Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogi alapismeretek összefoglalás

1 JOGI ALAPISMERETEK Kötelező irodalom: Bíró György: Jogi ismeretek Jog: Alanyi és tárgyi értelmet különböztetünk meg. - Alanyi értelemben a jogok és kötelezettségek összessége. - Tárgyi értelemben maga a jogszabály, amiben a jog megjelenik. Jogcsaládok: 1. Európai jogrendszer > alapja a római jog 2. Angol-amerikai jogrendszer > precedens rendszer érvényesül 3. Vallási jogok rendszere > arab országokra jellemző 4. Erkölcsi alapon nyugvó jogrendszerek > Japán, Kína 5. Szegmentális, marchinális társadalmak jogrendszere Magyar jogrendszer: -Közjog: állammal kapcsolatos jogi normák összessége, egyén és állam közti ügyek rendezése. Közjogi jogágak: 1. Alkotmányjog: Az állam szervezeti felépítését szabályozza. 2. Közigazgatási jog: Államigazgatási jog. Az állam, mint hatóság jelenik meg 3. Büntetőjog: a) Büntetőanyagi jog: Jogellenes tényállásokat tartalmazza, amelyeket az állam szankcionál. b)

Büntetőeljárási jog: Kényszerintézkedések, bírósági tárgyalások szabályait határozza meg. c) Büntetés végrehajtási jog: A bíróság által kiszabott szankciók megvalósítását szabályozza. 4. Nemzetközi jog: Intézmények, szerződések, és szervezetek joga. -Magánjog:Polgárok egymás közötti jogviszonyát szabályozza. Magánjogi jogágak: 1. Polgári jog: a) személyek joga 2. 3. 4. 5. b) tulajdonjog c) szerződések d) kártérítés e) öröklés f) szellemi alkotások g) iparjogvédelem > találmányok, újítások Munkajog: Individuális munkajog: Gazdasági szférában való munkavégzés > közalkalmazottak, köztisztviselők. Gazdasági jog: Egyéni és társas vállalkozások joga. Családjog: Házasság, gyámság, örökbefogadás. Nemzetközi magánjog: Kolléziós szabályokat tartalmaz. Kijelöli az alkalmazandó nemzeti jogot Alkotmány: Magyar Köztársaság alkotmánya: 1949. évi XX törvény Alkotmány = alaptörvény: Meg

kell benne határozni az állam legfontosabb közjogi szerveit, illetve az alapvető jogokat és kötelezettségeket. Főbb közjogi testületek, személyek: 1. Országgyűlés: Egykamarás országgyűlés. 386 országgyűlési képviselő van Választójog egységes. Aktív és passzív választójog megegyezik 166 egyéni képviselő a) Választójogrendszer: 1 elnök, 3 alelnök, 8 jegyző. b) Bizottságok: - Állandó bizottságok: 20-25 db - Eseti bizottságok: Egyéni probléma megoldására jönnek létre. c) Országgyűlés feladatai: - Törvényhozás: Kezdeményezés szükséges hozzá. Bármelyik parlamenti képviselő kezdeményezheti. Benyújtják a javaslatot az országgyűlés elnökének, aki ezt általános vitára bocsájtja, majd kiadják a bizottságoknak, amelyek külső szakértőket vonnak be és véleményezik a törvénytervezetet. 2 Ez után visszakerül a parlamentbe a javaslat, ahol már részletes vitára bocsájtják, majd szavaznak. Három

szavazási mód fogadható el 50%+1 szavazat; képviselők több mint fele jelen van és 2/3 igennel szavaz; összes képviselő jelen van és 2/3 igennel szavaz. Ez után az elnök aláírja a törvényt és utána továbbküldi a köztársasági elnöknek. Ekkor két lehetőség áll fenn: vagy aláírja, vagy nem Ha aláírja, köteles azt kihirdetni a Magyar Közlönyben. Ha ne írja alá, akkor visszaküldi az országgyűlésnek újratárgyalásra. Másodjára már köteles aláírni és kihirdetni ; képviselők több mint fele jelen van és 2/3 igennel szavaz; összes képviselő jelen van és 2/3 igennel szavaz. Ez után az elnök aláírja a törvényt és utána továbbküldi a köztársasági elnöknek. Ekkor két lehetőség áll fenn: vagy aláírja, vagy nem Ha aláírja, köteles azt kihirdetni a Magyar Közlönyben. Ha ne írja alá, akkor visszaküldi az országgyűlésnek újratárgyalásra. Másodjára már köteles aláírni és kihirdetni > egyszeres relatív

vétójog. • • • • • • Háború – béke kérdése Magyar katonák külföldön való állomásoztatása Szükségállapot kihirdetése Házszabályok megalkotása Országgyűlési határozatok tervezése Közkegyelem (amnesztia) 2. Kormány: Testület. A miniszterelnök és a miniszterek alkotják A miniszterelnök a központja. Kiemelj jogkörrel rendelkező személy a) Kormány létrejötte: Az országgyűlés választ miniszterelnököt 4 évre. A miniszterelnök jogosult kormányt alakítani. Ő nevezi ki és ő menti fel a minisztereket A miniszterelnököt 50%+1 szavazattal választják. b) Kormány megszűnése: - Ha meghal a miniszterelnök, akkor megszűnik a kormány. Ki van jelölve egy miniszter, aki jogosult kormányt alakítani. - Ha letelik a 4 év megbízatás és nem választják újra. - Ha a miniszterelnök bizalmi szavazást kér maga ellen és nem kapja meg a bizalmat. - Ha lemond a miniszterelnök, akkor lemond az egész kormány. - Konstruktív

bizalmatlansági indítvány. Az országgyűlési képviselők ötöde elkészít egy kormányprogramot, megnevez egy új miniszterelnök. Ezt az országgyűlésen szavazásra kell bocsájtani szavazásra. 50%+1 szavazat szükséges hozzá. Ha megvan a megfelelő mennyiségű szavazat, akkor elfogadják a kormányprogramot és leváltják a miniszterelnököt. c) Kormány feladatai: - Végrehajtás > végrehajtó hatalom, melynek rendeletekkel tesz eleget. Határozatot hoz. - Az ország operatív irányítása, működőképesség biztosítása. Különböző szervezeteken keresztül valósítja meg. - Nemzetközi szerződéseket köt > kötelezettségek. 3. Köztársasági elnök: Köztársaság államforma szükséges hozzá. Az országgyűlés választja meg 5 évre, egyszer lehet újraválasztani. A választás maximum 3 fordulóban zajlik. 50 országgyűlési képviselőnek lehet 1 jelöltje, azaz maximum 7 jelölt lehet. Az első fordulóban az nyer, aki 2/3-os igen

szavazatot kap. Ha nincs ilyen, akkor a másoik forduló jön. Itt már csak az előző fordulóban 3 legtöbb igen szavazatot kapott jelölt indulhat. Itt is 2/3-os igen szavazat szükséges Ha még itt akkor sincs ilyen,. akkor a harmadik forduló következik, itt már csak az első 2 indul, aki több szavazatot kap, az nyer. Az összes képviselő szavazat szükséges A szavazást 3 napon belül le kell bonyolítani. Magyarországon eddig maximum 2 jelölt volt. Csak 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező személy lehet a) Köztársasági elnök feladatai: - Protokolláris feladatokat lát el. - A hadsereg főparancsnoka, bár nincs jogköre ezzel kapcsolatban. - Ő nevezi ki a vezérkari tiszteket, azonban ehhez is a honvédelmi miniszter ellenjegyzése kell. - Egyetemi professzorokat nevez ki. - Bírák kinevezése, ehhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése kell. - Városi cím adományozása. Belügyminiszter ellenjegyzése szükséges. b)

Összeférhetetlenség szabályok: A köztársasági elnök nem lehet politikai párt tagja. Nem folytathat más kereső foglalkozást. Kivétel ez alól: tudományos, irodalmi, oktatói, művészeti vagy sporttevékenység. 4. Alkotmánybíróság: Nem folytat ítélkezési tevékenységet. Új jogi intézmény: M.o-on 1989 11 tagú testület, minden tagját az országgyűlés választja, 9 évre választják őket. a) Személyi feltételek: - min. 45 éves - 20 éves szakmai gyakorlat - kiemelkedő elméleti és gyakorlati jogi szakember 3 - max. 70 éves korukig tölthetik be a posztot - újraválaszthatóak b) Eljárása: Kérelemre indul. Nincs formai megkötöttsége Vagy hármas tanácsban járnak el, vagy ún. teljes ülés történik, amikor mind a 11 bíró jelen van Határozati formában döntenek a kérelmekről, amely mindenkire nézve kötelező. Nincs helye fellebbezésnek, sem pedig más jogorvoslatnak. Az alkotmánybíróság felett nincs más bíróság. c)

Feladatai: - Előzetes normakontroll: A kérelmezők köre szabályozva van. A kérelmező lehet: minden országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, miniszterelnök, a legfőbb bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény, amely égészben vagy részben történő alkotmányellenességének vizsgálata. Ha megállapítják az alkotmányellenességet, akkor a bíróság megsemmisíti az alkotmányellenes részeket. - Utólagos normakontroll: Bárki kezdeményezheti. Bármilyen hatályos jogszabályt az Alkotmánybíróság vizsgáljon meg, nem ütközik-e az alkotmánnyal. Ha igen, az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Pl: Halálbüntetés eltörlése Mo.-on - Nemzetközi szerződések alkotmányellenességének vizsgálata: Módosításokra szólítja fel az Alkotmánybíróság az országgyűlést. Lépjenek ki a nemzetközi szerződésből. - Állami és önkormányzati szervek hatásköri összeütközésének elbírálása:

Lehet pozitív és negatív. Pozitív, ha 2 szerv ugyanazt az ügyet akarja megoldani egyszerre. Negatív, ha egyik se foglalkozik a problémával. - Alkotmány értelmezése: Határozatok indoklásán keresztül. 5. Bíróságok: Önálló hatalmi ág. Az igazságszolgáltatás a feladata A bíróság független Semmilyen szerv nem áll felette. A bíró is független személy Bírósági szervezetrendszer: Legfelsőbb bíróság ˇˇ Ítélőtáblák ˇˇ Megyei bíróság (> fővárosi bíróság) ˇˇ Városi bíróságok (> kerületi bíróság) / Munkaügyi bíróság a) Városi bíróság: Megyénként 6-8 db városi bíróság van. Három blokkba lehet osztani: • polgári • büntető • peren kívüli ügyek - Polgári perek: Kérelemre indulnak a bíróságon. Ezt keresetnek nevezik Ez egy önálló fogalmazvány, melynek két fontos elme van: történeti tényállás, konkrét kereseti kérelem. Aki indítja a kérelmet azt nevezzük felperesnek, a másik fél az

alperes. Pertípustól függően lehet több alperes, ilyen például az apasági per. A keresetlevélhez mellékleteket kell csatolni, ezeket okiratoknak nevezzük, amelyek a kérelem valóság alapját alátámasztják. Mindig egy példánnyal többet kell csatolni. A polgári per illetékkötelek > illetékbélyeg. Költségmentesség lehetséges, illetékbélyegzési jog. Ebben az esetben a bíróság felírja, hogy mennyit kellene befizetni, majd perveszteség, illetve nyertesség arányában kell fizetni. Bizonyítási eljárás hivatalból nem folyik, a feleknek kell felajánlani a bizonyítékokat. Akiknek érdeke, hogy a bíróság elfogadja, annak kell bizonyítani Két esetben nem kell: Köztudomású tény, ill. amit az ellenfél elismer Bizonyítási eszközök: Okirat, tanúbizonyítás, fénykép, videofelvétel és szakértői vélemény. Jogvita elbírálása: A végzés olyan határozat, amelyben a jogvitát nem érdemben döntik el. Az ítélet tartalmazza az

érdemi döntést Fellebbezésnek mindig van helye az elsőfokú ítélet ellen. Ennek határideje 15 nap A Megyei Bíróság felé kell benyújtani. A Városi Bírósághoz kell beadni, ahonnan azt továbbítják a Megyei Bíróság felé. A fellebbezés illetékköteles, a fellebbezés összegének 6%-a Az ügy így kerül másodfokra. - Büntetőügyek: Ezt büntetőeljárásnak nevezzük, nem pernek. Nem a bíróságon indulnak el, az ügyet megelőzi egy nyomozás. A nyomozást vagy a rendőrség, vagy a vámhivatal végzi. Vagy feljelentés alapján indul, vagy a rendőr hivatalból intézkedik A rendőrség maga, a jogszabály alapján folytatja le a bizonyítást > kihallgatják a tanúkat, szemlék, okiratok, stb. Ehhez hatósági kényszer is kapcsolódhat > házkutatás, járműlefoglalás. A nyomozás anyagát az ügyészségre küldik. Itt az egyik lehetőség, hogy vádat emel, ebben az esetben az ügyészség vádiratot készít, ebben rögzítik, hogy kik 4

ellen folyik az eljárás, a történeti tényállást, és a jogi minősítést. Ez eljut a Városi Bíróságra, ez a vádemelés. A bíróságon eljáró bíró megidézi a feleket a tárgyalásra. A bíróság ehhez a vádhoz kötve van, ami le van írva, azon nem terjeszkedhet túl. Az ügyész képviseli a vádat, Aki ellen folyik az eljárás, azt terheltnek nevezzük. A nyomozás során gyanúsítottá válik, bírói szakkifejezéssel vádlott, ítélet után elítélt. Ezek összefüggő neve a terhelt Ügyvéd járhat el a vádlott védelmében, büntető ügyben védőnek nevezzük. Az eljárás a vád felolvasásával kezdődik, ezt az ügyész teszi meg. a bíróság hivatalból lefolytatja a bizonyítást, először a vádlottat hallgatják meg, utána a tanúkat, utána a szakértőket, továbbá ismertetik az okirati bizonyítékokat. Jó esetben ez lezajlik egy tárgyalás alatt, de előfordul, hogy több napossá húzódik. A bizonyítási eljárás után a

perbeszédek következnek, az ügyész elmondja a vádbeszédet, illetve indítványt tesz az ítéletre, ill felmentésre. Csak a büntetés nemére tehet javaslatot, a méretére nem. Ez után a védőbeszéd következik A vádlott felszólal az utolsó szó jogán. Majd a bíróság visszavonul és ítéletet hirdet, melyben vagy felmentik a vádlottat, vagy megállapítják bűnösségét és büntetést szabnak ki rá. Mindig lehet fellebbezni Erről nyomban nyilatkozni kell és 3 nap gondolkodási időt kell kérni. Fellebbezni jogosul a vádlott, a védő és az ügyész A sértettet tanúként hallgatják meg, így kerül az ügy a Megyei Bíróságra. - Peren kívüli ügyek: Végrehajtási ügyeket lehet ide sorolni. Az ilyen ügyek esetében van egy jogerős polgári ítélet, vagy egy jogerős fizetési meghagyás, amelyet nem teljesítettek. ’ millió forint alatt nem lehet pert indítani. Ha 15 napon belül nem támadja meg ellentmondással, akkor olyan, mintha

pereskedtek volna, jogerőre emelkedik. Ha megtámadja, akkor perré alakul át. A végrehajtási eljárás egy 2 oldalas formanyomtatvány kitöltésével indul (>végrehajtási lap). Ez is illetékköteles, a követelt összeg 1%-a és be kell adni a bíróságra. A végrehajtási lapot a bíróság továbbítja egy önálló bírósági végrehajtónak. A szereplők: végrehajtási kérő és végrehajtási adós. A bírósági végrehajtó négyféleképpen próbálhatja behajtani az összeget: • Adós bankszámláról > „inkasszó” = azonnali befizetési megbízás • Levonja az adós munkabéréből a tartozást > max 33%-ot lehet levonni, amennyiben gyermektartási tartozás, akkor 50% vonható le. • Ingó végrehajtás > minden ingó, ami nem ingatlan. Ezeket a végrehajtó lefoglalja és elárverezi. • Ingatlan végrehajtás > lakás, családi ház, stb. minden, ami az adós nevén van, a végrehajtó elárverezi > internet. Amennyiben ekkor sem

térül meg a tartozás, akkor szünetel a végrehajtás, amíg újabb vagyontárgyakat le nem tud foglalni a végrehajtó. b) Munkaügyi bíróság: Egyetlen különbíróság. Megyénként 1 db van belőle Feladatuk a munkaviszonyból eredő perek tárgyalása. Ezek a munkaügyi perek Az ügyek 80%-a felmondás után kezdődik. Üzemi balesetekkel kapcsolatos perek, illetve társadalombiztosítási perek fordulnak még elő. A TB perek 98%-a a rokkant nyugdíj miatt indul. Területi illetékegység. Minden egyébben a polgári perek eljárása alapján kell eljárni. Két kivétel van: • A munkavállaló költségkedvezményt kap a perre, ha a jövedelme nem éri el a bruttó 390.000 forintot • Bizonyítási teher: A munkaügyi perben a munkavállalót terheli a bizonyítás, hiába a munkáltató az alperes. c) Megyei bíróságok: • • • - polgári büntető katonai ügyek Polgári és büntető ügyek: Feladataik szerint hiába eltérő ügyeket bírálnak el, hasonló

az eljárásuk.  A megyei bíróság, mint első fokú bíróság: Ez olyan, mintha nem létezne városi bíróság. Személyességi jogi perek, sajtóperek, 5 millió forintnál nagyobb pertárgy értékű ügyek, végrehajtási perek itt indulnak. Ide kell beadni a keresetlevelet Az eljárás ugyan az, mint a városi bíróságon. Az ítélőtábla felé lehet fellebbezni Büntetőügyekben súlyos bűncselekményeket itt tárgyaljál első fokon. Az ügyész ide nyújtja be a vádat. Az eljárási törvény felsorolja, melyek azok a bűncselekmények, melyek ide tartoznak. Eljárása ugyanolyan, mint a városi bíróságon, csak az ítélőtábla felé kell fellebbezni.  Megyei bíróság, mint másodfokú bíróság: A városi és munkaügyi bíróságon fellebbezett ügyek végrehajtása tartozik ide. Nem folytatnak bizonyítást Felülbírálják az elsőfokú ítéletet, hogy törvényes-e vagy törvénysértő. Háromféle határozatot hozhat. Az egyik helyben hagyja az

ítéletet, a másik, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi vagy visszaküldi újratárgyalásra az elsőfokú bíróságra.  Megyei bíróság, mint közigazgatási bíróság: A megyei bíróság eljárását mindig megelőzi egy közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás résztvevői: ügyfél és valamilyen közigazgatási szervezet. Ez lehet adóhivatal, vámhivatal, stb Ez a hatóság hoz egy kedvezőtlen határozatot az ügyfélre nézve. Ezt meg kell fellebbezni, Ez már innentől másodfokú eljárás. Ha az is kedvezőtlen, akkor lehet pert indítani. A per felperese az ügyfél, az alperes pedig a másodfokú 5 közigazgatási szerv. A közigazgatási határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése a cél. Polgári eljárás szabályait kell alkalmazni Innentől nincs helye fellebbezésnek.  Megyei bíróság, mint cégbíróság: Cégek bejegyzésével foglalkozik > cégjegyzék. Cégek bejegyzésével, változások

bejegyzésével, cégek törlésével és törvényességének felügyeletével foglalkozik. Cégek: Gazdasági társaságok. Bt és Kkt jogi személyiség nélküli társaságok. Zrt, Nyrt, Kft, jogi személyiséggel rendelkező társaságok Ide kell sorolni az egyesülést, ez ún. kóperációs társaság Szövetkezetek, egyéni cégek. Cégnek minősül A vízgazdálkodási társulás, erdőbirtoklási társulás, európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is cégnek minősül. Mindegyike létesítő okirattal jön létre. A cégbírósághoz kell eljuttatni, jogi képviselet szükséges hozzá (ügyvéd). A cégbíróság csak elektronikus úton kommunikál. Nem peres eljárásban jár el Vagy bejegyzi a céget, vagy nem. Változásokat is be kell jegyeztetni, pl a székhelyváltozást. Cégek törlése: megszűnt cégek cégjegyzékéből történő kiiktatása. Törvényességi felügyelet eljárása: fantomcégek kiszűrése. Az a fantomcég, melyet nem lehet

megtalálni az adott címen és nincs elérhető képviselője. A cégbíróság ezekkel szemben megszüntetési eljárást indít Itt van helye fellebbezésnek az ítélőtábla felé a cégbíróság végzése ellen. Az ítélőtábla ebben az esetben semmit nem csinál másodfokon, mert nem jellemző a fellebbezés. d) Ítélőtáblák: Öt van az országban. A megyei bíróságtól fellebbezett ügyeket tárgyalják. Eljárása megegyezik a megyei bíróság, mint másodfokú bíróságéval. e) Legfelsőbb bíróság: Egy van belőle az országban. Feladatai: • Felülvizsgálati ügyek elbírálása: Polgári vagy büntetőügy egyaránt lehet. Előzménye: jogerős, másodfokú ítélet. A jogerős ítélettel szemben lehet benyújtani a felülvizsgálati kérelmet > ügyvédkényszer, jogszabálysértésre hivatkozással, egyébként automatikusan elutasítják. • Irányelvek, elvi döntések, jogegységi határozatok meghozatala: Döntő részben ezekkel foglalkozik. Nem

lát el ítélkező funkciót a felülvizsgálaton kívül. A jogalkalmazás egységességét kell biztosítania • Elszámolási kérdésekben iránymutatás az alsófokú bíróságoknak. 6 6. Ügyészségek: Szigorúan hierarciált szervezet. A bírósági szervrendszerhez igazodik Ügyészségi szervrendszer: Legfőbb ügyészség ˇˇ Fellebbviteli főügyészség ˇˇ Megyei főügyészség ˇˇ Városi ügyészség Ügyészség feladatai: • Polgári feladatok: Ügyészi munka 5-10%-a. Társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak, pártok törvényességi felügyelete. Szűk körben perbeli képviselet. • Büntetőjogi feladatok: Nyomozás törvényességi felügyelete. Az ügyészség nyomozási feladatokat lát el. Pl: rendőrök által elkövetett bűncselekmények. Vádirat megszerkesztése és a vád képviselete a bíróságon. Büntetés végrehajtás törvényességi felügyelete Magánjog: e) Magánlakás védelme:Bármilyen emberi tartózkodásra

alkalmas hely. Magánlaksértés:Kétféleképpen valósulhat meg: • Valaki jogellenesen bemegy • Vagy bent marad. Meg kell vizsgálni ki a jogosult > tulajdonos, haszonélvező, bérlő. A tulajdonos is elkövetheti ezt a bérlő sérelmére. Titokvédelem: A(magán)titok: Bizonyos információ, amely szűk körben ismert és a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy ne kerüljön nyilvánosságra. Titokfajták:    Polgári jog alapelvei: a) Mellérendeltség alapelve: A jogalanyok egyenrangúak. b) Jóhiszeműség elve: Jóhiszemű az, aki nem tud és nem is tudhat a látszattal ellentétes jogi helyzetről. Igazat kell mondani, a valóságot kell állítani Nem lehet elhallgatni fontos tényeket. c) Elvárhatóság elve: Polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezt adott személytől, adott időben kell megvizsgálni Aki magatartása nem megfelelő az felróható. d) Saját

felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.   Levéltitok: Zárt küldemény, az abban lévő információ jogvédelem alatt áll, joga ezt elolvasni csak a feladónak ill. a címzettnek van Együttesen dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e. A levél jogellenes megszerzése szankciókat von maga után. Távközlési titok: Bármilyen elektronikus úton továbbított információ. A titok urai a feladó és a címzett. Üzleti titok: Gazdasági tárgyú információ, amelynek nyilvánosságra kerülése a jogosult piaci helyzetét gyengíti, másét pedig erősíti. Banktitok: Bármilyen pénzintézetre vonatkozik, hogy az ügyfél adatai nem hozhatók nyilvánosságra. Az ügyfél által végzett banki műveleteket sem Foglalkozási titok: - Orvosi titok: Beteg hozzájárulásával adhat másnak

információt a beteg egészségi állapotáról, kivétel ha a beteget nem lehet tájékoztatni. - Ügyvédi titok: Az ügyfél által közölt információt nem lehet nyilvánosságra hozni és mással közölni. - Gyónási titok: 7 Amit a pappal közöl a hívő, a pap nem hozhatja nyilvánosságra. (Bűnpártolóe?) Adatvédelmi szabályok: 1992. évi törvény A hatóságok csak meghatározott célból tarthatnak nyilván adatokat. Ezen adatok köre jogszabályilag rögzített Adatok összekapcsolásának tilalma: Különböző hatóságok más-más szám alapján rögzítik az ügyfeleket. Jó hírnév védelme:Társadalmi értékítélet egy bizonyos személyről. Az emberről kialakított kép szintén jogi védelem alatt ál, senki jó hírnevét nem lehet megsérteni. Ha valaki valótlan tényt állít, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, azzal megsérti az illető jó hírnevét. Megvalósulási formája közömbös Személyhez fűződő jogok

megsértésének szankciói:Joghátrány ugyanaz, mindegy melyik személyiségi jogot sértik. A sértett fél kérheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más módon adjon elégtételt. Kérheti a jogsértő dolog megsemmisítését Kérheti a jogsértés bírósági megállapítását. Kártérítést követelhet a sértett Kérheti, hogy a kártérítésen felül a jogsértőt az állam javára marasztalják Kártérítés:Nem vagyon kár, személyi kár is ide tartozik. Pénzben kell a kárt megtéríteni Vizsgálni kell a jogsértés súlyát és annak időtartamát. A bíróság mérlegeli a kártérítés összegét. Ettől függ, hogy a sértett mennyi pénzt kap Itt is van peren kívüli megállapodás Célszerű megnézni, hogy más hasonló ügyben mennyi volt a kártérítés. b) c) d) e) Tulajdonjog:A tulajdonjog tárgya: minden birtokba vehető dolog. A tulajdonlás és a birtoklás között különbséget kell tenni. A tulajdon egy adott dologhoz fűződő jogi

viszony. A birtoklás egy dolog fölötti fizikai hatalom gyakorlása. A tulajdon és birtokjog legtöbbször egybeesik. A birtoklás joga átruházható, a tulajdonjog nem. Tulajdonszerzési módok: a) Adás-vétel: f) Kétalanyú szerződés eladó és vevő között jön létre. Meg kell állapodni az átruházásra kerülő dologról és a vételárról. Ingatlan, ill gépjármű esetén írásba kell foglalni a szerződést, más esetben elegendő szóban megegyezni. Ráutaló magatartással is lehet, a cselekvésből szerződés keletkezik (vásárlás). Nem feltétlenül kell egy összegben kifizetni a vételárat, lehetőség van részletfizetésre is. Ilyenkor függőjogi helyzet alakul ki Csere: Kölcsönös dologszolgáltatás. Mindkét fél dolgot ruház át Mindkét fél eladó és vevő is egy személyben. Az adás-vétel szabályai érvényesülnek Ajándékozás: Kétoldalú jogügylet. Elfogadással lesz érvényes Ajándékozó és megajándékozott jön létre.

Jármű, ingatlan ajándékozását írásba kell foglalni Bele kell írni a szerződésbe, hogy a megajándékozott elfogadja. Ez szóban is megtörténhet, amennyiben nem a fent említettekről van szó. Az ajándékozás mindig ingyenes juttatás. Az ajándék visszakövetelhető, ha a megajándékozott érdemtelenné vált és az ajándék még megvan. Szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni Társadalomban általában elfogadott ár és értékviszonyból kell kiindulni (pl. egy aranylánc). Növedék: Termék, termény, szaporulat tartozik ebbe a körbe. Elbirtoklás: Eredeti tulajdonszerzési forma. Az idő múlásával összefüggő jogkövetkezmény. Ha valaki másnak a tulajdonában álló dolgot szakadatlanul, háborítás nélkül, folyamatosan használja, tulajdonjogot szerezhet. Ingóságoknál 10 év, ingatlannál 15 év az elbirtoklási idő Erőszakosan, alattomosan, bűncselekmény útján nem lehet dolgot elbirtokolni, de jóhiszeműség nem kell

hozzá. A jogelőd elbirtoklási idejéhez a jogutód elbirtoklási idejét hozzá kell számítani. Ha az a személy, akitől elbirtokolták a dolgot, ezt nem ismeri el, az igényt polgári perben lehet érvényesíteni. A bizonyítási teher az elbirtokló félen van. Az elbirtoklás ideje megszakad, és újrakezdődik, ha a tulajdonos rendelkezik a dolgával vagy írásbeli felszólítást küld vagy bírósághoz fordul. Találás: Valaki feltehetően más tulajdonában álló dolgot talál. Akkor szerez tulajdonjogot, ha mindent megtett annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonos a dolgát visszakaphassa. Csak közterületen való találás A talált dolgot le kell adni a helyi 8 önkormányzathoz, 6 hónap után újra lehet jelentkezni. Ha addig a tulajdonos nem jelentkezett a dolgáért, abban az esetben a találót illeti meg a tulajdonjog. Amennyiben a tulajdonos jelentkezik érte, abban az esetben megtalálási díjjal tartozik a megtalálónak, a talált tárgy

értékének 10%-a. g) Kincstalálás: Valami olyan régi dolgot találnak, amely tulajdonosa felderíthetetlen. Minden föld alatt lévő dolog az állam tulajdona. Amennyiben ilyen dolgot találunk, azt fel kell ajánlani a helyi múzeumnak, ha nem tartanak rá igényt, akkor meg lehet tartani. Itt már nem a 10% megtalálási díj él, hanem egy méltányos összegre jogosult a megtaláló. Személyek joga: A magánjog különbséget tesz: 1. természetes személyek (emberek) 2. jogi személyek (pl: Rt, Bt) 3. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között ( személyegyesülés) 1) Természetes személyek: I: Jogképesség:Mindenkinek lehetnek jogai és kötelezettségei. Minden ember jogképes a születésétől a haláláig. A házasság megszűnik a halállal. A halál lehet: • biológiai • klinikai Eutanázia: • aktív • passzív Eltűnés:Az tűnt el, aki 5 éve nem ad magáról életjelet, tartózkodási helyéről nincs adat.  Ha manapság valaki

eltűnik, lehet kezdeményezni halottá nyilvánítását. A vagyonához az örökösök azonban nem juthatnak hozzá, emrt nicns halotti anyakönyvi kivonat.  Bizonyítási kötelezettséggel jár: Ha meg tudják állapítani mikor tűnt el akkor az kerül nyilvántartásba, ha nem, akkor a következő hónap adott napja a halál napja.  Ha előkerül az illető, akkor a kezdeményezés hatályát elveszít. II: Cselekvőképesség: Jogi értelemben vett cselekvőképesség. Kategóriák: • Cselekvőképtelen (0-14 év): • Az a nagykorú is cselekvőképtelen, akit a bíróság annak minősít. (A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződést és nem köthet jognyilatkozatot. Nevében, helyében és érdekében a törvény képviselője jár el. Kiskorúaknál: szülő v gyám; nagykorúnál gondnok. Kivétel az általános szabály alól: a cselekvőképtelen kiskorú is megkötheti azokat a szerződéseket, amelyek a mindennapi életben előfordulnak és kisebb

jelentőségűek.) • Korlátozottan cselekvőképtelen (14-18 év): (A törvényes képviselő jóváhagyásával köthet szerződést, munkát vállalhat, saját keresményével önállóan rendelkezhet, kötelezettséget vállalhat.) • Az a nagykorú is korlátozottan cselekvőképtelen, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezi. (Aki házasságot köt 16 éves korában szülői engedéllyel, az cselekvőképesnek minősül.) • Cselekvőképes (18 év felett): Önállóan köthet szerződést, jognyilatkozatot, ezekért felelőséggel tartozik. • Kivéve ha a bíróság korlátozza ezt, vagy kizárja a cselekvőképességet. 2) Jogi személyek: Általános jellemzők: Természetes személyek meghatározó csoportja, vagy egy elkülönített pénzösszeg, amely önálló jogalanyisággal bír. Polgári jogviszonyban > emberek jogokkal és kötelezettségekkel. Ez alól kivétel: amely az ember személyéhez tapad  Minden jogi

személynek van neve, különböznie kell az összes többitől.  Mindnek van székhelye > központi ügyintézés helye.  Van képviselője > mindig természetes személy.  Lehet tulajdona.  Pert indíthat, perelhető.  Bankszámla vezetési kötelezettsége van. Példák:  Magyar Állam: Jogi személyiséggel rendelkezik: miniszterelnök vagy igazságügyi miniszter képviseli. Az államnak nincs prioritása a magánjogi személyekkel.  Önkormányzatok: Helyi közhatalom létesítménye. Magánjogi viszonyokban is eljár A polgármester a képviselője. I: Egyesületek: 9 Más néven civil szervezetek. Magánszemélyek hozzák létre önkéntesen Legalább 10 fő alapító tag szükséges hozzá. El kell készíteni egy alapító okiratot. Ehhez 4 kritérium szükséges: o név o székhely o képviselő o cél Az alapító okiratot be kell nyújtani a megyei bíróság felé, amely azt nyilvántartásba veszi. Bírósági bejegyzéssel jönnek létre

Ezek az iratok nyilvánosak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el Célja lehet bármilyen nem jogellenes cél. Elsődlegesen ne gazdasági célú legyen Működhet nyereségesen, pl forgalmazza saját logójú áruit. II: Politikai pártok: Jogi személyiségekkel rendelkeznek. Az egyesületre vonatkozó szabályok a mögöttes joganyag. Csak politikai célból lehet pártot létrehozni A párt vezetőségének tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. A párt külföldről nem fogadhat el adományt, ill végrendeleti juttatást sem. A pártok állami támogatásban részesülhetnek Civil szervezeteknél ez nem tipikus. 160 politikai párt van bejegyezve Magyarországon, ebből 4 kap állami támogatást. A párt jövedelmet szerezhet kiadványok értékesítéséből A pártokat is be kell jegyeztetni. Ingatlanokat kaphatnak az államtól III: Egyházak: Jogi személyiséggel rendelkeznek. 185 db egyház van Magyarországon Alapító okirathoz 100 fő

aláírása szükséges. Célja csak vallási cél lehet Az egyház belső szabályozását is be kell nyújtani. A történelmi egyházak állami feladatokat is vállalnak és ellátnak > oktatás, egészségügy. Ezért állami dotációt kapnak Nem minden egyház képes erre Laza ügyészségi törvényességi kontroll. IV: Alapítványok: Elkülönített pénzösszeg. Azaz önálló jogalany Az alapítvány alapító okirattal jön létre, hogy az alapító a saját vagyonából elkülönít egy részt. Meghatározza, hogy ezt milyen célra kell fordítani. Utána már nem szólhat bele a működésbe a működést egy 3 tagú testület irányítja > kuratórium. Ez rendelkezik az alapítvánnyal Az alapítvány vagyonát bankszámlán kell vezetni és az alapító okiratban foglalt céllal. Az alapítványoknak 2 fajtája van: • nyílt • zárt A nyílthoz bárki csatlakozhat, azaz befizet az alapítvány számlájára.Zárt, ha nem lehet csatlakozni. Alapítvány

megszűnése:  kimerülés (az elkülönített összeg elfogy)    megvalósul a cél az alapító visszavonja az ügyész keresetére a bíróság törli, törvénytelen működés miatt V: Gazdasági társaságok: A betéti társaság (Bt.) és a közkereseti társaság (Kkt) nem jogi személy Korlátolt felelősségű társaság (Kft.), részvénytársaság (Rt) és az egyesülés (kóperációs társaság) jogi személyek, illetve szövetkezetek, ügyvédi irodák, közjegyzői irodák, költségvetési szervek, minisztériumok, állami szervek, oktatási intézmények is ide tartoznak. Személyiségi jogok: Mindenkinek tartózkodnia kell bizonyos magatartásoktól. Passzív magatartást vár el, tiszteletben kell tartani mások személyiségi jogait. Tilos a hátrányos megkülönböztetés és diszkrimináció, faji, vallási, etnikai, nyelvi alapon. A pozitív diszkriminációt nem zárja ki a jog. Előnyben részesíteni lehet 1) Névjogra vonatkozó szabály:

• Minden ember neve jogi védelem alatt áll, anélkül, hogy regisztrálnák. • Tilos más nevével visszaélni. • Családi név az apa vagy az anya vezetékneve, de tipikusan az apáé szokott lenni. • Ha a nő nem tudja gyermeke apjának nevét, akkor vagy saját családi neve kerül a gyermek születési anyakönyvi kivonatába, vagy elképzelt apát talál ki. • Ifj., Id, Özv, Dr szerepelhet a név előtt • Utónév tekintetében az a szabály, hogy csak 2 lehet. • Gyermek nemének megfelelő nevet kell adni. (Magyar utónév könyv áll rendelkezésre.) • A gyermek neve megváltoztatható 18 éves kor alatt. 18 év felett bárki bármilyen neki tetsző nevet választhat magának külön engedélyek nélkül. Ez 10ezer forint ill. az iratok elkészítése • Nem lehet történelmi személy nevét választani. • Egyedi kérelemre lehet egyéb neveket bejegyeztetni. • A név nem lehet viselőjére sérelmes. • Házasságkötésnél mindkét felet

megnyilatkoztatják. • Álnév, gúnynév, ragadványnév szintén jogvédelem alatt áll. • Irodalmi, tudományos és művészeti életben a saját nevét is csak megkülönböztetett toldással vagy elhagyással használhatja az, akinek a neve azonos egy korábbi pályatársáéval. 10 • Művésznév használata: Maga a művész dönti el, hogy saját nevét nyilvánosságra akarja-e hozni vagy nem. 2) Képmás, hangfelvétel védelme: a) Képmás: Tilos bárki hozzájárulása nélkül a képmását közölni, Mindegy mi a hordozó. A jogszabály nem vár el írásbeli hozzájárulást, aki nyilvánosságra hozta, bizonyítania kell a hozzájárulást. Kivételek:  bűncselekmény miatt körözik  eltűnt és keresik  nyilvános közszereplés b) Hangfelvétel: A jogosult hozzájárulása nélkül a hanganyagát nem lehet megszerezni, nem lehet nyilvánosságra hozni. Pl: lehallgatás > nemzetbiztonsági szolgálat, bírói engedéllyel. Öröklés:

Örökölni kétféleképpen lehet: -Törvényes öröklés: szabályai: Érvényes végrendelet hiányában alkalmazható. Az örökhagyó halálával nyílik meg a hagyaték. A hagyaték azon vagyontárgyak összessége, ami az elhunyt halálának pillanatában a tulajdonában állt. Az öröklésnek végrendelet hiányában meghatározott sorrendje van. 1) Az örökhagyó gyermekei (ha van) egyenlő arányban örökölnek. 2) Ha valamelyik leszármazó hamarabb meghal, mint az örökhagyó, akkor azt kell nézni, hogy annak vannak- e leszármazói. Ha van akkor az elhunyt gyermeke helyett az unokák örökölnek a rájuk eső részből fejenként egyenlő arányban. Ha nincsenek leszármazói az elhunyt leszármazónak, akkor az élő leszármazók örökölnek fejenként egyenlő arányban. 3) Ha az örökhagyónak van élő házastársa vagy bejegyzett élettársa és leszármazói, akkor is a leszármazók örökölnek fejenként egyenlő arányban, a házastárs pedig

haszonélvezeti jogot örököl, azaz használati jogot örököl élete végéig, vagy amíg újabb házasságot nem köt. Másik lehetőség ebben a helyzetben, hogy a gyerekek megvásárolják az özvegyi jogot, azaz egyenlő arányban osztoznak a gyerekek és a házastárs > megváltási jog. 4) Ha az örökhagyó úgy hal meg, hogy nincs leszármazója, csak házastársa, abban az esetben a házastárs örököl mindent, kivéve az ún. „ági” vagyont Ez visszaszáll arra a családi ágra, ahonnan az elhunyt származik. 5) Ha az örökhagyónak nincs se leszármazója, se házastársa, de élnek a szülei, abban az esetben ők örökölnek fele-fele arányban. Ha csak az egyik szülő él, abban az esetben csak az életben maradt szülő örököl, nem pedig az elhunyt szülő élő felmenője. Ilyen esetekben más sávosan kell nézni az örökösöket nem pedig áganként. Az első élő felmenő örököl 6) Ha az örökhagyónak se felmenője, se leszármazója nincs,

akkor örökölnek a testvérek fejenként egyenlő arányban. 7) Ha se leszármazója, se felmenője, sem testvére, abban az esetben az unokatestvér(ek) örökölnek fejenként egyenlő arányban. 8) Ha tényleg nincs senkinek, akkor a Magyar Állam az örökös > szükségképpeni örökös. Nevelt gyerek nem örökölhet. Csak akkor örököl, ha örökbefogadás történik Ennek két formája van: • • Ha a gyermeket a nevükre veszik, akkor csak az örökbefogadó szülő után örököl. Ha nem veszik nevükre a gyermeket, akkor az örökbefogadó szülők után is örököl és a vérszerinti szülők után is. • -Végrendeleti öröklés: szabályai: Kell egy érvényes végrendelet. Ennek formai és tartalmi kellékei vannak. Bármelyik hiányzik, abban az esetben érvénytelen a végrendelet a) Formai kellékek: • Írásba kell foglalni ( ha az elejétől a végéig saját kezűleg van írva, akkor nem szükséges tanú aláírása, amennyiben gépelt

szövegről van szó, abban az esetben 2 tanú aláírása szükséges, ők nem részesülhetnek a végrendeleti juttatásból) • Végrendeletnek kell nevezni az okiratot • Minden oldalt be kell számozni • Ki kell derülnie a keltezésnek, hol és mikor készült • Aláírás • Az örökhagyó olyan nyelven tehet végrendeletet, amilyen nyelven tudott • Rejtjeles végrendelet érvénytelen, abban az esetben is, ha van hozzá jelmagyarázat b) Tartalmi kellékek: • Örökösök pontos megnevezése 11 • • Köteles rész: jogosult a leszármazó, a házastárs, bejegyzett élettárs és a szülő(k). A köteles rész mértéke a törvény örökrész fele Ezt a gyerekek mindenképp megkapják, a hagyaték másik felével az elhunyt azt csinál, amit akar. Kitagadás: Kitagadni csak törvényben meghatározott okból lehet. Ezek az okok: - örökhagyó életére tör - örökös társa életére tör - 5 évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélik - érdemtelen

az örökségre > olyan életmódot folytat. Az örökhagyó annyi végrendeletet készít, amennyit akar. Mindig a legutolsó végrendelet az érvényes. Ha az örökhagyó valamit kifelejt, vagy kihagyja a végrendeletből, akkor a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ha az előtte lévőben szerepel az utolsóból kimaradt, akkor az előző végrendelet azon pontját figyelembe kell venni, amennyiben szerepel benne. Nem tudni, hogy kinek van és kinek nincs végrendelete. Amennyiben ügyvéd írja a végrendeletet, abban az esetben köteles felajánlani, hogy elküldi és tárolják ők is. Ha nincs meg a végrendelet, azt akkor is figyelembe kell venni, be kell bizonyítani, hogy volt, illetve h mi szerepelt benne. Szóbeli végrendelet: Ha az örökhagyó életveszélyben van, akkor jöhet szóba. Eljárás szabályai: Az elhunyt személyi igazolványát és végrendeltét és halotti anyakönyvi kivonatát le kell adni a polgármesteri hivatalba a hagyatéki

leltár előadónak. Az önkormányzat felveszi a hagyatéki leltárt. Minden ingó és ingatlan vagyon Több oldalas formanyomtatvány. Az önkormányzat határozza meg az ingatlanok értékét > adó és értékbizonyítvány. Csak az ingatlanok értékét rögzítik Dolog és tulajdon nyilvántartása: Dolog: - ingó: minden ami nem ingatlan - ingatlan: föld és ami azzal tartósan egybeépült 1855-től van ingatlan nyilvántartás. Minden ingatlant helyrajzi szám alapján tartanak nyilván. A nyilvántartó hatóság a Földhivatal > körzeti vagy megyei Megyénként 6-8 db földhivatal van. A földhivatali nyilvántartás bárki által megtekinthető A földhivatal tulajdoni lapon tartja nyilván az ingatlanokat. Minden ingatlannak van ilyen, amely tartalmazza: 1. Ingatlan adatait: • helyrajzi szám • utca, házszám • alapterülete (m2) • belterületi, külterületi vagy zárt kert • ingatlanművelési ág vagy megnevezés: - szőlő, gyümölcsös, szántó

halastó - garázs, üdülő, nyaraló, présház Külterületi ingatlan esetén fel kell tüntetni az aranykorona értékét (AK). (a föld termékenységének mérőszáma) 2. Tulajdonos adatai: • név • születési hely, idő • anyja neve • szerzés jogcíme: - ajándék - adás-vétel - • időpontja • tulajdoni hányad (törtben) Külföldi nem szerezhet termőföldi tulajdonjogot. 3. Teherlap: • haszonélvezeti jog • jelzálogjog + - elidegenítési (A lakás nem eladható, amíg a tartozás nincs kiegyenlítve.) - terhelési tilalom (további kölcsönt nem vehet fel az ingatlanra) • végrehajtási jog (ráterheli az ingatlanra a tartozást) + - árverés ténye (elárverezik az ingatlant) • perindítás ténye (lehet kérelmezni a bíróságon, hogy a bíróság jegyeztesse fel a perindítványt a földhivataltól) 12 Haszonélvezeti jog: Vagyoni értékű jog, de nem forgalomképes. Valaki más tulajdonában álló dolgot használhat. Mindenkit

megelőzően, így a tulajdonost megelőzően is Határozott időre szól, vagy pedig a jogosult élete végéig > holtig tartó haszonélvezeti jog. Szerződéssel lehet alapítani. Ez a dolog forgalmi értékét csökkenti A haszonélvezeti jog ellenértéke 2 tényezőtől függ: - jogosult életkora - dolog értéke (ingatlan) A dolog fenntartásával járó kiadásokat a haszonélvező, a rendkívüli kiadásokat pedig a tulajdonos állja. Haszonélvezet megszűnésének esetei: - Határozott idő letelte > automatikusan megszűnik Jogosult halála > nem örökölhető A haszonélvezeti jog nem eladható, csak lemondani lehet róla. o ingyen o ellenérték fejében A dolog elpusztul A haszonélvezeti jogot a földhivatalnál bejegyzik. A tulajdonos változása tekintet nélkül fennmarad. Birtok és birtokvédelem: A birtoklás egy ténykérdés. Birtokos fajtái: - jóhiszemű: aki jogszerűen tartja magánál a dolgot. -rosszhiszemű A birtokost megilleti a

birtokvédelem. Mindenkivel szemben, kivéve, akitől jogszerűtlenül szerezte. Birtokvédelem esetei: 1. Jogos önhatalom: ( napon belül gyógyuló sérülésokozást a törvény még tolerálja Arányosnak kell lennie a birtokháborítással. 2. Önkormányzatjegyzőjéhez lehet fordulni Pénzbírsággal jogosult szankcionálni, ha valakit megfosztanak a birtokától. 3. Bíróság: 4. 1 éven túli birtokháborítás esetén már csak ez az 1 lehetőség áll fenn > birtokperek. Szerződésekre vonatkozó szabályok: • • • támogatott tűrt tiltott Támogatott: Amit az állam megenged. 3 szabályozási módja van: 1. Polgári könyvben szabályozza (pl: adás-vétel, ajándékozás, megbízás) 2. Külön törvényben szabályozott szerződések (pl: munkaszerződés, szerencsejáték szerződés) 3. A gyakorlat által kialakított szerződések > van amit az állam elismer, anélkül, hogy jogi szabályozás lenne. (pl: lízingszerződés; Franchise szerződések

>nincs írott joganyag) Tűrt szerződések: Az állam elismeri a szerződések létét, de kikényszeríthetőséget nem biztosít hozzá. Nem lehet bírósághoz fordulni az ilyen szerződések kapcsán. (pl:kártyaadósság, kocsmai hitel) Tiltott szerződések: Amelyek tilos jogügyletek. 3 módon lehet tiltott: • alanyában • tárgyában • tartalmában. Alanyában érvénytelen: A szerződés alanyai a szerződő felek. Lehetséges, hogy valaki nem köthet meg bizonyos szerződéseket. Tárgyában érvénytelen: A szerződés tárgya egy dolog vagy szolgáltatás. Vannak szerződések, amelyeknél dolgot nem lehet állítani tárgyként (pl.: fodrász) Adás-vételi szerződés tárgya nem lehet ember Tartalmában jogellenes: Jogok és kötelezettségek rendszere, ez tartalmaz jogellenes rendelkezést. 13 Szerződések megkötése: Akarati elv érvényesül. - Diszpozitív szabályok: A jog megad egy normát, de attól a felek közös megegyezés alapján

eltérhetnek. - Kongens jogszabály: nem lehet eltérni a feleknek. - Akarati elv: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létrejött jogügylet. 1. Az egyik fél tesz egy ajánlatot 2. Ha valaki nem fogadja el az ajánlatot, ellenajánlatot is lehet tenni, általában a vevő részről. Ajánlati kötöttség addig áll fenn, amíg vissza nem vonják, vagy ameddig a meghatározott idő le nem telik. Szóbeli ajánlatnál, amíg a választ várhatja Amennyiben az ajánlat elfogadásra kerül, akkor jöhet létre a szerződés. A szerződés köti a feleket, kötő erővel bír. Kötelezettséget eredményez a fél számára Általános szerződési feltételek: Eltér az ajánlat – ellenajánlattól. Az egyik fél kidolgozza a szerződés szövegét és a másik fél nem tud ellenajánlatot tenni. Vagy elfogadja, vagy nem jön létre a szerződés. A másik félnek nincs szerződésalapító joga. Szerződés kötésének módjai: 1.Szóban: Ez a

fő szabály Szóban elegendő amennyiben nincs írásba foglalási kötelezettség. 2.Írásban megkötött: A jogszabály mindig kimondja, ha a szerződés írásba foglalási kötelezettséggel jár. Ezen fel kell tüntetni a szerződő felek adatait és minden lényeges adatot és elemet. Keltezés, aláírás. A szerződő felek leírják és aláírják a szerződést Általában 2 tanura is szükség van. Ügyvédi ellenjegyzéshez kötött: Társadalmi szerződések. Közjegyzői okiratba foglalt szerződés: Közjegyző készíti és záradékolja a szerződést. 1. Ráutaló magatartással: Sem írásbeli alap nincs, sem szóban nincs megegyezés. A felek magatartása hoz létre szerződéses helyzetet.Minden lényeges kérdésben összhangra kell jutniuk a szerződő feleknek. Szerződések érvénytelensége: Már megkötött szerződések. • semmis szerződés • megtámadható szerződés 1. Semmis szerződés: a) Cselekvőképtelen által kötött szerződés az

semmisnek tekintendő. b) Jogszabályba ütköző szerződés is semmis. c) Részlegesen érvénytelen: Egy pontja érvénytelen, az nem hat a többi részre. d) Jó erkölcsbe ütköző szerződés e) Színlelt jogügylet: A felek szerződési szándéka más jogügyletre irányul, mint az általuk megkötött szerződés és a színlelt ügylettel palástolják a valódi szándékukat. 2. Megtámadhatósági okok: a) Kényszer, fenyegetés:  kényszer: Közvetlen hátrány kilátásba helyezése.  fenyegetés: Távolabbi hátrány kilátásba helyezése b) Ha valaki tévedésben volt: Csak akkor támadható, ha ezt a másik fél okozta illetve felismerhette és lényeges körülményekre vonatkozott. c) Jogi kérdésben való tévedés: Csak akkor elfogadható, ha munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves felvilágosítást adott. d) Feltűnő értékaránytalanság: A szerződéseknek bizonyos

ár-érték aránynak meg kell felelnie. Akkor lehet ettől eltérni, ha valakit az ajándékozás szándékához vezet. Amennyiben nincs ilyen jellegű szándék, az megtámadható. Feltűnő értékarányú szerződés, ha 50% tól magasabb arányban eredményez hasznot Jogkövetelmények: 1. Semmisség esetében: Bárki, határidő nélkül kifogásolhatja. Nincs elévülés Ha a bíróság megállapítja, hogy egy szerződés semmis, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani. Olyan helyzetet kell teremteni, mint ami a szerződéskötés előtt volt. Ha már nem lehet rekonstruálni, akkor pénzügyi helyettesítéssel lehet rávenni a másik felet. 2. Megtámadhatóság esetén: 1 éven belül lehet a szerződést megtámadni. A szerződő fél támadhat > másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal. Ha ez nem vezet eredményre, akkor haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. Az eredményesen megtámadott szerződés is érvénytelen 14

Szerződésbiztosító mellékkötelezettségek Jellemzője: Alapszerződéshez, jogügyletekhez kapcsolódik, hogy annak teljesítését elősegítse. Önállóan nem létező ügylettípusok Mindig kapcsolódnak más szerződéshez 1. Foglaló: Adás-vételi szerződéshez kapcsolódik, annak a biztosítása. Tipikusan lakás vagy más ingatlan vásárlásánál fordul elő. A foglalót a szerződés megkötésekor adják a kötelezettség vállalás jeléül. Külön foglaló okirat nincs. A szerződésbe kell beleírni, hogy a vételár mely része tekintendő foglalónak. A foglaló általában a vételár 10-20%-a Túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. Ha annak felróhatóan hiúsul meg a szerződés, aki a foglalót adta, akkor az elveszíti, ha annak, aki kapta, az kétszeresen köteles visszafizetni. A foglaló összege beszámít a vételárba. Foglaló és vételár előleg közötti különbség: Mindkettő beleszámít a vételárba. Az előleg a

szerződés meghiúsulása esetén felróhatóságtól függetlenül visszajár. Ha egyik félnek sem felróható a szerződés meghiúsulása, akkor a foglaló visszajár. 2. Kötbér: Kötelem, kötelmi jog. Szerződésbiztosító mellékkötelezettség. Fajtái: a) Késedelmi kötbér: A szerződő fél azt vállalja, hogy ha határidőben nem teljesít, bizonyos fix összeget fog fizetni a késedelem minden napjára. Kötbér után kamatot kikötni tilos! Adás-vétellel kapcsolatos. b) Hibás teljesítési kötbér: Szállítási, fuvarozási szerződésekhez kapcsolódik. Lényege: a szerződésben a felek , ha ilyen típusú kötbért kötnek ki, akkora megrendelő teljesítést is illetve kötbért is követelhet. A szerződésben meg kell határozni a dolog mennyiségét és minőségét. Tipikus itt az elállási jog kikötése, ha hibás teljesítés miatt érdekmúlás is felmerül. Ilyen esetben a kötbért X összegben kell meghatározni c) Meghiúsulási kötbér: A

teljesítés elmaradása esetén a megrendelő csak e kötbért követelheti, a teljesítést nem. Mértéke magasabb, mint a hibás teljesítési kötbér Szállítási, fuvarozási szerződésekhez kapcsolódik. 3. Kezesség: Kölcsönhöz kapcsolódik. Mindegy milyen kölcsön vagy hitel két alanya van: egy hitelező, egy adós. A hitelező szempontjából az adós vagyona nem nyújt elég biztosítékot. A kezes arra vállal felelősséget, hogy ha az adós nem fizet, ő maga fog az adós helyett teljesíteni. A kezest semmilyen juttatás nem illeti meg azért, hogy kezességet vállalt. Vannak jogügyletek, amikor több kezesre van szükség Ilyenkor a kezesség 2 típusú lehet: a) Sortartó kezesség: a hitelező sorban tudja érvényesíteni igényeit. Először adós, majd kezes1, kezes2, kezes3stb. A kezes, ha az adósságot kiegyenlítette a hitelező helyébe lép és ő követelheti az adóstól az általa megfizetett összeget. b) Készfizető kezesség: Az adós és a

kezesek együtt perelhetők. Csak akkor áll fenn ha: - a felek kifejezetten így állapodnak meg - a bank vállal kezességet 4. Zálog: Zálogjog szabályai: Szerződésbiztosító mellékkötelezettség. Minden esetben kölcsönügylet biztosítéka. a) Jelzálog: Alapügylet hitelezője = a zálog jogosultja. Adós = zálogkötelezett. Zálogtárgy, tipikusan ingatlan. Lényege: Ha az adós nem fizeti a kölcsön törlesztő részleteit, akkor a hitelező azt felmondja és a zálogtárgyból, annak értékesítése útján közvetlenül érvényesíti követeléseit. A zálogtárgyat elárverezi, a befolyt összegből levonja a fennmaradó adósságot és a felmerülő összes költséget. A zálogtárgyat nem veheti birtokba a zálogjogosult. Csak árverezésen lehet értékesíteni. b) Kézi zálog: Zálogház. A zálogtárgy átadásra kerül, de a jogosult azt nem használhatja Ha a kölcsön nem kerül visszafizetésre, árverési úton lehet azt értékesíteni 5.

Szavatosság: 15 Kellékszavatosság. A kötelezett felel azért, hogy az általa szolgáltatott dolog megfelel a szerződésben és a jogszabályokban előírtaknak. Hibás teljesítéshez kapcsolódik. Van teljesítés, de nem jó Határidőkkel rendelkezik Élelmiszerszavatosság: feltüntetett idő. Lábbeli, ruházati termékek: 1év szavatosság, fél évvel hosszabbítható, ha a vevő bebizonyítja, hogy a használat kezdete nem a vásárlás időpontja. Épületszavatosság: 10 év. A bizonyítás a fogyasztót terheli. A jogszabály abból indul ki, hogy az eladó hibátlanul teljesített, a vevőnek kell bizonyítani, hogy rendeltetésszerű használat alatt hibásodott meg a termék. Érvényesítés: - csere - árleszállítás - kijavítás - kártérítés, ha azzal összefüggésben kár keletkezett 6. Jótállás = garancia: Eltér a szavatosságtól, nem szerződésbiztosító mellékkötelezettség. Hibás teljesítéshez kapcsolódik. A jogszabály abból indul

ki, hogy a kötelezett hibás dolgot adott el, neki kell bebizonyítania, hogy a dolog hibátlan volt