A mű nyolc részen keresztül meséli el Anna Karenina életét, amivel párhuzamosan két további család történetét ismerhetjük meg. A három család jól ismeri egymást.
Először az Oblonszkij család békés, nyugodt életének felborulásának lehetünk tanúi. A feleség megtudja, hogy férje, Oblinszkij megcsalta őt. A férfi nővéréhez, Anna Kareninához fordul: arra kéri őt, hogy jöjjön el hozzájuk, s beszéljen Dollyval. Anna segít testvérének, így Dolly hamarosan megbocsát férjének.
Közben Levin, Oblinszkij barátja szerelmes lesz Kitty Scserbackaja hercegnőbe, akinek egyébként Vronszkij gróf is udvarol. Kitty kikosarazza Levint, mert abban reménykedik, hogy a jóval gazdagabb Vronszkij gróf kéri majd meg a kezét azon a bálon, amit Moszkvában rendeznek.
Anna a bál helyszínére tart, amikor találkozik Vronszkij gróffal – az ismeretség mély nyomott hagy benne. A bál után hazaindul férjéhez és egyetlen fiához. A vonaton ismét összefut Vronszkij gróffal, akitől meg is kérdezi, hogy hozta őt is Pétervárra. A válasz egyértelmű: nemcsak Annában hagyott mély nyomott a találkozás, hanem a gróf is mély érzelmeket táplál iránta.
Anna soha nem volt boldog házasságában, hiszen szerelem nélkül ment férjhez, a nála húsz évvel idősebb urához. A férje, ahogy Anna is gondolta, derék ember, s a maga szintjén még jelentős személyiség is.
Innentől kezdve Annáék élete sem lesz egyszerű. Anna és a gróf viszonyt kezd, amire Anna férje is hamarosan rájön. Kéri is feleségét, hogy viselkedjen illő módon, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy mindenre fény derüljön –főleg fiuk miatt.
Visszatérve Levin történetére megtudjuk, hogy bár először kikosarazta őt Kitty, később mégis összeházasodnak, s nagy nehézségek árán, de fiuk születik.
Rá kell döbbenjen, hogy az álmaiban élő mintaházasság, s a mintacsaládapa szerepe sajnos távol áll a valóságtól. Levin úgy véli, hogy Kittyvel kötött házasságában a féltékenység megjelenése egyszerűen elképzelhetetlen, később azonban re kell döbbennie, mekkorát tévedett. Kitty féltékeny típus, amit Levin nem igen tud elviselni, de végül Kitty vallásossága áthatja őt is, s rendeződik házasságuk.
Anna közben egyre jobban beleszeret a grófba. Teherbe is esik, s végül úgy dönt, hogy a gróffal éli le az életét. Férje semmiképpen sem akar elválni tőle, de abba beleegyezik, hogy külön éljenek. Annának leánya születik, akit Vronszkijjal nevel, míg kisfia férjénél marad.
Hiába telt el több hónap, tette miatt mindenki elítéli – senkinek sem tetszik, hogy férjét és gyermekét a gyönyör miatt hagyta el.
Anna úgy érzi, hogy Vronszkij egyre távolodik tőle, talán azért, mert már mást szeret. Elkeseredettségében egyik alkalommal, amikor férjét várja otthonukban úgy dönt, hogy megleckézteti Vronszkijt. Kétségbeesésében a vonat elé ugrik, távozva az élők sorából. Anna halála után Vronszkij katonaként vesz részt a háborúban, s igyekszik túltenni magát a tragédián. Gyermeküket Anna első férje neveli tovább.
Kapcsolódó olvasnivalók
A vaddisznó (Sus scrofa)
A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.
A nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ábel az országban
A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet.
A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is...
Timár Mihály kettős élete
Timár Mihály, Jókai "az arany ember" című regényének főse lelkiismeretes, becsületes ember. Nem lopott soha senki pénzéből, pedig megtehette volna. Sorsa úgy alakult, hogy életét két helyen éli, az egyik helyen elismerést, tiszteletet, megbecsülést kap, élete másik színterén pedig szeretet, szerelmet és boldogságot .
Mihály egy szerencsés véletlen folytán mesés kincsekhez jut...
Arany János - A walesi bárdok c. művének elemzése
E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák...
