Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog B tételek, 2004

Gazdasági jog B tételek - 2004 B/1. AZ ÁLLAM FOGALMA, FUNKCIÓI Tk. 10-11o Def.: Az Állam a társadalom egészétől elkülönült, intézményesült közhatalom Bizonyos értelemben tehát a társadalom hivatalos képviselőjének mondható, melynek rendeltetése a társadalom irányítása. A 3 legfontosabb állami funkció és a hozzá kapcsolódó szervtípusok a következők: 1. Döntéshozatal – törvényhozás: a társadalom egészét érintő érintő, a társadalom irányítását megvalósító döntések meghozatala és jogi formába öntése. 2. Döntések végrehajtása – végrehajtás: a meghozott döntések érvényesítése tartozik ide. 3. Vitás ügyek eldöntése – igazságszolgáltatás: társadalom tagjai között kialakuló viták rendezése; elkövetezz bűncselekmények megbüntetése (büntetés kiszabás ill. a meghozott határozatok kikényszerítése) B/2. A JOGÁLLAM FOGALMA Tk. 67 o A jogállam más néven „alkotmányos állam”. 2

legfőbb jellemvonása. A jogállam 1. A jogállam olyan állam, mely csupán korlátozott hatalommal rendelkezik a társadalommal szemben 2. A jogállam olyan állam, amely fölépítésében a hatalom megosztásának elvét, szuverenitását tekintve pedig a népszuverenitás doktrináját követi. Mindkét szempontból a premodern , feudális-abszolutisztikus állam „ellentétje”, melynek hatalma mindenre kiterjed, szuverenitását nem a néptől eredezteti. B/3. ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Tk. 68-69 o Az alkotmány és az alkotmányosság szoros kapcsolatban állnak ugyan egymással, de nem szinonim fogalmak, valamint létezhet alkotmányos állam anélkül, hogy legyen írott alkotmánya, pl. a brit állam A szovjet államnak ellenben például volt alkotmánya, mégsem volt alkotmányos állam. Az alkotmány Az alkotmány alaptörvény. Tartalma: az állami berendezkedés alapvető szabályait , illetve az állam és az állampolgár viszonyának elveit rögzíti.

Formailag: megalkotása-módosítása minősített többséghez vagy népszavazáshoz kötött, illetve a jogrend esetleg megváltoztathatatlannak minősítheti szabályait. Az alkotmány leíró fogalom. Hogy egy államnak van-e alkotmánya ténykérdés Az alkotmányosság ezzel szemben normatív fogalom, tehát hogy egy állam alkotmányos-e, az értékítéletet fejez ki. Alkotmányosság - Az alkotmányosság bizonyos, az állam és a társadalom viszonyával, ill. az álla felépítésének milyenségével szemben támasztott követelmények összessége. - Ezek (lsd. fent): az állam korlátozott hatalommal rendelkezzen csak, hatalommegosztás érvényesüljön, hatalmának forrása a népszuverenitás legyen. - Az alkotmányosság a polgári átalakulás eredménye. B/4. ÁLLAMI SZUVERENITÁS – NÉPSZUVERENITÁS Tk. 61-63o, 73 – 76o SZUVERENITÁS A szűkebb értelemben vett szuverenitás az államnak mint döntési centrumnak jogilag korlátozhatatlan döntési

jogosultsága, ez modern jelenség. Két oldala: belső és külső A szuverenitás belső oldala: az állam teljhatalmát jelenti: azt, h. az adott állam területén élő lakósságra nézve az állam a legfőbb hatalmat gyakorolja. Összetevők: • Állam a legfőbb hatalom, jogilag nincs alárendelve más állami v. egyéb hatalomnak: önállóan hozza meg alkotmányt, alakítja államszervezetet és jogrendszert. • Állam belső szuverenitása egyetemes: hatalma kiterjed egész lakósságra + vmennyi szervezetre. • Hatalom teljességével rendelkezik = n incsenek az államhatalom alól elvileg és abszolút mértékben mentes területek. • Állam belső szuverenitása kizárólagos: állami kérdések eldöntésének/közhatalom gyakorlásának monopóliumával rendelkezik. Kizárólagosan alkot és alkalmaz jogot, gyakorol legitim erőszakot. • Belső szuverenitás egységes: szervei nem külön-külön gyakorolhatják szuverén hatalmat. Szuverenitás külső oldala:

az álla függetlenségét és önrendelkezését fejezi ki, azaz nem áll fölötte más, számára kötelező előírások kibocsátására képes hatalom. Teljes nemzetközi jogképességgel rendelkezik, nemzetközi életben más államokkal egyenlő jogokat élvez stb. A szuverenitás külső és belső oldala szorosan összefügg: egyik sem létezhet a másik nélkül. NÉPSZUVERENITÁS A népszuverenitás elmélete a 18. század 2 felében, Franciaországban alakult ki Arra a kérdésre keres választ, hogy mi az állami hatalom szuverenitásának forrása. Az elmélet szerint a hatalom gyakorlója hatalmát nem például örökölte, Istentől kapta, vagy vmilyen különös képességének köszönheti, hanem a nép akarata ruházta rá a szuverenitást. Az emberek eszerint azért engedelmeskednek a törvényeknek, mert közvetlenül, vagy képviselőjük útján maguk hozták meg azokat. B/5. UNITÁRIUS ÉS FÖDERATÍV ÁLLAM ÁLLAMKAPCSOLATOK Tk. 121 – 124 o Egyszerű

vagy unitárius állam Olyan állam, melyben a legfelső hatalom egységes legfelső állami szervezet kezében összpontosul. Az unitárius állam területén tehát nincsenek önálló államisággal bíró, a központi szervekkel az állami hatalmat megosztó szervezetek. Ez azt jelenti, hogy például a helyi és területi önkormányzatok nem rendelkeznek a szuverenitás semmiféle vonásával, nincsen pl. önálló hatáskörét megállapító alkotmánya, hanem köteles végrehajtani a központi államhatalom jogszabályait. Ilyen Magyarország. Összetett vagy föderális állam Több állam által létrehozott új állam, amelyben azonban a tagállamok államisága nem szűnik meg. A föderációt alkotó egyes államok saját alkotmánnyal rendelkeznek, területükön állami feladatokat saját állami szerveik segítségével valósítják meg. A szövetségi állam alkotmánya meghatározza a s zövetség szerveit és hatásköreit; a s zövetségi hatáskörök területén

a szövetség élvez szuverenitást, tehát tképpen étfajta szuverén állami szervezet működik egymás mellett ill. egymás alatt, határozottan elválasztott hatáskörökkel Jellemzők: • Szuverenitás élvez a szövetségi állam • Államisággal rendelkeznek a tagállamok is • A hatáskörök meg vannak osztva. A szövetségi alkotmányban rögzítve vannak a szövetségi állam és a tagállamok jogkörei. • Törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató szervek működnek minta szövegségi államokban, mind a tagállamokban. • A szövetségi állam törvényhozó szerve általában kétkamarás. • Tagállamok alkotmányai, törvényei és egyéb rendeletei nem tartalmazhatnak a szövetségi szabályozással ellentétes előírásokat. Ha mégis sértik azt, akkor a szövetségi jogszabály érvényesül. • A tagállamok állampolgárai egyben a szövetség állampolgárai is. Föderatív Állam az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Svájc.

Államkapcsolatok Államszövetség v. konf öderáció: 2 v t öbb állam állandó szövetsége, új szövetségi állam létrehozatala nélkül. Vmilyen közös cél érdekében, szerződés alapján működnek együtt Nincs valóságos központi hatalom, laza jellegű összetartozás, delegációk egyeztetnek. Perszonálúnió: szuverén államok közötti kapcsolat a közös államfő – többnyire monarcha – személyében testesül meg. A kapcsolat erőssége az államfő jogköreitől függ Reálúnió: Közös államfő mellett egyes közös állami szervek is összekapcsolják – például hadügy, külügy, pénzügy. Ez a perszonálúniónál szorosabb kapcsolat B/6. KÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA A közvetlen demokrácia a demokrácia eredeti formája: állampolgárok személyesen vesznek részt a közügyek vitelében és a jogalkotásban. Modern korszakban kivételes intézménynek számít, két alapvető formája lehetséges. 1, Népszavazás (más

néven referendum v. plebiszcitum) Kötelező népszavazás: 200 000 választópolgár kezdeményezése szükséges; az eredményes népszavazás döntése az országgyűlésre nézve kötelező. Fakultatív népszavazás: 100 000 választópolgár v. köz társasági elnök v kor mány v országgyűlési képviselők 1/3-akezdeményezése alapján országgyűlés népszavazást rendelhet el. Véleménynyilvánításról van szó, eredmény nem kötelezi országgyűlést 2, Nép kezdeményezés (iniciatíva) Legalább 50 000 választópolgár kezdeményezésére; országgyűlésnek 3 hónapon belül napirendre kell tűznie a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. Képviseleti demokrácia A nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat és alkotja a törvényeket. A modern demokráciának ez a meghatározó típusa. B/7. AZ EMBERI (ÁLLAMPOLGÁRI) JOGOK FOGALMA Tk. 69-70o Két fogalmat gyakran szinonim fogalmakként használják, pedig igazából

nem azok. Emberi jogok: emberrel veleszületett, szent és sérthetetlen jogosítványai az államhatalom korlátlanságával szemben. Tehát negatív jogokat tartalmaz (az állam mibe NEM szólhat bele) Minden embert megilletnek az adott állam területén. Állampolgári jogok: az állam által polgárai számára biztosított, jogi normákba foglalt jogosítványok. Tehát nem eszmei fogalom, hanem jogi, és pozitív jogokat foglal magába Csak az állampolgárokat illetik meg. B/8. AZ EMBERI (ÁLAMPOLGÁRI) JOGOK FŐBB CSOPORTJAI Tk. 70-72o 1. A személyes szabadságjogok: Körülírják a polgár magánéletének területét és meghatározzák, h. az állami szervek milyen feltételek mellett avatkozhatnak csak be ebbe a körbe. Például: személyi szabadság és sérthetetlenség, magánlakás sérthetetlensége, levéltitok, magántitok sérthetetlensége, személyes adatok védelméhez való jog. 2. Politikai szabadságjogok: Nem csak arra irányulnak, h az állam ne

szóljon bele a magánszférába, hanem arra is, hogy az egyén viszont beleszólhasson a közhatalom tevékenységébe. A politikai szabadságjogokat kollektív szabadságjogoknak is nevezzük, mivel a nyilvános politikai akaratképzést szolgálják. Ide tartoznak a szólásé sajtószabadság (véleménynyilvánítás szabadsága), egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti- és vallásszabadság. 3. Gazdasági-szociális-kulturális jogok: Ezek 1-2-vel ellentétben az ún „ második generációs” szabadságjogokhoz tartoznak. Ezek megvalósulásához az állam pozitívaktív szerepvállalására van szükség Ide tartoznak a munkához való jog, pihenéshez való jog, egészségvédelemhez való jog, szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. A gazdasági alkotmányosság doktrináját is ide soroljuk (többek közt vállalkozási jogot és versenyszabadságot garantál). 4. Egyenjogúság: az emberek jogszabályok előtti egyenlőségét jelenti Az

állam területén tartózkodó minden embernek biztosítani kell az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vélemény, nemzeti/társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel) nélkül. A törvény szigorúan bünteti az említettek szerinti bármilyen megkülönböztetést. 5. „Harmadik generációs” jogok: Olyan emberi jogok, melyek egy magasabb életminőség megteremtését hivatottak előmozdítani. Például ilyenek a környezethez való jog, a betegjogok és a fogyatékosak jogai. B/9. ÁLLAMTERÜLET ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Tk. 64-67o Államterületnek azt a f öldrajzilag körülhatárolható területet evezzük, amelyre az állam főhatalma kiterjed. Az állam területi főhatalmának van pozitív (állam területén tartózkodó személyeknek be kell tartania állam jogszabályait) és negatív (állam területéről minden idegen állam hatalma ki

van zárva) összetevője is. Előbbit a területi felségjog teljességének, utóbbit kizárólagosságnak hívjuk. A területi felségjog korlátai a következők: 1) A nemzetközi jogi szolgalom (köteles eltűrni, h. egy meghatározott másik állam vmit tegyen az állam területén) 2)A nemzetközi jogi szomszédjog (ne sértse szomszédos államok érdekeit) 3)A békés áthaladás joga (tengerpart, nemzetközi folyó) 4)Idegen álam számára diplomáciai képviselet létesítésének és működésének engedélyezése az állam adott területén. Az államterület összetevői között megkülönböztetjük a szárazföldi, vízi és légi (állam területe feletti légtér) összetevőket, valamint az úszó és lebegő államterületet. Az állampolgárság jogi értelemben egy fizikai személy és az állam között fönnálló határozatlan idejű jogviszony, mely értelmében egymással szemben jogok illetik meg illetve kötelezettségek terhelik a feleket. A magyar

állampolgárság keletkezésének módjai: • születéssel: elsődlegesen leszármazás elve szerint mindenki, akinek legalább az egyik szülője magyar; másodlagosan területi elv szerint: itt született hontalan gyermek vagy ismeretlen szülőktől származó itt talált gyermek. • Honosítás és visszahonosítás: kérelem alapján • Családjogi tények elismerésével A magyar állampolgárság megszűnése: • Lemondással: külföldön lakó magyar állampolgár kérelmére. • Visszavonással: a h onosítással szerzett magyar állampolgárság esetén lehetséges, ha az illető külföldön él és valamilyen jogszabályt megszegett, pl. valótlan adatokat közölt, és 10 évnél nem régebben magyar állampolgár. Kettős vagy többes állampolgárság: • Születéssel: különböző állampolgárságú szülők gyermekeként. • Honosítással B/10. KORMÁNYFORMÁK 1. Parlamentáris államforma (monarchia v köztársaság) - Az államfő alkotmányos

hatásköre formális-protokolláris jellegű, politikai felelőssége nincsen, hiszen az államfői hatáskörök gyakorlása miniszteri ellenjegyzéshez kötött. A parlament hatásköre viszont jóformán korlátlan. A parlamentben a többséget szerző párt(ok) alakíthat(nak) kormányt. A kormány politikailag felelős a parlamentnek A kormánypolitika meghatározásában a kormányfő játszik meghatározó szerepet. Megkülönböztetjük a többségelvű parlamentáris rendszert (Westminster-modell), mely a kétpártrendszerhez fűződik, így a győztes párt valóban megszerzi a többséget és így egyedül kormányoz, és a konszenzuális – tehát közmegegyezésen alapuló – kormányzati formát, mely többpártrendszeren alapul, és így nem egyetlen párt alapít kormányt. Ez gyakran kormányválságokhoz vezet. A kormány stabilitását elősegíti a konstruktív bizalmatlansági eljárás rendszere, mely értelmében bizalmatlansági eljárással csak akkor

buktatható meg a kormány, ha a parlament az új kormányfő személyéről is dönt. 2. Prezidenciális kormányforma - Az államfő és a kormányfő személy azonos. Az elnök kiemelkedően széles jogosítványrendszerrel, következésképp rendkívül nagy hatalommal rendelkezik. A végrehajtó hatalom az elnök kezében van. A kormány a minisztériumokat vezető államtitkárokból, az elnök személyes tanácsadóiból álló testület. USA: törvényhozó hatalom a kétkamarás (szenátusból és képviselőházból álló) kongresszusé. Az Egyesült Államok prezidenciális berendezkedése a h atalmi ágakat legkövetkezetesebben választja el. Az elnök nagyfokú hatalma ellenére nem fenyegeti az USA-ban veszély a demokráciát. Ok: hatalom decentralizáltsága, újraválaszthatóság korlátozottsága, erős nyilvánosság, fejlett politikai kultúra stb. 3. Direktoriális- kollegiális kormányforma - Kizárólag a Svájcra jellemző. Kormányzati funkciók

ellátásához 2 szerv működik közre: Szövetségi Gyűlés és Szövetségi Tanács. Szövetségi Gyűlés: kétkamarás parlament, kantonok választott küldöttjeiből áll. Szövetségi Tanács a végrehajtó hatalom kollektív szerve, a voltaképpeni kormány; 4 évig nem buktatható meg, nem felel a „ parlamentnek”. Tagjai gyakran különböző politikai irányzathoz tartoznak. Nincsen önálló államfő. Az államfői funkciók 2 szerv között oszlanak meg, államfői feladatokat rotációban a Szövetségi Tanács évente más-más tagja látja el. B/11. AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA ÉS EGYENSÚLYA Tk 73 – 74.o A hatalommegosztás elmélete a 18. század első feléből származó francia elmélet Arra a kérdésre keres választ, hogy hogyan kerülhető el a zsarnokság. Abból indul ki, hogy a zsarnokság oka, hogy minden hatalom egy kézben összpontosul, azaz pl. az abszolutista uralkodó uralma azért fajulhat önkényuralommá, mert ő a legfőbb

döntéshozó, ő hajtja végre saját döntéseit, ő minden jogvita (saját döntése elleni panaszok) legfőbb bírája. A hatalommegosztás tételei: 1)Az alkotmány különböző személyekre és testületekre ruházza a törvényhozó, a végrehajtó, és az igazságszolgáltató-bírói hatalmat. 2)A hatalmi ágak autonómak és egymás mellé (nem alá-, fölé) vannak rendelve. Egyik sem felelős a másiknak. 3)Egyik hatalmi ág sem gyakorolhatja az alkotmány által a másik hatalmi ágra ruházott hatalmat. 4)Az igazságszolgáltatói-bírói hatalom a politikai befolyástól mentesen működik, a bírák tartósan gyakorolják hivatalukat. A hatalommegosztás és a népszuverenitás elmélete között ellentmondás van: előbbi hatalom megosztását mondja ki, utóbbiból viszont a hatalom egysége következik. A hatalom centrumát ugyanis szükségszerűen a népakaratot kifejező törvényhozó szerv képezi: ennek alárendelten működik mind a végrehajtó, mind az

igazságszolgáltató szerv. Az elvi ellentmondás dacára a k ét elv az alkotmányos-liberális demokráciákban összebékíthető. Az államszervezet fölépítésében ugyanis a hatalommegosztás mutatkozik, hiszen a h atalmi ágak rendelkeznek jogosítványokkal a m ásik két ág hatalmának korlátozására. A hatalom forrását tekintve mindeközben a népszuverenitás érvényesül B/12. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS JOGÁLLÁSA Tk 85 – 91.o A magyar választórendszer demokratikus, hiszen teljesül a 4 követelmény: 1. a választójog általánossága, azaz a „természetes kizáró okokon” – elmebetegségen és társadalomellenes magatartáson – túl valamennyi nagykorú állampolgárnak szavazati joga van. 2. A választójog egyenlősége, választójogosultak mind egyenértékű szavazattal rendelkeznek. Mindenkinek 2 s zavazata van, egy az egyéni választókerületek jelöltjeire, egy pedig a területi pártlistára. 3. A szavazás közvetlensége:

választójogosultak közvetlenül a jelöltekre adhatják le szavazataikat. 4. A szavazás titkossága érvényesül, tekintve hogy a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül szavazhatunk. Az országgyűlési képviselők összlétszáma 386 fő, közülük 176-an egyéni választókerületekből, 152-en területi listáról, 58-an pedig országos listáról jutnak mandátumhoz. Mindannyian azonos jogállást élveznek Az országgyűlés főbb hatáskörei a következők: I. Az ogy legjelentősebb funkciója a törvényhozás és az alkotmányozás Mindkét jog kizárólagosan az o.gy-t illeti meg Törvényt egyszerű többséggel, alkotmány 2/3-os többséggel, bizonyos kitüntetett törvényeket minősített többséggel (jelenlévők 2/3-a) lehet hozni. II. Kormányzati rendszer létrehozásával és irányításával kapcsolatos hatáskörök Az o.gy választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az

országgyűlési biztosokat, az állami számvevőszék elnökét és alelnökét, a legfelső bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A miniszterelnök megválasztásán kívül mindegyik elkülönül a parlamenti ciklustól. Az ogy hatáskörébe tartozik a minisztériumok létesítése is. Az ogy dönt továbbá az állam területi tagozódásáról és feloszthatja az alkotmánnyal ellenes működésű helyi képviselő testületet. III. Ellenőrzés: Az ogy bizalmat szavaz a kormánynak, a parlamenti ellenőrzéssel viszont a kormány parlament előtti felelőssége valósul meg. Eszközei: a parlament plenáris ülése: kormány beszámolásra köteles, melyről o.gy dönt Ogy tagjai interpellációt illetve kérdést intézhetnek kormányhoz; a bizottsági rendszer; a számvevőszék és az országgyűlési biztos. IV. Külügy és hadügy kérdései Nemzetközi szerződések megkötése, hadiállapot kinyilvánítása, békekötés kérdése, rendkívüli állapot és

szükségállapot kinyilvánítása. V. Egyéb hatáskörök Közkegyelem, népszavazással és nép kezdeményezéssel kapcsolatos jogosítványok, saját maga számára egyéb feladatokat állapíthat meg. B/13. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEI Tk 85 – 91. o /nem teljesen értem, h. ebbe a tételbe igazából mi tartozna/ Bizottsági rendszer: A parlament ellenőrző funkciójának érdekében. Léteznek állandó és kifejezetten vizsgálati céllal létrehozott ad hoc bizottságok. A kormány érintett tagja kötelez megjelenni a bizottsági ülésen, és fölvilágosítást adni. Állami Számvevőszék: az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a k öltségvetési javaslat megalapozottságát, a f ölhasználás szükségességét és célszerűségét, a költségvetés fölhasználásának törvényességét, ellenőrzi az állami tulajdonban lévő vállalatokat stb. Jelentésben tájékoztatja az

országgyűlést, a jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman): Az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja. Bárki fordulhat hozzá, akit saját megítélése szerint sérelem ért vagy ennek közvetlen veszélye áll fönn. Létezik továbbá két „szakombudsman”: a nemzetközi és etnikai kisebbségi jogok biztosa, és az adatvédelmi biztos. B/14. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A MAGYAR ÁLLAMJOGBAN Tk 94 – 95. o A magyar köztársasági elnök ún. középerős jogosítványokat élvez Formálisan az államfő, de nem a végrehajtó hatalom feje tehát, hanem főképp reprezentatív funkciókat lát el. A köztársasági elnök funkciói: (1) A nemzet egységét fejezi ki: Formálisan az állam csúcsán áll, így képviseli a magyar köztársaságot mint állami egységet. (2) Az államszervezet demokratikus őreként alkotmányvédő funkciót lát el. Jogkörei

gyakorlásával, politikai döntéseivel az állam alkotmányos működését is elősegíti. (3) Ő a fegyveres erők főparancsnoka: ez alkotmányjogi jogállást jelent, tehát nem a honvédségben viselt rangot. Főparancsnokként kizárólag személyügyi és reprezentatív funkciókat gyakorol. A köztársasági elnöki megbízatás választással jön létre: a parlament választja 5 évre, három fordulós választással (első két fordulóban 2/3-os, harmadik fordulóban egyszerű többség kell). Köztársasági elnök 35. életévét betöltött választójogosult állampolgár lehet A köztársasági elnök föladat- és hatáskörei 1. Miniszteri ellenjegyzéshez kötött hatáskörök: o Nemzetközi szerződések kötése o Nagykövetek megbízása és fogadása o Állami tisztviselők kinevezése és fölmentése (államtitkárok, Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, egyetemi tanárok és rektorok, tábornokok) o Címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása o

Egyéni kegyelem gyakorlása o Állampolgári ügyekben való döntés 2. Nem miniszteri ellenjegyzéshez kötött hatáskörök: o Ő írja ki a választásokat majd összehívja az alakuló gyűlést o Részt vehet és felszólalhat a plenáris ülésen és a bizottságokban o Szűk körben feloszthatja az országgyűlést ( pl. ha ogy 1 évben 4szer megvonta a bizalmat a kormánytól, ill. amennyiben 40 napon belül nem választják meg a miniszterelnököt, melyek a közt. Elnök javasolt) o Törvénykezdeményezési joggal rendelkezik és kihirdeti a törvényeket o Törvényt megfontolásra visszaküldhet az országgyűlésnek o Ha kihirdetendő törvényt alkotmányellenesnek látja kikérheti az alkotmánybíróság véleményét. o Az országgyűlés akadályoztatása esetén: hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot kihirdetés + Honvédi Tanács létrehozása, szükségállapot kihirdetése o Kormányalakításkor javaslatot tesz a m iniszterelnök személyére

(egyeztet a parlamenti erőkkel!) o A miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a minisztereket. o Ő tűzi ki az önkormányzati választásokat, dönt városi cím adományozásáról stb. o Népszavazást kezdeményezhet, kitűzi annak időpontját. B/15. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A MAGYAR ÁLLAMJOGBAN Tk. 91 – 93o Az alkotmánybíróság a rendes bírósági rendszertől független állami szerv. Tizenegy tagját 9 évre választják, feladatuk, hogy az alkotmányosság fölött őrködjenek. Az alkotmánybíróság hatáskörei: 1. Előzetes normakontroll: már elfogadott de még nem kihirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát jelenti. Kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti. Elfogadás előtt álló törvény esetén az országgyűlés is Ha alkotmányellenességet állapít meg, akkor a köztársasági elnök mindaddig nem hirdeti ki, amíg az országgyűlés meg nem szűnteti az alkotmányellenességet. 2. Utólagos

normakontroll: már hatályban lévő jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát jelenti. Utólagos normakontrollt bárki indítványozhat Az alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti. 3. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütköző voltának ellenőrzése: a nemzetközi joggal való inkompatibilitás vizsgálata. 4. Alkotmányjogi panasz: Az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az alkotmánybírósághoz, akinek jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségei (már) nincsenek. Az utólagos normakontroll szabályai szerint járnak ilyenkor el. 5. Jogalkotó feladat elmulasztása miatti alkotmányosságellenesség vizsgálata Hivatalból vagy bárki indítványára. Ha ilyet állapítanak meg, akkor az elmulasztás elkövető szerv köteles jogalkotói feladatának megjelölt határidőn belül

eleget tenni. 6. Hatásköri összeütközések megszüntetése: Ha állami szervek közt (bíróságok kivételével!), önkormányzatok közt, illetve állami szervek és önkormányzatok közt hatásköri összeütközés támad, e szervek indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Ekkor az alkotmánybíróság megállapítja, melyik szervnek van hatásköre az adott feladat ellátására. 7. Alkotmányértelmezés: Konkrét eljárásokon kívül is joga van az alkotmánybíróságnak az absztrakt alkotmányértelmezéshez, többnyire valaki indítványára teszi ezt. Az alkotmánybíróság értelmező határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. 8. Egyéb hatáskörök: pl köztársasági elnök esetleges felelősségre vonása, önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskör, népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos hatáskör. B/16. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSAI Tk. 91o Az állampolgári jogok országgyűlési

biztosának (ombudsman) föladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja és kivizsgáltassa, és orvoslatuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Ily módon az országgyűlés ellenőrzésében vesz részt Eljárhat • Hivatalból, vagy • Kezdeményezésre. Az fordulhat hozzá, akit saját megítélése szerint alkotmányos jogaiban sérelem (pl. valamely hatóság eljárása, határozata, intézkedése vagy annak elmulasztása folytán) érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, föltéve, h. e gyéb jogorvoslati lehetőségei (már) nincsenek. - A biztos eljárása független, azaz döntését kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozza. - A megtámadott intézmény együttműködésre köteles. Létezik még 2 „szakombudsman”: a nemzeti és etnikai jogok biztosa és az adatvédelmi biztos. B/17. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JOGÁLLÁSA Tk 91.o Az állami

számvevőszék az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ellenőrzi • Az államháztartás gazdálkodását • A költségvetési javaslat megalapozottságát • A fölhasználás szükségességét és célszerűségét • Ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket • A költségvetés fölhasználásának törvényességét • A költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást: A számvevőszék elnöke a zárszámadásról készített jelentést + a zárszámadást az országgyűlés elé terjeszti. • Az állami tulajdonban lévő vállalatok vagyonmegőrző/gyarapító tevékenységét A számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. B/18. A MINISZTÉRIUMOK JOGÁLLÁSA Tk. 101 – 102o A minisztérium a legmagasabb szintű közigazgatási szerv. Minisztériumok létesítés, megszüntetése és

összevonása az országgyűlés feladata. Felsorolásukat külön törvény tartalmazza. A minisztérium egyszemélyi felelős vezetője a miniszter. A miniszter a kormány tagja, tevékenységéért a kormánynak és az országgyűlésnek is felelős. Feladat- és hatásköre külön jogszabályban van előírva. Ebben a jogkörben rendeleteket adhat ki, ezek azonban nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, ill. a kormány rendeleteivel és határozataival A politikai államtitkár a miniszter parlament előtti képviseletét és a kormány ülésén való helyettesítését látja el. Föladata ezentúl kapcsolatot tartani és együttműködni az országgyűlési képviselőkkel, ill. a miniszterelnök/miniszter által hatáskörébe utalt feladatok ellátása Bizalmi feladat lévén a miniszter véleményét kikérve nevezik ki, megbízatása a k ormány megbízatásának megszűnéséig tart. A közigazgatási államtitkár a minisztériumi apparátus általános főnöke. A

miniszter irányítása alatt, jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét. Kinevezése ezért határozatlan időre szól, nem szűnik meg a kormány megbízatásának megszűnésével. B/19. A VÉGREHAJTÓ HATALOM FUNKCIÓJA TÖRVÉNY ÉS RENDELET Tk 97. o, 27 – 29o  A végrehajtás az állam második funkciója: mint neve is mondja, arról gondoskodik, hogy a meghozott döntések valóban hatást gyakoroljanak az adott társadalomban.  A végrehajtás olyan értelemben összetett tevékenység, hogy mind jogalkotói, mind jogalkotói szerepeket foglal magában, illetve számos olyan összetevője is van, mely sem jogalkalmazói, sem jogalkotói jellegű.  Közelebbről nézve 2 funkciót foglal magában: (1)a kormányzati tevékenységet: nem egyszerűen végrehajtja a döntéseket, hanem működésében nagy szabadságot is élvez, ezért jogi kötöttségektől mentes funkció. (2)a közigazgatás

legfelsőbb szintű irányítása: jogilag kötött tevékenység. (1)-miatt a kormány szinte korlátlan politikai felelősséget visel. Törvény A törvényhozás a legfelsőbb államhatalmi képviseleti szerv jogalkotásra irányuló tevékenysége. A társadalmi összmozgás átfogó tendenciáit figyelembe vevő jogalkotási típust jelent. Koncepcionálisan szabályozza a társadalmi viszonyokat, tudományos eredményekre épít, erősen politika-motivált. Rendelet A rendeletalkotás a legfelsőbb államhatalmi szervnek alárendelt, elsősorban kormányzati és államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége. Gyakorlatilag minden olyan jogalkotás, ami nem törvényhozás. A rendeletalkotás alkotmányos helye nem problémamentes Két szélsőséges lehetőség: rendeletalkotás elvi tilalma és csak kifejezett törvényi fölhatalmazás alapján való elismerése illetve a rendeletalkotás elvi elismerése és csak a kizárólag törvényhozási tárgynak minősített

szabályozási területen való rendeletalkotási tilalom. Utóbbi esetben törvénypótló és törvénykiegészítő rendeleteket alkothatnak A rendeletek alcsoportjai: 1, kormányrendelet: általános hatáskörű kormányszerv rendeletei; mind alkotmányos alapon, mind törvénypótló vagy törvény-kiegészítő jelleggel, mind törvényi felhatalmazás alapján alkotható. A kormány tehát egyrészt az alkotmányban meghatározott feladatkörében, másrészt törvényben kapott felhatalmazás alapján alkot rendelet. 2, miniszteri rendelet: államigazgatás valamely ágát irányító miniszter rendeletei; csak törvényi fölhatalmazás alapján bocsátható ki: miniszter a feladatkörében és törvényben kapott fölhatalmazás alapján alkot rendeletet. 3, önkormányzati rendelet: helyi önkormányzatok rendeletei; törvény fölhatalmazása alapján helyi-területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására illetve magasabb szintű

jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére alkothat rendeletet. B/20. A KORMÁNY HATÁSKÖRE ÉS FELÉPÍTÉSE A MAGYAR ÁLLAMJOGBAN Tk. 97-101 oldal A kormány a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese és az országgyűlésnek felelős gyakorlója. Testületi szerv: -a miniszterelnökből és a miniszterekből áll (miniszter lehet tárca nélküli is) - a tárca nélküli miniszterek számár főként a sajátos feladatok határozzák meg: ezek a f eladatok vagy egy tárca hatáskörébe se tartoznak, vagy több tárcát is érintenek, esetleg kiemelt kormányzati célt támogat. Azonban tárca nélküli miniszteri poszt létrehozását indokolhatja politikai motívum is: például koalíciós kormánynál, a koalíciós pártok közötti egyensúly. Hatáskörök:- a végrehajtó hatalom gyakorlójaként a kormány felelőssége mindenre kiterjed, amit az alkotmány kifejezetten nem utal más állami szerv hatáskörébe. 1) A kormányzati

tevékenység körében a kormány: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását és gondoskodik megvalósításuktól - törvénykezdeményezési jogot gyakorol - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt - kormányrendeleteket alkot 2) Az általános végrehajtó-rendelkező és szervező tevékenység körében a kormány: - végrehajtási rendeletet ad ki, normatív határozatot hoz - kormánybizottságokat hoz létre. Illetve jogosult az államigazgatási ágak felügyelete alá vonására, és erre külön szerveket létesíthet - jogszabály kivételével, minden határozatot és intézkedést megsemmisít, ill. megváltoztat, amely törvénybe ütközik - az országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti, népszavazást is kezdeményezhet - biztosítja a törvények végrehajtását,

irányítja a minisztériumok, és alárendelt szervek munkáját, irányítja: a fegyveres erők a rendőrség és a rendészeti szervek működését B/21. KÖZIGAZGATÁSI ALAPFOGALMAK Tk. 102-104oldal A közigazgatás emberek és eszközök szervezése és irányítása kormányzati célok elérése érdekében. A közigazgatási tevékenység során racionálisan és célszerűen kell eljárni: az eszközöket optimálisan, a legkisebb költséggel, azaz a leghatékonyabban kell felhasználni. A hatékony működés követelménye sajátos igazgatási struktúrát alakít ki, amelyet bürokráciának nevezünk. A közigazgatás modern, bürokratikus formája hivatalnokok munkájára épül. A közigazgatás egyrészt magában foglalja a központi és alárendelt állami szervek igazgatási tevékenységét - államigazgatásnak nevezzük - másrészt az önkormányzatok igazgatási tevékenyégét. A közigazgatási tevékenységfajták közül a három legjelentősebb: az

irányítás, a fölügyelet és a hatósági tevékenység: 1) Irányítás. Két szervezet közötti hatalmi viszony, amelynek folytán az egyik, az irányító szervezet befolyást gyakorol a m ásik, az irányított szervezetre: olyan viszony, amely jogszabályokkal biztosított jogi eszközökön alapul. Ilyen jogok: a) normatív szabályozási jog (irányított szervezet viszonyaira irányul) b) döntési jog (létrehozásra és megszüntetésére, működésére irányul) c) utasítás adásának joga d) felülvizsgálatának joga (az irányított szerv aktusainak felülvizsgálata) e) ellenőrzése és ha kell intézkedésének joga Kétféle irányítási viszony a) alá-fölérendeltség: minden vonatkozásban befolyásolja az irányító szerv, az irányítottat. b) Alárendeltségi viszony nélküli (az irányított szerv nagyobb önállósága: innen hiányzik az a), d) és e) pont, és a létrehozás, és megszüntetésének joga is) 2) Fölügyelet: szintúgy két

szervezet közötti kapcsolat: különbség a kapcsolat jellegében és a befolyásolás erősségében mutatkozik meg. Ez lazább kapcsolat, nem feladatokat ír elő, és nem nyújt föltételeket se. Itt csupán az ellenőrzési jog ás aktus-felülvizsgálati jog található meg. Joga: adatokat kérhet, betekinthet az irataiba, vizsgálatokat tarthat Ha rendellenességet észlel, nem intézkedhet önállóan. Taralmi tekintetben kétféle lehet: általános vagy speciális 8 csak bizonyos meghatározott szempontból vizsgálódik) 3) Hatósági tevékenység: valamely szerv és állampolgár kapcsolata. Az előző kettőnél a szervek kapcsolat állandó és folyamatos, addig itt eseti és időleges. Akkor jön létre, amikor az ügyfélre vonatkozóan valamely jogszabályban meghatározott tényállás elemei: létrejönnek, és addig tart, amíg az ügy elintézést nem nyer. Ez jogalkalmazó tevékenység: jogokat és kötelezettségeket állapít meg, és érvényesít, akár

állami kényszerrel is. J ogalkalmazói tevékenysége szigorúan előírt! B/22. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK A MAGYAR ÁLLAMJOGBAN Tk. 104-106 oldal Önkormányzatok: olyan civiltársadalmi közösségek, amely tevékenységüket az állami szervezetrendszertől jogszabály áltan garantáltan függetlenül, saját szerveik által végezhetik. (ilyen lehet egy egyesület és egy egyetem is) Az önkormányzatok szűkebb értelemben helyi önkormányzatok: a lakosság települési és nagyobb területi szervei. Helyi önkormányzat: - a föladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan jár el a hozzá tartozó közügyeket a törvény keretei között önállóan szabályozhatja - önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét - gazdasági autonómiát élvez: önkormányzati tulajdonával szabadon rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik - társulási és együttműködési szabadsága van: szabadon társulhat más önkormányzattal -

érdekképviseleti és érdekvédelmi jogokat érvényesíthet, külföldi helyi önkormányzattal működhet együtt Rendszere: kétféle helyi önkormányzat: települési és területi, ezek nincsenek aláfölérendeltségi viszonyban - települési: a községi, a városi és a fővárosi kerületi önkormányzatok) -> feladata: településfejlesztés- és rendezés, az épített és természeti környezet védelme, a l akásgazdálkodás a h elyi közlekedés, és a k öztisztaság biztosítása, valamint a tűzvédelem. Alapfokú oktatás, közvilágítás, helyi utak, köztemetők fenntartása, vízrendszer csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni. - területi: (a megyei, és a fővárosi önkormányzat) -> feladata: ami a települési önkormányzatoknak nem, pl. körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása A fővárosi és fővári kerületi önkormányzat feladat és hatásköreit külön törvény állapítja meg. A fővárosi önkorm. saját feladat – ás

hatáskörében egyeseket átadhat a kerületi önkormányzatoknak, ha a szükséges anyagi feltételeket biztosítja. Szervek: képviselőtestület, polgármester, képviselő-testület bizottságai, és hivatala látja el. A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városok képviselőtestületeit közgyűlésnek nevezzük. -képviselőtestület: választott képviselőkből áll, az önkormányzati feladat- és hatáskörök tényleges gyakorlója, évi minimum 6 ülés. Ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy a képviselőtestület bizottságának indítványára. -polgármester: a választópolgárok közvetlenül választják, magyar állampolgár, van szavazati joga, és nincs összeférhetetlen posztja. Politikai felelősséget, igazgatási tevékenységéért közszolgálati felelősséget visel. Helyettese: alpolgármester (több is lehet) -képviselőtestületi bizottságok: előkészítik a döntéseket, és ellenőrzik azok végrehajtását

Kétezresnél magasabb lakosságú kötelező pénzügyi ellenőrző bizottságot választani. -polgármesteri hivatalok: az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat ellenőrzi, és az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. B/23. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI ALAPELVEK Tk. 111-113 oldal Az igazságszolgáltatás alapelvei egyetemes értékek: megteremtik a b írósági eljárás törvényességének szervezeti és működési feltételeit, meghatározzák a bíróságok szervezeti felépítésére és működési rendére vonatkozó szabályozás követelményeit, megszabják az igazságszolgáltatás gyakorlatának kereteit. 1) az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: az igazságszolgáltatás (továbbiakban: isz.) állami funkcióját nem a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom szervei, hanem kizárólag a bíróság gyakorolják. A bíróságok védik és

biztosítják a z alkotmányos rendet, ill. az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőt, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét. 2) a bírói függetlenség elve: a bírót döntésének meghozatala során semmilyen befolyás ne érhesse. E követelmény érvényesülését összetett, négy területre kiterjedő garanciarendszer szavatolja: - az ítélkezés során érvényesülő garancia: a bírák meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók - a bírósági szervezet függetlenségét elősegítő garanciát a bíróságok igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanács fölállítása jelenti - a bíró személyi függetlenségét védő garanciát a felmentésére, és kinevezésre vonatkozó szabályok, ill. mentelmi jogok teremtik meg Köztársasági elnök nevez ki és ment fel bírákat - a bíró politikai függetlenségét védelmező

garancia- a bíró nem lehet párt tagja, és nem folytathat politikai tevékenységet 3) A bírói út biztosításának elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során ésszerű határidőn belül bírálja el. 4) A bíróság előtti egyenlőség elve: mindenkivel szemben ugyanazon anyagi és eljárási jogszabályoknak megfelelően, a jogszabályokat azonos módon alkalmazva jár el 5) Az isz egységének elve: az elv garanciája a r endes bíróságok rendszerének kiépítése, a külön bíróságok alkalmazásának korlátozása, illetve a rendkívüli bíróságok tilalma 6) A tárgyalás nyilvánosságának elve: a b írósági tevékenység nyilvánosság általi ellenőrzését és az eljárás pártatlanságának bizonyítását segíti elő. Ha kizárta a nyilvánosságot, a határozatot akkor is nyilvánosság előtt kell kihirdetni. 7) A jogorvaslati jogosultság elve: a j

ogorvaslati eljárást az érintett kezdeményezheti nem helyes bírósági döntés után 8) A társasbíráskodás és a néprészvétel elve egymástól különböző, ám egymást kiegészítő alapelv: a bíróság tanácsban ítélkezik, illetve a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák, azaz ülnökök is részt vesznek az ítélkezésben. Az ülnöknek azonos jogai vannak a hivatásos bíróval, ám egyesbíróságként és a tanács elnökeként azonban csak hivatásos bíró járhat el. B/24. BÍRÓSÁGI SZERVEZET A MAGYAR ÁLLMJOGBAN Tk. 109-110 oldal A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. é vi LXVI Törvény szerint rendes bírósági szervezet- az állam területi beosztásához igazodva, illetve a jogorvoslati rendszert és hatásköri szabályokat figyelembe véve- háromszintű: -alsó szintű: helyi bíróságok -területi szinten: megyei bíróságok -országos szinten a Legfelsőbb Bíróság jár el

A munkaügyi bírósági rendszerben különbíróságként a megyékben és a fővárosban működnek munkaügyi bíróságok. 1) Helyi bíróságok (városi, illetve fővárosi kerületi)- általános hatáskörű elsőfokú bíróságok. Ezek első fokon járnak el mindazon ügyekben, amelyeket törvény nem utal magasabb szintű bíróság hatáskörébe. Meghatározott ügyek intézésére csoportok létesíthetők. 2) Megyei bíróságok (fővárosi) – első fokon járnak el a törvényben meghatározott ügyekben (általában magasabb perértékű polgári, és súlyosabb büntető ügyekben), illetve másodfokon elbírálják a helyi bíróságok határozatait. A megyei bíróságokon tanácsok, csoportok, büntető, polgári, gazdasági valamint közigazgatási kollégiumok működnek, a kollégiumok összevontan is működhetnek. 3) Legfelsőbb Bíróság: elbírálja a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, elbírálja a felülvizsgálati

kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, illetve eljár a h atáskörébe tartozó egyéb ügyekben. Ítélkező és jogegységi tanácsok, büntető, polgári és közigazgatási kollégium működnek itt is, amelyek azonos ügyszakban beosztott bírákat fogja össze. 1997 óta tervezik, hogy négyszintűvé teszik a bírósági rendszert. Ez a szint a megyei bíróságok, és a legfelsőbb bíróságok közé kerülne: ezek az ítélőtáblák kizárólag jogorvoslati eljárásokat folytatnak majd le. Az ítélőtáblákon tanácsok, valamint azonos ügyszakban beosztott bíráit, és a megyei bíróságok azonos kollégiumainak vezetőit összefogó büntetőjogi, polgári és közigazgatási kollégiumok kezdik meg működéseit. A különbíróságként megszervezett munkaügyi bíróságok a fővárosban és a megyékben működnek. Első fokon járnak el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a

törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. B/25. ÜGYÉSZSÉG A MAGYR ÁLLAMJOGBAN Tk. 113-115 oldal Az ügyészség az államszervezet törvényességi fölügyeleti-ellenőrző szerve. Föladata, hogy valódi vagy föltételezett jogsértés illetve más jelentős visszásság esetén vizsgálatot folytasson, és eljárást kezdeményezzen, megindítsa a j ogsértés elbírálására hivatott szervek - fölöttes szerv vagy a bíróság – eljárását. Két modell létezik: - nyugat-európai modell: az ügyészség szorosan az állami büntetőhatalom gyakorlásához kapcsolódó, szervezetileg pedig a végrehajtó hatalomhoz kötött szervként működik. Meghatározó feladata a bűnüldözés. Nem önálló hatalmi szervtípus: az igazságügyiminiszter alá rendelve a végrehajtó hatalomhoz kötött szervként funkcionál - orosz jogfejlődést követő kelet –európai modell: az ügyészség szélesebb szerepet játszik, önálló hatalmi ággá

szerveződött államszervezeti részként működik. Feladata nem csupán a büntetőeljárás, hanem a törvényesség érvényesülésének ellenőrzése a teljes államszervezetben, sőt az egész társadalomban. Itt nem végrehajtó hatalomnak alárendelt szerv, hanem önálló és független szervtípus. A jelenlegi magyar szabályozás a második modellt követi. A magyar ügyészi szervezet az állami közhatalom meghatározott részének önálló birtokosaként, szigorúan egyszemélyi irányítás alatt és centralizáltan hierarchikus szervezetrendszerbe épül be, nem csupán bűnüldözési feladatot lát el, hanem különféle ellenőrző-felügyeleti tevékenységet is végez. Feladatai: - gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. - közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában, részt

vesz annak biztosításában, hogy minden állami szerv és állampolgár betartsa a törvényeket - törvénysértés esetén föllép a j ogszabályok megtartásának érdekében, üldözi a bűncselekményeket - részt vesz az állampolgárok jogtudatának fejlesztésében, a j ogszabályok iránti tisztelet erősítésében, és a bűnüldözés megelőzésében Funkciókörei: 1) A nyomozás törvényessége feletti felügyelet és az ügyészségi nyomozás. Az ügyészség tehát nyomoz, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött. 2) Részvétel a bírósági eljárásban. A büntetőeljárásban vádat emel, illetve a bíróság előtt képviseli a vádat, gyakorolja a jogorvoslati jogokat, valamint ellenőrzi, hogy a perekben a törvényeket helyezzen alkalmazzák-e. 3) A büntetés-végrehajtás törvényessége fölötti felügyelet: jogszerűen hajtják-e végre a büntetéseket, intézkedéseket, illetve közreműködik az ezekkel kapcsolatos bírósági

eljárásban 4) Általános törvényességi felügyelete elősegíti, hogy az állami szervek a jogalkalmazó szervek, a t ársadalom valamennyi szervezete és az állampolgárok megtartsák a jogszabályok rendelkezését. Nem nagyon gyakorolják ezt Hierarchia: - helyi ügyészségekre –vezető ügyészek - megyei ügyészségek - főügyészek - Legfőbb Ügyészség - legfőbb ügyész Külön van a Katonai Főügyészség. Minden ügyész –a legfőbb ügyész helyettesei kivételévela legfőbb ügyésztől nyeri el a megbízatását, ill neki vannak alárendelve - általa utasíthatók B/26. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFRASTRUKTÚRÁJA Tk. 115-117 oldal Az igazságszolgáltatás működése a bíróság és az ügyészség mellett több más szereplő közreműködését feltételezi- ők képezik mintegy az isz „infrastruktúráját”: ügyvéd, közjegyző, szakértő, végrehajtó Ügyvéd: jogi tájékoztatással, tanácsadással, szerződések, okiratok és

beadványok készítésével, a természetes és jogi személyek bíróságok vagy más hatóságok előtti képviseletével és védelmével hivatásszerűen foglalkozó jogász-szakember. Minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. E körben képviseli az ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad. Foglalkozhat azonban adó- és társadalombiztosítási tanácsadással, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadással, ingatlanközvetítéssel is. Három fontos meghatározó: - összeférhetetlenség - az ügyvéd nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, főállású polgármester, nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet - kötelező kamarai tagság - alanyi hogy: jogszabályi feltéttelek fönnállása esetén a kérelmezőt fel kell venni a kamarába - titoktartási kötelezettség - ügyvéd ügyfél közötti bizalmas viszony indokolja. Hivatásának

gyakorlása alatt szerzett információt, adatot nem adhat tovább. Közjegyző: jogcselekmények felvételére és hitelesítésére államilag megbízott hites személy: események, cselekmények, és dokumentumok közhitelesség tételét, okiratok hitelesítését végzi, hagyatéki eljárásokat folytat le. Jogi szolgáltatásokat nyújt, jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről köziratot készít, okiratot őriz meg, a feleket tanácsadással segíti. A bíróhoz hasonlósan pártatlan szolgáltatást nyújt, az ügyekben részrehajlás nélkül jár el, eljárás során csak a törvénynek van alávetve és nem utasítható. Az ügyvédhez teszi hasonlatosság a félhez fűző bizalmi viszonya, titoktartási kötelezettsége van. Kinevezésével a közjegyzői kamara tagjává válik. Végrehajtó: a bírósági határozatok szükség esetén kényszereszközök segítségével történő foganatosítását végző nem jogász szakember. Az önálló vagy

fővárosi-megyei bíróság végrehajtónak nevezhet ki: ha 25. é letévet betöltött, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező és végrehajtó szakvizsgát tett. Szakértő: a b írósági eljárás mellékszemélye. A bíróság akkor rendeli ki, az az eljárásban jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik