Nyelvtanulás | Magyar » Az eszperantó nyelv rövid nyelvtana

Az eszperantó nyelv rövid nyelvtana Bevezetés Az eszperantó nemzetközi nyelv az összes élő nyelvek közül a legkönnyebb; nyelvtana a legrövidebb és leglogikusabb. Ezeket a tulajdonságait annak köszönheti, hogy nyelvtana nem ismer kivételt. A tanulónak tehát nem azzal kell hónapokon át kínlódnia, hogy a számtalan rendhagyó igét, a bonyolult nyelvtani szabályokat és a sok kivételt megtanulja, hanem ezt az időt a nyelv gyakorlására tudja felhasználni. Semmivel sem tökéletesebb és kifejezőbb egy nemzeti nyelv azért, mert például az „inni” igét (német, angol, francia stb. nyelvekben) eltérően ragozza a nem rendhagyó igéktől. Az itt közölt „rövid nyelvtan” lényegében az egész nyelvtan anyagát adja, de feltételezi, hogy a magyar nyelvtan kifejezéseit a t anuló ismeri, mert ellenkező esetben segítségre van szüksége, vagy egy részletes nyelvkönyvre, amely ezeket a magyarázatokat pótolja. A hangsúlynál vigyázzunk, hogy

mindig az utolsó előtti szótagra essék, például: pAtro, salUti. A szép hangsúly adja meg a n yelv dallamosságát Collinson, a liverpooli egyetem tanára a következőket mondta: „Az eszperantó egyesíti magában az angol nyelv erejét, a német nyelv alaposságát, a francia nyelv finomságát és az olasz nyelv szép hangzását.” Az eszperantó nyelv könnyűségének titka: a szóképzés. Zamenhof művének ez az egyik legzseniálisabb része. Következetes alkalmazása révén nincs szükség a szavak tízezreit megtanulni (itt jegyezzük meg, hogy az összes „nemzetközi szó”, például: radio, lampo, telefono, doktoro stb. egyben eszperantó szó is), hanem egy-egy szógyök megtanulásával a szavak bő változatait tudjuk képezni. Szavakat a következőképpen képezhetünk: a) szóvégződéssel (patro: atya, patra: atyai, patre: atyailag) b) szóösszetétellel (vaporo: gőz, Ůipo: hajó, vaporŮipo: gőzhajó) c) elő- és utóképzőkkel. A

következőkben bemutatunk egy szóképzési lehetőséget (ami közel sem teljes) egyetlen szóból, sana: egészséges. Egy szóból ötvenet Zamenhof a képzőrendszer lehetőségeit a SANA – egészséges szón mutatta be. Nézzük meg és tanúi lehetünk, hogy egyetlen szóból mit lehet létrehozni. Az egészben az a legcsodálatosabb, hogy a világ bármelyik eszperantistája azonos módon képezi a saját anyanyelvéből eszperantóra fordított szavakat, illetve ugyanazt a fogalmat érti, ha egy képzőkkel alkotott eszperantó szót fordít le a saját anyanyelvére. 1 – sana – egészséges 2 – sano – egészség 3 – sane – egészségesen 4 – sani – egészségesnek lenni 5 – sanu – légy egészséges 6 – saniga – gyógyító, üdítő 7 – saneta – kissé egészséges 8 – sanega – makkegészséges 9 – sanigi – gyógyítani 10 – sanigo – gyógyulás 11 – sanißi – gyógyulni 12 – saneco – egészség 13 – sanulo –

egészséges ember 14 – sanulino – egészséges nő 15 – sanigebla – gyógyítható 16 – resanigi – meggyógyítani 17 – resanißi – meggyógyulni 18 – sanilo – gyógyszer, gyógyeszköz 19 – sanisto – gyógyász 20 – sanigante – gyógyítva 21 – saniginte – miután meggyógyította 22 – sanigonte – ha majd meggyógyítja 23 – sanigata – gyógyítás alatt álló 24 – sanigita – meggyógyított (pl.: ember) 25 – sanigota – akit majd meggyógyítanak 26 – saniganta – gyógyító (aki most gyógyít) 27 – saniginta – gyógyított (aki már gyógyított) 28 – sanigonta – aki majd gyógyítani fog 29 – nesana – nem egészséges 30 – malsana – beteg 31 – malsano – betegség 32 – malsane – betegen 33 – malsani – betegnek lenni 34 – malsaniga – ártalmas, betegséget okozó 35 – malsaneta – kissé beteg, gyengélkedő 36 – malsanega – súlyos beteg 37 – malsanigi – beteggé tenni 38 – malsanißi

– megbetegedni 39 – malsaneco – betegség 40 – malsanulo – beteg ember 41 – malsanulino – beteg nő 42 – nesanigebla – gyógyíthatatlan 43 – remalsanißi – újra megbetegedni 44 – malsanema – beteges, betegségre hajlamos 45 – malsanemulo – beteges ember 46 – malsanemulino – beteges nő 47 – malsanulejo – kórház 48 – malsanuleja – kórházi 49 – malsanularo – betegek összessége 50 – malsanulido – beteg utódja A lehetőségek szinte korlátlanok. Több olyan kifejezés van, amit egy szóval lehetetlen kifejezni. A képzők gazdagságát legjobban talán a sakktáblához és a búzaszemekhez lehetne hasonlítani. Minden szóalkotási lehetőség megfelel egy kockának A képzett szavak természetesen újra képezhetők és majdnem mindegyik szóval újra végigjárhatjuk a sakktáblát. A minden mindennel elv érvényesíthető és ki tudja, hogy ennek mikor van vége. Egy azonban biztos: a mindenkori nyelvhasználatnak nincs

szüksége ennyi szóra és ez szab gyakorlati határt a szóalkotás termékenységének. KIVÉTEL NINCS! Betűsor: a, b, c, ¤, d, e, f, g, ß, h, §, i, j, ˘, k, l, m, n, o, p, r, s, Ů, t, u, Ş, v, z Kiejtés: ¤: cs, ß: dzs, §: kh, ˘: zs, s: sz, Ů: s, Ş: u (rövid) Hangsúly: az utolsó előtti magánhangzón (ßardEno: kert) Végződések: Főnév: O, patro: atya Melléknév: A, bona: jó Főnévi igenév: I, ami: szeretni Többes szám: J, domoj: házak Határozószó: E, bele: szépen Tárgyeset: N, panon: kenyeret, domojn: házakat Névelő: Határozott: la, la patro: az atya Határozatlan: – patro: egy atya Személyes névmás: mi: én vi: ön, maga li: ő (hím) Ůi: ő (nő) ßi: ő (semleges) ni: mi vi: önök, maguk ili: ők ci: te (alig használják) Birtokos névmás: Személyes névmás + A végződés: mia: enyém, via: öné, magáé stb. mia domo: házam, miaj domoj stb. mian domon: házamat Visszaható névmás: si: (saját) maga (csak 3. személyben)

Pl.: mi lavas min: mosakodom (mosom magam) li lavas sin: mosakodik (mossa magát) en sia domo: a maga (saját) házában en lia domo: az ő (idegen) házában Melléknév fokozása: alapfok: – középfok: pli; felsőfok: plej bela: szép pli bela: szebb plej bela: legszebb Hasonlító szó középfok után: ol Vi estas pli granda ol mi. Ön nagyobb, mint én Birtokviszony: Képzése DE elöljáróval történik: La domo de la patro: Az atya háza. (Először a birtok, utána a birtokos; fordítva, mint a magyarban.) Kérdőszó: Ău: vajon? -e? Mindig ki kell tenni, ha a mondatban nincs más kérdőszó. Pl: Ău vi parolas Esperante? Beszél ön eszperantóul? Tagadószó: NE: nem, ne Az elé a szó elé tesszük, amit tagadunk. Pl: La patro ne venas: Az atya nem jön Ne la patro venas, sed Nem az atya jön, hanem Mennyiségi elöljáró: DA: -nyi -ból, -ből. Például: Du litroj da lakto: két liter tej taso da lakto: egy csésze tej (taso de lakto: tejescsésze) Tőszámok:

1: unu, 2: du, 3: tri, 4: kvar, 5: kvin, 6: ses, 7: sep, 8: ok, 9: naŞ, 10: dek, 11: dekunu, 12: dekdu, 13: dektri, 20: dudek, 30: tridek, 35: tridek kvin, 40: kvardek, 67: sesdek sep, 80: okdek, 100: cent, 800: okcent 1000: mil, millió: miliono 1958: mil naŞcent kvindek ok Tőszámok továbbképzése Megnevezés Sorszámok Sorszámok mint határozók Képzés Tőszámok + A végződés + E végződés Példa dua: második due: másodszor Szorzószámok Törzsszámok Gyűjtőszámok Osztószámnevek + OBL + ON + OP PO duobla: kétszeres tri kvaronoj: 3/4 duope: ketten po du: kettesével Végződés Példa -AS mi iras: megyek, vi iras: mész mi iris: mentem, vi iris: mentél mi iros: menni fogok, vi iros: menni fogsz Igeragozás: a) Jelentő mód: Jelen idő: Múlt idő: -IS Jövő idő: -OS b) Feltételes mód: Jelen idő: -US Múlt idő: ESTUS -INTA c) Felszólító mód: Jelen idő: -U mi irus: mennék, vi irus: mennél mi estus irinta: mentem volna mi iru:

menjek, vi iru: menjél Képzés: a főnévi igenév végződése (-i) elmarad és helyébe jön az igeidő végződése (-as). A személyes névmást mindig ki kell tenni. Melléknévi igenév: a) Cselekvő alak: Jelen idő: Képzője Példa -ANT- laboranta homo: dolgozó ember leginta knabo: olvasott fiú (aki olvasott) parolonta knabino: leány, aki beszélni fog Múlt idő: -INT- Jövő idő: -ONT- b) Szenvedő alak: Jelen idő: -AT- Múlt idő: -IT- Jövő idő: -OT- batata knabo: fiú, akit most vernek donita libro: adott könyv (amelyet adtak) lernota leciono: tanulandó lecke A) Elő- és utóképzők bodisekeksfiforgemalmisprareretro- Jelentés Példa házasság folytán származott patro: apa, bopatro: após rokon szét, széjjel sendi: küldeni, dissendi: szétküldeni kezdés iri: menni, ekiri: elindulni volt, egykori edzo: férj, eksedzo: volt férj megvetés (erkölcsi) libro: könyv, filibro: erkölcstelen könyv el-, tova iri: menni, foriri: elmenni

pár a két nemből patro: apa, gepatroj: szülők ellentét bela: szép, malbela: csúnya rosszul, félre kompreni: érteni, miskompreni: félreérteni ős, előd homo: ember, prahomo: ősember visszairi: menni, reiri: visszamenni visszafelé (irány) iri: menni, retroiri: -a¤-ad-a˘- megvetés (külső) tartós cselekvés konkrét dolog -an- tag, vmihez tartozó -ar-¤j-ebl-ec-eg-ej-em- gyűjtő (egynemű) becézés (férfi) -ható, -hető -ság, -ség nagyítás hely hajlam -end- -andó, -endő kötelező -er- vminek a része -estr- főnök, vezető -et-id- kicsinyítés utód -ig-iß- vmivé tenni vmivé lenni -il-in-ind- eszköz, szerszám nő, nőnem méltó vmire -ing- tartó -ism- -izmus -ist-nj- foglalkozás becézés (női) -uj- tartályképző -ul-um- egyén határozatlan jelentésű visszafelé menni ¤evalo: ló, ¤evala¤o: gebe krii: kiáltani, kriadi: kiabálni pentri: festeni, pentra˘o: festmény klubo: klub, klubano: klubtag arbo: fa,

arbaro: erdő PaŞlo: Pál, Paޤjo: Palika vidi: látni, videbla: látható bela: szép, beleco: szépség bela: szép, belega: gyönyörű lerni: tanulni, lernejo: iskola labori: dolgozni, laborema: dolgos lerni: tanulni, lernenda: megtanulandó pano: kenyér, panero: kenyérmorzsa urbo: város, urbestro: polgármester bela: szép, beleta: csinos porko: disznó, porkido: malac bela: szép, beligi: szépíteni bela: szép, belißi: megszépülni tran¤i: vágni, tran¤ilo: kés patro: apa, patrino: anya laŞdi: dicsérni, laŞdinda: dicséretre méltó plumo: toll, plumingo: tollszár alko§olo: alkohol, alko§olismo: alkoholizmus Ůuo: cipő, Ůuisto: cipész patrino: anya, panjo: anyuka, mama cindro: hamu, cindrujo: hamutartó juna: fiatal, junulo: ifjú aero: levegő, aerumi: szellőztetni B) Elöljárók al Jelentés -nak, -nek, -hoz Példa Li donas libron al la knabo. anstataŞ antaŞ apud ¤e ¤irkaŞ de dum ekster el en ßis inter je kontraŞ krom kun laŞ malgraŞ

malantaŞ per Könyvet ad a fiúnak. helyett AnstataŞ mi li venos. Helyettem ő fog jönni. előtt, elé (T) AntaŞ la domo estas arbo. A ház előtt fa van. mellett, mellé (T) La tablo estas apud la muro. Az asztal a fal mellett van. -nál, -nél Mi estis ¤e la doktoro. A doktornál voltam. körül, köré (T) ĂirkaŞ la urbo estas arbaro. A város körül erdő van. -től, -től, által Li venas de la fabriko. A gyártól jön. alatt (időtartam) Dum la kongreso mi fotografis. A kongresszus ideje alatt fényképeztem. kívül (helyhatározó) La stacidomo estas ekster la urbo. Az állomás a városon kívül van. -ból, -ből Łi elvenis el la domo. Kijött a házból. -ban, -ben, -ba, -be (T) Mi promenas en la parko. Sétálok a parkban. -ig Iru ßis la arbo. Menj el a fáig. között, közé (T) Inter la du po ntoj estas parko. A két híd között park van. -kor (az óra jelzésére) és Je la deka horo. határozatlan jelentésű Tíz órakor. ellen KontraŞ morto ne estas

kuracilo. Halál ellen nincs orvosság. kívül, felül valamin Krom la knaboj. A fiúkon kívül (tehát ők is). -val, -vel (társhatározó) Mi promenas kun mia amiko. Barátommal sétálok. szerint, mentén LaŞ la ordono A parancs szerint ellenére MalgraŞ la ordono A parancs ellenére mögött, mögé (T) MalantaŞ la monto estas la urbo. A hegy mögött van a város. -val, -vel (eszközhatározó) Ni vidas per la okuloj. A szemünkkel látunk. por -ért (célhatározó) post után, múlva preter mellette el pri -ról, -ről, felől pro miatt (okhatározó) sen nélkül sub alatt, alá (T) super fölött, fölé (T) sur -on, -ra (helyhatározó, T) tra át, keresztül trans túl, túlra (T) Ni laboras por la paco. A békéért dolgozunk. Post du tagoj mi forveturos. Két nap múlva elutazom. Li iris preter la domo. Elment a ház mellett. Ni paroladis pri la muziko. A zenéről beszélgettünk. Mi malfruis pro la pluvo. Az eső miatt késtem. Sen laboro

oni ne povas vivi. Munka nélkül nem lehet élni. La benko estas sub la arbo. A pad a fa alatt van. Super la montoj flugas aviadiloj. A hegyek fölött repülőgépek repülnek. La libro kuŮas sur la tablo. A könyv az asztalon fekszik. Ni iras tra la ponto. Átmegyünk a hídon. Trans la rivero mi loßas. A folyón túl lakom. Az összes elöljáró alanyesettel áll. Hová kérdésre tárgyesetet használunk Azok az elöljárók, amelyek után hová kérdésre tárgyesetet kell használni, zárójelbe tett T betűvel vannak megjelölve. Néhány példa: Mi promenas en la ßardeno. A kertben sétálok. (HOL?) Mi iras en la ßardenon. La hundo kuŮas sub la arbo. La hundo kuŮißas sub la arbon. A kertbe megyek. (HOVÁ?) A kutya a fa alatt fekszik. A kutya lefekszik a fa alá. Az egyszerű szavak táblázata Személy IU KIU valaki Tárgy IO valami IA Minőség Hely valamilyen IE valahol TIU ĂIU NENIU melyik, ki, az az az, az a KIO TIO mi az KIA TIA mindenki ĂIO

minden ĂIA senki milyen olyan KIE hol TIE ott mindenféle ĂIE minde- semmilyen NENIE sehol NENIO semmi NENIA Idő Ok Mód Menynyiség Birtokos nütt ĂIAM mindig NENIAM soha NENIAL semmiért NENIEL semmiképp NENIOM semennyi NENIES IAM valamikor IAL valamiért IEL valamiképp IOM KIAM mikor TIAM akkor KIAL miért TIAL azért KIEL hogyan TIEL úgy KIOM TIOM ĂIAL mindenért ĂIEL mindenképp ĂIOM valahány IES mennyi annyi összes KIES TIES ĂIES valakié kié azé mindenkié senkié Közelre mutató szócska: ¤i. Állhat a szó előtt vagy a szó után Pl.: tio: az, ¤i tio vagy tio ¤i: ez; tie: ott, ¤i tie vagy tie ¤i: itt stb ajn: bár, pl.: kiu ajn: bárki, kie ajn: bárhol Az egyszerű szavak táblázata szintén Zamenhof egyik igen logikus összeállítása. Rövid tanulmányozás után gyorsan megtaláljuk az egyszerűséget és a logikát; azután már el sem lehet téveszteni. Jegyezzük meg: K-val kérdezünk, T-vel mutatunk, Ă-vel

általánosítunk, NEN-nel tagadunk. Tehát pl.: iu: valaki, kiu: ki?, tiu: az, ie: valahol, kie: hol?, ¤ie: mindenhol, és így tovább A fenti táblázat más változatú szemléltetése előelem kötőelem kérdés K mutat T általános Ă tagad NEN határozatlan – I utóelem O főnév, általános U ember, konkrét A melléknévi E hely EL mód AL ok AM idő OM szám, mennyiség ES birtok A táblázatból pl. a következők olvashatók ki: KIO? mi?, KIU? ki?, KIA? milyen?, KIE? hol?, KIEL? hogyan?, KIAL? miért?, KIAM? mikor?, KIOM? hány?, mennyi?, KIES? kié?, kinek a? Eszperantó–magyar szótár A mindennapi életben használt leggyakoribb 600 szó a¤eti: vásárol adreso: cím aero: levegő afabla: kedves, nyájas agi: cselekszik aßo: kor akcepti: elfogad akompani: elkísér akvo: víz alia: másik alta: magas ami: szeret ambaŞ: mindkettő amiko: barát amuzi: mulattat animo: lélek aperi: megjelenik apetito: étvágy arbo: fa armeo: hadsereg arto: művészet

atendi: vár atenti: figyel atingi: elér aŞ: vagy aŞdi: hall avo: nagyapa babili: cseveg baldaŞ: nemsokára bani: füröszt banko: bank bati: üt batali: harcol bazo: alap bela: szép benko: pad besto: állat bezoni: szüksége van valamire bildo: kép bileto: jegy birdo: madár blanka: fehér blonda: szőke blovi: fúj bona: jó bovo: szarvasmarha brako: kar brili: fénylik, süt (nap) brui: zajt csinál bruna: barna buŮo: száj butero: vaj celo: cél centro: központ certa: biztos cifero: szám(jegy) cigaredo: cigaretta ¤ambro: szoba ¤apelo: kalap ¤ar: mert, mivel ¤efo: főnök ¤emizo: ing ¤esi: megszűnik ¤evalo: ló ¤ielo: égbolt danci: táncol danki: köszön dato: kelet, dátum daŞri: tart (idő) decidi: elhatároz dekstra: jobb demandi: kérdez densa: sűrű dento: fog devi: kell deziri: kíván dika: vastag, kövér diligenta: szorgalmas diman¤o: vasárnap direkti: irányít diversa: különböző diri: mond dol¤a: édes doloro: fájdalom domo: ház donaci:

ajándékoz doni: ad dubi: kételkedik e¤: sőt, még, is edzo: férj egala: egyenlő ekzameni: vizsgál ekzemplo: példa ekzerco: gyakorlat ekzisti: létezik elekti: választ erari: téved esperi: remél esti: van estimi: tisztel etaßo: emelet facila: könnyű fajro: tűz fakto: tény fali: esik fama: híres fari: csinál farti: érzi magát fero: vas feli¤a: boldog fenestro: ablak fermi: becsuk, zár festo: ünnep fidela: hű fini: bevégez, befejez fingro: ujj fiŮo: hal flanko: oldal flava: sárga floro: virág flui: folyik flugi: repül fonto: forrás folio: falevél, lap forko: villa (evőeszköz) forgesi: elfelejt formo: forma, alak forta: erős frapi: üt, ver frazo: mondat fremda: idegen frua: korai frukto: gyümölcs gaja: vidám gajni: nyer gasto: vendég gazeto: újság genuo: térd glaso: pohár granda: nagy gratuli: szerencsét kíván grava: fontos griza: szürke grupo: csoport gvidi: vezet ßardeno: kert ßenerala: általános ßoji: örül ßusta: helyes

halti: megáll haro: haj haveno: kikötő havi: bír, van vmije hejmo: (az) otthon hela: világos helpi: segít herbo: fű heroo: hős himno: himnusz historio: történelem honesta: becsületes, tisztességes horo: óra (idő) horloßo: óra (tárgy) hotelo: szálloda humoro: kedv, hangulat hundo: kutya ideo: eszme infano: gyermek informi: értesít, tájékoztat instrui: tanít insulo: sziget intenci: szándékozik interesi: érdekel interna: belső inviti: meghív iri: megy ja: hiszen, persze jam: már jaro: év jen: íme, ím jußi: ítél juna: fiatal, ifjú justa: igazságos ˘eti: dob ˘urnalo: újság ˘us: éppen most kafo: kávé kajero: füzet kalkuli: számít, számol kamarado: pajtás, elvtárs kampo: mező kanti: énekel kapo: fej kapti: megfog kara: kedves, drága kato: macska kaŞzi: okoz kazo: eset kino: mozielőadás kisi: csókol klara: tiszta, világos klaso: osztály knabo: fiú koko: kakas kolekti: gyűjt koleri: haragszik koloro: szín kombi: fésül komenci:

kezd komerci: kereskedik komitato: bizottság, választmány kompreni: megért komuna: közös komuniki: közöl konduki: vezet koni: ismer konsenti: beleegyezik, egyetért konservi: megőriz konsili: tanácsol konsisti: áll vmiből konstrui: épít kontenta: megelégedett kontroli: ellenőriz koro: szív korekti: kijavít korespondi: levelezik korpo: test korto: udvar kosti: kerül (pénzbe) kotizo: tagdíj kovri: betakar krajono: ceruza kredi: hisz kreski: nő (ige) krii: kiált kudri: varr kuiri: főz kulero: kanál kuri: szalad, fut kuraci: gyógyít kuraßa: bátor kurba: görbe kurso: tanfolyam kuŮi: fekszik kvankam: ámbár, noha labori: dolgozik laca: fáradt lakto: tej lando: ország lampo: lámpa lango: nyelv (testrész) larßa: széles lasi: hagy lasta: utolsó laŞdi: dicsér lavi: mos leciono: lecke legi: olvas lerni: tanul letero: levél levi: felemel libera: szabad libro: könyv ligi: köt ligno: fa (holt) lito: ágy lingvo: nyelv litro: liter loßi: lakik loko:

hely longa: hosszú ludi: játszik lumi: világít luno: hold magazeno: áruház mano: kéz manßi: eszik manki: hiányzik maro: tenger maniero: mód, viselkedés marko: bélyeg mastro: gazda mateno: reggel matura: érett meblo: bútor mem: maga membro: tag memori: emlékszik meti: tesz, helyez metro: méter mezo: közép mezuri: mér militi: harcol, háborúskodik minuto: perc miri: csodálkozik mola: lágy, puha momento: pillanat mono: pénz monato: hónap mondo: világ monto: hegy morti: meghal movi: mozgat multa: sok muro: fal muzeo: múzeum montri: mutat muziko: zene nacio: nemzet naßi: úszik najbara: szomszéd(os) naski: szül naturo: természet nazo: orr necesa: szükség neßo: hó nepra: okvetlen, feltétlen nesto: fészek nigra: fekete nokto: éjszaka nomo: név nombro: szám, mennyiség nova: új nubo: felhő numbero: szám (telefon, újság) nun: most nur: csak objekto: tárgy ofico: hivatal, állás ofte: gyakran okazi: történik okulo: szem onklo: nagybácsi

opinii: vél orelo: fül ordo: rend organizi: szervez oro: arany ovo: tojás paco: béke pafi: lő pagi: fizet paßo: oldal (könyv) pala: halvány, sápadt pano: kenyér papero: papír pardoni: megbocsát parenco: rokon paroli: beszél parto: rész pasi: elmúlik (idő) paŮi: lép patrio: haza peco: darab peni: fáradozik pensi: gondol perdi: elveszít persono: személy permesi: megenged peti: kér pezo: súly piedo: láb pla¤i: tetszik plafono: mennyezet planko: padló plena: teli, tele plezuro: öröm, élvezet plori: sír plu: tovább plumo: toll pluvi: eső pomo: alma ponto: híd popolo: nép pordo: ajtó porti: visz postuli: követel poŮo: zseb poŮto: posta povi: bír, tud pravi: igaza van premi: nyomprecipe: különösen premi: nyom preni: fog, vesz prepari: készít preta: kész prezenti: bemutat prezidi: elnököl prezo: ár profesio: foglalkozás profunda: mély proksima: közeli promeni: sétál promesi: ígér proponi: javasol propra: saját provi: próbál

proverbo: közmondás punkto: pont pura: tiszta puŮi: lök radiko: gyökér rajdi: lovagol rajti: joga van rakonti: elbeszél rapida: gyors raporti: jelent regi: uralkodik regulo: szabály rekomendi: ajánl rekta: egyenes renkonti: találkozik respondi: válaszol resti: marad revuo: folyóirat ricevi: megkap ri¤a: gazdag ridi: nevet rigardi: néz rimarki: észrevesz rimedo: eszköz ripeti: ismétel ripozi: pihen rivero: folyó rompi: tör ronda: kerek rozo: rózsa rußa: piros, vörös saßa: okos salo: só sako: zsák salti: ugrik saluti: köszön, üdvözöl sama: ugyanaz sana: egészséges sango: vér sapo: szappan sata: jóllakott sceno: jelenet scii: tud scienco: tudomány seßo: szék seka: száraz sekvi: követ semajno: hét (idő) senco: értelem sendi: küld ser¤i: keres servi: szolgál vmire senti: érez sezono: évszak sidi: ül signifi: jelent (szó) silenti: hallgat simila: hasonló simpla: egyszerű sincera: őszinte sinjoro: úr skribi: ír soifi: szomjas sola:

egyedüli sonßo: álom soni: hangzik sorto: sors sovaßa: vad speco: fajta stacio: állomás stari: áll stelo: csillag strato: utca stato: állapot subita: hirtelen suferi: szenved sufi¤a: elég, elegendő sukcesi: sikerül sukero: cukor sumo: összeg suno: nap supo: leves supera: felső Ůajni: látszik Ůanßi: változik, cserél Ůati: szeret, kedvel Ůipo: hajó Ůlosi: bezár (kulccsal) Ůranko: szekrény Ůtato: állam Ůtofo: szövet Ůtono: kő Ůuo: cipő tablo: asztal tabulo: tábla tago: nap (idő) tamen: mégis taso: csésze tasko: feladat teo: tea teatro: színház telero: tányér tempo: idő teni: tart, fog tero: föld timi: fél tiri: húz traduki: fordít (szöveget) trafi: eltalál tran¤i: vág trankvila: nyugodt trinki: iszik trovi: talál tuj: azonnal tuko: kendő tuŮi: érint turni: fordít tuta: egész urbo: város urßa: sürgős utila: hasznos uzi: használ vagono: vasúti kocsi valo: völgy varma: meleg veki: felébreszt veni: jön venki: győz vento:

szél vera: igaz verda: zöld verki: alkot, ír (művet) vespero: este vesto: ruha vetero: időjárás veturi: utazik (járművel) viando: hús vidi: lát vilaßo: falu vino: bor viro: férfi vivi: él vizaßo: arc viziti: meglátogat vo¤o: hang vojo: út vojaßi: utazik voki: hív voli: akar volonte: szívesen vorto: szó zorgi: gondoskodik zumi: zümmög