Jogi ismeretek | Alkotmányjog » A magyar alkotmányosság elemei és intézményei a rendszerváltás után

A magyar alkotmányosság elemei és intézményei a rendszerváltás után A magyar demokrácia működése A mai társadalmi és politikai rendünk alapját az 1989-ben módosított alkotmány jelenti. A magyar alkotmánytörténet nevezetes dátuma 1989. október 23-a Ezen a napon hirdették ki az új magyar alkotmányt és kiáltották ki a köztársaságot, ettől a naptól tekinthető Magyarország alkotmányos demokráciának. Alkotmány: azon elveknek és szabályoknak az összessége, amelyen egy ország politikai rendszere alapul. Alaptörvény, mely csak a törvényhozó testület minősített többsége által módosítható Meghatározza az állampolgárok alapvető jogait, a polgárok egymáshoz és az államhoz fűződő viszonyait, az állami szervek rendszerét, működésük alapelvét Az Alkotmányunk által biztosított főbb jogaink:  az élethez és az emberi méltósághoz való jog  szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog  gondolat,

lelkiismeret, vélemény és vallásszabadsághoz való jog  tulajdonhoz való jog, személyes adatok védelméhez való jog  magánlakás sérthetetlenségéhez való jog  jó hírnévhez, bíróság előtti egyenlőséghez, magántitokhoz, és személyes adatok védelméhez való jog  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog  férfiak és nők egyenjogúsága polgári, politikai, gazdasági, társadalmi, szociális, és kulturális tekintetben  munka és foglakozás szabad megválasztásához való jog  pihenéshez, szabadidőhöz, fizetett szabadsághoz való jog  öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a szükséges ellátáshoz való jog  vállalkozáshoz való jog, gazdasági verseny szabadsága, önkéntes társuláson alapuló szövetkezetek létrehozásának joga, szövetkezetek önállóságának joga  művelődéshez való jog 

védelemben részesíti az etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrához, anyanyelvhasználathoz való jog, anyanyelvű oktatáshoz, saját nyelven való névhasználathoz való jog biztosítása  minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, és hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen Államforma: Magyarország államformája köztársaság. Jelenleg a harmadik köztársaságban élünk (első 1919, második 1946). A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam, olyan szuverén 1 ország, amely elismeri és tiszteletben tartja más országok szuverenitását és elutasítja a háborút, mint konfliktuskezelési módot. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek pártok, viszont egyetlen párt sem gyakorolhatja közvetlenül a

közhatalmat, és nem irányíthat semmiféle állami szervezet Tehát Magyarország jogállam, többpártrendszerű parlamentáris demokrácia. Az államhatalom működése: 1 A hatalmi ágak szétválasztásának elve érvényesül: törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom. Országgyűlés = parlament A parlamentáris köztársaságokban a legerősebb hatalommal a parlament rendelkezik. A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. Alapvető feladatai közé tartozik az alkotmány ill. a törvények megalkotása, a kormányzati tevékenység ellenőrzése és a legfontosabb személyi döntések meghozatala, tehát az országgyűlés a törvényhozói szervünk. Feladatai közé tartozik a köztársasági elnök megválasztása, a kormány, az Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének és elnökhelyettesének megválasztása. A parlament választja meg a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a

Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is Bizalmat szavaz a kormányprogramnak, és szükség esetén bizalmatlanságot a kormány működésének (amivel lemondásra kényszeríti). Szabályozva van, hogy ki kezdeményezheti a felelősségre vonást. Az egyik kezdeményező maga az érintett kormány A kormányfő a parlamenti rendszerekben bármikor bizalmat kérhet A parlament részéről meghatározott számú képviselő vetheti fel a kormány vagy az egyes miniszterek felelősségének kérdését. Ezt a kezdeményezést nevezik bizalmatlansági indítványnak A parlamenti szavazás nyílt A kormány akkor tűnik optimálisnak, ha egyrészt megóv az állandó kormányválságoktól, másrészt lehetőséget teremt az alkalmatlan közszereplők leváltására, felelősségre vonására, nem konzerválja a rossz kormányzatot. Az országgyűlés rendkívüli állapotot vezethet be idegen hatalom fegyveres támadásának veszélye esetén, ilyenkor Honvédelmi

Tanácsot hozhat létre, melynek feje a köztársasági elnök lesz. Az országgyűlés egykamarás, működését a házszabály határozza meg. A Házszabály a „parlamenti játékszabályok” foglalata, pl. a beszédjog, a fegyelmi jog stb de az Országgyűlés szervezetésről és működéséről is rendelkezik. Tisztségviselői a házelnökök, az alelnökök, és a jegyzők. A parlament konszenzusteremtésre hivatott szerve a H ázbizottság, melynek a t isztségviselők és a frakcióvezetők a tagjai A parlamenti szervezeti rend meghatározó tényezői a bizottságok, amelyek „szakmák” szerint, ágazatonként szerveződnek. A parlamenti jog három bizottsági típust ismer: az állandó (a ciklus egészére létrehozott), az eseti és a vizsgálóbizottságokat. A bizottságok az Országgyűlés kezdeményező, véleményező, javaslattevő és ellenőrző – a törvényben meghatározott esetben pedig ügydöntő – szervei Az Országgyűlés munkáját segíti az

Országgyűlés Hivatala. Az Országgyűléshez tartozik az Országgyűlési Könyvtár, amely a parlamenti munka szakkönyvtára. Függetlenségét a népszavazás és a népi kezdeményezés joga korlátozza. Magyarországon 1989-ig három országos népszavazás volt: 1989. november 26-án, 1990 július 29-én és 1997. november 16-án Az első az ún „négyigenes” népszavazás érvényesnek és eredményesnek bizonyult, jelentősen befolyásolta az alkotmányos rendszerváltás folyamatát A második népszavazás tárgya ugyancsak az államfő választásának módja volt Ezen a választójogosultak 13,91%-a vett részt, emiatt érvénytelennek bizonyult A harmadik népszavazás az ország NATO tagságáról szóló, ügydöntő népszavazás viszont eredményes volt. A népszavazás mellett ismert alkotmányos intézmény a demokráciákban a népi kezdeményezés Az országos népi kezdeményezések arra irányulnak, hogy a parlament tűzzön napirendjére bizonyos, a

hatáskörébe tartozó kérdéseket A magyar alkotmány szerint országos népi kezdeményezést legalább ötvenezer választópolgár nyújthat be A népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni Két rendes ülésszakot tart (február 1.-június 15 és szeptember 1-december 15), de rendkívüli ülésszakra is sor kerülhet Az Országgyűlés ülései nyilvánosak Akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van, s fő szabályzatként nyíltan szavaz, titkosan csak például személyi kérdésekben dönt. Az Országgyűlés többségi alapon önmagát bármi- 2 kor feloszlathatja. Ezen főfoglalkozású képviselő politikusok feladatuk ellátásért fizetést kanak A képviselők választása általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkosan történik, részben egyéni választókerületekből, részben pártok választási listájáról jutnak a parlamentbe. Az országgyűlési

képviselőket függetleníteni kell más szervezeti, gazdasági vagy privát hatalomtól és befolyástól, amely eltérítheti őket a köz (közjó) képviseletétől. Ezt a célt szolgálja a képviselői összeférhetetlenség. A mentelmi jog két irányból védi a képviselőket Egyrészt: a képviselői minőségben végzett tevékenységükre feltétlen és örök mentességet ad, másrészt: sérthetetlenséget biztosít a büntetőeljárással vagy a szabálysértési hatóságokkal szemben. Köztársasági elnök: Magyarország államfője a köztársasági elnök. A köztársasági elnök kívül áll a végrehajtó hatalmon, önálló hatásköre van. Személye sérthetetlen, felelősségre vonására speciális jogszabályok az irányadók Az országgyűlés 5 évre választja meg a köztársasági elnököt, aki csak egyszer választható újra. A köztársasági elnök a törvények aláírója és kihirdetője, egyeztető és reprezentációs szerepe van, kifejezi a

nemzeti egységet, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Felelősségteli feladatokat lát el a parlamenti kormányzás válsághelyzeteiben (pl. a parlament feloszlatásakor), a rendkívüli jogrend bevezetésekor. Függetlenségét széles összeférhetetlenségi szabályok biztosítják. Korlátozott vétójoggal rendelkezik (kétféle), ha a törvénnyel, vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, újratárgyalásra visszaküldheti az országgyűlésnek, amely miután újratárgyalta, a köztársasági elnök már köteles aláírni („szentesíteni”) és öt napon belül kihirdetni a törvényt; ezt politikai vétónak hívjuk. Arra is jogosult, hogy aláírás előtt véleményezésre megküldje az Alkotmánybíróságnak, hogy az kivizsgálja, a törvény nem alkotmányellenes-e; ezt pedig alkotmányossági vétónak hívjuk A köztársasági elnök az Országgyűlés akadályoztatása esetén jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a

rendkívüli állapot kihirdetésére, a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. A szükségállapot idején a törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeletileg ő vezeti be. A köztársasági elnök a parlamenttel kapcsolatban a következő hatásköröket gyakorolja:  kitűzi az Országgyűlési választásokat  összehívja az Országgyűlés alakuló ülését  korlátozások nélkül részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein.  törvényeket kezdeményez  javaslatokat tesz az Országgyűlésnek személyek megválasztására (pl. miniszterelnök, ombudsmannok, legfőbb ügyész)  népszavazást kezdeményezhet  az Országgyűlés feloszlatása, ill. elnapolása Az államfői hatáskörök leginkább a belügyi, a külügyi, a hadügyi és az igazságügyi kormányzáshoz kapcsolódnak. A belügyminiszter előterjesztésére dönt pl az állampolgársági kérdésekben, a

községek alakításáról vagy a városi cím adományozásáról. A külügyi kormányzás során képviseli az államot, nemzetközi szerződéseket köthet, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Hadügyi tekintetben jóváhagyja az ország védelmi tervét, kinevezi a honvédség parancsnokait A bírói hatalomhoz tartozó jogköre a hivatásos bírák kinevezése és az egyéni kérelmezés jogáig terjed Az államfői tisztség megszűnésének legsúlyosabb esete a megfosztás, amely parlamenti kezdeményezésre az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az államfő akkor fosztható meg tisztségétől, ha annak gyakorlása során szándékosan megsértette az Alkotmányt vagy a törvényeket. Ezen kívül: öt év elteltével; az elnök halálával; 3 hónapnál további súlyos betegségé- 3 vel; az elnök összeférhetetlenségével; lemondásával vagy megfosztásával érhet véget a megbízás betöltése. Kormány: A kormány az állam, a

közigazgatás egészének politikai-szakmai irányítója, a kormányzati rendszer motorja. A kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat, de törvényjavaslat-tevő szerepe is van. Tulajdonképpen minden a feladatkörébe tartozik, ami nem kizárólagos hatásköre más kormányzati szervnek, ezért összes feladatát pontosan meghatározni és rendszerezni lehetetlen A kormány a parlamentnek felelős. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A kormányfő, azaz a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Kormányalakítás: A választásokat követően az államfő a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával felkéri kormányalakításra a választásokon győztes párt (pártok, koalíciók) vezetőjét, majd a sikeres kormányszervezés után kinevezi a miniszterelnököt. Magyarországon ez nem így működik (köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt). A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. Tagjai

az Országgyűlés előtt esküt tesznek és elfoglalják bársonyszékeiket a „parlamenti patkóban” A miniszterelnök nem ritkán pártokon kívüli szakembereket is felkér kormánytagként A magyar végrehajtó hatalom működésében a miniszterelnöknek domináns szerepe van A miniszterelnök, bár a kormány testületként működik, lényegében maga képviseli kormányt A kormány megbízatása megszűnik: az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásakor; lemondásakor; a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségének megállapításával; ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől megvonta és új miniszterelnököt választott. A kormány feladatainak végrehajtásához kabineteket, kormánybizottságokat és más testületeket hozhat létre, kormánybiztosokat nevezhet ki, hatáskörét szerveire ruházhatja át. A kormány munkáját a Miniszterelnöki Hivatal segíti. A minisztériumok feladatkörönként

szerveződnek, számuk és szerkezetük kormányonként más A kormány feladatkörében rendelet bocsát ki, határozatot hoz, irányelveket, vagy elvi állásfoglalásokat fogad el. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg és rendszeresen tájékoztatja a sajtó képviselőit és a közvéleményt. Alkotmánybíróság: 1990 január 1-jétől működik. Rendkívül erős hatáskörű Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket, döntése mindenkire nézve kötelezőek, fellebbezhetetlenek Feladata az alkotmányvédelem és a törvényhozói és végrehajtói hatalom ellenőrzése, az Alkotmányvédelem, a nemzetközi jog és a belső jog harmóniája feletti őrködés, az alkotmányjogi panaszon elbírálása, hatásköri viták eldöntése. 11 tagból álló testület, tagjai jogi végzettségű, legalább 20 évi gyakorlattal rendelkező, kiemelkedő elméleti felkészültséggel rendelkező személyek, akiket 9

évre választ az országgyűlés. Függetlenek és elmozdíthatatlanok, fontos a pártatlanság megőrzése Függetlenségüket a m entelmi jog és az összeférhetetlenség intézménye védi Ombudsman: Az ombudsman svéd szó; magát az intézményt elsőként az 1809. évi alkotmány hozta létre Svédországban. Az 1989-es Alkotmány az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek országgyűlési biztosáról is rendelkezett, valamint az Országgyűlés külön biztost állított 4 fel az adatvédelem területének felügyeletére. Az adatvédelmi biztosnak joga van a törvénybe ütköző adatbázisok megsemmisítéséhez. az ombudsman az állampolgári jogok biztosa, tevékenységében más állami szervektől független. Először 1995-ben választott az Országgyűlés ombudsmann-t Az országgyűlési biztos a széles értelembe vett közigazgatás egészének tevékenységét felügyeli, a k özigazgatásban észlelt alkotmányos

visszásságok felderítésére, kivizsgálására valamint ezek orvoslására hivatott, e célból intézkedéseket kezdeményezhet. Az ombudsmann eljárását bárki kezdeményezheti, eljárását a t örvény szerint akkor lehet kérni, ha a kezdeményező megítélése szerint valamely hatóság eljárása, határozata, intézkedése (vagy ennek épp elmulasztása) következtében alkotmányos jogait sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Ha a lefolytatott vizsgálatok során az ombudsmann arra a következtetésre jut, hogy fennáll az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság, az azt előidéző szervnél annak orvoslását kezdeményezheti, de nem alkalmazhat jogi szankciókat. Végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság, amivel akkor élhet, ha a megkeresett hatóság nem orvosolta a visszásságot, vagy a megtett intézkedésekkel nem ért egyet. Javasolhatja azt is, hogy a parlament tűzze napirendi pontjára azokat az ügyeket, amelyekben az

alkotmányos visszásság kirívóan súlyos és/vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érinti. Széles kezdeményezési jogköre van: jogszabályok módosítását, hatályon kívül helyezését, az Alkotmánybíróság eljárását is kezdeményezheti akár Az ombudsman ellenőrzési tevékenysége főként azért fontos, mert jogi szakértelemmel képes az egyének vagy más panaszosok olyan jogsérelmeinek orvoslását elősegíteni, amely jogsérelmek az adott állami szervek normális működése során nem kapnak orvoslást. Jelenleg hazánkban a következő ombudsmanok vannak: • Állampolgári jogok biztosa • Adatvédelmi biztos • Kisebbségi jogok biztosa • A jövő nemzedékek ombudsmanja (2008-tól) Az „Állampolgári jogok biztosának általános helyettese” tisztségét az Országgyűlés 2007ben megszüntette. Magyar ombudsmanok: Állampolgári jogok biztosa Állampolgári jogok biztosának általános helyettese (2007-ig) Kisebbségi Adatvédelmi

jogok biztobiztos sa 1995– 2001 Gönczöl Katalin Polt Péter (2000-ig) Majtényi László 2001– 2007 Lenkovics Barnabás Takács Albert 2007– Szabó Máté – Péterfalvi Attila Kaltenbach Jenő Kaltenbach Jenő Kállai Ernő Közigazgatás: A közigazgatás – a közhatalom birtokában – a „köz”, azaz a társadalom számára alapvetően fontos ügyekkel, a „közügyekkel” foglalkozik. A közigazgatás az állam egyik legkiterjedtebb szervezetrendszere E szervezetről, annak működéséről, a benne dolgozó köztisztviselőkről, a közigazgatás szerteágazó világáról önálló jogág a közigazgatási jog rendelkezik A közigazgatást két állami szervtípus: a kormánynak közvetlenül alárendelt és az önkormányzatok hivatala végzik. A központi irányítású szervek (pl rendőrség, az adóigazgatás 5 szervei, különböző felügyeleti szervek) és felettes szerveik kapcsolatára az alá-fölérendeltségi viszony a jellemző. A

közigazgatás élén a kormány áll, amely az egyes minisztériumok közvetlen irányítója. A minisztérium a legmagasabb szintű közigazgatási szerv. Minisztériumot csak az Országgyűlés hozhat létre, és szüntethet meg. A minisztérium élén egyszemélyes felelős vezető, a miniszter áll. A minisztériumok vezető tisztségviselői a politikai és a közigazgatási államtitkárok A politikai államtitkár legfontosabb feladata a miniszter országgyűlési munkájának segítsége. A minisztert az Országgyűlésben és a kormánygyűléseken teljes jogkörében helyettesítheti. A közigazgatási feladatok három nagy csoportja különíthető el: Hagyományos államügyek (az állam belső rendjének és külső védelmének biztosítása, továbbá külkapcsolatainak rendezése) [BM, HM, IM, KüM] Gazdasági igazgatás: [FVM, GM, KHVM, NKÖMM, PM] Az oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális igazgatás [EüM, NKÖM, OM, SZCSM] A három nagy

feladatcsoportra más és más jogi – szervezeti – intézményi megoldások jellemzőek: az elsőben az állam nem egyszer „erőszakszervezetként” van jelen, a másodikban szabályozó, engedélyező, felügyelő hatalom, a harmadikban intézményként működtet, szolgáltat. Magyar Nemzeti Bank: A Magyar Köztáraság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja. 1924-ben alapított bank alapvető, alkotmányos feladatai a következők:  törvényes fizetőeszköz kibocsátása (kizárólagos joga a bankjegy és érmekibocsátás) a nemzeti fizetőeszköz, a forint értékállóságának, belső és külső vásárlóerejének védelme  a pénzforgalom szabályozása  a deviza és a nemesfémforgalom központi szerve, aranyból és devizából készleteket gyűjt A bank, szervezeti sajátosságaiból következően független alkotmányos intézmény, ugyanakkor – állami feladatai révén – köteles együttműködni a kormányzati szervekkel az erre irányadó

törvények szerint. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik Állami Számvevőszék: Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatai többirányúak:  évente ellenőrzi a költségvetési (pótköltségvetési) törvényjavaslat megalapozottságát, a bevételek teljesíthetőségét, a felhasználások szükségességét és célszerűségét.  ellenőrzi a zárszámadást, és az arról készített jelentését a zárszámadási törvénnyel együtt terjeszti az Országgyűlés elé  vizsgálja, majd ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket  ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami vállaltatok tevékenységét. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az államháztartás valamennyi részére (benne az elkülönített pénzalapokra, az önkormányzatokra, a társadalombiztosításra)

egyaránt kiterjed. A számvevőszék az állami költségvetésből gazdálkodó intézmények általános ellenőrzési szerve. Független a kormánytól. Elnökét és alelnökeit a parlament 12 évre választja Bíróságok: A bírósághoz fordulás joga alapvető emberi jog. A bíróság előtt mindenki egyenlő A bírói hatalom feladata az igazságszolgáltatás, amelynek fő formái:  a büntető igazságszolgáltatás 6  polgári igazságszolgáltatás  ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét  munkaügyi bíróságok a munkaviszonnyal kapcsolatos jogokban járnak el Az igazságszolgáltatás két alapformája: büntető és a polgári bíráskodás. Büntető ügyekben, bűncselekmény alapos gyanúja estén hivatalból indul az eljárás; polgári ügyekben csak a felek erre irányuló kérelme esetén jár el a bíróság. Választási rendszer: A választójog alapelvei: a választás általános, a választás egyenlő, a szavazás

titkos, a szavazás közvetlen. Minden 18 é vet betöltött állampolgár szavazhat – parlamenti választásnál aktív választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, de értelemszerűen nem élhet választójogával (a szavazásban akadályozva van) az, akinek nincs legalább ideiglenes lakóhelye Magyarországon. Egyenlőség. Mindenki szavazata egy szavazat Titkosak a választások – fontos alapelv, amely azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A törvény garantálja a titkosságot, zárt fülkében történik a szavazás Helyiségenként 3 lezárt, lepecsételt urna biztosítása kötelező, melyet az első választópolgár jelenlétében hitelesítenek A szavazat leadása zárt borítékban történik. Választójog: Egyrészt a választójog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állami hatalomgyakorlás centrumában elhelyezkedő

képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Másrészt a v álasztójog politikai alapjog, amely a hatalomban (vagy a közügyek vitelében) való részvétel. A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú állampolgár - a természetes kizáró okokat kivéve – szavazati joggal rendelkezik. A választójogból kizártak Magyarországon: • aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, • aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, • aki szabadságvesztés-büntetését tölti, • aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll • 18 év alatti Magyarországon nincsen cenzus (olyan előírás, mely kizárja az általánosságot pl.: nemi, vagyoni stb.) A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett

mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a küszöb még 4% volt) ORSZÁGGYŰLÉS (386 fő) 176 fő egyéni választókerületekből egyének is pártok is jelölhetnek 750 ajánlószelvény kell a jelöltállításhoz 152 fő területi listákból (19 megye + Bp.) az a párt állíthat, mely az egyéni választókerületek ¼ében, de legalább 2 választókerületben indított jelöltet. 58 fő országos lista az a párt állíthatja, mely legalább 7 területi listát állított fel. (min 14 jelölt) A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az európai demokráciákban közvetlenül szavazhatnak 7 Magyarországon közvetlenül országgyűlési képviselőre kell szavazni, nincsen elektori rendszer, mint pl. az

USA-ban Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A választási kampány: 90 napos a kampány: ekkor kerül sor a választási program ismertetésére, ill. a jelöltek népszerűsítésére A választási gyűlések nyilvánosak, rendjüket megzavarni nem szabad A pártok „kampányreklámját” a Magyar Rádió és az MTV közszolgálati csatornái és az MTI a pártok választási felhívását azonos körülmények mellett, egyszer, ingyenesen közli. Minden további népszerűsíteni kívánt anyagért fizetni kell „fizetett politikai hirdetés” feltüntetésével. A választás előtti szombaton kampánycsend van, majd másnap,

vasárnap a szavazás 6.00tól este 1900-ig tart A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a v álasztások napjának éjszakáján ismertté válik, sőt a részadatokat már napközben többször is közölnek. Jelöltállítás: Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kell befejezni, és a 19 napon kell bejelenteni a jelölteket Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos

listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani. Magyarország területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján urnazárásig kampánycsend lép életbe Közvéleménykutatási eredményeket két nappal a m agyarországi szavazás megkezdése előtt lehet utoljára nyilvánosságra hozni (a korábbi 8 napos határidőt előíró jogszabályt az Alkotmánybíróság 2007 márciusában hatályon kívül helyezte). Külföldön nyolc nappal, illetve egy héttel a hazai szavazás napja előtt adhatják le voksaikat a névjegyzékbe vett szavazók. Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint ötven

százalékát. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. A második szavazási fordulót, az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez huszonöt százalékot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket más javára visszaléptetik. Mandátumszámítás, töredékszavazatok Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat. A területi listákon a mandátumok elosztása a

Hagenbach-Bischoff formula segítségével történik. Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szük- 8 séges. (Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb) Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapja, amelyiknek szavazatszáma alulról legjobban megközelíti a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is marad(nak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerül(nek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát. Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező

szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött vannak. (Nem számít töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat. A mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma) Az így kialakult

mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepel. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kap egy mandátumot, s ez addig folytatódik, amíg az összes mandátum gazdára nem talál. A választási szervek: A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák. Ötféle választási bizottság van: a szavazatszámláló bizottság (azokon a településeken, ahol csak egy szavazókör van, nem választanak ilyet), a helyi választási bizottság, az egyéni választókerületi, a területi és az Országos Választási Bizottság (OVB). A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a p ártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének

helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek. Az Országos Választási Bizottság öt tagját és a szükséges számú póttagot az Országgyűlésnek kell megválasztania. Az egyéni választókerületi, illetve a területi választási bizottságok legalább három-három tagját a fővárosi illetve a megyei közgyűlések választják meg a területi választási iroda vezetőjének indítványa alapján. A 11 ezer szavazatszámláló bizottság háromhárom tagját és a szükséges póttagokat a választások első fordulója előtt legkésőbb húsz nappal választják meg az önkormányzatok képviselőtestületei a helyi választási iroda vezetőjének indítványa alapján. A választási bizottságok végrehajtó szervei mind az öt szinten a választási irodák. Feladatuk a választások lebonyolításához szükséges számítógépes rendszer üzemeltetése, a

helyiségek biztosítása és a jelöltek választási jegyzékbe vétele Az Országos Választási Iroda (OVI) működését a belügyminiszter felügyeli. Önkormányzati rendszer: Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. Budapesten a kerületek 9 polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg. Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is Ennek megfelelően az önkormányzati

választásokon a településtípusnak és a helyi kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók. A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki. Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót. A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a v álasztó a

l ehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg. Kisebbségi önkormányzatok: Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani. A szavazat akkor is érvényes, ha a v álasztó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani,

fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. 10 A rendszerváltozás utáni parlamenti pártok alakulása: Év 1990-1994 1994-1998 1998-2002 Kormány koalíció MDF, FKgP, KDNP MSZP, SZDSZ MDF, Fidesz, FKgP Ellenzék SZDSZ, MSZP, Fidesz MDF, Fidesz, FKgP MSZP, SZDSZ, MIÉP 2002-2006 MSZP, SZDSZ Fidesz, MDF 2006- Fidesz, KDNP, MDF MSZP, SZDSZ Miniszterelnök Antall József Horn Gyula Orbán Viktor Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc Köztársasági elnök 1990-2000: Göncz Árpád 2000-2005: Mádl Ferenc 2005Sólyom László Jelenleg: Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc A parlament elnöke: Szili Katalin Köztársasági elnök: Sólyom László Alkotmánybíróság elnöke: Dr. Bihari Mihály Legfelsőbb Bíróság elnöke: Dr. Lomnici László MSZP (Magyar Szocialista Párt) elnöke: Gyurcsány Ferenc SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetség) elnöke: Dr. Kóka János

Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) elnöke: Orbán Viktor MDF (Magyar Demokrata Fórum) elnöke: Dávid Ibolya KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt) elnöke: Dr. Semjén Zsolt 1 Az az állam tekinthető szuverénnek, amely területén élő népesség felett ténylegesen főhatalmat gyakorol, és rendelkezik az önálló államiság minden feltételével (alkotmány, államszervezet, jogrend). A szűkebb értelembe vett belső szuverenitás főbb összetevői a következők:  az államterület, az állam szerkezete, az állam területi beosztása,  az állampolgárság  az önálló államiságot kifejező nemzeti jelképek  a hatalomgyakorlás két klasszikus formája a képviseleti és a közvetlen demokrácia 11