Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Tőzsde tételek, 2003

Tőzsde tételek - 2003 1. TÉTEL A PÉNZMEGTAKARÍTÁS FORMÁI 3 fő csoportra osztható:  pénz (készpénz)  értékpapír (bankszámla is)  tényleges anyagok (benzin, arany) Befektetési formák: 1. készpénz 2. folyószámla 3. látra szóló betétkönyv 4. határidős betétkönyv 5. takaréklevél 6. fix kamatozású kötvény állami garanciával 7. fix kamatozású kötvény állami garancia nélkül 8. változó kamatozású kötvény 9. elsőbbségi részvény 10. részvény 11. közvetlen anyagi felhalmozás Hozamuk, kockázatuk a felsorolás arányában (111) nő. Hozzáférési lehetőség fordítva. Embertípusok döntési pályája: sikert kereső kudarckerülő Ábra! -2- 2. TÉTEL AZ ÉRTÉKPAPÍR PIACOK KIALAKULÁSA Bankműveletek már az ókorban is ismertek voltak. Az ipari forradalom és a tőkés termelés megindulása óta számítanak azonban mai értelemben vett bankműveleteknek. Első részvénytársaságról a XV. századból vannak

írásos dokumentumok 1460 Amszterdam - első árutőzsde 1595 - holland Kelet-Indiai társaság, az első részvény kiadásának dátuma Az első kereskedés Amszterdamban egy kikötői kocsmában zajlott le. 1800-ban 7 részvény volt a Párizsi Tőzsdén 1830-ban 30 db 1852-ben 52 db 1869-ben 407 db Első tőzsdei törvény: 1808-ban Napoleon Code de Commerse volt. Első magyar részvény: 1837. Pozsony-Nagyszombati Vasút Első magyar tőzsdei törvény: 1840 1840-es években jelentős még a Széchenyi által támogatott mezőgazdasági jelzálog kölcsön. -3- 3. TÉTEL AZ ÉRTÉKPAPÍROKRÓL ÁLTALÁBAN Értékpapír fogalma: az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos dolgot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg. Az értékpapír különleges, nem tekinthető árunak vagy jognak, a két funkciót együttesen tölti be. Speciális jogszabályok érvényesek rá. Addig érvényes, amíg az értékpapír létezik, addig köteles,

illetve jogosult fizetni. A papírban foglalt jogok élvezője csak a papír birtokosa lehet, illetve az általa megjelölt személy. Az értékpapírban megtestesült jogokat az értékpapírral együtt lehet eladni. Az értékpapír átadása a követelés átruházását is jelenti Megsemmisülése esetén a követelések elvesztését is jelenti. Formái:  váltó  kötvény  részvény Külön-külön jogi és formai előírások vonatkoznak rá. -4- 4. TÉTEL A TŐZSDE LÉTREHOZÁSÁNAK FELTÉTELEI Legfontosabb feltétele a megfelelő politikai és gazdasági környezet, ezen belül is a politikai biztonság. A állam dominanciája (állami tulajdon túlsúlya) és az infláció viszonylag alacsony legyen, kedvező legyen az adóztatási rendszer  Legyen fizetőképes kereslet a részvények iránt, ideértve, hogy a magánbefektetők rendelkezzenek megfelelő mennyiségű pénzzel és az intézményi befektetők (nyugdíj alapok, biztosítók, befektetési

társaságok) és külföldi befektetők is érdeklődjenek a részvények iránt.  A kereslet azonban függ más befektetési alternatíváktól (bankkamat mértéke, ingatlan, arany, esetleg műkincs piacon uralkodó árak).  Legyen megfelelő részvénykínálat o minimálisan 20 részvény legyen o a befektetettek és forgalmazottak 25%-át egyszerre adják, vegyék  Adópolitikai és más támogatások megléte (pl.: adókedvezmény osztalékfizetésnél, támogatott pénzügypolitika, támogatott hitelek - lombard)  Megfelelő pénzügyi intézményrendszer (bankok, brókerek) megléte.  Kialakult szervezeti és jogi háttér, melynek ki kell terjednie: o értékpapírokra o értékpapírok tárolására, szállítására, elszámolási rendszerére o részvénytársaságokra o első és másodlagos piacokra o piaci felügyeletre o könyvviteli, mérlegvizsgálati és információs rendszerre o új részvények kibocsátására o közvetítőkkel való

kapcsolattartásra o kizárásokra o korlátozásokra. Elősegítheti a kialakulást a közvetítők nagyszámú jelenléte, új papírok bevezetése, cégformák átalakíthatóságának lehetősége, tőkebővítés lehetősége is. -5- 5. TÉTEL A TŐZSDE KIALAKULÁSÁNAK FÁZISAI A tőzsde kialakulása minden országban másképp megy végbe, de vannak általános jellemzői (szakaszok arab számmal, jellemzőik felsorolásszerűen): 1. Kialakulási szakasz  megjelennek az első részvények  kevés a részvénytulajdonos  kevesen üzletelnek a részvényekkel  alulértékeltek a részvények  közvetítő intézmények kezdenek kialakulni 2. Manipulációs szakasz:  néhányan felismerik, hogy üzletre van lehetőség  kevés a likvid pénz a piacon  lehetséges az árakat manipulálni  nem kiforrott még a szabályozás  nagy haszonra lehet szert tenni 3. Spekulációs szakasz  nagy fellendülés kezdődik  sokan kapcsolódnak be 

új kibocsátásokat túljegyzik  részvények ára a valósak fölé emelkedik  mindenki részvényes akar lenni  kormány is szervezi a keresletet 4. Konszolidációs vagy összeomlási szakasz  kereslet elkezd csökkenni  nem kellenek az új kibocsátások  az árak lefele is mozognak 5. Stabilizációs időszak  megszokják a létét  az ország életében fontos szerepe van  nagyszámú befektető  sok részvény van a piacon  a forgalom volumene nő  nő a szakértelem  a piac likvid (van szabad pénz) -6- 6. TÉTEL AZ ÉRTÉKTŐZSDÉRŐL ÁLTALÁBAN Fogalma: az értéktőzsde az értékpapírok és a devizák koncentrált, meghatározott feltételek között működő piaca. Feladata:  az értékpapír adás-vétel lebonyolítása  értékpapír árfolyamának megállapítása  új értékpapírok bevezetése  kereskedelmi szokásjog kialakítása  tőzsdei bíráskodás Minden tőzsdének keretjogszabálya (ez a

tőzsde „törvénye”, ami nem mondhat ellent az ország törvényeinek, de azon belül önállóan határozza meg, hogy milyen feltételekkel működjön) van, ami állami törvényen alapul, ebben határozza meg:  saját rendtartását  saját szakmai felügyeletét  külső (állami) felügyeletét A keretjogszabályozáshoz tartozik, hogy  meghatározza a tőzsde vezető testületét, szervezetét (pl.: elnökség)  jegyzést engedélyező szervezetet (oda kerülhet-e a papír, milyen feltételekkel)  meghatározza a tőzsde üzletágait (pl.: deviza, határidős ügyletek)  meghatározza a tőzsdei részvétel feltételeit, illetve, hogy kiket zár ki.  az árfolyam számítás módját is megállapítja. -7- 7. TÉTEL A TŐZSDEI BEVEZETÉS KÖVETELMÉNYEI Általános cél: olyan pénzhez akar jutni, amit nem kell visszafizetni. Befektető konkrét célja: pénze biztos helyen legyen, magas kamatozással (osztalék, árfolyam nyereség) A magyar

tőzsdére való bevezetés követelménye, hogy mindenben megfeleljen a magyar törvényeknek. Külföldi papírnál az a kibocsátó országának és a magyar törvényeknek együttesen kell megfelelni A törvényi előírásokon túl a magyar tőzsdei (illetve külföldi papírnál az adott országénak is ) meg kell felelni. A bevezetés egyes lépései:  írásban kell benyújtani a kérelmet  tőzsde tanácsa dönt, hogy felveszi-e az értékpapír listára  csak forgalomképes értékpapírt lehet bevezetni, vita esetén a tőzsde tanács dönt.  olyan társaság nem vezethető be a tőzsdére, mely ellen az utolsó két éven csőd- vagy felszámolási eljárás indult.  a bevezetéshez egy tőzsdetag ajánlása kell  a bevezetés során kibocsátási tájékoztatót kell készíteni, alá kell írni, az abban foglaltakért egyetemlegesen kell felelni  a bevezetett cégnek fizetni kell a forgalomban tartási jutalékot és az értékesítési jutalékot 

piacvezetőként kell fellépjen a bevezetéstől számított 15 napig  meg kell feleljen a technikai feltételeknek (sorszám, azonos értékű és tartalmúak legyenek az értékpapírok, azonos jogokkal és kötelezettségekkel).  bevezetésnél a tőzsde tanács dönt, hogy a bevezetendő értékpapír „A” vagy „B” kategóriába kerüljön.  külföldi értékpapír esetén a tájékoztatót magyar nyelven kell megírni, hazai ajánlóval és hazai székhellyel (az esetleges reklamációk, ügyintézés miatt) kell rendelkezzen. -8- „A” „B” Értéke minimálisan 2,5 Mrd Ft minimálisan 100 M Ft Közkéz hányaduk* 25% nincs meghatározva Tulajdonosok száma minimálisan 500 minimálisan 25 Üzleti évek száma* 3 teljes, auditált év 1 teljes, auditált év Értékpapír típus névre szóló névre szóló Bevezetendő sorozat csak teljes sorozat csak teljes sorozat • kisbefektetők aránya • *mióta működik a cég

Mindkét kategória esetében a közgyűlésnek minősített többséggel 75%+1 szavazattal kötelezően meg kell erősíteni a bevezetést. -9- 8. TÉTEL KIBOCSÁTÁSI TÁJÉKOZTATÓ Célja, hogy a befektetőket informálja a cégről, tevékenységéről stb. 1. rész 2. rész 3. rész    alapítás ideje, az azóta történt fontosabb események tulajdonosok (alapításnál, azóta, változások, %-os arányuk) törzstőke (változás, emelés stb)    cégjegyzék szám részletes tevékenységi kör más cégeknél lévő részesedés    vagyoni helyzet ismertetése szöveges és számszerű adatok is az auditált mérlegadatokkal egyeznie kell  tevékenység ismertetése gyártás, forgalmazás legnagyobb vevők és szállítók  pénzügyi helyzet, likviditás (havi bontásban, viszonyítási alappal, mutatók képzésével), tagi kölcsönök dolgozók bemutatása létszámuk, képesítésük termelékenységi mutatók

szakszervezeti munka továbbképzés vezetők, menedzsment bemutatása személyek bemutatása személyes adatok ismertetése (pl.: családi állapot, fizetés) végezettségük eddig hol dolgoztak a cégnél, illetve más vállalatnál lévő tulajdonrészeik, aránya könyvvizsgáló bemutatása fejlesztési elképzelések (mire kívánja felhasználni a kibocsátásból származó bevételeket) konkurencia (bel- és külföldi is) befektetés kockázata (milyen kockázattal számoljon a vevő, pl.: erős konkurencia, árfolyamhoz való kötöttség)      - 10 - 9. TÉTEL MŰKÖDÉS SORÁN NYÚJTOTT INFORMÁCIÓK 1. Éves jelentés  minden év május 31-ig meg kell küldeni a részvényeseknek  tartalmaznia kell a mérleget, igazgatósági beszámolót javaslatot kell megfogalmaznia a nyereség felhasználásról,  értékelés a társaság gazdasági-kereskedelmi költségeiről, beruházásokról, létszámról  csatolni kell a

könyvvizsgáló és felügyelő bizottság jelentését  elfogadásáról a közgyűlésnek szavaznia kell 2. Gyorsjelentés (időszaki jelentés)  tárgynegyedévet követő hónap végéig kell megküldeni (minden negyedévről kötelező elkészíteni)  3-4 oldal a fontosabb tendenciákról, indoklásokkal ellátva  szöveges és számszerű adatokat is kell tartalmaznia 3. Rendkívüli tájékoztató  az esemény bekövetkezte után 24 órán belül kell elkészíteni  ilyen esemény lehet, ami akár pozitív, akár negatív hatással is lehet a cég életére, mint pl.: meghal a vezérigazgató, óriási értékű szerződést kötött a cég, nagy összegű hitel vett fel, káresemény történt stb. - 11 - 10. TÉTEL TŐZSDÉRŐL TÖRTÉNŐ KIVONULÁS A tőzsdéről való kivonulás három alapesete: 1. A cég vezetése úgy dönt, hogy kivonja a részvényt (ilyen volt pl.: a SkálaSztráda vagy a MÜSZI esete) 2. Nem fizette meg a

tőzsdén a fenntartási költségeket, ezért kivonták. 3. Végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás miatt. Minősített többséggel, közgyűlési határozattal (75%+1 fő) kell dönteni a kivonulásról, aki nem szavazza meg annak kártalanítást kell nyújtani (a cégnek erre hat hónapja van). Bejelentés után a részvényeseknek 1 hónapot kell még adni, addig szabadon lehet adni-venni a részvényeket. - 12 - 11. TÉTEL ÁRUTŐZSDE (BÁT) Fogalma: olyan önkormányzó szervezet, amely az engedélyezett és a tőzsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentrálja a keresletet és kínálatot. A tőzsdén központosított kereskedelem folyik, szabványosított szerződések útján a határidős ügyletek esetében az elszámoló ház teljesítésre vállalt garanciája mellett azonos feltételeket biztosító üzletkötés mindenki számára. Az árutőzsdén koncentrált

kereskedelem folyik, ahol meghatározott helyen és időben, meghatározott minőségű és mennyiségű árukra lehet üzletet kötni. Csak egynemű (azonos minőségű) termékkel lehet kereskedni Nyilvános árkialakítással működik, meghatározott személyek kötnek üzleteket, az áru fizikailag nincs jelen, a tényleges átadás és fizetés később történik. Rövid története: Magyarországon 1841-ben, a reform országgyűlésen szavaztak róla, a Magyar Kereskedelmi Bank és Széchenyi javaslatára. Gabonával 1847-től lehetett kereskedni a Pesti Kávéházban. Az első tőzsdei szervezet: 1853. Pesti Loyd 1860. Ferenc József, császári pátens 1864. január 18-tól Budapesti Árutőzsde (BÁT) a neve A tőzsdepalotát 1894-ben (Loyd) építették. XX. századi történet 1930-as években a BÁT Európában igen jelentősnek számít, London után a 2. Tanácsköztársaság alatt nem működött, után rövid fellendülés, gazdasági világválság (29-33) miatt

forgalom hanyatlik, 31-ben BÁT bezár. II vh után 1945 áprilisiában már 700 tőzsdetaggal nyit, 48-ban államosítás miatt bezárják. Rendszerváltás 1989 BÁT megalakul, 1990-ben újra nyit. 1994 XXXIX törvény - 13 - 12. TÉTEL ÁRUTŐZSDE TEVÉKENYSÉGI KÖRE Amerikai tapasztalatok alapján jött létre, az eredeti szándék szerint csak áru, később deviza kereskedéssel is foglalkozott. Az árutőzsde előnyei, jellemzői:  likviditás  tisztességesség  biztonságosság  nyílt kereskedelem  koncentráltság* *Egy helyen kereskednek tömegáruval (búza, kukorica, hús), melyek tételei egymással felcserélhetők, azonban tömegük és minőségük egységes. A kereskedésre az áru fizikai jelenléte nélkül kerül sor, csak a kontraktus cserél gazdát. Az áruk szabványosítottak, ami nagyban gyorsítja az ügyletet, csak az árban, mennyiségben és a szállítási határidőben kell megegyezni Csak alapmennyiségekre (vagy azok egész

számú többszörösére) lehet kereskedni. Ezt hívják kontraktusnak (minden árufajtának van minimális mennyisége) Búza Sertéshús* 1 kontraktus = 20 tonna 1 kontraktus = 5 tonna Adott hónap + 17 hónap a kereskedési idő Adott hónap + 17 hónap a kereskedési idő 1000 kg/Ft-ban fejezik ki az árakat 1000 kg/Ft-ban fejezik ki az árakat Lépcsőzetes árváltoztatás: 20,- Ft (vagy annak Lépcsőzetes árváltoztatás: 5,- Ft (vagy annak egész számú többszöröse) egész számú többszöröse) * Darabontként 100 kg az átlagsúly Sertéshúsnál az engedélyezett eltérés az átlagtól ± 2%, tehát minimális súly 80 kg, maximális 120 kg lehet. - 14 - 13. TÉTEL AZ ÁRUTŐZSDE Kft. FELADATAI Az Árutőzsde Kft. három fő feladata: 1. A tőzsde szervezetének felállítása, működtetése, üzleti események szervezése és bonyolítása 2. Üzleti, piaci információk rendszeres terjesztése (média) 3. Szakemberképzés, tőzsdei ismeretek

terjesztése Működéssel kapcsolatos feladatok: 1. Előkészíti a tőzsde napot. 2. Az előzetesen és nyilvánosan meghirdetett időben a tőzsdei kereskedéshez megfelelő helyiséget biztosít. 3. Megteremti és biztosítja a kommunikációs lehetőséget a tőzsde teremben. 4. Gondoskodik az tőzsde nap (árverés) levezetéséről. 5. Ellenőrzi és felügyeli a szabályozók megtartását. 6. A tőzsde kereskedelmi rendje alapján nyilvántartást végez. 7. Biztosítja a tőzsdei jegyzékek és a kereskedelmi információk nyilvánosságra hozatalát. 8. Képviseli a tőzsdét 9. A tőzsdei kereskedelem szabályainak ismertetést, tanfolyamokat, oktatást szervez. 10. Tőzsdei vizsgáztatást végez és erről igazolást ad ki. 11. Adatot szolgáltat a tőzsdei ügyletekről a KELER Rt. részére