Jogi ismeretek | Jogbölcselet » Jogbölcselet tételek, 2003

1 Jogbölcselet tételek - 2003 1. tétel: A primitív társadalmak jogi berendezkedée A “primitív” értelmezése: primitív = nem modern jogrendszer. A primitív társadalmak jogi berendezkedését a jogi antropológia dolgozza fel holland kutatók a hegyi pápuáknál(60 ezres közösség) kutattak. A 2 fontos alapérték: 1.) szabadság & függetlenség (épp ezért nincs szabadságvesztés büntetés sem; aki súlyos deliktumot követ el, azt kivégzik: pont ez a megoldás az, amely a pápuák szerint nem sérti a szabadságot) 2.) a közösség vezetőjének kiemelt pozíciója (Íratlan, de pontos szabályok vannak rá): - fizikai termetre vonatkozó követelmények vannak - gazdagságra vonatkozó követelmények (min. 20 disznaja legyen, néhány felesége, sok kagylópénze, nagy háza és földje) - legyen nagylelkű (= a szegény rokonokat anyagilag is támogatja; ha nem: halálbüntetéssel lakol!) - legyen remek szónoki képességekkel megáldva {NB. a törzs 2

embere a varázsló, neki ugyanazon képességeket kell felmutatni, mint a főnöknek} A pápuák szervezete: - Konföderáció (mely törzsekből áll össze) - A törzsek nemzetségekből állnak össze - Kisebb egységek a faluközösségek (50-100 fő általában) - Háztartások (2-3 monogám v. poligám családé; család = ál talában a férj rokonságát jelöli) Az egész szervezet patriarchális. Ennek megfelelően a főnök/vezető is csak férfi lehet De! pl. a háztartás főnökének/vezetőjének a hatásköre csak a többi férfira terjed ki, a nőkre nem Háborús szabályok: - Háborút lehet indítani, ha pl. a feleség a férjtől haza szökik, ha boszorkányság következik be, ha emberölés történik - Alapszabály, hogy sosem lehet totális a háború (feleségek, nők bántalmazása tiltott még akkor is, ha az ellenséges törzs tagjai; aki ennek nem tesz eleget, az örök nevetség tárgyává válik; a férfi ellenségre viszont az a szabály, hogy a 2

éves kort meghaladott fiúkat/férfiakat háborúban már büntetlenül meg lehet ölni) - Arra is gondosan ügyelnek, hogy barátok, testvérek sose találkozzanak a csatamezőn A jogi konfliktusok szabályzása: (pápuák jogi eljárásai) - Itt is a konfliktus a kiindulópont. - A vita az egybegyűlt rokonok előtti egymásra kiabálásból, a rokonok buzdításából, közbe kiabálásából és botokkal történő küzdelemből áll. - Erre megjelenik a főnök, ekkor mindenki alázatosan leguggol. Elkezdődik a bizonyítási eljárás: megtekintik a corpus delicti-t, meghallgatják a tanúkat. - Azt ezt követő döntéshozatal tkp nem egyéb, mint a főnök 2-3 órás (példa)beszéde, melyben a tényeket összefoglalja és döntését közli. 2 Utána: - a felek a döntést elfogadják, hazamennek; - nem fogadják el, újabb beszéd következik (mely során a főnök most már szitkozódik, fenyegetőzik); - ha ez sem megoldás, akkor a főnök táncba, majd

panaszkodásba kezd, elsorolja, hogy milyen rossz is az ő népe, adott esetben könnyeket hullat; - ha ez sem megoldás, akkor az egész procedúrát kezdik elölről. Mindezt egyhuzamban csinálják, vagyis egy-egy ilyen jogi eljárás akár 24 óráig is eltarthat. Szankciók: - halál (általában közeli rokonnak kell végrehajtani) - bottal verés - pofon (engedetlen feleségnek, gyermeknek) - száműzetés gazdasági jellegű büntetések: - vérdíj (a gazdagok tipikus büntetése) - vagyonelkobzás (pl. házasságtörés, a falu elárulása esetén) pszichológiai eszközök: - dorgálás (=a falu közepén nem éppen hízelgő jelzőknek a bűnös fejére szórása) - feddés (kisebb vétségek elkövetőinek büntetése, ez nem nagy publikum előtt zajlik) - válás (a házastársi kötelezettség nemteljesítése esetén) - notórikus visszaesőket levegőnek nézik rontó varázslatok szórása a bűnös fejére a varázsló által Felelősség: - minden társ-i struktúra

szinten (lásd fentebb) csak a saját autoritása előtt perelhet a panaszló (pl. háztartási vitában nem lehet a konföderációhoz rohanni) Egyéb kutatások a primitív társadalmak körében: - Malinowski kutatásai ő egy matriarchális társadalmat tanulmányozott, ahol egy vérfertőző vád elől egy fiú az öngyilkosságba menekült (=leugrott egy pálmafáról) - Kanadában a kanadai és az eszkimó jog “összeházasítására” tettek kísérletet (mind a mai napig kísérleteznek vele) 3 2. tétel: A jog és a társadalmi normák A társadalmi normák fogalma, jellemzői: - Norma = magatartásszabály, mely a helyes, a követendő magatartásformát írja elő. - A társadalmi normák egyidősek az emberiséggel. Kialakulásuk előfeltétele az emberi tudat kifejlődése. A társadalmi normák fejlődési íve a következő: (1) legkorábbiak a szokások, az erkölcs és a vallás, (2) ezt követi a jog, (3) ezt követi a modern normák kialakulása, mint pl.

divat, szakmai standardek, illem, (4) legfrissebbek pedig a politikai és szervezeti normák. A társadalmi normák közös jellemzői: a) érvényesség (a normát betartandónak tekinti a társadalom) b) általánosság (a norma mindenkire vonatkozik) c) ismételtség (a norma minden esetre vonatkozik) d) hipotetikus szerkezet (a norma meghatározott feltételek mellett érvényesül csak) e) normativitás (jövőre nézve ír elő kötelezettséget) f) szankció (kikényszeríthetőség) g) reciprocitás (a norma jogosultságok és kötelezettségek összessége) h) értékviszony (a norma értéke abban fejeződik ki, hogy tételezve van) A társadalmi normák 3 lényegi eleme: (1) a magatartás megfogalmazása, (2) a magatartás minősítése (kötelező, tilos, stb) és (3) a normatíva megsértésének következményei (szankció). A társadalmi normák csoportosítása: Autonóm társadalmi Heteronóm társadalmi norma norma = a norma alkotója és = a norma alkotója és

címzettje azonos címzetti köre eltérő Elvi társadalmi Célszerűségi norma társadalmi norma = a norma alkotása = a norma alkotásához érdektelen célszerűségi érdek kapcsolódik Anyagi kötelező Formális kötelező erővel bíró társadalmi erővel bíró társadalmi norma norma = a norma kötelező, = a norma akkor függetlenül attól, hogy kötelező, ha felállítják hogyan értékelődik (pl. ilyenek a (tetszik, nem tetszik, jogszabályok) követjük-e vagy sem, stb) Értékelést felállító társadalmi norma = a norma annyiban kötelező, amennyiben a normában 4 megfogalmazódó magatartás kifejtetik Nyitott társadalmi norma = a norma alkalmazási és működési területe szélesebb (pl. erkölcsi szabályok) Hatékony társadalmi norma Zárt társadalmi norma = a norma alkalmazási és működési területét a társadalmi pozíció szabja meg (pl. jogszabályok) Hatástalan társadalmi norma A társadalmi normák funkciói: a) informálnak arról,

hogy milyen magatartások elfogadottak, azokat hogyan kezeli a társadalom, a m agatartások és következményeik milyen ok-okozati viszonyban állnak egymással b) integrálja a közösséget, kooperációt biztosít a tagjai között c) stabilizálja a közösség életét d) a magatartások értékmérője e) kiszámíthatóvá teszi mások jövőbeni magatartását - A jogi norma a társadalmi normák egyik faja. A többi társadalmi normától alapvetően az különbözteti meg, hogy a jogi norma a) általános, b) mindenkire kötelező magatartási szabály, c) melyet az állam (v. állami szerv) alkot és biztosítja érvényesülését - A jog fogalma Visegrády szerint: A jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat vagy az állam bocsátja ki vagy szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nemkövetéséhez, megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz,

vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazást) jogalkotásként ismer el, amelyek ennél fogva az adott társadalomban általános kötelezőek (érvényesek), és amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A jog előképei: A legősibb normák (a jog előképei) a tabuk és a totemek. Tabuk: Fogalma: Polinéz eredetű szó, eredetileg "tapu" Ősi jelentése: vkit valamitől elkülöníteni, távol tartani Ma: tabu = tilalomrendszer Konstans tabuk (amelyek minden népnél megvannak): - Személyekhez kötődő tabuk törzsfők, nemzetségfők, öregek, gyermekek részesültek benne - Dologi tabuk 2 legfontosabb köre: más munkaszerszámainak + fegyvereinek érintése tiltott - Táplálkozási tabuk egyes táplálékok elfogyasztásához halált kapcsoltak - Holt tetemmel kapcsolatos tabuk 5 Példák: 1.) Maorik között vizsgálódtak tudósok: azt találták, hogy ha egy személy túl közel

volt egy holttesthez, akkor tabuvá vált, a közösségből azonnal kikapcsolták, hónapokig hátra kötött kézzel tartották, majd x idő elteltével visszavették a közösség kebelébe (a folyamat értelme: a tisztátalanság kvázi kizárása a közösségből) 2.) A fenti célszerű tabu mellett azonban (európai szemszögből) célszerűtlenek is előfordultak. Timorban az ellenség levágott fejeit összegyűjtötték és körülötte engesztelő énekeket tartottak; Észak-Amerikában a skalpszedés hasonló + még egyéb "társult" rituálék is: hosszú gyász tartása korlátozásokkal (szexuális élet tilalmazása, húsevés tilalma, stb.) Totemek: A "totem" szó az algonquin indiánoktól ered, jelentése = "vkinek a fivére", "a nővér rokona" A totemek eredete: - természeti jelenségekből származtatott totemek a történelem hajnalán divatosak voltak ("xy a tűz fia" és hasonlók) - a közösség körül élő

állatok, növények lettek totemek (pl. Ausztráliában a kenguru, Skandináviában a rénszarvas, stb) további fokozat: törekvés arra, hogy a szomszéd törzsek totemállata más-más legyen (melyet vadászat után elfogyasztottak, ill. törzsek között - már csak a t úlélés érdekében is zsákmány állatokat csereberéltek) Totem rítusok: Közöttük sok a kegyetlen, de sok a logikus is köz tük kiemelt szerep mindenhol a nővé/férfivá avatásnak (=újjászületés rítusa) Pl. mandan indiánok ffivá avatási rítusa: a kunyhóban a 14-15 éves fiúkat előkészítették, mezítelenül - csak az orvosságos zacskót viselve - elővezették őket, majd bőrükbe kampókat aggatva a totemoszlopra felhúzták őket és megpörgették A tabuk & totemek norma jellege: általános kötelező erővel bírtak a közösség minden tagja számára, kivétel nélkül ismételt jelleget öltött a normák alkalmazása (nem egyedi jelenség) alkalmazásuk előre szabályzást

is jelentett, mert a szabály mellé szankció is párosult Szankcionálás: pozitív és negatív egyaránt lehet (de a j og világára inkább a n egatív szankciók a jellemzők) lehet továbbá formális és nem formális - formális = szervezet kényszeríti ki (pl. jogi/vallási szankciók) - nem formális = a közvélemény formálja őket (pl. pletyka) attól függően, hogy milyen normarendszerbe vannak helyezve, a szankciók lehetnek továbbá: - jogi szankciók - vallási szankciók (pl. kiközösítés) - erkölcsi szankciók (pl. megvetés) - szatirikus szankciók (pl. kinevetés) 6 A jog és más társadalmi normák kölcsönhatása: A jog ugyan csak az egyik társadalmi norma fajta, létezése mégis csak más társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül. A jogi normák hatékonysága ugyanis nagyban függ attól, hogy más társadalmi normák a jogi normákra “ráerősítenek-e” vagy azokat “lerontják”. Vizsgálni a sokféle társadalmi norma

közül a a) jog és erkölcs b) jog és vallás c) jog és szokás d) jog és méltányosság kérdését vizsgálja professzorunk. a) A jog és az erkölcs viszonya: Már az ókorban is fogas kérdésnek bizonyult, hogy melyik áll a másik felett: jog v. erkölcs? Szophoklész szerint (lásd Antigoné) az erkölcs parancsai a jog felett állnak. Kb. Szophoklésztól kezdődnek a témára vonatkozó tudományos okfejtések is Visegrády prof nézete: nem lehet egyszerűen megoldani a kérdést, mert ha pl. a pszichológiai megközelítést vesszük, az is felemás, mert a t ársadalom nagy része számára a " ne ölj" parancsa pl. nem csupán Btk-s (külső) szabály, hanem belső erkölcsi parancs (is) Ugyanakkor Minnesota államban élnek még olyan erkölcsi szabályok, melyeket a jog szabályoz (pl. a női és ffi fehérneműk egy szárítókötélre helyezése tiltott) {Az USA-ban számos ilyen hülye szabály van még hatályban -- amit persze már senki nem tart be,

mert "kikoptak" az erkölcsből: • patakban fürdeni templom közelében nem lehet (Minnesota) • a nő köteles férjének fizetését odaadni (Arizona) • a feleséget pálcával meg lehet fenyíteni (Alabama) • a házasságkötéssel a feleség össze ruhadarabja a férj tulajdonába megy át (Michigan)} A jog és erkölcs elhatárolása by Visegrády: Erkölcsi norma Nem változtatható tervszerűen (statikus jelleg) Belső emberi magatartásokra irányulnak (szubjektív akaratra) Társadalmi nyomás érvényesíti (informális szankciók) Visegrády szerint a jog és erkölcs vázlata az alábbi: Jogi norma Tervszerűen megváltoztatható (dinamikus jelleg) Külső emberi magatartásokra irányulnak (objektív akaratra) Szervezett kényszer érvényesíti (formális szankciók) JOG ERKÖLCS 7 az elsődleges életviszonyok szabályzását végzi el az életviszonyok olyan lényeges területe, ahol mind a jog, mind az erkölcs szabályzása szükséges a

másodlagos életviszonyok szabályzását végzi el Örök vita, hogy az erkölcs a jognak mennyiben feleljen meg és viszont. Merthogy a jogalkalmazásban pl. a bírónak gyakran erkölcsi értékek között is választania kell döntésénél (pl. gyermekelhelyezés válóperben, ahol mindkét szülő megfelelő), vagy pl van sok olyan szabály, amely előírást ró az emberre, de az nem erkölcsi kötelezettségből ered (pl. építési szabályok betartása). A 60-as években különösen sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel:  Az ún. Hart - Devlin vita a 60-as években nagy horderejűnek bizonyult Devlin, aki a homoszexuálisok büntethetőségére vonatkozó szabályzás kidolgozását vezette, úgy vélte, hogy a jog feladata az erkölcsi szabályok/rend védelme. Hart oxfordi professzor ellenben azt vallotta, hogy a jó társadalmak elvannak a maguk jó erkölcseikel, mint ahogyan a rosszak is a rossz szabályaikkal, ezért az erkölcsnek igazándiból nincsen sok

köze a joghoz.  1964-ben jelent meg Fuller professzor könyve "The Morality of Law" címmel, fő mondanivalója: - a jognak erkölcsösnek kell lennie. A probléma ezzel a tézissel annyi, hogy az erkölcs sosem homogén valami, ezt a jogtól sem lehet elvárni. A jog erkölcsisége két modellben képzelhető el: a) a büntetőjogban a külső erkölcsiség van jelen, vagyis minden országban az adott Btk az adott társadalom erkölcsi felfogását tükrözi vissza; b) a másik oldal a belső erkölcsiség megteremtése: ezt jóval bonyolultabb egy társadalomban megszervezni, mert itt a jog évezredes értékeit kell megtalálni Fuller 8 ilyen értéket fel is sorol, melyeket aztán "a törvényesség elveinek" nevez el: a jogszabály 1.) általános legyen, vonatkozzon mindenkire ÁLTALÁNOS 2.) megismerhető legyen, legyen közzétéve MEGISMERHETŐ 3.) jövőre irányuló hatású legyen (visszaható hatály tilalma) JÖVŐRE IRÁNYULÓ 4.) világos legyen

VILÁGOS 5.) ellentmondásmentes legyen EGYÉRTELMŰ 6.) lehetségest követeljen (teljesíthetőség) TELJESÍTHETŐSÉG 7.) állandóság (ne módosítgassák állandóan) ÁLLANDÓSÁG 8.) szövege és alkalmazása egyezzen meg ADEKVÁT A JOG BELSŐ ERKÖLCSISÉGE = A TÖRVÉNYESSÉG. Fuller leszögezi továbbá, hogy amelyik társadalom nem rendelkezik erkölcsi tartalommal, az nem is jogrendszer. (Ennek megfelelően a nácizmus, a kommunizmus nem jogrendszer) Visegrády nézete: nyilván vannak területek, melyet csak a j og szabályoz v. csak az erkölcs, illetve vannak területek, melyeken mindkettő jelen van. Ezért igazából nem azt kell 8 vizsgálni, hogy mit s zabályoz a jog és mit a z erkölcs (nem a tartalmat kell nézni), hanem azt, hogy a t ársadalom milyen magatartásokat vél olyan súlyosnak és jelentőségteljesnek, hogy azokat a jog útján (is) szabályozza. b) A jog és vallás viszonya: Egy példát hoz a tk. arra, hogy a jog hatékonyságát mennyiben

befolyásolja a vallás normarendszere. Indiában az 1950. évi alkotmány kimondja, hogy polgárainak egységes Ptk-t biztosít az állam India egész területén. Ám ez a két vallási jogrendszer {bővebben lásd a 9 tételnél} egyesítését jelentené, mely lehetetlen. Konklúzió: vallási normarendszer tud olyan erős lenni, hogy megbuktassa a jogi norma kivitelezhetőségét. c) A jog és szokások viszonya: A jogi normák sok esetben igen, sok esetben azonban nem merítenek forrást a szokásokból. Ugyanakkor tény, hogy a jog nem helyezkedhet mindenáron szembe a tartós, konzisztens szokásokkal, mert az a tapasztalatok szerint a jog hatékonyságának rovására megy. A szokások körén belül léteztek ún. “ jogi népszokások” is A jogi népszokások olyan rögzült szokások, melyeket a társadalom kisebb-nagyobb csoportjai, belső autonómiájuknál fogva (pl. városi, partikuláris jogalkotás), alkalmasabbnak találtak életviszonyaik rendezésére, mint az

állami, egyházi v. f öldesúri szabályokat, és e jogi népszokásokat a bírói gyakorlat is elfogadta, ezzel kvázi mintegy megerősítette. Egy magyar szerző szerint ez a jelenség a jog rétegződését jelenti, ahol “fenn a törvény, lenn pedig az állam által el nem ismert szabálycsoport”, vagyis a jogi népszokások uralkodtak (tipikusan Közép-Európa majd valamennyi népénél). Az állami jog a jogi népszokások “szintjéig” vagy lejutott vagy nem, a jogi népszokások a hatalom/az elit érdeklődésétől függően vagy tiltott, vagy megtűrt, vagy támogatott kategóriába estek (TTT). 9 3. tétel: A jogi kultúra Miért fontos a jogi kultúra? - történelmi példák mutatják, hogy hiába fejlett egy jogrendszer, ha a lakosság jogi kultúrájával nincs összhangban “halálra van ítélve” - mert a lakosság jogi kultúrájának és a jogrendszernek összhangban kell lennie – ha nem, az konfliktus forrásokat jelenthet, mint pl. 1)

Etiópiában Haile Szelasszié császár megrendelte, hogy a francia René David készítsen neki Ptk-t – ez hatályba is lépett, de nem passzolt a lakosság ősi etióp jogi kultúrájával, ezért hatékonytalan maradt 2) Napjainkban aktuális probléma a magyar jogi kultúra kapcsolódási képessége az EU jelenlegi tagállamainak jogához Mi a jogi kultúra? - 4 elemből épül fel: A jogi kultúra 4 alapeleme: 1) írott jog, élő jog (law in books, law in action kettőssége) 2) jogi infrastruktúra (pl. milyen a bírósági rendszer, melyek a jogászi hivatás jellemzői) 3) jogilag releváns magatartás modelljei (pl. pereskedés) 4) lakosság jogtudata (Pl. Marokkóban bizonyos ügyek azonnal másod fokon kezdődnek, nincs fellebbezési lehetőség, azonnal jogerő) A jogi kultúrák csoportosítása: 1) Külső/belső jogi kultúra felosztás: · Külső jogi kultúra: a laikusoké · Belső jogi kultúra: a jogászoké (prof szerint a kettőt nem feltétlenül választja

el éles határvonal) 2) Jogi kultúra/jogi szubkultúrák felosztás: · Szerzők egy része beszél jogi szubkultúráról vagy bűnözői/maffia kultúráról (prof álláspontja: nem helyes maffiakultúrát emlegetni, az ilyen negatív jelentéstartalmakat a jogi kultúrába nem kell beépíteni – helyesebb a “j ogi antikultúra” kifejezés használata) · Másik példa Norvégia, mely egy országon belül szubkulturális jelenség: pl. nem mindegy, hogy HOL tagadja meg vki lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot (D és É Norvégiában elítélik, máshol nem) 3) Legális/orientatív jogi kultúra felosztás: ·Legális: más néven regulatív: tkp a nyugati jogi kultúrák tartoznak ide, amelyek a jogot egy minden nap alkalmazott szabályrendszernek fogják fel {de ezek is különböznek egymástól is: pl. GB, USA bírói tekintély a legnagyobb; legjobb barristerek lesznek bírók, ez a pályájuk csúcsa; németek fegyelmezett jogkövetők, a per náluk gyors és

olcsó (ún. stuttgarti modell), náluk érdemes pereskedni; hollandok jogkövetők, de visszásságok (ún. beleid jogi kultúra): enyhe drogprobléma-kezelés, euthanázia engedése, homosexuális házasság, stb – sok jogon kívüli megoldásuk van} 10 Orientatív: ez ténylegesen a keleti jogi kultúrát (ázsiait, afrikait is) jelenti, ahol a jog szerepe háttérbe szorított vagyis orientatív jellegű csupán – ezek a t ársadalmak nagyon jól elvannak a hosszú évszázadok (évezredek) óta bejáratott szokásaikkal {de: van egy “law and development” nevű tudományos irányzat, amely azzal foglalkozik, hogy az orientatív jogi kultúrákba hogyan lehet hatékonyan átültetni legális jogi kultúrákból átvett intézményeket} Mi történik 2 jogi kultúra találkozásakor: · Pl. Grönlandon vizsgálták a dán jog érvényesülését az eszkimók jogával szemben tapasztalat: nem érvényesül · Magyarország jogi kultúrája: alapvetően regulatív,

orientatív vonásokkal (prof szerint ez utóbbi jellemző legyűrése a demokratikus jogállam feladata) - nálunk a jogi szabályozásba vetett bizalom túlzottan nagy - a társadalmi problémákat szeretjük jogi keretek között szemlélni - ezért a jogi szabályozás gyakran agyonbonyolított, követhetetlen, mely a tényleges társadalmi folyamatok által vezérelt viselkedési formáknak ad nagy teret. A jogtudat mérhető! A lakosság jogtudatának vizsgálata: Példák: 1) AUBERT 1948-ban francia jogtudós Norvégiában vizsgálta egy cselédtörvény érvényesülését eredmény: szinte mindenki (cselédek, gazdák) ismerték, de csak 10% engedelmeskedett a tv-nek pontosan. Konklúzió: a jogszabály ismerete nem feltétlenül jelenti annak maradéktalan betartását 2) TYLER 1984-ben Chicagóban végzett telefonos interjúsorozatában 1575 e mbert kérdeztek meg arról, hogy a chicagói rendőrség és bíróság munkájával elégedettek-e + vizsgálták még, hogy

mennyire jogkövetők. A kérdezést 804 emberrel 1 év múlva megismételték és az adatokat összehasonlították. Következtetések: a hatóságokat jobban hajlanak a legitimnek tekintő jognak való engedelmességre polgárok a befolyásoló tényezők közül kulcsfontosságú, hogy a polgárok helyesről és helytelenről vallott felfogása mennyiben felel meg a a hatósághoz való hűség és aj ogkövetés egyenesen arányosak a jogsértést az emberek általában véve helytelennek tartják, a jogkövetést helyesnek 11 jogszabályoknak az emberek egyéni moralitása jobban befolyásolja a jogkövetést, mint a hatóságok legitimációja – tehát akik elvesztik hitüket vmelyik jogi hatóságban, erkölcsi meggyőződésből még akkor is azt helyeslik, hogy a jogot követni kell A végkövetkeztetés: az emberek általában viselkedési értékeket követnek (pl. jogi hatóságok legitimációja, erkölcse, vagyis: tisztességes eljárás, igazságos ítélet)

és azok nyomán alakul ki a jogszabályoknak és a jogi hatóságoknak való önkéntes engedelmesség. Vagyis: a j ogi hatóságok legitimációja és a j og erkölcsisége befolyásolja leginkább a jogkövető magatartást. 3) Németorszában egy német vizsgálatban azt a kérdést tették fel, hogy a m egkérdezettek bűncselekménynek tartják-e a - homoszexualitást - házasságtörést - fogamzásgátló kiadását fiatal lánynak Eredmény: mindhárom kérdésben 50% feletti igen, pedig a felmérés idején hatályos német törvények szerint a fentiek egyike sem volt bűncselekmény. Tehát az emberek attitűdje sokkal szigorúbbnak bizonyult, mint a rendelkezések maguk. A törvény nem attól nyer tekintélyt a polgár előtt, hogy törvény és a reflexiókat a jogalkotónak figyelnie kell, nem mehet el a társadalmi elfogadottság/el nem fogadottság mellett. 4) Magyarországon is sok vizsgálat volt, egyik pl. a házmesterek jogtudatát járta körül kérdésekkel,

mint pl. - miért lett házmester válasz: “mert kellett a lakás” - mire kell a házmesternek leginkább figyelnie “arra, hogy csend legyen a házban” - kit tart gyanúsnak a házban “gyanús lehet vki a külseje alapján illetve megérzi azt az ember” Általános konklúzió: a házmesterek a saját munkájukra vonatkozó jogszabályi előírásokat túlnyomó többségben nem ismerték 12 4. tétel: A jogtranszplantáció A fogalmat egy WATSON nevű skót (római)jogászprofesszor adta meg. Munkájának címe: “Legal Transplants” 1974. Watson szerint az ember elég lusta ahhoz, hogy a másoknál jól bevált dolgokat vegye át. Ezért szerinte a jogi kultúrák is ennek megfelelően fejlődtek: nem saját maguk izzadták ki a jogi megoldásokat magukból, hanem átvették a jó megoldásokat másoktól ill. a saját jó megoldásukat is átadták más kultúráknak. (export-import jogi megoldások) Ezért a jogtranszplantáció v. jogátültetés Watson szerint

egyetemes jogfejlesztő tényező Legújabb munkájában Watson még azt is elemzi, hogy a történelem során az uralkodók annyira nem voltak érdekeltek a jogalkotásban, ezért az már a középkor hajnalán a jogászelit kezébe került, így a j ogátültetésben élen jártak a r ómai jogban jártas jogászok, egyetemi professzorok, angol és kontinentális bírák, stb. és kialakították saját jogi kultúrájukat, mellyel meghatározták a kölcsönzésre érdemes jogi elemeket. A jog tehát – Watson szerint – nem fejlődött egyenesen a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokból, hanem a jogkölcsönzés miatt mutat az egyes társadalmakban közös vonásokat. Példák: 1) Watson szinte szó szerint azonos passzusokat fedezett fel egyes ókori törvénykönyvekben (Hammurapi, Mózes, Urukagina tv. könyv stb) azon a ponton, ahol az egyes törvénykönyvek azt tárgyalják, hogy mi a teendő akkor, ha az eladó nem tájékoztatta a vevőt arról, hogy az eladott

ökör öklelős {szerintem ez kellékszavatosság, de Visegrády ezt speciel nem mondta ki} Watson ugyanazt a jogi megoldást találta minden egyes ókori törvénykönyvben (halálbüntetés, v. pénzbüntetés), - szerinte ez a j ogtranszplantáció eredménye, mert a szó szerinti előfordulás csak így lehetséges. 2) A skótoknak az angolokkal a perszonálunión kívül az 1700-as évekig nem volt mélyebb jogi kapcsolata, a skótok Európában tanultak, ahol a római jog volt a húzótárgy és nem a common law. Watson szerint ez is jogtranszplantáció az angolok és a skótok között A folyamat eredménye ma: Skóciában római jogi alapú precedensrendszer van 3) A justinianusi törvénygyűjtemény (Corpus Juris) nem az eredeti nyelven terjedt el Európában, hanem provanszál nyelvre lefordítva (“lo Codi”), melyet egyéb európai nyelvekre eztán tovább fordítottak ez dupla, tripla, stb jogtranszplantáció (ahány fordítás, annyi transzplantáció) 4) Az

amerikai telepesek az Újvilágba való kitelepedés hajnalán nem hozhattak az angol törvényekkel ellentétes normákat, ezért a Bibliát választották törvénykönyvüknek e z is transzplantáció 5) Az angolok a világbirodalom kiépítése során a behódoltakkal liberálisan bántak (“policy of non-intervention in law”); Új-Zélandon és Ausztráliában meghagyták a m aori és egyéb bennszülött törvényeket + kísérleti törvényeket alkalmaztak, melyek ha beváltak, akkor még az anyaországba is átvitték őket (pl. házassági akadályokra vonatkozó szabályzások) ez is jogtranszplantáció 13 Watson példái alapján azt lehet akkor mondani, hogy a jog nem más, mint történelem?? Hisz akkor minden jog visszavezethető valami korábbira, minden valami régebbiben gyökerezik. Visegrády véleménye: egyetért Watsonnal és a f enti megállapítással is, egy korrekcióval: Watson a jogi transzplantációt a fogadó közeg* szempontjából nem

vizsgálta, csak az átadó közegéből. Elmélete akkor lenne teljes, ha ezzel kiegészülne * “Fogadó közeg” szempont: pozitív példa lehet Ausztria egy ilyen irányú vizsgálata, ahol néhány éve bevezették a skandináv eredetű ombudsmani intézményt, ezzel a névvel. Majd hamarosan rájöttek, hogy ez sok hasonlóságot mutat egy saját régi megoldásukkal, a “népügyvéd” intézményével. Gyorsan átkeresztelték az ombudsmant “Volksamt”-ra, eredményeképpen az osztrákokban hamarosan előjött a régi jogtudat is, az intézmény ezzel került Ausztriában funkcionálisan is a helyére. 14 5. tétel: A jogrendszerek tipizálására vonatkozó főbb koncepciók JOGRENDSZEREK BELSŐ TAGOZÓDÁS KÜLSŐ TAGOZÓDÁS {A jogrendszerek és a belső tagozódás összefüggéseit lásd a 15. tételnél Ennek az 5. tételnek a jogrendszerek és a külső tagozódás (=jogcsaládok) a témája (ezt jelenti a cím)} A jogrendszerek külső tagozódása nem

más, mint hogy hogyan alakítunk ki a különféle jogrendszerekből kiindulva különféle jogcsaládokat. - A jogrendszer külső tagozódása tehát = a jogcsaládokkal. A jogcsaládok kialakítására eddig számos tudományos kísérlet született, de az osztályzás ideális rendszere a m ai napig nincs meg. Ezért kell tudni felsorolni egy csomó jogcsaládkialakítási kísérletet Jogcsaládok kialakítására tett klasszikus kísérletek: Leibniz tett először kísérletet a világ jogi térképének (teatrum legale mundi) megrajzolására 1. angolszász jogok Fulbecke 1602-ben 3-as 2. kánonjog felosztást ad 3. kontinentális jog 1. árja/indoeurópai népek Sauser-Hall (angol) 1913joga ban a f ajok- 2. sémita népek joga népcsoportok 3. mongoloid népek joga szerinti 4. barbár népek joga felosztást dolgozta ki 1. szokásjogi-barbár (pl. Martinez angol, skandináv stb Paz(déljogok) amerikai), 1934 2. barbár-romanista (pl. német, olasz, osztrák stb) 3.

barbár-romanista-kánoni (pl. spanyol, portugál) 4. romanista-kánoni- d e 15 m o k r a t i k u l t i n m r i k i v j i ) Modern osztályozási kísérletek: 1. primitív népek joga Schnitzer történeti jogi 2. antik kultúrnépek joga rendszerű (görög, csoportosítása: római) 3. európai-amerikai jogok (romanista, germán, szláv & angolamerikai jogok) 4. vallásos jogok 16 5. 1. Arminjon, Nolde & Wolff 2. nemzeti jogi 3. felosztásos 4. rendszere: 5. 6. 7. René David a 1. 60-as években 4 jogcsaládot 2. tömörített (a 3. jogcsalád 4. fogalom is tőle ered – az ő felosztása a legelfogadottab b): afroázsiai népek joga francia jog germán jog skandináv jog angol jog orosz jog iszlám jog hindu jog római-germán jogcsalád angolszász jogcsalád szocialista jogcsalád vallási/tradicionális jogcsalád René David ezekbe a kategóriákba több mint 200 jogrendet tudott beilleszteni. Teóriája 20 éven át tartotta magát, míg 2 hamburgi

professzor (lásd alább) felvetették, hogy nem túl merev-e David rendszere? Ennek finomítására alkották meg a jogkörök rendszerét: - Zweigert & Kötz jogkörei: 1. római-germán jogcsalád 1. romanista jogkör 2. német jogkör 3. északi jogkör 2. angolszász jogcsalád 4. angolszász jogkör, amerikai jogkör, ausztrál jogkör 3. szocialista jogcsalád 5. szocialista jogkör, szovjet jogkör, közép-kelet-európai jogkör kubai, észak-koreai jogkörök 4. vallási/tradicionális jogcsalád 6. iszlám jogkör 7. hindu jogkör 8. távol-keleti jogkör - Visegrády nézete: a David és a Z weigert rendszer kombinációját fogadja el helyes megközelítésként. 17 6. tétel: A római-germán jogcsalád A római-germán jogcsalád:(- vagy kontinentális jogcsalád) - történetileg az első jogcsalád a római jog továbbvivői, tökéletesítői, "fejlődésének befejezői" - a világon mindenütt előfordul - területei: Európa GB kivételével,

teljes D-Amerika, Afrikában a volt német, francia, olasz gyarmatokon, Indonézia, Közel-Kelet, Japán Jellegzetességei: - írott jogforrásokra épül a jogcsalád, az írott jog preferenciát élvez a többi jogforrással szemben - a szabályok elvontak, absztraktak d e ez nem haladja meg az "optimális általánosság" szintjét (a túl általános szabályok ellehetetlenítenék a jogalkalmazást) - a jogalkotók és jogalkalmazók között "fal" van  common law - a jogértelmezés fokozott szerepet kap - elvileg joghézagok nem léteznek (zárt jogcsalád) 3 jogköre van: a) romanista b) germán c) északi (skandináv) a) Romanista jogkör: Területei: - Franciaország, Benelux államok, Olaszország, Spanyolország, Portugália, a volt francia gyarmatok, Dél + Közép-Amerika, USA-ból Louisiana, Kanadából Québec A jogkör jellegzetességei: - alapműve a Code Civil (1804) - hatására már a 1 9. szd-ban vagy fordítottak belőle v részeket

vettek át v. 1: 1-ben hatályosították: Belgium, Hollandia, Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Louisiana, Québec, Dominika, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia, Uruguay, Argentína, Egyiptom; a 20. szd-an pedig Egyiptom, Szíria, Libanon, Venezuela - tömör, közérthető átlagemberek számára is - nem elvont, nem kazuisztikus átmenet a t eljesen absztrakt szabályok és a t eljesen konkrét szabályok között - benne a törvényhozás túlsúlya érvényesül, a bírói jog visszaszorul b) Germanista jogkör: Területei: - Németország, Ausztria, Svájc, KKEu országai (legfőképpen Magyarország, Csehország) A jogkör jellegzetességei: - alapműve a BGB (1900) kire hatott a 19. s zd-ban: Görögország, Japán; a 20 s zd-ban: Lengyelország, Brazília, Mexikó, Paru, Kína, Thaiföld, Olaszország (1942-es Codice Civile) - csak jogászok által érthető (professzorjog - mindenhez ügyvédet kell fogadni - későbbi a római jogi hatás, mint a

fenti jogkörben, ezért erősebb is - szintén erősebb a bírói jog szerepe - szintén jelentős kódexek az ABGB (1811) és a ZGB (1912) 18 - ABGB: átmenet a BGB kazuisztikája és a Code Civil jogalkalmazói joga között - ZGB: különleges eset a kiterjedten használt generálklauzuláival (1.§ (2) Alkalmazható törvényi rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint, szokás hiányában pedig azon szabály szerint dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényhozó lenne.) c) Északi (skandináv) jogkör: Területei: - Finnország, Svédország, Norvégia, Izland, Dánia Jellegzetességei: - átmenet a kontinentális és az angolszász jog között szinte semmi római jogi hatás, nem kódex-központú, de nincsenek precedensei és a bíró szerepe is gyenge) - 20. szd elején hatott rá a német, francia jog, a II vh után pedig az USA joga is - már a század elején megkezdték a j ogharmonizációt: közös cikkeket fogadtak el, melyeket a saját nyelvükön

hatályosítottak ("prototípus-elv") - a jogi oktatást is harmonizálják - speciális szerepet nyert a kisebbségi jog - a felsőbírósági bíráknak és a jogtudósoknak nagy a tekintélye 19 7. tétel: A common law jogcsalád Területei: - GB & Wales, Skócia (1700-ig római-germán volt, onnan lépett át az angolszászba), Írország, USA (Louisiana kivételével), Kanada (Québec kivételével), a volt Brit Nemzetközösség összes országa, a volt angol gyarmatok 3 jellegzetes jogkör: a) angol jog a) amerikai b) ausztrál A fő modell az angol jog. Jellegzetességei: - az angol jog önálló fejlődése folytán ellenállnak a római jogi recepciónak - az angol jog nem kodifikált, szabályainak jelentős része nincs törvénybe foglalva (bár egyes helyeken, pl. USA sok törvény is van) - az angol jog bíró alkotta jog (judge-made law) - szabályai kevésbé elvontak és általánosak, mint a kontinentális jogrendszereké - az angol jog nyílt

rendszert képez (minden kérdés megoldását lehetővé teszi, de nem tartalmaz minden körülmények között alkalmazandó anyagi jogszabályokat) - az angol jog történeti jellegű, fejlődése nem tört meg, egységes volt. a) Angol jog: Az angol jog forrásai: - common law - equity law - statute law Az első kettő a tényleges esetjog, a harmadik a törvényi (pozitív) jog. Az angol jog történeti jellegét a common law/equity law fejlődésén át kell bemutatni. A bírói jogalkotás motorját Angliában a 12. szd-tól kezdve a királyi bíróságok jelentik A feudális Angliában 3 bíróság dolgozott common law alapján: Court of Exchequer (Pénzügyi Bíróság) + Court of Common Pleas (Közönséges Perek Bírósága) + Court of Kings Bench (Királyi Tábla Bírósága). Ezek meglehetősen rugalmasan kezelték a jogot, mert hogy az 1285-ös westminsteri statútumig, amelyben a performulák (writ-ek) körét fixálták, az "ahány per - annyi performula"

alapján működtek. 1285 után a common law a writ-ek körében lezárásával megmerevedett, ezzel sok igazságtalanság, méltánytalanság forrásává lehetett. De már a feudális korban megvolt a király lehetősége az igazságtalanság/méltánytalanság orvoslására saját színe előtt. A túl sok ügy miatt a király aztán az ügydöntést áthárította kancellárjára, aki mint magas méltóság és tanult ember, eljárt ilyen kvázi-méltányossági ügyekben és a királyi lelkiismeret őrzőjeként lépett fel (keeper of the royal conscience). Ez lett az equity bírósága. A kérvényezők idővel már nem is királyhoz fordultak személyesen, hanem a k ancellárhoz, a 1 5. szd-tól már Court of Chancery (Kancellári Bíróság) a neve a common law-n kívüli ilyen extraordinárius bíróságnak. A kancellár külön writ-tel pénzbírság terhe mellett (sub poena centum libratum) maga elé idézte a panaszlót, az 20 eljárást írásban, inkvizitórius

jelleggel lefolytatta, majd lelkiismeretére hagyatkozva döntött, határozata kötelező volt, ellene szegülni letartóztatás terhe mellett nem lehetett. A common law és az equity kettőssége jogbizonytalanságot idézett elő, melyet a 16-17. szdtól kezdve rendeztek nagy nevű, már világi kancellárok (Nottingham, Hardwicke, Eldon) Eldon az equity elveit kiegészítette és az egész equity-t szisztematizálta. Az equity ezzel megmerevedett, a 19. szd-ra pedig már elviselhetetlen mértéket öltött a common law-val való rivalizálása. Ezt két nagy aktus rendezte: az 1873-75. évi Judicature Acts a 3 ki rályi bíróságot a kancelláriai bírósággal fuzionálta, míg az 1925. é vi Supreme Court of Judicature Act elrendelte a common law és az equity egységes alkalmazását a bíróságok részéről. A fúzió és az egységes alkalmazás ellenére azonban a common law és az equity továbbra is különböző elveken nyugvó, különálló joganyagok maradtak az

angol jogrendben. A common law tartalma: büntetőjog, szerződésjog (law of contracts), polgári jogi felelősség (law of torts) Az equity tartalma: rt. szabályok (company law), csődjog (bankruptcy law), földjog (real property), végrendeletek és örökségek felosztásának értelmezési kérdései Az equity ma a common law-t kiegészítő ágazatként funkcionál. Funkciói: történeti/társadalmi funkció (kialakulásakor iniuria kiküszöbölésére szolgált, majd a polgári átalakulás része lett a szerves fejlődés során) jogfejlesztő funkció ("equity follows the law", vagyis a common law hiányosságainak kiküszöbölése, működésének hatékonyabbá tétele + a common law-val ellentétben kifejlesztett jogelvek és gyakorlat átvitele -- pl. a férjezett nő vagyona házasságban a common law szerint a férjé lett, az equity a 20. szd-ra elérte, hogy legyen önálló női vagyon is) A precedensek jelentősége az angol jogban: alkalmazni kell

őket + rajtuk keresztül alakítani ki a jogszabályokat (precedenskövetési kötelezettség van = stare decisis). {A precedensekről bővebben lásd a 12. tételt} b) Amerikai jogkör: az amerikai jogrendszer nem egységes: - Kétféle érvényes jog létezik: szövetségi jog + tagállami jog (minden tagállamon belül egy teljes jogrendszert találunk = 51 féle jogrendszer 1 Unión belül) - Az Egyesült Államoknak és tagállamainak írott alkotmánya van, melyeknek igen nagy a tekintélyük - A Legfelsőbb Bíróság kiemelt szerepet kap (Supreme Court of the US) - A precedens szabály lazább jelleget ölt: egyes államok is átvesznek más államoktól precedenseket - A törvényhozó által alkotott szabályok csak akkor válnak az amerikai jog részévé, ha a bíróságok már értelmezték vagy alkalmazták azokat, s így lehet döntésükre hivatkozni (törvényi precedens) 21 - A jogi műveltség széleskörű: az alkotmányt pl. mindenki kívülről tudja,

jelentősége/tekintélye kiemelt a közgondolkodás része - Egységes a jogászság (csak solicitor-ok vannak) a jogászok megacégekbe tömörülnek - Főszabály, hogy a hatáskör a tagállamoknál van, csak kivételes esetben az Uniónál - Vannak továbbá kizárólag a tagállamok által szabályzott kérdések (pl. értékpapírjog, adásvétel) c) Ausztrál jogkör: - Nagymértékben az angol jogból táplálkozik, de mintegy 150 or szág nációi élnek a területén ez nehézkessé teszi a föderatív szabályok alkotását - Az ausztrálok közben az USA, Új-Zéland és Európa felé is kacsingatnak, figyelik más jogrendek megoldásait az erre való hivatkozás teljesen elfogadott, gyakori (az angol precedensek az aussie-kat nem kötik, mégis figyelik és hivatkoznak rá) - USA-hoz hasonlít a tagállami-szövetségi berendezkedéssel - Ausztráliának van írott alkotmánya, a Legfelsőbb Bíróság egyben alkotmánybíróság is - Ügyvédség: az államok egy

részében barrister/solicitor (Victoria, Queensland & New South Wales), a másik részében csak solicitor 22 8. tétel: A szocialista jogcsalád A jogcsalád/jogkör koncepcióban, így René Davidnál természetszerűen jelentkezik ez a jogcsalád (a 60-as években vagyunk, mikor David elméletét kidolgozza!). A szocialista rezsimek bukásával sokan nem is tudnak mit kezdeni ezzel a jogcsaláddal, bizonytalan, illeszthető-e valahová, ha igen, akkor hová, stb. A jogcsalád sajátosságai: - a politikai döntések nagy hatást gyakoroltak: a kommunista párt döntései jogforrások voltak - a magánjogi életviszonyok, melyeket itt szabályoztak, közjogiasultak - jellemző a "fordított piramis" jelensége: programszerű törvényeket csináltak, melyek a gyakorlatban alig voltak használhatók, ezért tartalmuk beszűkült és ami megmaradt, az a tényleges jogalkalmazásban nyert értelmet a törvény mint program beszűkülési folyamat tényleges

jogalkalmazás a törvény mint program beszűkülési folyamat tényleges jogalkalmazás - a jogi túlszabályozottság a jellemző (=a kvázi jogforrások elburjánzása) - a "szocialista törvényesség" elve a Gulag még belefért Jogkörök: a) szovjet jogkör b) volt KKEu-i szocialista országok c) Eu-n kívüli szocialista államok a) A szocialista jogkör: Területei: - a volt Szovjetunió területe Jellegzetességei: - itt volt a leggyengébb kapcsolat a nyugati jogrendszerekkel b) A volt KKEu-i szocialista országok jogköre: Terület: - értelemszerű Jellemzők: - SZU-val ellentétben az itteni államoknak azért még sikerült valamit megtartani a régi jogrendből c) Az Eu-n kívüli szocialista államok jogköre: Területei: - Kuba, Észak-Korea 23 Jellemzők: - 3 rétegű a jog: ősi jog + a gyarmatosítók joga + szocialista hatás 24 9. tétel: A vallási jogrendszerek A vallási és tradicionális jogcsaládokat néha együtt, néha

külön-külön emlegeti a tudomány. Visegrády szerint itt 2 öná lló jogcsaládról van szó. Hogy mégis miért sorolhatók azonos csoportba? Mert mindkettőnél nem a jog játssza a fő szerepet, hanem a ne m jogi normák (=társadalmi normák). De csupán ez az egyetlen közös vonás, mely összeköti őket, egyébként szétválasztandók! Vallási Tradicionális ·vallási szabály ·évszázados rituális = jogszabály szabályokra ·2 jogkör a alapoznak legfontosab ·2 jogkör: b: a) távol-keleti a) b) fekete-afrikai muzulmán b) hindu A vallási jogcsalád 2 kiemelt jogköre: a) A muzulmán jogkör : - a muzulmán jog tkp. az iszlám vallás egyik oldala ("az iszlám a törvény vallása"), egyrészt teológiából áll (amely rögzíti a dogmákat és meghatározza mit kell hinni) másrészt sariából áll (amely előírja, hogy mit kell és mit nem szabad tenni a hívőknek) - napi 5x kötelező ima - kötelező zarándoklat - könyörületesség - 1 havi

böjt (ramadan) A muzulmán jog 4 forrása: - Korán (a "Zöld Könyv") 7. szd-i jogforrás, mely Allah parancsait tartalmazza Gábrielen és Mohameden át közvetítve; nagymértékben alapoz a B ibliára; passzusai a szúrák (=versek) - Szunna (=a prófétára vonatkozó hagyomány) - Idzsmá (szokásjog) - Kijász ez a "legmodernebb jogforrás": híres vallási vezetők, jogtudósok kinyilatkoztatásai, analógiával érvelés Modernizáció: - A muzulmán jog területén 3 jelenség érdemel kiemelést: a) a 19-20. szd-ban a közigazgatási szabályozás (kánum) példátlan fejlődése b) egyes nyugati jogok recepciója egyes muzulmán országokban c) a muzulmán jogot alkalmazó egyes bíróságok megszüntetése egyes államokban + kodifikáció (Irán, Szíria, Tunézia, Marokkó, Irak, Algéria, Jordánia, Libanon, Pakisztán) - 2 ország volt képes előre lépni lényegesen: Tunézia (eltörölte a többnejűséget -- ez volt a legmerészebb lépése)

25 Törökország (Musztafa Kemál Atatürk 8 európai törvénykönyvet - pl. svájci Ptk, olasz Btk, német Be, stb) tárt fel és vezetett be Törökországban a 20. szd elején eredmény: Törökország európai részében sikeresebb a recepció, mint belső-ázsiai részeiben) Muzulmán büntetőjog: - tálió-elv (szemet-szemért, fogat-fogért) - legnépszerűbb: a halálbüntetés a Korán homályosan fogalmaz, szinte mindenre lehet alkalmazni - vérdíjjal megváltható (=főváltság): legkevesebb 100 teve árával - a végrehajtás módja: mérges kard, korbácsolás - tolvajlás kéz- ill. láblevágás, néhol orr-levágás - egyes helyeken már egész fiatal kortól, pl. Szudánban 7 éves kortól halálra lehet ítélni Igazságszolgáltatás: - Központi elem: kádi (=bíró) jogi végzettség nem kell, iskola sem feltétlen ő az ügy I. fokú bírája - Ügyvéd, II. fok, fellebbezés, enyhítő körülmények nem ismertek Büntetések: -

Szabadságvesztés/mecsetben történő szabadságvesztés (1 év) létezik - Száműzetés (=tevére ültetés, teve megkorbácsolása, kifuttatása a Szaharába.) - Egyéb büntetések: megrovás, figyelmeztetés, kárhozat, testcsonkítás, megrúgás(!) b) A hindu jogkör: Területei: - India, Délkelet-Ázsia egyes országai 3 fő vallás Indiában: - buddhizmus (ahogy Visegrády jellemezte: "ateista vallás, mert embert imád" és amelyik "nem szereti a kasztrendszert") - hinduizmus (szentesíti a kasztrendszert, istenekkel operál, lélekvándorlást hirdet) - brahmanizmus (szentesíti a kasztrendszert, istenekkel operál, lélekvándorlást hirdet) A hindu jog forrásai: a) szasztrák b) szokások c) méltányosság a) - 4 nagy kaszt létezik (papoktól a páriákig), bennük több ezer al-kaszt, köztük az érintkezés tiltott - Mozgás csak fentről lefele tartó irányba lehet, fordítva nem - Kaszt = vallási, erkölcsi, jogi szabályrendszert határoz

meg 26 - Mindenki egy kasztba születik bele, ez determinálja jogait & kötelezettségeit (szasztrák = magatartásszabályok) - A szasztrák egyike a dharma kozmikus rendben hisz, eszerint a dharma azon örök törvényeket tartalmazza, melyek fenntartják a világot ennek megfelelően a kötelesség áll a középpontban, nem a jog - A dharma kifejtése kézikönyvekben, ún. dha rmaszasztrákban található, ezek kommentárjai a nibandhák - {b)-c)-t nem fejti ki professzorunk.} Nem jogforrás a hinduknál: d) a törvényhozás e) a bírói precedens Az angol hódításkor sokan várták, hogy az angol jog maga alá gyűri a hindu jogkört. Ehelyett az ősi szabályok (leginkább a magánjog) tekintetében meghagyták a gyarmatosítók a hindu normákat, ahol viszont a hindu jognak nem volt lövése, ott az angol jogot alkalmazták (=policy of non-intervention to the law). Ehhez képest kodifikáltak, már a 19. szd-ban lett Ptk, Btk, eljárásjogi kódexek és végbement

az angol jog recepciója is (a precedensszabály is érvényes!). India 1947-es függetlenségével az indiai alkotmány Indiát a common law jogcsalád tagjának deklarálja. Az eljárások ugyanakkor korántsem olyan hatékonyak, a perökonómia nem játszik: I. fokon az eljárási idő 7-8 év, II. fokon 10-15 év! 27 10. tétel: A tradicionális jogrendszerek Bevezető: lásd 9. tétel bevezetőjét! A tradicionális jogcsalád 2 kiemelt jogköre: távol-keleti és fekete afrikai a) A távol-keleti jogkör: 2 példa van: Kína, Japán Kína: - akkor fordulnak a joghoz, amikor nagyon muszáj (civiljogi tekintetben) alapvetően nem egy jogkereső társulat - a büntetőjog 90%-ban halálbüntetésről szól, ettől többet nem nagyon lehet róla elmondani - a kínaiak szerint a miao nevű nép találta fel a jogot (?) - a konfliktusok feloldásának módozatai: 1. először az emberiesség érzését hívják segítségül a konfliktus feloldásához (=csing) 2. majd egyes

rítusokra támaszkodnak (megnézik, mit/hogy csináltak az ősök) (= li) 3. aztán a racionalitás/ésszerűség szerinti cselekvést gondolják helyesnek (= lii) 4. a joghoz fordulás a legvégső eset "jog" kínaiul = "fa" - a megoldásnak minden esetben meg kell felelnie a m éltányosságnak és az emberiességnek Miért a joghoz fordulás a konfliktusok feloldásának legvégső módja? - a kínaiak babonások - utálják a hivatalokat - félnek, hogy a külső konfliktusok átszármaznak a családjuk tagjaira Japán: - szintén utálják a hatóságokat, bíróságokat őt, azt találják, elítélendőnek, aki bírósághoz fordul - "zsebtörvénykönyvük" azért van (= giri) történelmileg kialakult szabályok ezek; az alapvető jogokat & kötelezettségeket ölelik fel - a giri helyettesíti a jogot, néhol az erkölcsi rendet is, önként követik, meg nem tartása társadalmi rosszallást váltana ki és az szégyenletes és romboló

lenne egy japán számára - ennek megfelelően a bíróságoknak Japánban az utolsó percig van lehetőségük a békéltetésre (a bíróság előtti szakaszban = jidan + a tárgyalás alatt is = chotei) - a jogtól való idegenkedést az is mutatja, hogy a jog résztvevői nem öltöznek másként, mint a többi ember (pl. nincs talár meg ilyenek) csak az ítélethirdetésre teszik ezt meg "Japánnak 1853-ig semmi kapcsolata nem volt a világgal", annál több kapcsolatuk volt Kínával. A nagy kodifikációk idején a BGB és a Code Civil azért náluk is mintául szolgált A II. vh után az USA jogrendszere volt rájuk nagy hatással, de megmaradtak az alapvetően tradicionális rend mellett. b) A fekete-afrikai jogkör: Jellemzők: - nem gondolkodnak kozmikus rendben, mint a távol-keletiek, hanem inkább a földöntúli szankcióktól félnek (a föld szellemeitől) - a közösség erkölcsei és szokásai (= fomba) az irányadók - a békesség fenntartására

inkább törekszenek, mint a mindenáron való szankcionálásra - "a nagy hőség miatt nyugodtak és érdektelenek" (mondja professzorunk) 28 - a gyarmatosítók joga nagy hatást gyakorolt rájuk (+ kereszténység, iszlám), de a függetlenség elnyerése után saját jogalkotásba kezdtek - így 3 rétegű a jogrendszer: ősi szokásjog + volt gyarmatosítók joga + saját jog - ebből legfontosabb az ősi jog, mert hogy magas az analfabétizmus aránya (plusz: nem elfelejtendő, hogy iszonyat sok nyelv leledzik arrafelé, néhol közvetítő nyelvre is - pl. szuahéli - szükség van) a nagy távolságok miatt nehéz az utazás a régi szokásokhoz való kötődés emocionálisan is nagyon erős - vagyis: a lakosság nagy része még ma sem vesz tudomást írott jogról, továbbra is a hagyományok szerint él 29 11. tétel: A szokásjog A jogképződés módjai: 3 féle van {ezért ezt a bevezetőt el lehet mondani a 12. és 14 tételnél is, mivel azokhoz is

szorosan illeszkedik} a) szokásjog b) jogalkalmazói/bírói jogképzés c) jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképzése (törvényi jog) a) Szokásjog = a jogképzés legősibb módja ≠ a jogszokással Jogszokás = a jogalkalmazói gyakorlat válik szokássá ill. a társadalom tagjainak vannak jogi jelleget öltő szokásai b) Bírói jog jellemzői: - a jogalkalmazó a t árs-i viszonyoktól egy konkrét eseten át jut el a jogi normához; a normát a konkrét eset eldöntésének folyamatában ill. annak eredményeként alkotja (=társ-i viszonyok utólagos, “ex post facto” szabályozása ez) - előnye: rendkívüli rugalmasság, a jogképzési folyamat kevéssé rögzített, szilárd volta Jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus (törvényhozók, rendeletalkotók) jogképzése: - tevékenységük eleve jogi normák létrehozására irányul (↔ jogalkalmazók, akiknél ez “melléktermékként” jelentkezik a munkájuk során) c) - a társ-i

viszonyok jövőbeni, előre történő szabályozására törekednek (↔ jogalkalmazók, ahol ez post facto) - általános és absztrakt szabályokat alkotnak (↔ jogalkalmazó, ahol konkrét egyedi esetet vizsgál) úgy, hogy az emberi magatartásokat általánosságukban, tipikusságukban igyekeznek megragadni és ezek legáltalánosabb, legjellegzetesebb vonásait koncentrálva kifejezni egy jogi norma tartalmában. A prof, szerint a “tipikus”: “az egyedit és az általánost összekapcsoló kategória a különös, melynek jogi-logikai formája a tipikus”. Szokásjog jelentősége: a fejlődés első fázisa a jogban, vele jelent meg a jog mint jog Szokásjog formájában jelent meg a jog, ez volt az első objektivációja Híres szokásjogi gyűjtemények: - Hammurapi törvénykönyve - Mózes kőtáblái - Manu törvénykönyve - Tripartitum (mely révén Visegrády prof szerint mi is tkp a common law jogcsaládjába tartoztunk egészen a H absburg centralizációig,

mely átvitt minket a germán jogrendbe) A szokásjog keletkezése: 3 állomást járt be, ezek: 1. szükséges egy magatartásminta, melyet egy szűkebb v t ágabb közösség követ (= szokás) 2. a szokás tartalmának egzaktnak kell lennie - ugyanúgy értelmezzék mindenütt 3. legyen szankcionálás valamely állami szerv által (tipikusan bírói feladat, mely ezúton emeli a szokást szokásjoggá) 30 A szokásjoghoz kapcsolódó 3 elmélet: 1. Savigny a "népszellem"-ben megtestesülő szokásjogot preferálta tehát nála a legfőbb jogforrás a szokásjog (remember Kecskés & Maczonkai: extrém módon kodifikáció-ellenes volt a fickó) 2. engedélyezési elmélet (sokan vallják) tkp Savigny ellentéte szerintük a szokásjog akkor létezhet egy jogrendszerben, ha azt a törvényhozó eltűri vagy engedélyezi (Visegrády nézete: ez a modern jogrendszerekben akár igaz is lehet, no de az ókorban?!) 3. angolok álláspontja: a szokásjog = bírói jog

A szokásjog a gyakorlatban: • ha valaki a húsvéti locsolkodás következtében tüdőgyulladást kap (falun, vödörből kapta a hideg vizet a nyakába), akkor az a jog nyelvén megfogalmazva 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés azonban nem peresíthető, mivel régi szokásjogról van itten szó • szintén szokásjogi dilemma, hogy a menyasszonytáncból beszedett pénz kié? a bíróságok előtt ezt már peresítették gyakran, az ítéletek szerint a férj, a feleség, ill. a közös vagyon javára is szóltak már Legfelsőbb Bíróság döntötte el végül: a menyasszonypénz közös vagyon, kivéve, ha a helyi szokások ettől eltérően rendelkeznek A szokásjog kiemelten erőteljes szerepet kapott a 30-as években: kidolgozták a szokásjog "magyar népi joggá" transzformálásának gondolatát el is kezdték a gyűjtést kiderült, hogy túl differenciált, ezért koherens egésszé képtelenség összerakni. Példák ennek igazolására

alább: • a bűn megítélése nagyon sokféle + az is változó, mi a bűn egyáltalán: - az asszony kocsmázása bűn, a férfié virtus  - káromkodni temetőben, szőlőben bűn (egyes régiókban) - a lopás bűn, de gazdag embertől lopni nem bűn - terhes asszony a szőlőben tele ehette magát más szőlejéből, de onnan el nem vihette a másét, az már bűn • a büntetések is roppant variáltak a nép körében: - kapcsolatok megszakítása (pl. nem nyújt kezet a megbüntetettnek) - megszólás, kiéneklés - kilövés (=dombtetően szidalmak sorolása a vétkezők ellen) - csúfolkodás (=tartósan vétkezőknél hajnali 3-kor vaslábas kongatása pl. az ablak alatt) - szitkok, átkok, eskük a vétkező fejére - eltemetés (szimbolikus cselekmény, kukoricacsuhéból az ellen, aki nem művelte rendesen a földjét) - kopaszra nyírás (tolvajoknál) - vétkező menyecskét a templomban meghatározott helyre állították - tuskóhúzás (=pártában maradt

menyecske büntetése) - megkövetés (a falu főterén, hatósági személy megsértése esetén) - megfélemlítés (akasztófa ácsolása a vétkező háza elé v. krétarajz a kapujára az akasztófáról) - máglyán való megégetés még a 19. szd-ban is ez számított igazi "népítéletnek" 31 12. tétel: A bírói jog Bevezetés: lásd 11. tétel elején Bírói jog alapvető sajátosságai: • a bíró alapvető feladata a jogalkalmazás, itt jogot alkot • 2 modellje van: a) angolszász b) kontinentális a) Angolszász modell: Már a 12. s zd-tól kezdődően (1189-től, I Oroszlánszívű Richard trónralépte óta) van "judgement law" (ez tkp precedensjog már a kezdetektől fogva, de a "precedensjog" nevet csak a 19. s zd-tól használják) Boldog-boldogtalan alkothatott precedenst Az idők során a precedensalkotás centralizálódott, alapvetően 3 felsőbíróságra szűkült le: 1. House of Lords (parlamenti felsőház)

Legfelsőbb Bírósága - 11 fős "law lords" tanács alkot precedenst - évi 100 ügyben ítélkeznek ennek kb 3/4-e lesz precedens - 1966-tól kezdve még a saját korábbi döntéseikhez sincsenek kötve (akkora a tekintélyük.) 2. Court of Appeal (ez a tkp II fokú fórum, vagyis a szó szerinti fellebbviteli bíróság) - döntéseinek kb 25%-a lesz precedens 3. High Court of Justice - kb 10%-ban alkot precedenst A 70-as években felállították a Crown Court-ot a fenti 3 tehermentesítésére, de nem vívott ki magának akkora presztízst, mint a többi. Ezért gyártott ugyan precedenseket, de azokat nem tették közzé ("not reported" ahogy az angol mondja, vagyis ezek így - a meg nem ismerhetőség miatt - nem precedensek valójában). A precedens szerkezete: • a precedenst a perbeli felek neve jellemzi: "x versus y" • utána a precedens szövege semmiféle tagoltságot nem mutat (ellentétben a nálunk jól megszokott határozati

formákkal) • 2 állandó szerkezeti eleme van mégis: a) ratio decidendi (=a döntés indokolása) ez kötelező(!) elem b) obiter dicta (= kapcsolatban) szokásos megjegyzések = t kp a bírák eszmefuttatása az üggyel Egy precedens tehát az "x kontra y" ügyben nem egyéb, mint az eset leírása különösebb tagoltság nélkül, melyből aztán a jogértelmezők kiszűrik az adott precedens ratio decidendijét sajátos technikai eszközeikkel (angolul "distinguishing out"). GB-ben a jogtudósok bevonása a precedensek írásába elképzelhetetlen, USA-ban ellenben egyenes asszisztálnak a neves jogászok a precedensek megírásához (ez presztízst jelent) USA precedensjogának sajátosságai: 32 • Minden államban a precedensjogot alkalmazzák, kivéve Louisianát, ahol a Code Civil hatályos • Minden állam joga önálló, a szövetségi jog kisegítő jellegű pl: - tagállamok 2/3-ában van halálbüntetés, 1/3-ában nincs - euthanáziát

egyes államokban akár telefonon is lehet kérni, másutt keményen szankcionálják - még a sebességhatárok is eltérőek - mindenhol 2 kamarás tagállami parlament van, kivéve Nebraskát - autóbusz-eltérítés pl. "federal crime", nem tagállami szinten szabályzott bűncselekmény (ez mutatja a szövetségi szint kisegítő jellegét Visegrády szerint.) - A jog/törvény addig nem törvény, ameddig azt a bíróság nem alkalmazza, ezért USA-ban 2 féle precedens van: a) bírói precedens b) törvényi precedens (GB-ben ez nincsen!) • A precedens-követés úgy is megvan, ha egy másik állam bíróságának precedensét ismerik el. • Csak solicitorok vannak (GB-ben barristerek is) egyes államok nem ismerik el a másik államban szerzett jogi diplomát v. pedig kemény különbözeti vizsgát tetetnek le a jelölttel • A jogászpalánták képzése gyakorlatias, a tárgyalótermekben zajlik + hf-nek feladott példák alapján az egyetemeken (ez a

"legal clinics" v. j ogi klinika specifikusan angolszász jogi fogalma) • USA/GB minden sulijában kötelező a jogi oktatás + a média is popularizálja a helyi "Nem jogerős" műsorokon keresztül a precedensek megismerését Precedensek átvehetősége más jogi kultúrákba: Precedensek átvétele más államok által lehetséges, amennyiben az adott állam kellőképpen rugalmas ill. a precedens alkalmazható lehet b) Kontinentális modell: - a európai kontinens jogrendszerei vagyis: a GB-n kívüli Európa precedens-alkotásáról - itt i vannak, voltak precedensek Mikor lehet ilyet egyáltalán elképzelni? amikor egy kérdésben a törvények hallgatnak v. ha törvényt sért a meghozott döntés Ki alkothat precedenst? csak a Legfelsőbb Bíróságok Sajátos jellemző a GB-n kívüli Európa precedens-alkotásában: a p recedens itt írott jogforráshoz tapad (GB-ben nincs törvényi előzmény!) pl. Katerina Valente eset: Katerina Valentét a

Bunte fotósa műfogsor nélkül lekapta és a Bunte címlapján le is közölték a fotót; Valente perelt nem vagyoni kártérítés reményében és nyert; az indokolásnál a BGB "Treu un Glauben" - tisztesség és jóhiszeműség c. generálklauzulájára is volt hivatkozás A precedensjog hatása a GB-n kívüli Európa jogában: • a precedenseknek köszönhető, hogy a bíróságon manapság már mindenféle eszközt (fax, videó stb) el lehet fogadtatni • hasonló a helyzet a súlyosító és enyhítő körülményekkel is, ezeket is meg lehet hivatkozni precedensek alapján 33 • az EU-ban is hangsúlyosak a precedensek (pedig ugye a 15-ből csak 2 bíró angolszász jogi hátterű.) 34 13. tétel: A jogforrás fogalma, fajai és hierarchiája A jogforrás = az a meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. (= fons cognoscendi =) ISMERETFORRÁS: arról informálja a jogalanyt, hogy milyen jogai és

kötelezettségei vannak. A jogforrás és a jogszabály nem szinoním fogalom: a jogforrás szélesebb fogalom. (A jogforrás az több jogszabályból tevődik össze; a Ptk egy jogforrás, az egyes §-ai jogszabályok) A jogforrás fogalma a jogi normák keletkezésének két lényeges vonatkozására utal: - kitől, mely szervtől ered(het) (jogalkotó hatáskör) és - milyen a megjelenési formája. Csoportosításai: DUALISTA JOGFORRÁS FELFOGÁS Anyagi jogforrás Alaki jogforrás a jogi normát= az a forma, létrehozó állami szerv amelyben a jogi norma megjelenik. Belső jogforrás Külső jogforrás az a forma, = aj ogszabályt= létrehozó állami szerv, amelyben kifejezésre amelytől a jut az adott állami normatív jogszabályok erednek szerv akaratnyilvánítása = Elsődleges jogforrás Másodlagos jogforrás = a jogalkotó hatalom, = államszervek, az állam, mely a akiknek jognak ősforrása felhatalmazása v. kötelező ereje az elsődleges jogforrásból

táplálkozik Formális jogforrás Nem formális = a kötelező jogi jogforrás dokumentumokban = nélkülözi ezt a megjelenő, artikulált formát, de jogilag szöveges forma mégis szignifikáns jellemzi (pl. anyagok, amennyiben precedensek) bírósági döntések alapulhatnak rajtuk (pl. méltányosság) Írott jogforrás Nem írott jogforrás = az állam jogalkotó = az állam szervei által jogalkalmazó szervei létrehozott, általános, döntéseiben kötelező keletkezett jog (pl. 35 magatartásszabály szokásjog, bírói jog) formájában kifejezett jogforrások (pl. törvény, rendelet) A jogforrások hierarchiája: - az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti Lényege: - alacsonyabb szintű jogforrás rendelkezései magasabb szintű jogforrások rendelkezéseibe nem ütközhet - amennyiben különböző szintű jogforrások egymásnak ellentmondanak, úgy a felsőbb jogforrással ellentétes alacsonyabb rangú

jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A jogforrások (szokásjog, bírói jog és törvényi jog) fejlődésének általános jellemzője: a) íves fejlődés a szokásjogból kiindulva a bírói jogon (az esetjogon) át a törvényi jog (törvények rendeletek) általános érvényű jogszabályokig b) ezek párhuzamos jelenléte a mai jogrendszerekben Szokásjog: - formájában jelent meg a jog, ez volt az első objektivációja - a hatályos szokásjogot foglalták össze és rendszerezték törvénykönyvekben Hamurapi Tripartitum A szokásjog keletkezése: 3 állomás 1.) szükséges: hogy legyen egy olyan magatartásminta, amelyet egy szűkebb (vagy tágabb) közösség követ 2.) ennek a szokás tartalmának (magatartásmintának) exaktnak kell lennie 3.) ezt a s zokást valamilyen állami szerv szankcionálja - ezt általában a bíróságok szokták elvégezni, a bírósági szokás emeli a szokást szokásjoggá. A szokásjog szerepéről: - Savigny: - ő alapította a

történeti jogi iskolát; a francia mintájú törvényszerkesztéssel (Code Civil) szembefordulva a “népszellemben” megtestesülő szokásokat kell írásba foglalni. (Savigny - Thibault vita) - a német szokásjog Savignynál a legmagasabb szintű a szokásjog 2.) engedélyezési elmélet: - a szokásjog csak akkor létezhet egy jogrendszerben, ha a törvényhozó eltűri vagy engedélyezi: egyetlen probléma: hogy a kialakulása idején ki volt az aki engedélyezte 3.) szokásjog = bírói jog (angol elmélet): - a szokásjog azonos a bí rói joggal, Angliában majdnem, hogy ez a helyzet majdnem egybeesik a kettő. A jogalkalmazói jog (esetjog): - már a római jog produkálta (emlékeztetőül: a lex Aebutia a Kr.e II szd-ban bevezette a formuláris eljárást, mely révén az ügy urává a formulát adó v. éppen nem adó praetort tette, aki római jogi tanulmányainak közismerten így maga is fő jogfejlesztővé vált) - középkorban ellenben a szokásjog uralkodik,

a szokásjogot gyűjtik is (remember Szász Tükör, Sváb Tükör stb) – ez alól kivétel az angol jog esetjogias alakulása: a jogfejlődés a precedensjogon át történik 36 - de! még az angol közegben is mindig volt statutory law, vagyis törvényhozási aktusok, az esetjog tehát nem kizárólagosság itt sem Törvényi jog: - a szokásjog trónfosztását a polgári korszak végezte el, mert az árucsere viszonyok ellenőrzésére ez jobban megfelelt, mint a korábbi megoldások – valamennyi polgár számára azonos, általános érvényű jogi szabályozást kezdtek el kitalálni - ez lett a nagy kodifikációk korszaka (lásd Code Civil és tsai) Modern kor jellemzői: - a kontinentális rendszerekben a jogképzés jogalkotásra és jogalkalmazásra redukálódik - a törvényi és a bírói jog rivalizál egymással (lásd svájci Ptk, ahol tv-i rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint v. annak alapján dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényalkotó

lenne) - a kontinentális és angolszász rendszerek éles különbsége kezd elmosódni: a kontinentálisban egyre fontosabb lesz a joggyakorlat, az angolszászban a kodifikáció szerepe 37 14. tétel: A törvényi jog: a jogalkotás eredménye Bevezetés: lásd 11. tétel elején A törvényi jog általános jellemzői: • a törvény- és rendeletalkotás mindig tudatos tevékenység • ez a legkönnyebben megismerhető jogforrás (merthogy ugyebár közzé kell tenni) Törvényalkotás · a parlament munkája révén jönnek létre · nem szokásjogiak, hanem új jogot tartalmaznak · rendkívül széleskörűen megalapozott tevékenység · a törvények mindig a társadalom egészét célozzák meg (totalitáriusak) · a törvényhozások időigényes jogalkotást valósítanak meg · nagyfokú nyilvánosság előtt zajlik a folyamat (TV, sajtó, stb), ezért (is) a legnagyobb fokú legitimációja a törvényeknek van Rendeletalkotás · minden jogforrás, ami nem

törvény, az rendelet 3 fajtája van: a) kormányzati rendelet b) ágazati/miniszteri rendelet c) önkormányzati rendelet funkciójuk kettős: a) végrehajtási b) saját első kézből rendező rendeletek · nem az egész társadalmat célozzák, hanem egyes szelvényeit, ezért sok lokális elemet is tartalmaznak · rugalmas, kevésbé időigényes · a nyilvánosság (egyes kritikusok szerint) hiányzik, de pozitív pl. a kábeltévék önkormányzati ülésekről szóló közvetítése + ingyenes helyi lapok, benne a rendeletekkel · a rendeletek száma mindig soxorosa a törvényeknek · rendkívüli körülmények esetén a kormány az amúgy a törvényhozás jogkörébe tartozó 38 rendeleti előírásokat is hozhat Prof. úr szerint történelmi érdekesség, hogy a jakobinusok pl be akarták szüntetni a rendeletalkotást mondván, hogy elég lesz mindent törvényekkel szabályozni. Kísérletük nem jött be. 39 Fogalmak: 15. tétel: A jogrendszer és a jogág

Jogrendszer = az adott állam HATÁLYOS jogszabályainak rendezett összessége, mely a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását jelenti Jogrend = a társadalmi viszonyok kellő szabályozottságát jelenti Jogi rendszer = a t ársadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere (jogintézmények, jogszabályok, jogalkotók, jogalkalmazók stb. összessége) A jogrendszer tagozódása: a) Belső (ezt tárgyaljuk ebben a tételben részletesen) b) Külső (lásd az 5. tételnél) Belső tagozódás: Van egyfajta fejlődési íve. Primitív jogrendszerekben: alacsony színvonalú volt a tagozódás. Modern jogrendszerekben: a magas színvonal a jogi intézményrendszer professzionális működésének kulcsa - azonban ez is eltérő a jogi szabályozás eltérő hagyományai és sajátosságai miatt: a kontinentális jogrendszerekben alapvető a közjog és a magánjog megkülönböztetése (római jogra szokták visszavezetni) az angolszász világban

a jogintézmények (szerződés, felelősség, bűncselekmény, eljárási formák stb) és a common law & equity law között differenciálnak (nincs közjog/magánjog elválasztás) A jog tagozódása mire van hatással? Jogtudomány egészére - Jogalkotásra - Jogalkalmazásra - Jogi oktatásra A jogág: Értelmezésére a kontinentális jogrendszerben van lehetőség, csak ott van meg ez a kategória. Jogág = a jogrendszer és a jogszabályok közötti közvetítő kategória annyiban, hogy a jogrendszer különféle jogágakra tagozódik, amelyekbe a jogszabályok tartalmuk szerint tömörülnek. De! nem minden jogszabálycsoport alkot jogágat. A jogág kritériumai: - mindig egy minőségileg elkülönült életviszony-csoportot szabályoz (pl. büntető/polgári jog); - az adott jogágba tömörülő jogszabályok önálló szankciórendszerrel & felelősségi alakzattal bírnak (pl. büntetések rendszere & büntetőjogi felelősség vs polgári jogi felelősség

& kártérítés). Jogág-variációk: - A jogágak a kontinentális rendszereken belül is variáltak (pl. környezetvédelem-jog, tengerjog egyes kontinentális jogrendszerű államokban önálló jogág, míg másutt nem az). 40 - Alapjogágak/másodlagos jogágak is egyfajta felosztás: Alapjogágak = egy homogén életviszony-csoportot szabályoznak (ezek a módszertanilag “tiszta” jogágak) pl. büntetőjog Másodlagos jogágak = heterogén életviszony-csoportot szabályoznak (különböző alapjogágakból táplálkoznak, nem “tiszták”) pl. munkajog, pénzügyi jog - Harmadik féle felosztás az anyagi/alaki jogi felosztás: Anyagi jogágak = a jogszabályok itt kötelezően megállapítják a követendő magatartás tartalmát Alaki jogágak = a kikényszerítés módját adják meg (eljárásjogok) 41 16. tétel: A jogszabály fogalma, szerkezete, felosztása Jogszabály = meghatározott (jogi) magatartási szabály, melyet az állam alkot és

érvényesülését biztosítja Jogszabály (jogi norma) ≠ jogforrás A jogszabály szerkezeti elemei: 1.) hipotézis (absztrakt tényállás): a magatartás leírása, amit követni kell v ami tilos 2.) diszpozíció (rendelkezés): a t ényállás megvalósulása v meg nem valósulása esetén mit kell tenni 3.) szankció (jogkövetkezmény): pozitív (pl kitüntetés) v negatív (pl büntetés) lehet A jogszabályok csoportosítása (a szerkezeti elemek alapján): a) Hipotéz is szerinti csoport osítás: parancsoló jogszabály tiltó jogszabály megenged ő jogszabály meghatár ozott tartalmú jogszabály meghatár ozatlan tartalmú jogszabály keretszabá ly = a hipotézis aktív magatartást ír elő = a hipotézis vmely magatartástól való tartózkodást ír elő = a hipotézis jogokat állapít meg = aszerint, hogy a jogszabály az előírt magatartást tartalmilag mennyiben határozza meg = a magatartásnak csak elvi vonatkozását emeli ki, tartalmát a

jogalkalmazásra bízza b) = a hipotézisben Diszpoz kategorik általános kötelező íció jelleggel meghatározott us szerinti (kogens) magatartás csoport jogszabály megvalósítása esetére a osítás: diszpozícióban megjelölt intézkedés feltétlen érvényesítése elrendelt 42 c) Szankci ó szerinti csoport osítás (büntető v. polgári jogi szankci ó együttes v. különkülön alkalma zása): Tárgyi értelemb en a jogszabál y felosztás a lehet: = a diszpozícióban intézkedések diszpozitív foglalt jogszabály csak arra az esetre vonatkoznak, ha a felek másképpen nem rendelkeznek - lex plus több mint tökéletes) quam jogszabály {az ezzel perfecta ellentétes magtartás nemcsak p. j ogilag érvénytelen, de büntetendő is, pl. kettős házasság} lex érvénytelenségi v. perfecta polgári jogi szankció (tökéletes) lehet, de nem jogszabály büntetendő, pl. cselekvőképtelen ügylete} - lex minus (kevésbé tökéletes) quam jogszabály

{polgári perfecta jogilag érvényes ügylethez büntetőjogi szankció társul, pl. engedély nélküli árusítás} lex (tökéletlen) jogszabály imperfecta {elméleti konstrukció, nem jogszabály, sem polgári jogi, sem büntetőjogi szankciója nincs, pl. kártyaadósság} regulatív szervezeti (a címzett magatartását alakító szabály) (organizációkat létesít, szüntet meg, pl. párttörvény) eljárási garanciális (technikai előírásokat, szabványokat, stb. tartalmazó szabály) (más jogi v. nem jogi utaló normára hivatkozó szabály, pl. nemzetközi magánjog kollíziós normái) 43 (pl. Btk-ban fenyegetés fogalomsúlyos hátrány meghatáro= zó szabály kilátásba helyezése ) Érvényesség: Érvényességi kritériumok (együttesen kell, hogy fennálljanak): 1. 2. 3. 4. a jogszabálynak csak jogalkotó szervtől kell származnia be kell illeszkednie a jogforrási rendszerbe megfelelő módon legyen kihirdetve speciális szabályoknak is

megfeleljen (pl. 2/3-os szabályt nem lehet 50%+1 szavazattal elfogadni) Hatályosság: Egy adott érvényes jogi norma alkalmazási köre, mely lehet 1. időben hatályos 2. területre hatályos 3. személyekre hatályos 1. időbeli hatály = az az időtartam, amikor beáll a jogszabály kötőereje (ezt általában maga a jogszabály mondja meg) - általában a kihirdetés napja a hatályosulás napja (alapeset) - hatály vége: lejárt a norma határideje; új szabály hatályon kívül helyezi; AB megsemmisíti - visszaható hatályú norma ritka, de előfordul 2. személyi és területi hatály = a M agyar Köztársaságban minden magyar állampolgárra (külföldön is) + az itt tartózkodó magán- és jogi személyekre terjed ki önkormányzati rendelet: csak az önkormányzat területén van hatálya fenti szabályoktól való eltérést jogszabályban kell rendezni! 44 17. tétel: A jogkövetés Jogkövetés = tudatosan jogszerű magtartás, az állampolgár államával

szembeni engedelmességi kötelezettségének megnyilvánulása. Elhatárolandó fogalom a rutin ≠ jogkövetés, de az is jogszerű magatartásnak tekinthető, de az csak automatikus, rögzült, beidegződött. A hangsúly ezért a jogkövetés fogalmában a “tudatos”-on van. Tudatos jogkövetés = a jogkövető személy tudja, hogy magatartása jogkövető jellegű + tudja, hogy magatartása megegyezik a jogszabályban előírttal. 2 nagy típusa: a) önkéntes jogkövetés = nincs külső befolyás, a szabályt belső erkölcsi meggyőződésből követi, azonosul a jogszabály által kifejezett értékekkel és érdekekkel b) nem önkéntes jogkövetés = valamilyen külső tényező motiválja a jogkövetést, ezek lehetnek: - azok a személyek, akik azért követik a jogszabályt, mert az autoritárius jellegű - azért követik a normát, mert az ésszerű, racionális - azért követik, mert a szankcionálástól félnek v. é ppenséggel a pozitív szankciókban bíznak

(pl. valakit megment, érmet kap) A jogkövetést befolyásoló tényezők: Az első kettő a jogkövetkezményeket veszi figyelembe, az utolsó pedig a belső tényezőket: a) a szankcióktól való félelem b) a racionális megfontolása c) a jogszabály autoritása De azért felsorol még egyéb tényezőket is, melyek a jogkövetésre hatással lehetnek, ezek: a) Egy modern német szerző szerint: - a szenvedélybetegségeknek van jogkövetést gátló hatásuk (alkoholizmus, drogok) + az elmebetegségnek - ugyanilyen hatást váltanak ki a szekták is b) Klasszikusnak mondott befolyásoló tényezők: - a politikai rendszer - a jogtudat (a jogszabály címzettjeinek a jogszabályhoz való viszonya) - a jogismeret (a hatályos jogszabályok és – részben – a jogalkalmazói gyakorlat helyes ismerete) - az erkölcsi felfogás v. “értékelő elemek” (=jogszabály, jogrendszer helyeslése, elfogadása, azzal való azonosulás, stb. az erős, szilárd értékrendszereken

alapuló társadalmakban erősebb a jogkövetés) - a vallás c) Kortárs tényezők: - a tény, hogy kihez fordul az illető személy - a szocializációs folyamatok (családi, munkahelyi) - a jogkövető személyisége 45 A jogkövetés mérése nehéz, “kerülő” úton lehet csak. 46 18. tétel: A jogalkalmazás fogalma és szakaszai Mit értünk jogalkalmazás alatt? Erre eleve 3 különböző álláspont van: 1. az adott országban mindenki jogalkalmazó 2. csak az állami szervek jogalkalmazók 3. csak a bíróságok jogalkalmazók Visegrády nézete: mindháromban van igazság, de vannak ellenérvek is 1. kontra érv: az állampolgár sosem lehet jogalkalmazó 2. kontra érv: társadalmi szervek is végeznek jogalkalmazást 3. kontra érv: akkor mit csinálnak a közigazgatásban?? A helyes felfogás (és ez adja ki végül is a Visegrády-féle jogalkalmazás definíciót is): 1.) - a jogalkalmazás alanyai állami és erre feljogosított társadalmi szervek; 2.)

- a jogalkalmazás mindig tudatos tevékenység: a jogszabályok érvényesítésére törekszik; 3.) - mindig jogilag szabályzott eljárás keretén belül folyik; 4.) - a jogalkalmazás mindig egyedi jogviszonyok körül forog & a jogalkalmazó a jogalkalmazói aktus nem-teljesítése esetén állami kényszerintézkedést is alkalmazhat. E feltételeknek együttesen kell fennállniuk. A jogalkalmazás funkciói: - a jogszabályok érvényesítése - a konfliktusok megoldása A jogalkalmazás szakaszai: a.) A tényállás megállapítása b.) A jogszabály értelmezése c.) A határozat meghozatala a) A tényállás megállapítása: - 2 féle tényállás van: a törvényi (adott) és a konkrét ügybeli (a jogalkalmazónak kell felderítenie) - 2 kérdés megválaszolandó: - milyen tényeket kell feltárni? › csakis a jogilag releváns tényeket - a megállapított tényállás mennyiben tekinthető igazságosnak? › erre különféle felfogások vannak: 1. a

jogalkalmazónak az abszolút igazságot kell elérnie (Visegrády: lehetetlen és felesleges) 2. elég csak a tényállást valószínűsíteni (Visegrády: jogállamban nem lehet!) 3. úgy kell feltárni, ahogy az a valóságban történt kritikus kérdés, hogy nem válik-e a tényállás megállapítás szubjektívvá? Visegrády válasza: nem, mert a jogalkalmazónak indokolnia és bizonyítania is kell a tényállás megállapítását + ott a gyakorlati tapasztalat is, melyet támpontként használhat b) A jogszabály értelmezése: Ehhez részletesen lásd a 19. tételt 47 c) A határozat meghozatala: Ehhez részletesen lásd a 20. tételt A jogalkalmazás jogfejlesztő szerepe: A jogszabályok kihirdetésük után elszakadnak a jogalkotótól és átkerülnek a jogalkalmazókhoz. A jog alakulása innentől kezdve a társadalmi viszonyokban való érvényesülésben folytatódik. A jogalkalmazásnak kitüntetett feladata, hogy a jogot adaptálja a szüntelenül változó

társadalmi viszonyokhoz, ezáltal valósítva meg egy szüntelen jogfejlesztést. A jogalkalmazás e jogfejlesztő tevékenysége leginkább a bírák munkájában nyilvánul meg. Ennek alapján 5 féle, a bírói gyakorlatban megnyilvánuló jogfejlesztési területet lehet elkülöníteni: a.) b.) c.) d.) e.) jogszabály-értelmező bírói gyakorlat jogszabály-konkretizáló bírói gyakorlat jogszabály-individualizáló bírói gyakorlat joghézagot analógia útján kitöltő bírói gyakorlat méltányosságot gyakorló bírói gyakorlat a) ez a l egszélesebb kör: a bírói gyakorlat az adott jogszabály valódi tartalmát az értelmezéskori társadalmi viszonyokra figyelemmel tárja fel (az értelmezési metódusok segítségével – lásd 19. tétel) b) ennek 3 terrénuma van: - a bírói gyakorlat itt a különféle jogforrásokban használt ún. “értékelő” fogalmakat pontosítja – ezek erősen generalizáltak szoktak lenni és a jogalkalmazó előtti

konkrét esetre vetítve derül csak ki a konkrét tartalmuk - túl általános jogszabály bírói konkretizálása - pontatlan jogszabály/fogalom/kategória bírói konkretizálása c) az egyedi jogeset átlagostól eltérő elemeinek értékelésével a jogalkalmazó jogelveket dolgoz ki d) az analógiáról a tk-ben mondottakat lásd a 19. tételnél e) a méltányosságról a tk-ben + ea-n mondottakat lásd a 23. tételnél A bírói gyakorlat mint jogfejlesztő a fenti a)-e) esetkörök alapján tehát alapvetően 2 funkciót lát el: - szignalizációs funkció (felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy a jogi szabályozás és az alapját képező társadalmi viszonyok közötti összekapcsolódás hol és milyen vonatkozás nem fedi át egymást) 48 - segítő funkció (a jogalkotónak a gyakorlatban kimunkált megoldási módozatok “felkínálása”, ily módon a jogalkotó egyfajta tehermentesítése is) Professzorunk szerint “átmenetünk és

jogállamiságunk jelenlegi szakasza még fokozottabban igényli a kreatív típusú bírák közreműködését”, vagyis olyan bírákat tart ideálisnak, akik valódi “jogfejlesztő jogalkalmazók” (Visegrády fogalom!!!). - nyitott, társadalmi változásokra érzékeny, széles köznapi és szellemi érdeklődést tanúsító - a jogeset rekonstruálásához kellő fantáziával rendelkező - a jogi normák értelmezéséhez, konkretizálásához, individualizálásához, méltányosság alkalmazásához megfelelő képességekkel rendelkező - jogi ethosszal rendelkező - a történeti és nemzetközi megoldásokra fogékony, aki folyamatosan elsajátítja és gyarapítja a korszerű jogi műveltséget 49 19. tétel: A jogszabály értelmezése Milyen értelmezések vannak? - Jogszabályi értelmezés = a jogszabály valódi v. pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg (és ez minden címzettet kötelez) - Jogalkalmazói értelmezés (csak az adott esetre, az

adott szervekre és személyekre kötelező erejű) - Jogirodalmi v. tudományos értelmezés = a hatályos jogszabályok és jogelvek tartalmának a tudomány módszereivel való feltárása (jogi kötelező erővel általában nem bír, kivéve Svájcot, ahol Ptk-s ügyekben néhol igen) Történetileg hogyan alakultak ki az értelmezések: - A jogi hermeneutikából alakult ki a nyelvtani és a történeti magyarázat (lásd alább) - A logikából alakult ki a logikai és a rendszertani módszer - Az újkanti jogfilozófiából, a jogszociológia egyik ágából alakult ki a célszerűségi v. érdekkutató v. értékelő módszer - A római jogban nem volt kidolgozott értelmezési elv, de két dolgot csináltak: szövegértelmezés (ma: grammatikai) + egyéb módszerek vegyes alkalmazása - Glosszátotorok: igyekeztek a ius strictumba más módszereket is becsempészni, ezzel a logikai értelmezési módszer fejlesztéséhez járultak hozzá - Savigny (a nagy renitens): aszonta,

hogy az értelmezésnek nincsenek külön módszerei, azokat együttesen kell alkalmazni Módszerek: a) Nyelvtani (interpretatio grammatica): a szavak, mondatok jelentésének értelmezése b) Logikai (interpretatio logica): logikai szabályainak alkalmazása c) Történeti (interpretatio historica): az adott viszonyoknak megfelelően hogyan kell értelmezni d) Rendszertani (interpretatio systematica): viszonyítja a jogszabály szövegét a különböző jogszabályokhoz a)-b) a jogértelmezés első v. alsó szakasza c)-d) a jogértelmezés második v. felső szakasza A négyes felosztás a tipikusan ismert és elismert, de van még +1: e) Teleológiai: célorientált értelmezés (mi volt a törvényhozó célja) A jogszabály értelmezésének eredménye lehet: - Helybenhagyó értelmezés: a jogszabály a n yelvtani-logikai sávban megállapított tartalomnak megfelel - Kiterjesztő értelmezés: a j ogszabály a n yelvtani-logikai sávban megállapított tartalomhoz képest

tágabb - Megszorító: a jogszabály a n yelvtani-logikai sávban megállapított tartalomhoz képest szűkebb Angol jogban meglévő módszerek: 50 - Betű szerinti értelmezés: a precedens szó szerinti értelmezése az irányadó Aranyszabály: a szavak közönséges értelmének használata Kitekintő: mi volt az iránya, tendenciája a precedensnek Joghézag és analógia kérdése: - A joghézagot a jog területén kell keresni - A joghézag keletkezése: - eredeti joghézag = a jogalkotás időpontjában nem történt meg a jogszabály meghozatala (az egyedi esetnél derül ki, hogy nincs rá jogszabály, de a hiány már a jogalkotás pillanatában fennállt, ezért eredeti) - később keletkezett joghézag = keletkezik a m eghozott jogszabályt az élet átlépi, joghézag 1.) insufficiencia: nincs szabályozás, kellett volna 2.) inkonzisztencia: van szabályozás, de ellentmondó 3.) indetermencia: homályosan van szabályozva 4.) ? abriológia: erkölcsileg

elfogadhatatlanul van szabályozva Joghézag felfogások: - a jogban nem lehetnek hézagok mert zárt rendszer - az élet velejárója a joghézag, nem egy probléma - A joghézag kitöltése: - jogalkotással való kitöltés, módosítás (bírói jogfejlesztés kiemelt szerepe!) - analógia alkalmazása: a) törvényi analógia (analogia legis): az adott ügyre nincs törvényi tényállás, a jogalkalmazó keres egy olyan törvényi tényállást, amely hasonló, ez alapján dönt (Btk-ban tilalmazott!) b) jogi analógia (analogia iuris): a jogrendszer elvei alapján dönti el az ügyet (visszaszorítjuk) 51 20. tétel: A határozathozatal A határozathozatal a jogalkalmazás folyamatának utolsó művelete. Elemei: - a tényállás jogi minősítése - a jogkövetkezmények megállapítása - annak megállapítása, hogy a határozat jogerős + végrehajtható (amennyiben nincs helye fellebbezésnek v. nem fellebbeztek) A határozathozatal problematikája: 1.) “nincs 2

egyforma eset” probléma: mivel nincs két egyforma eset, a jogalkalmazó akkor hoz jó döntést, ha individualizáló határozatot hoz (egyéniesítés) 2.) másik probléma, hogy szubjektív tényezők szerepet játszanak-e a bírói döntésben: - Jerome Frank egyenesen azt állította, hogy igen, ezért az USA bíróságai ebből a szempontból ugyanolyanok, mint a muzulmán kádi - Tény, hogy a bírák is emberek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szubjektív döntést hoznak. A bírák egy kiválasztási folyamat eredményei és egyéb külső garanciák is vannak a totális szubjektivitás kiiktatására (pl. társas bíráskodás, ügyvédek, ügyészek szerepe az ügyben, perorvoslati lehetőségek, stb.) Vannak speciális határozathozatali esetek, ilyen pl. az angolszász jogrendszer megoldása az esküdtszékkel. Esküdtszékek: (jury) a büntetőügyek nagyobb részét ma is esküdtszék előtt tárgyalják: - a vádesküdtszék (v. nagyesküdtszék, mely az

ügyészi munkát segíti) arról dönt, hogy vád alá helyezik-e az illetőt, - az ítélő esküdtszék (v. kisesküdtszék “a 12 dühös ember”) a bűnösség kérdésében dönt = az esküdtszék ténykérdésben, a bíróság jogkérdésben dönt. Az esküdtszék kiválasztása: - Alapfeltételek: USA állampolgárság, 18. életév betöltése, büntetlen előélet, 1 éves folyamatos ott-tartózkodás egy adott államban, folyamatos/folyékony angol beszéd - A hivatalos procedúra: előszedik a szavazó listát és úgy próbálnak esküdteket toborozni, hogy az összetétel a társadalom keresztmetszetét tükrözze; 1000 név marad, azokat behívják, felesketik, belőlük az ügyvédek válogathatnak, amíg 500 főre nem csökkennek, az igazmondási vizsgát követően alakítják ki a végső listát - Esküdtnek lenni állampolgári kötelesség, csak betegség esetén kapható mentesség. 2 éven belül újra nem hívható ugyanaz az esküdt és esetenként 30 napig

lehet behívni őket. Az esküdtszék működése: - Tagjai csak a tárgyalóteremben találkoznak egymással - Külön-külön el vannak szigetelve - Ülésük a tárgyalás alatt mindig nyilvános - A tárgyalás végén a bíró berekeszti a tárgyalást, előtte az ügyet összefoglalja, az esküdtek visszavonulnak, maguk közül elnököt választanak, tanácskoznak - Korábban döntésüknél egyhangúságot követeltek, ma már 9-10 igen is elég a döntéshez Döntése lehet: 52 - Felmentő ítélet - Teljes marasztaló ítélet - Részben bűnös ítélet - Kisebb bcs-ben bűnösséget kimondó ítélet - Bűnös, de elmebeteg - Ártatlanul elmebeteg Ha nem tudnak döntésre jutni, a bíró feloszlatja az esküdtszéket. 53 21. tétel: A jog és érték Jogbiztonság, jogrend és törvényesség Értékek fogalmának értelmezése: Érték: eszméket, ideákat, célokat jelent Értékek= Visegrády szerint inkább követelményeket, melyek az emberi csoportok előtt

állnak (pl. béke, igazságosság, stb) - az értékek rendszer jellegűek, csoportokba tagolódnak (politikai értékek, jogi értékek, vallási értékek, tudományos értékek, stb.) - az értékek választáson alapulnak - lehetnek pozitív (pl. demokrácia) és negatív (pl diktatúra) értékek - az értékek lehetnek heterogén tartalmúak (többféle érték vegyülése), relatívak is lehetnek, de örökéletűek is akár (pl. béke) Jogi érték: Jog és érték viszonya: a 19. s zd szüleménye, de vannak ókori gyökerei is: a méltányosságproblémát már Arisztotelész is fejtegette Nézetek: felveti a "helyes jog" problematikáját: a) minden jogrendszer helyes-e? Stamm Mik a szempontjai egy ler jogrendszer minősítésének (német) “helyes/helytelen” szerint? profess - szerinte vannak helyes és helytelen zor: jogrendszerek is - a jó jogrendszert ki kell dolgozni de mi az értékmérő? - akkor lesz helyes egy jogrendszer, ha az irányadó

jogeszméket követi (nem mondja meg, mi a jogeszme) b) megmondja, mi a jogeszme: Radbr jogbiztonságot, uch - igazságosságot, (német) - célszerűséget jelent profess de! utal arra, hogy ezek között zor: a konfliktusok is lehetnek weimar szerinte a helytelen jogot nem kell i követni - elvesztette jogi jellegét köztárs azzal, hogy helytelen. (Stammler aság ig. szerint a helytelen jog is jog, ezért miniszt követni kell) ere volt c) a jog akkor értékes, ha - gondoskodik az emberek Pound (amerik életének biztonságáról ai): - jóhiszeműségre utal - az embereket gondosságra hívja fel 54 d) szerinte nem az a f eladat, hogy Kelsen: megmondjuk, jó-e vagy sem a j og, hanem az, hogy milyen belülről milyen a jogrendszer - az igazságosság ezért nem jogászi feladat sok tudós szerint az értékmérő az, hogy a jog mennyiben szolgálja az erkölcsi fejlődést - Kelsen ezzel is szembeszáll, mondván, hogy egy társadalomban sok erkölcs van és ha a jog az

uralkodó erkölcsöt védené mindenáron, akkor az problémát jelentene e) Siches (mexik ói): a jognak a következő értékei vannak, amelyeket szolgálnia kell: - biztonság - védelem - igazságosság - szabadság - ez egyben hierarchikus sorrend is f) Visegr ády nézete: a jogi értékek a következők: I. jogrend II. törvényesség III. jogbiztonság IV. igazságosság V. méltányosság - ez nem hierarchikus sorrend I. Jogrend: Fogalma: akkor beszélünk jogrendről, ha a társadalmi viszonyok jogilag kellően szabályozottak, nincsenek sem alul-, sem túlszabályozva. A jogrend mint érték: - a jogszabályokat azért hozzák, hogy az emberek kövessék - azáltal, hogy az emberek követik, egy rendezett társadalmi együttélés lesz az eredmény (Ezt több gondolkodó így vélte a történelem során, pl. Arisztotelész is, aki aszonta, hogy "egy poliszba az alkotmány visz rendet" v. Max Weber, aki szerint a jogrend specifikuma az, hogy "fizikai és

pszichikai kényszert alkalmaz".) Egy országban a jogrend meglétéhez 2 együttes feltétel szükségeltetik: 1.) - a jogon belül bizonyos rendezettség legyen: a jogrend mindig egy keret: a társadalmi együttélés kerete (a jogon belüli rendezettség = a j ogalkotás rendje tisztázva legyen, a jogalkalmazás rendje is ki legyen dolgozva, a jogviszonyokban is érvényesüljön a jogszabályok tartalma) 2.) - a jogon kívül is rendnek kell lennie, érvényesüljön a jogszabály a gyakorlatban is 55 Ezek a társadalmi együttélés feltételei. Jogrend már az ókorban is létezett. II. Törvényesség: - Csak a polgári rendszerek óta létező fogalom (Montesquieu "A törvények szelleméről" c. munkája hozta be a köztudatba). A törvényességben magasabb rendű értékek jelennek meg. A törvényesség jellemzői: - önmagában is ÉRTÉK, de ÉRTÉKHORDOZÓ is: ahol törvényesség van, ott beszélhetünk - jogállamiságról, joguralomról, - a

hatalom önkorlátozását tartalmazza, hatalommal kall a hatalmat ellensúlyozni a törvényesség tartalmazza az - igazságosságot, - szabadságjogokat, az ember és polgár szabadságjogait, - önkényes büntető jogszolgáltatás kirekesztését - jogbiztonságot. A törvényesség garanciarendszere: 1.) a bíróságok függetlensége 2.) az ügyészségek, az alkotmánybíróság, az ombudsman tevékenysége 3.) jogszerű eljárások 4.) a védelemhez való jog biztosítása 5.) a közélet tisztasága III. Jogbiztonság: Fogalma: akkor van jogbiztonság, ha a jogszabályok - világosak - érthetőek - egyértelműek - kiszámíthatók - előreláthatók - áttekinthetők Feltételei: - be kell tartani a jogszabályi hierarchiát - a végrehajtói és a bírói hatalom törvényekhez kötöttsége érvényesüljön - visszaható hatályú törvényhozás csak kivételesen legyen alkalmazható - a törvények megismerhetők, bárki számára hozzáférhetők legyenek 56 22.

tétel: Jog és igazságosság Igazságosság: a Krisztus-Pilátus párbeszéd óta örök téma, válaszkísérletek vannak: 1. osztó Arisztot mindenki azt kapja a társadalomban, amit igazságos elesz, ság Platon megérdemel, ami neki jár pl.: érdemek, szükségletek szerint az igazságosság célja 2. egyenlősé angol gre Spencer az egyenlőség, vagy a szabadság. alapozó felfogás 3. korrektív Arisztot nem mindig sikeres (kiigazító elész az osztó ) igazságosság, ezért annak gyatra, nem igazságos megfelelő pontjait ki ság kell igazítani 4. kölcsönös Hobbes amit nem akarsz (Hugo magadnak, de akard igazság felfogás Grotius) másnak = vedd figyelembe más személyiségét is “A hasonló eseteket 5. Formális Hart kezeld hasonlóan, s a igazságos prof. amerikai különböző eseteket ság különbözően!” felfogás Ranes az egyenlő (a jog prof. emberekkel bánj alkalmazá egyenlően, az sának egyenlőtleneket igazságos kezeld egyenlőtlenül. sága) -

azonos társadalmi csoportba tartozót kezeld egyformán, a különbözőbe tartozókat egyenlőtlenül 6. Eljárási Hayek akkor igazságos egy igazságos jogász, jogrendszer, ha a közgazd jogszabályokat ság (proceduá ász mindazokra lis) Nobel- alkalmazza, akikre jogalkalm díjat vonatkozik és nem azási kapott alkalmazza azokra, igazság akikre nem vonatkozik 57 7. Társadal angol mi Hobhou igazságos se prof. ság 8. Megtorló I Kant igazságos ság (bj. tkp) társadalmi berendezkedés mindenki számára egy elfogadható jólétet, minimumot biztosítson Ha valaki megsérti a jogrendet, a tettel arányos büntetést kell kiszabni a terhére A jogrendszer igazságosságának kritériumai: Az igazságosságot le kell vetíteni az értékekre, és ha ezeket a jog hozza, akkor igazságos. Ilyen értékek a szabadság, egyenlőség, stb. Végső soron az igazságosság normáját lehetetlen kizárólagosan egy módon meghatározni. Végső soron annak az egyénnek az

érdekkifejezése, aki igazságosnak vagy igazságtalannak nyilvánít egy társadalmi intézményt. Az igazságosság-érték szubjektív; és ez akkor is igaz, ha olykor igen sok embernek ugyanaz az eszménye az igazságosságról: - mondja Kelsen. Szent Ágoston: “Mert számomra az igazságtalan törvény nem törvény” = az igazság a törvény értelme Egyes szerzők szerint a jog sohasem lehet igazságos Ross dán professzor szerint “a modern világban az igazságosság annyit jelent, mintha egy jó nagyot csapnék az asztalra” Hart: Az igazságosságot hagyományosan az egyensúly vagy arány fenntartásának vagy helyreállításának tartják. A jogalkalmazó részrehajlás nélkül alkalmazza mindazokra és csakis azokra a törvényt, akik a törvény által tiltott cselekmény elkövetését illetően hasonlóak. (= eljárási “formális” igazságosság) Az uralkodó álláspont: a jogrendben van lehetőség, hogy az igazságosság érvényesüljön. Ez relatív:

- Nem mindegy, hogy az állampolgárok nagyobb csoportja milyen igazságossági koncepciót fogad el. Nem mindegy, hogy a jog milyen szabályát vizsgáljuk. Ha pozitív jogot, akkor azt a társadalom részéről elfogadás kíséri Ha egyenlőségi szempontokat visznek az igazságosságba, akkor a feminista álláspont kerül előtérbe (a feministák szerint az állam és a jog is hímnemű, ezért csak akkor fogadják el azokat, ha a szabályokat is nők alkotják). Megoldás: a jog igazságossága nem csak a szó szerinti igazságosságban keresendő, hanem a jogbiztonságban és a jog célszerűségében csak így komplexitásában vizsgálható ez a kérdés. A jogalkalmazás igazságossága: Akkor igazságos, ha - mindenkire alkalmazza a jogszabályt, akire hatályos - arra nem alkalmazza, akire nem vonatkozik - részrehajlás-mentes (mely természetszerűleg összefügg a bírák függetlenségével) Visegrády álláspontja: A bírói függetlenség jelentés Heinkel német

professzor szerint: - felfelé független (vagyis független a mindenkori politikai hatalomtól) 58 - lefelé is független (vagyis független a közvéleménytől) oldalirányban is független (vagyis független bírótársaitól) befelé független (saját érzelmeitől is független) (?) Részrehajlási függetlenség - teljes személyiséggel vegyen részt a jogalkalmazásban - a saját tudását, tapasztalatait vigye be a döntésbe Ha a jogszabály nem egyértelmű, 2 megoldás az irodalomból: - a bíró olyan döntést hozzon, amely a felek érdekeinek megfelel - a közjót kell szolgálnia - kritikus a megtorló igazságosság: itt mindig az egyenlőséget (arányosságot) kell figyelni Követni kell-e az igazságtalan jogszabályt? - engedelmeskedni kell, de nyilvánosan tiltakozni ellene - jogszabályok kijátszása - polgári engedetlenségi mozgalom indítása - nyilvános, egyszeri megtagadása a jogszabálynak - erőszakos módon fellépni ellene {prof. szerint

helytelen} 59 23. tétel: Jog és méltányosság Hogy mi a méltányosság, már Platónt és Arisztotelészt is foglalkoztatta. Valahol itt kezdődik a méltányosság tudománytörténete is Platón: - “hogyan képes a b író a k ész törvények alapján megítélni, hogy mi az igazságos és az igazságtalan, hisz maga a t örvény sem tud minden egyes esetben érvényes szabályokat adni” - Platón tanácsa: fogjuk vissza magunkat igényeinkben, előnyszerzési mohóságunkban, tartsunk mértéket és hallgassunk az igazságérzetünkre Arisztotelész: - Etikai tárgyú műveiben az ember erkölcsének lényegét az erényben találja. Akkor erényes valaki, ha cselekedeteiben keresi és megtalálja a “közepet” - A jogot is ilyen erkölcsi alapokon szemléli: a j ogban az erény az igazságosság, de a méltányosság – mint az igazságosság kritikája – e fölött áll (vagyis: a törvény az általános igazságosság, míg a méltányosság az egyedi

igazságosság) A méltányosság fajai: Minden jogrendszer ismeri a méltányosságot. (Még a muzulmán jog is) - Történetileg 2 fajtája alakult ki: - uzuális méltányosság = jogalkalmazói méltányosság: a j ogalkalmazó szervek találkoztak olyan esetekkel, ahol kivételt kell tenni a jog - legális méltányosság = a méltányosság tételesjogi kifejeződése A méltányosság lényege: - A méltányosság a jog adaptációja atipikus v. változó körülményekhez, a jogi szabályozást “túlnövő” életviszonyokhoz. A méltányosság funkciói: - Mivel az általános/absztrakt szabályok nem képesek minden egyedi tényállást maradéktalanul átfogni (vagyis: az egyedi nem mindig illeszthető bele az általánosba), ezért az általános tételek maradéktalan alkalmazása méltánytalan eredményre vezetne – ezt ki kell küszöbölni “OLDÓ FUNKCIÓ”) - Előfordulhat, hogy az ócska, fejlődésképtelen jogszabályok és a tényleges életviszonyok

köszönő viszonyban sincsenek egymással, az életviszonyok a tételes szabályokhoz képest előbbre járnak – ilyenkor a társadalom az életviszonyoknak megfelelő szabályokat fogadja el igazságosnak, de az nem törvényes, mert a törvényt az amúgy fejlődésképtelen jogszabályok képviselik – ilyenkor a kettő között a méltányosság lesz az áthidaló erő “JOGFEJLESZTŐ FUNKCIÓ” Összefoglalva: a m éltányosság hajlítja a jogszabályi merevséget + az élettelen, fejlődésképtelen jog átépítésének irányába hat. A méltányosság történetileg: Két kiemelt példa: 60 - Római jog, amely a ius civile merev mivoltát méltányossági esetekkel oldotta (= ius aequum) Angolszász equity law (remember Kajtár), amely a common law szabályai szerint megoldhatatlan v. csak igaztalanul megoldható ügyeket a kancellárhoz delegálta A méltányosság a nyugat-európai kodifikált jogrendszerekben: (csak példálódzó jelleggel) - BGB 242. §-a

fogalmazza meg a “T reu und Glauben” elvét – kiemelendő, hogy egy agyonszabályzott rendszerben is felbukkanhat a méltányosság - Francia példa: a kötelező himlőoltást követően sokat tbc-sek lettek, erre a f ranciák beiktatták a kötelező oltásokról szóló jogszabályi rendelkezéseikbe azt a méltányossági passzust, hogy a kötelező oltás után beálló esetleges kárfelelősséget az állam viseli A méltányosságot a kódexek - generálklauzulaként használják; - bizonyos szabályokra mondják ki, hogy méltányosan kell eljárni; - az “eset összes körülményeire tekintettel” stb. megfogalmazások használata gyakori A méltányosság a régi magyar jogban: - 19/20. szd fordulóján a Kúria már megállapított méltányossági esetkört a vétőképtelenek (elmebetegek, serdületlenek) javára - 1928 Magánjogi Törvényjavaslat általános jogalkalmazási elvként deklarálja; kötelmi jogban + öröklési jogban értelmezési szabályként

szerepelteti (pl. méltányos kármegosztás stb) A hatályos magyar jog a méltányosságról: - Kódexeinkben: két vetületben jelentkezik a méltányosság: a) értelmezési és jogalkalmazási iránymutatásként (pl. fennállnak-e az igazolási kérelem előfeltételei stb); b) a törvény előírja a méltányosság figyelembe vételét, de a jogalkalmazóra bízza annak meghatározását, hogy mi tartozik ide (pl. “rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén” stb) - A bírói gyakorlatban: tipikusan a törvényi rendelkezésekhez kapcsolódva él a méltányosság alkalmazásának lehetőségével; ritkábban maga a bírói gyakorlat is eljut addig, hogy a törvény mellett alkalmazzon méltányosságot - A kódexes és a jogalkalmazói méltányosság közös sajátosságai: - a méltányosság csak egy jogeset-típuson belüli eltérést engedélyez (vagyis a d öntés a törvényi normán belül marad, azzal nem ellentétes, de attól mégis

valamennyiben eltérő) - ez az eltérés nem jelenthet kivételezést, mert az sértené a jogegyenlőség elvét; ezért a méltányossági körülményeket általánosítani kell, - a méltányosságot soha nem lehet valami jogon kívüli értéknek tekintetni, az mindig a jogrendszer szerves része, a törvények v. a bírói gyakorlat által statuált és alkalmazott jogelv 61 24. tétel: A jog funkciói (3) Integra = a társadal tív funkció om normális életéhez szükség es rend = JOGRE ND - és JOGBI ZTONS ÁG kialakítá sa és fenntartá sa. Konfli = az állampo ktus megold lgár és a ó funkció szervez etek egymás közti, valamin t az államho z fűződő kapcsol atainak alakítás ában és az e kapcsol atokból adódó konflikt us megold ásában való közreha tás › arra szolgál, hogy csökkentse a konfliktust eredményező tényezőket › integrációs folyamat jogszabályok kényszerjellegéből fakad jogszabályok általánosságából fakad az

államilag szervezett társadalom alkotórészét képező csoportok hatásának részbeni áll és a normatív rendszer tartalmára hat. Implem = a jog › felfigyeltek a gazdasági hatékonysága függ: az adott társadalmi történeti helyzettől kialakult állami szervezeti viszonyoktól jogi szabályozás milyenségétől a társadalom tagjai számára való hozzáféréstől jogi kultúrától › a jog integratív funkciójához vezet vissza › funkcionális jellegű abból a szempontból, hogy a döntés megerősíti az elfogadott normák érvényességét és így hozzájárul a hatékonyságukhoz. 62 entáció s (Organ izációs) funkció részt vesz a társadal om tudatos alakítás ában, tervezé sében, a társ. különb öző folyama tainak szervez ésében és társadalmi folyamatok sajátos erősségszerűségeire, amelyek külső irányításra csak korlátozottan nyílnak meg. › LUHMANN autopoetikus társadalmi rendszerek tana TEUBNER ebből

fejlesztette ki regulatorikus trilemmák elméletét = 3 rendszer van: politikai, a jogrendszer, és társadalmi rendszer - a politikai rendszerekben megfogalmazott és elhatározott programokat át kell vinni (transzportálni) a jogrendszerbe jogi rendelkezésekké kell transzfomálni, hogy hatni tudjon a társadalmi rendszerre a) INTEGRATÍV FUNKCIÓ - Az integratív funkció révén biztosítja a jog a társadalom normális működéséhez szükséges rend és biztonság kialakítását úgy, hogy a konfliktustényezőket csökkenti, a társadalmi érintkezés gépezetét “olajozza”. - Az emberek általában ellenállnak a n ormák elfogadásának, de azok a v iselkedés integrálásában, a társadalmi tartásban azért nagy szerepet töltenek be. Miért? Azért, mert - a jogszabályok kényszerjellegűek és általánosak - a társadalom egy részének lehetősége van a normatív rendszer tartalmára hatást gyakorolni (normát megváltoztatni, kizárni stb) - az állam

képes egyedül olyan apparátust felállítani, amely a normák mint információ közvetítésére alkalmas - A társadalmi integráció egy folyamat, ahol az emberek normatív mintákkal konform magatartást tanúsítanak – a konformitás kialakításában kiemelt szerepe van a jognak, mert ő adja a társadalom legmagasabb szintű normatív rendszerét. {Visegrády megjegyzése: ez természetesen csak egy elméleti szempontrendszer, mely csak akkor nyer értelmet, ha feltételezünk egy bizonyos társadalmi mechanizmust mögéje.} b) KONFLIKTUSMEGOLDÓ FUNKCIÓ 63 - Az állampolgárok és szervezetek egymás közti ill. az államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és a kapcsolatokból eredő konfliktusok feloldásában játszik kiemelt szerepet a jog - Hogy melyik konfliktus megoldási metódus a leghatékonyabb egy társadalomban, az sok tényezőtől függ - A konfliktusmegoldó funkció részben visszavezethető az integratív funkcióra amennyiben egy ügy

eldöntése (vagyis a konfliktus feloldása) megerősíti a normák érvényességét és azzal hozzájárul hatékonyságukhoz (konfliktus csökkentés, társ-i gépezet olajozott működése) c) IMPLEMENTÁCIÓS (KOORDINATÍV) FUNKCIÓ - Ez a funkció azt akarja jelenteni, hogy a jog részt vesz a társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különféle folyamatainak szervezésében (=implementáció) - Ez a teória a politikatudományokból szivárgott át a jogszociológiába és azzal foglalkozott kezdetben, hogy a politikai programok kivitelezése, végrehajtása során milyen ellenállásokkal, “foganatosítási deficitekkel” lehet találkozni (pl. tanulmányozták a környezetvédelmet – az erre vonatkozó szabályokat a szövetségi döntés ellenére tartományi szinten tartósan blokkolni tudták – hogy melyik országban, az a jegyzetből nem derül ki, gondolom Németo.) - Amikor ilyen implementációs deficitekkel találkoztak a kutatók,

feltették a kérdést, hogy vajon mennyiben van a törvényhozó abban a helyzetben, hogy a társadalmat a saját kívánságainak és céljainak megfelelően irányítsa? Mi okozza a deficitet? - A választ Luhmann keresgélte az autopoetikus rendszerekre vonatkozó elméletében (bővebben nem tudunk meg róla semmit), ezt Teubner fejlesztette tovább a “regulatorikus trilemmák” elméletévé, melynek lényege: - három rendszer van, a politikai, a jogrendszer és a társadalmi rendszer - a pol-i rendszerben megfogalmazott programot kell átvinni a jogrendszerbe, azt jogi rendelkezéséé transzformálni, hogy hatni tudjon a társadalmi rendszerre - azonban mindhárom rendszer a saját törvényszerűségeit követi, ez okozza a deficiteket (pl. a pol-i program meghiúsul, ha nem teljesíti a jogi rendelkezésekre történő áttranszformálás előfeltételeit, mely esetben a társ-i rendszerben sem lehet implementálni; ha mégis, akkor meg a t árs-i rendszer fogja

lebénítani, a jogi rendelkezés pedig nem éri el célját) - Teubner javaslata a trilemma feloldására: minden rendszer mondjon le arról, hogy a társadalmi és gazdasági folyamatokba beleavatkozzon, elég lesz hagyni azokat autonóm módon működni. Nyilván ekkor is lesznek az egyes rendszereknek összeütközései, de azok önszabályozással majd úgyis kiküszöbölődnek. 64 25. tétel: A jogfogalom meghatározása A jog fogalma Visegrády szerint: A jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat vagy az állam bocsátja ki vagy szankcionálja azokat, - vagyis a m ár kialakult magatartásszabályok nemkövetéséhez, megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazást) jogalkotásként ismer el, amelyek ennél fogva az adott társadalomban általános kötelezőek (érvényesek), és amelyek

érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A JOGFOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Termés zetjogi meghat ározás Jogi pozitivi zmus meghat ározása Jogszoc iológiai meghat ározáso k pragma tista, realista - a hatályos pozitív jog felett álló a természetből, Isten kinyilatkoztatásaiból vagy az észből leszűrhető örök és változatlan jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál. Ciceró: a t örténetileg változó törvények fölé egy változatlan örök törvényt állít Szt. Ágoston: Örök törvény = isteni akarat, mely az ember lelkiismeretében benne van Aquinói Szt. Tamás: az isteni törvény, amit kinyilatkoztatott és örök és megváltoztathatalan Grotius:“ A természetes jog az ész parancsa” Jellemzője az empírikus adottságok tisztelete, “ami van”, “a létező” - a metafizikai spekuláció elutasítása - Jog az, ami valóban a kodifikált törvényekben leírva van. (Austin) A

jogpozitivizmus a tényleges dolgokkal foglalkozik. Jogpozitivizmus az ami nem természetjog. Törvénypozitivizmus: a jog forrása a jogalkotó hatalom parancsa. R. Pound: a jog olyan társadalmi intézmény, amely arra szolgál, hogy kielégítse a társadalmi szükségleteket. A jog társadalmi érdekek szolgálatában áll. Az érdekek becsatornázása, feldolgozása és kezelése a társadalmi mérnökösködés jogi 65 , skandi náv jogszoc iológiai meghat ározáso k Ontoló giai jogelmé let meghat ározása Fenom enológi ai jogelmé let feladata. Llewellyn: szociológiai jogelmélete: a jog társadalmi cselekvésekből felépülő jelenség, amelynek az a legfontosabb feladata, hogy a konfliktusokat rendezze és hogy ehhez jogi módszert találjon. A jog univerzális társadalmi jelenség; a jog lényegét elsődlegesen a társadalmi működések leírása révén akarja megragadni. J. Frank: - Szerinte az emberek többsége a jogban apapótlékot lát = a jog az

élet bizonytalan körülményei között az a megfellebbezhetetlen tekintély lenne, mint az apa a gyermekkorban. - A jog kiszámíthatóság és előre jelezhetősége ugyanúgy illúzió, mint az a felfogás, hogy a jog szabályokból áll. Frank szerint a szabályok nem mások, mint szavak, amelyekről minden esetben a bíróságok mondják meg, hogy mit jelentenek. Ross: Az érvényes jog normatív ideák elvont együttesét jelenti, amely a ténylegesen működő jog (law in action) jelenségének értelmezési sémájaként szolgál, ami pedig azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat ténylegesen követik, mert társadalmilag kötelezőnek érzik és értékelik. Maihofer álláspontja: az élet nem más, mint szituációk egymásutánisága. Ha ezeket a kérdéseket jogilag szabályozzák, akkor nem a jogszabály előírásait követjük, hanem azt, amit egyébként is tennénk. Ha eltér a j ogszabály az életviszonyoktól, akkor az nem köti a feleket, azt nem kell követni.

A jogi fogalmak (tulajdon, szabadság, stb.) már azelőtt léteztek, hogy azokat az ember megérthette volna, vagy a hatályos jog megfogalmazta volna őket. A 66 meghat törvényeket nem feltalálják, hanem ározása felfedezik, mint a matematika törvényeit. A jog ≠ törvényhozóval. A bíróságok alkalmazzák, igazítják a változásokhoz. Jog = törvény + bírói továbbfejlesztés. Magyar Pikler: A jog oly kényszerrel jogbölc biztosított szabályok foglalata, selők amelyek azt célozzák, hogy az meghat emberek oly viseletet tanúsítsanak, ározása amelyek más emberek érdekeinek i megfelel. Pikler Somló: - A jog a jogalkotó hatalom Gyula PARANCSA, amely tartalmazza az Somló ígéreteit is. Bódog Moór: olyan társadalmi szabályok Moór összessége, amelyek engedetlenség Gyula esetére fizikai kényszer Horvát alkalmazásával fenyegetik meg azt, h akihez szólnak és amelynek Barna tényleges érvényesülése biztosítva van az által is, hogy a

legerősebb társadalmi hatalommal olyan kapcsolatban állnak, hogy az fenyegetésüket szükség esetén valóra váltja Horváth B: A jogot normáknak és tényeknek fogja fel Neoana Hart: a jogrendszer társadalmi litikai normák rendszere: mert a jogelmé társadalom tagjainak viselkedését let szabályozza, és a h umán társadalmi meghat gyakorlatból származik. A jog mint ározása kényszerítő utasítás, a magatartás egy általános fajtáját jelöli meg és a személyek egy általános osztályára vonatkozik, a jogalkotó főhatalomtól származik. Jogi Fuller szerint: A jog és az erkölcs moraliz között szükségszerű kapcsolat áll mus fenn! Jogrendszer: nem más, mint meghat egy az emberi viselkedést szabályok ározása irányítása alá rendelő céltudatos gépezet. Beyleveld és Brownsword: jogszabályok számukra morálisan legitim előírások, és egyenesen 67 A jog gazdas ági elemzés ének meghat ározása A kritikai jogelmé let meghat

ározása A jog autopo etikus elmélet ének meghat ározása Az igazság osság elmélet meghat ározása keletkeztetnek kötelességeket. jogi-erkölcsi “A jog a társadalmi totalitás egyik aspektus, nem pedig a kutya farka” A jog önkényes, kontingens, szükségtelen, és mélységesen igazságtalan”. Az állam feminista értelemben hímnemű. Teubner:A jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy saját magát szabályozza - A jogi normák nem pszichikai, s nem is szociálpszichológiai jelenségek, abban az értelemben, hogy tudattartalmak konszenzusát képviselik, hanem olyan szociális jelenségek, amelyek realitása egyszerűen abban áll, hogy kommunikálnak róluk. Hayek: A jog a cselekedetek spontán rendjének alakulását szolgálja, ezért a jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele. Ennek megfelelően a jog absztrakt, általános szabályokból áll, amely nem partikuláris eredmények elérésére szolgál. A

kényszert alkalmazó bármely társadalmi technika nem tekinthető jognak, hanem csak az a különös társadalmi technika, amely a kényszeralkalmazás korlátozásának különös fajtája = “a kikényszeríthető általános szabályok alkalmazása azért, hogy az önfenntartó rend formációját előidézze.” 68 Elmélet Képv iselő( k) Iheri cél elmélet ng, Marx ek termés zetjogi elmélet ek joges zme: Bind er erkölcs Jellin ek i helyesl ési elmélet ek elismer Bierli ng ési elmélet ek Meghatározás Ezek szerint a jog lényegét annak ac élnak a megjelölésével határozhatjuk meg, amelyre a jogi szabályozás szolgál. Ihering a társadalom legtágabb értelmében vett életfeltételeinek biztosítását tekintette a jog-fogalom meghatározó általános céljának. A marxizmus felfogása szerint a jog a t ársadalom kizsákmányoló kisebbségének az érdekét szolgálja. Közös jellemző vonás, hogy a természetjogi elméletek a feltétlenül

helyes, örökérvényű jogot az igazságossággal, vagyis az erkölccsel azonosítják. Ezek szerint az elméletek szerint a j og olyan szabályoknak az összességét jelenti, amelyeket az alattvalók erkölcsileg helyeselnek, vagy legalábbis olyanokét, amelyeknek követését erkölcsi kötelességüknek tartják. Ezek az elméletek azokat a szabályokat tekintik jogszabályoknak, amelyeket az alattvalók magukra nézve erkölcsileg kötelezőkül ismernek el. (Jogszabály az amit az emberek jogszabálynak tekintenek.) 69 követés Bierli Az alattvalók akarva, nem ng akarva, tudatosan vagy i öntudatlanul elmélet alkalmazkodnak a ek jogszabályokhoz, vagyis követik őket. A Követési elméletek a jognak nem a normatív oldalát, hanem a kauzális oldalát, valóságos érvényesülését emelik ki. hatalm Soml A jogszabályok azok az ó emberi akaraton alapuló i szabályok, amelyek a elmélet “legfőbb hatalomtól” származnak. Legfőbb hatalmon vagy jogi hatalmon

olyan tényezőt ért, amely szabályait más hatalmaknál eredményesebben viszi keresztül, állandó jellegű, az életviszonyoknak széles körét ragadja szabályozási körébe. egy legfelsőbb hatalm Austi Austin n szuverén hatalom parancsai i gyanánt fogja fel a elmélet jogszabályokat és szuverén hatalmon szintén azt a hatalmat érti, amelynek anélkül, hogy ő maga állandó engedelmességet tanúsítana, a t ársadalom tömege engedelmességet tanúsít. Kétségtelen, hogy az állami a jog akarat jognak tekinthető, de az fordítva már nem áll fenn, állam hogy a j og nem egyéb, mint akarat állami akarat. Van államok a felett is jog (nemzetközi jog). Schei Nem az állam által az a jog n alattvalókhoz intézett az parancsnak, hanem az állam államsz saját magatartását ervekh meghatározó szabályok ez szól összességének tekinti a j ogot Schein. 70 Kelse Kelsen szerint mindenki csak a jog a saját magatartását hipotet n akarhatja, de nem

akarhatja ilus azt, hogy valaki más akarjon ítélet valamit. Az állam sem akarhatja, hogy mit akarjanak az alattvalói. Ezért a j og is csupán az államnak arra vonatkozó akaratát tartalmazhatja, hogy az állam hogy cselekedjék. a jog a Radb Az a m eghatározás, amely társada ruch szerint a jog pusztán egy norma egyáltalán nem lmi alkalmas arra, hogy a j og életet fogalmát meghatározza, és rendez egyéb normáktól elhatárolja. ő társada lmi szabály Stam Azt jelenti, hogy a jog azzal a jog feltétle mler az igénnyel lép fel, hogy azok, akikhez szól, n akaratukra való tekintet érvény nélkül engedelmeskedjenek ességi neki. Ebben áll a jognak a igénny feltétlen érvényességi el igénye, szemben a ellátott konvencionális szabály kénysz feltételes érvényességi erszab igényével. ály Azok között az elméletek kénysz között, amelyek a j og erfogalmát a lelki kényszerrel elmélet kapcsolják össze, azt kell ek helyesnek elismerni, amely

ennek a jog által gyakorolt lelki kényszernek minőségét közelebbről akként határozza meg, hogy az fizikai kényszer alkalmazásával való fenyegetés. 71 Korn A jognak az a f ogaloma jogszab feld meghatározása, amely a j og normatív jellegét tagadva a ályok a jogszabályokat a t ársadalmi társada fejlődés okozatos lmi természettörvényeinek fejlődé tekinti: eszerint a jog nem s követelményt kifejező okozat norma, hanem a os rendszerinti, normális termés történésnek leírója. zettörvén yei 72 26. A jogviszony tartalma és alanyai Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (pl. adásvételi, lakásbérleti) A jogviszony realizálódásának 2 módja alapján lehet absztrakt (általános) - a jogszabály megvalósulása nem igényel konkrét, egyedi jogviszony létrehozását pl. az Alkotmánynak az a rendelkezése, amely elismeri az állampolgárok jogát az élethez és az emberi méltósághoz absztrakt általános jogviszonyt

keletkeztet, mert az egyes állampolgárral szemben mindenki más kötelezett. Konkrét egyedi jogviszonnyá akkor fordul át, ha ezt a jogát megsértik konkrét (egyedi) jogviszony - az emberek különféle konkrét viszonyokba lépnek egymással a jogszabály rendelkezésének megfelelően pl. munkaviszonyba lépéssel konkrét egyedi jogviszony keletkezik Tartalma: jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége. A tárgyi jog primátusa általánosan elfogadott a jogelméletben az alanyi joggal szemben. Alanyi jog: - a személynek a jogszabály által lehetséges magatartása • - amellyel szemben más személy kötelezettsége áll, • - amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja. Alanyi kötelezettség: - a személy jogszabály által előírt kellő magatartása, amelynek teljesítését az állam biztosítja. Alanyai: - a társadalmi viszonyok jogi szabályozása abban áll, hogy az állam a társadalmi viszonyok alanyait

jogosultsággal és kötelezettséggel ruházza fel = vagyis az embereket egymás irányában meghatározott magatartásra jogosítja, ill. kötelezi Jogképesség: Jogalanyiság: a személyeknek az a képessége, hogy jogok és kötelességek alanyai lehetnek Jogalanyok fajtái: 1. Természetes személy jogképessége: általános és egyenlő 2. jogi személy: a jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött szervezet 2.- jogi személy = jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, elkülönült 73 vagyona van, cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik. Léteznek jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti, betéti), amelyek azonban jogalanyok, és saját cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen: • tulajdont szerezhetnek, • szerződést köthetnek, jogbölcseleti szempontból jogi

személyek! • pert indíthatnak, • perelhetők Jogi személyek jogképessége korlátozott, azaz célhoz kötött. Jogképesség: - cselekvőképesség elhatárolása: • jogképesség: személynek az a képessége, hogy jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (jogalannyá válhat) • cselekvőképesség: embernek az a képessége, hogy saját cselekményével jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat a jogszabály által megállapított körben. Lehet: * teljesen cselekvőképes * korlátozottan cselekvőképes * cselekvőképtelen Jogviszony egységes tárgya: - az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul. 74 27. A jogviszony tárgya és a jogi tények Jogviszony egységes tárgya: - az az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul; Pl.: tulajdonjog esetében: A kötelezetteknek a magatartása, hogy tartózkodnak a tulajdoni állapot megzavarásától. Jogi tények: azok a jelenségek: •

amelyek jogviszonyok keletkezését váltják ki! • Amelyek jogviszonyok módosulását váltják ki! • Amelyek jogviszonyok megszűnését váltják ki! Csoportosítása: Emberi magatartások: megengedett emberi magatartások › jogszabály megengedi, legalábbis nem tiltja. jogellenes magatartások = jogszabály tilosnak nyilvánít abszolúte jogellenes mindenkivel szemben jogellenes relatíve jogellenes = önmagában nem jogellenes, csak azzal szemben aki a jogviszony másik pólusán van Emberi körülmények: Lehetnek objektív = születés, halál ténye, belátási képesség, életkor Szubjektív = az ember tudati állapota: Jóhiszemű Rosszhiszemű - nem tudja, nem is - ha tudja, tudnia kell tudnia, hogy a kell, hogy a látszat ellentétes a fennálló látszat ellentétes a fennálló jogi jogi helyzettel helyzettel Állami aktusok: konstitutív aktusok = jogviszony hoznak létre deklaratív aktusok = csak megállapítják a jogviszony fennálltát vagy fenn nem

állását (pl. bírói ítéletek többsége) Külső körülmények: - függetlenek az emberi magatartástól (földrengés, idő stb.) Jogviszonyok keletkezéséhez, Módosulásához, egyes esetekben elegendő egyetlen jogi tény is › más esetekben Megszűnéséhez több jogi tény is szükséges “Egymással összefüggő jogi tényeket, amelyek: jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak megszüntetnek = TÉNYÁLLÁSNAK NEVEZZÜK !!!! 75 28. A természetjog és irányzatai Az ókor egyik irányzata: a jognak a változását szorgalmazza, a fennálló jogrendszerrel szemben. - Alapállása tehát a kritika. Természetjog fogalma: a hatályos pozitív jog fellett álló, a természetből, Istenből, vagy az észből leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál. Minden természetjogász 2 jogrendszerrel dolgozik: – természetjog mindig örök, változatlan, felette áll a hatályos jognak. – pozitív jog - a hatályos -

Megnézi, hogy az adott pozitív jogban mennyire érvényesül a természetjog Egye szerzők nem is tekintik jognak azt, amelyben nem húzódik meg a természetes jog. Köztük alá–fölérendeltségi viszony van. A természetjog irányzatai: a) természetből jönnek a jogelvek b) Istentől származó jogelvek c) észből származó jogelvek (észjog) a) Görögöktől származik: - Antiphon görög tudós: a természetjog azért jó, mert örök és változatlan. Szophoklész: Antigoné c. drámája Antigoné és Kreon konfliktusa: Antigoné megszegi a király parancsát – vannak örök szabályok - elkell temetni a halottakat római jog: szigorú pozitív jogrendszer volt, mégis a természetjog is - létezett az equitas – a méltányosság – ius gentium tételeivel bevonult a természetjog b) középkor: az isteni jog - természetjog az Isten akaratát fejezi ki: Szt. Ágoston, Aquinói Szt Tamás c) felvilágosodás: a természetjog az ész joga: Hobbes Locke, Rousseau,

Montesquieu - az észből származik természetjog és nem az Istenből vagy a természetből = észjogi irányzat: Grotius önkényes, igazságtalan rendszerként kritizálta a feudalista rendszert d) német ága a természetjognak: Puffendorf Sámuel: az abszolút monarchia dicsőítésére használta a természetjog elveit: az abszolút uralkodó a természetjog szellemében jár el - a II. világháborúig a természetjog eltűnt: kialakult a polgári jogrendszer, a feudalizmust többé nem kellett kritizálni, feleslegessé vált a természetjog - a II. világháború után a természetjog reneszánsza kezdődött Ébredési formái: 1.) – isteni irányzat: a pápai enciklikákban érvényesülnek: természetjog = isteni jog 2.) – “ius comumae” eszméje: a természetjog lehetne a közös irány, amely a nyugat országait felfűzné: közös orientációs jog lesz a természetjog 76 3.) – politikai: a természetjog az, ami szemben áll a fasizmussal és a

kommunizmussal 4.) – új alkotmányok elfogadása több európai országban: természetjogi elvekre alapították pl. a német alaptörvény természetjogi alapú 5.) – 1950–es években átkerült az USA–ba a természet jog, utána visszaszorult a szerepe Új irányzatok: feminizmus, állatok jogai, stb. Napjaink természetjogi problémái: Fechner német filózófus foglalta össze 1) A modern világban, a nyugati demokráciákban létezik-e természetjog? Van most is, de folyton változik. 2) Ha vannak ilyen természetjogi elvek, honnan lehet megismerni őket? – intuitív módon (ráérzéssel) – isteni kinyilatkoztatást kell kérni – nem kell keresni, mert ott van. 3) A modern természetjog honnan származik (ész, isten, természet? - Mindhárom, a modern természetjog is fenntartja magának a régi diszciplinákat. 4) Hogy lehet, hogy van természetjog és mégis különbözőek a jogrendszerek? - Ha a jogrendszer nem felel meg a természetjognak, akkor a

jogrendszert kell megváltoztatni. 5) Egy mai jogrendszerre csak a természetjognak kell hatni, vagy másnak is? - Egyéb irányzatokat is figyelembe kell venni. 6) Mit kell tenni, ha a hatályos jog nincs összhangban a természetjoggal? Radikális álláspont: – akkor nem kell követni a pozitív jogot. Másik álláspont: a) attól, hogy nem tükrözi a természetjogot még attól még követni kell, de ki kell fejezni a kritikánkat b) a bíró döntsön, hogy ilyenkor mi legyen (legelterjettebb álláspont) pl. nürnbergi per: a természetjog alapján ítélkeztek, noha nem használták a kifejezést, hiszen a náci jog alapján nem lehetett volna elítélni őket, mert parancsra cselekedtek A mai álláspontok közelednek egymáshoz más irányzatokhoz, a jogi pozitívizmushoz. integárlódnak az irányzatok 77 29. A jogi pozitivizmus a jogbölcseletben Jegyzet: Tyrtasion spártai filozófus mondta: a jog hatalmi eszköz - ez a pozitivizmus ősmegfogalmazása A római

jogban a pozitivizmus érvényesült, uralkodó szerepe volt. A középkorban az egyetemek vitték tovább a pozitivizmus gondolatát (mert római jogot tanultak). A 19. szd-ban pozitivizmus áttörés: a természetjogtól átveszi a vezető szerepet Jogi pozitivizmus fogalma: A jogtudományban a tudósok csak a jogrendszert vizsgálják, nem foglalkoznak a jogot körülvevő társadalmi valósággal. - pozitivista az, aki csak a tényeket veszi figyelembe Austin (angol prof.) 19 szd Álláspontja: 1.) Különbséget tesz a jog és az erkölcs között A jogtudománynak az a feladata, hogy a jogot vizsgálja, függetlenül attól, hogy az egy jó vagy rossz jogrendszer, mert ez utóbbi az etika feladata. 2.) A jogtudománynak a jogi fogalmakkal kell foglalkoznia, pl tulajdon, büntetés - ezért nevezik analitikai elméletnek - max. össze lehet hasonlítani más országokéval 3.) A jog nem más mint a szuverén parancsa (PARANCS-ELMÉLET) - Kritikusai szerint ezért ez egy

“parancs-elmélet” - de ez nem igaz. Austin ugyanis a “szuverén” meghatározást továbbfejlesztette: 1.) először: - az angol parlament a szuverén (az angolok soha nem beszéltek népszuverenitásról) 2.) másodszor: - a bíróság a szuverén (precedens-rendszer) élete végén jutott addig, hogy 3.) utolsónak: - demokratikus választópolgár a szuverén A nemzetközi joggal kapcsolatban: - Austin szerint a nemzetközi jog mögött nincs szuverén! - a nemzetközi jog szabályai nem jogszabályok Sok tudós, magyarok is, átvették ezt az állítást. Austin végül elismerte, hogy vannak igazságtalan jogrendszerek is, de ez nem jelenti azt, hogy az igazságtalan jogrendszer szabályait nem kell követni. További képviselője még: Kelsen (osztrák prof.) 1934 Tiszta jogtan c műve A 19.szdban a természetjog átadja a helyét (1933-ig) a “minek kell lennie?” kérdést felváltja a “mi van?” A POZITIVIZMUSRÓL ÁLTALÁBAN: Szűkebb értelemben a jogi, tágabb

értelemben a politikai pozitivizmus is benne van. • Jellemzője az empirikus adottságok tisztelete, ami létező. A metafizikai spekuláció elutasítása. 78 A tudományos filozófia fő feladata a szaktudományok problematikájának segítése, tudományos módszerek kifejlesztése. Programmá válik a “VAN” vizsgálata • Társadalmi háttere a polgárság uralkodó osztállyá válása, mely még úgy érzi, hogy fejlődnie kell. • A modern kodifikációval különválik a jog: mi van a valóságban és mi van a törvényekben! A JOGPOZITIVIZMUS IRÁNYZATAI: történeti irányzat (a történeti jogi iskolában és a restauráció politikai történetében jelenik meg) liberalizmus filozófiai pozitivizmus szociológiai pozitivizmus jogászi pozitivizmus (nemzeti jogrendszerek sajátosságaihoz kapcsolódnak) - kontinentális és angolszász jogrendszerek • A kontinentális politikai gondolkodás alapja az állam és a polgári társadalom különbsége. Az

angolszásznál a parlament és a társadalom • E szétválás okozza, hogy a XIX. században az angolok már túl vannak a polgári átalakuláson, Európa még nincs. - Angliában a küzdelem az államon belül zajlik: hogyan kerüljünk a kormányba. Empirizmus múlt. - Európában a küzdelem tétje: hogyan szerezzük meg a hatalmat. Racionalista múlt • A XIX. szd a pozitivizmus évszázada A napóleoni háborútól Hitlerig IRÁNYZATAI: • filozófiai pozitivizmus, futurista etika • liberalizmus • jogpozitivizmus • szociológiai pozitivizmus * fölérendeltnek (külső), de engedelmességet kap az alárendelt részéről (belső). A törvényi jogszabály értelmezésekor az engedélyező normák (imperfecta törvények) nem tekinthetők jogszabályoknak, de közvetve szankcionálni lehet őket. A jog keletkezése: Ténybeliség és okozatosság. A jog a szuverénből ered, a független politikai társadalommal jön létre. Ez egybeesik az engedelmesség okaival A

szerződéselméletek bírálata: • csak akkor lehet alap a beleegyezés, ha önkéntes lett volna, azonban félelemből történt. • Mindenféle szerződés a kötelező erejét a pozitív jogból meríti, ami csak az állam után jött létre. • Fikció, mert lehetetlenhez közelít. Ilyen egyetértés nincs, mert nem is tudjuk, hogy miben kellene egyetértenünk. A jogi formák keletkezése, fejlődése: pozitív erkölcsi szabályok a bíróságok alkalmazzák és kikényszerítik a bíróságok analógia útján szabályt hoznak létre a bírák a döntéseket (új) már nem analógiával, hanem teljesen önállóan hozzák létre. Igazi törvényhozás: 79 A bírói tevékenység és a törvényhozás egymásra hatnak A kodifikált jog kizárólagossága A jog forrása: Csak a szuverén lehet a jogforrás, közvetlen okai a szuverén felhatalmazásából erednek. • minden jog vagy statuált (törvényi jog) vagy bírói. A törvényi jogot szó szerint (csak akkor

kell a szituációt figyelni, ha nagyon szükséges), a bírói jogban az eset természetét kell figyelembe venni. • Elutasítja a szokásjogot. A szokás akkor válik joggá, ha a bíróság alkalmazza és kikényszeríti. A meglévő kodifikációk gyengék A jog helyessége: • elválasztási tézis: A jog, ahogy “van” és aminek “kell” lennie. Ez összekapcsolódik a jog és erkölcs elválasztásával. A helyesség kritériumai: • Isten kinyilatkoztatott törvénye • Utilitarizmus, a lehető legnagyobb boldogság elve. • Az ellenállási jogra is választ ad. Általában az engedelmesség hasznos, de ha ez túl sokba kerül (nem éri meg) hasznosabb az ellenállás (pl. felesleges adóknál) Engedelmesség csak a közhasznú törvényekkel szemben áll fenn. A nem etikus jog ellen lehet védekezni. • A jog alapvető céljának a jogbiztonságot tekinti. Általános jogtan: Elemzi a végighatoló fogalmakat, mint pl. az alanyi jog, a személy, a dolog, az akarat

és a motívum, a szankció, a jogi státusz, a jogsértés, a tulajdon és a kényszer. 80 30. A polgári jogszociológia (pragmatista és realista irányzat, skandináv jogszociológia) XIX.–XX sz Pragmatista irányzat: Fő alakja: Pound – amerikai professzor - utilitárius: Álláspontja: hasznossági – azt tesszük, ami kifejeződik. (társadalmilag) A társadalom fejlődése emberi szükségletek kielégítése. - A jog világában is ez történik - a jog története = hogyan sikerült a jogszabályoknak az igényeket kielégíteni: a jogszabály is egy szükséglet kielégítő eszköz. A szükségletek kielégítése nem más, mint egy társadalmi “mérnökösködés". social engineering A szükségletnek több fajtája van: – individuális; – közösségi érdek; – társadalmi érdekek (pl. biztonság, erkölcsök védelme) Nem biztos, hogy mindig a társadalmi szükségleteket kell kielégíteni. Ez koronként változhat. (pl abszolút monarchia pl az

uralkodó szükségleteit elégíti ki; demokratikus ország a társadalom igényeit.) – Hogyan lehet igazságot szolgáltatni? Pound szerint ez lehetséges jog és bíróság nélkül is. (Pl. pápuáknál nincs jog) Pound jogfogalma: (3 dolgot ért jog alatt) 1.) jog = jogrendszer 2.) döntés - előkészítő anyagok (precedensek, speciális szakértői anyagok) 3.) – bírói, közigazgatási eljárás Széles jog-fogalmat használ kontinentális + common law elemekkel. Az ő nézeteit sokan vitték tovább. ? - ne a szükségletekkel foglalkozzunk - a jó bíró az, aki a haladást szolgálja, új precedenst hoz. Továbbfejlesztett elméletek: – a döntés a haladást szolgálja – a jog a jó, vagy a rossz emberhez szól? Mindkettőhöz. (Andi jegyzete alapján a jog a rossz emberekhez szól Pound tudóstársa szerint) Jogi realisták: Az eddigi tudósok mindenfajta misztikus ködbe burkolták a jogot, ők pedig a jogot a maga realitásába nézik misztikum nélkül. Ők

csak a dolgok realitását nézik J. Frank (amerikai prof) Nézete: – a jogbiztonság egy butaság, apakomplexus, (Freud hatása) - az a jó egy országban, ha nincs jogbiztonság: - a jog lemerevíti az életet, nem tud változni (Visegrády: a jogbiztonság ≠ a merevséggel) – az amerikai igazságszolgáltatásról írt könyvében: a bíráskodás olyan, mint egy keleti kádi ítélkezése. A bíró szimpátia – antipátia alapján ítél: a védő, vádlott stb szinpatikus-e – Amikor Frank-et kinevezik szövetségi bíróvá - elfelejti saját, korábbi nézeteit. Újabb könyvében a vizes lepedőt nem a bíróra húzza, hanem az összes többi résztvevőjére az eljárásnak. - A bíró pouvouir-ját, hatalmát akarta Frank növelni. - Frank-kel az a baj, hogy a részigazságokat általánosítja - Visegrády szerint. - Frank – a jognak a bírói döntést tekinti - a kontinentális jogrendszerre egyáltalán nem 81 alkalmazható az elmélete. Skandináv

jogelméleti irányzatok: Jogi realizmus: egyidejű az amerikaival. Uppsalai egyetem 1979–ig tartott (kb 60 év) Axel – nincsenek a világban objektív Hagers értékek, mint tröm “jóság” v. (svéd) “rosszaság” csak filozófu szavak, nyelv s, nem van, amik ezt jogász kifejezik – az emberek azért követik a kötelezettsége ket, mert az ősi jogból származik, ezek bevésődtek – “az én tollam” - nem tulajdonviszonyt fejez ki, hanem pszichológiai kapcsolatokat Lundst edt (svéd) politiku s volt, folytatj a ill. meghal adja Hagerst römöt Olivecr ona Lundi – szerinte a jog és a kötelezettség nem jelent semmit, nincs realitásul, csak megjelölésre szolgálnak. A társadalmi jólét problematikájáról beszél. - Társadalmi jólét = ami mindenkinek hasznára válik. Kizárólag a társadalmi valóságban vizsgálódik: arra koncentrál, hogy mi a hasznos a társadalom tagjainak. – a törvény ereje attól függ, hogy mennyire sikerült az

állampolgár értelmére hatnia 82 Egyete – a jogot nem az állam alkotja, a kettő m annyira összekapcsolódik, hogy profess egyik sem alkothatja a másikat; az zora állam nélkül a jog nem ér semmit és fordítva – nincs különbség a jogi és erkölcsi norma között. Csak az általuk kiváltott elmebeli reakciókban van különbség. A psichikai elemet tovább folytatja: tkp. – a jog egy imperatívum, mindig egy kötelező erő társul hozzá (“kell”, “köteles”) Ross (dán) Brasia (finn) – a jog, kötelesség, tulajdon, stb. nem jelent semmit csak kijelentések – a jogi fogalom attól lesz érvényes, hogy a bíróság előtt kényszeríthető – A társadalmi problémákat is bekapcsolta a jogba. – Elismeri, hogy a politika belejátszik a jogba Aarnio – a jognak egy nyelvi játéktermészete van, ami a jog sajátossága; - van egy tolvajnyelve; minden jogterület nyelvi játékok összessége. – publikum–elmélet: ha van egy tolvajnyelve,

kell egy publikum, aki ezt megérti. Ha van egy probléma, arra választ csak egy értő publikum tudja megadni. Kikből áll: – bíró; – ügyvédek; – véletlenül találkozó emberek (esküdtek) Ezzel lehet nehéz jogi problémákat megoldani. Peczeni – elmélete túlmegy a realitáson, őt az foglalkoztatja, hogy a jogrendszerben k (lengyel legyen koherencia, ne legyenek prof.) ellentmondások, hézagok, erderencia krakkói legyen lengyel – ki kell mondani, hogy egy szárma kodifikált jogrendszerben a törvény zású az elsődleges, a bírói jogalkotás Lundi másodlagos jogforrás (a pecedens Egyete jogban pedig fordítva) 83 m – a félreértések jelentősége csökken, profess ha értelmezzük a törvényt, keressük a zora törvény céljait ⇒ – összekapcsolta a jogot és az erkölcsöt: – a jogkövetés egy erkölcsi kötelesség – a jogfogalomba belevonja a mentális, értelmi, elmebeli aktusokat is. Motívum – ellentmondás harca. 84 31.

Kelsen “tiszta jogtan”-a Kelsen (1881-1973) Prágában született, zsidó családból származik. Tanulmányait Heidelbergben, Berlinben és Bécsben végezte. 1917-től a bécsi egyetem professzora, 1920-29. között az osztrák alkotmánybíróság bírája 1940-ben Hitler hatalomra jutása után, Ausztria bekebelezése (anslussz) után előbb Genfbe, majd Amerikába ment. A kaliforniai Berkeley Egyetemen tanított: az amerikaiak nem értették tanait - átírta angolul “GeneralConcept of Law &State”. 1973-ban meghalt. 1973 után az osztrák kormány létrehozta a Hans Kelsen Alapítványt - elnöke a mindenkori köztársasági elnök. 1.) Kutatások Kelsenről 2.) Két évente Bécsben ún Kelsen-konferenciát rendeznek Művei: Az államjogtan fő problémája A jogi és szociológiai módszer határai Reine Rechtslehre - A tiszta jogtan (1934) - még japánra is lefordították, 25 nyelvre, sok recenziót kapott, azonnal világhírű lett. Szakít az előző

koncepciókkal, teljesen egyedülálló. A jogelméletnek, jogbölcseletnek az a feladata, hogy a jogot minden külső, nemjogi tényezőtől megszabadítsa. - Igazságosság, politika, erkölcs - nem tartoznak bele a jogba: - “lombik-elmélet”. - Nem azt mondja, hogy pl. politika-jog között nincs kapcsolat, hanem azt, hogy a jogbölcseletnek ezt nem feladata vizsgálni. - A jogi norma egy magatartást úgy ír le, hogy hozzákapcsol egy ellentétes magatartást szankciókkal pl. ingatlan adás-vételt írásban kell megkötni - ha nem így történik, érvénytelen - A jog nem lelki kényszer, - ez másodlagos, hanem fizikai szankciókkal dolgozik, életet, szabadságot, tulajdont tud elvennei. 2.) Kelsen - Merkel-féle lépcsőelmélet: Alapnorma Pacta sunt servanda nemzetközi jog szabályai - A hierarchia csúcsán nem az alkotmány van, hanem egy ún. hipotetikus alapnorma - ez indítja el a jogforrási hierarchiát. I. lépcső: Alapnorma II. lépcső: pacta sunt

servanda III. lépcső: nemzetközi jog szabályai IV. lépcső: alkotmányok V. lépcső: törvények, rendeletek VI. lépcső: bírói ítéletek (ezt is jogforrásnak tartja) 85 VII. lépcső: jogügyletek (a szerződést is jogforrásnak tartja) - Minden jogforrás a felette állóból meríti az érvényességét. Kelsen MONISTA állásponton volt, mert a nemzeti és nemzetközi jogot összekapcsolta - a nemzeti jog akkor érvényes, ha megfelel a nemzetközi jog szabályainak. - Nincs nagy különbség a jogalkotás - jogalkalmazás között: a törvény = jogalkotás + jogalkalmazás is, mert alkalmazza az Alkotmány szabályait. a bíró: alkalmazza a korábbi precedenseket, de mint Felső Bíróság, alkothat új precedenst is. - Azonosította az államot a joggal: mi az állam = jogszabály által szabályozott szervezet: - ha nincs jogszabály, akkor nincs állam = tehát az állam azonos a joggal. ( a pápuáknak nincs államuk, mert nincs joguk, csak

normarendszerük.) - Kelsen találta fel az Alkotmánybíróságot: 1921-ben volt Ausztriában a világ első alkotmánybírósága Államelmélete: JELLINEK kritikájából indul ki, a szemére veti, hogy nem elég következetes, és integrálni akarta a szociológiai és jogászi módszert. A “van és kell” két eltérő gondolkodási forma, éppúgy mint a “jövő idő vagy múlt idő”. Abból, hogy valami van, csak az következik, hogy valami volt és valami lesz, “de az nem”, hogy valami másnak kell lennie. Az állam és jogrend azonosítása: Szerinte az állam egységét a szociológia nem tudja igazolni, ezt csak a jog biztosítja, Az állam egy beszámítási pont, azaz a jog írja elő, hogy melyek azok az emberi magatartások melyek az államhoz rendelhetők, rendelendők. Megmagyarázza és felszámolja a hagyományos jogelmélet dualizmusait: Jogelmélet és jogalkalmazás. Minden lépcső egyben mindkettő (kivéve: a legalsó és a legfelső aktust.) Alanyi

és tárgyi jog. A jogalkalmazásnak tekint mindent Közjog és magánjog. Következik az állam és jog azonosításából Nemzetközi és belső jog. A lépcsőelméletből következik Kelsen elmélet jelentősége: Rámutat az állam nem a tapasztalati valóságban létezik, fogalma tehát az emberek egymás közti viszonyainak gondolati értelmezése során születik. Az állam mint olyan nem látható és nem tapintható, létezésére pusztán következtethetünk. A jog és így az állam akkor létezik ha érvényes, s ha érvényes akkor létezik. Kelsennél olyan normatív rend van, melynek hatalma alatt emberek állnak, s e hatalom a jogi rend érvényessége. A normatív rend érvényessége bizonyos szélső határok között független attól, hogy rendszeresen követik-e, vagyis, hogy a normarendszer hatékony-e. Az állam nem más mint normatív rend! A liberális gondolkodók közé tartozott. A kontinensen meghonosodott alkotmányi modellek kialakulásában nagy

szerepet játszott. 86 32. Ontológiai jogelmélet Ontológiai jogelméleti iskola: Az egyik olyan irányzat, amelyik a természetjogból nőtt ki Ontológia: a jog lételmélete = a jog lételméleti kérdéseivel foglalkozik. A természetjog egy másik felfogása az “ontológia” nevet adja magának s úgy lép fel mint a jog “léttudománya”, azt állítva, hogy a jogról teljes ismeretet szerezhetünk a lét metafizikáján keresztül. E felfogás szerint a Lét(Sein) és a Legyen(Sollen) birodalmát nem választja szét áthidalhatatlan örvény, amint azt Hume állítja. Éppen ellenkezőleg: a Lét megismeréséből adódik a Legyen összes fogalma, - “a rend megismeréséből” következik a törvény, s a kötelezettség fogalma. E felfogás Platónig nyúlik vissza, a legfrappánsabb és legismertebb természetjogi példája a tomista filozófiájában található: “A természeti törvény nem más, mint az értelemmel felruházott teremtvény részvétele az

örök törvényben.” Ez az Aquinói Szt Tamástól származó mondat minden kommentárnál jobban summázza a természetjog ontológiai fogalmát. Itt: a “dolog természete” a kulcsszó (már a szofisták, a görög bölcselők is használták) majd a 19. szd-ban Ihering hozta megint divatba - Mi van akkor, ha joghézag van? Hogyan döntünk? Ihering azt mondja, hogy a “dolog természetéhez” kell fordulni, és megvan a megoldás. Világhírű képviselője: Maihofer német prof. a legkiválóbb képviselője az ontológiai jogelméletnek Álláspontja: az élet nem más, mint szituációk, élethelyzetek egymásutánisága. Az emberek különböző viszonyokba kerülnek egymással. Pl eladó–vevő, orvos–páciens Azt mondja Maihofer, hogy ha ezeket a szituációkat jogilag szabályozzák, akkor tulajdonképpen nem a jogszabályok előírásait követjük mi, hanem azt, amit jogszabályok nélkül amúgy is tennénk. - De mi van, ha a jogszabályokban rosszul

rögzítették a jogviszonyt? - Ha a jogszabály eltér az életviszonyoktól, akkor a Maihofer szerint az nem köti a személyeket, azt nem kell követni, mert nem egyezik a jog az élettel. = Radikális álláspont Más álláspontok mérsékeltebbek: akkor is követni kell, csak kritizálni, csökkenteni a legitimitását. A bírót kell ismét helyzetbe hozni, hogy döntse el, hogy egyezik az élettel vagy sem a jogszabály. Német BGB 1900-ban lépett hatályba: - “Trau und Glauben” elve - 2001-ben nyilván nem lehet ugyanazokat az erkölcsöket alkalmazni 87 33. Fenomenológiai jogelmélet Fenomenológiai módszer: a közvetlenül észlelhető sajátosságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró jellegű kutatás, amely azonban tartózkodik a mélyebb okok, - a jelenségek mögött lévő törvényszerűségek feltárásától. Vezéralakja: Husserl – német prof. a megismerés nem a valóságos, anyagi világra, hanem a tudatra irányul, ezért minden a

világra vonatkozó, s a közvetlen tapasztalatot túllépő ítélettől tartózkodni kell. Minden megállapításnak a tudati jelenségek intuitíve szemlélhető önadottságain kell alapulnia. Kiindulópont: 1.) - A világból csak a lényeges dolgok számítanak, a lényeghez úgy jutunk el, hogy a konkrét létező mellékes módozatait, sőt a létezés kérdéseit is “zárójelbe tesszük, a lényegteleneket el lehet hanyagolni. - A jogi fogalmak, kategóriák, intézmények (szerződés, tulajdon, szabadság, stb.) már azelőtt léteztek, hogy azokat az ember megértette volna, illetve a hatályos jog megfogalmazta volna őket. A jogi törvényeket nem feltalálják (minta gőzgépet), hanem felfedezik, mint a matematika törvényeit. 2.) A jog ≠ törvényhozóval Amikor a jogalkotó megalkotja, a jog belép az életbe. A jog hatálybalépésétől elszakad a parlamenttől, belép a történeti időbe. A bíróságok alkalmazzák, igazítják a változásokhoz Jog =

törvény + bírói továbbfejlesztés. 3.) Egzisztenciális jogelmélet: (létezéssel foglalkozik) Sartre, Simon de Beauvoir Az ember, létezés problémái és a társadalom problémáival foglalkoznak. - A jog egy idegen, oda nem illő jelenség az emberi kéttől, mert parancsokat ad, ez az alapállásuk. De ha ezt az idegen jogot élő joggá lehet transzformálni, akkor jó. Hogyan? ⇓ Az életben akkor lehet fennmaradni, ha különböző szituációkat élünk meg. - A jog világában is átélésre van szükség, ami úgy valósul meg, - csak az tudja, hogy mi a jog, hogy valaki egyszer életében jogtalanságot szenvedett el. Az egzisztencialista filozófusok szerint az a megoldás: Létre kell hozni egy bíróságot, melynek tagjai: szélsőségesek szerint: – jogász nem lehet benne, hanem – pszichológus, pszichiáter, tanár, stb. akik: – átélik a szituációt pl. gyermekelhelyezési ügy: meghallgatják a gyermeket, szülőket, majd visszavonulnak, átélik a

problémát és – a hatályos jogtól függetlenül hozzák meg a döntésüket. Ez lesz az élő jog, ami biztosan jó, mert egy konkrét szituáció átéléséből fakad negatív vonásai: – jogállamban jogász nélkül nem lehet jó döntéseket hozni – a jogot úgy tünteti fel, mintha csak konfliktus megoldó funkciói lennének pedig pl. társasági tv. stb pozitívum: – vitatható módon, de a jog humánus oldalát igyekszik kidomborítani 88 - felhívja a figyelmet arra, hogy a jog az emberi magatartásokat szabályozza Visegrády szerint a bíró mellé szakember ülnököket kellene beállítani a jogállamban a bíró a garancia, nem lehet liberális 89 34. Pikler Gyula jogbölcselete Pikler Gyula (18964-1937) kérdéses pályát futott be, jogtudósként kezdte és pszichofizikusként fejezte be. Jogi pozitivista. A jogbölcselet a törvényhozás tudománya. Kiiktatja a természetjogi elemeket. ? Mi a jog értékmérője, mi teszi helyessé vagy

helytelenné? - Az emberek jogérzete. - A jog azért jött létre az emberi társadalomban, mert az emberek belátták a célszerűségét, szükségességét. A legmagasabb szinten a politikusok, tudósok, stb. vannak akik belátását követik az alacsonyabb néprétegek is. - A jog nagyobb része úgy jön létre, hogy a “belátók” alkotják, és nem olyanok, akiket szankciókkal kell fenyegetni. - Azokat jogosan kell szankcionálni, akik nem látták be a jog szükségességét. Belátás: - pszichológiai fogalom. - Komolyan megbírálták - felhagyott a jogbölcselettel - orvostudományig jutott. 1.) Első hosszabb lélegzetű tanulmánya = Ricardó Jelentősége a közgazdaságtörténetben: A kor közgazdasági iskoláival szemben fejtette ki álláspontját, mely szerint A.) LÉTEZNEK ABSZOLÚT ÉRVÉNYŰ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK viszont egyetértett a történeti iskolával, mely szerint B.) NEM TÉTELEZHETŐEK ABSZOLÚT ÉRVÉNYŰ ERKÖLCSI ÉS

JOGI NORMÁK 2.) Első jogelméleti műve = “Bevezető a jogbölcseletbe” Ebben elemzi: a.) jogtörténetet b.) összehasonlító jogtudományt jogászatot (leírójog) természetjogot észjogot jogbölcseletet Tagadja: - azt, hogy a jogi kérdésekben egy egyedül igaz, jogos döntés megalapozható lenne. - azoknak a törvényeknek a létét, amelyek azt akarják leírni, aminek lennie kell. - Kant és Rousseau észjogi felfogását, mert szerinte az emberi értelemből az emberi együttélés normái nem vezethetők le. Felfogása: A társadalomban a természethez hasonlóan abszolút törvényszerűségek uralkodnak. 3.) Jogbölcseletre úgy tekintett, mint a jog természettudományára, amely elfogadhat egy normatív alapelvet és erre építhet egy jogrendszert. - Ilyen értelem használja a jogbölcseletre = a “törvényhozás tudománya” jelzőt. - Másutt kifejti, hogy a jogbölcselet a “jog szociológiája”, csak azt igyekszik leírni, ami “VAN”. Az emberi

cselekedetek legfőbb mozgatójának a BELÁTÁST tartotta: Belátás = célszerűségre irányul Célszerűség alatt = biológiai célszerűséget, az élet fenntartását, a szükségletek kielégítését értette. A célszerűség a jövőben a nemzetállamok határait le fogja bontani és nagyobb egységeket fog 90 létrehozni - “az összes emberek egységes állama okvetlenül be fog következni” A jog fő mozgatórugójának is a célszerűségi belátást tartotta, de elismert más mozgatóerőket is. Jog fogalma: A jog oly kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek oly viseletet tanúsítsanak, amelyek más emberek érdekeinek megfelel. A jog kényszerrel biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalata. Büntetőjog bölcselete c. könyve: “Nem azért büntetünk, mert Bűn van, hanem, hogy ne bűnöztessék” A megtorló ösztönre alapított büntetést elveti. Úgy véli: az emberek

célszerűségből büntetnek, s így a célszerűség érzéséből magyarázzák a büntetés igazságosságát. 91 35. Somló Bódog jogbölcselete Somló Bódog (1871-1920) Pikler Gyula tanítványa - az egész világon ismert magyar jogbölcselő eredeti neve Somló Félix - magyarosította - a Bódog nevet ő honosította meg. Kolozsváron kezdte, később Budapesten tanított. 2 szakasza életpályájának: - pozitivista szakasz: azt vallotta, hogy az állam beavatkozása az ember életébe teljesen jogos és szükségszerű II. szakasz: feszegetni kezdte, hogy mi a helyes jog, mi tesz egy jogrendszert helyessé Az a helyes jog, ami erkölcsös. Jogi alaptan: 1917-ben jelent meg Lipcsében - még mindig nincs magyarra lefordítva. ld. jegyzet! - Van egy ún. jogi hatalom, ami ≠ állammal (- Visegrády Austin szuverénjéhez hasonlítja) ≠ joggal - kiemelte tehát a jog önállóságát. - A jogi hatalom mindenkit kötelez, államot, uralkodót, stb. 1920-ban

felakasztotta magát az édesanyja sírjánál a házsongárdi temetőben. - két parlamentarizmusról írott cikkel kezdi tudományos pályáját. Parlamentarizmus fejlődése (1896) c. szakdolgozata az angol parlamentarizmus történetét ismerteti, Concha Győző elméletének felhasználásával, - mely szerint a történelmi fejlődés értelme az, hogy 1.) az állami akaratképzés egyes mozzanatai fokozatosan szétválnak egymástól, 2.) és ez eredményezi az államhatalmi ágak szétválását = amely alapvetően a társadalmi erők és érdekek ütközésének terméke. “A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei” c. írásában - a nemzetközi jog fejlődésére alkalmazza Pikler belátásos elméletét. Jogbölcselet (1901) c. füzete - történelmi materializmussal, - nemzetközi joggal, - alapjogokkal, - jogfejlődéssel, - büntetőjog jogbölcseletével foglalkozik! 1.) A jogbölcseletnek nincs önálló létjogosultsága: - A jogbölcselet társadalmi

vonatkozásai - a szociológiához; más részei - az etikához tartoznak. = A jogbölcseletnek szociológiai jellege azt jelenti, hogy a jogbölcseletnek a lélektan alapvető tanaiból kell kiindulni - ha reális alapon akar nyugodni. 2.) Történelmi materializmus kritikája: - hibájának tekinti, hogy az nem ismeri fel, hogy a jog sem áll elő közvetlenül a gazdaságból. 3.) Alapjogok: Az észjog szerint vannak bizonyos elidegeníthetetlen alapjogaink, mivel eszes akarattal bíró lényekként jogunk van önmagunkat a külvilágban érvényesíteni. Az eszményi jövőben a legjobb társadalomban lehetséges egy ideális kódex, amely az élethez és a testi épséghez való jogot, a szabad mozgáshoz való jogot és a tulajdonhoz való jogot tartalmazza. 4.) Büntetőjog: Bölcseletének a szociológiai módszereket alkalmazó kriminológiát tartja, amely kutatja a btt-k elleni harc helyes eszközeit is. Büntetést nem tartja egyedüli 92 eszköznek, hanem a

társadalmi okokat is fel kell kutatni. Az 1906-ban megjelentetett jogbölcseleti előadások írásos változatában a jogbölcseletet az általános filozófia területére sorolja be és a jogbölcseleten belül leíró és normatív jogbölcseletet különböztet meg. Leíró jogbölcselet: a jog keletkezésével, törvényszerűségeivel foglalkozik. Normatív jogbölcselet: a helyes jog kutatásával, legfőbb elveivel. A tételes jogtudomány = iurisprudencia - a tételes jogi ismereteket rendezi újra A jogbölcselet = más ismereteinknek a jogiakkal való szintetizálása - A jog modern bölcselete és a jog szociológiája - Somlónál - egy és ugyanaz, mert a szociológia az a tudomány, amelynek a segítségével a jog és más társadalmi jelenségek kapcsolata megragadható. A helyes jog problematikájának felvetése (1910): - Somló kétféle irányzatot bírál: 1.) Naturalisztikus felfogást: - amely a jog helyességét a társadalmi élet törvényszerűségeivel

akarja kimutatni, de amelyeket előbb fel kellene ismernünk, majd ezek segítségével beavatkoznunk. - Külön foglalkozik a Liszt-féle irányzattal, amely szerint a “jövendő” és a “helyes” azonos fogalmak, és minden ami a fejlődést elősegíti helyes, ami hátráltatja helytelen. 2.) A stammleri elmélet: A jog helyességének mértéke a minden alárendeltet figyelembe vevő szabályozás, amely a “szociális ideált” testesíti meg. - Somló szerint: az abszolút cél szabadnak lenni és a szabadságot biztosító szabályokat tekinti helyesnek. Álláspontját az erkölcsi értékekre alapítja, hiszen a cselekedeteknek a helyességére vonatkozó értékek - erkölcsi értékek a legfontosabbak. A helyes jog mértéke az erkölcs. Juristische Grundlehre (Jogi Alaptan) - nagy jogelméleti szintézise: a jogalkotó hatalom kérdése Somló Austin rendszerét fogadja el: az austini elmélet igen erőteljesen hangsúlyozza a hatalmi elemet a jogban. - Mindketten a

jogalkotó hatalom PARANCSAKÉNT definiálják a jogot Különbségek: Somló nemcsak a jogalkotó parancsait, hanem az ígéreteit is a jog részének tekinti: az államjog legtöbb szabálya ilyen formában manifesztálódik. - Austin a szankciót is a jog szükségszerű részének tételezi, Somló szerint ez nem fogalmi elem, Somló ezt a tényleges érvényt szerzés képességével helyettesíti. - A Grundlehre legfőbb programja a jog fogalmát és annak előfeltételeit leírni. A jogfogalma I. Genus proximum: A jog genus proximuma: a szabály. A szabálynak kétféle jelentése: - egy ontologikus: szabály lehet az, ami rendszerint történik - egy normativ: szabály az, ami KELL HOGY TÖRTÉNJÉK. - Somló sem az elvártságot, sem az általánosságot nem tekinti a jog szempontjából relevánsnak. - Somló az akaratnak tulajdonít nagyobb jelentőséget, annak a ténynek, hogy a jog empírikus szabály: ez a jellegzetessége határolja el az erkölcstől, amely abszolút

érvényesség igényével lép fel, és feltétlen helyességet tükröz. 93 - A jog hatásos akarati szabály, abban különbözik az erkölcstől, hogy a kibocsátója a “legfőbb” azaz a jogalkotó hatalom. A jog fogalma II. Differetia specifica: 94 36. Moór Gyula jogbölcselete Moór Gyula (1888-1950) Eperjesi jogakadémia tanára, majd a kolozsvári, később a szegedi és végül a budapesti egyetem jogi karának professzora, Somló Bódog tanítványa. Neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás képviselője. ’42-ben akadémiai tag A Függetlenség Pártjának volt a képviselője - 1948-ban nyugdíjazták, kizárták az Akadémiáról, 1950-ben meghalt. Német orientációjú professzor volt. Önálló álláspontot képviselt. - Mi a jog lényege: a hatalmi és a kényszer elemet hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a jogszabályoknak figyelemmel kell kísérnie az élet változásait (szociológiai nézet) - A helyesség kérdésével is foglalkozik: ő is az

erkölcsben jelöli meg a jog értékmérőjét, de hozzátett két jelzőt: nyugati keresztény erkölcs. Fejtegetései: A jog fogalmának meghatározása nem tételes jogi kérdés. A tételes jogtudomány sem tudná pusztán a jogszabályok ismerete alapján meghatározni. Moór a jogfilozófiát sajátos szakfilozófiának tekinti, mely minden jogtudomány sajátos, végső előfeltevéseit vizsgálja. Jogtudománynak 3 nagy csoportját különbözteti meg: tételes jogtudományok okozatos jogtudományok (jogtörténet - jogszociológia) értékelő jogtudományok (jogpolitika) Tételes jogtudományok: jogrendszer tartalmát szisztematikusan fejtik ki. Okozatos jogtudományok: a jog kialakulását, fejlődését, okait, társadalmi összefüggéseit vizsgálják. Értékelő jogtudományok: a jogtartalom helyességét, célszerűségét vizsgálják és értékelik. Tipológiai rendszerében 6 csoportra osztja a jogfilozófiai irányzatokat: 1. a jog fogalmát kereső jogi

alaptani jogfilozófiát 2. kauzális összefüggéseket kereső v szociológiai jogfilozófiát 3. helyes jogot kutató v értékelő jogfilozófiát 4. tételes jogtudomány módszerét vizsgáló metodológiai jogfilozófiát 5. tételes jogi fogalmakat továbbképző jogászati v általános jogtani jogfilozófiát 6. összefoglaló jogfilozófiát A jogi norma alkotó elemeit analizálva 5 elemet különböztet meg: Minden jogszabály magába foglalja 1.) valamilyen empirikus emberi cselekvés képzetét, ezek teszik ki a jogszabályok tartalmát 2.) Ehhez a képzethez kapcsolódik a következmények gondolata, mely mint a megvalósítandó magatartás fogalmazódik meg. Ez a mozzanat az elképzelt cselekvésnek a jogalkotó részéről való értékelése › a jog normatív jellege! 3.) Jogszabály megsértőjét olyan empirikus hátránynak az elszenvedésével fenyegeti meg, amelynek sajátossága a fizikai kényszer alkalmazásában rejlik. 4.) Jogszabályon keresztül álló

hatalom létének gondolata (szociális hatalomnak hívja) 5.)Tényleges érvényesülést: - nem abszolút - nem kivétel nélküli 95 - hanem rendszerinti engedelmesség kíséri. Jog fogalma: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyek engedetlenség esetére fizikai kényszer alkalmazásával fenyegetik meg azt, akihez szólnak és amelynek tényleges érvényesülése biztosítva van az által is, hogy a legerősebb társadalmi hatalommal olyan kapcsolatban állnak, hogy az fenyegetésüket szükség esetén valóra váltja. A jog okozatos összefüggései: Olyan gondolkodási formának tekinti, aminek segítségével a tapasztalati világ jelenségeit egymással kapcsolatba lehet hozni. Okozatosság = a.) jelenti a társadalmi életet természet világát Mivel a jog is a társadalmi élet jelenségei közé tartozik, társadalmi szükségszerűség hozta létre. A jog közvetlen okát = hatalomelméleti koncepciójából a fizikailag legerősebb társadalmi

hatalomban jelöli meg › ez a jog belső forrása. A jog közvetett okai: a.) természeti * földrajzi nemzeti természetes kiválasztás gazdasági = a gazdaság nem az egyedüli determináló tényező eszmei = az erkölcs hatása a jogra = erkölcsi színezetű érzelmi tényező. A helyes jog problémája: - szükséges egy értékmérő kiválasztása, amely a dolgok értékének megítélésére szolgál. Mérésére az erkölcsi értékelés felel meg, tehát az etika területére tartozik. 96 37. Horváth Barna jogbölcselete Horváth Barna (1896-1971) Kolozsváron kezdett ő is, majd Szegeden folytatta - nem tudott Budapestre kerülni. - Moór Gyula utódjának számított, joggal számított arra, hogy Moór helyett a budapesti tanszékre majd kinevezik - nem így lett - USA-ba távozott. - Egy kis College-ban kapott állást + az Amerika Hangjánál volt szerkesztő másodállásban. Angolszász orientációjú volt mindig is. Moór indította el a pályán, -

mégis Moór Horváth B. ellen szavazott folyton Moór hívta a tanszékre, majd folyton bírálta. Horváth B. szinoptikus elméletére Moór azt írta, hogy az nem szinoptikus, hanem “panoptikus”. - Állandóan ment a szurkálás. Tudományos tétele: eljárási jogelmélet Horváth B. szerint a jog nem más, mint a legfejlettebb társadalmi eljárás Szinoptikus jogelmélet: pl. a bíró elé kerül egy ügy - a bíró a tényállást hozzárendeli a törvényi tényálláshoz, a kettőt egymásba vetíti és szinoptikus módszerrel, összevetéssel hozza meg az ítéletét. Horváth B. szerint is kell a jognak egy értékmérő: a társadalmi fejlődés szolgálata Akkor helyes a jog, ha a fejlődést, szabadságot, igazságot szolgálja. • első publikációi civilisztikai tárgyúak • 20-as évek › etikai problémákkal foglalkozó művek • 30-as évek › szociológiai - jogszociológia felé fordult “Ő végezte hazánkban az első közvélemény kutatási

vizsgálatot.” Szinoptikus jogelmélet Elmélet szíve a tény és az érték szétválasztása. Eleve úgy definiálja, hogy lehetővé tegye viszonyuk logikai formulázását. A jogot nem ismerettárgyként fogja fel, hanem normáknak és tényeknek. A jog fogalmának meghatározása előtt: külön tárgyalja a jog tény és értékelemeit. Tény = ide sorolja a jog társadalmi alapjainak, történetiségének, a jog változásainak problémáit. Értékelemei = foglalkozik a változás és helyesség összefüggéseivel, valamint a jog helyessége mértékének kérdésével. A jog társadalmisága: = a társadalom különböző emberek magatartásainak olyan összessége, amelyek egymás feltételeit érintik. Körében bizonyos rend, szabályosság figyelhető meg Társadalmi rend ? intézményekben, eljárási szerkezetekben érvényesül. A jog társadalmi alapjai: gazdaság (életfontosságú szükségletek) hatalom (hatalmi viszonyok egyensúlya) kultúra (műveltség)

eljárás (jog az eljárás felsőfoka) harc (természeti szükségszerűség) Jog fogalma: Nem általában a társadalomhoz, hanem mindig valamilyen konkrét jogközösséghez kapcsolódik. Jogtörténetiség: a jog társadalmi valóságának változásában látja a jog keletkezik, fejlődik, 97 megszűnik. A Növekedés: (hatályos jogszabályok számának emelkedése) - valamennyi rendszer mennyiségi kiterjeszkedése Hatásosság: a rendszer tetszés szerinti célokra való alkalmasságának növekedést nagyobb szabadság. Nagyobb kölcsönösség: fokozottabb együttműködést jelenti. A jog értékminősége: etika területén találja meg! • erkölcsi helyesség mértéke: a szabadság • társadalmi helyesség mértéke: tekintettel kell lenni a kölcsönösségre is. Igazság: ? nemcsak a jog helyességeinek mértéke, hanem legfontosabb értékalapja is. Természetjog és pozitivizmus (1928) Jogbölcseleti tanulmánya! - Kelsen tanításait bírálja!

Álláspontja: - pozitivizmus nem kontradiktatórikus ellentéte a természetjognak • megállapítja, hogy világnézeti alapon nem lehet helytállóan kritizálni sem a természetjogot, sem a pozitivizmust. • Megállapítja, hogy Kelsen elmélete mögött valójában az etikai természetjog húzódik meg • Ha nyilvánvaló, hogy az alapnorma tartalma csak természetjogi lehet, akkor az alapnorma merő fikció, s így a pozitivizmus nem képes tartalommal megtölteni. Elismeri: - a jog felett álló erkölcsi értékmérő létét és jelentőségét • a természetjog létjogosultságát, mint egy bizonyos fokig hasznos, és bizonyos fokig káros előfeltevést. Hasznos = figyelmeztet arra a határra, ahol a tapasztalat, a pozitivizmus, ill. pozitivitás cserben hagy. Káros = amikor az erényből dogmákká merevedik. A természetjog és pozitív jog lényege: • természetjog = a tényleg érvényesülő jog eszméje • tételes jog = igazságos és tartós jog

pozitivitása akar lenni! “Mindkettő kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást.” 98 38. A neoanalitikai jogelmélet (A jogbölcselet modern irányzatai) Hart Raz Dworkin elméletei Hart jogfelfogása: bírálja Austin parancs-elméletét és a precedensjogot is jogforrásnak ismeri el! Hart számára a jogrendszer = társadalmi normák rendszere: - a normák kettős értelemben társadalmiak: a.) a társadalom tagjainak viselkedését szabályozzák; b.) humán társadalmi gyakorlatokból származnak Hart definíciója a jogról: 1.) a jog rendszerint kétféle értelemben általános (nem egyéni) “utasítás” 1.1 amely a magatartás egy általános fajtáját jelöli meg, továbbá 1.2 a személyek egy általános osztályára vonatkozik, amelyektől elvárható, hogy ismerjék és tartsák be a rendelkezést 2.) a jog állandó utasítást ad a magatartásra vonatkozóan, jellemzője az “állandóság” “tartósság” 3.) a jog feltételez egy

szuverén független főhatalmat, aki ezeket a fenyegetéssel alátámasztott utasításokat adja, és ugyancsak feltételez egy általános meggyőződést, hogy engedetlenség esetén nagy valószínűséggel be is váltják a fenyegetéseket. A jog mint elsődleges és másodlagos normák egysége: = különbséget tesz elsődleges normák és másodlagos normák között. • elsődleges normák: kötelességeket keletkeztetnek az egyén számára • másodlagos normák: mindegyike az elsődleges szabályokra vonatkozik. Másodlagos normák 3 fajtája: 1.) jogként elismerés szabálya (amely a kötelezettségeket megállapító elsődleges szabályok minden vitát kizáró megállapítására szolgál.) 2.) változtatási szabály (elsődleges szabályok változtatásának rendjét rögzíti) 3.) ítélkezési (jogszolgáltatási) szabály (megállapítja ki jogosult ítélkezésre, meghatározza az ítélkezés követendő eljárását is) A jogrendszer létének 2 minimális

feltétele: állampolgároknak követniük kell az érvénes normákat hatóságoknak el kell fogadniuk a változtatási és jogszolgáltatási szabályt. Hart sem a primitív sem a nemzetközi jogot nem tekinti jognak a másodlagos szabályok hiánya miatt. Megpróbálja hidat verni az imperatív és szociológiai jogi koncepciók közé Elismeri azt a természetjogi álláspontot, hogy bizonyos viselkedési szabályokat tartalmaznia kell minden társadalmi szervezetnek ahhoz, hogy életképes legyen Védi azt a pozitivista axiómát, hogy a joghoz való hűség kötelessége felölel minden normát. Kiindul abból, hogy a jogot a konkrét esetre alkalmazva értelmezni kell Vallja hogy a bírák nemcsak megtalálják és alkalmazzák a jogot, hanem alkotják is (diszkréció) Jog és morál szféráinak szigorú elválasztása: A moralitást 4 jellemvonása határolja el a jogi és egyéb társadalmi szabályoktól: fontossága 99 radikális megváltoztathatatlansága morális

normasértések önkéntes jellege morális kényszer formája Hart mint pozitivista nem ismeri el a jog erkölcsi eredetét! A jog esetében a morál szférájának egy belső területe fontos különösen › az igazságosság standardjai, amelyek egyenlő esetekben egyenlő mérést “írnak elő mások megítélésében”. › az igazságosság a terhek és a javas egyenlőség szerinti elosztását követeli meg, és ez az elkülönült jogrendszerben is jelentkezik. Hart leginkább az analitikus jogelmélet kritikájára építve alakította ki saját nézeteit. Az analitikus jogelmélet (lásd Austin munkásságát) legfőbb feladatának azt tekintette, hogy jogi fogalmak elemzését megadja: a jogot a legalapvetőbb fogalmakra bontotta le, megpróbált mindent a lehető legnagyobb pontossággal definiálni és az egyes jogi fogalmak közötti viszonyt kibontani. Az analitikus jogelmélet azonban a 20. szd közepére válságba jutott, Hartnak pedig lehetősége nyílott a

jogfilozófia új alapokon történő átdolgozására. Elmélete iskolát teremtett Hart szerint - valamennyi jogelméletnek tartalmaznia kell a j ognak a k ötelezettségekhez, a szabályokhoz és az erkölcshöz való viszonyát; - a jogelmélet nem maradhat megy egy szűk jogászi nézőpontnál; - a jogot átfogó cselekvéselméleti, gyakorlati filozófiai és általános normativitás elméleti szempontokból kell megközelíteni. A szabály értelmezése Hartnál: Hart az analitikus iskola egyik legfőbb fogyatékosságát abban látta, hogy az nem elemezte megfelelőképpen a szabályokat. Hart szerint a szabály - leírja a magatartást; - a cselekvés indoka; - a szabálytól való eltérés pedig a kritika alapja. Ez a harti megközelítés alapvetően normatív jellegű és jelentéstartalma magába foglalja egyrészt egy tudati, másrészt akarati mozzanatot, továbbá – a szabály megértése a szabályban foglalt kritérium alkalmazásának képességét követeli

meg. A kötelezettség fogalma: Hart a szabályok fogalmának megvilágításával új alapokra helyezte a j og és a kötelezettség viszonyát is. Elmélete szerint ahol jog van, ott a kötelezettség is megtalálható. Az az állítás, hogy valakinek valamilyen kötelezettsége van, vagy hogy valakit kötelezettség terhel, valójában egy szabály létét feltételezi. A szabályokról akkor gondoljuk és mondjuk, hogy kötelezettségeket állapítanak meg, amikor betartásuk iránti általános igény határozott, megsértőikre jelentős társadalmi nyomás nehezedik. 100 A kötelezettség egyik lényege a szankció. Előfeltételezi a jogérvényesítési mechanizmus folyamatos és rendszeres működését. A társadalmi nyomás komolysága határozza meg, hogy az emberek úgy gondolnak-e a szabályokra, mint kötelezettségekre. A kötelezettség és a kényszer érzése különböző, de gyakran egymást kiegészítő dolog. Külső nézőpontról akkor beszélünk, ha

valaki úgy tekint a szabályokra, mint külső megfigyelő. Belső nézőpont esetén pedig mint a társadalom tagja szemléli a szabályokat. A kettő nem azonos. Az elsődleges és másodlagos szabályok rendszere és a hármas szabály-együttes: Hart előtt a jogfilozófia úgy gondolta, hogy minden szabálynak ugyanolyan a logikai szerkezete. Hart szerint azonban a k ötelezettséget megállapító és a f elhatalmazó szabályok logikai szerkezete alapvetően különbözik egymástól. Ezeket Hart elsődleges és másodlagos szabályoknak nevezi és úgy véli, hogy ezek összekapcsolásában van (a másodlagos szabály mindig az elsődlegesre vonatkozik) a jogelmélet tudományának a kulcsa. Az elsődleges és másodlagos kategóriákon felül Hart még felállít egy hármas szabályegyüttest is: - elismerési szabályok = azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mely szabályok részei a rendszernek és melyek nem; - a változtatás szabályai = amelyek lehetővé

teszik a meglévő szabályok hatályon kívül helyezését, megváltoztatását és új szabályok bevezetését; - az ítélkezés szabályai = amelyek feljogosítanak egyes személyeket, hogy végérvényesen, kötelező jelleggel megállapítsák, történt-e jogsértés. Az elismerési szabályoknak kiemelt fontossága van a jogrendszer szempontjából, mert - ezek adják a jogrendszer azonosságát; - az elismerés pedig a szabály érvényességét mutatja. Hart nagyon hangsúlyozza, hogy a jog léte nem az állam berendezkedésén alapul, hanem azon, hogy milyen az elismertsége (legitimációja). Ehhez pedig szerinte a társadalmi gyakorlatból kell kiindulni. Szerinte a jog nem egy felsőbbségtől származik, hanem a társadalmi gyakorlatból. Amit a társadalom elfogad, az tény és érték Ennek alapján az elismerési szabály nem egyéb, mint jogi relevancia, annak megállapítása, hogy az adott szabály az adott társadalomban releváns, mert elismerést nyert. Ezért

Hart szerint az elismerési szabályból eredeztethető az is, hogy mi tartozik a jog fogalmába, mi tartozik a joghoz! (Fentiek alapján értelemszerűen elveti az analitikusok által favorizált imperatív jogot, azaz a szuverén parancsra érvényesített és elismertetett szabályokat. Pl totalitárius államok joga, primitív népek kényszer által elismertetett joga, stb. Az ilyen szabályok nem a társadalmi gyakorlatban gyökereznek, ezért nem lehetnek elismertek, relevánsak. Épp ellenkezőleg, a demokratikus jogalkotás az iskolapélda, mely Hart szerint a leginkább képes a szabályok elismertetésére és így az igazságosság elérésére.) 101 A leggyakoribb példa a szokás: kialakul egy gyakorlati szabály, mely elismertté válik, az Hartnál már jogilag is releváns, tehát érvényes szabály. Az elismerési szabályokat nagyon gyakran nem fogalmazzák meg, hanem csak a gyakorlatban nyilvánulnak meg. Ez a belső nézőpont jellemvonása, az emberek

elfogadják azokat tevékenységüket vezérlő szabályokként. (A külső állítás ezzel szemben mondhatja, hogy nem fogadom el az elismerési szabályt, de állítom, hogy mások elfogadják.) Az érvényes szabály megfelel az elismerési szabály állította követelményeknek. Egy szabály nem tekinthető a jogrendszer részének, ha már régóta nem tartják be. Egy szabály érvényességének megállapítása, bírósági érvényesítésének vagy más hivatalos intézkedés megtételének az előrejelzése. Az érvényességi szabály kritériumokat ad a rendszer többi szabálya érvényességének megítélésére. A legfőbb kritérium szerint válik egy szabály a jogrendszer részévé, szemben egy más kritérium által alkotott, s ezáltal érvénytelen szabállyal szemben. Az embereknek általában el kell fogadniuk és kötelezőnek kell tekinteniük a végső elismerési szabályt, amely meghatározza a törvények érvényességének kritériumait. Az

engedelmesség azonban nem foglalja magában az egyetértést. A hivatalos személyek egységesen fogadják el a rendszer érvényességi szabályait. Ha a szabály elismert/elfogadott + az emberek azt magukra nézve kötelezőnek tartják, akkor máris megvan a jogrendszer meglétének 2 alapvető feltétele – legalábbis Hart szerint. Ha az emberek nem engedelmeskednek, annak elemzését Hart a jogrendszer “patológiájának” nevezi. Az okai zavaró tényezők lehetnek (pl forradalom, anarchia, stb) Gyakran tengődik átmeneti állapotban. A bíróságok még működnek, de már nem tudnak érvényt szerezni Ha a régi rendszer visszaáll, felvetődik az a kérdés, hogy mi volt és mi nem volt jog? A jog és erkölcs viszonya Hartnál: Hart megállapította, hogy a jog fogalma körüli tanácstalanság arra is visszavezethető, hogy a jogelméletet mindig is megosztotta a jog és erkölcs kapcsolatának mibenléte. Hart nagy vitákat folytatott ezért arról is, hogy

érvényességi kritériuma-e egy szabálynak az erkölcsnek való megfelelés? A természetjogias felfogások szerint igen, a pozitivisták szerint nem. Hart a kettő között áll, mérsékelten pozitivistának tekinthető, amennyiben szerinte a jognak az erkölcs érvényességi kelléke lehet ugyan, de ez nem szükségszerű (“ha egy társadalom fenn kíván maradni, akkor szükségszerű az átfedés, a kapcsolat a társadalom jogi és erkölcsi normái között”). Josepfh Raz Jog és állam kapcsolata: Felfogása alapja: Az állam a társadalom politikai szervezete, olyan politikai rendszer, amely egy még átfogóbb társadalmi rendszer alrendszere. - Ezek a társadalmi és politikai rendszerek normák által szabályozottak = normatív rendszerek A jogrendszer a politikai rendszert (államot) alkotó normáknak csak egy részét képezi a nagyszámú nem-jogi normák mellett. 102 A jogrendszernek a kontinuitása (folytonossága) a politikai rendszer (=állam)

kontinuitásához kapcsolódik, a jogi és nem-jogi normák interakciójától függ. A jogi rendszer különböztetése egyéb nem-jogi rendszerektől: Raz abból indul ki: - a jog egyik alapvető sajátossága az, hogy intézményesült normatív rendszer: amely feltételez - normaalkalmazó intézményeket (bíróság, rendőrség) - normaalkotó intézményeket (parlament), - valamint - normakikényszerítő intézményeket (pl. börtön) ezek az elsődleges intézmények, amelyek kulcs-szerepet töltenek be a jogrendszerekben hatáskörük, hogy az emberek joghelyzetét autoritatíve meghatározzák. Valamennyi jogrendszer nélkülözhetetlen sajátosságai: 1.) Elsődleges intézményeket létrehozó normákat tartalmaznak 2.) Csak olyan jogszabály lehet alkotóelemük, amelyet az elsődleges intézményeknek kötelességük alkalmazni 3.) Megvannak a korlátaik Elhatárolásuk egyéb intézményesült rendszertől: A jogrendszerek: - átfogóak (igényt tartanak arra, hogy

autoritatíve szabályozzanak bármely magatartástípust) - szupremációval rendelkeznek (egy meghatározott közösség felett) - nyílt rendszerek (idegen normákat adaptálhatnak és kötelező erővel ruházzák fel) Raz szerint: az a szabály, amely jogilag nem érvényes, nem minősül jogszabálynak. Érvényes jog = jog érvényes szabály = szabály Érvénytelen jog = nem jog érvénytelen szabály = nem szabály Jogilag akkor érvényes egy jogszabály, ha joghatásokat vált ki. Egy jogszabály akkor érvényes = ha egy adott országban hatályban levő jogrendszerhez tartozik ill. abban kikényszeríthető: - szisztematikusan érvényes! Egy jog, ill. kötelezettség akkor válik alanyi joggá, ill kötelezettséggé, ha azt érvényes jogszabály írja elő Jog funkciói Raz szerint: KÖZVETLEN funkciók jogkövetés és jogalkalmazás során teljesülnek KÖZVETETT funkciók attitűdökben, érzésekben, véleményekbe 103 elsődlegesek: - külsődlegesek és az

egész lakosságot érintik a.) nemkívánatos magatartás megelőzése, kívánatos magatartás biztosítása b.) lehetőségek biztosítása egyének közti magánmegálla podásokra c.) szolgáltatások, javak újraelosztásána k biztosítása d.) rendezetlen viták megoldása másodlag osak: magával a jogrendsz er működésé vel függnek össze, annak rugalmass ágát és zavartalan működésé t segítik elő. Fajai: 1. Jogalkotá si és 2. jogalkalm azási funkciók képezik. n és viselkedési módokban nyilvánulnak meg. A jog társadalmi hatékonyságát (teljesítményét) számos nem-jogi tényező befolyásolja, mint pl. a jog iránti általános attitűd, valamint interakciója társadalmi normákkal és intézményekkel. Raz meglepő álláspontot vall: - nem kötelező a jog követése még egy jó társadalom igazságos jogrendszere esetén sem! Erkölcsi jogunk van morális v. politikai okokból megszegni a jog előírásait: Az engedetlenség három

kategóriája: 1. forradalmi engedetlenség = politikailag motivált jogsértés kormány v alkotmányos változások elérése 2. polgári engedetlenség = politikailag motivált jogsértés jogi v politikai változások elérése 3. lelkiismereti okokból való protestálás = morális okból való jogsértés (pacifisták, eutanázia) Dworkin (Hartot kritizálja) 1977 “Általános támadást akarok indítani a pozitivizmus ellen, és a Hart féle verziót tekintem célpontnak.” I. Ellenzi a bírói jogalkotást: főbb érvei (3) 1.) - Egy közösséget - a többség által megválasztott és neki felelős férfiaknak és nőknek kell kormányozniuk: - a bírákat nem választják - nem tartoznak felelősséggel, mint a törvényhozók a választóknak 104 2.) Ha a bíró új jogot alkot › azt visszaható hatállyal alkalmazza az előtte fekvő esetre, akkor a vesztes fél nem azért lesz megbüntetve, mert kötelességét megszegte, hanem mert az esemény után egy új

kötelesség kreáltatott. 3.) Az amerikai joggyakorlatból kiindulva indokolja a bírói jogalkotás-ellenességét: - Az amerikai tételes jogszabályok mellett - a jog fölöttes rétegeként ott vannak a jogelvek és alapjogok, amelyek szabályok hiányában is irányt mutatnak a bíráknak döntéseikhez, sőt ha a szabályokból olyan ítélet következne, amely szemben állna a jogelvekkel és alapjogokkal, akkor ezeket kell figyelembe venni. II. Másik kulcsfogalma: “Policy” › másik standard › olyan elérhető célt jelöl ki, amely általában a közösség valamely gazdasági - politikai - társadalmi sajátosságát tökéletesíti. III. Nemcsak a pozitivizmust, hanem a jogi realizmus, a kritikai jogelmélet CLS és a jog gazdasági elemzése c. irányzatokat is támadja Felfogása szerint ezek az elméletek preskriptív (előíró) jellegűek, amennyiben előírják, hogy a bírónak hogyan kell döntenie. Dworkin koncepciója destriktív és jobb a társadalom

számára - minthogy az igazságszolgáltatást a törvény és az alanyi jogok híve szerepében láttatja. Pragmatisták nézetei szerint alanyi jogok nélkül törvényekkel rendelkeznénk. Alapjogokról vallott nézete: - azokat komolyan kell venni, ütközés esetén a törvényeknek és precedenseknek háttérbe kell szorulniuk. • lándzsát tör az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez való alapvető jog mellett, taglalja, hogy lenne általános a szabadsághoz való jog. • Elismeri az ún. erkölcsi jog létezést az állammal szembeni = ha az állam nem bizonyos okból jogellenesen jár el: (nem teljesíti valamely kötelességét) Teóriájának következő komponense: “Egy helyes válasz” - tézis • bírák visszatekintenek precedensekre, törvényekre, avégből, hogy igazolják döntéseiket (elveket és szabályokat keresi a visszatekintés során) • törvényhozó a törvényhozás során előretekint (policyt keresi) Nézete szerint: Az erkölcsi jogok

abból az elvont erkölcsi szerkezetből származnak, amely a közösség struktúráiban, különösen alkotmányos alapzatában intézményesült. Tehát elutasítja, hogy a jogi és erkölcsi jogok logikailag különböznek. Minden jogrendszer 3 elemből épül fel: szabályból elvekből rendszer egészét igazoló politikai moralitásból ha nincs szabály = ha van, de ütköznek = A bírónak az elvekhez kell fordulnia! Ha az elvek nem világosak = a bírának az intézményes moralitáshoz kell folyamodnia! 105 39. A jogi moralizmus (Fuller + Beyleveld és Brownsword) Fuller: A jog az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő Minden jogi normának van egy célja: › Amely a jogrend valamely értékének megvalósítására irányul. Elutasítja a természetjogi gondolatot, hogy létezik egy kötelező magasabbrendű jog. Amely az emberi jogalkotás mércéje. Szerinte: A jog és az erkölcs között szükségszerű kapcsolat áll fenn!

Jogrendszer: nem más, mint egy az emberi viselkedést szabályok irányítása alá rendelő céltudatos gépezet. Teóriája középpontjába a jogalkotó erkölcsi hitelét állítja! A jognak: 1.) Általánosnak kell lennie, amely a partikuláris törekvéseket vezérli; 2.) Szabályait ismertetni kell a közösséggel; 3.) Szabályainak jövőre irányuló kell lennie, és nem visszahatónak; 4.) Világosnak kell lenniük, és könnyen felfoghatóknak; 5.) Nem lehetnek inkonzisztensek; 6.) Nem kívánhatnak lehetetlent; 7.) Ésszerűség határain belül szilárdnak kell lenniük; 8.) Megfelelésnek kell lenni a kihirdetett szabályok és a tényleges alkalmazásuk között “Ezek a törvényesség elveinek tekintendők” › Fuller szerint a jog belső erkölcsiségét képezik. Jogi moralitás: bármelyik feltétel meghiúsítása › azt eredményezi, hogy valami olyan jön létre, amit nem lehet jogrendszernek nevezni. - ha a jogrendszer teljesen figyelmen kívül hagyja, v.

nem érvényesíti › csak kormányzatról de nem jogállamról beszélhetünk. Moralitás és hatékonyság összefüggései: - egyes rendszerek számára olykor hatékonynak tűnhet a törvényesség elveinek megsértése. Érvel a törvényesség elve és az erkölcsi értékek kapcsolata mellett! Legtöbb jogrendszer egy hallgatólagos kölcsönösségen nyugszik a jogalkotó és az állampolgár között. Beyleveld és Brownsword Elutasítják a jogi pozitivizmus centrális tézisét, miszerint a jog és erkölcs két különálló jelenség › melyeket így is kell kezelni! • jogszabályok számukra morálisan legitim előírások, és egyenesen keletkeztetnek jogierkölcsi kötelességeket. 4 lehetséges esetet sorolnak fel: egy belső mellékkötelezettség valamely ideiglenes jogi előírás követése belső kötelezettség valamely szubjektív jogi szabály követésére, melyet egy hivatalnak érvényesnek hisz mindaddig míg fennállása formálisan meg van határozva

külső mellékkötelezettség a követésre, nehogy az engedetlenség megsértse a társadalmi struktúrát külső szinetikus mellékkötelezettség a követésre, ahol a teljesítés jobban elősegíti a jogi és erkölcsi rendet, mint az engedetlenség. 106 40. A jog gazdasági elemzései Irányzatként (1960) az USA-ban, majd Európában is elterjedt. Két ága: 1./ Egyik áramlat Adam Smith › azok a jogszabályok, amelyek a hagyományos értelemben vett gazdasági rendszert szabályozzák › piaci tevékenységeket szabályozó joganyag gazdasági elemzése. 2./ Jeremy Bentham › nem piaci viselkedést szabályozó joganyag gazdasági elemzése Egyfelől a piaci magatartást szabályozó joganyag elemzői határolhatók el a nem piaci viselkedést szabályozó normák vizsgálóitól. Másfelől különbözik a jog normatív és pozitív gazdasági elemzésének irányzata. Normatív megközelítés vezéralakja: Guidó Calabresi › miként szoríthatná vissza a

társadalom a baleseteket - közgazdaságtanon alapuló jogszabályi rendszer, és - intézményi rendszer kialakításával, alkalmazásával. Baleseti jog: Első fő cél = az igazság feltárása, a baleset következményeit úgy szabályozni, hogy az a társadalomnak az igazságról alkotott elképzelésének megfeleljen. Második fő cél = a baleseti költségeket csökkentsék Harmadik fő cél = adminisztratív költségek csökkentése Főbb megállapításai: - gazdasági hatékonyság azt a jogcím együttest írná elő kötelezően, amelyik célszerű választásra késztet a társadalmi haszon, és e haszon megszerzésének társadalmi költsége között. Amennyiben nincs biztos támpontunk annak megítélésére, hogy a haszon megéri-e a költségeit a társadalom számára, eszerint a költséget arra a félre v. tevékenységre ajánlatos hárítani, amely képes egy ilyen költség-haszon elemzés elvégzésére Saját esetekben arra a félre v. tevékenységre kell

telepíteni, aki ill amely a kárt a legolcsóbban képes elkerülni Vagy arra kell hárítani, amelyik a legkisebb tranzakciós költséggel képes piaci tevékenység során helyrehozni erre azt a felet, aki a legolcsóbban kerülheti el a társadalmi költségeket, hogy így járjon el. Pozitív gazdasági irányzat: Richard Posner (piaci modellt választ) Alaptétele: “A jog logikája valójában gazdaságtani” Vétkességi felelősség = Az alperes (károkozó) akkor felel, ha a baleset bekövetkezésének valószínűsége és a baleset által okozott veszteség szorzata meghaladja azoknak az elővigyázatossági intézkedéseknek a költségét, amelyekkel a baleset elkerülhető lett volna (Negligence) › 1990-ben a bírói jogról › a bírák oly módon akarták adaptálni a szabályokat, eljárásokat az esetekre, hogy azok maximálják társadalmi jólétet. Angliában működő Cento Veljanovski: The Economics of Law (l990) Két tézise: jogszabályok hatékonysága

három legfontosabb költségmérséklést feltételezi: 107 a jogalkotás költségei végrehajtás költségei teljesítés költségei a jog gazdasági elemzésének kiterjesztése a bűnözésre és a büntetőjogi szabályozásra • azért követ el bűncselekményt, mert azzal nagyobb tiszta haszonra tud szert tenni, mint más jogszerű tevékenységgel a büntetés mint ár = két elemből tevődik össze. • szankció sorából • kiszabás gyakoriságából 108 41. A kritikai jogelmélet ’70–es évek USA: Critical Legal Studies (CLS) és benne a feminista irányzat kihívást jelentenek a hagyományos fogelmélettel szemben. Alapeszméje: a jog és erkölcs semleges elveire vonatkozó tanítás támadásában nyilvánul meg. (Az elvek: igazságosság, egyenlőség, méltányosság – liberális eredetűek) A CLS hívei ezt a liberális konszenzust, mint reménytelen és veszélyes illúziót megbélyegzik. Azt bizonyítják, hogy mind a jogi, mind az

erkölcsi doktrínák valójában és alapvető és rejtett társadalmi realitás utólagos racionalizálásai – nevezetesen a politikai, vagy hatalmi viszonyoké és a velük járó egyenlőtlenségeké. Az elméletek funkciója a hatalmon lévők érdekeinek védelme a hatalommal nem rendelkezőkkel szemben. ⇒ CLS hívei kigúnyolják az objektív elvek eszméjét radikális értékrelativizmus. Fő célpontjai: – jogi pozitivizmus vezéralakja – Kelsen, Hart – alapjog bázisú teóriák képviselői – Dwornik, és Rawls A liberális jogi gondolkodásról vallott nézeteik: a) külszín: politikailag semleges, és objektív konfliktus feloldás ↔ objektív álarca mögé rejti a jogon belüli politikai döntéseket és hatalmi struktúrákat b) következő támadott tézis: a jog racionalizálás, koherens, szükséges és igazságos ⇒ CLS: önkényes, kontingens, szükségtelen és igazságtalan . Ezzel támadást intéznek a nyugati jogi és politikai gondolkodás,

a joguralom eszmei alapja ellen. Fő alakjuk: Duncan Kennedy. Művében a “Form Substance in Private Law Adjudication” (1976) kimutatja (a szabályokat preferáló) individualizmus és a (standardokat preferáló) altizmus dichotomiáját is. liberalizmus ↔ kollektivizmus eszméjével fonódott össze. Modern kornak: jóllehet morális és politikai megfontolások dominálnak, de Kennedy szerint ez a kettőség megmaradt. Unger is alkalmazza a fenti ellentmondás módszerét a “The Critical Legal Studies Movement” könyvben a szerződési jogot, mint konfliktust ábrázolja. Hogyan hogyan kellene hatniuk az embereknek az élet hatnak ↔ szerződési jog által érintett területein “Nyers” bizalmas közösség felfogás: személytelen csere ↔ osztozkodás kölcsönös sebezhetőség ↔ Ezt ellensúlyozza az a világ, amelyekben a kötelességek a kölcsönös függés viszonyaiból erednek, és amelyekben a szerződés és a közösség egyesül. c) további célpont:

a jogi oktatás rendszere. Kennedy: a jogi oktatás = a “hierachiára való képzés” Főbb támadási pontok: • a polgári és a politikai jogok liberális koncepciója szerintük pusztán a liberalizmus politikai és gazdasági kellékéül szolgálnak. Pl. szerződési szabadság – az egyént a piachoz köti, ezzel a kapitalizmus alapvető céljait szolgálja. A szerződési jog – politikai célokat szolgál 109 formalizmus CLS ↔ formális ∅; létezik a szabályok “papíros jog” és a alkalmasak a “valóságos jog” viták megoldására • ellentmondásosak a jogi rendszeren belül: tanterv ↔ valóság Formális tanterven keresztül belevésik a hallgatókba a gazdasággal, a társadalommal, a joggal és a foglalkoztatásbeli életlehetőségekkel kapcsolatos attitűdöket. + intézményes gyakorlatok ⇒ arra orientálják a hallgatókat, hogy vegyenek részt a hierarchikus jogászi szerepekben. Kennedy az angolszász típusú jogászképzés fő

hibáit az alábbiakban látja: Az alapvető szakmai készségeket túlmisztifikálva oktatják. A misztifikáció 3 részből áll: – a jogi okfejtés oktatása során megtanulják, hogy nincs két egyforma eset ⇒ a jog egészének működéséről nem alakul ki átfogó kép bennük – teljesen összefüggéstelen jogi problémák megvitatása fokozza a hallgatók képességei közti különbségeket – a jogi okfejtésnek semmi köze a mindennapi joggyakorlathoz. A tanterv is ellentmondásos: – az elsőéves tárgyak (szerződések, kártérítés, tulajdon, büntető– és polgári eljárások) anyagát a XIX. századi szabadversenyes kapitalizmus alapvető szabályai képezik – 2–3. év – a modern regulatórius állam közigazgatási struktúrájával ismerkednek Politika – orientáltabbak. Kennedy 3 reformjavaslata: 1) Meg kell tanítani a jogrendszerhez való kritikai viszonyulást 2) A jogi okfejtés oktatását életszerűvé kell tenni 3) Objektívabbá és

differenciáltabbá kell tenni a vizsgáztatási rendszert d) Unger kritikája: a jogrendszer blokkoló hatása Lényege: a semlegesség s tisztesség látszata fenntartja a status quot ⇒ megakadályoz minden forradalmat. Ez ellentétes az emberi szükségletekkel Megoldás: a hatalmi ágak újramodellezése, decentralizálása e) Meghirdetik a jog és a jogi nyelv dekonstrukcióját. 3 formája van: – “lomtalanítás” – az illegitim hierarchiák leleplezéséhez pl. hallgató – tanár viszony – “delegitimáció” segítségével kimutatni, hogy a jog a kizsákmányolás elleplezésére szolgál – “dologtalanítás”–ra van szükség bizonyos fogalmak tekintetében A feminista jogelmélet: A CLS egyik szárnya hangoztatja, hogy a domináns jogi és erkölcsi kultúra doktrínái elfogultak a nőkkel szemben. Chaterine A. Mackinnon: “az állam feminista értelemben hímnemű” A liberális állam kényszereszközökkel és hatalmi módon alkotja meg a

társadalmi rendet, a férfiak, mint nem érdekeinek megfelelően. A feminista jogelmélet központi problémái: nemi erőszak, a nők bántalmazása, a pornográfia, prostitúció, szexuális zaklatás, nemi diszkrimináció, abortusz, stb. Reformkezdeményezési célja, hogy érzékenyebbé tegye a rendőrséget, készségesebbé az ügyészeket, bírákat ⇒ azaz jog legyen kevésbé szexista. 110 Mackinnon szerint a jelenlegi helyzet az, hogy állam formális szabályai elvi szinten összefoglalják a férfi álláspontot. Konkrét példa: liberális állam szerint a magánélet = sérthetetlen személyiséghez való jog ↔ feminista öntudat: a nőknek nincs olyan magánéletük amit biztosíthatnak Magánélet = az, amely alapján a nőket azonosították, a férfiak birtoklásra való képessége. Susan Estrcih: Real Rape c. művében az erőszakos nemi közösülés common law–beli szabályozásáról ír: definíció.: egy férfi szexuális közösülésre

kényszerít egy nőt, annak akarata ellenére és beleegyezése nélkül. Nehéz értelmezni a terminus technikusokat Common law: a nő beleegyezését kell vélelmezni, kivéve, ha végsőkig ellenáll”. Illetve, néhány precedens szerint “ésszerű ellenállást” ↔ Feministák szerint, azonban legyen elég a NEM! A férfiak kihagyták a nők perspektíváit, hogy saját érdeküket védjék. A férfiak tipikusan erősebbek, a nők tipikusan nem arra szocializálódtak, hogy harciasan kerüljenek szembe valakivel. Carol Gilligan: “In a different Voice” ⇒ tehát a nők nem tanúsítanak “iskolásfiúk küzdelméhez” hasonló ellenállást, akkor beleegyezésüket kell értelmezni?!! Ha nők lennének a jogalkotók, valószínűleg ilyen értelmezés születne. 111 42. A jog autopoetikus elmélete Képviselője Luhmann és Teubner Az autopoiézis–koncepció: Humberto Maturana chilei biológus dolgozta ki a ’70–es évek elején. Lényege: a komplex

rendszerek részrendszerei autonómok, újratermelődésük autopoetikusan zárt. Belső folyamatukat nem tudja meghatározni az átfogó rendszer, csak a részrendszerek belső struktúrája által megszűrve hat. Az autopoetikus rendszer reprodukciója során az új elemeket a meglévő elemek segítségével hozza létre a fennálló struktúra segítségével egy cirkulárisan ismétlődő folyamatba. Ez hatott a két személyre. Niklas Luhmann 3 fő műve: 1) Die Soziologische Beobachtung des Rechts (1986) 2) Rechts als Soziale System (1987) 3) Das Rechts der Desellschaft (1993) Kiinduló pontja: a jogrendszer a társadalomban létező, elkülönült funkciórendszer saját műveleteivel mindig végrehajtja a társadalmi rendszer önreprodukcióját (autopoiezisét) is. mint zárt rendszer, műveletei síkján önálló pl. csak a jog képes megmondani, hogy mi is a jogos, illetve jogtalan Tehát egyaránt hangsúlyozza a jog függőségét, illetve függetlenségét A jog

bináris kódja: (jogos–jogtalan) kettős funkciót teljesít: – a rendszert elkülöníti a jog sajátos feladatainak elvégzéséhez – a rendszer autopoietikus reprodukciójára, azaz a reprodukciós összefüggések leírására szolgál. ⇒ képes arra, hogy önmagát szabályozza A jog autopoetikus elméletének következménye, hogy másként vonandók meg a jogrendszer határai ⇒ nem intézményi, hanem műveleti síkon. Minden olyan kommunikáció ami egy jogi állítást tételez, vagy elhárít, a jogrendszer belső művelete (lehet ez szomszédokkal folytatott vitában, közlekedési balesetnél, stb.) A jog evolúciós elmélete – 2 kérdést kell tisztáznia: 1) az általános társadalmi evolúción belül milyen probléma vezet a sajátszerű jogi evolúció elkülönítéséhez 2) hogyan jön létre, milyen felépítettségű a jog autopoiézise úgy, hogy struktúraváltozások esetén is tovább folytatódhatódhassék? Válaszai: a jog evolúciója a

szegmentáris társadalmak szerkezetének fellazulásával kezdődik, azzal, hogy elegendő bizonytalanság keletkezik a társadalmi konfliktusokban. Cél a bizonytalanság megszűntetése. A már elkülönült jogrendszer reflexiós lehetőségeket fejleszt ki + komplexé válhat (pl. Róma) ⇒ szükséglet iskolai intézmények iránt. Stabilizálódik, túléli a társadalmi változást Luhmann szerint ez ma már nem érvényesül, mert a jog evolúciója olyan gyorssá válik, hogy a stabilitást temporálisan kell felfogni. Többé már nem írható le ésszerű normarendszerként, csak saját kódja által meghatározott szociális rendszerként. A 3 művében elméletét kiterjeszti a “világtársadalom” jogrendszerére is. 112 Günter Teubner Művei: Autopoietic Law (1987) Rechts als Autopoietischer System (1989) Law and Economy as Autopoietic Systems (1991) Két alaptézise: 1) A jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza 2) Reflexív

jogról csak akkor beszélhetünk, ha a jogrendszer az autopoietikus rendszerek világában autopoietikus rendszerként azonosítja magát, és ebből műveleti következtetéseket von le. Fejtegetéseinek kiindulópontja a társadalom autopoietikus kommunikációs rendszerként való értelmezése. A társadalomban általános kommunikációs körforgások különülnek el – néhány oly mértékben önállósodik, hogy már másodfokú autopoietikus szociális rendszereknek tekinthetők. Ezek műveletileg zártak, de információk nyitottak környezetükre Ilyen a jogrendszer is. Elemei a jogos és jogtalan megkülönböztetésére vonatkozó kommunikációk, melyek jogi cselekvésekként reprodukálódnak. Műveletei során állítja elő a rendszerhez tartozó saját környezetet, a “jog valóságot”, amely a külvilág belső modelljének konstrukciójaként érthető meg. Ebben áll a műveletileg zárt jogrendszer információs nyitottsága. Következő tézise: a

társadalmi részterületek rendszerautonómiája hozzáférhetetlen a törvényhozó közvetlen beavatkozása számára. Pl árstop a gazdálkodó számára – a jog beavatkozása a gazdaságba. De! Autopoietikus látásmódban ez nem beavatkozás csak megfigyelés. De! létezik egy olyan út, ami képes áttörni a megfigyelési körforgásokat: ez az interferencia. Ezen keresztül az egyes rendszerek nem csak figyelhetik a másikat, de ugyanazon kommunikatív esemény révén össze is kapcsolódhatnak egymással. Tehát, az információ és az interferencia az a két mechanizmus, amik gondoskodnak a zárt rendszerek nyitottságáról. információ interferencia a normában a jogrendszer rögzített társadalmi tényállások és környezetével való dogmatikai külső interferenciái elméletek, melyek felelősek azért, hogy e létrehozzák a jogrendszer a jognak a társadalmi külvilágról alkotott környezetükkel modelljeit. “strukturálisan összekapcsolódjon” A kettő

kombinációja teszik lehetővé a jog által történő társadalomvezérlést. A reflexív jogról: koncepciója legértékesebb eleme. A munkaviszonyok szabályozásán illusztrálja a jogi szabályozás alternatív stratégiáit és a reflexív jog koncepciójából eredő konkrét következményeket. • állami munkavédelmi szabályozás, amikor tiltásokat, kötelezéseket bocsát ki a jog + 113 hatósági kontroll segítségével igyekszik érvényt szerezni a központi állami szerv döntései érvényesülésének * • szakszervezeti csúcsszervek és a g yáriparos szövetségek “Tarfantonomie”–jának elismerése a s zemben álló felek eljárásának jogi szabályozására + tartalmi szabályok + felügyelet * *a munkaviszonyok problémáit politikailag centralizálják, a döntéseket a jog viszi vissza az adott területre *az érdekeltek maguk alkudják ki a tartalmi megállapodásokat Persze tisztában van Teubner azzal, hogy nem minden társadalmi

szférában épültek ki azok a szembenálló szervezeti struktúrák, amelyek egymást kontrolláló vonására alapítva reflexív joggá lehet változtatni a mai központi, materiális jogi szabályozást. Ezért a materiális szabályozás további fokozása helyett inkább arra kell törekedni, hogy a szervezeti paritások és ellensúlyok létrejöjjenek, hiszen ezek fokozzák a szabályozás reflexivitását. Tehát, a reflexív jog az egységes társadalmi alrendszerekbe széttelepített materiális jellemző szabályozások közti összhang biztosításához járul hozzá. Utolsó problémafelvetése: a jog autopoietikus elmélete nem jelenti–e a jog dehumanizálását? Válasza szerint, nem, továbbra is cselekszik az emberi individuum. 114 43. Igazságosságelméletek Friedrich August Hayek és John Rawls a képviselője. Hayek Fő műve: Law Legislation and Liberty. Filozófiájának “előfeltétele”: az ausztriai közgazdasági iskola gazdaságtana, mely szerint

a gazdaság működésének döntő tényezője a rendelkezésre álló források maximális hatékonyságot lehetővé tevő allokációja. + Polányi Mihály gondolatát is beépíti: a társadalmi tudás egy milliók által birtokolt “szétszórt” tudás, melyet a piac hatékonyabban gyűjt össze, mint egy bármilyen bölcs központi tervezés. Hayek: a társadalom spontán módon fejlődik, és a “szabadság építménye” csak egy ilyen evolúciós fejlődés révén teremthető meg. Nem az értelem, hanem a generációk bölcsessége teremti meg Az igazságossággal összefüggő nézetei: – alapja a korlátozott emberi racionalitás – szabályai – az egyéni cselekvéseket vezérlő legfontosabb normák: – absztraktak, általánosak, hosszú távon hatékonyak – különleges helyzetük van (nevük: homos), hiszen ezek veszik leginkább figyelembe a társadalom pluralizmusát, ez egyéni célok sokféleségét. – nem valamely konkrét cél elérését

szolgálja, és ne alkalmasak konkrét érdekek egyensúlyozására a kormányzatnak nem a konkrét célok elérését kell előmozdítania, hanem az egyéni célok egyének általi elérésének feltételét kell megteremtenie. ⇒ szabályokról még: ≈ játékszabályok, a játék lezajlásával törődnek, nincs utalás az eredményre – inkább tiltanak, mint előírnak ⇒ egyénre bízzák a döntést. – azt lehet eldönteni, hogy valamely szabály mikor igazságtalan, nem azt, hogy mikor igazságos (a negatív szabályok “tesztje” is negatív – a társadalmi igazságosságot üres kifejezésnek tartja. Szerinte az ingyenes orvosi ellátás és az államilag biztosított nyugdíj éppúgy egy igazságtalan rend része, mint pl. a lakáshelyzetet javító kormányzati intézkedések. - Az előmozdítandó esélyegyenlőség “illuzórikus ideál”. DE! Tudja, hogy ezzel erkölcsi érzelmeink alkalmazhatatlanok a Nyílt Társadalomra”. Szerinte az “egyenlő

bánásmód” elve fontosabb, mint a “látható szenvedés” konkrét orvoslása. Jogfelfogásának kiindulópontja: a jog a cselekedetek spontán rendjének alakulását szolgálja. A jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele. A piac spontán rendjét biztosító normák egyfelől jogi érvényességgel rendelkeznek, másfelől a jogalkotónak a piac spontán rendjére irányuló tevékenysége ≠ jogi tartalommal alkotása. Oka: nem lehet egy jogrendszert teljesen újratervezni ⇒ a törvényhozó nem alkot jogot. Csak az a jogi norma tekinthető érvényesnek, ami igazságos. A jog fogalma: “a kikényszeríthető általános szabályok alkalmazása azért, hogy az önfenntartó rend formációját előidézze.” Rawls A Theory of Justice című könyve kísérlet a társadalmi szerződés elméletének és a kantiánus jogfilozófiájának felélesztésére. 115 - Az ún. eredeti helyzetben kötött megállapodás = szabad és

önálló személyek önkéntes szerződése, akik kormányzásuk elveiben állapodnak meg. A megállapodás tartalma még: a bizonyos erkölcsi elvek. A kvalifikált egalitarianizmus híve. Igazságkoncepciójának 3 pillére: a) maximális szabadság nyújtása; b) egyenlőség; c) születésnek, illetve vagyoni helyzeten alapuló egyenlőtlen lehetőségek kiküszöbölése Fő probléma: az igazságosságelveket olyan személyek választják meg, akik nem tudják, mik az ő egyéni érdekeik – (“tudatlanság fátyla”). Tudják, hogy szükségük van élettervre, de nem tudják milyenre. Az igazságosság általános fogalma: “Minden társadalmi értéket – a szabadságot, a lehetőségeket, a jövedelmet és a vagyont, illetve az önbecsülés alapját – egyenlően kell elosztani, kivéve, ha ezen értékek () egyenlőtlen elosztása mindenki előnyét szolgálja.” - Szerinte az igazságosság = becsületesség (fairness) Speciális igazságosság–elvet fogadják

el: 1) Minden embernek egyenlő és egyben a legszélesebb terjedelmű joga legyen az alapvető szabadsághoz, mely megfelel mások szabadságjogainak. 2) A társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek kezelésének módjai: a) a leghátrányosabb helyzetben lévőkre alkalmazható az igazságos oltalmazás elve b) egyenlő esélyekkel álljanak nyitva hivatalok és tisztek mindenki előtt Az 1. prioritás élvez a másodikkal szemben Ha mindkét elvnek eleget tesznek ⇒ az alapvető javak mennyisége maximális lesz és elosztásuk igazságos. Az elvek egy liberális képviseleti demokráciát határoznak meg, és piacgazdaságot feltételeznek. Ugyanakkor a 2/a elv progresszív adózást követel ⇒ jóléti állam koncepció felé tolódik. Az elvek alkalmazásának 4 lépcsős modellje (az USA alkotmányfejlődésében megvalósulni látja!) 1) a 2 elv választása az eredeti helyzetben 2) olyan alkotmány elfogadása, ami tartalmazza a 2 elvet 3) velük összhangban álló

jogalkotás 4) törvények alkalmazása, illetve követése. A polgári engedetlenség problematikája: “nyílt, erőszakmentes, lelkiismeretre hivatkozó: mégis politikai cselekedet, amellyel megszegik a törvényt, azért, hogy a törvényben, vagy a kormány politikájában változást idézzenek elő.” - Lelkiismereti okokra hivatkozó ellenszegülés: “ha nem engedelmeskedünk egy közvetlen jogi felszólításnak, vagy hivatalos utasításnak”. Különbségek: – nem nyilvános, – nem feltétlenül politikai elveken alapul. De! Valóságos helyzetekben nincs éles különbség. 116 A polgári engedetlenség 3 oka: 1) az 1. elv súlyos megsértése (egyenlő szabadság) + a 2/b semmibe vétele (méltányos esélyegyenlőség) 2) a politikai többség érzéketlen a kisebbség igényei iránt 3) ha több csoport akar polgári engedetlenséget tanúsítani ⇒ össze kell hangolniuk fellépésüket A polgári engedetlenség: Janus–arcú: – törvénysértő, de

– hozzájárul az alkotmányos rendszer stabilitásához. Segít fenntartani az igazságos intézményeket, ha megfelelő korlátok között élnek vele. Csak egy igazságosság vezérelte társadalomban hatékony tiltakozás forma ⇒ csak itt képzelhető el, hogy a hatalmon lévő többség feladja pozícióját és beleegyezik a más véleményűek javaslataira. 117 44. Osztrák és német felfogások a jog hatékonyságáról 1.) - a jog fejlődésének súlypontja Ehrlich magában a társadalomban van Eugen - konstrukciójának alapja a “kötelék”, “egyesülés”(Verbrand) - fogalma: - a társadalom különböző fajta kötelékek összessége; - a kötelékben kell keresni a jog eredetét A jog strukturális szintjei: 1.) társadalmi jog: cselekvési normákból áll, és jogi tényekből keletkezik = a “a kötelék rendje”. 2.) jogász-jog: a jogászok tevékenységének eredményeként jött létre, akik a cselekvési és döntési normákat jogtételekké

általánosították. 3.) állami jog = állami kényszerrend: az állam által legalizált jogászjog E három kölcsönösen összefügg és az élő jogot alkotja. - A jog motivációs ereje: a normák szuggeszción keresztül hatnak mint parancsok és tilalmak = az emberek annál inkább követik, minél szembetűnőbbek az előnyök és a hátrányok. Erlich érdeme: a jog érvényessége és hatékonysága területének kiterjesztése az “élő jogra”, valamint a jogtudati beállítódás szerepe a jogi rendszer eredményes működése szempontjából. 118 2.) Max - társadalom-koncepciójának Weber központi eleme az érvényesség-tan: - a társadalmat alkotó emberek fejében egy elképzelés él valamilyen legitim rend fennállásáról, amelyhez minden (társadalmilag releváns) cselekvés és társadalmi viszony igazodik, ennek a legitim rendnek az érvényességéről van szó. - Ez az “igazodás” lehet célracionálisan vagy értékracionálisan motivált.

Az a rend, amelynek betartása célracionálisan motivált szokáserkölcs, viselkedési beidegződés alapján = labilisabb. A konvenció és a jog fogalmának elhatárolása: konvenció jog “ A rendet akkor A rend akkor nevezzük minősül jognak, konvenciónak, ha ha azáltal van érvényessége biztosítva, hogy külsődlegesen = az emberek egy azáltal van külön erre biztosítva, hogy a felkészült rendtől való eltérés csoportja általános és kényszert alkalmaz a rend gyakorlatilag betartásának érezhető kikényszerítésér helytelenítésbe e, ütközik.” megszegésének megtorlására. 119 Biztosítékok: - A “kívülről” biztosított rendnek lehetnek “belső” garanciái: etikai normák, vallás; - konvencionális biztosítékok: ha a normák megszegése helytelenítést von maga után, megszegőjüket bojkott sújtja; - jogi biztosítékok: büntetőjogi vagy polgári jogi következmények; A cselekvők “legitim érvényességet”

tulajdonítanak egy rendnek: a.) tradíció alapján: = érvényes az, ami mindenkor így volt; b.) indulati (emocionális) hit c.) értékracionális hit alapján: = érvényes az, ami feltétlen érvényűnek bizonyul d.) olyan pozitív, tételesen lefektetett szabályzás alapján, amelynek a legalitásában hisznek: ezt a legalitást legitimnek tekinthetik - mert az érdekeltek megegyeztek benn; - mert rájuk kényszerítették és engedelmeskednek. A jog kétféle érvényességének megkülönböztetése: 120 A jog eszmei érvényessége: A jogi normák, kötelező jogi előírások azzal a tartalommal, amit a kényszerítő erejű, valamint a konvencionálisan adott sémák által kötött jogi gondolkodás megállapít. - A jogi norma érvényessége eszmei, mert a jogdogmatikus eszmeileg bármit az érvénye alá vonhat pl. vmely jogilag közvetlenül nem szabályozott viselkedést jogilag “megengedettnek ” tekint. A jog empírikus érvényessége: A jog

szociológiailag, empírikusan akkor érvényes, ha nem pusztán jogi normák összessége, hanem ha az emberek társadalmi cselekvését motiváló kauzális faktorrá, = norma-képzetté válik. = Az emberek cselekvésükben a rendhez igazodnak, nem pedig követik A jog empírikus érvényeségének jelentős mozzanat a jog szavatossága = a jogrend érvényesítésére alkalmazott kényszer Peschka Vilmos kritikája: - A jognak nincs két- vagy többféle érvényessége: - azok a normák, amelyek a jogot alkotják csak egyféle érvényességgel = jogi érvényességgel rendelkeznek; ⇒ amit Weber a jog empírikus érvényességének nevez az valójában a jog érvényesülését, realizálódását jelenti. 3.) - a jogi normát olyan programként Geiger fogja fel, amely által az emberek Theodo bizonyos helyzetekre, bizonyos r viselkedésmódokkal válaszolnak = olyan modell, amelyre az adott közösségben, - mint reális rendre törekednek. - A jogszabályok hatékonysága

121 4.) Hans Kelsen “hatás-esélyükben” (WirkungChance) rejlik. Ezt alternatív esélyként kell felfogni: a.) vagy követik a (jogi)normát minden további nélkül, b.) vagy ha nem követik, szankcióval reagál rá a “csoport-közvélemény”. - Egy jogszabály kötelező érvénye tényleges funkcionálásából fakad = az egyének alá vannak vetve a “teljesítés vagy reakció” alternatívái tényleges fennállásának. - A közvélemény társadalmi nyomást gyakorol a közösség egyes tagjaira a normák követésének megvalósítása érdekében; ez részint motivációként hat a jogszabály követésére, részint pedig szankcióként a jogszabályok nem-követése esetén. - Geiger a jog hatékonyságát - annak követésében vagy érvényesítésében látja. A jog követése = az egyéni magatartás megegyezik a normatív magatartásmodellel. - a jogrend érvényességét az Adolf Merkllel kidolgozott joglépcsőelmélettel magyarázza: - a jog egész

normatív rendje egy hipotetikus alapnormára (Grundnorm) épül, amely az emberek közötti együttműködést írja elő. = Minden jogi norma érvényessége egy magasabb fokú normából fakad, s a jogforrási hierarchia csúcsán a hipotetikus alapnorma áll, amely minden jogszabály érvényességének alapja. - Az alapnorma nem vezethető le más normából, de belőle vezethetők le az összes jogi normák; - kötelező ereje nyilvánvaló, mert ilyennek vélelmezik, de nem jogi eljárás során jön létre; - érvényesnek van föltételezve, mert ilyen feltételezés nélkül egyetlen emberi cselekmény sem tekinthető joginak. 122 - A jog érvényessége túlnő az egyes nemzeti jogrendszerek keretein, ebből fakad a nemzetközi jog alapelvének (pacta sunt servanda) egyetemes érvényessége, s egyben a nemzetközi jog elsőbbsége a belső államival szemben. Erre épülnek a különböző államok alkotmányai, törvényei és egyéb tételes jogszabályai, az

igazságszolgáltatási aktusok, továbbá az igazságszolgáltatás (jogalkalmazás) “individuális” normái. - A jogi norma hatékonyságának megkülönböztetése az érvényességétől: - A hatékonyság Kelsennél azt jelenti, hogy egy normának valóban engedelmeskednek és alkalmazzák azt, míg az érvényesség azt jelenti, hogy azt teljesíteni és alkalmazni kell. - Kapcsolat az érvényesség és hatékonyság között: - Az a norma, amely legalább valamilyen mértékben nem hatékony az nem érvényes - Az érvényesség két feltétele: a norma megkívánja - egy magasabb szintű jogszabály felhatalmazását, valamint - a hatékonyság egy minimumát is megkívánja Modern koncepciók: 5.) Ota - Egy normarendszer akkor érvényes Weinbe jogrend, ha megvannak az rger intézményi alapjai = ha az valóban olyan normarendszer, amely az állam intézményi alapjául szolgál. - Az érvényes jogrend intézményi megalapozása többrétegű: a.) a normarendszernek

megfelel az állam, mint intézmény a maga berendezkedésével b.) a társadalomban = emberek körében él egy jogi kötelességtudat = a kötelező jogrend érvénybe lévőségének 123 6.) Peter Noll tudata, amely a társadalmi intézmények alapjául szolgál c.) a jogrendszer azért hatékony, mert az emberek magatartásukban ehhez a rendszerhez igazodnak, ehhez mérten viselkednek, a számukra biztosított hatáskörök keretében járnak el, létesítenek jogviszonyokat. - a felhatalmazott állami szervek ezen normarendszer szerint járnak el; teljesítik a normatív felhatalmazásokat, és szükség szerint kikényszerítik a rendszer által rögzített jogi kötelezettségeket. - világos fogalomelhatárolás: 1.) - normatív jogérvényesség: = Sollen fogalom: egy tételezett norma legitimitására irányuló kérdésre ad választ 2.) - tényleges érvényesülés: = bizonyos norma a jövőre vetítve nagy valószínűséggel várhatóan realizálódik és azt

követni fogják 3.) - normahatékonyság: = a követésben vagy az érvényesítésben rejlik és esetről-esetre megállapítható, hogy egy szituációban, amelyre a norma vonatkozik, a parancsolt magatartás ténylegesen megvalósult-e. = a hatékonyság a társadalompolitikai-jogpolitikai célkitűzések eredményes megvalósításában fejeződik ki. - A törvények hatásai négyfélék: a.) közvetlenek amikor követik őket b.) később beálló hatások c.) mellékhatások, amely lehet pozitív és negatív is pl. USA alkoholtilalmi tv. sorsa d.) távolabbi hatások ( a mellékhatások mellék- és később beálló hatásai) - Noll szerint minden új törvény kísérlet egy “társadalmi laboratóriumban” Terápiák a jogszabályok 124 hatékonysági zavarainak elhárítására: - közvetlen hatás elmaradása esetén - a szankció formáját kell módosítani - nemkívánatos mellékhatásokat egy másik törvénnyel lehet orvosolni - később beálló hatásoknál

keletkező problémák - a törvényhozási munka tervszerű koordinációjával korrigálhatók 7.) - a jogi normáknak nemcsak - jogiHans és szűkebb értelemben Ryffel - normatív érvényüknek kell lenniük, (= meghatározott eljárás során tételezzék, továbbá igényt tarthasson a “helyességre”) - hanem bizonyos terjedelemben - kövessék és megvalósítsák. - A jogi és a szűkebb értelmű normatív érvényt a helyesség közös címe alá sorolja = Ryffel a helyesség kritériumát a jog hatékonyságára vonatkoztatja - nem hatékony az a norma, amelynek az előírásait nem követik. 8.) - hatékonyság (effectivness) és a Erhard hatásosság (impact) kategóriapárral Blanke operál. nburg - a jog hatékonyságán: a jog által kitűzött célok megvalósítását érti, míg a jogszabályok hatása magában foglalja nem szándékolt következményeket is. 125 9.) Reinhol d Zippeli us - a normák többdimenziós érvényessége: a.) erkölcsi

érvényesség: ha az egyén cselekedeteinek hajtóereje a lelkiismerete b.) társadalometikai érvényesség: a közösség túlnyomó része által helyeselt és pusztán a társadalmi szankciókra tekintettel követett norma. c.) jogi érvényesség (“garantált jog”): a normasértő magatartással szemben kikényszerítik a normát Zippelius szűkebb és tágabb értelemben vett hatékonyság között különböztet: szűkebb tágabb értelmű értelmű hatékonyság hatékonyság - ha a jog által előírt - ha jog az magatartásokon előírt keresztül a magatartást jogszabályokkal eredményezi kitűzött jogpolitikai (vagy célok is szankciót vált megvalósulnak. ki). 126 - pl. ha bevezetnek egy sebességkorlátozó normát és azt a gépkocsivezetők betartják - ez a magatartás a szűkebb, - a balesetek számának csökkenése a tágabb értelemben vett hatékonyság. - Az állami jogrend - nemcsak kényszeren és hatalmon alapul, hanem más tényezők által

motivált engedelmességen is. A jogrend fennmaradásához az érintett állampolgárok jogkövető és engedelmes magatartása szükséges. - Az engedelmességet fokozza, ha jog összhangban van a követett magatartásmintákkal. - Függ attól is, hogy a jog mennyiben vált szokásszerű magatartás-szabállyá. A jogrendnek van egy jogetikai ereje. A joginormák hatékonysága attól függ, hogy milyen mértékben érik el velük a kitűzött jogpolitikai célokat. Ez két komponenstől függ: a.) a normákat figyelembe veszik-e b.)az előírt magatartás a normacél elérésének megfelelő eszköze-e. 127 10.) A normák érvényességét Thomas 1.) jogi és szociológiai Raiser érvényességre bontja: - Jogi értelemben akkor érvényes egy jogszabály, ha megfelelő eljárásban lett kibocsátva, valamint összhangban áll a magasabb szintű előírásokkal. Tehát Sollen-kategóriáról van szó. - Szociológiai értelemben akkor és úgy érvényes egy jogszabály, ahogy

követik. Ez létérvényesülés. 2.) magatartási érvényesség: - Egy jogszabály csak akkor érvényes, ha a címzettjei önként igazodnak hozzá, s nem játszik szerepet, hogy ezt tudatosan v. megszokásból teszik-e. 3.) szankciós érvényesség: - Egy jogszabály akkor is érvényesül, ha címzettjeire szankcióval rákényszerítik. 4.) szimbolikus érvényesség: - akkor állapítható meg, ha a címzettek a jogszabályban kifejezésre juttatott értékelképzelést sajátjukká tették. Szankciók hatékonysága: - A szankciók céljukat csak akkor teljesíthetik, ha a.) elég erősek és hatásosak, illetve adott esetben érvényesíteni tudják őket; b.) megfelelnek a tett súlyának; - A szankció hordozójának rendelkeznie kell a szankciós potenciállal, hogy megnyerje a hatalmi harcot a védekező tettessel szemben. 11.) - A jog csak akkor teljesítheti a Johann társadalmi együttélés rendezettségét es biztosító funkcióját, ha a Pichler

jogérvényesülés folyamatában és normái effektívek és hatékonyak. 128 Karim J. Griese - Csak akkor lehet szó effektív normákról, ha a jog címzettjének magatartás-módjai megfelelnek a törvényhozó általi előírásoknak. - Egy jogszabály csak akkor hatékony, ha a törvényi normák olyan alkalmas eszközöket személyesítenek meg, amely a törvényhozói célokat a jogérvényesítésbe átülteti. Akkor hatástalanok, ha nem tudják elérni a törvényhozó által kitűzött célt. - A jog és az egyéb társadalmi normák közti normatív konzisztencia jelentősége: - ha hiányzik a normatív konzisztencia - a törvényhozó megpróbálhatja azt súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével és kényszerítő apparátus kiépítésével létrehozni. 12.) - Különböztet a jog regulatív és Heinric represszív hatékonysága között: h Regulatív hatékonyság: a Henkel címzettekre gyakorolt magatartásirányító hatás: a jogkövetők és a

jogalkalmazók elképzelésére és akaratképzésére vonatkozó befolyás = a jog alapvető, mindennapi életben érvényesülő teljesítménye Represszív joghatékonyság: jogi kényszer alkalmazásában megnyilvánuló, akkor jön szóba, ha az elsődleges funkció a konkrét esetben csődöt mond. 13.) - Nem hatékony normák típusai: Walter a.) felesleges norma (magától Barfuss értetődő magatartást rendel el) b.) amelynek a végrehajtása komolyan nem ellenőrizhető c.) érthetetlen norma - Az ineffektív normák elburjánzásának okai: - az előírások teljesítő képességének túlbecslése - egyre több generálklauzula, túl általános jogszabályi formula - élettől elszakadó szabályozás 129 - nyelvi zavarok - felelősség hiánya - a közép-európai jogi kultúrában túlfejlett jogi dogmatika 14.) - A jogrendszer pozitivitásának Ivanhoe bizonyos realitásra és ebből adódóan Tebald a jogrend hatékonyságára van eschi szüksége, amely nem

függ az egyes jogi normák hatékonyságától, - bár ezeknek rendelkezniük kell jogi jelentőséggel. - A jogi norma hatékonysága jogilag releváns és képes a teljes jogrend hatékonyságához hozzájárulni. 130 45. Francia teóriák a jog hatékonyságáról Ost - A jogi norma érvényessége 3 Fran kritérium alapján állapítható meg: (3 cois olyan transzcendentális kategória, és amelyek lehetővé teszik, hogy a jogi van tapasztalást megragadjuk) de 1.) Formális érvényesség (egy adott Kerc jogrendre vonatkoztatva) hove 2.) Empírikus érvényesség Mic (hatóságokra és alanyokra hel vonatkoztatva) 3.) Axiológiai érvényesség (metapozitivista értékekre vonatkoztatva) - Ez a 3 érvényesség-pólus gyakran kapcsolódik 3 fogalomhoz: 1.) a formális érvényesség - a legalitáshoz 2.) az empírikus érvényesség - az effektivitáshoz 3.) az axiológiai érvényesség - a legitimitáshoz. - Ezen kategóriák egyike sem autonóm, mivel részben magukba

foglalják a másik két kategóriát: - ezért az érvényességi feltételek és kritériumok többirányú, egymást átjárható koncepcióját fogadják el. - Az effektivitáshoz kapcsolódó empírikus érvényességet úgy kell érteni = mint a jogszabály címzettjeinek két kategóriája - azaz a jogalkalmazók (=“másodlagos címzettek”) és “alárendeltek”(=“elsődleges címzettek”) - normái és viselkedése közötti megfelelést - Ebben az értelemben az az érvényes norma, amely orientálja a jogalanyokat. - A norma mindig egy eszköz a jogszabályalkotó által kitűzött cél elérésére. - A jogszabály effektivitását mérni azt jelenti, hogy megmérjük az eszköz (fel)használtsági fokát; - a norma gyakorlati hatékonyságának 131 mérése pedig azt jelenti, hogy értékeljük a norma megfelelőségét (vagy megfelelését) a vele szemben támasztott célnak. Perr in Jean Fran cois Carb onni er Jean - Az effektivitás és hatékonyság

közötti kapcsolat: - egy norma nem azért szükségszerűen hatékony, mert effektív; másrészt - egy norma nem azért effektív az elsődleges címzettjeivel (= jogalkalmazók) szemben, mert effektív a másodlagos címzettjeivel szemben. Effektivitás és hatékonyság kapcsolata: A jogi norma alkotója az elérni kívánt célhoz választ egy eszközt (pl. szeretné csökkenteni a balesetek számát ezért előírja a biztonsági öv kötelező használatát, ill. bukósisak viselését) majd ezt követően megfigyelhetjük a cél megvalósulásának fokát(1) v. az eszköz reális felhasználásának mértékét(2). 1.) - Egy norma v normarendszer hatékonyságát úgy mérjük, hogy a célt a megvalósulási fokával összevetjük. 2.) - A norma effektivitását mérjük akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a norma által előírt parancs ténylegesen meghozta-e a várt viselkedést. - A két fogalom kapcsolatban áll egymással de a hatékonyság nem következik egyenesen az

effektivitásból: - lehetséges, hogy egy norma effektív = alkalmazzák, de nem kellően hatékony = mert a kitűzött cél elérésére alkalmatlan. “A hatékonyságnak önmagában nincs története: - a hatástalanság szociológiailag érdekesebb!” - A hatástalanság 3 szintjét különbözteti meg: 1.) teljes hatástalanság: törvények erőtlensége és megszűnése esetén 2.) statisztikai hatástalanság: jogszabályok nagyrésze ezt magában hordozza pl.Btk 132 3.) egyéni (címzetteknél észlelhető) hatástalanság: ami a jogszabályok szokásos sorsa = a statisztikai és egyéni hatásosságok és hatástalanságokból tevődik össze - A hatékonyság problémájának érdekes aspektusa: - Az effektivitás = a “jog erejének” a kérdése elkerülhetetlenül kötődik az “erő” és a “jog” közötti kapcsolat kérdéséhez, amely felveti a szankciónak a jog definíciójában elfoglalt helyét. - Nem tartható az a felfogás, hogy a jog erőn

alapul, mert ez megfosztja a jogot filozófiai és effektív konzisztenciájától. A fizikai aktus “pillanatnyi”; a jognak viszont relatíve stabilnak, folyamatosnak és tartósnak kell lennie. 133 46. Skandináv nézetek a jog hatékonyságáról Olivec “Ha a jognak kötelező erőt rona tulajdonítunk, az a valóságban annyit Karl jelent, hogy a megkötöttség érzése objektiválódik. Ezt magára a jogrendre visszük át és ez az érzés a jogrend objektív természetének felfogása számára meghatározóvá válik. Így olyan ’kötelező erőt’ kapunk, amelyet a valóságban lehetetlen viszontlátni. - Itt nem vitás, hogy a jog kötelező erejének és érvényességének tagadásával állunk szemben. Ross Alf - Az érvényességet jelképes erejűnek tekinti: “A transzcendentális tudat álláspontjából, mely szerint a szubjektív maga objektív, azaz a pszicho-fizikai jelenség térben és időben, az érvényesség fogalma bizonyos sajátos,

érdektelen magatartási attitűdöt jelent.” - Az érvényes jog nem más, mint amit a bíró előreláthatóan alkalmazni fog. Uusit alo Liisa - A jog gazdasági elméletéhez közelálló nézetet képvisel. - Éles határvonalat húz az efficiency (= hathatósság, eredményesség) és az effectiveness (= hatásosság, ?hatékonyság) közé: - Efficiency: egy norma legitimációjának mértéke - tisztán gazdasági terminusokban = azt fejezi ki, hogy mennyibe kerül a norma végrehajtása, teljesítése. - Effectiveness: a norma olyan képességére utal, hogy valóban sikerült-e elérni a szándékolt célt, - ami már nem a társadalom gazdasági működésével, hanem integrációjával (kooperáció, szolidaritás 134 foka) függ össze. Aarni - A hatékonyságot az érvényesség o egyik megnyilvánulásaként fogja fel. Aulis “Hatékonyság-dilemma” Aarnio szerint: - Egyfelől az érvényes norma holt betű, ha nem alkalmazzák, - másfelől a norma

hatékonnyá válhat, ha és amennyiben kötelezi a hatóságokat. - Ebből a szempontból a kötelező erő és a hatékonyság egy egymásba fonódó komplexumot képeznek, s bármely egyoldalú megközelítés elégtelen alapot nyújt a döntéshez. Pecze nik Aleks ander - Az érvényes jog centrális és másodlagos komponensekből épül fel. - Centrális: normák és cselekvések bizonyos fajtái - Másodlagos: a jogi értékek és mentális folyamatok. Ezek együttesen alkotják a társadalmilag létrejött jogot, ami intézményesült tény. - Peczenik különböztet a partikuláris normák belső érvényessége és a rendszer, mint egész érvényessége között. - belső érvényességen: a “klasszikus” érvényesség-kritériumokat érti, - a rendszer, mint egész érvényességén: - a jogi normák eredetére és tartalmára vonatkozó posztulátum oknak való megfelelteté sét érti. - Az ezzel összefüggő hatékonyság a jogszabályo k és a cselekvések

összhangja: - két dolgot jelent: 135 - egyrészt azt, hogy a jogrendszer ellenőrzi a társadalom egészét, - másrészt egy hatékony, jogszerű kényszerítő apparátust feltételez: bírák, ügyészek, rendőrség, stb. komplex tevékenységét. Skandináv realizmus képviselői: A jog érvényességét › pszichológia segítségével • emberi pszichébe • ösztönökbe • érzésekbe telepítik. 136 47. A jog hatékonyságának kelet-európai értelmezési keretei - a jogszab. hatékonysága = Szo érvényesülésük sajátossága vjet Kud - a jogszab. céljai = kritériumok rjac hatékonyságuk értékeléséhez ev - a jogszab. hatékonysága et céljaikról és érvényesülésük alii: eredményeiről való információk nélkül nem határozhatók meg - a jogszab. hatékonysága - a legkülönfélébb szinteket érheti el - a jogszab hatékonyságát el kell határolni más érvényesülésbeli sajátosságtól (pl. hasznosság, gazdaságosság, társ.

értéke) Boruc a jogszabály hatékonysága Len gyel kaszélesebb szűkebb Arctow értelemben: értelemben: a - mint a - mint a jogi Maria jogszabály norma címzettje hatása magatartásának összhangját a társadalmi eredményein szabállyal. ek összhangját a törvényhozó akaratával Opalek - a jog nem szorítkozhat csupán a normatív felhívások kibocsátására, minthogy hatásának kifejtéséhez szükséges, hogy ahhoz is forduljon, aki érzéketlennek mutatkozik a normatív felhívások iránt: - a jogvalóságos hatékonysága végett szükséges, hogy a jogalkotó minden címzetthez intézze normatív felhívását. 137 Wróbl - a jog érvényességének 3 ewski jelentését különbözteti meg: 1.) szisztematikus (formális) érvényesség = hagyományos kritériumok 2.) tényleges érvényesség, amely nem más, mint hatékonyság = a jogi normák érvényesülése az állampolgárok és hatóságok viselkedésében 3.) axiológiai érvényesség = különféle

értékektől teszi függővé a jogi normák érvényességét Studni - a jog kettős értelemben lehet cki hatékony: 138 1.) 2.) szociológiai - a jog szövegének megfelelő társadalmi viselkedések eredményei olyanok lesznek, amilyeneket a törvényhozó életre akart - a jogi hívni, tehát normák azonosak motivációsa lesznek n hatnak közvetlen arra, hogy a céljaival. címzettek azok tartalmának megfelelően viselkedjene k Kel Molna - a jog akkor hatékony társadalmilag, ha szabályai a et- u kívánt mértékben né hozzájárulnak a jogalkotó által met megjelölt társadalmi célok felf eléréséhez. ogá 139 sok Wagne - különbséget tesz a jog r társadalmi hatása hatásmódja és effektivitása között. - a társadalmi hatást nagyon átfogónak tartja: szocialista jog világtörténelmi effektivitása, társadalmi faktorok és feltételek amelyektől a jog hatása függ - a hatásmódja átfogja - a jogérvényesülés eredményét, - a reális

társadalmi eredményt, és egyidejűleg - a jogalany jog által történő befolyásolásának módját is. Szlo Prusák - a jogi normák hatékonyságának érvényesülése vák olyan meghatározott magatartásokban jut kifejezésre, amelyeket a szabály feltételez, vmint az ilyen magatartás meghatározott eredményeiben Ma Somló - a kollektív és egyéni szabályok gya Bódog akkor hatásosak, ha címzettjeik követik őket. r (Ellentétben a hatástalan kollektív és egyéni szabályokkal -) - a jogszabályok azok az emberi akaratból következő szabályok, amelyek hatásosak és a “legfőbb hatalomtól” erednek. 140 Moór Gyula - hasonló az álláspontja Somlóéhoz. - A jog közvetlenül azokra az emberekre hat, akik a jogot követik és a jog különböző hatásai a jogalkalmazó cselekvésein keresztül érvényesül. - A jog fogalmához tartozik, hogy a valóságban érvényesüljön, parancsait végrehajtsák - A jogalkalmazás pedig abban áll, hogy az

emberek alkalmazkodnak a joghoz, gazdasági és szellemi életüket a jog korlátai között folytatjákilyen módon a jog hatást gyakorol az emberi cselekvések széles köreire, a gazdaságra, a társadalom erkölcsi felfogására és az ismeretek haladására. Horvát Szinoptikus jogelméletében - a h hatásosság kategóriával Barna operál. - A jog hatásosabbá válik, ha a társadalmi magatartás szabályszerűségét eljárási apparátus eredményesebben érvényesíti. - Azonban a jog a fokozott hatásosság révén egyre inkább alkalmas eszközzé válik arra, hogy ne csak jogi célok megvalósítására használják föl = a jog “túlhatásossága” despotizmust hívhat életre, amely csak a személyes értékek elnyomásában tudja magát kiélni = - a hatásosság eleinte kedvez a fejlődésnek, később azonban egyre jobban akadályozza. (Somló és Moór követési elméletével Horváth koncepciója szinonímája a “hatékonyságnak, ui. a célok eredményes

eléréséről szól.) 141 Szabó Imre Szerinte: - a jog hatékonyságának fogalmát a marxistaleninista jogtudomány hozta létre: - a jog hatékonysága járulékos és viszonylagos jelenség, - akkor valósul meg, ha közrehat egy társadalmilag kívánatosnak tartott állapot előidézésében és fennmaradásában, illetve - ha intézményeivel és normáival segíti a tudományos és technikai forradalmat, a termelőerők fejlődését és az új termelőerők használatba vételét. 142 Peschk - A jogi norma érvényesülése a a jogszabály érvényességére Vilmos többirányú és eltérő jellegű hatást, befolyást gyakorol. - A jogi norma hatásossága az a tény, hogy a jogszabály milyen mértékben és milyen folyamatokban realizálódik (=kivétel nélkül, általában, rendszerint stb) A jogi norma hatásossága - a jogi norma létezését, - érvényességének kontrollját jelenti, - kiváltképp annak jelzését, hogy az érvényes jogszabályi

tartalom mennyire adekvát a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. - Ha jogi norma hatástalansága szórványos és eseti, akkor a jogszabály érvényes. - Ha jelentős mértékben nem követik és nem alkalmazzák, akkor a jogi norma érvényessége megszűnik. Elengedhetetlen követelménye a jogszabály érvényességének, hogy az érvényesség és az érvényesülés között összhang legyen. Samu - a jog hanem a jog Mihály érvényessége elfogadásán, nemcsak állami és az kényszeren vagy önkéntes kényszerítésen követésén nyugszik - a demokratikus jogi értékek a jog érvényességének alapvető feltételei Szotác - a jog érvényességének zky axiológiai aspektusa: az Mihály igazságosság a jog társadalmi érvényességének (a hatályos jog) jelentős faktora 143 Varga - A jogérvényesség - bármely Csaba jogrendszer képzésének önszervező elve és önminősítő eredménye, melynek típusai: - funkcionális, - tartalmi, valamint -

formális érvényesség. - A hatékonyság az, ami ebből a közvetítés tényleges folyamatában ontológiailag létszerűvé válik Tamás - A jogszabályok élettartama Andrá világszerte csökken: a jogi s normák jelentős részét a jog konstruktivitása miatt kell módosítani ui. a jog gyakran bizonyos kormányzati manőver eszköze. Ezeket a jogszabályokat azért kell módosítani, mert egy újabb irányítási , szervezési manőver kezdődik a társadalomban. Pokol “ Az érvényes jog alatt a Béla többrétegű jogrendszer egyes rétegei (bírói kazuisztika, jogtudományi-jogdogmatikai szféra, jogalkotási szféra és az alkotmánybíráskodási gyakorlat) egymásra vetülése eredményeként konkretizálódó jogrendszert érti. Kulcsá A jog hatékonyságának r legátfogóbb koncepciója: Kálmá - A JOG HATÉKONYSÁGA n = AZONOS A JOG TÁRSADALMI VISZONYOKBAN VALÓ MEGVALÓSULÁSÁVAL. Jogszabályok hatékonyságának két szintje ( Visegrády) A jogi

hatékonyság = címzettek magatartása megfelel-e a jogi normákban előírtaknak A társadalmi hatékonyság = a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél realizálódásában nyilvánul meg A hatékonyság problémája jogszabálytípusonként is eltérően jelentkezik: Általános normáról van-e szó vagy Olyan norma, amely konfliktus oldó szabályként érvényesül. Különböző: - az ajánló • a deklaratív 144 • a szervezeti • a kogens • a diszpozitív jogszabályok hatékonysága is. A. Szimbólum jellegű szabályok = nem arra hivatottak, hogy hatékonyak legyenek (társadalmi eszméket hírül adják) B. Kompromisszum jogszabályok = ellenfeleknek sikerül megakadályozni, hogy a jogszabályt hatékony szankcióval lássák el, pl. gazdasági jogban C. Nevelő törvényhozás = társadalmi attitűdöket, eszméket akar megváltoztatni, ezért gyakran kudarcra van ítélve. 145 48. A jog hatékonyságának társadalmi tényezői

Társadalmi faktorok = az új jogszabályoknak a meglévő társadalmi viszonyokban való realizálódásával kell bebizonyítania életképességét. Társadalmi struktúra és befolyása: ⇒ minden társadalom történeti képződmény ⇒ társadalmi viszonyok hálózata alkotja a társadalom struktúráját és meghatározza a társadalom határait is. René Dávid Etiióp kísérlete: (1960) • nehezen adaptálódó kódexet készített francia mintára • koncepciója az általános érvényesség irányával lép fel • más magatartásformát kényszerített az emberekre, mint amilyenben éltek, • az új kódex a szokásjogot teljesen és egy csapásra eltörölte, helyébe részletes rendelkezéseket iktatott be. Dávid tévedése: • Etiópiában nem volt forradalmi fejlődés • strukturálisan így nem változhatott meg • társadalom mélyén semmi sem mozdult Törökország = Kemal Atatürk • radikális polgári átalakulás ment végbe • jogrendszer

átalakítása (Svájci ZGB mintára) • jogi reform fő céljai: • laicizálás • modernizálás • nyugathoz való asszimiláció Recepció sikere: csak akkor lehet, ha egy radikális társadalom átalakítás része még így is vannak a recepciónak ellenálló területek Csoportok szerepe: • kis és elsődleges csoport = spontán, bizonyos időtartamra létrejött • természetes csoport = bennük formálódik az individuum személyisége = bennük kristályosodik ki az erkölcsi standardok és viselkedésminták Különböző kutatások igazolták, hogy a csoportok dinamikájának vizsgálatát a nagy struktúrákon belül szorosan össze kell kapcsolni azzal a funkcióval, amelyet az elsődleges csoport ezeken a struktúrákon belül betölt. Társadalom építőkövei: • makro és mikroközösségek = többszörösen összefüggnek a jog hatékonyságával, közvetítik tagjaik az alattvalók felé a jogszabályok előírásait. • Ha a társadalom politikai

vezetőrétege nem veszi figyelembe az alul létező közösségeket = visszahatásként azok is elhatárolják magukat a felső jogszabályoktól. 146 49. A jog hatékonyságának normatív előfeltételei Társadalmi normák fontos tényező • azok a törvények, amelyek a lakosság által általánosan elismert erkölcsi, vallási, politikai v. társadalmi értékítélettel megegyeznek, jó eséllyel várnak arra vonatkozóan, hogy önként fogják majd követni őket • társadalmi normák összessége jelentős mértékben kondicionálja a jogi sz. hatékonyságát + • a jogszabályok alkalmasak a társadalmi normák alakítására Egyes normarendszerek és a jog viszonya Jog és az erkölcs • a jogi norma. tervszerűen meg lehet vált (jog = dinamikus, erkölcs = statikus) • jogi = az emberek megfigyelhető külső magatartása • erkölcs = emberek szubjektív akarata • jog = szervezett kényszer az érvényrejutás érdekében formális szankciótól való

fenyegetés • erkölcs = kényszer a társadalmi nyomás, amely informális szankciók útján jelenik meg. A jog nem hanyagolhatja el azt a penuciót, hogy minden ember alapvető erkölcsi jogait védje. • Vallási normarendszer: jelentősége minden . jogrendszerekben Szokás • szoros összefüggésben áll a jog hatékonyságát érintő szerepével • a törvényhozásnak összhangban kell lennie a viselkedési normákkal • az un. jogi népszokás › speciális viszony az állami joggal az életviszonyok rendezésére alkalmasabbnak találják ott kapcsolódnak partikuláris jogalkotásban különböző szintű bírói gyakorlatban Méltányosság • nevében: jogrenden kívüli . stb • különösen fontos szerephez jut: ókori Róma középkori Anglia (equity law) 147 50. Kulturális, politikai és pszichológiai tényezők szerepe a jog hatékonyságában A kultúra • a kultúra és jog között állandó kölcsönhatás, sokrétű összefüggés áll fenn a

jog egyik összetevője az adott társadalom kultúrájának nincsen olyan jog, jogrendszer, amelyet nem hatna át a társadalom kultúrája Jogi kultúra Szubkultúra: fennálló jogrenddel szemben, vagy a jogon kívüli, azt mellőző rendek Jellemzője: olyan belső hatalmi struktúrák léte, amelyek a maguk szankciórendszerét a társadalmi szankciórendszer elébe helyezik (pl. maffia) Keletkezése: - szoros összetartás, szervezettség ⇒ külvilág felé zártság, információcsere megakadályozása révén Megakadályozásával: a jog tényleges hatékonysága fokozható! Politikai tényezők • A jog hatékonyságát befolyásolja a politikai rendszer jellege, és a politikai kultúra is. Politikai rendszer vétkessége: függ: a politikai hatalom jogi ellenőrzöttségétől a jogszabályokhoz kötöttségétől a jogszabályok hatékonyságától a jogalkotás társadalmi ellenőrzöttségétől Modern demokráciában: • a jog és politika egymással

kölcsönhatásban áll! • a jog szerepe nem merül ki abban, hogy a politikai szféra bizonyos területeit jogilag rendezi, hanem a társadalmi együttélés alapvető viszonyait szabályozza. • a politika világát nemcsak a jog rendezi, hanem az erkölcs, a szokás, a tradíciók Politikai kultúra: • • a politikai szubjektív oldalát jelöli az állampolgároknak közvetlenül v. közvetetten a politikára vonatkozó tudatát Pszichológiai tényezők • a jogszabályok címzettjeinek személyében gyökerező elemek: 2 személyiségstruktúra Autoriter › gondolkodásmódja merev, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, gyanakvó Konformista Megnyilvánulási módja 1. többiek viselkedése meggyőzi, hogy eredeti ítélete téves volt 2. szeretné elkerülni a büntetést, ill jutalomban kíván részesülni Társas befolyásolás 3 fajtája: a.) behódolás: - kedvező reakció kiváltása a másikból • érdeke, hogy hozzájusson konkrét jutalmakhoz •

elkerüljön konkrét büntetéseket b.) azonosulás: - magáévá teszi más viselkedését, mert ez a viselkedés kielégítő önmeghatározó viszonyt jelent ezzel a személlyel v. csoporttal c.) interiorizáció: - ezért fogadja el a befolyást, mert a kiválasztott viselkedés egybevág értékrendszerével. 148 A jogszabály követésének 3 közvetlen oka: szankciótól való félelem racionális megfontolás jogszabály autoritása 149 51. Az optimális jogalkotás Optimális jogalkotás mibenléte: Szalay László: ® Törvény előadása legyen: tiszta egyszerű szabatos fenséges. Wróblewski ® "Ésszerű jogalkotás" modellje Elemei: a cél meghatározása pontosítva a megvalósítást szolgáló eszközök kiválasztása szempontjából azoknak a szabályszerűségeknek a megállapítása, amelyek meghatározzák e kapcsolatot azon tényállási típusok között, amelyekhez a cél is tartozik annak megállapítása, hogy a feltett cél

megvalósítását szolgáló eszközök közül melyek lehetnek a jogi eszközök meghatározott, hatályos jogszabályok alkotása Peschka Vilmos ® jogalkotás minősége tartalmi oldalról ® a jogalkotó milyen sikerrel tudta megoldani a rendezendő társadalmi relációk, helyzetek sajátos, különös, tipikus mozzanatainak a kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a társadalmi viszonyok körében érvényesülnek. ® jogalkotás minősége formai értelemben ® mennyiben sikerült a jogalkotó tevékenységben sajátos, egynemű közeget, jogi formákat kidolgozni. Monteszkiő: - felesleges törvények gyengítik a szükséges törvények erejét, - az olyan törvények pedig, amelyeket ki lehet játszani, gyengítik a jogalkotás tekintélyét. Evan: törvényhozás hatékonyságának 7 tényezője az új jogforrásnak autoritativnak és presztízzsel rendelkezőnek kell lennie; az új jog racionalitásának az elfogadott kulturális és

jogelvekkel kompatibilis és kontinuus terminusokban kell kifejeződnie; ki kell dolgozni a jogkövetés pragmatikus modelljeit (világos legyen, hogy kikre vonatkozik a jogszabály); az idő tudatos felhasználására van szükség a jogalkotásban (azonnali hatályba lépés); kényszerapparátusnak "be kell vasalnia" a jogszabályok előírásait, még ha értékrendszerével ellenkezik is; optimális jogalkotás a pozitív és negatív szankciókkal egyaránt operál hatékony jogvédelmet kell biztosítani a szóban forgó jogszabály megsértéséből fakadó jogsérelmet szenvedők számára. Jogalkotó: Ügyelni kell! a jogforrási forma definíciók fogalmak kategóriák szankciók megvalósítására! A jogalkotás minősége: 150 • tartalmi oldalról ® milyen sikerrel tudta megoldani a jogalkotó a rendezendő társadalmi relációk, helyzetek, szituációk olyan sajátos vonásainak kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a

társadalmi viszonyok körében érvényesülnek; • formai értelemben ® attól függ, mennyiben sikerült a jogalkotó tevékenységében az új társadalmi-jogi tartalomnak megfelelő sajátos egynemű közeget, jogi formákat kidolgoz i. Demokratikus képviselet alapkövetelményei. A törvényhozók erkölcsi kötelességei: Autonómia el- = kötelesek, nem oda illó befolyástól mentesen tárgyalni, dönteni Beszámolás elve = kötelessége biztosítani választói számára mindazon információkat és feltételeket, minek révén azok élhetnek felelős demokratikus állampolgárságukkal. Felelősség elve = kötelesek hozzájárulni a demokratikus törvényhozási folyamat hatékony működéséhez. Törvényhozás hatékonysága: • Olyan nagyrészt jogilag szabályozott, politikai folyamat, amelynek lényegét a politikai akaratképzés és döntéshozatal adja! • Eltérő szervezettségű politikai erők: ® lényeges befolyásoló faktornak minősülnek adott

törvény keletkezési folyamatában. pl Ausztriában ® gazdasági-szociálpolitikai törvények ún. szociális partnerek kezdeményezésére születnek • Parlamentáris rendszer: parlamenti pártok működése a törvényhozásban eltér egymástól. - parlamenti többséget alkotó pártok = meghatározzák az adott törvény konkrét tartalmát - koalícióban levő kormányzó pártok esetén = a dominanciával bíró párt teheti meg ezt. Ellenzési pártok fő feladata: - többségi javaslatok kritikája és kontrollja. • a jogállam jogalkotásának külön sajátossága: Az ellenőrzés - normakontroll elvégzésére = az alkotmánybíróságok hivatottak 151 52. A jogalkalmazás hatékonysága Formailag = hogy a jogszabályok milyen mértékben érvényesülnek a jogalkalmazás során Tartalmilag = társadalmi környezetében megmutatkozó hatékonysága értendő A jogalkalmazás akkor hatékony, ha működése a jogszabályokban foglalt fő- és alcélok

elérését eredményezi. • jogpolitika • jogalkotás minősége, mennyisége meghatározó jelentőségű Bírói jogalkalmazás: Záloga ® hogy a Legfelsőbb Bíróságok valamennyi jogrendszerben irányítják az alsó és középszintű bíróságok gyakorlatát. Legfelsőbb Bírósági irányítás: = bírói jogalkalmazáshoz hozzájárul, = jog hatékonyságának fokozásához jogfejlesztő szerepe révén Magyar bíráskodás kialakulása jelzi, hogy a bíróság nemcsak és nem elsősorban a meglevő jogot alkalmazta, akár a szokás értelmében sem, hanem maga is jogteremtőként működve jogszabályokat alakított ki. Kezdetben a normateremtés volt Jogtudomány - ügyészi gyakorlat - ügyvédség - jogtanácsosok szerepe = országonként jogrendszerenként eltérő mértékben, aktív hatást gyakorolnak a bíróságok tevékenységére. Egyfelől: ® Kiküszöbölhető a bírói jogalkalmazás zártsága Másfelől: ® frissítik, hatékonyabbá teszik a bírói

gyakorlatot. Nem jogi tényezők befolyása: 1) Szervezeti faktorok = úgy mint a bírósági rendszer elemeinek összehangolt működése = bírósági munka szervezettsége = bírói állomány megfelelő volta 2) Mikroklíma = függ attól amelyben végbemegy (normális, alkotó jogkör) 3) Bírák szakmai felkészültsége 4) Élet és munkakörülmények = bírák munkaterhe, bíróságok technikai ellátottsága. Közigazgatási jogalkalmazás: Első aspektus: Közigazgatástudomány NK.T irodalma különböztet az adminisztráció három típusa között fehér adminisztráció (illegális gyakorlatot folytató szervezeteket jelöli) szürke adminisztrációs (eltűri a jogszabályok nem teljesítését, megsértését) Másik aspektus: jogalkalmazó szervezetek tevékenysége Jogalkalmazói gyakorlat ismerete, hasznosítása: • itt mutatkoznak meg a rendezést igénylő területek • előkerülnek a jogszabályok fogyatékosságai • a jogalkalmazói jogfejlesztés

ösztönzés is a jogalkotásra • jogalkotónak tisztában kell lennie, hogy milyen mértékben kalkulálhatja be a jogalkalmazói jogfejlesztést. Jog hatékonyságának negatív jelenségei: 152 Túlszabályozás ® jogszabály-infláció ® jog presztízsének gyengülése Alulszabályozás ® káros hatással van a jogrendszerre. 153 53. Jogtudat és joghatékonyság • Állampolgárok - jogalkalmazók jogtudatának fejlettsége, színvonala a jogszabályok hatékonyságának legfontosabb komponensei. • A jogszabályok az emberek tudatára kívánnak hatni, amikor meghatározott magatartást előírnak vagy megtiltanak = a tudatos magatartást szabályozzák. • A jogi szabályozás hatékonysága függ attól is, hogy a címzettek (= a társadalom tagjai) milyen tudatos magatartást tanúsítanak, azaz a viselkedésük irányításában a jogi normák mennyiben kapnak szerepet. 1.) Jogtudat előfeltétele: A címzettek megismerjék a jogi rendelkezéseket (pl

negatív és pozitív példák a jogszabályok megismertetésére, megismerhetőségére.) 2.) Jogismeret fogalma: Bizonyos jogi normák tartalmának a mentális realizációja (pl. NSZK vizsgálat: 1 évvel a lakásbérlet felmondása ellen védelmet nyújtó tv hatálybalépte után a megkérdezett polgárok 75%-a nem ismerte) • Optimális jogismereti állapot elérése: Az állampolgároknak mindenkor rendelkezni kellene • - alapvető jogi (fogalmi, stb.) információkkal • - társadalmi szerepek követelményeihez elengedhetetlen információkkal • - aktuális döntés meghozatalához szükséges információkkal (szükség esetén) A jogismeret önmagában nem jelent garanciát a jogi normák hatékonyságához - el kell érni, hogy a jogi normát HELYESELJÉK, ELFOGADJÁK. 3.) Jogtudat-jogérzet elhatárolása: JOGTUDAT kognitív elemek dominálnak racionális pszichikai tényezők JOGÉRZET emocionális elemek dominálnak irracionális pszichikai tényezők (SEIN) a.)

Ha a pszichés folyamat tárgya a pozitív jog egyes normája - ebben az értelemben annak tudása, hogy mi a jog = a jogbizonyosság = a pozitív jogtudat. - ha ez egy jogi intuíció (megsejtés) = judíciumnak nevezik! = - pozitív jogérzet b.) Ha a pszichés folyamat tárgya annak elképzelése, hogy hogyan nézzen ki egy bizonyos jogszabály: - ebben az értelemben (SOLLEN) a jogtudat annak tudata, hogy milyen legyen a jog - ez a helyes jogról alkotott vélemény (belső helyeslés) = - az ideális jogtudat - csak ez! - annak az érzése, hogy milyen legyen a jog - a jogi ideálhoz való fordulás = az ideális jogérzet - ez a jogi lelkiismeret! c.) Ha a pszichés folyamat tárgya a jogrendhez való hozzáállás mint egész - ebben az értelemben (MÜSSEN) 154 a jogtudat annak tudata, ami csak jogként kell, hogy megtörténjen = általános jogtudat: = a jogrend tisztelete - a jogethosz - az általános jogérzet = annak az érzése, ami csak jogként kell, hogy

megtörténjen = ez a jogi érzület vagy joghűség = a jogkövetés erkölcsi elkötelezettségének érzése. Itt is beszélhetünk jogethoszról. 4.) Jogtudat - jogismeret sajátosságai: (jogszociológiai vizsgálatok eredménye) a.) - a jog ismerete, amellett, hogy nem teljes - többféleképpen differenciált - társadalomban elfoglalt hely és életmód a jogismeret szintjét általában, - egyes jogágak pedig különösen differenciálja. b.) - jogi túlszabályozottság: csökkenti a jogismeretet, így a jog hatékonyságát is c.) - jogalkalmazó szervezetekkel való kapcsolat a jogszabályismeretet fokozó tényező d.) - jogszabályismeret és a jogtudat egymástól nehezen választhatók szét e.) - Széchenyi írja: csak a józan törvények, s nem a bot, nem a hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesebb erkölcsiségre. - A szankció csak akkor hatékony a jogtudat és jogkövetés alakításában, ha jogsértés esetén következetesen alkalmazzák. f.)

- az egyéni jogtudat szerkezete: nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik g.) - jogi alapattitűd az egyénnél, amit lelkiismereti okokra vezetnek vissza: vitatható h.) - az egyéni jogtudat milyenségében szerephez jut a személyes vélemény A JOGI KULTÚRÁT = az emberek - jogi rendszerrel kapcsolatos - eszméi, attitűdjei, értékei, vmint hiedelmei alkotják. Nincs olyan ország, amely egyetlen, egységes jogi kultúrával rendelkezne: ennek oka, hogy az egyes országokban sokféle kultúra létezik a társadalmak komplex voltából (rétegek, csoportok) adódóan. A jogi kultúra kettéválasztható: a.) külső - laikus jogi kultúra b.) belső - jogászi kultúra más felfogás szerint: a jogi kultúra szubkultúrákból áll (pl. bűnözők jogiantikultúrája) - Történetileg alakult ki, mint a politikai kultúra, ezt befolyásolja, alakítja. - A jogi kultúra mindig a tradíció és az innováció között áll. Alan Watson ún. jogtranszplantáció elmélete: -

esettanulmányokkal bizonyítja, hogy az ősi Kelettől - Új Zélandig a legkülönfélébb társadalmi-gazdasági formációkban és jogi berendezésekben mennyi hasonlóságot mutat a 155 jogfejlődés: - a jogi megoldásokat nem saját maguktól találták fel hasonlómód, hanem átvették a jó megoldásokat másoktól ill. a saját jó megoldásukat is átadták más kultúráknak Ezért a jogtranszplantáció v. jogátültetés Watson szerint egyetemes jogfejlesztő tényező Legújabb munkájában Watson még azt is elemzi, hogy a történelem során az uralkodók nem annyira voltak érdekeltek a jogalkotásban, ezért az már a középkor hajnalán a jogászelit kezébe került, így a j ogátültetésben élen jártak a r ómai jogban jártas jogászok, egyetemi professzorok, angol és kontinentális bírák, stb. és kialakították saját jogi kultúrájukat, mellyel meghatározták a kölcsönzésre érdemes jogi elemeket. A jog tehát – Watson szerint – nem

fejlődött egyenesen a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokból, hanem a jogkölcsönzés miatt mutat az egyes társadalmakban közös vonásokat. 156 54. A joghatékonyság mérésének elméleti problémái 1.) KÖNI G: a joghatékonyság, mint a törvényhozás értékelése: fogalmát kettős értelemben használja: a.) a célprogram teljesült-e? b.) a társadalommal való kommunikáció sikeres volt-e? 2) KREB S: A hatékonyság ellenőrzésének komponensei: a.) a normacél legfontosabb meghatározása b.) a normacél helyes vagy helytelen megfogalmazása a joghatékonyságot befolyásolja. c.) a normát egy érthetőségi próbának kell alávetni d.) mindenki által érthető és technikailag tökéletes törvény soha nem létezett. e.) vizsgálni kell a norma teherbíró képességét is f.) vizsgálni kell, hogy megfelelő jogforrási szinten, más normákkal összhangban történt-e a jogszabály kibocsátása. 3) Minél hosszabb időintervallumot SNEID

tűznek ki a hatékonyság mérésére, annál nagyobb lesz a változó ER: életkörülmények, eljárásmódok jelentősége. 4) Négy szövetségi törvényen keresztül mutatta be, hogy a WOLF hatáskutatásnak milyen GANG nehézségei vannak. ZEH: - a hatékonyság figyelése nem az egyetlen módszer - a parlament sem vonhatja ki magát. Felveti azt az érdekes problémát: - ki az alanya a hatásmegfigyelésnek? - ki az alanya a 157 végrehajtás ellenőrzésének? Körvonalazza a törvényhozáson belüli hatásorientáltság határait is. - komplexitás korlátai: tényszerű korlátok áttekinthetetlenek, - normatív korlátok: hatalommegosztás-kommunális önigazgatás és önkormányzatalkotmány-alapjogok - törvényhozás integratív céljai Időtörvényen keresztüli 5) KIND eredménykontrollal foglalkozik Időtörvény mellett szól: ERMA - a határidő arra szorítja a jogalkotót, NN: hogy a tapasztalatokat összegyűjtve gyümölcsöző döntést hozzon a

törvény meghosszabbításáról - lehetőséget nyújt arra, hogy a törvényhozó esetleg más lehetőséget válasszon a törvény mellett - jogrend tapasztalatokkal gazdagodhat a bevezetés óta eltelt időszakról. Időtörvény ellen szól: - parlamenti vitát formálissá teszi - a jogrendszer áttekinthetetlenné válik, a jogalkotás inflációja tovább nő! 6) Kutatásainak célkitűzése: BEUT - a jog által szabályozni kívánt jelenség természetének a EL: (amerik vizsgálata ai) - a jogszabályt vagy más módszert, amely képes megoldani vagy szabályozni a társadalmi problémát, határozottan meg kell jelölni. - jogszabálynak a társadalomra gyakorolt hatását kell tanulmányozni és mérni - hasonló problémákra, hasonló jogi megoldást kell alkalmazni - a javasolt új jogi megoldást törvénybe kell iktatni. 158 7) A kísérleti törvényhozás három HUGG értelmezést rejt magában: a.) kísérlet a törvényhozással ER: (német) b.) kísérlet a

törvényhozásban c.) kísérlet a törvényhozásért KÍSÉRLETI JOGALKOTÁS HÁROM MÓDSZERE: 1. időtörvény: meghatározott ideig hatályos 2. modellkísérlet: jogi előírás nélkül - önkéntes alapon - meghatározott résztvevőkre 3. tervezet-teszt: tervjáték és a gyakorlati teszt módszere Rendszerelméletből vett kategória párral operál: - funkcionális genetikai oldal: valaminek a funkciója - funkcionális teológiai oldal: funkció valamiért. Itt az irányítás és a szabályozás problematikájáról van szó! Törvénykoncepció komponensei: hatáselemzés célprojekció értékorientáció alternatív egybevétés Lehetőségei a jogalkotás és jogérvényesülés vonatkozásában: 1. képes felderíteni a jogérvényesülésben részes szereplők magatartását 2. képes megkönnyíteni a jogi normák alkalmazását és végrehajtását 3. a politikai vitát empirikusan alátámasztott tényállással objektívebbé képes tenni 4. a későbbi

törvényértékelés számára képet ad az előzetes teljesítésről Határai: Három fokozat (jogalkotás jogalkalmazás - jogkövetés) együttműködése. Joghatás időbeli megfigyelése )egységes kormányzati munkával) Periodikus hatáskontroll és értékelés 8) Kísérleti törvényhozást szűkebb 159 MADE R: (svájci) értelemben fogja fel. A határidős jogi szabályozás gyakorlati kipróbálását érti alatta Sajátos jogalkotási forma: alkotmányjogi - törvényhozásmódszertani - törvénytechnikai aspektusai vannak 160 55. A jogalkotás hatékonyságának mérése SUNSET TÖRVÉNYHOZÁSA: (USA) Nappálya allegóriájára épít: - napkelte: a törvény lehető legpontosabb meghatározása és az előkészítésükről szóló beszámolót tűz ki célul. - napnyugta: egy törvényi szabályozás végét jelenti. A jog hatékonysága csak történetileg értelmezhető és mérhető: Az eredmények viszonyítási alapját vagy a célt meghatározzuk, ez

alapos elméleti munkát és teológiai értelmezést igényel. Három probléma: 1. törvényeknek, rendeleteknek általában céljai vannak 2. jogszabályok egyrésze érdekkiegyensúlyozást is megvalósít 3. léteznek sztendereket megállapító normák (jóhiszeműség, tisztesség) Jogalkotás hatékonyságának vizsgálata: Vizsgálatában tetemes az ún. drink-driving törvények balesetcsökkentő hatását elemző angolszász irodalom. Híres a Donald Campeel és Laurence Ross nevéhez fűződő kísérletek. Összehasonlították Connecticut állam gyorsforgalmi útjainak a halálozási statisztikáját sebességkorlátozási rendelet előtt és után, majd összevetették a tapasztalatokat a szomszédos államokéval. KLAUS ZIEGERT: Német prof. Empirikus vizsgálata a német és az ausztrál jogrendszer egyes ágazatai körében. Eredményei: - A törvényhozás nem érte el a célját a csődjog területén. - A törvényhozás bizonytalan célt tűzött ki, és nem

érte el a munkajog területén. - A törvényhozásnak nem volt célpontja a fogyasztói hiteljog területén. - A törvényhozás jól elérte célját az ausztrál családjogban. A törvényhozás hatékonyságának méréséhez nem elégséges egy empirikus hatáselemzés, mely a törvényhozás előtti és utáni társadalmi adatokat hasonlítja össze, hanem a jogi program, a támogató jogi struktúra és a vonatkozó társadalmi network strukturális analízisére van szükség. 161 56. A bírói jogalkalmazás hatékonyságának mérése I. Egyik módszer: = a megfellebbezett ítéletek számának alakulásából = fellebbviteli bíróság helybenhagyó v. megváltoztató, hatályon kívül helyező döntéseinek számából von le következtetéseket II. Felsőbíróságok működése hatékonyságának mérésére többféle módszer használandó: a.) közvetlen megfigyelés b) titkos megfigyelés c) szituációk titkos megfigyelése d) kormányzati és

magánintézmények dokumentumainak és archívumainak elemzése ® nem költséges és hozzáférhető. e) tömegkommunikációban is figyelemmel elehet kísérni. III. Gazdasági rentabilitással méri a jogalkalmazás eredményességét IV. Az eljárás egyszerűségén, gyorsaságán, olcsóságán, következetességén és alaposságán méri le a hatékonyságot. A magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos hatásvizsgálatok eredményei: • bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabályváltozások Be. szóló 1973 évi I törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXI törvén 1995 09 01 lépett hatályba • tárgyaláson kívül kiszabható jogkövetkezmények. 162 57. A jogtudat hatékonyságának mérése Jogtudat: mint a jog hatékonyságának 3. fő jogi feltétele, összetevője érvtizedek óta empirikus vizsgálatok tárgya. Első: Vilhelm Aubert ® klasszikus vizsgálata • házi cselédekről szóló 1948. évi norvég törvén

társadalmi elfogadottságáról ® kiderült, hogy a jogszabály ismerete nem jár minden esetben a jogszabály követésével is. • Kimutatta: jogszabály után 2 évvel ® hogy a jogszabály rendelkezései nagy mértékben nem realizálódtak. • háztartások fele sértette meg a törvény főbb rendelkezéseit, 10% engedelmeskedett pontosan • nagy különbségek mutatkoztak az életkornak megfelelően • idősebbek hajlottak a jogszabálytól eltérő magatartásra. Helyes, igazságos jog, jogkövetés, igazságtalan jog követéséről vallott nézetek: • Lengyelország - Hollandia - NSZK • Kérdés: igazságtalannak v. helytelennek tartott jogszabálynak kell-e engedelmeskedni • Igenlő válasz: Lengyelország 45% Hollandia 47% NSZK 66% A vizsgálatok egyik érdekes eredménye volt az, miszerint egyes magatartásokat az emberek túlnyomó része bűncselekménynek tart, holott nem azok, míg másokat nem tart annak, holott azok. Újonnan bevezetett jogszabályok

lakosság általi elfogadása: • Horváth Barna: 40-es évek elején Szegeden - Kolozsvárott felmérte az időtájt bevezetett közlekedési "jobbra hajtás" elfogadását. 26 : 62 ® helyeslő : közömbös • Szeged: • Kolozsvár: 60 : 25 Svédország: 60-as évek • 1955-ben népszavazás • 1962-ben • 1964-ben • 1965-ben • áttérés előtt 3 nappal már ellenezte. szavazók 83% ellenezte a jobboldali közlekedésre való áttérést. a törvényhozás úgy döntött, hogy bevezetik ® 1967-ben! 35% már helyeselte helyeslők ellenzők egyensúlyba kerültek 46% helyeselte 35% Dániai pornográfiát legalizáló törvény: 1967-ben pornográfia ellenes törvények eltörlése előtt a megkérdezettek 46%-a támogatta a liberalizálást, 1968. március 61%