Gépészet | CAD / CAM » A heverő emelő animálása a ProEngineer szoftver segítségével

A heverő emelő animálása Pro/Engineer szoftver segítségével A Pro/Engineer szoftver segítségével lehetőségünk van mechanizmusok vizsgálatára, illetve animációk készítésére. A következőkben az animáció készítésével foglalkozunk Természetesen animálásnak csak több alkatrész kapcsolatánál van értelme, tehát ez az opció csak az összeállítási környezetben érhető el. Animáláshoz az összeállítást ennek megfelelően kell elkészítenünk. Arról van szó ugyanis, hogy az egyszerű összeállításnál az alkatrészek kényszerezésénél az a cél, hogy minden szabadsági fokot lekössünk. Ennek eredményeképpen az alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzete kötött lesz. Ami megakadályozza a m ozgás lehetőségében. Tehát úgy kell az összeállítást elvégezni, hogy az a m ozgás szempontjából is megfelelő legyen, vagyis ami el tud mozdulni, az el tudjon mozdulni, ami el tud fordulni, az el tudjon fordulni. Nyissunk egy új

összeállítás modellt. Célszerű ezt a modellt megkülönböztető elnevezéssel is ellátni, (például valami mozgas, vagy valami animacio). Hívjuk be az összeállításba az első alkatrészt . Legyen ez az alkatrész egy referencia alkatrész, vagyis egy olyan kötött alkatrész, amihez kapcsolódnak a mozgó alkatrészek. A heverő emelő esetében ez az ágykerethez csavarokkal rögzített alkatész legyen. Az ekkor . előugró Component Placement ablakban rögzítsük ezt az alapértelmezett helyzetben Ezután hívjuk be az egyik, ehhez csatlakozó alkatrészt. Az előugró Component Placement ablakban nem az összeállítási kényszereket kell definiálni, hanem úgynevezett csatlakozási pontokat kell létrehozni. Ezekre a csatlakozási pontokra a mozgás miatt van szükség Ezek a csatlakozási pontok biztosítják a megfelelő kapcsolatot az alkatrészek között, a szükséges szabadsági fokok szabadon hagyása mellett. Ehhez kattintsunk a C onnections feliratra a

Component Placement ablakban. 1. ábra Ekkor megváltozik az ablak tartalma. A megszokott helyzetkényszerek helyett a csatlakozási pontokat, azok számát, és típusát tudjuk állítani, majd ennek megfelelő kényszerekkel kell ellátnunk az alkatrészünket. Jelen esetben a csatlakozás típusa legyen „Pin” (2 ábra) 2. ábra Kényszerek meghatározásánál ebben az esetben a tengelyek illesztése, illetve a tengely irányú elmozdulással szembeni rögzítés szükséges. 3. ábra Szereljük be az előbb ismertetett módon a többi alkatrészt is, természetesen csatlakozási sorrendnek megfelelően. Amennyiben olyan alkatrész beszerelésére kerül sor, ami nem egy, hanem több másik alkatrészhez is csatlakozik, fel kell vennünk több csatlakozási pontot. Ezt a csatlakozási pontok meghatározásánál található zöld pluszjellel tehetjük meg. Ekkor hozzáadunk még egy csatlakozási pontot, melynek kényszerekkel történő ellátását ebben az esetben is

el kell végezni. 4. ábra Ha készen vagyunk az összeszereléssel, a m odellfán láthatjuk, hogy az egyes alkatrészek mellett egy kis fekete négyzet jelent meg. EZ jelzi azt, hogy az adott alkatrész nincs teljesen lekötve. Természetesen ebben az esetben ez tökéletesen megfelel, hiszen ez biztosítja azt, hogy a modell képes lesz mozogni, az alkatrészek egymáshoz képest el fognak tudni mozdulni, előbb meghatározott módon. Az Applications legördülő menüben válasszuk ki a Mechanism menüpontot! Ekkor átváltunk egy másik környezetbe, a mechanizmus környezetébe. Itt nem építőelemeket lehet létrehozni, vagy a több hasonló már eddig ismert funkció érhető el, hanem a mechanizmusok vizsgálatára, modellezésére van itt lehetőség. Mivel a mi mechanizmusunknak (az ágyemelőnek) van két végállása, ami az ágy felnyitott, illtetve lecsukott állapotából adódik, ezt itt lehet beállítani. Mielőtt ennek nekilátnánk szükségünk lesz egy

szögmérésre, mert míg a függőleges helyzetben tudjuk azt, hogy a második alkatrészünk 95 f okban áll, addig a vízszintes helyzetben nem ismerjük a pontos helyzetét. Ezt könnyen megtehetjük, ha a segédgörbékkel rajzolt előterven megmérjük a hajlásszöget. A Mechanism legördülő menü Jt Axis Settings menüpontját választva tudjuk megadni az egyes csatlakozási pontok beállításait. Nekünk a jobb alsó csatlakozási pontnak kell megadnunk azt, hogy a két alkatrész maximálisan 95 fokban, minimálisan pedig az előbb lemért szögben (16.8625 fok) állhat Az előugró ablakban kéri, hogy válasszunk ki egy csatlakozási pontot. Kattintsunk a jobb alsó csuklópontban található két nyílból álló jelre! 5. ábra Ekkor a kiválasztott csatlakozási pont pozícióját kiírja szögben. Ez először nem 95 fok, pedig megfelelően áll a modellünk. Ahhoz ugyanis, hogy a megfelelően tudjuk a szögértéket beállítani, a zöld, és a cián színű

alkatrészen meg kell adnunk referenciákat, és akkor azok kölcsönös helyzetét fogjuk megkapni. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a Specify References előtti jelölőnégyzetet bejelöljük. Ekkor van lehetőségünk az egyes alkatrészek referenciáit megadni 6. ábra A két kijelölendő felület természetesen a két alkatrész élénél lévő felület legyen. Ekkor a kettő hajlásszöge már 95 fok lesz. Ha ez megvan, akkor már csak a szélső értékek beállítása van hátra. Ehhez az ablakban Majd az Enabel Limits előtti kattintsunk a Limits fülre. jelölőnégyzetet jelöljük meg, és írjuk be a minimumhoz az előbb lemért szöget, maximumhoz pedig a 95 fokot. 7. ábra Az OK gomb megnyomásával lezárhatjuk az ablakot, ekkor már csak a két meghatározott végállás között működhet a modellünk. Ahhoz, hogy animációt tudjunk készíteni a mechanizmusunkról, ismételten egy másik környezetre, az animálás környezetre lesz szükségünk. Ide az

Applications legördülő menü Animation menüpontjával jutunk. A mozgás animálásához az egyes időközi állapotok „lefényképezésére” van szükség. Természetesen, ha csak egy kezdeti, és egy végállapot van, akkor elég ezt a kettőt megadni, a szoftver a köztes állapotokat a mechanikai kapcsolatok segítségével modellezi le, majd animációban szemlélteti. Itt adhatunk hozzá új animációkat, és A jobb oldali ikoncsoportból válasszuk ki az elsőt! azok elnevezését. A neve legyen: Emelo Close-zal bezárjuk A negyedik ikonnal tudunk mozgásközi állapotokat definiálni, majd lefényképezni, illetve dinamikusan mozgatni egyes alkatrészeket. Mivel az alaphelyzetben nálunk a nyitott állapot, mert így szereltük össze, ezt a fényképezőgép ikonnal fényképezzük le. Ez lesz a 0 másodpercben az állapot Ekkor a listába bekerült az első Snapshot. Már csak a végállást kell megadnunk Ehhez kattintsunk a kéz ikonra . Ezzel megfoghatunk egy

alkatrészt, és mozgathatjuk Így tudjuk bemozgatni a modellünket egy adott állásba. Ehhez rá kell kattintani a mozgatni kívánt alkatrészre, és a vele kapcsolatba lévő alkatrészek vele együtt mozdulnak el. Mozgassuk a vízszintes végállásba az emelőnket. Ezt könnyen megtehetjük, hiszen meghatároztuk a végállást, így ahol megakad, és nem mozdul tovább, az a megfelelő pozíció. Ha ez megvan, fényképezzük le ezt az állapotot is. Sikeresen létrehoztunk két Snapshot-ot, a kezdeti és a végállapotot. Close-zal bezárhatjuk A következő lépés az, hogy meghatározzuk, melyik időpillanatban, melyik lefényképezett . Itt értelemszerűen állapotban legyen a modell. Ehhez az ötödik ikonra kell kattintani adjuk meg, hogy a 0 másodpercben a Snapshot1 legyen, majd a zöld pluszjellel adjuk hozzá a listához. A 5 másodpercben a Snapshot2 legyen, majd a 10 másodpercben ismét az első Snapshot. 8. ábra Az OK gomb megnyomásával zárjuk be az

ablakot. Láthatjuk, hogy a modelltér alsó részén lévő idősávban megjelent az egyes állapotok időbeli elhelyezkedése. 9. ábra Ha ezzel megvagyunk, már készen is áll a modellünk az animálásra. Az Animation legördülő menüben a Start menüt megnyomva már el is indul az animáció. Ha ezt ki szeretnénk menteni mozgókép formátumú fájlba, akkor a jobb oldali ikoncsoportból a Playback ikonra kattintva megjelenik a Playback (visszajátszás) eblak. Itt a Capture gombra kattintás után beállíthatjuk a mozgókép paramétereit, a kimeneti fájlformátumot, majd az OK gomb megnyomásával a szoftver elkészíti a mozgóképet