Kémia | Felsőoktatás » Oxovegyületek és tulajdonságaik

 2001 · 2 oldal  (96 KB)    magyar    85    2008. május 22.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Oxovegyületek és tulajdonságaik 1. Az alkoholokból kiindulva vezessük le az oxovegyületeket! oxidáció Primer alkohol aldehid oxidáció szekunder alkohol keton a, Jelöljük meg a jellemző funkciós csoportokat! b, Nevezzük meg a képződött vegyületeket! 2. Az oxovegyületek forráspontja magasabb, mint a velük azonos molekulatömegű alkánok forráspontja! Indokoljuk ezt az állítást a molekulák között működő kölcsönhatások alapján! Az oxovegyületek molekulái között dipólus-dipólus kölcsönhatás lép fel, mert poláris molekulák. Az alkánok között diszperziós kölcsönhatás alakul ki, ez gyengébb, mint a dipólus-dipólus. Így alacsonyabb a forráspont az alkánok esetében 3. Hogyan viselkednek az oxovegyületek oxidációs hatásokra! Az oxovegyületek oxidáció során karbonsavvá alakulnak. Aldehidből a megfelelő szénatomszámú karbonsav keletkezik. Ketonból láncbontással keletkeznek karbonsavak 4. Mi történik, ha az

oxovegyületek redukciót hajtanak végre? Redukcióval az oxovegyületek alkohollá alakulnak: Lásd az 1. Reakció megfordítása 5. Ismertessük a f ormaldehid és az acetaldehid legfontosabb tulajdonságait, felhasználásukat! A formaldehid: H-CH=O, tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú, vízben jól oldódó gáz. A gyakorlati életben 35-40 tömegszázalékos vizes oldatát használják, ezt nevezzük formalinnak. A formalin erős sejtméreg (kicsapja a fehérjéket), ezért régen nagy mennyiségben használták fertőtlenítésre vagy állatpreparátumok készítésére. A formaldehidet nagy mennyiségben gyártják a m etanol oxidációjával, azaz dehidrogénezésével. A formaldehid nagy részét műanyag gyártására használják, egy részét pedig paraformaldehid formájában tárolják. Az acetaldehid: CH 3 -CH=O, színtelen, alacsony forráspontú és szúrós, kábító szagú folyadék, igen könnyen polimerizálódik. AZ acetaldehid fontos

köztitermékként képződik az alkoholos ecetsavas erjedésnél. Az acetaldehidet régebben acetilénből (vízaddíció) vagy etil-alkoholból (dehidrogénezés) kiindulva gyártották, később etilén, újabban metanol lett a kiindulási anyag. Bár a v egyipar manapság csak feleannyi acetaldehidet igényel, mint formaldehidet, az acetaldehid továbbra is fontos kiindulási anyag az ecetsav és származékai előállításához. 6. Metánból kiindulva, hogyan lehetne acetaldehidet előállítani?