Vallás | Tanulmányok, esszék » Teremtéstörténetek a Bibliában

Adatlap

Év, oldalszám:2008, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:579
Feltöltve:2008. február 16
Méret:70 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

11000 Anonymus 2014. szeptember 18
  Az evolúcióban hisz, nem a teremtésben.
10000 Babszi 2010. november 26
  Ellentmondásos. Azt írja Isten és ember, ember és ember tökéletes harmóniában élt egymással. Segítőtársat teremtett az Isten Ádámnak... Aztán azt írja nem áll ellentétben Szent Ágoston biológiai fejlődéstanával. Az ember egyszercsak rádöbbent, hogy nem is állat? Hogy is van ez? Akkor miről beszéltünk az elején?

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Teremtéstörténetek a Bibliában I. 1 A Biblia a, Jelentése és szerzője b, Szerkezeti egységei c, A kánon és apokrif iratok d, Nyelve és fordításai e, Műfaja és tartalma f, Hatása II. 1 Teremtéstörténetek a, Körülmények b, Helye a Bibliában [c, Okmányelmélet és források] 2. Az első teremtéstörténet a, Általánosan b, Teremtő tevékenység c, Mindenség teremtője d, Szimbolikus számok 3. A második teremtéstörténet a, Általánosan b, Az ember teremtése 4. A szövegek értelmezése III. 1 A kert-motívum (Édenkert) 2. A motívum továbbélése A Biblia a zsidó vallás és kereszténység legrégibb iratainak gyűjteménye. Az elnevezés görög eredetű: a biblosz (teleírt lap, könyvtekercs) szó kicsinyítő változatának, a biblionnak a többes számú alakja, jelentése ’iratok’, ’könyvecskék’. Egyéb névváltozatai: Szentírás, Írás Szerzőit valamilyen módon Isten inspirálta, ihlette. Két fő részre oszlik: Ó- és

Újszövetség (Ó- és Újtestamentum). Az Ószövetség kb 4000 év történetét tartalmazza (Kr. e 3761-től, a zsidó világkezdettől) a Teremtéstől Jézus születéséig írja le a zsidó nép történetét. Egy nép (zsidóság) vallását mutatja be A zsidó nép ősatyja, Ábrahám népe nevében szövetséget kötött Istennel, ezt újította meg Mózes, a nép viszont gyakran bűnös útra tévedt, megszegve a szövetséget. Az Újszövetség Jézus Krisztus életéről szól. Egyetemes vallás bemutatása Az emberek és Isten szövetsége Krisztus által jött létre Jézus élete és mártírhalála megváltotta az egész emberiséget az eredendő bűntől, így lehetővé vált az ember üdvözülése. A hitelesnek és kötelező érvényűnek tartott írásokat kánonba (görög kanon: ’mérték’) rögzítették. Azok, melyek nem kerültek be a kánonba apokrif (görög apokrüphon: ’rejtett’, ’titkos’) iratok. Az Ószövetség nyelve nagyrészt óhéber,

egyes szakaszaiban egy vele rokonnyelv, az arámi; az újszövetségi iratok végleges nyelve görög. Szükséges volt a Biblia fordítása, mert eredeti nyelve kezdett feledésbe merülni. Az Ószövetség legrégebbi és legfontosabb görög fordítása a Septuaginta (hetvenes fordítás), 72 zsidó 72 nap alatt készítette el. A Vulgata az egész Biblia latin fordítása, amelyet Szent Jeromos a 4 . században készített Híres magyar fordítások: 1541-ben Sylveszter János lefordította az Újszövetséget, 1590-ben Károli Gáspár, majd 1626ban Káldi György is az egész Bibliát lefordította. Mind az Ó-, mind az Újszövetségben vannak történeti, tanítói és prófétikus könyvek. A Biblia több műfajt is magába foglal. Ilyen pl az elbeszélések, a példázatok, a példabeszédek, az összes lírai műfaj (főként a zsoltár), tartalmazz bölcsességi, prófétai és apokaliptikus irodalmat, törvényeket, parancsolatokat és leveleket. A Biblia a kezdettől,

a teremtéstől kezdve egészen Krisztus második eljöveteléig és a f öld újrateremtéséig felvázolja az emberiség sorsát. Egész Európa életére, gondolkodására, művelődésére, irodalmára és művészetére hatással volt a Biblia. A nemzeti nyelvre való fordítása az országokban egységes irodalmi nyelv kialakulását eredményezte. A teremtés az isteni gondviselés központi fogalma. Mindenki feltette már a kérdéseket: „Honnan a világ?, Mi az ember? És Hogyan lett az ember?. A választ a Szentírásban találjuk A Szentírás keletkezési helye alapján a környező népek keletkezés történeteit érdemes megvizsgálni (pl. Gilgames-eposz, Enuma-elis és a különböző egyiptomi hiedelmek)A felfedezett hasonlóságok alapján mondhatnánk, hogy a Szentírással egy tőről fakadnak, de jobban megvizsgálva alapvető különbségek vannak. Ilyen pl, hogy csa a Szentírás beszél a semmiből való teremtésről (CREATIO EX NIHILO); a teremtő egy, aki

szabadon és szeretetből teremtett; és az embert, akit éltető szavával („Legyen!”) létrehozott a teremtő képére és hasonlatosságára. A teremtés leírásának szövege (INTRODUCTIO) a B iblia ószövetségi részében, a M ózes 5 könyvének (Tóra/Pentatechous) első könyvében, vagyis a Teremtésben (Genezis) található. A leírást szóval az Írás első lapjain láthatjuk, ha felnyitjuk e Szent könyvet. A felvilágosodás koráig Mózes 5 könyvével kapcsolatban semmilyen kérdés nem merült fel. Azonban Johannes Welhausen kidolgozta az okmányelméletét, vagyis hogy az 5 könyv négy fő forrásból áll. Az első a Jahvista forrás, ami északon keletkezett, Istent Jahvénak nevezi, Isten szent hegye a Sínai hegy és antropomorf istenképet alkot. Az Elohista forrás délen keletkezett, Isten egyenlő El-lel, Elohim-mal, szent hegye a Horeb és ez is antropomorf istenképet állít elénk. A harmadik a papi forrás, ami az 52 é ves „babiloni fogság”

alatt jött létre, stílusa unalmas, száraz és Istent megközelíthetetlennek tartja. A JEP forrás akkor keletkezett, amikor Kürosz hazabocsátotta a zsidókat, akik a lerombolt jeruzsálemi templomukat elkezdik újjáépíteni és a romokban megtalálták a II. törvénykönyvet (Deuteronómium). Ez lesz a deuteronómus forrás, amit az előző néggyel összeszerkesztették és így jött létre az 5 könyv kb. Kr e 400-ban A teremtés elbeszélése Két forrásból került a Szentírásba. Az első teremtéstörténet a Ter1, 1-24, a papi forrásból származik és Kr.e 5 s zázadban keletkezett. Kultikus himnusz, mely periódikusan írja le a világ és az élet létrejöttét és fejlődését. A teremtés megírásának felében a l étesítés, felében a b enépesítés folyik Bevezetéssel kezdődik és egy következtetéssel zárul. A bevezetés az ősállapotot, a káoszt állítja elénk, a következtetés a végső állapot: Műve végeztével Isten megpihen. Ez a

teremtéstörténet tehát a káosznak a kozmosszá való átalakulását foglalja magában. A teremtés hat nap alatt zajlik le, ezáltal ritmikus szerkezetet kap a leírás, az „este lett és reggel” refrén osztja ennyi szakaszra, de ez is két nagy részre oszlik, három-három napra tagolódik. Az első három nap a térséget választja szét Isten és létrejön az élettelen világ Első nap világosság és sötétség szétválasztásával a levegő térség, második nap az égbolt, harmadik nap a víz és a föld szétválasztásával a szárazföld és a növényzet jött létre. A második három napon a feldíszítés folyamata, a térségek benépesítése zajlik le: a negyedik nap a fény térségéé csillagokkal, az ötödik a víz és levegő térségéé vízi és légi állatokkal, és a h atodik a szárazföldé állatokkal és emberekkel. Minden egyes nap után egy elégedett napzáró kijelentés jött „látta, hogy jó”. A hetedik napon Isten

megpihent, innen származik a hét pihenőnapja A zsidók a szombatot tartják szent napnak, mi pedig a vasárnapot, mert Jézus Krisztus harmadnapon, Húsvét vasárnap feltámadt. Tartalma szerint semmi mást nem hangoztat, mint azt az igazságot, hogy Isten a Mindenség teremtője. Kinyilatkoztatást kapunk arról, hogy a világ a Mindenható Isten műve A teremtéstörténet minden rövidsége ellenére számos törvényszerűséget tár fel. Mindenek előtt Isten mindenhatóságát nyilvánítja ki azzal, hogy puszta szavával teremtett. Isten teremtő munkáját a szeretet irányította. A 7 szimbolikus teljességet mutató szám, ami jelként is használatos. A 7 a 3-ból és a 4-ből áll össze; a 3 Istent, az eget jelképezi; a 4 a F öldet; együtt a t ökéletesség és az isteniség kifejezője. A második teremtéstörténet a Ter2, 4-25 található. Ez a szakasz a Jahvista forrásból került a Szentírásba. Képszerű és érzékletes történet, melyben Isten emberi

tulajdonságokat birtokol Kr. e 9-10 században keletkezett Ebben visszatér a hatodik napra, mert ekkor történt az ember teremtése. A leírásban az ember sorsát irányító gondoskodás a központi gondolat. A száraz pusztaság közepette Isten külön gondoskodik az ember életkörülményeiről, megalkotja az Édenkertet számára. A férfit a föld porából formálja meg saját képmására és lehelete által kelti életre. Az ember nevezi el az állatokat. Az Isten saját maga, aki egy, de mégsem magányos az embernek sem akar magányosságot, hanem segítőtársat alkot mellé. A tökéletes társ belőle lett, az oldalbordájából alkotta meg a nőt. Ez a házasság szentségének alapja Az igaz barátság két test egy lélek, a házasság egy test egy lélek. A kezdeti állapotban tökélete harmóniában éltek Isten és az ember, ember és ember is. Isten az embert nem a teremtés koronájának szánta, hanem a Föld szolgájának, aki vigyázza és műveli ezt a

kapott földet. A teremtéstörténet szerzője a világ és ember teremtéséről egy olyan képet rajzol, melyben Isten kész, befejezett formában alkotott meg minden fajt. Figyelembe véve az elbeszélés műfaját értelmezni tudjuk ezt az irodalmi képet. A bibliai dráma jelképei által, azt tanítja, hogy az élet és az ember csodája Istentől származik. A Biblia nem természettudományos mű, arról, hogy milyen módon jött létre az élet és hogyan történt az emberré válás (homonizáció) a szerző semmit sem írt, semmit sem akart mondani. A paradicsomi állapotot bemutató részlet nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert. A Szentírás leírása nem áll ellentétben a biológiai fejlődést hirdető tudományos feltevésekkel, erre már Szent Ágoston is rámutatott, aki azt állította, hogy Isten a teremtés kezdetén nem hozott létre mindent kész , befejezett formában, az

élőlényeknek csupán programjait helyezte az anyagba, azzal a céllal, hogy ezek a programok megfelelő időben, megfelelő természeti tényezők hatására kibontakozzanak, így könnyen elgondolható, hogy Isten fejlődő világot teremtett. Az ember Isten szándékának megfelelően az állatvilágból emelkedett ki: az emberré válás küszöbét étlépő lény attól a pillanattól fogva ember, amikor létrejött éntudata, illetve először gondolt homályosan valamiféle istenségre. A teremtés-elbeszélésből kiviláglik, hogy a teremtő minden képzeletet felülmúló boldogságot szánt teremtményének, ezt az Édenben telepített kert jelképezi. A megszentelt kert a család és az otthon, a biztonság, a termékenység és a szépség foglalata, amely védelmet igényel. Ádám kapta a feladatot, hogy művelje, védje/őrizze a paradicsomot. Az Éden a rend, a nyugalom, a boldogság szimbóluma, a lázadással az első emberpár ezt zavarta meg. A Biblia

számos története megihlette a későbbi korok alkotóit, legyenek azok költők, írók vagy festők. A kert motívum is sok alkotót meginspirált Néhány pl: Szent Ágoston – Vallomások; Voltaire – Candide, avagy az optimizmus; Csokonai Vitéz Mihály – A Reményhez, A Magányossághoz, Boldogság; Madách Imre – Ember tragédiája; Vörösmarty Mihály – Csongor és Tünde; Arany János – Kertben; Babits Mihály – A gazda bekeríti házát és Móricz Zsigmond – Tündérkert.