Földrajz | Határon túli magyarság » A történelmi Magyarországról számokban

Trianonról Forrás: http://www.doksihu HUNNIA 103. szám: MAGYARORSZÁG Fogalma a Kárpátok gyûrûjébe fogott középsõ Duna-medencétõl elválaszthatatlan. Földrajzilag hozzátartoznék a középsõ Duna-szakasz mellékfolyóinak egész vízterülete – az idõk folyamán többször miénk is volt – de a Trianon elõtti ország ennek a földrajzi egységnek már csak mintegy kétharmadát birtokolta. A Rába, a Dráva és a Száva felsõ vízvidéke Ausztriáé volt, a Drina és a Morava pedig Bosznia és Szerbia vizeit gyûjtötte össze. Ép-Magyarország a tulajdonképpeni országból, Fiumébõl és a társországként hozzátartozó Horvát-Szlavónországból áll. Jogilag része volt Dalmácia, sõt Ausztriával közösen birtokolta Bosznia-Hercegovinát is, a közigazgatás azonban ezekben az országrészekben osztrák volt. Magyarországot 63 magyar és 8 horvát-szlavón, összesen tehát 71 vármegyére osztották. Területe 325,411 km2, 1910-ben 20,886.487 lakos

1 km2-en tehát átlag 64 ember élt. A lakosság anyanyelve (1910-ben.) 1. A tulajdonképpeni Magyarországon 545% magyar, 161% román, 10.7% tót, 104% német, 25% rutén, 2-5% szerb és 11% horvát anyanyelvû lakos élt. 2. Horvát- és Szlavónország területén a lakosság 625%-a horvát, 246%-a szerb, 5.1%-a német és 41%-a magyar volt 3 Az egész magyar birodalom lakosainak anyanyelv szerinti megoszlása: 48.1% magyar, 14.1% román, 98% német, 94% tót, 88% horvát, 53% szerb és 23% rutén. Magyarul tudott a tulajdonképpeni Magyarország népességének 64.7%-a, az idegen anyanyelvûeknek 22.5%-a, az egész magyar birodalom lakosságának pedig 57.4%-a, Horvát- és Szlavónországban csak 65%-a tudott magyarul. Írni-olvasni tudott a tulajdonképpeni Magyarországon a 6 évesnél idõsebb lakosok 68.7%-a, az egész magyar birodalomban pedig file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Magyarország.htm (1 of 3)20040608 17:51:13 Trianonról Forrás:

http://www.doksihu 66.7%- Horvát- és Szlavónországban ez az arányszám 526% volt A lakosság vallása: 52.1% római katolikus, 143% görög-keleti, 126% református, 9.7% görög-katolikus, 64% ág hitv evangélikus, 45% izraelita és 0.3% unitárius Nemzetiségeink korlátlanul élhették nemzeti életüket: hosszú századokon keresztül megõrizhették faji és nyelvi sajátságaikat, sõt Erdély és a Délvidék oláh és délszláv lakosai mûveltségben jóval felülmúlták romániai és szerbiai fajrokonaikat. A görög-keleti és a görög-katolikus vallásúak külön szerb, román és rutén egyházakban nemzetiségi alapon szervezkedhettek. Ezek az egyházak nemzetiségi iskolákat tarthattak fenn, papjaik és tanítóik fizetéséhez a magyar állam is hozzájárult. A nemzeti kisebbségek gazdasági tekintetben is teljes egyenjogúságot élveztek: bankjaik magyar földbirtokokat szereztek és azokon háborítatlanul, szabadon telepíthették fajrokonaikat. A

nemzetiségi származásúak a legmagasabb méltóságokat és állami állásokat is betölthették, Horvát- és Szlavónország külön országgyûléssel (sabor), önálló belügyi, igazságügyi és közoktatásügyi igazgatással, nemzeti honvédséggel rendelkezõ, horvát hivatalos nyelvû társországunk volt. Erre a nemzetiségi politikára Magyarországot abban az idõben semmiféle nemzetközi egyezmény nem kötelezte. A trianoni békeszerzõdés (1920. június 4) területének 714%-át (232-338 km2), lakosságának pedig 63.5%-át (1910-ben 13,271370) vette el A világháborút követõ „békék” közül a trianoni volt a legkegyetlenebb. A régi határ vonalát sehol sem éri el a megmaradt csonka terület. A fájdalmas megcsonkítás nem törõdött azzal a tökéletes hegy- és vízrajzi egységgel, mely országunknak gazdasági viszonyaira is áldásos hatással volt. Természetes határaink megbolygatása azonban – akár bõvült, akár megszûkült az

államterület – ezeréves történelmünk folyamán mindenkor ideiglenesnek bizonyult. Az elszakított terület az új tulajdonosok között a következõképpen oszlik meg: Ausztria kapott 3.972 km2-t Csehszlovákia kapott 61.578 km2-t Jugoszlávia kapott 63.085 km2-t file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Magyarország.htm (2 of 3)20040608 17:51:13 Trianonról Forrás: http://www.doksihu Lengyelország kapott 589 km2-t Olaszország kapott 21 km2-t Románia kapott 103.093 km2-t Országunk megcsonkításának ürügye – cseh, román és szerb felfogás szerint – a határainkon belül élõ nemzetiségek felszabadítása volt. Ennek eredményeként „felszabadult”, de ugyanakkor cseh uralom alá került 1,700.000 tót (velük együtt 1,800000 egyéb nemzetiségû is) Románia kapott 2,800.000 oláhot (és 2,400000 egyéb nemzetiségût), Jugoszláviáé lett 1 millió szerb (1,700.000 horváttal és 1,400000 más nemzetiségûvel együtt) és Ausztriának

jutott 216.000 német (és 76000 más nemzetiségû) A 13,271.370 elszakított lakosnak tehát csak 30%-a (kb 4 millió ember) ugyanolyan nemzetiségû, mint a „felszabadítók”. Velük azonban az elszakított népességnek 43%-a került nagyrészt alacsonyabb mûveltségi fokon álló idegen nép uralma alá, a további 27%-ot kitevõ tót és horvát lakosság pedig olyan rokonnépek fennhatósága alá jutott, akik a „felszabadítás” óta hallani sem akarnak nagykultúrájú fajtestvéreik esetleges autonómiájáról. - Hunnia - file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Magyarország.htm (3 of 3)20040608 17:51:13