Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Németi Dóra - A vállalati környezeti menedzsment rendszer bemutatása a Matáv Rt. példáján keresztül

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A vállalati környezeti menedzsment rendszer bemutatása a Matáv Rt. példáján keresztül Szakdolgozat Konzulens: Készítette: dr. Szász Tibor Németi Dóra Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 1.1 Témaválasztás 4 1.2 Globális helyzetkép 5 1.21 A XX század környezeti problémái és a vállalati szféra szerepe 6 1.22 Környezetszennyezés 7 2. Környezeti szabályozás 9 2.1 A szabályozás dokumentumai 9 2.11 Általános jellemzők9 2.12 Az Európai Unió környezetpolitikája10 2.121 A Maastrichti Szerződés 10 2.122 Az Amszterdami Szerződés 11 2.13 A magyar szabályozás 13 2.131 Magyarország környezeti állapota 13 2.132 A Nemzeti Környezetvédelmi Program 14 2.133 Az 1995 évi LIII törvény 15 2.134 A 20/2001 évi kormányrendelet 15 2.135 Az Európai Uniós csatlakozás és hatásai 15 2.2 Az környezeti szabályozás eszközrendszere 16 2.21 A konkrét eszközök bemutatása 16 3. A környezetközpontú

irányítási rendszer 19 3.1 Definíció, általános jellemzők19 3.2 Az ISO 14001 és az EMAS21 3.3 A környezeti menedzsment rendszer bevezetésének előfeltételei és előnyei 22 3.4 Gátló tényezők 26 3.5 Vállalatok attitűdje és fogyasztói csoportok 26 3.6 A magyar és a spanyol helyzet összehasonlítása 28 2 3.7 Vállalatok környezeti kockázata 30 3.8 A környezeti döntéshozatal 32 4. A Matáv csoport környezeti politikája33 4.1 A Matáv csoport környezeti attitűdjének bemutatása 33 4.2 Az ISO 14001-es szabvány 34 4.21 A bemeneti és kimeneti tényezők 35 4.22 Környezeti ráfordítások39 4.3 A Matáv Rt környezeti akcióinak csoportosítása 40 4.4 A Matáv Rt SWOT analízise 41 4.5 Jövőbeli célok, nemzetközi kapcsolatok 43 4.6 Vállalati kockázati besorolás 44 4.7 Következtetés 45 5. Jövőbeni tendenciák 47 5.1 Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kimeneteli lehetőségei környezeti szempontból vizsgálva. 47 5.2 Az ISEW és a Dow

Jones fenntarthatósági Index49 5.3 A környezeti számvitel50 5.4 Az ökomérleg, az ökoaudit és az ökokontrolling 52 5.4 Alternatív közgazdaságtan, ökológiai gazdaságtan 53 5.5 Jogi változások 53 6. Összegzés 55 1. számú melléklet56 2. számú melléklet57 3. számú melléklet58 4. számú melléklet60 Felhasznált irodalom 61 3 1. Bevezető 1.1 Témaválasztás „Elhatároztuk, hogy kényelmesebb, kellemesebb világot teremtünk önmagunk és gyermekeink számára; ez a döntés röpke négyszáz év alatt olyan emberi világot hozott létre, amelyben az élet minden kényelme megvalósítható. Fölmerült azonban egy gond is: önnön kényelmünk megszállott hajszolása, a természet leigázására tett, összpontosított erőfeszítések közben beszennyeztük, az összeomlás szélére juttattuk a bolygó természeti rendszerét. Így nem folytathatjuk tovább.” 1 A fönti idézettel szemléltetni szeretném, hogy dolgozatom témájaként miért

a vállalati környezeti menedzsment rendszereket választottam. A gazdasági-társadalmi fejlődés a XVII század óta olyan léptéket ölt, hogy azt a környezeti problémák kezelését célzó területek nem, vagy csak némi lemaradással tudják követni. A mindennapi híreket hallva sokunkban megfogalmazódik a gondolat, hogy ez valóban nem mehet így tovább, tennünk kell környezetünk ügyének érdekében. A vállalati szféra az egyik olyan terület, melynek komoly szerepe van az ökohatások kezelésének kérdésében, éppen ezért a továbbiakban egy olyan pozitív vállalati példa kerül bemutatásra, mely okulásként szolgálhat mindannyiunk számára. Itt szeretném megköszönni dr. Szász Tibor és Szarvas Anita konzulenseim munkáját, akik hasznos tanácsokkal segítettek abban, hogy dolgozatom elkészüljön. Debrecen, 2003. március 5 1 James Redfield: A mennyei prófécia, Magyar Könyvklub, Bp., 1993, 38 o 4 1.2 Globális helyzetkép Napjainkban

nagyon sokat lehet hallani a környezetvédelemről, a felelős vállalati gondolkodásról, a különböző környezeti menedzsment rendszerek alkalmazásának szükségességéről. Figyelembe véve Földünk jelenlegi állapotát, az ismétlődő környezetszennyezéseket és környezeti katasztrófákat ez a probléma megoldásra vár Nap mint nap hallhatjuk, hogy az emberi tevékenység a felelős az üvegházhatás kialakulásáért, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Földünk hőmérséklete emelkedő mértékben növekszik, beindítva ezzel olyan káros és előre nem látható folyamatokat, mely az összes élőlény létére kihatással van. A klímaváltozásnak nemcsak a környezeti egyensúlyt befolyásoló hatásai jelentősek, ugyanúgy hatnak az egészségünkre, a gazdaság egészére, és meghatározzák a jövő generáció életminőségét. Magyarországon nagyon nehéz meggyőzni bárkit is azzal az érvvel, hogy például a klímaváltozás hatására a

tengerszint emelkedik, ami áradással fenyegeti a tengerparti területeket, de az hazánkban is igaz és egyre inkább tapasztalható, hogy a gyakran szélsőséges időjárás károkat okoz a mezőgazdaságban, a levegőszennyezés növeli a légzőszervi megbetegedések számát, ami plusszterheket ró az egészségügyre. Szerte a világon egyre inkább középpontba kerülnek ezek a kérdések, ugyanakkor a megelőzés költségeit és a környezeti menedzsment rendszer kidolgozását csak kevés vállalat, szervezet, állam vállalja magára. Magyarországon ez fokozottan igaz Ennek ellenére véleményem szerint - az elkövetkező tíz éven belül a fejlettnek számító országok szervezeteinek válaszolniuk kell erre a kihívásra, a kevésbé fejlett régiók (ide sorolva Magyarországot) is saját érdekükben kénytelenek lesznek csatlakozni a nemzetközi szabályokhoz, szabványokhoz, hiszen ha ezt nem teszik - az enyhébb előírások miatt országukat, térségüket

"szemétlerakó hellyé" degradálják, kockáztatva ezzel a lakosság egészségét, és blokkolva a további fejlődés lehetőségeit. Az alapvető konfliktus abból adódik, hogy az ember biológiai-társadalmi lény, és mint olyan, egyrészt a természeti környezet része, tehát célja az, hogy a természettel harmóniában éljen. Ugyanakkor társadalmi lény mivoltából adódóan a szélsőséges természeti hatások mérséklésére, kiküszöbölésére törekszik, folyamatosan alakítva ezzel környezetét. Napjainkban ez az átalakító tevékenység olyan intenzívvé vált, hogy az eredmény: természeti hatásokat is magában foglaló művi környezet. 5 1.21 A XX század környezeti problémái és a vállalati szféra szerepe A XXI. század fő – környezeti szempontból is releváns - problémáiként a következőket emelhetjük ki 2: • a népesség exponenciális ütemű növekedése; • a fokozódó élelmezési hiány, éhínségek;

• a Föld nyersanyag-és energiakészletének kimerülése; és • környezetünk fokozatos elszennyeződése. Ezekre a problémákra nem könnyű megoldásokat találni, egy-két ember számára ez tulajdonképpen lehetetlen feladat. A környezeti kérdések kezeléséhez, megoldásához a társadalom egészére szükség van: kulcsszerepe van a gazdasági szférának, a különböző forprofit és non-profit szervezeteknek. Talán mondhatjuk, hogy a XX század hozott fordulatot a környezeti gondolkodásban: a környezeti katasztrófák, a klímaváltozás nyilvánvaló jelei rádöbbentették az embereket, hogy a világban tényleg valami megváltozott, és nem csak biológusok által kreált, valós elemeket nem tartalmazó álhírekről van szó. Ami pedig a legfontosabb: a változásnak oka van, és ha ugyanúgy folytatjuk tovább mindennapi tevékenységünket, a világot közösen tesszük tönkre. Szükség van gondolkodásmódbeli változásra, viszont a meggyőzés

nehéz: a környezetvédelemért tett erőfeszítéseknek ugyan már rövidtávon kézzel fogható eredményt hoznak, azonban ahhoz, hogy a korábbi években, évtizedek fölhalmozódott szennyezéseket sikerüljön ártalmatlanítani, hosszú időre van szükség, így igazából a jövő generációért tesszük, amit teszünk. Említettem a gazdasági szféra kiemelkedő szerepét. Manapság egy vállalat számára piaci versenytényező az, ahogyan a környezetéhez viszonyul. A cég image-e szempontjából is meghatározó, ahogyan az egyes környezeti kérdéseket kezeli, akár a hosszú távú fennmaradás záloga is lehet egy jól működő környezeti menedzsment rendszer. Véleményem szerint egy vállalat számára nagyon fontos, hogy éppenhogy csak meg tud felelni az egyre szigorúbb törvényi előírásoknak és nemzetközi normáknak, vagy esetleg proaktív módon a szabályozás előtt jár, erősítve ezzel pozitív image-ét, növelve a vállalat pénzbeli értekét,

2 Környezetvédelem-Környezetgazdálkodás, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000, 8 o 6 hirdetve, hogy szem előtt tartják, és tartalommal töltik meg a fenntartható fejlődés szókapcsolatot. Kiemelkedő a szerepük a termelő vállalatoknak: a növekvő energiafelhasználás első helyen szerepel a környezeti problémák kialakulásáért felelős tényezők között. Éppen ezért került az energiafogyasztás a Kiotói Egyezmény kulcselemeként a középpontba: alternatív energiaforrások fölkutatásával lehetővé válhat, hogy a termelésben, közlekedésben, lakásunkban ugyanazt a kényelmi szintet tartsuk fönn, kevesebb erőforrás fölhasználásával. A fogyasztóknak szintén kiemelkedő szerepük van abban, hogy megóvják a környezeti állapotot, hiszen amikor bármely termék vagy szolgáltatás megvásárlása mellett döntünk, akkor a döntéssel egyidőben tiltakozásunkat vagy egyetértésünket fejezzük ki annak a gazdálkodónak a

tevékenységét illetően, amely a terméket előállította, vagy a szolgáltatást létrehozta. Nemzetközileg is egyre nagyobb jelentőségük van egyes normáknak, szabványoknak, mint például az EMAS vagy az ISO 14000 szabványsorozat. Mindkettő környezetközpontú irányítási rendszer leírását tartalmazza, és vállalati szempontból a környezettudatos viselkedés kulcselemeivé válhatnak. 1.22 Környezetszennyezés Környezetszennyezésről akkor beszélünk, ha bármely - általában emberi - tevékenység során a környezetbe jutó anyagok lebomlása nem történik meg, és ezzel a környezet érzékelhető és gyakran visszafordíthatatlan módon károsodik. Ugyanakkor beszélhetünk természetes környezetszennyező forrásokról is, amelyekhez nem kapcsolható emberi tevékenység. Ilyen például egy vulkánkitörés vagy egy sivatagi porvihar Az emberi tevékenység által okozott környezetszennyezésnek kétféle típusa létezik: a stock és a flow

jellegű szennyezés. A flow, azaz szétoszló típusú szennyezés a környezetbe jutva átmeneti koncentrációnövekedést idéz elő, viszont lebomlására számítani lehet. Ezen kívül a károsítás az aktuális emissziótól függ. A stock, azaz felhalmozódó szennyezés esetén az újabb emisszió hozzáadódik a már meglévőhöz, fokozatosan emelve ezzel a koncentrációt. A lebomlás esélyei itt jóval kisebbek, lassú folyamatként játszódhatnak le. Mindkét típus szennyezési kárt okoz, de a környezetben történő fellelhetőségük ideje és ártalmatlanításuknak hossza természetesen különböző. A környezet szennyezés-elnyelő 7 kapacitása nyilvánvalóan területenként eltérő, tehát azonos mennyiségű szennyezőanyag különbözőképpen károsítja a környezetet attól függően, hogy hova kerül. Ebből adódóan beszélhetünk olyan szennyezésről, amely nem okoz kárt, hiszen teljes egészében elnyelődik. A történelem

során környezetkárosítással először az ipari forradalommal egyidőben találkozhatunk; ekkor ugyanis a viszonylag kezdetleges gépek meghajtásához szükséges fa megszerzéséhez erdőket kezdtek kivágni. 3 A XIX század végétől, illetve a XX század elejétől az életkörülmények javulása, az általános fejlődés következtében a Föld erőforrásainak felhasználása hatalmas méreteket öltött. Napjainkban ennek a hatásnak a következményeit éljük meg, ám manapság „a környezetkárosítás a szennyezés minőségét vagy mennyiségét tekintve már akkora mértékű, hogy az élők életkörülményeit is rontja.” 4 A természet-és környezetvédelem célja a környezet visszafordíthatatlan károsodásának megakadályozása, illetve az ártalmatlanítható károk lehetőség szerinti legteljesebb fölszámolása. Ehhez elengedhetetlen tényező a környezeti szabályozás, mely gazdasági, jogi, kormányzati, társadalmi jellegű eszközökkel

harcol a tisztább környezetért. 3 4 Faragó Lajos: Környezetvédelem-Környezetgazdálkodás, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000, 33 o U.o, 34 o 8 2. Környezeti szabályozás 2.1 A szabályozás dokumentumai 2.11 Általános jellemzők Az ember mint a bioszféra csúcsán elhelyezkedő élőlény tevékenységével drasztikusan beavatkozott a természet rendjébe, és saját érdekeit szolgáló lépések sorozatával átalakította környezetét. Az átalakítás következtében olyan környezetkárosító hatások is fölléptek, amelyek hosszú távon negatív hatással vannak az emberi egészségre. Az országok, régiók, különböző szervezetek közös érdeke, hogy ezekkel a hatásokkal szemben együttes erővel föllépjenek, és megfékezzék azokat, illetve meggátolják újbóli kialakulásukat. A környezeti szabályozás tehát napjaink szükséges elemévé vált. A szabályozás alapvetően kétféle formában fedezhető föl: egyrészt tiltó-büntető

funkcióban, másrészt pedig megelőző funkcióként. A környezeti tudatosság fejlődése szempontjából három szakaszt különböztethetünk meg. 5 Az első szakaszt az iparosodás kezdetétől az 1970-es évekig számíthatjuk, és az a sajátossága, hogy a környezeti tudatosság csaknem teljes hiánya jellemezte, a vállalatok a fogyasztói igények kielégítését tűzték ki célul, közömbösek és passzívak maradva a környezeti problémákat illetően. A második szakaszt a Római Klub kiadványa jelzi, mely a növekedés határait elemezte. Jellemzője a környezeti problémák felé forduló figyelem a kormányzati, regionális és társadalmi szervezetek részéről, ugyanakkor a vállalatok is kezdték fölismerni, hogy tevékenységük hatással van a környezeti állapotra. A harmadik szakasz az 1987-ben, Közös Jövőnk címmel megjelent Brundtland jelentéshez kapcsolható. Ez a pont jelenti a kezdetét a fenntartható fejlődés koncepciójának, és

innentől beszélhetünk igazán környezeti szempontból tudatosan működő vállalatokról. A jelentés szerint a következőképpen definiálhatjuk a fenntartható fejlődést: „fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedéke igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényük kielégítésében.” 5 Jesús Ángel del Brío González, Beatriz Junquera Cimadevilla: Medio ambiente y empresa, Civitas Ediciones, 2001, Madrid, 21. o 9 A nemzetközi környezetvédelem megjelenési formáinak tekinthetők a különböző – általában az ENSZ által megrendezett – konferenciák, így az 1972-es stockholmi, az 1992-es Rio de Janeiro-i és a 2002-es, Dél-Afrikában, Johannesburgban megrendezett konferencia. Az Agenda 21 című dokumentum a Rio de Janeio-i konferencia eredménye, melyet 178 ország kormánya fogadott el fő irányvonalként környezeti politikájuk kialakításánál. A szabályozás mellett igen erőteljes érvnek

számít, hogy ezzel a nemzetközi piacon megakadályozható a nemkívánatos tőkeáramlás. Ugyanis ha nem létezik egységes szabályrendszer, az enyhébb környezeti követelményeket támasztó országokba nagy mértékű tőke áramlik, ezzel pedig más országban nem működtethető technikák honosodnak meg. Szennyezési gócok alakulnak ki, melyek fölszámolása már nemzetközi összefogást igényel. Tehát minden gazdasági szereplő közös érdeke, hogy létrejöjjön az egységes szabályrendszer. Tendenciálisan elmondható, hogy a különböző nemzetközi konferenciák, nemzetközi szabványok az egységes szabályozás kialakulása felé mutatnak. 2.12 Az Európai Unió környezetpolitikája 2.121 A Maastrichti Szerződés Az Európai Uniós környezetpolitikai szabályozás egyik alapdokumentuma a Maastrichti Szerződés, melynek 130r(2) cikkelye nevesíti a környezeti szempontból fontosnak tekinthető négy alapelvet 6: • a magas szintű védelem

elve; • az elővigyázatosság elve; • a „szennyező fizet” elv; és • a megelőzés elve. Az első elv azt mondja ki, hogy a magas szintű környezetvédelem elérését kell szem előtt tartani, figyelembe véve az egyes régiók környezeti állapotának sajátosságait, a lehető legaktuálisabb és az alkalmazás szempontjából legmegfelelőbb tudományos eredményeket és a végzett tevékenységek költség-haszon szempontból történő vizsgálata sem elhanyagolható. 6 Környezetvédelem az Európai Unióban, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Bp., 2001, 7-8 o 10 Az elővigyázatosság elve azt hangsúlyozza, hogy a csővégi technológiák helyett inkább a környezeti problémák elkerülését és kialakulásuknak megakadályozását kell központi kérdésként kezelni. A „szennyező fizet elv” kimondja, hogy a károkozónak kell a költségeket viselnie. A gyakorlatban azonban komoly nehézségekbe ütközik ennek az elvnek a

betartatása, hiszen egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő eszközrendszer, azaz a szennyező kiléte nem mindig állapítható meg egyértelműen vagy a károk pénzbeli kalkulációja nem megoldott. A negyedik alapelv azt mondja ki, hogy a környezetbe jutott szennyezéseket azok forrásánál kell megszünteti, megakadályozva ezzel szétterjedésüket. 2.122 Az Amszterdami Szerződés Az Amszterdami Szerződés szintén fontos elveket mond ki a környezeti szabályozást illetően. Ezek a következők 7: • az integrálás elve; • a szubszidiaritás elve; • a fenntartható fejlődés elve; és • a partnerség elve. Az integrálás alapelve azt hangsúlyozza, hogy a környezeti politikának összhangban kell lenni a tagállamok törvényeivel és rendeleteivel, illetve az egyes szektorpolitikákba beágyazhatónak kell lennie. A szubszidiaritás elve azt mondja ki, hogy az Európai Unió csak akkor alkalmazza saját intézkedéseit, ha azok hatékonyabban oldják meg

a környezeti problémákat, mint ahogyan az egyes tagállamok képesek lennének azok kezelésére. A korábban már említett fenntartható fejlődés is központi előírásnak számít az Európai Unió szintjén is. A partnerség elve a kooperációt, együttműködési megállapodásokat tart szem előtt a fenntartható fejlődés szereplői között. 7 Amszterdami Szerződés, 1997. október 2 , CD jogtár, 2002 november 30 11 Az Európai Uniós szabályozás három alappilléren nyugszik: etikai, jóléti és gazdasági megfontolások. Az etikai érv azt hangsúlyozza, hogy a természet a belőle származó gazdasági érték mellett belső értékkel is rendelkezik, ezért tehát védelemre érdemes. A különböző irányelvek (pl.: madárvédelmi irányelv) azon az elven alapul, hogy minden fajnak joga van az élethez A jóléti érv a környezeti károk emberi egészségre való hatásán alapul, illetve a következő generáció jólétét szem előtt tartó

fenntartható fejlődés elvét hangsúlyozza. A mai világban talán a gazdasági érv jelentése a legnyilvánvalóbb: a természeti környezet a termeléshez elengedhetetlenül szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat biztosítja, a gazdasági tevékenység által megkövetelt helyigényt kielégíti, a termelés során kibocsátott hulladék egy részét semlegesíti. 8 Az Európai Uniós szabályozás alapelve az, hogy egy országhatárokon túlnyúló szervezet eredményesebben alakíthat ki szabályozó rendszert, mint az egyes tagállamok egyenként. Ugyanakkor a környezeti problémák jellege is megköveteli a nemzetközi összefogást, hiszen a szennyezések általában nemcsak a kibocsátó országot érintik, hanem annak szomszédait, sőt tágabb környezetét is. A közös belső piac megfelelő működése megkívánja a közös környezetvédelmi normák létezését. Ezek hiánya azokat a gazdálkodó egységeket sújtja, amelyek környezetileg felelős módon

állítják elő temékeiket, míg azok, amelyek nem fordítanak figyelmet a felelős, környezetet kevésbé károsító működésre, költségeiket csökkenteni tudják, ezáltal pedig versenyelőnyhöz jutnak. Mindezeken kívül a gazdasági modernizáció szerves részét képezi az ökológiai modernizáció, mely új piacokat és munkahelyeket teremt, segíti a gazdasági fejlődést, és a növekedés egyik mozgatórugója lehet. 9 Az Európai Unióban a jogi és gazdasági eszközök mellett a két legfontosabb horizontális irányelv a környezeti hatásvizsgálatok elve és a környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló elv 10 (ld. 1 számú melléklet) Bármely létesítmény esetében, amelynek működése a környezet terhelésével jár, előzetes felmérést kell készíteni, majd pedig egy engedélyezési eljárás után kerülhet sor a létesítmény 8 Környezetvédelem az Európai Unióban, A Magyar Köztársaság

Külügyminisztériuma, Bp., 2001, 5-6 o U.o, 6 o 10 U.o, 9 o 9 12 fölépítésére (ld. 2 számú melléklet) Az információhoz való hozzáférés pedig minden állampolgárnak, társadalmi szervezetnek és tagállamnak a jogai közé tartozik. 2.13 A magyar szabályozás 2.131 Magyarország környezeti állapota Magyarország természeti környezeti állapota közepesnek mondható a nyugat-európai átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor a volt szocialista országokéval összehasonlítva viszonylag kedvező eredményeket mondhatunk magunkénak. „A magyar gazdaság - viszonylag még mindig elmaradott szerkezete és műszaki színvonala miatt - általában jobban szennyezi a környezetet, mint a fejlett ipari országok gazdasága.” 11 Ez azonban mérsékelt környezetszennyezésnek tekinthető az 1970-es, ’80-as évek viszonylataihoz képest, amikor is a nehézipar intenzív terhelést jelentett a környezet számára. A rendszerváltás következtében a fogyasztás és a

beruházás visszaesett, a nehézipari termelés gyakorlatilag minimálisra csökkent, ez kedvezően hatott a levegőminőség javulására. Hazánk egyre több nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott, mely további kedvező folyamatokat indított be. „A közlekedési ágazatban környezeti hatás szempontjából ellentétes folyamatok játszódnak le: a gazdasági visszaesésnek köszönhető közlekedésiteljesítmény-csökkenés és az üzemanyagok minőségének javulása kedvező hatást vált ki, míg a motorizáció előretörése, a vasút és a tömegközlekedés visszaesése pedig fokozza a környezeti ártalmakat.” 12 2.132 A Nemzeti Környezetvédelmi Program Egy másik, a környezet érdekeit szem előtt tartó dokumentum a Nemzeti Környezetvédelmi Program. Ez a program egy „hat évre szóló beavatkozási tervrendszer, amely a jelen környezeti problémáinak megoldását, ill. a megoldás megkezdését és a jövő 11 Bulla Miklós - Kiss

Károly - Kerekes Sándor – Láng István: A hazai környezetvédelem (Állapotrajz),Budapest, 1998., 22.o 12 U.o,25o 13 problémáinak megelőzését kell, hogy eredményezze.” 13 A Nemzeti Környezetvédelmi Program a központi problémaként a három legkritikusabb kérdést (levegőtisztaság, vízvédelem, hulladékkezelés) kezeli. A programban leírt modell működése a következő: Az ábrából tehát leolvasható, hogy a konkrét környezeti feladatokhoz úgy jutunk el, ha tisztában vagyunk azokkal a tényezőkkel, amelyek tevékenységünk során hatással vannak a környezet állapotára, ezáltal meghatározhatjuk az adott problémát, megoldásokat találhatunk, majd pedig a legjobb megoldások feladattá állnak össze. 2.133 Az 1995 évi LIII törvény Hazánkban a környezetvédelem jogi szabályozásának legfontosabb forrása az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól „A törvény célja az ember és környezete

harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.” 14 A törvényben foglalt három alapelv az elővigyázatosság, megelőzés és helyreállítás elve. A hatodik cikkely kimondja, hogy „a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, 13 14 83/1997. Országgyűlési határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 1995. évi LIII törvény 14 hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzze a környezetszennyezést; kizárja a környezetkárosítást.” 15 2.134 A 20/2001 évi kormányrendelet A magyar szabályozás soron következő kulcseleme a 20/2001. évi kormányrendelet, amely a környezeti hatásvizsgálat lefolyását szabályozza. A környezeti hatásvizsgálat hazánkban hasonló módon működik, mint az Európai Unióban: a környezetet valamilyen módon megterhelő tevékenységek

hatásait az üzemeltető fölméretni köteles, ezután pedig kérelmet nyújt be az illetékes szakhatósághoz a tevékenység engedélyeztetése érdekében. A hatásvizsgálat tartalmazza a tervezett beruházás leírását, a környezet jelenlegi állapotának ismertetését illetve a beruházás következtében a környezeti állapot változásának bemutatását. 16 2.135 Az Európai Uniós csatlakozás és hatásai Hazánk Európai Uniós csatlakozása változásokat hoz a környezetvédelem területén is. A jogszabályi harmonizációs tárgyalások már lezárultak, azonban Magyarország négy területre vonatkozóan kért mentességet 17: • veszélyes hulladékok égetése; • települési szennyvízelvezetés-és tisztítás; • nagy tüzelőberendezések; és • a csomagolási hulladék. Mivel az Uniós normák hazai gyakorlatba történő átültetése igen magas költségekkel jár, a mentességek igénylésének oka a központi költségvetés és a helyi

önkormányzatok anyagi lehetőségeivel függ össze; ugyanakkor a hazai vállalkozások alkalmazkodásának kérdésköre sem elhanyagolható. Becslések szerint a környezetvédelmi beruházások által igényelt anyagi forrás 1500 milliárd forintra tehető. Ennek több, mint felét a települési szennyvízelvezetéssel 15 1995. évi LIII törvény, 6 §, (1) 20/2001. évi Kormányrendelet 17 Környezetvédelem az Európai Unióban, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Bp., 2001, 21 o 16 15 és kezeléssel összefüggő kiadások teszik ki. 18 A csatlakozásra való fölkészülés természetesen már folyamatban van: a Környezetvédelmi-és Vízügyi Minisztérium „Hét igen” című programjában az országot járva készíti föl a vállalkozásokat, fogyasztókat az Európai Uniós csatlakozásra. 2.2 Az környezeti szabályozás eszközrendszere 2.21 A konkrét eszközök bemutatása A gazdaság és a társadalom hosszú távú érdeke, hogy a

természet a jövőben is biztosítani tudja mindazt a nyersanyag-és erőforrásigényt, amelyek a szükségletek megfelelő szintű kielégítése szempontjából nélkülözhetetlenek. Ehhez alapvető feltétel a megfelelő szabályozási rendszer kialakítása. Ugyanakkor csak az a szabályozó lehet eredményes, hatékony és általánosan elfogadott, amely mind a gazdaság, mind a társadalom érdekeit figyelembe veszi. A környezeti szabályozás eszközei 19: • közvetlen törvényi-jogi eszközök; • közvetett gazdasági-piaci eszközök; -menedzsment technikák; és • etikai (önkéntes) szabályozó eszközök. A közvetlen törvényi szabályozás tehát hatósági előírásokon alapszik, utasítások, tiltások, törvények, rendeletek és normák formájában jelenik meg. Ezek az intézkedések gyakran határértékeket és üzemeltetési előírásokat tartalmaznak irányadó szabályként. Közös jellemzőjük, hogy betartásuk külső kényszerből fakadó.

Nyilvánvaló előnyük, hogy egyértelműek, viszonylag könnyen ellenőrizhetők, és amennyiben jól megállapítottak, figyelembe veszik a környezet teherbíró képességét. Ugyanakkor azonban ezek az intézkedések – kötelező voltukból fakadóan – gazdaságilag nem tekinthetők hatékonynak, sem pedig versenysemlegesnek, illetve az előírt határértékek betartása után nem ösztönzi a 18 19 Környezetvédelem az Európai Unióban, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Bp., 2001, 22 o Kósi Kálmán-Valkó László: Környezetgazdaságtan és-menedzsment, Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Baja, 1999, 64. o 16 termelőket környezeti teljesítményük további javítására. A közvetlen törvényi szabályozás megléte követelményként hordozza a megfelelő bírságrendszer kialakítását is, hiszen kényszerítő erőként csak ez a módszer alkalmazható ebben az esetben. A közvetett gazdasági eszközök adók, díjak és

támogatások formájában vannak jelen, tehát nem jellemző rá a közvetlen állami szabályozó jelleg. Nem cél a szigorú utasítási rendszer kialakítása, sokkal inkább piackonform szabályozási megoldásról van szó, mivel a környezettudatos viselkedés hasznot jelent a vállalat számára. A szabályozásnak ez a formája különösen érdekes számunkra, hiszen gazdasági eszközökről van szó. A környezettudatos viselkedés kialakítása alapján négy csoportról beszélhetünk 20: • Azok a módszerek, melyek az információáramlás javításával és „ösztönző támogatással kívánják a piaci résztvevők önkéntesen vállalt környezetbarát magatartását erősíteni”. Ide tartoznak például a fogyasztói környezeti tudatosság növelésére irányuló programok, a vállalatokat érintő környezettudatos vállalatirányítási rendszereket népszerűsítő törekvések, a közbeszerzési eljárások környezetbarát kritériumainak

meghatározása, illetve olyan rendszer kialakítása, amely a környezetbarát termékek fogyasztását és termelési eljárások bevezetését egyértelműen előnyben részesíti. A menedzsment technikák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a környezeti szabályozás területén. Különböző szervezetek különböző szabványai (pl.: EMAS, ISO 1400 szabványsorozat) segítik elő a vállalati környezetpolitika pozitív irányba történő alakítását. Fontos szerephez jut a környezeti hatásvizsgálat, az öko-audit és az öko-marketing is. • A környezetvédelmi megállapodások arra hivatottak, hogy a környezetvédelmi kérdések kezelésében hidat teremtsenek az illetékes hatóság, az érintett vállalatok és a lakosság között. Jellegüket tekintve lehetnek ágazati, regionális vagy lakossági megállapodások. • A vállalatok környezetbarát magatartásának ösztönzése kulcskérdés a szabályozás területén. Az adók különösen jó

megoldást nyújthatnak a környezeti problémák kezelésére, hiszen egyrészt a gazdálkodó szervezetek ösztönözhetők a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, másrészt pedig a befolyt 20 dr. Szász Tibor: A környezetvédelmi szabályozás piacgazdasági eszközei, Debreceni Szemle, 2002/4, 614 o 17 adókból létrehozott pénzügyi alapok alkalmasak lehetnek a környezetvédelmi feladatok ellátásának finanszírozására. • A felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó monitoring rendszer szintén ösztönzőleg hat a környezetbarát termelési folyamatok kialakítására. Az etikai szabályozás fő eleme a környezetbarát termelői-fogyasztói magatartás. Ide tartozik az Európai Unióban már működő öko-címke rendszer, melyet azok a termékek hordozhatnak, amelyek igazoltan megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A fent felsorolt eszközrendszer a különböző nemzetközi egyezményekkel együtt élve

funkcionál, elősegítve ezzel a lehetőségekhez képest hatékony környezetvédelem megvalósítását. Valójában a környezeti tudatosság növelését nem lehet egyféle csatornán keresztül elérni, éppen ezért van szükség különböző hatótényezőkre. 18 3. A környezetközpontú irányítási rendszer 3.1 Definíció, általános jellemzők Az ökológia és az ökonómia konfliktusának kiteljesedése a XXI. század jellemző jelensége. Ez abból adódik, hogy a vállalatok piacgazdasági viszonyok között működnek, ugyanakkor tevékenységük környezeti hatásait egyre inkább vállalni kötelesek. A környezeti szívó-hatás a fogyasztók és kereskedők részéről megfogalmazódott követelés a vállalatok felé arra irányulóan, hogy környezetbarát termékeket állítsanak elő. A környezeti nyomóhatás a hatósági szabályozásból származik, ugyanis az egyre szigorodó előírások következtében a vállalatok a környezetvédelmi

költségek internalizálására kötelezettek. 21 „A környezetközpontú irányítási rendszer a környezetvédelmi követelményeknek történő folyamatos megfelelés és a környezettudatos működés megvalósítására, a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javítására, valamint a környezeti kockázat behatárolására kínál megbízható megoldást a rendszerszemlélet szerinti metodikája révén.” 22 A XXI. század vállalata számára elkerülhetetlen, hogy tevékenységének környezeti hatásait fölmérje, vizsgálja, és foglalkozzon az esetleges negatív következményekkel. Véleményem szerint kétféle vállalatot különböztethetünk meg: az egyik az, amely a környezeti problémák megoldását abban látja, hogy ő maga nem generálja azokat, így tevékenysége nem vált ki ellenreakciót a közvélemény, illetve a társadalmi szervezetek részéről; a másik vállalattípus pedig az, amely vezetőnek tekinthető a környezeti problémák

megoldását illetően, hiszen proaktív módon cselekszik, célja a megelőzés, ezzel pedig pozitív reakciót vált ki a közvéleményből. A környezetközpontú irányításai rendszerek a vállalati önszabályozás filozófiáját hordozzák magukban. A vállalati környezetmenedzsment három legfontosabb jellemzője 23: • a proaktív stratégia, • a vállalaton és vállalati funkciókon túlmutató karakter, és • a többdimenziós célrendszer. Kósi Kálmán-Valkó László: Környezetgazdaságtan és-menedzsment, Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Baja, 1999, 124. o 22 Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai, korny10.bkehu/kornygazd 23 International Chamber of Commerce alapelvei alapján 21 19 A vállalat stratégiai tervezéskor közép-és hosszú távú szempontokat vesz figyelembe. A proaktivitás a tervezéskor érvényben lévő előírásoknál szigorúbb feltételekkel számol, gondolva a jövőben tovább szigorodó

szabályozásra. Ezen kívül a vállalat gazdasági szempontjait úgy tartja szem előtt, hogy a működésére hatással lévő környezeti problémákat is folyamatosan kezelni tudja. A vállalaton, vállalati funkciókon túlmutató jelleg a környezeti problémák kezelésének komplexitására utal. Egy vállalat környezeti menedzsment rendszere ideális esetben nemcsak az adott vállalatot érinti, hanem közvetlen környezetét is: partnereit, megrendelőit, fogyasztóit, versenytársait. Ugyanakkor mivel az egyes funkciók nem létezhetnek szeparáltan a vállalaton belül szükség van a környezetközpontú irányítási rendszer integrálására. Környezetorientált intézkedések a vállalati működés bármely területén fellelhetők. A többdimenziós célrendszer arra utal, hogy ha adott a vállalat részéről a környezettudatos hozzáállás, akkor kezdődhet meg az előírások tudatos implementálása a termelési folyamatba. A szabályozás tehát nem konkrét

lépések sorozata; ezeket a lépéseket minden egyes vállalatnak saját magának kell kialakítania az egyedi körülményeknek megfelelően. 3.2 Az ISO 14001 és az EMAS A törvényi előírások mellett napjainkban a vállalati önszabályozás szerepe is egyre növekvőben van. Ennek eszközei az ISO 14000 szabványsorozat, illetve az EMAS előírás Az ISO, International Standard Organisation 1947-ben jött létre azzal a céllal, hogy szabványaival növelje a kereskedelem volumenét, javítsa a minőséget és emelje a termelékenységet. Az ISO 14000 szabványsorozat 1993-ban indult útjára, a 14001-es szabványt az Európai Szabványügyi Bizottság 1996-ban hagyta jóvá. A sorozattöbbféle szabványt tartalmaz, ezek egy része egyelőre a tervezés fázisában van (ld. 3 számú melléklet). Az ISO 14001 normatív szabvány, tehát nevesíti a követelményeket, a sorozat többi tagja leíró szabvány, a különböző területekhez eligazítást ad. 24 Minden vállalat

számára fontos, hogy tisztában legyen tevékenységének környezeti hatásaival. A Shewhart-kör, vagy másképpen a PDCA-kör megmutatja a vállalat számára, hogyan építse ki és tartsa fönn a 24 Marylin R. Block: Implementing ISO 14001, ASQC Quality Press, Milwaukee, Wisconsin, 2000 20 tevékenységének környezeti hatásait azonosító folyamatot: plan-do-check-act. Az EMAS 1993-ban indult útjára, 1995 óta van lehetőség arra, hogy az ipar szereplői is EMAS szerinti tanúsítást szerezzek. Az EMAS 2000, a legújabb verzió minden gazdasági szektorra kiterjeszti a szabályozást, a gazdaság bármelyik résztvevője, legyen az hotel, kemping, termelő-vagy szolgáltató vállalat megszerezheti a tanúsítást. Ez a rendszer integrálja az ISO 14001-es szabványt is: ezzel könnyebb átmenetet biztosít azoknak a vállalatoknak a számára, amelyek korábban rendelkeztek ISO 14001 szerinti tanúsítással, és a későbbiekben szeretnék megszerezni az EMAS

szerintit is. Éppen ezért mondható, hogy a fő pontok a folyamatos javítás, a munkavállalók részvétele, a törvényi előírások betartása, a belső kommunikáció, és a nagyközönség informálása a vállalat környezeti teljesítményéről. Mindezek fölött nagyon fontos a környezeti erőforrások megőrzése, a mérgező anyagok és a termelésből adódó veszélyek csökkentése, biztonságos munkahely biztosítása. A legfőbb különbségek az EMAS és az ISO 14001 között a következők: az ISO nemzetközi szabvány, az EMAS pedig európai. Az EMAS-t bevezető vállalatok ezen kívül nagyobb kötelezettséget vállalnak az információnyújtás területén. Az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítást akkor is megszerezheti egy szervezet, ha nem minden tekintetben teljesíti a törvényi előírásokat, egyszerűen csak elkötelezi magát környezeti teljesítményének folyamatos javítása mellett. Egyik szabvány sem tartalmaz konkrét számokat, amelyek

abszolút mértékben irányadók lennének egy vállalat számára, az EMAS azonban előírja, hogy az adatokat számszerűsíteni kell, a későbbiekben pedig konkrét adatokkal alátámasztani a környezeti teljesítmény javulását. 3.3 A környezeti menedzsment rendszer bevezetésének előfeltételei és előnyei Több tényezőt említhetünk, amelyek arra ösztönzik a vállalatot, hogy bevezesse a környezeti menedzsment rendszert. Első a szigorodó törvényi szabályozás, mely Magyarország Európai Uniós csatlakozásával egyre inkább előtérbe kerül. A magyar vállalatok is kénytelenek lesznek megfelelni az európai normáknak, hiszen csak így lehetnek 21 hasonló esélyekkel induló versenytársai nyugati partnereiknek, és így tudnak megfelelni a külföldi nagyvállalatok beszállítókra vonatkozó előírásainak. Másodszor, az erősödő társadalmi elvárások a lakosság, civil szervezetek, környezetvédő szervezetek, biztosító társaságok

részéről arra ösztönzi a vállalatot, hogy tevékenységének környezeti hatásait elfogadhatóvá tegye. Az ISO 14001-es szabvány a következő címet viseli: Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási elvek A szabvány abból az indíttatásból született, hogy „mindenféle szervezet egyre inkább igyekszik ésszerű környezetkímélő működést bevezetni, és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékekeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani környezeti politikájának és céljainak megfelelően.” 25 Mielőtt egy vállalat elhatározza, hogy működését a továbbiakban környezetbarát formában próbálja kivitelezni és ezt akár az ISO 14001-es szabvánnyal, akár az EMAS előírással nyomatékosítani is kívánja, állapotfelmérést kell végrehajtania. Az állapotfelmérés négy kulcsterületet takar 26: • a vonatkozó jogi és egyéb

követelmények áttekintését, • a jelentős környezeti tényezők azonosítását, • minden létező környezeti (menedzsment) gyakorlatot és eljárást, • a korábbi, nem megfelelő működés (balesetek, üzemzavarok) kivizsgálásakor készült jegyzőkönyvek, feladat kitűzések (visszacsatolások) kiértékelését. A rendszer bevezetését a következő ábra szemlélteti 27: 25 MSZ EN ISO 14001:1997, 8. o Kósi Kálmán: Környezetmenedzsment, Powerpoint bemutató 27 MSZ EN ISO 14001:1997, 10. o 26 22 A rendszer alapja a környezeti politika: ez jelenti a célok összességét, vállalat elkötelezettségét környezeti teljesítményének javítása irányában. A vállalat környezeti politikájáért a felső vezetés felelős: ők határozzák meg az előirányzatokat, amelyek a későbbiekben iránymutatásul szolgálnak. Az ő elkötelezettségük a működő környezetközpontú irányításai rendszer előfeltétele, feladatuk a dokumentáció

bevezetése, fenntartása, ismertetése és hozzáférhetővé tétele. A sorban következő második lépés a tervezés. Ez kiterjed a környezeti tényezőkre, a jogi és egyéb követelményekre, a célokra és előirányzatokra és a környezetközpontú irányításai programokra. A bevezetés és működés elengedhetetlen kelléke a felelősségi- és hatáskörök egyértelmű meghatározása, illetve az erőforrásigény konkrét definiálása. A folyamatos képzés a szervezet szempontjából a rendszer működtetésében részt vevők kompetenciáját, lelkesedését erősíti. A külső és belső kommunikáció szintén fontos elem: egyrészt a vállalat dolgozóit tájékoztatni kell a rendszer működésének következményeiről, másrészt pedig a közvéleményt a vállalat környezettudatos viselkedéséről. A megfelelő működés következtében vészhelyzetek esetén felkészült és reagálni tudó szervezet áll elő. Az ellenőrző tevékenységek a

figyelemmel kísérést, mérést foglalják magukban. Nemmegfelelés esetén kerül sor korrekciós, azaz helyesbítő intézkedésekre Ide tartozik továbbá a 23 rendszer auditja, hogy „megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit. 28” A vezetőségi átvizsgálás bizonyos időközönként szükséges ahhoz, hogy megállapítsák, a rendszer megfelelően működik-e, illetve milyen változtatásokra van szükség. A folyamatos javítás kulcselem, az ISO 14001-es szabvány legfőbb elve: a helyzetnek megfelelően kell a rendszert egyre teljesebbé tenni. A szabvány bevezetése számos előnnyel jár a vállalat számára, ezeket a későbbiekben számszerűsítve is bemutatom. A következő érvek meggyőzőek lehetnek minden vállalatvezető számára: 1. Egy vállalat számára versenyképességének meghatározó tényezője a költségszint: az ISO 14000-res szabványsorozat

segítségével racionalizálható és optimalizálható a termelés, csökkenthetők a költségek, illetve korábban ismeretlen erőforrások és nyersanyagok vonhatók be a termelésbe, tovább csökkentve a hulladékot és a káros anyagok kibocsátását. 2. A "megfelelő" környezeti magatartást tanúsító vállalat a helyi hatóságokkal is kedvezőbb viszonyt alakíthat ki, ezzel kedvezményekre tehet szert, hamarabb értesülhet különböző eseményekről, lehetőségekről. 3. A proaktív vállalatok anyagi támogatásra is számíthatnak: egyrészt a kormányzati szervek, helyi hatóságok anyagilag támogatják a kezdeményezéseket, másrészt pályázati lehetőségek útján a vállalat pluszforrásokhoz juthat. A bankok, biztosítók szemében is pozitívumként hat egy, a környezetéről felelősen gondolkodó vállalat példája. 4. A szabvány utat nyithat új piacok, új megrendelők felé Egyre több multinacionális vállalat követeli meg

szállítóitól, hogy szerezzék meg a tanúsítást, hazánkban ez fokozottan igaz a multinacionális vállalatok dominanciája miatt. 5. A jobb környezeti teljesítmény javítja a vállalati image-et, a cég a hírek állandó szereplőjévé válhat, ezután pedig kihasználhatja a nagy nyilvánosságból származó pozitív előnyöket. 28 MSZ EN ISO 14001:1997, 22. o 24 6. A szabvány a meglevő, esetleg nem vagy nem megfelelően működő rendszer modernizációját is magában hordozza, leegyszerűsítve ezzel a dokumentáció és a belső kommunikáció folyamatát. 7. Mindezek mellett lehetővé válik, hogy a vállalat és környezet között minél ritkábbak legyenek a konfliktusok, a dolgozók egészségesebb és biztonságosabb környezetben végezhetik munkájukat, ami növeli a termelékenységet és javítja a munkamorált. 8. A folyamatok követhetősége szempontjából is hasznos a rendszer: az egyértelmű szabályozás megkönnyíti az ellenőrzést, a

felelősségi körök nyomon követését. 9. A munkatársak a környezeti menedzsment rendszer segítségével saját környezetüket teszik biztonságosabbá felelősségteljesebb munkavégzésükkel. 10. Ezeknek a lépéseknek a megvalósulásával pedig a vállalat nagyobb anyagi értéket fog képviselni a befektetők szemében, így könnyebben léphet a növekedés útjára. 29 A szabvány bevezetése költségszempontból is előnyökkel járhat: egyrészt ha a vállalat betartja a környezeti előírásokat, elkerülhet néhány büntetést; másrészt a környezeti menedzsment rendszer bevezetése általános hatékonyságnövekedéssel jár, tehát ez is költségcsökkentő tényezőként hat a vállalat életében; harmadrészt pedig egyéb kiadások mérséklődhetnek a biztonságosabb működés következtében (pl.: biztosítás, hitelfelvétel költségei). Rendkívül fontos, hogy a rendszer ne csak papíron létezzen, hanem élő koncepcióként hassa át a vállalat

életét, integrált tevékenységként szerepeljen a többi vállalati funkció között. Mindemellett az előbb fölsoroltak általános érvényű elveknek tekinthetők, ahogyan az egész szabványsorozat is az. A vállalatnak saját magának kell a rendszert a működési környezet elvárásai szerint kialakítani és működtetni. 3.4 Gátló tényezők 29 Marilyn R. Block: Implementing ISO 14001, ASQC Quality Press, Milwaukee, Wisconsin, 1999 25 Sajnos azonban említenem kell néhány olyan tényezőt is, amelyek a környezetközpontú irányítási rendszerek kialakításának gátját képezik 30: 1. A környezetvédelmi feladatok megvalósítása jelentős költségekkel jár a vállalat számára. Ezeket a költségek a kis-és középvállalkozások nem, vagy csak nagyon nehezen tudják előteremteni, ezzel tehát a nagycégek és a multinacionális vállalatok prioritása marad minden, a környezeti tudatosságból származó előny. 2. A környezetvédelmi

szabályozás egységességének hiánya nemzetközi szinten konfliktusokhoz vezethet. 3. Habár a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedésnek indult, mégis a kereslet bizonytalanságai arra késztetik a termelőket, hogy ne hagyjanak föl a már elavult termékek gyártásával sem. 4. A vállalaton belüli ellenállás szintén kulcsproblémaként van jelen ebben a kérdéskörben: a dolgozók, középvezetők hajlamosak elutasítani bármiféle változást. 3.5 Vállalatok attitűdje és fogyasztói csoportok Magyarország vállalatainak számára az Európai Uniós csatlakozás változásokat fog hozni a környezeti tudatosság területén. A nemzetközi érdeklődés egyre inkább azok felé a cégek felé irányul majd, amelyek képesek a környezet, a minőség és a működés biztonságának aspektusai között összhangot teremteni, és az előírásoknak megfelelni. A vállalati versenyhelyzet erősödése mindinkább nagyobb figyelmet igényel az egyes

vállalatok részéről, és a környezeti tudatosság hiányában elkövethetnek olyan hibákat, amelyek a későbbiekben súlyos következményekkel járhatnak. Gyakran előfordul, hogy alul-vagy túlbecsülik a környezeti problémák adta üzleti lehetőségeket, illetve túlértékelik vagy lebecsülik az ebből adódó korlátokat. Amennyiben az üzleti lehetőségeket nem, vagy későn ismeri föl a vállalat, versenytársaihoz képest lemaradást szenved, veszélyeztetve ezzel jövőbeni növekedésének lehetőségeit. Ha túlértékeli a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatti fenyegetettséget, túlzott mértékű erőforrást csoportosít át a környezeti 30 Kósi Kálmán-Valkó László: Környezetgazdaságtan és-menedzsment, Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Baja, 1999, 127. o 26 problémák megelőzésére vagy megoldására, elvonva ezzel a pénzügyi forrást más, jövedelmező tevékenységektől. Ha a rendszer

kialakításánál a túlbiztosítottság esete következik be, az elkényelmesedést, a figyelem ellazulását eredményezheti. Általánosan elmondható, hogy egy vállalat környezethez való viszonyulását a következő tényezők befolyásolják: • a fejlettségi szintjük, • a földrajzi elhelyezkedésük, • a lakosság hozzáállása, • a biztonsági kérdések, és • a külső szabályozás. Egy vállalat fejlettségi szintje magában foglalja a folyamatokat irányító rendszerek, a tevékenységhez használt eszközök milyenségét, ezen kívül pedig a vállalaton belül jelen lévő gondolkodásmód fejlettsége is fontos szerepet játszik. A fejlettségi szint és a környezeti tudatosság egyenes arányban áll egymással. A földrajzi elhelyezkedés az egyes régiók eltérő körülményeire utal. Nyilvánvalóan, hogy minél fejlettebb egy terület gazdaságilag, annál inkább elterjedtté válnak a környezettudatos vállalatirányítás eszközei és

módszeri. A lakossági hozzáállás is meghatározó tényező. A lakosság ismereteinek bővülése, környezettudatosságának fokozása egyre komolyabb elvárásokat támaszt a vállalat felé. A biztonsági kérdések az egyes vállalatok sajátosságai közé sorolhatók: a termék előállítását vagy a szolgáltatás nyújtását meghatározó folyamatok biztonságtechnikai háttere testreszabott megoldásokat igényel. A külső szabályozás általában országonként, ritkábban akár kisebb régiónként eltér. A vállalat számára követelmény, hogy a lehető legmegfelelőbben alkalmazkodjon működési környezetéhez, betartva az ott érvényben lévő szabályrendszert. A vállalat akkor tudja leghatékonyabban kihasználni a környezetközpontú irányítási rendszere előnyeit, ha azokat a fogyasztókat célozza meg termékeivel, akik fogékonyak 27 ezekre a kérdésekre. Egy, a Delft Egyetemen készült tanulmány szerint hétféle fogyasztót

különböztethetünk meg 31: • Elkötelezettek: magas környezeti tudatossággal rendelkeznek, elveik érdekében hajlandók áldozatokat is hozni. • Optimisták: környezeti érdeklődésük viszonylag nagymértékű, viszont a problémák megoldását inkább a kormányzattól, tudósoktól várják, minthogy ők maguk lépjenek az ügyben. • Érdektelenek: tisztában vannak azzal, hogy vannak környezeti problémák, de maguktól távol állónak érzik ezeket, így nem is tesznek semmit az ilyen jellegű problémák megoldása érdekében. • Aggályoskodók: szerintük a környezeti problémák a különböző érdekcsoportok eszközrendszerének része, amelyet arra használnak föl, hogy többletbevételre tegyenek szert. • Pesszimisták: szerintük fölösleges bármiféle erőfeszítést tenni a környezeti problémák megoldása érdekében, mert eredményre egyik módszer sem vezet. • A fejlődés elkötelezettjei: szerintük a túlzott mértékű környezeti

elkötelezettség a fejlődés gátját képezi. • Életélvezők: az egyes generációknak a saját problémáikkal kell törődni, így ők nem is érzik át a fenntartható fejlődés eszméjét. 3.6 A magyar és a spanyol helyzet összehasonlítása Magyarországon a tanúsított vállalatok számarányát illetően a helyzet a következő: kb. 250 ISO 14001 szabvány szerint tanúsított vállalat van, és 4 EMAS szerinti 32. Egy nyugateurópai példa szemléltetheti hazánk helyzetét a tanúsítások számát illetően Spanyolországra azért esett a választásom, mert fejlettsége viszonylag közel áll hazánkéhoz, ugyanakkor számos dologban megelőz bennünket, így tehát alkalmas arra, hogy összehasonlítást végezzek. Másrészt az ország az egyik legfiatalabb Európai Uniós tagállam, és mivel Magyarország is a csatlakozás küszöbén áll, a számadatok relevánsak számunkra. 31 32 Stevels, www.bzlogihuecolifemarketinghtm KÖVET-INEM Hungária adatai

alapján, 2001. 28 A Spanyolországban ISO 14001 és EMAS szerint tanúsított vállalatok számát a következő diagramm mutatja. Jelenleg az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok száma 1000 körül van, az EMAS szerint tanúsítottaké 70 fölött. 33 Az elmúlt években jelentős növekedés volt tapasztalható a tanúsításokat illetően: 1998-1999-es évek adatait vizsgálva az ISO 14001-es szabványt megszerzőknél 88%-os, az EMASt megszerzőknél 104%-os növekedés volt tapasztalható. 34 Ez magyarázható az egyrészt az egyre szigorúbb törvényi előírásokkal és szabályozással, másrészt viszont egyértelműen kijelenthető, hogy az emberek környezeti tudatossága nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. EMAS és ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok Spanyolországban 400 300 DARAB 200 EMAS ISO 2000 ÈV 1999 1998 1997 1996 1995 0 1994 100 Ha a területi arány/tanúsítások száma arányszámot vesszük figyelembe,

megállapíthatjuk, hogy hazánk lépést tart Spanyolországgal. Viszont véleményem szerint nálunk sok a csak papíron jelenlévő, a valóságban nem működő rendszer, mert a környezetvédelmi elgondolások nehezen illeszthetők be egy egységes - kormány, önkormányzat által nyilvánosságra hozott és támogatott környezetvédelmi koncepcióba. 33 34 Az adatok a La Asociación Española para la Calidad nevű szervezettől származnak, 2001. CIC: Arquitectura y Construcción, 2000. Noviembre 29 3.7 Vállalatok környezeti kockázata Környezeti kockázat szerint a vállalatokon belül a következő felelősök sorolhatók föl 35: Nagy Gyáregységi Társasági felsővezető felsővezető Endogén kockázat Kicsi Gyári középvezető Társasági középvezető Kicsi Nagy Exogén kockázat Endogén kockázatként kezeljük a vállalati tevékenység belső környezeti kockázatait, exogénként pedig a külső környezeti kockázatot. Az első csoportba

(kicsi exogén és kicsi endogén kockázat) azokat a vállalatokat soroljuk, melyek kevés szennyezőanyagot bocsátanak környezetükbe, és ez a szennyezőanyagmennyiség nem károsítja jelentős mértékben a környezetet. A már régóta jól működő rendszereket alkalmazó vállalkozások ismérve ez, hiszen a fejlett technológia relatívan tekintve kevesebb erőforrást igényel. A környezeti stratégia éppen ezért az ilyen vállalatoknál támogató, kiszolgáló, azaz reaktív jellegű, gyakran elegendő a környezeti jogszabályok támasztotta előírások betartása. A felelősség középszinten lelhető föl: a gyári középvezető hatáskörébe tartozik a környezeti problémák kezelése. Nagy endogén-kicsi exogén kockázatúnak azok a vállalatok tekinthetők, amelyek jelentős mértékű vagy veszélyes szennyezőanyagot bocsátanak környezetükbe, azonban a környezeti infrastruktúra vagy a kedvező földrajzi elhelyezkedés miatt károsító hatásuk

viszonylag csekély. Ebben az esetben a környezeti funkció jelentősebb szerepet játszik, és általában a 35 Kerekes Sándor-Kindler József: Vállalati környezetmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest, 1997., 92-95 o 30 monitoring rendszer működtetését és a környezetvédelmi hatóságokkal, a környéken lakókkal való kapcsolattartást jelenti, viszont továbbra sem igényli a felső vezetők közbeavatkozását. Kicsi endogén-nagy exogén kockázattal rendelkező vállalatok köre azokat a termelőket takarja, akiknek a szennyezőanyaga kevésbé veszélyes és környezetkárosító, azonban abból adódóan, hogy nagy területeket, így nagy tömegeket érint, a közvélemény általi megítélésük meglehetősen negatív. Ez az eset átalakuló, a körülményekhez adaptálódó környezeti stratégiát igényel, és a középvezetőktől is fokozott figyelmet követel meg. Az utolsó csoportba a nagy exogén és nagy endogén kockázatú vállalatokat soroljuk,

melyek jelentős mennyiségű és szennyező hatású anyagok bocsátanak a környezetbe, illetve egyéb körülmények (pl.: védett terület szennyezése) miatt kerülnek a figyelem középpontjába. A környezeti problémák kezelése a vállalat számára stratégiai kérdés felsővezetői részvétellel. Magyarországon egy átlagos vállalat exogén kockázatát a következők erősítik: • A nem egyértelmű felelősségi viszonyok miatt szinte lehetetlen elérni azt, hogy a károkozót bármilyen formában felelősségre vonják. • A környezetvédelmi infrastruktúra fejletlensége (környezetvédelmi szolgáltatások, csatornahálózat, szennyvíztisztítás, veszélyes hulladékok kezelése). • Együttműködési hajlandóság hiánya a különböző hatóságok, társadalmi szervezetek és lakosság között. A környezeti kockázat felmérése a környezettudatos irányítási rendszerek bevezetésének szempontjából kiemelkedően fontos tényező. 3.8 A

környezeti döntéshozatal A környezeti döntéshozatal egy felelősen gondolkodó vállalat életében kulcsszerepet játszik, hiszen ez a fajta döntési mód azt jelenti, hogy a vállalat „értékelvek szerint ítéli meg 31 az egyes cselekvési változatok értékét.” 36 A döntési algoritmus általánosságban a következőképpen írható föl 37: A*=Ω[V(A1),,V(Ai,,V(Am)], ahol A1,.Am jelenti az alternatívákat, V( ) a döntéshozó értékrendszerét, A* pedig a döntés végeredményét. Ökológiai szempontból nem megfelelő döntési kimenetel születik, amennyiben a döntéshozó pusztán a költség-haszon kritérium alapján dönt. Éppen ezért léteznie kell (ideális esetben talán egyes döntéshozóknál létezik is) olyan értékrendszernek, amely a döntés következményeinek környezeti vonzatait is figyelembe veszi. A következőkben az előbb elmondottakra mutatok be egy vállalati példát. 36 37 Zsolnai László: Ökológia, gazdaság,

etika, Helikon Kiadó, Budapest, 2001., 51 o U.o, 52 o 32 4. A Matáv csoport környezeti politikája 38 4.1 A Matáv csoport környezeti attitűdjének bemutatása A XXI. század vállalata számára a társadalmi tudatosság kulcsfogalommá vált A környezet érdekeinek figyelembe vétele, az optimális erőforrás gazdálkodás, a környezet és vállalat kapcsolata mind kiemelkedően fontos tényezők a vállalat sikeressége érdekében. Egy országban a legnagyobb piaci erővel rendelkező vállalatoknak kell példát mutatniuk a többiek számára, hiszen ők kellő nagyságú erővel rendelkeznek ahhoz, hogy esetleg partnereikben is felébresszék a környezeti tudatosságot. A távközlési piac liberalizációjával hazánkban is megindulhatott a verseny az egyes szolgáltatók között. A Matáv Rt hamar fölismerte, hogy Magyarország egyik legjelentősebb vállalataként szem előtt kell tartania a környezeti kihívásokat, és meg kell felelnie azoknak. „A

Matáv küldetése, hogy az információs társadalom és az új gazdaság meghatározó szereplőjévé legyen, megtartva a közép-kelet-európai régióban kivívott vezető szerepét. Célunk, hogy költséghatékony, gazdaságos és magas színvonalú tevékenységünkre épülő üzleti sikereinkkel, minőségi szolgáltatások nyújtásával elnyerjük ügyfeleink, befektetőink, tulajdonosaink és a közvélemény elismerését.” Tehát a Matáv Rt a változó helyzetben azt az utat követte, ami ilyenkor a legkézenfekvőbb: az elfogadható árfekvésű, minőségi szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt. A környezeti döntéshozatalt az utóbbi években mindig szem előtt tartották: a költség-haszon elvű értékelés önmagában kevés volt ahhoz, hogy a környezeti értékeket és érdekeket szem előtt tartó döntések szülessenek. A minőségközpontúság már 1999-ben megmutatkozott, amikor sor került az ISO 9001-es szabvány bevezetésére, amely a

számlázás területén hozott változást a cég számára. Egyrészt ezzel sikerült a hatósági elvárások elébe kerülni, másrészt költségcsökkenést is hozott, hiszen így a vállalat ezentúl az éves minőségfelügyeleti díj felét köteles csak befizetni, harmadrészt a fogyasztó számlája szabályozott munkafolyamat eredményeként készül, negyedrészt pedig a rendszert egy független cég félévente felülvizsgálja. A környezeti menedzsment rendszer bevezetésének nem feltétlenül alapkritériuma a minőségügyi rendszer megléte, azonban egy cégnél, ahol a minőség-szemléletnek 38 Ez a fejezet a www.matavhu weboldal, a Matáv csoport 2001 évi Környezetvédelmi jelentése és személyes interjúk alapján született 33 hagyományai vannak, könnyebb működésbe hozni egy olyan rendszert, amely a környezeti szempontokat is figyelembe veszi. Így a Matáv Rt-nél is voltak már hagyományai a környezetközpontú minőségi irányítási

rendszerszemlélet rendszer szerinti valójában egy működésnek, következő tehát a lépcsőfokként értelmezhető a vállalat életében. 4.2 Az ISO 14001-es szabvány A vállalat felső vezetése 2000-ben tette le voksát a környezetközpontú irányítási rendszer mellett, 2001-ben pedig a műszaki területen, a műszaki szolgáltatási és a hálózatirányítási szervezeteknél került bevezetésre. A tanúsítást – ugyanúgy, ahogy az ISO 9001-es szabvány esetében – az SGS Hungária végezte. Még ugyanebben az évben a Matáv érdekeltségénél, a Westel Mobil Távközlési Rt.-nél is sor került az ISO 14001-es szabvány bevezetésére. A szervezeti struktúra is jól mutatja, hogyan integrálta a vállalat a környezeti kérdést az egyéb vállalati funkciók közé (ld. 4 számú melléklet) A Környezetvédelmi Koordinációs Csoport közvetlenül a műszaki vezérigazgató-helyettes felelősségi köre alá tartozik, így a környezetvédelmi

tevékenység irányításra egy kézből történik mind vállalati, mind vállalatcsoporti szinten. A rendszeresen megtartott Környezetvédelmi Értekezletek feladatai magukban foglalják a vállalat és a vállalatcsoport környezetvédelmi tevékenységének összehangolását, a környezettudatos magatartás továbbfejlesztését, az előírásoknak való megfelelés nyomon követését, és az eredmények kommunikálását. A cég környezeti politikájában kimondja, hogy „elkötelezettje a fenntartható fejlődés elvének, ezen belül pedig a környezetvédelem ügyének. A Társaság felső vezetése, mint a Matáv Csoport tagjainak egyéb tevékenységeiért, úgy a környezettel kapcsolatos magatartásukért is felelősséget vállal. A cégcsoport működéséhez elengedhetetlen, hogy megfeleljen a hazai és nemzetközi jogi és egyéb követelményeknek, az előfizetői, befektetői, illetve tulajdonosi elvárásoknak, valamint a társadalmi igényeknek, és a piaci,

illetve versenykereteknek.” 4.21 A bemeneti és kimeneti tényezők 34 Az ISO 14001-es rendszer tervezésének fázisában meg kellett határozni a bemeneti és kimeneti tényezőket, amelyeket a vállalat fölhasznál működéséhez, illetve amelyek a működés eredményeképpen létrejönnek. A bemeneti tényezők a következők: • Pénzügyi erőforrások: ezek adják a szolgáltatások biztosításához szükséges anyagi alapot, illetve az operatív tevékenységek és környezeti kiadások fedezetét is biztosítják. • Információ: ebben a kérdéskörben a környezeti információ releváns tényező, amely nélkül a rendszer működése nem lehetne megfelelő. • Természeti erőforrások: minden vállalat tevékenysége kivitelezése során kisebbnagyobb mértékben különböző erőforrásokat használ föl. • Anyagok és termékek: a beszerzésre kerülő eszközöket értik ezalatt. A kimeneti tényezők a következőket foglalják magukban: •

Költségek, ráfordítások: mindenféle kiadást takarnak, ide tartoznak természetesen a környezettel kapcsolatos kiadások is. • Kommunikáció: a vállalat részéről történő tájékoztatást jelent az érdekelt felek részére. • Kibocsátások: a környezeti tényezőket érintő faktorok hatásait kell vizsgálni (föld, víz-, levegőszennyezés). • Hulladék: az alap-és kiegészítő tevékenységből származó használaton kívüli anyagok. • Hálózatok: a környezetben megjelenő, a távközlési rendszer működéséhez elengedhetetlen rendszerek, berendezések. A bemeneti tényezők közül környezeti szempontból az alábbiak tekinthetők jelentősnek: • Elektromos energiafogyasztás. Elektromos energiát a vállalat a távközlési berendezések működtetéséhez és épületüzemeltetési célokra használ föl. Az energiafogyasztás érdekében kísérletek indultak meg az alternatív energiaforrások alkalmazása terén, illetve egyre

több figyelmet fordítanak 35 az energiatakarékos berendezések használatára. „A Matáv Rt előző évre vetített elektromos energia fogyasztása a 2000. évi 2,05% növekedéshez képest 2001-ben 1,94%-os csökkenést mutat. A Csoport második legnagyobb tagja, a Westel Mobil Távközlési Rt átlagosan évenként 40%-os növekedést realizált, amelyet a mobil telefóniának az adott időszakban igen dinamikus előfizetői- és forgalomnövekedése indokol. A vonalszámra, illetve a bevételre vetített relatív értékeknél egyenletes csökkenés mutatható ki, mely az 1999. évhez viszonyítva 2001-re megközelítőleg 10%. A relatív értékek esetében a csökkenés oka elsősorban az, hogy az elmúlt két évben a régi, elavult, magas energiaigényű technológiai berendezéseinket korszerű, energiatakarékos eszközökre cseréltük. Jól látható, hogy a távközlési forgalomhoz képest nem növekedett az energia-felhasználás.” 39 • Gázfogyasztás. A

földgáz felhasználási területei: az épületek fűtése és melegvíz-ellátása. 2001-ben a vállalatcsoport 12,67%-kal mérsékelte gázfogyasztását. Ezt három tényezővel magyarázzák: egyrészt az új, hőmérsékletszabályozóval ellátott berendezések racionalizálták a földgázfelhasználást; másrészt a fölöslegessé vált épületek értékesítésre kerültek; harmadrészt pedig a technológiai célt szolgáló épületekben minimálisra csökkentették a fűtést. • Üzemanyag-fölhasználás. A vállalat gépjárműparkjának kialakításánál törekszik a gazdaságosan üzemeltethető gépkocsik kiválasztására, illetve a fogyasztóhoz közeli szolgáltatások (pl. hibaelhárítás) útvonalait igyekeznek minél gondosabban megtervezni. A gépkocsik rendszeres karbantartása lehetővé teszi a folyamatos ellenőrzést károsanyag-kibocsátási és egyéb szempontokból. A 2000 évhez viszonyítva elenyésző mértékű, 0,18%-os

csökkenés mutatkozik a benzinfelhasználás tekintetében; a gázolaj-felhasználás viszont jelentős, 15%os mértékben csökkent. • Megújuló energiaforrás. 39 2001. évi Környezetvédelmi jelentés, Matáv csoport, 18-19 o 36 1992 óta üzemel egy napelemes, megújuló energiaforrás, mely a rádiókommunikációs IRT berendezés energiaellátását biztosítja. Mivel a napelemes energiatermelés – a napelem természetéből adódóan – az év nem minden időszakában megoldott, ezért a társaság egy szélgenerátort létesített a téli időszakok csökkent napsütéses órái eredményeképpen bekövetkezett alacsonyabb mértékű energiatermelés pótlására. A szélgenerátort 2000-ben eltulajdonították, azóta azonban újabb berendezés került üzembe helyezésre 2002-ben. Jelenleg kísérleti jelleggel kombinált napelem-szélgenerátor együttessel működtetett IRT berendezés üzemel Magyarsarlóson. • Beszerzés. Az eszközök, berendezések

beszerzésekor, a beszállítók kiválasztásakor nemcsak műszaki, hanem környezeti szempontok is figyelembevételre kerülnek. Bármilyen eszköz beszerzésekor az ajánlattevőtől minden esetben számon kérik a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést, az eszközben megtalálható anyagok adatait, és tájékoztatást kérnek a visszavételi, újrahasznosítási lehetőségekről. A beszállítók kiválasztásánál előnyt jelent az, ha a leendő partner ISO 14001-es rendszerrel rendelkezik. • KörTe. A Környezetvédelmi Tervezési és Nyilvántartási Rendszer 2001-es bevezetése arra szolgál, hogy létrejöjjön egy olyan adatbázis, amely tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek a későbbiekben a vállalat új eszközbeszerzései során szóba jöhetnek. A rendszer segítségével az eszközbeszerzés leegyszerűsödik, hiszen annak környezeti szempontból szükséges adataival a vállalat már rendelkezik. Kimeneti tényezők közül a következők

tekinthetők említésre méltónak: • Levegőszennyezés. Légszennyező forrásként három dolgot kell mindenképpen megemlíteni: a kazánokat, az áramfejlesztők kéményeit és a gépjárműveket. A kazánokat minden évben vizsgálatnak vetik alá a kibocsátási határérték ellenőrzése céljából. A légszennyező anyag kibocsátás évek óta stagnálónak tekinthető: 205 kg/h érték körül mozog. 37 • Vízszennyezés. A vízfelhasználás csakis az irodaépületek ellátása kapcsán kerül szóba, a szolgáltatás biztosításához nem szükséges. • Zaj-és rezgésterhelés. Az áramfejlesztők üzemeltetése korszerű zajcsökkentő falazattal történik, így ezek zajhatása elhanyagolható. • Elektromágneses sugárzás. Ebben a kérdésben a Westel Mobil Távközlési Rt. tevékenységét kell elemezni Az eddigi mérési eredmények eddig minden esetben a megengedett határérték alatti eredményeket hoztak. • Veszélyes hulladék. A számadatok

azt mutatják, hogy a veszélyes hulladék mértéke nőtt, azonban ez pozitív jelenségként értelmezhető, hiszen abból adódik, hogy a hulladékgyűjtés szervezettebbé vált, így a korábban normál hulladékként kezelt veszélyes hulladékok is beszámításra kerültek az új rendszerben. Ugyanakkor a talajkármentesítés során a szennyezett talaj elszállítása is szerepet játszik a növekedésben. • Kommunális és papírhulladék. A szelektív papírgyűjtést követően a papírhulladék újrahasznosítás céljából értékesítésre kerül. 2001-ben a szelektíven összegyűjtött papírhulladék közel 175 tonna volt • Távközlési hulladék. Ide tartoznak a korszerűtlen berendezések, műszerek, szerszámok. Újrahasznosítható fémhulladékként egy részük értékesítésre kerül. 38 • Hálózatok. A vezetékes hálózatok tervezésénél a jogi követelmények és a természet érdekei is figyelembevételre kerülnek. Célkitűzésként

szerepel, hogy a hálózati technológiák elemzése során feltárt eredmények alapján alternatív technológiák alkalmazására kerüljön sor. A vezeték nélküli hálózatok működését a bázisállomások és adótornyok biztosítják. Ezek az elektromágneses tér befolyásolásával hatnak a környezetre, hatásuk azonban nem jelentős. Ennek ellenére telepítésük során az előírások betartása kötelező. Az adótornyok ezen kívül esztétikai problémát jelentenek az adott táj természeti értékeit tekintve. Erre is születtek olyan jellegű próbálkozások, hogy pl. több szolgáltató bázisállomását telepítették egy adótoronyra. 4.22 Környezeti ráfordítások A Matáv csoportnál a környezetvédelmi ráfordítások növekvő tendenciát mutatnak: a 2001. évben a környezettel kapcsolatos kiadások 56 %-kal nőttek a 2000 évi kiadásokhoz képest, így a teljes összeg kb. 255 millió forintot tett ki Az egyes területekre lebontva a következő

adatokat kapjuk: • Operatív környezetvédelmi költségelemek vizsgálatok, hatósági illetékek): (környezetvédelmi mérések, 28 millió Ft • Hulladékkezelés: 55 millió Ft • Tájrekonstrukciós igény költsége: 56,4 millió Ft • Környezetvédelmi beruházások (olajtartály-korszerűsítés): 75 millió Ft • ISO 14001-es szabvány bevezetésének folytatása: 14,5 millió Ft • Környezetvédelmi fejlesztések (KörTe): 25 millió Ft Ezekkel a ráfordításokkal a következő eredményeket érte el a vállalatcsoport: az elektromos energiafogyasztás 2 %-kal csökkent, a kommunális hulladék-csökkenés szintén 2 % körüli mértéket öltött, együttműködés született az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságával a „természetvédelmi és turisztikai célokat szolgáló info-kommunikációs rendszer megvalósítására.” 39 4.3 A Matáv Rt környezeti akcióinak csoportosítása Pénzügyi szempontból három csoportba sorolhatjuk a

környezeti problémák megoldását célzó tevékenységeket 40: • alacsony induló költséggel és gyors megtérüléssel járó akciók, • magas induló költséggel és lassú megtérüléssel járó akciók, és • lineáris költségekkel járó akciók. Véleményem szerint az első csoportba sorolható például a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a távközlési és a veszélyes hulladék kezelése, az eszközbeszerzések racionalizálása, illetve az más szolgáltatókkal közös adótornyok létesítése. Ezek az intézkedések valójában inkább átszervezést és a hozzáállás megváltozását igényelték, nem pedig hatalmas beruházásokat. A második csoportba tartozik a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése, hiszen ez a vállalat számára jelentős kiadást jelentett, ugyanakkor megtérülése nem kétséges: egy működő rendszer számos előnyt hoz a cég számára. A már meglévő szennyezések ártalmatlanítása is

jelentős anyagi terhet rótt a vállalatra, e nélkül azonban számos, a későbbiekben tett erőfeszítés értelmét vesztené. A harmadik kategóriába sorolom a gépkocsi-használat racionalizálására vonatkozó intézkedéseket, hiszen az adott ráfordítás azonnal maga után vonja a megtérülést is. Az utazások helyetti videokonferenciák alkalmazása szintén ebbe a csoportba sorolható. 4.4 A Matáv Rt SWOT analízise A következőkben a Matáv Rt. SWOT analízisét szeretném bemutatni, amely elemzi a környezettel kapcsolatos kategóriákat, az előbb említett nézőpontból. Erősségek • Jól 40 működő Gyengeségek környezetközpontú • A vállalat méretéből adódóan Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó, Budapest, 2001., 70 o 40 irányítási rendszer (KIR) magasak • Egyértelmű felelősségi körök a környezeti ráfordítások • Korábbi • Biztos anyagi háttér • Határozottan vallott küldetés

szennyezések ártalmatlanításának kényszere • A gyakorlatban jól tesztelhető KIR • Képzett, jól motiválható munkaerő • Piac-és fogyasztóorientált szemlélet • Differenciált árazás • A folyamatos és mérhető javulás eredményezte motiváltság • A tevékenység környezeti hatásai viszonylag kicsik Lehetőségek Veszélyek • Pozitív image erősítése • A fogyasztók nem értékelik a • Újabb–környezettudatos–fogyasztók környezettudatos magatartást • Más megnyerése • Újabb alternatív erőforrások bevetése szolgáltatók hasonló lépései • Lakossági hozzáállás • Az egyének (dolgozók) környezeti tudatosságának erősítése • Papíron működő KIR A SWOT analízis arra szolgál, hogy az adott vállalaton belül elemezze a működés, a piaci tevékenység, az egyes területek erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Az előzőekben bemutatott környezetközpontú irányítási

rendszer megfelelően működőnek és jól megtervezettnek mondható. Ezt bizonyítja az immár két éve minden évben kiadott környezeti jelentés, mely a vállalatcsoport eredményeit és jövőbeli terveit foglalja össze. Szintén pozitívum, hogy cégen belül jól definiáltak a felelősségi körök, így a rendszer működése során észlelt bármely probléma illetve egyéb jellegű kérdés egyértelműen földeríthető és megválaszolható az illetékesek által. A Matáv Rt Magyarország egyik legjelentősebb vállalata, így megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy tevékenységének környezeti hatásait kezelhesse. A határozottan vallott küldetés a tovább, a 41 környezeti érdekeket szolgáló lépések megtételére jelent garanciát. További erősség, hogy nagyvállalatról lévén szó a gyakorlatban jól tesztelhető a környezetközpontú irányítási rendszer, az eredmények viszonylag gyorsan érzékelhetővé válnak (ez abból is

adódik, hogy a tevékenység környezeti hatása viszonylag csekély), ami további motivációt jelent a cég és dolgozói számára. A képzett munkaerő és a piac-és fogyasztóorientált szemlélet lehetőséget nyújt a környezeti kérdésekkel való teljesebb foglalkozásra, illetve arra készteti a vállalatot, hogy a manapság versenytényezőt jelentő kérdést és a fogyasztók érdekeit azok fontosságához mérten kezelje. A Matáv Rt differenciált árazást alkalmaz szolgáltatásai értékesítése során; így nagyobb piaci részesedésre és nagyobb bevételre tehet szert, melynek egy része forrása lehet a környezetközpontú irányítási rendszer működtetésének és továbbfejlesztésének. Gyengeségként említeném azt a tényt, hogy mivel nagyméretű vállalatról van szó, az első években a környezetközpontú irányítási rendszer kialakítása óriási költségekkel jár. A korábban okozott szennyezések ártalmatlanítása is jelentős

anyagi terheket jelent a cég számára. A Matáv Rt. működése során veszélyként merülhet föl az a tényező, hogy a fogyasztók esetleg nem értékelik a vállalat azon erőfeszítéseit, amelyek a környezettudatos működés kialakítására irányulnak. Így egy bizonyos idő után fölösleges kiadásnak tekintik a KIR működtetésére fordított összeget, és az eredmény egy csupán papíron meglévő, a valóságban egyáltalán nem funkcionáló rendszer. Amennyiben más szolgáltatók a jövőben szintén nagyobb gonddal szeretnék kezelni tevékenységük ökológiai hatásait, az a verseny erősödéséhez vezet, amely valószínűleg újabb árazási módszerek bevezetését követelheti meg. A lakossági hozzáállást szintén veszélyként értékelem: említettem, hogy a vállalat által működtetett szélgenerátort ismeretlen tettesek eltulajdonították. Véleményem szerint ez a tett nemcsak anyagiakban jelent veszteséget, hanem megkérdőjelezi a

környezeti projectek értelmét is. Hiszen ahelyett, hogy örömmel szemlélnénk, hogy egy vállalat erőfeszítéseket tesz a környezet megóvása érdekében, egyesek szándékosan megakadályozzák, hogy ez az erőfeszítés kiteljesedjen, és környezetünk javát szolgálja. A lehetőségek kategóriában mindenképpen megemlíteném a pozitív image erősítését, amely jó alap lehet ahhoz, hogy újabb, környezettudatos fogyasztókat nyerjen meg a cég. Az alternatív erőforrások bevetése szintén a pozitív képet erősíti, ami az erősödő verseny 42 szempontjából is hasznos lehet. Azáltal, hogy a vállalaton belül nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti kérdésekre, az egyes embereket (dolgozókat) is ösztönzik arra, hogy otthonaikban is hasonló módon járjanak el környezetükre is hatva ezáltal. 4.5 Jövőbeli célok, nemzetközi kapcsolatok A jövőbeli célok között szerepel, hogy ezekben a környezeti kérdésekben további előrelépéseket

érjen el a vállalatcsoport. A hulladékgazdálkodás terén kiemelt cél a veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás továbbfejlesztése (pl.: telefonkönyvek újrahasznosítása), a papírfelhasználás csökkentése (elektronikus számlázás, kétoldalú számlanyomtatás). Az energiaforrások terén alternatív megoldások keresése és kipróbálása a cél, illetve az audio-és videokonferencia nyújtotta lehetőségek további kiaknázásával az újabb megtakarítások érhetők el. A környezetközpontú irányítási rendszerekhez kapcsolódóan fontos lépés a Matáv-csoport szintjén történő „Teljesítményértékelő rendszer” kialakítása, mely a javulásokat a teljes vállalati szinten veszi figyelembe. A környezeti terhelés fokozatos csökkentése is a jövőbeni tervek között szerepel; ezt mindenekelőtt a földalatti tartályok felújításával és a közös használatú tornyok

növelésével kívánják elérni. Az ISO 14001-es szabványsorozatnak fontos eleme a kommunikáció: azaz a vállalatnak saját érdeke, hogy a nyilvánossággal tudassa, hogy a környezetvédelmi projectjei milyen fázisban vannak, hogyan javul a környezeti teljesítmény, illetve a dolgozói tudatformálásra (pl.: környezetvédelmi oktatások, belső kommunikáció, fórumok) is fontos nagy hangsúlyt helyezni. Az ISO 14001-es szabvánnyal is vannak további tervei a cégnek: bevezetését kiterjesztik a szállítási, az ingatlan-kezelési, a beszerzési és a műszaki fejlesztési területekre is. A vállalatcsoport rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal is a környezetvédelem területén. 1998-ban csatlakoztak az ETNO (European Public Telecommunication Network Operators’ Association) Környezetvédelmi Chartájához, melynek elsődleges célja az Uniós szabályok aktív követése. Ezen kívül hangsúlyt fektetnek a távközlési termékek használata során

felmerülő biztonsági és társadalmi kérdésekre, és részt vesznek az Európai Klímaváltozási Programban (ECCP), mely a Kiotoi egyezményhez igazodva részt vállal az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A másik együttműködő partner az 59,49 %-os 43 tulajdonos: a Deutsche Telekom. A DT kidolgozott egy átfogó környezetvédelmi programot, amely 2004. december 31-ig határozza meg a környezetvédelmi teendőket az egyes vállalatcsoportok szintjén. Ugyanakkor mivel ezeknek a csoportoknak a mérete eltér, a Matáv szakembereinek adaptálni kellett a programot a hazai viszonyoknak megfelelően. Célként fogalmazódott meg a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak folyamatos tesztelése, a hulladék-és energiagazdálkodás optimalizálása, a külső-és belső kommunikáció javítása, stb. 4.6 Vállalati kockázati besorolás Az előző fejezetek alapján elmondható, hogy a Matáv Rt. a kicsi endogén-kicsi exogén

kockázatú vállalatok körébe tartozik, hiszen viszonylag kevés szennyezőanyagot bocsát környezetébe, és ez a szennyezőanyag kismértékben károsítja a környezetet. Ennek ellenére a felelős gondolkodásmód remek példájával találkozhatunk, amikor a cég viselkedését elemezzük. Ebben az esetben a vállalatok többségénél gyakori a reaktív stratégia, azonban a Matáv Rt. környezeti problémákhoz való hozzáállása egyértelműen proaktívnak mondható A környezeti tudatosság erősödésére hat az a tényező is, hogy vállalatcsoport igen magas vezetői szinten kezeli a környezetet érintő döntéseket. A vállalat offenzív környezeti stratégiát folytat. Ez azt jelenti, hogy a környezeti terhelés folyamatos csökkentése jellemző, a szigorodó szabályozás követelményeit általában túlteljesítik és a pozitív környezeti kommunikációt tartják szem előtt. 41 4.7 Következtetés A Matáv Rt. kiválóan kihasználta a környezeti

menedzsment rendszer bevezetéséből származó előnyöket. Igaz, hogy versenyképességét és piacvezető pozícióját még mindig nagy részben a korábbi monopolhelyzet határozza meg, azonban a jövőbeli verseny fontos elem lehet a vállalat környezeti tudatossága. A rendszer költségcsökkentő, erőforrás-racionalizáló, a szolgáltatásnyújtást optimalizáló szerepét a föntebb felsorolt számadatokból nagyszerűen láthatjuk. A vállalatcsoport image-e is pozitív érzetet kelt a felelősen gondolkodó 41 Kerekes Sándor-Kindler József: Vállalati környezetmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest, 1997., 100 o 44 fogyasztókban. Befektetői szempontból is fontos kérdés a szabvány megléte: egyrészt a cég nagyobb anyagi értéket képvisel, másrészt viszont a német tulajdonosok részéről alapkövetelmény, hogy egy Európai Uniós csatlakozásra váró ország egyik legnagyobb vállalata működésének ökológiai hatásait figyelembe vegye, és

lehetőség szerint megelőzze és csökkentse a károkat. A két minőségközpontú rendszerrel (ISO 9001 és ISO 14001) a folyamatok átláthatóvá, követhetővé és ellenőrizhetővé váltak. A vállalat dolgozói egészségesebb és biztonságosabb környezetben végezhetik munkájukat; a folyamatos képzés következtében otthonukban is átveszik azokat a gyakorlatokat, amelyek a hozzájárulnak a környezet megóvásához, illetve a velük kapcsolatba kerülők figyelmét is fölhívják ezekre a problémákra. Véleményem szerint a Matáv Rt. kiválóan alkalmazkodott a XXI század technológiaiminőségi kihívásaihoz, és a magyar piacon azok közé a vállalatok közé sorolható, amelyek tudatosan és felelősségteljesen viszonyulnak környezetükhöz. Valószínűleg ez az alkalmazkodási folyamat a távközlési piac liberalizációjával egyidőben indult be, hiszen ez a fázis támasztott megnövekedett követelményeket a piaci szereplőkkel szemben. A

vállalat működése példaértékű, követendő gyakorlatként szolgál sok magyar cég számára. 45 5. Jövőbeni tendenciák 5.1 Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kimeneteli lehetőségei környezeti szempontból vizsgálva Általánosan elmondható, hogy Földünk állapota globálisan romlik, viszont lokálisan javulások tapasztalhatók. Azt, hogy a javulás vagy a romlás javára billen a mérleg a jövőben, természetesen ezek mértéke határozza meg. A jövő előrejelzése minden területen nagyfokú bizonytalanságot hordoz magában, azonban a környezeti tudatosság alakulásával kapcsolatban megfigyelhetők egyértelmű tendenciák, amelyek – természetesen bizonyos hibaszázalékkal – megfelelő alapként szolgálhatnak ahhoz, hogy a jövőbeni tendenciákról becsléseket készítsünk. A jóslások legkézenfekvőbb módja a lehetséges kimenetelek fája módszer, mely az elágazási pontokat igyekszik feltérképezni, és azokból kiindulva

előre jelezni a jövőben eltérő valószínűségekkel bekövetkező eseményeket. Magyarországon az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretein belül 1997-ben megindult a Technológiai Előretekintési Program (TEP), mely különböző témákban jelentet meg tanulmányokat. A dolgozatom keretein belül részletesebben a környezeti jövőképet szeretném bemutatni. Egyértelmű rendezőelvként két tényezőt célszerű figyelembe venni: egyrészt hazánk Uniós orientációja lesz az elkövetkezendő évek kulcseleme, másrészt pedig az a tény, hogy milyen irányba fog fejlődni a gazdasági szereplők környezeti tudatossága. Mindkét dimenzió sikerességét-sikertelenségét, illetve prioritását vizsgálva a következő állapíthatók meg 42: Az EU környezeti A fenntartható programja fejlődés Magyarországon 42 Sikeres Fenntartható esély Prioritás Sikeres Édentől keletre Nem prioritás Sikertelen Parlagfű és beton Nem

prioritás Szlávik János-Füle Miklós: Szép új (zöld) világ, Magyar Tudomány, 2001/12, Kutatás és környezet, 46 kimenetelek A tanulmány írói fantázianevekkel látták el az egyes kimeneteleket. A „Fenntartható esély” a legoptimálisabb esetet nevesíti: ekkor ugyanis mindkét dimenzió pozitív előjellel szerepel, tehát hazánk sikeresen csatlakozik az Európai Unió környezetvédelmi programjához, és a hazai viszonyok is úgy alakulnak, hogy a környezetvédelem fontos kérdésként fog felvetődni a döntési procedúrák során. A kibővülő Unió méltó versenytársa lehet az észak-amerikai és a távolkeleti régiónak, így a fokozódó verseny miatt erősödik a technológiai fejlődés, ezzel egyenes arányban csökken az erőforrások felhasználása, tehát környezetbarát termelési eljárások kifejlesztésére kerülhet sor. Természetesen ez együtt jár azzal, hogy kialakul az igény az egységes szabályozás bevezetésére, hiszen

így összehasonlíthatóvá válnak az egyes termékek, termelési eljárások. Azzal, hogy globálisan előtérbe kerülnek a környezeti kérdések, regionális szinten is foglalkozni kell ezekkel a problémákkal. Ez a koncepció tehát feltételezi, hogy Magyarországon pozitív reakció alakul ki a környezeti kérdéseket illetően, és számos, Nyugat-Európában már jól működő módszer (pl. Local Agenda) honosodik meg hazánkban Az alternatív energiaforrások felkutatása jelenleg is szerephez jut számos gazdálkodó terveiben. Használatuk elterjedtsége azonban még elenyésző, viszont évről évre nyomon követhető egyre terjedő térnyerésük. A környezettudatos vállalatirányítási rendszerek szerep is növekszik: egy átlagos nyugat-európai ország példáját tekintve elmondható, hogy minden évben jelentős mértékben nő azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek ISO 14001-es vagy EMAS tanúsítást szereznek. A környezettudatos gondolkodás

formálása szempontjából kiemelkedő fontosságú az oktatás: hazánkban erre még igazából kevés példa található, de az Európai Unióban alkalmazott módszerek alapján várható, hogy rövid időn belül ez a terület is fejlődésnek indul. A második kimeneteli esély az „Édentől keletre” verzió. Ebben az esetben az Európai Unió a korábban említett fejlődési utat járja be, míg Magyarország nem tud bekapcsolódni ebbe a fejlődésbe. Ennek oka lehet, hogy az Uniós támogatások mégsem olyan mértékűek vagy ütemezésűek lesznek, hogy segítsék hazánk környezeti problémáinak megoldását; esetleg a környezettudatos gondolkodás fejlődése nem indul meg olyan mértékben, hogy arra alapozni lehessen, vagy az előírásoknak való megfelelés csak papíron valósul meg, valójában pedig az elavult technológiák – az ellenőrzés nemmegfelelősége – miatt tovább élnek. A megelőző módszerek helyett továbbra is a csővégi technológiák

maradnak dominánsak. 47 A harmadik lehetséges kimenetel a „Parlagfű és beton” nevet kapta, amely utal arra, hogy ennek bekövetkezésekor tartós válsághelyzettel kell számolni a környezeti kérdéseket illetően. Az Európai Unió ekkor elveszti gazdasági erejét, nem tud lépést tartani korábbi versenytársaival. Ez a helyzet általános dekonjunktúrához vezet, így a környezeti kérdések háttérbe szorulnak. Ez együtt jár az előírások betartásának teljes figyelmen kívül hagyásával, a szabványok időről időre minimális változáson mennek keresztül, igazából elvesztik jelentőségüket. Hazánk az Unió szempontjából perifériális szerephez jut: a környezeti problémák kezelése a kevésbé fontos területek közé süllyed. A környezetvédelem gyakorlata kimerül az ipari balesetek és a környezeti krízishelyzetek következményeinek elhárításában. Véleményem szerint a harmadik lehetséges fejlődési út a

legvalószínűtlenebb, hiszen az Európai Unió az egységesedés felé halad (pl.: egységes pénz, törekvések a hasonló életszínvonal kialakítására, több területre kiterjedő Uniós szabályozás). Ezzel pedig lehetősége nyílik arra, hogy világgazdasági pozícióját megerősítse, és aktívan részt vegyen a fejlődésben. Magyarországon is kezdenek megmutatkozni kedvező jelei a környezeti tudatosság fejlődésének, ez azonban még nem jelenti azt, hogy hazánk egyértelműen ráállt erre a fejlődési pályára. Valójában még jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a környezetet érintő kérdéseket megfelelő komolysággal kezeljük. 5.2 Az ISEW és a Dow Jones fenntarthatósági Index A világban végbemenő változások alapján elmondható, hogy a környezeti kérdések egyre nagyobb szerephez jutnak az egyes gazdálkodók működésének minden területén. A gazdasági növekedés mérésének legelterjedtebb mutatója a GDP (Gross

Domestic Product). Ez a mutató azonban nem veszi figyelembe a környezetet és sok egyéb jólétet befolyásoló tényezőt sem, egyszerűen csak az adott évben megtermelt javak és szolgáltatások piaci értékét mutatja. Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk egy ország jólétéről, célszerű a GDP-től különböző mutatószámok használata. Így jött létre a jóléti tényezőket figyelembe vevő egyik legsokatmondóbb mutató: az ISEW (Index of Sustainability Econnomic Welfare). Miközben a GDP folyamatosan, bizonyos években jelentős mértékben nőtt, addig az ISEW által kreált adat ennél jóval mérsékeltebb növekedést mutat. 48 1999-ben indult útjára a Dow Jones Sustainablitity Index, amely olyan fenntarthatósági indexként funkcionál, mely figyelemmel kíséri a környezettudatos működést figyelembe vevő vállalatok teljesítményét. A rendszer fölépítése a következő: földrajzi szempontból ötféle jelzőszámot

különböztetnek meg: egy általánost, és négyet, melyek Észak-Amerikára, Európára, Ázsiára és az Amerikai Egyesült Államokra vonatkoznak. Mind az öt területhez újabb öt jelzőszám tartozik: egy általános, és másik négy, melyből nem veszi figyelembe azoknak a vállalatoknak a teljesítményét, amelyek a dohány-és alkoholiparhoz, szerencsejátékokhoz vagy esetleg mindháromhoz együtt kapcsolhatók 43. Befektetői szempontból elmondható, hogy azok a vállalatok, amelyeket a Dow Jones Sustainability Index figyelem be vesz, hosszú távon nagyobb értéket érnek el tulajdonosaik és befektetőik számára azzal, hogy szem előtt tartják a környezetet károsan nem érintő működésből adódó előnyöket, melyeket a gazdasági szereplők egyre szélesebb köre ismer el. 5.3 A környezeti számvitel A környezeti számvitel is egy olyan lehetőség, mely a jövőben nagymértékben befolyásolhatja majd az egyes gazdálkodók működését. A

tevékenység során a gazdálkodó működésének környezeti hatásai feltárásra kerülnek, a folyamat rávilágít a vállalat ökológiailag gyenge pontjaira, „segíti a nettó kibocsátás növelését a környezetszennyezés fokozása nélkül és megfogható alapot kínál a hatóságokkal való együttműködéshez.” 44 Általánosan elmondható, hogy a környezeti számvitel során a számviteli és a környezeti területek kommunikációjára, szoros együttműködésére van szükség. Ez azonnal fölvet egy problémát: a környezeti szakemberek gyakran nem rendelkeznek megfelelő szaktudással számviteli területen, míg a számviteli szakemberek a környezeti kérdésekben nem feltétlenül jártasak. Ezért szükséges olyan szakmabeliek képzése, akik a mindkét területen használható tudással birtokukban kialakítják, működtetik a vállalaton belüli környezeti számviteli rendszert. A rendszer a vezetői számvitelre támaszkodik: a termékekhez és

szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek felosztásra kerülnek, és ez a későbbiekben lehetőséget nyújt az anyagés energiatakarékosság szempontjainak figyelembe vételére. Definíció szerint a „környezeti 43 Jesús Ángel del Brío González-Beatriz Junquera Cimadevilla: Medio ambiente y empresa, Civitas Ediciones, Madrid, 69. o 44 Georg Winter: Zölden és nyereségesen, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997., 36 o 49 számvitel a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésbe foglalják” 45 A környezeti számvitel mind országos mind pedig vállalati szintre is kiterjed. Az országos szintű elemzés figyelembe veszi egy adott gazdasági környezet erőforrás-állományát, természeti

erőforrásait; míg a vállalati szintű elemzés a környezeti problémák kezelésének pénzügyi hatásait elemzi és a vállalati tevékenység környezetre gyakorolt következményeit vizsgálja. A környezeti számvitelnek is léteznek alrendszerei, úgy, mint a környezeti vezetői számvitel, mely a vezetői döntéseket hivatott segíteni; a környezeti pénzügyi számvitel, mely a külső érdekeltek felé tartja nyilván a környezeti kérdésekhez kapcsolódó kötelezettségeket; a belső ökológiai számvitel, mely a vállalat tevékenységének elemzésére helyezi a hangsúlyt; és a külső ökológiai számvitel, mely az adatgyűjtésre épül. 46 A környezeti számvitel támogató rendszere lehet például az ISO 14001-es szabvány környezetközpontú irányítási rendszerének. A módszer segíthet abban, hogy az állapotfelmérés során a vállalaton belüli költségek számbavételre kerüljenek, majd pedig a későbbiekben a releváns mutatószámok

kiszámolása után és azok felhasználásával a költségek csökkenhetők, vagy esetleg teljesen kiküszöbölhetők legyenek. 5.4 Az ökomérleg, az ökoaudit és az ökokontrolling A jövőben új lehetőség lehet a gazdálkodók számára az ökomérleg, mely a következő kimutatásokon keresztül vizsgálja a szervezet tevékenységének környezeti hatásait 47: • Működési kimutatás • Termékvonal-kimutatás • Eljárási kimutatás • Telephely kimutatás 45 dr. Csutora Mária: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, BKÁE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Tisztább Termelés Magyarországi Központja, Budapest, 2001., 7o 46 U.o, 10 o 47 Georg Winter: Zölden és nyereségesen, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997., 37 o 50 A működési kimutatás tartalmazza a vállalat tevékenységéhez szükséges bemeneti és kimeneti tényezőket; úgy, mint bevitt anyagok, szennyező jellegű kibocsátások, energiaveszteség

és késztermék. Ezek mérlege adja meg azt az értéket, hogy adott mennyiségű bemeneti tényező mennyi hasznos illetve káros kimeneti eredménnyel jár. A termékvonal-kimutatás a termékéletciklus figyelembe vételével ad számot a piacra került termék használatának, alkalmazásának környezetre gyakorolt hatásairól. Ez az eljárás napjaink vállalatainak környezeti tervezésében központi szerepet játszik. A hagyományos, „bölcsőtől a sírig” szemléletmódot fölváltotta a „bölcsőtől bölcsőig” nézet. Ez azt jelenti, hogy már nem csak az kerül figyelembevételre egy termék tervezésénél, hogy a gyártás kezdetétől a használat végéig milyen környezeti hatásokat hordoz magában, hanem manapság az is célként fogalmazódik meg a vállalat részéről, hogy a termékből keletkezett hulladék lehető legnagyobb része egy másik termék nyersanyagává váljon. Ez a folyamat tekinthető az „átfogó termékfelelősségnek”, mely

azt jelenti, hogy a vállalat felelősséget vállal tevékenységei környezeti és biztonsági vonatkozásaiért. Az eljárási kimutatás az egyes részfolyamatok szintjén elemzi a bemeneti és kimeneti tényezők kapcsolatát. A telephely kimutatás a tevékenység során számba nem vett, azonban mégis a telephelyhez köthető tényezőkre (pl.: telek használata, szennyezett talaj stb) helyezi a hangsúlyt. Az ökokontrolling szintén járható út lehet a vállalatok számára a környezeti viszonyulásuk felmérésére. Mint minden kontrolling folyamat, az ökokontrolling is információt biztosító funkciója miatt kerülhet a középpontba egy vállalat életében. Ez a módszer a még kevésbé elterjedtek közé sorolható, ugyanis hiányoznak az egységes adatgyűjtési és teljesítményelemző módszerek. Az ökokontrolling további részfeladatokra bontható: így figyelemmel kísérhető a beszerzés, az anyaggazdálkodás és az egyes gyártási folyamatok. Az

általános kontrolling funkciók – tervezés, elemzés és monitoring – természetesen itt is megtalálhatók. 5.4 Alternatív közgazdaságtan, ökológiai gazdaságtan 51 Mivel a hagyományos közgazdaságtan keretein belül nem mindig kezelhetők a környezettel kapcsolatos kérdések, szükség van arra, hogy olyan közgazdaságtani irányzat alakuljon ki, amely figyelembe veszi a természeti ökoszisztémák, a gazdálkodó szervezetek és az emberek kölcsönhatását. Az alternatív közgazdaságtan „azzal foglalkozik, hogy miként formálható át a mai, alapvetően antiökológikus és embertelen gazdálkodás ésszerű, ökologikus és humánus gazdasági gyakorlattá.” 48 Az ökológiai gazdaságtan szintén az új irányzatok egyike: a természet és a gazdaság kapcsolódási pontjait elemezve deríti fényt a gazdálkodás sajátosságaira, feladataira és korlátaira. 5.5 Jogi változások Jogi szempontból is érdekes tendenciáknak lehetünk tanúi: a

környezeti károkozás egyre több országban büntetőjogi kategóriává válik a korábbi polgári jogi kategória helyett. Az Amerikai Egyesült Államok, és Kanada élén jár ebben a kérdésben; azonban néhány, gazdaságilag kevésbé fejlett országban is megfogalmazódott az igény arra, hogy a súlyos környezeti problémákat okozó vállalatokat büntetőjogilag vonják felelősségre. 1984-ben az indiai Bhopal katasztrófa egyértelműen megmutatta, hogy polgári jogi felelősség esetén a vállalat csakis kártérítés fizetésére kötelezhető, holott az akkor halálos mérgezést szenvedett emberek hozzátartozóinak kárpótlása, és egy régió egészségének tönkretétele pénzben nem kifejezhető kategóriák. A fentebb fölsorolt kategóriák mindegyike a jövőben járható utat jelent a környezetünket megóvni kívánó vállalatok számára. Mint láthatjuk, lehetőségből sokféle van, ezek után már csak az adott gazdálkodó szervezeten múlik,

hogy él e ezek valamelyikével. 48 Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó, Budapest, 2001., 34 o 52 6. Összegzés Véleményem szerint az egyéb, föntebb elemzett szabályozási formák mellett egyre inkább utat tör a vállalati önszabályozás, és ezek dokumentumai – a különböző szabványok és előírások – is mindinkább az egységesülés felé tendálnak. Dolgozatomban a Matáv Rt. példáján keresztül igyekeztem bemutatni a környezeti menedzsment rendszer bevezetésének lépéseit és meglétének hatásait. A működő rendszer – költségcsökkentő volta miatt - nemcsakhogy pénzügyi szempontból bizonyult hasznos befektetésnek, hanem számos más előnnyel is járt a vállalat számára. Ezek az előnyök ösztönző tényezőként hathatnak más cégekre is, olyanokra, amelyek elkötelezettjei a fenntartható fejlődésnek, és tevékenységük ökológiai hatásait mérsékelni szeretnék. A jövőben járható utak

bemutatása ötletadási célt is szolgált mindazok számára, akik fogékonyak a téma iránt. Nyilvánvaló, hogy a környezet érdekében igazán azok tudnak tenni, akik felelős, illetve vezető pozícióban vannak, és döntéseikkel alapvetően befolyásolhatják a vállalat környezeti attitűdjét. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a környezetvédelem mindannyiunk ügye és közös érdeke, az összefogás, a környezettudatos viselkedés apró lépésekben végül elvezet a kívánt célhoz: a környezeti állapot nagymértékű javulásához, mely az adott jóléti szint semmilyen mértékű csökkentésével nem jár. 53 1. számú melléklet 49 Az EU környezeti politikája az ötödik környezetvédelmi akcióprogram alapján Jogi eszközök -szabályozók -határozatok -javaslatok -vélemények -direktívák Gazdasági eszközök -ökoadók -környezeti használati díjak -értékesíthető szennyezési jogok -letét-visszafizetési rendszer

-támogatási programok (pl.: LIFE) -Felelősségi rendszerek -Zöld preferenciák (pl.: GGSP) Horizontális kisegítő rendszerek -Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) -más intézmények (pl.: OPET) A hatályba léptetés az EU tagállamaiban Két kivétel: -átmeneti derogáció, illetve pénzügyi támogatás az előírások bevezetéséhez -a tagállamok szigorúbb előírásokat alkalmazhatnak Az akcióprogram által elérendő célok -a szennyező fizet elv teljes körű és maradéktalan érvényre juttatása -a szennyezés megelőzése a képződés forrásánál -a környezeti politika integrálása az EU egyéb politikáiba Az együttműködés előmozdításával -a kormány és ipar között -az EU iparán belül -az EU szintjén a kormányok között -az európai kormányok és külső intézmények között -az EU ipara és azok EU-n kívüli partnerei között 49 Kerekes Sándor (szerk.): Gazdaság és környezet, MTA, Budapest, 1998, 10 o 54 2.

számú melléklet 50 A beruházás terveinek készítése nem A tevékenység beruházás hatásvizsgálat előszészítésének folytatása igen A tevékenység mindig részletes KHV köteles nem Az előzetes KHT-t készítő szakértői csoport megbízása A KHT elkészítése Az előzetes környezeti hatástanulmány benyújtása a környezetvédelmi főfelügyelőséghez nem Megadható a környezetvédelmi engedély? igen igen A részletes KHT-t készítő szakértői csoport megbízása, info adása A részletes környezeti hatástanulmány benyújtása a környezetvédelmi főfelügyelőséghez Közmeghallgatás Megadható e a környezetvédelmi engedély? 50 Kerekes Sándor-Kindler József: Vállalati környezetmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest, 1997., 168 o 55 3. számú melléklet AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA51 ISO 14001 MSZ EN ISO 14001 ISO 14004 MSZ ISO 14004 ISO 14005 (tervezet) ISO 14010 MSZ EN ISO 14010 ISO 14011 MSZ EN ISO

14011 ISO 14012 MSZ EN ISO 14012 ISO 14013 (tervezet) Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés Önnyilatkozat (kihirdetés) Környezeti jogcímek Fogalmak és meghatározások ISO 14014 (tervezet) ISO 14015 (tervezet) ISO 14020 (tervezet) ISO 14021 (tervezet) Környezeti címkézés Szimbólumok ISO 14022 (tervezet) 51 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvaló-sítást segítő módszerek általános irányelvei KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak A környezeti audit irányelvei. Általános elvek A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások A KIR auditja A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok

képzettségi kritériumai Útmutató környezeti auditálás vezetéséhez Dr. Kósi Kálmán: Környezetmenedzsment, Powerpoint bemutató 56 Környezeti címkézés Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei Környezeti címkézés Bizonylati eljárások Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások ISO 14023 (tervezet) ISO 14024 (tervezet) A környezeti teljesítmény értékelése ISO 14031 (tervezet) A környezeti teljesítmény értékelése iparágak szerint ISO 14032 (tervezet) ISO 14040 MSZ EN ISO 14040 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek Életciklus-értékelés (becslés)- A környezeti hatások felmérése, az életciklus fázisainak elemzése Életciklus-értékelés (becslés) környezeti hatások értékelése Életciklus-értékelés (becslés) Életciklus javítás (fejlesztés) vizsgálata Környezeti menedzsment Szakszótár ISO 14041 (tervezet) ISO 14042 (tervezet) ISO 14043

(tervezet) ISO 14050 (tervezet) Útmutató a környezeti szempontok termékszabványokban való megjelenítésére ISO 14060 (tervezet) 57 4. számú melléklet52 52 2001. évi környezetvédelmi jelentés, Matáv csoport, 10 o Felhasznált irodalom -Nyomtatott média- 1. A fenntarthatóság felé, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Bp, 1997 2. Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás, Dialóg Campus Kiadó, BuidapestPécs, 2002 3. Bulla Miklós - Kiss Károly - Kerekes Sándor – Láng István: A hazai környezetvédelem (Állapotrajz), Budapest, 1998. 4. dr Csutora Mária: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, BKÁE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Tisztább Termelés Magyarországi Központja, Budapest, 2001. 5. Jesús Ángel del Brío González - Beatriz Junquera Cimadevilla: Medio ambiente y empresa, Civitas Ediciones, Madrid, 2001. 6. Kerekes Sándor (szerk): Gazdaság és környezet,

MTA, Budapest, 1998 7. Kerekes Sándor - Kindler József (szerk): Vállalati környezetmenedzsment, Aula, Budapest, 1997. 8. Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetgazdaságtan-és menedzsment, Eötvös József Főiskola, Műszaki fakultás, Baja, 1999. 9. Könczey Réka – S Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, 1997. 10. Környezetvédelem az Európai Unióban, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2001. 11. Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001 12. Környezetvédelem-környezetgazdálkodás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 13. Libro Blanco de la Gestión Medioambiental en la Industria Espaňola, Ediciones Mundi-Prensa, Madrid, 1998. 14. Marilyn R Block: Implementing ISO 14001, ASQC Quality Press, Milwaukee, Wisconsin, 1999. 15. Pomázi István (szerk): Az OECD Tanács környezetpolitikai eszközei, Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium, 1997. 16. James Redfield: A mennyei prófécia, Magyar Könyvklub, Budapest, 1993 17. Mariano Seoánez Calvo - Irene Angullo Aguado: Manual de gestión medioambiental de la empresa, Ediciones Mundi-Prensa, Madrid, 1999. 18. dr Szász Tibor: A környezetvédelmi szabályozás piacgazdasági eszközei, Debreceni Szemle, 2002/4. 19. R Kelly Turner - David Pearce - Ian Bateman: Environmental economics, The Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1993. 20. Szigorodó környezeti politika - Útban az Európai Unió felé, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. 21. Szirmai Viktória: A környezeti érdekek Magyarországon, Pallas Stúdió, Budapest, 1999. 22. Tények könyve, Greger-Delacroix, Budapest, 1998 2 23. The Economist, 2002 júliusi melléklet 24. Georg Winter: Zölden és nyereségesen, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997 25. Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó, Szekszárd, 2001 26. 1995 évi LIII

törvény -Elektronikus média- 1. wwwbzlogihuecolifemarketinghtm 2. CD jogtár, 2002 november 30 3. wwwdashoferhu (Dashofer hírlevél) 4. wwwmatavhu 5. wwwkovethu (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 3