) − 500-600 ismert faj − 3 mm – 40 cm − élőhely: tengerek (ár-apály zóna) − tápl.: sziklák algabevonata + mikroorg − ovális, lapos test 8 dorzális, harántos, meszes lemez takarásával − fejrégió nem kifejlett, nincs szem, tapogató − széles, izmos csúszótalp − a köpenyszegély és a láb között köpenybarázda − speciális érzékszervek: szubraduláris szerv  ízérzékelő; aestheta  fotokemorec. v elválasztás − dagálykor aktívak − külső megtermékenyítés 1. Chiton olivaceus – Zöldes bogárcsiga − több mint 8 lemezből álló házak − tengerek ár-apály zónájában élnek − szilárd tárgyakra, aljzatra tapad − akár 20-30 cm − az algabevonatot fogyasztja Classis: Gastropoda (Csigák) − legnagyobb osztály − 2 fő jellemző: a héj felcsavarodása, torzió − fejlettebb csigák 

helicospirálisan − a kanyarodás iránya anyai ágon öröklődik (cytoplasmagének) − a héj rendszertani bélyeg − torzó: köpenyüreg és benne lévő szervek 180°-os elfordulása a fejhez és lábhoz viszonyítva − felső ajkon kemény, cochinból álló állkapocs − mozgás: talpizomzat és nyálka kombináció − fejlettebb csigák hermafroditák − belső megtermékenyítés Subclassis: Prosobranchia (Elölkopoltyúsok) − teljes torzió, köpenyüreg, szervek a test elején − 1 v. 2 bipectinata kopoltyú − héj és héjfedő ált. van − ált. tengeri fajok Ordo: Archaeogastropoda (Őscsigák) − ált. 2 bipectinata kap − 2 nephridium, 2 szívpitvar 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca − min. 12 fog/harántsor a radulában Familia: Neritidae (Bödöncsigák) − héjuk a hullámveréshez vagy gyorsan folyó folyami élőhelyekhez alkalmazkodott 2. Theodoxus danubialis – Rajzos csiga − a Duna vízrendszerében − köves, kavicsos

talajon − a kövek algabevonatát eszi − magas O2-tart. igényel − környezetszennyezésre érzékeny − védett, eszmei értéke 2000 Ft − harmadkori reliktumfaj (a Pannon-tenger maradványfaja) Ordo: Caenogastropoda Familia: Viviparidae (Fiallócsigák) 3. Viviparus acerosus – Folyami fiallócsiga − nagy szájadék − lassú folyású, ill. állóvizek növénnyel benőtt zónájában él − kopoltyúscsiga (van operculuma) − az Alföldön állandó vízborítású területeken található meg − elevenszülő csiga − apró férgeket, növényi törmelékeket eszik, az iszapban bujkál − nagy, zöldes-barna Familia: Bithyniidae (Vízicsigák) 4. Bithynia tentaculata – Közönséges vízicsiga − lassú folyású, ill. állóvizek növénnyel benőtt zónájában él − apró termetű − meleg vízű forrásokat kedveli − elsősorban alföldi területeken, de az egész országban elterjedt 5. Sadleriana pannonica – Karsztforráscsiga −

karsztforrásokban él − érzékeny a víz O2-, S-tartalmára és a hőmérsékletre − algaevő − kis méretű − fekete-zöldes színezet, a házukon megtelepedő algáktól sötétzöldes színűek − endemikus, Bükk, Aggteleki-karszt, Gömör, Tornai-karszt − védett − legközelebbi rokonai a Nyugat-Balkánban élnek Familia: Pomatiasidae (Ajtóscsigák) 6. Pomatias elegans – Nyugati ajtóscsiga − szabályos bordázattal rendelkezik, csúcsos, fehér − mediterrán elterjedés − a Kárpát-md-ben éri el elterjedésének ÉK-i határát − nálunk Tihanyban és a Dráva mentén fordul elő − ligeterdőkben 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca − védett 7. Pomatias rivulare – Keleti ajtóscsiga − a Kárpát-md-ben éri el elterjedésének ÉNY-i határát − posztglaciális reliktum − Bátorligeti-láp − védett − csúcsos, barna Subclassis: Pulmonata (Tüdőscsigák) − kopoltyú eltűnt (a köpenyüreg jobb oldala

véredényekben gazdag légzőszervvé v. tüdővé alakult) − hermafroditák − ált. nincs lárvastádium − szárazföldi v. édesvízi Ordo: Basommatophora (Ülőszemű tüdőscsigák) − 1 pár tapogató – tövüknél ált. szemek − főleg édesvízi Familia: Lymnaeidae (Mocsárcsigák) 8. Lymnea stagnalis – Nagy mocsárcsiga − nagy szájadék − nagy méretű − jól tűri az eutrofizációt − időszakos kiszáradást is elviseli − főleg alföldi álló- és lassú folyású vizekben − vízelvezető árkokban, ártereken ill. tócsákban − légköri O2-t lélegzik − nagy, tűhegyes, sárga Familia: Planorbidae (Tányércsigák) 9. Planorbis planorbis – Éles csiga − nem tűri jól a kiszáradást − alföldi faj − tavakban és erekben − állandó vízborította helyeken él, csatornákban, erekben, folyókban közönséges − légköri O2-t lélegzik − lapos, pereme éles 10. Planorbarius corneus – Nagy tányércsiga − állandó

vízborítású alföldi területeken − kedveli az alacsony O2-tart. közeget − légköri O2-t lélegzik − vére hemoglobint is tartalmaz − nagy, világosszürke 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca Ordo: Stylommatophora (Nyelesszemű tüdőscsigák) − 2 pár tapogató (szemek a felsőn) − szárazföldi, de ált. nedvesebb helyeken − száraz időszakban aestiválnak (hártyás, meszes réteggel lezárja a szájadékot, metabolizmusa lelassul) Familia: Succineidae (Borostyánkőcsigák) 11. Succinea elegans – Karcsú borostyánkőcsiga − nedves élőhelyeken − főleg alföldi − puhafa ligeterdőkben, vizekhez kötődő pl. nyírtársulásokban − vízbe lógó növényeken, vízinövényeken is − énekesmadarakat parazitáló férgek köztesgazdája − áttetsző, borostyán-kőszínű Familia: Chondrinidae 12. Granaria frumentum – Sokfogú csiga − szájadékában fogak − nyílt vegetációban, pl. D-Tiszántúl (Alföld) ill

sziklagyepeken (khg-k dolomi és mészkő), összefüggően Dél- Tiszántúlon és Kiskunságban él − melegkedvelő, déli elterjedésű − pici, fehér Familia: Enidae 13. Zebrina detrita – Zebracsiga − mészkő sziklagyepekben − szárazságtűrő, melegkedvelő faj − erősen kötődik a mészkő alapkőzethez − kifehérednek, csíkos Familia: Zonitidae 14. Oxyhilus glaber – Átlátszó csiga − vékony a háza − erdei faj − az Alföld kivételével szinte minden nedves talajú erdőtalajon − ragadozó − Alföldön csak a Bátorligeti-lápon Familia: Limacidae 15. Bielzia coerulans – Kék kárpáti meztelencsiga − kárpáti endemizmus − Zemplén, Bükk, Mátra, Aggteleki-karszt, az Alföld ÉK-i részén a tarpai erdőben − bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben él − itthon halványkék színű, de a Kárpátokban metálzöld, rózsaszín, piros, sárga rokonai is vannak − védett, eszmei értéke 2000 Ft 4 Állatrendszertan gyakorlat

2005/06/1. Mollusca Familia: Clausilidae (Orsócsigák) 16. Cochlodina laminata – Fényes orsócsiga − szurdokerdő, bükkösök − köveken lévő mohapárnákon, fatörzsön − hegyvidéki − Ék-Alföld, Maros-menti galériaerdőkben − héja sima, a tekercsekben nincsenek bordák − barna, fényes Familia: Bradybaenidae 17. Bradybaena fructicum – Berki csiga − ligeterdei faj − énekesmadarak tápláléka, pl. Feketerigó − az Alföldön és hegyvidéken közönséges − égeresekben ill. vízhez közeli élőhelyeken − fehér, sárga-csíkos Familia: Helicidae 18. Helicella obvia – Kórócsiga − utak mentén, száraz növénytársulásokban közönséges − Alföld, hegyvidék egyaránt − melegkedvelő, szárazságtűrő faj, kopár területeken is megél − jól tűri az ember által okozott káros hatásokat is − világosabb, laposabb, mint a pannon 19. Helicodonta obvoluta – Korongcsiga − erdőlakó, középhegységi faj −

gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben − szőrös állat − korhadék, rothadékevők − „kakaóscsiga” 20. Cepaea vindobonensis – Pannoncsiga − erdősztyepp faj − gyümölcsösekben is − tőlünk NY-ra elszórt populációi találhatók − zárt erdők kivételével mindenhol előfordul − háromféle színezet: sárga – sztyeppikus, nedvesebb helyeken – melanisztikus, csíkos – mindenhol 21. Helix pomatia – Éticsiga − Európa legnagyobb csigája, mezofil faj, Európa leggyakoribb és legnagyobb csigája − nedves, vizekhez közeli helyeken − Alföldön közönséges − ehető 5 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca − gyűjtése itthon korlátozott, régebben korlátlanul exportálták étkezési célokra pl. Franciaországba, ma már korlátozzák a kivitel − védett Classis: Bivalvia (Kagylók) − 2 oldalról összenyomott test − felismerhetetlen fejrégió, nincsen radula, állkapocs, szemek − köpeny 2 lebenyre osztott

− siphon: be- és kilégzőnyílások szegélyi megnyúlása − héj: 2 teknő, aminek kiemelkedő dorsalis része: búb (umbo) − teknők összetartása: sarokpánt , záróizmok (antagonisztikus működés) − teknők egyenesben maradása: zárszerkezet segítségével (fogak, lemezek) − teknő külsején koncentrikus sávok  növekedési ciklusok − táplálék: vízből kiszűrt mikroszkópikus szervezetek, szerves törmelék − szűrés: a kopoltyúfonalak laterális csillózata vizet von a kop.üregbe  át a kop.lemezek között  kilégző siphon − frontális csillók szűrnek, táplálékbarázda – csillók ajaktapogatókhoz szállítják (ehető  száj. ehetetlen  golyócskákba ragasztva eltávolítja) − a kopoltyúk gázcserét is végeznek − a szívkamra körülveszi a végbelet − korlátolt mozgási képességek − főleg tengeriek, ritkábban édesvízi − beássa a talajba, vagy odaerősíti magát vmihez Subclassis: Pteriomorpha

Familia: Mytilidae 22. Mytilus edulis – Ehető kékkagyló − Atlanti- és Csendes-óceán − tenyésztik is − bisus fonallal rögzül Familia: Pectinidae (Fésűkagylók) 23. Pecten jacobaeus – Zarándokkagyló − Földközi-tenger − nagy, mély barázdái vannak Familia: Ostreidae (Osztrigák) 24. Ostrea edulis – Éti osztriga − hozzánő az aljzathoz − aszimmetrikus teknők − nyersen fogyasztható Subclassis: Paleoheterodonta Familia: Unionidae (Folyamkagylók) 25. Unio pictorum – Festőkagyló − álló- és lassú folyású vizekben, iszapos-homokos aljzatú parton − Alföld, Balaton − nevét onnan kapta, hogy a festők régen ebben keverték ki a színeket − zárszerkezete fejlett, teknője megnyúlt, nyelv alakú, színe olajzöld, -barna, -sárga 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Mollusca − Jelentős volt a gombgyártásban Familia: Anodontidae (Tavikagylók) 26. Anodonta cygnea – Tavikagyló − kevésbé lapított, mint a festő −

gyöngyházrétegét régen gombkészítésre használták − teknője tojásdad alakú, fogai nincsenek − színe barnás-zöld, sárgászöld − iszapos fenekű vizekben fordul elő − nagy, átlag 20 cm Subclassis: Heterodonta − 1 v. több jól kifejlett kardinális fog + oldalfogak Familia: Dreissenidae (Vándorkagylók) 27. Dreissena polymorpha – Vándorkagyló − eredeti hazája Fekete-tenger, Kaszpi-tó − Duna vízrendszerében, Balaton − bisusfonallal (vízben megszilárdul) tapad az aljzatra, kövekre, vízijárművekre (így hurcolták be a múlt században) − háromszög alakú teknője van, nincsenek fogai − sárga vagy olajzöld sárgásbarna csíkokkal Védett fajok: -Theodoxus danubialis -Sadleriana pannonica -Pomatias elegans -Pomatias rivulare -Bielzia coerulans -Helix pomatia Ligeterdők: -Pomatias elegans -Succinea elegans  puhafás (pl.nyírtárs) -Bradybaena fructicum  éger Endemikus: -Sadleriana pannonica -Bielzia coerulans  kárpáti

Vízi életmódú Pulmonata-fajok: -Lmynea stagnalis -Planorbis planorbis -Planorbarius corneus Reliktum: -Theodoxus danubialis  harmadkori (Pannon-t.) -Pomatias rivulare  posztglaciális Források: -Sadleriana pannonica (-Bythinia tentaculata) Készítette: Furka Tünde 7