Vallás | Keresztény » Ószövetség

Ószövetség Könyvek Elnevezés: (görög) biblion - könyv, tekercs sugalmazott Ó- és Újszövetség Zsidó Ószövetség: 24 Keresztény: 39 (1  12 kispróféta, 12 Sámuel, Királyok, Ezdrás-Nehemiás, Kórnikák) Katolikus, ortodox: 39+7=46 (deuterokanonikus) Tóbiás, Judit, 1-2 Makkabeusok, Bölcsesség, Jézus Sirák fia, Báruk Felosztás: zsidó: Törvény, Próféták, Írások Szeptuaginta: görög fordítás Vulgata: latin fordítás Keresztény: Történeti, Tanító, Prófétai Kánon: sugalmazott könyvek gyűjteménye Trienti zsinat 1546 Protokanonikus Deuterokanonikus Apokrif - Pseudo epigrafa Nyelv Héber (+arám)  görög Maszoréták: javítás, egységesítés Hitelesség bizonyítékai: Penateuchus, Qumrani tekercsek, Szeptuaginta, Vulgata Fordítások Görög: Szeptuaginta, Aquila, Theodotion, Szümmakhosz Arám: Targum Szír: Pesitta Latin: Vetus Latina, Versio Vulgata (Szt. Jeromos) 1. Királyság Saul (1012-1004) Nachas ammonita király

támadása Saul legyőzi  királlyá választják, Sámuel felkeni Legyőzi az amalekitákat Vereség a filiszteusoktól Dávid (1004-965) Saul fegyverhordozója  filiszteus zsoldos Saul bukása után: D: Júda: Hebronban királlyá kenik  Isbaál (Saul fia) Izrael királya  megölik  Dávid personalunio Filiszteus támadás  Dávid legyőzi Jeruzsálem elfoglalása  székhely Hódítások: Egyiptomtól az Eufráteszig Lázadások  leveri Utódja Salamon (dinasztikus öröklés) Salamon (965-926) 2. 1 Területi veszteségek Kereskedelmi kapcsolatok Építkezések (pl. Jeruzsálem: palota, templom)  adózás, robot  az izraelitáknak is É: 12 kerület  törzsi autonómia  Jerobeám lázadás  Egyiptomba menekül Kulturális felvirágzás Szakadás Salamon fia Rechabeám (926-910) csak Judában Izrael: Jerobeám (926-907) Sesonk fáraó támadása Juda: dinasztikus utódlás Izrael: választás kivéve: - Omri dinasztia (882-845) - Jehu

dinasztia (845-747) Jerobeám: királyi szentélyek 50 év: Juda királyai igényt tartanak Izraelre  ellentét Omri (882-871): jó külső és belső kapcsolatok - szövetség Jehosafáttal (868-847) Acháb (871-852): Szövetség az arámokkal  visszaszorítják az asszírokat Omri din. valláspolitikája: szabadság a kánaánitáknak  Illés, Elizeus próféták a hadsereg vezére, Jehu (845-818) átveszi a hatalmat, kiirtja az Omri din.-t Júda királyát, Achaszját is megsebesíti  Atalja (845-840) királynő Júdában (Acháb lánya) Izrael  Júda Damaszkuszi (arám) támadás  asszírok megtörik, de Palesztinát nem támadják  függetlenség Izrael: II. Jerobeám (787-747) Júda: Uzija (773-735) Asszír kor Asszír hódítás  uralom Izrael: szétesés, királypuccsok Szír-efraimita háború: Izrael + Damaszkusz  Júda (Ákáz: 741-725  Izajás) + Asszír bir. (győznek, de Júda Asszíria vazallusa) Izrael utolsó királya, Hosea (731-723)

fellázad az asszírok ellen  722 Szamária bukása  Izrael vége  deportálás, menekülés Júda: Ákáz fia, Hiszkija (725-697): kitörési kísérletek  csak Jeruzsálem és környéke marad Manassze (696-642) hűséges az asszírokhoz, csillagkultusz, kánaánita kultusz beengedése Babiloni hegemónia, királyság vége Asszíria hanyatlása Józija (639-609): nem fizet adót Asszíriának  vazallusi viszony vége Jahve kultusz! Próbálja visszaszerezni Júda és Izrael területeit méd + Babilon  Asszíria + Egyiptom ( Júdán keresztül) Júda egyiptom vazallusa Józia fia, Joacház (609)  Egyiptomba viszik másik fia Jojakim (608-598) Babiloni hódítás Jojakim fia Jojachin feladja Jeruzsálemet  1. deportáció (pl Ezekiel próféta) 2 Józia harmadik fia Cidkija (597-587) fellázad Babilon ellen ( Jeremiás) 587-586 Jeruzsálem bukása  2. deportáció, királyság vége 3. Templomközösség és diaspóra Babiloni fogság

Deportálások: 597-; 587-; 582 Menekülés Egyiptomba babilóni és egyiptomi diaspóra Júdában maradt a földműves réteg (Gedalja) Babilonban: nemesek, szabadon  megtartották identitásukat Vallási megújulás: Ezekiel, Deutero-Izajás Hazatérés, újjáépítés Kürosz perzsa király (559-530) 538-ban legyőzi Babilont  tolerancia Hazatérés, Templom felépítése  szamaritánusok Zerubbábel Józsue pap Aggeus, Zakariás próféták 515 Templom felszentelése Nehemiás, Ezdrás Szamária  Júda erkölcsi lazaság, társadalmi problémák, szegénység, rabszolgaság  Malakiás (500-450) Nehemiás (445-443): Jeruzsálem újjáépítése (fal, erődítmény)  Júda önálló tartomány közigazgatás, körülmények javulása Ezdrás: Törvény tisztelete  erkölcsi felemelkedés, vegyesházasságok megszűntetése Hellenista kor 333 Nagy Sándor  meghal  birodalma széthullik 323-198 Ptolemaioszok (Egyiptomiak) 198- Szelekuidák (Mezopotámiaiak)

kezdetben tiszteletben tartják a hagyományokat IV. Szeleukosza Templom kincstárát akarja IV. Antikhosz Epifanész: erőszakos hellenizálás, üldözés Hasmoneus felkelés: Mattitás pap  fia Judás Makkabeus (166-160) 164 Templom felszentelése 160-142 Jonatán  sikerek 142-134 Simon  fellegvár elfoglalása  Juda független Hasmoneus dinasztia: 134-104 Johannesz Hyrkanosz  hódítások 104-103 Arisztobulosz nem népszerűek! Pártok: szadduceusok, farizeusok 103-76 Alekszander Jonneus  önkényes  a farizeusok a szelekuidákat hívják segítségülmegtorlás felesége, Salome Alexandra (76-67) kibékül a farizeusokkal fiai: II. Hyrkanosz  II Arisztobolusz 63 Pompeius  Római provincia 4. Prófétizmus Izraelben Jelentése: profetész (görög): hírnök, beszélő, szóvivő 3 Isten nevében beszél, tanács, jóslat nabi (héber): beszélő, hirdető  meghívott, kiválasztott Története: XI. sz: prófétaközösségek (pl Sámuel,

Illés, Elizeus körül) ex-sztatkus állapot, Jahve kultusz  nemzeti összetartozás Sámuel: a szent sátor őre, látnok, védi a Jahve hit tisztaságát, királyság kialakulásában fontos Salamon  prófétaság Omri din. (kánaánita)  Illés, Elizeus (Jahve hit) VIII. szd-tól: Klasszikus prófétaság (írópróféták) (első: Ámosz) Intézményes prófétaság: választottság, nem elveszíthető Klasszikus prófétaság: a bűnök miatt elveszíthető az üdvösség.  megtérés! Fogság előtti próféták: Konkrét erkölcsi kérdések. Bűntetés  fogság Fogság közben és után: Végidő távlata, üdvösség, törvények tisztelete Irodalmi forma: Pórféta nevét viselő összegyűjtött igehirdetés (nem a próféta írta le) elbeszélések, prófétai mondások és kölcsönzött beszédformák Tanítás: fenyegetés, intés, buzdítás, vígasztalás szóban, tettel, életpéldával Isten: személyes, valóságos  kánaánita: természet erői,

személytelen, legyőzhető Izrael kiválasztottsága, de bűnei esetén bűntethető Isten a történelem és a népek ura Nem helyhezkötött Személyes erkölcsi felelősség Jog, igazságosság, szolidaritás Bűn: személyes, tudatos cselekedet, Jahve ellenszegülés Megtérés! Üdvösség a végidőben Messiás: az Úr szenvedő Szolgája, remények beteljesítője, evilági és túlvilági oszág kormányzója, engesztelő szenvedés, meg nem értettség, hatalomnélküliség, engedelmesség, dicsőség 5. Ámosz, Ozeás, Mikeás Ámosz Háttér II. Jerobeám idején  felemelkedés  feszültségek Jahve hit  társadalmi rend Ámoszt összeesküvőnek tartják  száműzik Bételből Könyv Fenyegetés  üdvösség ígérete prófétai mondások, 1. személyű látomások, 3 személyű prófétai elbeszélés Tanítás: Hamis vallási megelégedettség  bűnök megnevezése, ítélet szociális igazságtalanság helytelen vallásgyakorlat: külsőségek ítélet

 elkerülhetetlen József maradéka megnenekül (kiegészítés) Ozeás 4 Háttér: II. Jerobeám végétől Izrael összeomlásáig Adófezetés az asszíroknak, királygyilkosságok Vallási és erkölcsi szétesés  közélet megingása Jahve hit  kánaánita hit Személye: Izraeli származású Házassága: Izrael és Jahve kapcsolata Gyermekei: ,,Jiszreel”, ,,Nincs irgalom”, ,,Nem népem” Nem érte meg Jeruzsálem bukását Házassága: Gomer, parázna nő  3 gyermek Szeret, magához vesz egy házasságtörő nőt (ugyanaz?) Könyv Házassága, Igehirdetése (mondások) Tanítás Isten ismeretének hiánya Politika kritikája (oka: Isten ismeretének hiánya) - Uralomra jutás törvénytelen módon - Isten helyett más népekkel szövetség - Papok bírálata Nincs esély a megtérésre  Bűntetés  irgalom Mikeás Személye: Jeruzsálemben élt Jahve szócsöve É-ra is figyel Izajás kortársa Könyv: Fenyegetés, üdvösség, fenyegetés,

üdvösség Tanítás: Vezetők felelőssége Templom jelenléte  hamis biztonságérzet Új kezdet: Betlehemből származó eljövendő uralkodó  béke Izajás, Náhum, Szofoniás, Abdiás Izajás 1-39: Izajás, Ámosz fia 40-55: Deutero-Izajás (fogság 2. fele) 56-66: Trito-Izajás (fogság után) Háttér: Asszír hódítás, Szír-Efraimita háború Hiszkija reformja  Asszírok leverik Személye Ámosz fia, Jeruzsálemi lakos Fiai: A mardék visszatér, Rabolj gyorsan Előkelő származású, iskolázott Jeruzsálemi hagyomány Tevékenysége: 6. 5 1. 2. 3. 4. Júda romlott szociális és erkölcsi viszonyai Acházt próbálja visszatartani az asszír szövetségtől Bizalom Jahvéban Jahve segítségét ígéri 1-39 Fenyegetés (Júda és Jeruzsálem) Fenyegetés (pogány népek) apokalipszis Fenyegetés (Jeruzsálem) Üdvösség ígérete Történeti függelék Tanítása Isten: viálgfeletti, Izrael és a nemzetek Istene, a történelem ura ember: a

történelemben szemléli, hit fontossága (teljes elköteleződés)  hitetlenséget talál (a politikában is) Sion: Jeruzsálem Jahve választott városa Dávid háza: Jeruzsálemmel kapcsolja össze, szabadító gyermek születik Náhum Személye: Judai származású, Jeruzsálemi kultikus próféta Asszíria fénykorától a birodalom megsemmisüléséig Témája: szabadulás a gyűlölt asszír igától Könyv Himnusz Prófétai mondások Ninive bukása Tanítása: Jahve igazságot szolgáltat, eltörli Ninivét Szofoniás Személye: Jozia király idején Vallási reform előtt működött  ítéletet hirdet Könyv: Fenyegetés (Júda, Jeruzsálem) Fenyegetés (pogányok) Fenyegetés (Jeruzsálem) Üdvösség ígérete Tanítása Jahve napja közel: pogány szokások, romlott emberi magatartás  világítélet Üdvösség: Isten új népet teremt Bízik az ember megváltozásában: a szent maradék Jahve oltalmát élvezi Abdiás Legrövidebb írás! Edom elleni

prófétai mondások Jeruzsálem lerombolása után élt (???) Jeremiás, Malakiás, Zakariás, Joel Jeremiás Háttér: Júda királyságának utolsó időszakában 7. 6 Jozia reformja Egyiptomi, majd babiloni függés  deportálás, Templom lerombolása Személye: Meghívás  életmód  meg nem értettség  szenvedés Tevékenysége: 1. Júda és Jeruzsálem pogány szokásai, szociális visszaélések 2. Jojakim király jogtipró magatartása, Babilon-ellenes szövetsége  üldözés 3. Ne mondják fel a Babiloni vazallusi viszonyt 4. Egyiptomban felemeli szavát a bálványimádás ellen Könyv Fenyegetés (Júda, Jeruzsálem) üdvösség ígérete Jeremiás élete Fenyegetés (pogányok) Függelék Tanítás Jeremiás prófétai szolgálata: meghívása  vívódások megosztottsága  vívódás  hűség ember elkötelezettsége Isten iránt: Izrael nem él Jahvéhoz méltó életet Hamis biztonságérzet  megtérés Az ember nem képes letérni a

bűn útjáról Isten és népe: Isten szeretete: házasság, szövetség Bizalom  üdvösség ajándéka Malakiás Személye: Malakiás=küldöttem, követem Fogság után, Ezdrás és Nehemiás reformja előtt Könyv: Jahve szeretete Izrael iránt Vád és fenyegetés (papok) Vád (vegyesházasság, válás) Jahve igazságában kételkedők Tized a Templomnak Jahve igazságában kételkedők Függelék Tanítás: Isten uralmának közeli eljövetelét várták  csalódtak  Isten szava megbízható Zakariás 9-14 1-8 Zakariás, Iddó fia 9-12 Deutero12-14 Trito- (tovább bontható) Háttér: Hellenista kor Tanítás: Külső szorongatás, belső megosztottság  Isten eljövetele Isten uralmának színhelye Jeruzsálem lesz Pásztorlátomás, Jeruzsálem szabadulása, dicsőség, apokaliptikus 7 Joel Háttér: Fogság után (Ezdrás és Nehemiás után) Könyv: Természeti csapás Jahve napja Tanítás: Természeti csapás  Jahve napja  Izrael és a népek sorsa

 népeknek ítélet, bűntetés, Izraelnek oltalom Csak azok menekülnek meg, akik Jahvéhoz fordulnak Ezekiel, Jónás Ezekiel Háttér: 1. deportáció Babilon, fogság  átmenetinek tekintik  Ezekiel igyekszik eloszlatni 2. deportáció  kétségbeesés  vallási válság (Jahve veresége?) Személye: Jeruzsálemi pap  deportálják  itt kap meghívást Tevékenysége: 1. Jahve ítélete 2. üdvösség ígérete Könyv: Fenyegetés (Júda, Jeruzsálem) Fenyegetés (pogányok) Üdvösség ígérete (előkészítés  megvalósulás) Tanítás: Jahve dicsőségének megjelenése: nem kapcsolódik helyhez, személyhez Ezekiel próféta szolgálata: felelősségteljes, a gonosz megtérítése vétkes útjáról Ítélet: Izrael bűne (bálványimádás, bűnre hajló természet) isteni bűntetés: hamarosan bekövetkezik, elkerülhetetlen Felelősség: személyes felelősségrevonás (megtérés) Üdvösség ígérete: Izrael helyreállítása, újjáteremtés

Jónás Nem összegyűjtött mondások, hanem elbeszélés Keletkezésekor Ninive már nem létezett Elbeszélés  tanítás Könyv: Bevezetés: Jónás meghívása 1. jelenet: Menekülés Tarsisba, vihar, hal, 3 nap 2. jelenet: Ninivében bűnbánatot hirdet  siker  Isten megbocsát 3. jelenet: Jónás szomorúsága  Ricinusbokor  a pogányok is rászorulnak a gondoskodásra Tanítás: Isten egyetemes üdvözítő szándéka Ítélethirdetés  bűnbánat  kegyelem Isten határtalan szeretete: a pogányok is teremtményei Teremtő és üdvözítő 8. 8 Deutero-Izajás (Iz 40-55) Háttér: Babiloni fogság, Ezekiel mellett Megpróbáltatások  szabadulás jóslata (Kürosz) Múlt: megpróbáltatások  jövő: üdvösség Könyv: Prológus Vigasztalás Sion helyreállítása Epilógus Tanítás: Izrael jelenlegi helyzete Isten hatalmának bizonyítéka Ítélet (Jahve mebízhatósága)  az üdvösségben is bízhatnak Kürosz: megmentő Jahve az

egyetlen Isten!  perbeszédek Jahve üdvözítő: Palesztina földjére viszi népét Az üdvösség közvetítője: Jahve Szolgája Dávid háza háttérbe szorul Királyi, mesiási, prófétai hagyomány Kollektív értelmezés: Izrael népe Korporatív személyiség: Izrael megszemélyesítője Individuális értelmezés: személy (Messiás, más próféta, Jojachin, Deutero-Izajás) Szenvedés üdvösségszerző ereje 9. 10. Fogság utánai prófétizmus Háttér: Kürosz hódítása  fogság vége  hazatérés  újjáépítés  nehézségek  csalódottság Aggeus, Zakariás: az üdvösség feltétele a Templom helyreállítása  felépítik Visszaélések a kultuszban, erkölcsi lazaság, szociális feszültségek (elszegényedés) Nehemiás, Ezdrás: közig. és vallási reform Nehemiás: Júda helytartója, újjáépítés Ezdrás: vallási és lelki élet újászervezése Aggeus Személye: Aggeus=Ünnepem 520 Jeruzsálem Könyv: Intő szavak Buzdítás

 bő termés Az új Templom dicsősége Tisztaság Ígéret Zerubbábelnek Tanítás Jahve történelmet formáló ereje Templom  Isten üdvözítő közeledése Zakariás 1-8 Zakariás, Iddó fia 9-14 ??? Személye: 9 520-518 Aggeus buzdítását folytatja Könyv: Megtérés 8 látogmás ,,böjt prédikáció”  üdvösség ígérete Tanítás Templom helyreállítása  Izrael megújulása Megtérés! Üdvösség  Isten ajándéka királyi messianizmus Trito-Izajás (Iz 56-66) Háttér: Fogság után, Nehemiás előtt Tanítás: Kiábrándultság  Sion megdicsőülése  hit Végidő  Isten országa  pogányoknak is Problémák: bűn, ítélet, erkölcs, bálványimádás, formális kultusz 11. Zsoltárok, Énekek Éneke Zsoltárok könyve 150 zsoltárból álló gyűjtemény (Himnuszok) Fogság utáni idő, 2. Templom 5 egység (végén: doxológia) Műfajok panaszzsoltárok (egyéni és kolleltív) hálaadás (egyéni és kolleltív) himnuszok

(dicsőítő) királyzsoltárok (király tisztelete  Isten tisztelete, messiásvárás) Tanítás Isten: személyes, a teremtés és történelem ura, lakhelye Sion A hívő és a szenvedés: tépelődés  bizalom Istenben Bűn, bűnbánat, bűnbocsánat: Jahve meghallgatja Énekek Éneke Címe legszebb ének Tartalma 30 szerelmi ének Értelmezése allegórikus: Isten és Izrael kapcsolata kultikus-mitikus természetes: hűséges emberi szerelem Keletkezése: Fogság után, Jeruzsálem 12. Jób Izraelita bölcsesség Egyén sorsa  helyes magatartás Ismeri a környező népek bölcsességét is Jahve-kultusz 10 Isteni és emberi bölcsesség összekapcsolása: jámborság Királyi udvar: írástudók  bölcsesség művelői Korábban: próféták kritikája Fogság után: átértékelődik mondások  hosszabb tanító beszédek Jób könyve főszereplő: Jób Könyv Igaz szenvedés kérdése Jób és a három barát Isten igazságos (barátok)  Jób (saját

példája)  vádolja Istent  megőrzi hitét Ének a bölcsességről: csak Isten ismeri Elihu beszédei: Isten igaz, a szenvedés pedagógiai eszköz Isten beszédei: a szenvedés Isten titka  Jób is beismeri Keletkezése: Fogság után Tanítása: nincs közvetlen összefüggés az egyéni tettek és életsors között A szenvedés Isten titka, van értelme 13.Példabeszédek, Rut, Prédikátor Példabeszédek Salamon példabeszédei 9 gyűjtemény Tanítása: Királyok: intés a bölcsesség megszerzésére Előírások családi és közösségi életre Ember tettei  külső feltételek alakulása Rut főhőse: Rut (moábita) Izrael Istenébe vetett bizalom, családi hűség  jutalom Műfaja: tanító elbeszélés Célja: Magyarázat Dávid származásának moábita kapcsolatára Tiltakozás a vegyesházasság tilalma ellen Isten vezetése az emberi életben szerzője: Sámuel  inkább a fogság után Prédikátor =gyülekezetben hivatalt viselő

bölcsességmondások szerzője, gyűjtője Jeruzsálem királya  Salamon (???) Sors: mérleg: jó és rossz érvényesülése Szerkezet Tanítás Epilógus Keletkezése: Jeruzsálam, Ptolemaioszok alatt Tanítás sors értéke, értelme, bizonytalansága Tehetetlenség az élet titkai előtt Mulandóság, igazságtalanság  nem az isteni igazság érvényesül a v ilágban  csalódottság 11 Jahve hívő marad: gondviselés, erkölcs, bűn oktalansága 12 II. félév 1/ Szíria-Palesztina a Kr. E 2 évezred második felében, az izraelita honfoglalás kérdése, Izrael törzsei Palesztinában Terület: összekötő Mezopotámia, Kisázsia, Egyiptom között. Városállamok Falukultúra III. Thotmesz fáraó meghódítja Egyiptom a belügyeket nem ellenőrzi, csak a kereskedelmi útvonalakat tartja fenn. Városállamok síkságon. (Hegyvidékek gyéren lakottak) Felkelések: Merneptah Izraelt is megemlíti (a legyőzöttek között) Tengeri népek vándorlása: Kr. e

13 szd megdől az Egyiptomiak uralma A Gázaövezetet átadja a Filiszteusoknak Palesztinában városállamok 13. szd északkeletről arámok  Damaszkusz arám királyság Izraelita honfoglalás: Kutatás: Megjelenés a heg yvidéken, majd lassú elterjedés. (Kapcsolat a kánaánitákkal) Bibliai hagyomány: Hódítás (nem egységes) a) Hódítás-modell (Baltimori iskola): 13. szd gyors elfoglalás városok elpusztulása Józsue könyve  a modern biblikus kutatás nem fogadja el! b) Békés beszivárgás modell (formatörténet): életmódváltás  több nemzedéken át tartó folyamat legelőváltó, félnomád életmód  földművelés, szarvasmarha-tenyésztés 2 szakasz: - hegyvidéki letelepedés - háborús terjeszkedés  német nyelvterületen elfogadott  fontos szempontokat ad, de kiegészítésre szorul c) Szociológiai modell: társadalmi átrétegződés  angolszász területen - Forradalom modell: a városállamok elnyomott rétege  új

társadalmi tudat elvándorlás a hegyvidékre Él isten kultusza (Izrael) + Mózesi csoport (JHWH-hit) - Fejlődés modell: nem forradalom, hanem menekülés nincs szerepe a vallásnak  a Jahve-hit a kánaánita vallásból ered  Biblikus hagyomány: Izrael kívülről jött, rokonság arámokkal Izrael törzsei Palesztina földjén (Beszivárgás modell + szociológiai kiegészítések): Izrael ősei a 13. század második felétől jelen vannak (a hegyvidéken) A síkság elfoglalása hosszú folyamat (Birák könyve) 2. évezred: békés beszivárgás a hegyvidékre (arám rokonság) Kapcsolat a kánaánitákkal (a hegyvidékre menekülők által) A törzsek a letelepedés során alakultak ki 2/ A pátriárkák, kivonulás, Sínai hegy, pusztai vándorlás, elhelyezkedése Palesztina földjén, háborúk, bírák kora 13 törzsek Történetírás: 13.szd második felétől (Letelepedés) Írásos és tárgyi emlékek miatt Bibliai hagyomány: letelepedés előtti

események, személyek Pátriárkák: Ábrahám, Izsák, Pátriárkai történetek  Félnomád előizraelita Mezopotámiából erednek (Úr v. Hárán Isteni ígéretek hordozói 19. v 15-13 szd Jákob (Genezisben) pátriárkák története nemzetségek fejei városa?)  arám rokonság Kivonulás: nem egész Izrael volt Egyiptomban.  Palesztinába vándorolva a középpalesztinai törzsek magva lettek  az egész 12 törzsből álló Izrael átvette hagyományukat Egyiptomi dokumentumok is megerősítik: előizraelita csoportok tartózkodása a Nílus delta keleti vidékén II. Ramszesz raktárváros építése  menekülés a kényszermunka elől  csodás megmenekülés Mózes: egyiptomi név (kapcsolat a midianitákkal: felesége)  Jahve kinyilatkoztatás  kivonulás Sínai teofánia: 1. nyilvános kinyilatkoztatás  Jahve a t örténelem ura és népének megmentője teofánia + kultikus cselekmény Vándorlás: nem minden esemény az exodus-csoport

emléke ivóvíz hiánya, élelem hiánya, harc az ellenségekkel, lázadások Mózes ellen Legutolsó letelepedő csoport  József háza részei lettek Törzsek: bibliai hagyomány: 12  valós tény, de fokozatosan alakultak ki és nem egyszerre léteztek kb. 50 nemzetség  katonai és kultikus szövetség 8-10 nagycsalád = nemzetség Férfiak gyűlése + vének tanácsa A törzsek összetartó ereje: közös Jahve-hit Simeon: Közép  dél  beolvad Júdába Lévi: Közép  megszűnik  papi szolgálat (Leviták) Júda: legfontosabb déli törzs: Jeruzsálem, Hebron, Betlehem Benjámin: kicsi, Jeruzsálemtől É-ra József: 2. legnagyobb kötelék (Benjámin, Manasszé, Efraim) Isszachar: Galileai hg. K Zebulun: Galileai hg. Ny Áser: Galileai hg. Ny Naftali: Genezáret tótól É Dán: Közép  É, Jordán-forrás Gád: K-Jordánia Ruben: Ny-Jordánia  K-Jordánia D Környező (korábban letelepült) népek támadása  többnyire önállóan védekeznek

a törzsek Birák: karizmatikus vezetők  nagy haditettek Jahve eszközei (szabadítók) 14 Kis birák: keveset tudunk róluk. Állandó hivatal: jogszolgáltatás Filiszteus veszély: egész Palesztinára tör, jól fegyverzett  központi hatalom szükségessége  királyság 3/ A Pentateuchus neve, felosztása, a P . irodalmi összetettsége, a P-kritika eredményeinek értékelése, a P kialakulása Zsidó elnevezés: Törvény, Tóra, Mózes Törvénye, Mózes Törvénye könyve 5 részre osztás: elsősorban gyakorlati szempotból. Tartalmi jelzés is Tudományos név: Pentateuchus (5 könyv)  görög, majd latin eredetű Könyvek neve: zsidóknál a kezdő szavak Szeptuaginta: tartalmat kifejező cím  latin is ezt vette át Genesis – Teremtés Exodus – Kivonulás Leviticus – Leviták Numeri – Számok Deuteronomium – Második Törvénykönyv Új vélemények: Hexateuchus; v. Tetrateuchus + Deuteronomisztikus Nem egy ember munkája, csak az

elbeszéléskeret egységes  hosszú eredménye könyve könyve könyve könyve fejlődés Pent-kritika: Összetett irod. alkotás  Évszázadokon át alakult Kül. hagyományanyagok 4 okmány v. forrás: J E D P Formatörténet (irodalomkritika)  hagyománytörténet Hagyományegységek: őstörténet, pátriárkák, szabadulás, Sínai perikópa, vándorlás, honfoglalás Pent-kritika: a megértést segíti Kialakulás: Korakirályság (Salamon) idejére nyúlik vissza Jahvista a királyi udvarhoz tartozott (összegyűjt minden hagyományanyagot – a prémonarchikus korból származnak)  rendezi Teológiája: Izrael kiválasztása Jahve népévé Közzéppontban az ember, leíró stílus Kibővítés új részekkel: Elohista nincs őstörténet Izraelben Felhívás Jahve kizárólagos tiszteletére Szigorú, emelkedett erkölcs, szárazabb stílus Nehezen elkülöníthető  lehet, hogy csak redakciós réteg J + E = Jehovista D: Királyság uolsó éveiben  Deut.

történeti mű A Jehovista művön is dolgoztak P: Babiloni diaspórában  új összefoglalás Remény táplálása Szabatos, ismétlések Pent kánoni formája 400 k örül JE + P + Deuteronomium 15  felosztás 5 könyvre (4. szd) 4/ A P -kr. rövid története napjainkig: a P kutatás kezdetei, Wellhausen-iskola, formatörténeti iskola zsidó hagyomány: az egész P szerzője Mózes  Josephus Flavius, Philo Az Újszövetség is megerősíti A középkortól kezdve felmerülnek kételyek  egyre több részletről bebizonyosodik, hogy nem Mózes a szerzője XIX. szdig: 4 f orrás (alapirat): Jahvista, Elohista, Papi írás, Deuteronomium  okmányelmélet (Wellhausen) Wellhausen iskola (okmányelmélet): hexateuchus J-E-D-P: 4 külön időben keletkezett okmány összedolgozása (1-1 szerző v. iskola) Pátriárkák kora: nincs semmilyen történeti hitelesség Mózes és Józsue kora: bizonyos határon belül történeti tényeknek is elfogadható (birák v.

Mózes korában keletkezett) Rétegek a rétegekben J  J+E  JE+D  JED+P Kinyilatkoztatás nélküli szerves fejlődés: Poli  monoteizmus Formatörténet (H. Gunkel, G von Rad): a szájhagyományt kutatja  a források nem 1-1 szerző munkái, hanem Izrael kül. hagyományai J a hagyományokat gyűjti össze (kis történeti krédó alapján)  meghatározó J +ED + P  nem változik lényegesen a szerkezet, csak hozzáadások Nincs benne a Sínai esemény Hagyománytörténet (M. Noth): a Pent hosszú fejlődés eredménye Alapformája a szájhagyományban kialakult  JE a kialakult sorrendet követi Összizraelita jelentés fokozatosan P: betoldások Tartalmi keret: hagyomány Irodalmi keret: P 5/ Pent-kritika a 70-es évek közepétől Okmányelmélet teljes elutasítása Szájhagyomány kevésbé fontos Korai Jahvista források fentartásával: Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva J Salamon korában, de k VIII. szd E (önálló?) JEDtr JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem, ling adottságok újraért: Az egész okmányelméletet kétségbe vonják! 16 evesebb anyag redakció Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a S ínai, exodus és pátriárkai hagyomány  A fogság végén keletkezett A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet.  bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig A papi írás a Jahvista versenytársa. Késői Jahvista hangsúlyozásával: Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány) Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki  a szájhagyománynak nincs szerepe A Jahvista önálló szerző J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés  több lépcsőben Jahvista nagyredakció a fogság idején Papi redakció (nem önálló forrás) J

a Dtr tört mű prológusa. Formatörténet a többi elutasításával: Szájhagyomány A párhuzamosság nem igazolható Szájhagyomány: önálló elbeszélések  nagyobb egységekbe foglalás őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik  nem igazolható E sem létezik Dtr redakció  nem tudni mikor.  teljes összefüggés A véges forma későn alakult ki. P nem létezik 6/ Genezis, Exodus Elbeszélés + törvények  Izrael életrendje Genezis: Őstörténet Pátriárkák Ábrahám Izsák Jákob József története Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után. Az emberiség történetét Izraellel kapcsolja össze. Legfontosabb a pátriárkák története Pátriárkák (elbeszélések)  nemzetség József (novella)  királyság Pátriárkákat üdvtörténeti távlatba helyezi. Üdvösség: méltatlanság, de meghívottság Ábrahám az egész

emberiséget képviseli Jövő: a történelem az üdvösség felé halad. Ígéret és beteljesedés 17 Exodus: szabadulás Egyiptomból pusztai vándorlás Sínai szövetségkötés Jogi szövegek: Szövetség könyve, A szent sátor előírásai Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után. Kevés D szöveg JE + P : a lehető legtöbbet átvette  ismétlések, feszültségek Nagyobb egységekből szerkesztett, lazábban kapcsolódnak. Nincsenek nemzetségtáblák. Az üdvtörténelem Izrael számára legkiemelkedőbb része. Isten nem elméleti-filozófiai eredetű, hanem történeti tapasztalás A kivonulás és vándorlás örök jelek Ingyenes választottság  engedelmesség Engedetlenség  Isten büntetése  evangélium és törvény 7/ Leviticus, Numeri, Deuteronomium Leviticus: kizárólag kultikus-rituális törvények Áldozatbemutatás Papság Tiszta és tisztátalan dolgok Engesztelő nap Szentség Fogadalmak

megváltása Végig papi írás Több különböző korú törvény Kánoni formájában illeszkedik a P ent. elbeszélésbe  Kapcsolat a Sínai szövetségkötéssel, Áron és fiainak felszentelése Izrael szent kultuszközösség  a kultuszban Isten akarata nyilvánul meg Numeri: népszámlálás, rendelkezések a levitákról és a tábor rendjéről vándorlás: Sína  Kádes  Moáb vándorlás az ígéret földjének határáig Lazább összefüggés a részek között R: JE + P Pusztai vándorlás végső időszaka. Sínai esemény folytatása Megvalósult kultusz Lázadás  bűntetés Deuteronomium: Királytörvény: a király trónralépésekor a törvényről másolatot kell készíteni  2. törvénykönyv Mózes búcsúbeszéde, utasításai  nem mehet be Kánaánba Mózes 1. beszéde Mózes 2. beszéde deuteronomiumi törvény Mózes 3. beszéde Moáb földjén kötött szövetség 18 Mózes utolsó tettei, halála A pentateuchus záró része.

Korábban: Dtr tört mű bevezetője Keletkezése: 622: Józia király  Templom restaurálása  egy törvénykönyvet találnak  elkötelezi magát (nem azonos a Deut-mal, legfeljebb csak része) Jeruzsálemi kultuszcentralizáció  Júdához kötődik Rokonság É-i országrésszel ? Dt  Dtr iskola  a fogság körüli időben  redakció Tanítás központja: Isten népe  ingyenes kiválasztás teológiája  Isten ajándékokat ad  viszontszeretet 8/ Dtr tört mű, Józsue 700 év története a Deuteronomium szellemében Egységes  1 szerző! (nem redaktor)  engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír Dt/Dtr iskola: redakció Józsue könyve: Átkelés a J ordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora  királyság:

Saul, Dávid Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig Beszédek  a szerző reflexiói  teológiai vezérfonal A babiloni fogság idejéből tekint vissza Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség Többféle forrást használ - Hivatalos feljegyzések, listák - Irodalmi, történeti írások - Szájhagyomány  teológiai szempontból válogat Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd között A fogság okait keresi  egészen a honfoglalásig megy vissza  Izrael bűnei A fogság nem végleges állapot  lehetséges a megtérés Dávid idealizálása  remény Józsue könyve: A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény  idealizált, leegyszerűsített kép  teológiai esemény Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége Felhívás a hűségre Összizraelita tudat (pl. honfoglalás) É és D elfoglalása külön hagyomány volt  összekapcsolja Józsue személyében 9/ Birák, Sámuel, Királyok

Birák: 19 Történeti bev. Bírák története Józsuétól Sámsonig Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől Honfoglalás – hűség korszaka Birák kora – hűtlenség korszaka Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű) Szájhagyomány  kora királyság idején: Szabadítók könyve  Dtr irodalmi tevékenység 12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés Sámuel 1-2: Egy egység  két tekercsre írták Septuagintában: Sámuel + Királyok  királyságok  királyok 1-2-3-4 Részek: Sámuel Sámuel és Saul Saul és Dávid Dávid királysága Kiegészítés Királyság kezdetei  beágyazás a hagyományokba Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos

Döntő szerepe van a kir kialakulásában. Filiszteus veszély  királyság szükségessége (Isteni akarat) Dávid eszményi király Királyok 1-2: Egy egység Részek: Salamon Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése) Dtr szerkesztés eredménye Királyok története: hűtlenségek sorozata  bűntetések  egészen a fogságig Sok forrás  hiteles Vallási cél  nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra 10/ Eszter, Dániel Eszter: főhőse: görög: Ezdrás és Judit könyve között (történeti könyv) Vulgata: Judit és Makkabeusok között kiegészítések a görögben Részek: 20 Eszter Eszter királyné lesz Zsidók elleni terv és meghiúsítása Marodekus kitűntetése A diaspórában élő zsidóság ragaszkodása hagyományaihoz Részletes leírás + fiktív adatok Nem hiteles történet  regényszerű Magyarázat a Purim ünnephez

 idegen eredetű  nemzeti jelleget kap III-II. szd keleti diaspóra Nehezen kapott helyet a kánonban Hiányoznak a vallásos motívumok és Isten neve  a látszat ellenére vallásos  Isten üdvözítő szándéka Kiegészítések a görögben: imák, Isten gondviselése  Katolikus kánonban is Dániel: Héber Biblia: Írások Görög Biblia: Próféták Görög: kiegészítések (Katolikus kánonban is) A makkabeusi korban keletkezett, nem Dániel a szerző. Méd-perzsa uralom időszakában játszódik  nincsenek pontos adatok Tisztában van a hellenisztikus viszonyokkal Nyelvezete szintén késői keletkezésre utal Részei: Fogságba hurcolt Dáneil és társai története Dániel látomása  egy angyal magyarázza Szemléleti atalakulás  apokaliptika  türelmetlen várakozás A jövőt az üdvösség és bűn szemszögéből nézi Sajátos kifejezési forma  terjedelmes látomások Oka: szenvedés a hellenizálástól Elbeszélések az elején:

haggada  vallási és erkölcsi tanítás Pesszimizmus: bűn terjedése (egyetemes történelem) Történelem: Isten és a gonosz harca  ítélet felé halad Ítélet után: üdvösséges jövő Remény és bizalom: Isten a jövőt is kezében tartja. 11/ Ezdrás, Nehemiás, Krónikák Krónikás történeti mű: a 3 könyv szoros összefüggést alkot  szerzőjük a Krónikás a) Egy átfogó mű a teremtéstől Ezdrás és Nehemiás koráig. Krónikás + kiegészítések Jeruzsálem kultuszának igazolása b) Létezik Krónikás tört. mű, de nem azonos ezekkel Az eredeti mű apokrif: Ezdrás 3. c) Nem létezik a krónikás tört. mű A Krónikák és Ezdrás-Nehemiás nem egységes  más a szerzőjük Ezdrás és Nehemiás: apokrif: Ezd 3. 4 Részek: Fogságból visszatérés, templom építése Ezdrás pap  a zsidó közösség újjászervezése 21 Nehemiás története: Jeruzsálem építése Ezdrás felolvassa a törvényt A Jeruzsálemi közösség

megszervezése (Neh) Források: Héber és arám dokumentumok Ezdrás elbeszélés Nehemiás emlékirata Keletkezése: 400-250 között Tanítás: am egújulás Templom: Isten jelenléte Kultuszhely  szent város újjászületése Jeruzsálem: Isten népének jele teológiai értékelése Krónikák: elnevezése Szt. Jeromostól ered Héber kánon: írások Szeptuaginta: történeti könyvek Részei: Nemzetségtáblák Ádámtól Dávidig Dávid uralma Salamon uralma Júda királyai a fogaságig Kánoni könyvekből vett források + kiegészítések (megnevezett ismeretlen forrásokból) Keletkezése: 400-200 között Az alapművet fokozatosan kiegészítették Tudatos válogatás a forrásanyagban Izrael múltját a jelenre való tekintettel mutatja be. Vallási írás (a Krónikás teológus)  Izrael több, mint pol. közösség  Isten népe Isten országa  Dávid királyságában Dávid: az isteni uralom legkiemelkedőbb építője Jeruzsálemi templom különleges

szerepe Teokrácia: Izrael ideális életrendje  Az izraelita közösség igazi királya Isten. A király Isten képviselője. Isten még a földi életben megjutalmaz v. bűntet 12/ Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit Báruk: Bevezetés A száműzöttek bűnbánati Bölcsességi Vigaszdal Báruk: Jeremiás kísérője Szerzője több ember. Végső formája: 1 szdban Nem tartalmaz eredeti gondolatokat  más könyvek hatása Jámborság, bűnbánat komolysága Jeremiás levele: 22 imája költemény Szeptuaginta: külön könyv Vulgata: Báruk 6. fejezete (katolikus kánon is) Szerzője: Jeremiás Nem levél  tanítás a bálványok kultusza ellen Keletkezése: 300 körül Tóbiás: Történeti könyv Tanító célzatú novella: A Törvényhez és népéhez hűséges Tobit a fogságban Az ifjú Tóbiás útja Médiában Tóbiás és Sára visszatér Ninivébe Epilógus Isten gondviselő  engedelmességgel tartozunk Sokat merít a biblikus hagyományból

Keletkezése: 200 körül. Szerzője ismeretlen Valláserkölcsi tanítás  jócselekedetek Angyalok: jó és rossz. Gondviselés eszközei Judit: Vulgata: történeti könyvek Csak fordításban maradt ránk Nebukadnezár  Jahve  Jahve az egyedüli Isten Judit: megüli Nebukadnezár hadvezérét  Jahve eszköze Részek: Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel Nebukadnezár  Jahve Jahve az egyedüli Isten Vallásos tanítás. Izrael tapasztalatait szabadon kezeli  pontatlanság Perzsa vagy hellenista kor Jahve megmentő hatalma Keletkezése: II-I. szd Palesztina Judit győzelme: hazugság és csábítás  követendő? Hűség  Isten védelme 13/ Makkabeusok 1-2, Bölcsesség, Sirák fia Makk 1-2: Deutero-kanonikus Makk 3-4: apokrif Makk 1: Antiochosz Epifanész elleni lázadás Júdás Makkabeus vezetésével Makk: jelentése vitatott – kalapács csak görög fordításban maradt ránk. Részek: Nagy Sándor háborúi és a diadochoszok (bevezetés) A

felkelés előzményei Júdás Makkabeus a felkelés élén Jonatán a felkelés élén Simon a felkelés élén 23 Hivatalos dokumentumok bedolgozása Pogány forrásokat is felhasznál. Vallásos történelmet ír. Isten a szelekuida kor megpróbáltatásaiban is irányítja népe sorsát Hasmoneusok tisztelője Történetileg is hiteles. Szerzője ismeretlen 100 körül írta Tanítása: Törvényhez ragaszkodás, Templom tisztaságáért buzgóság Nincs benne eszkatologia Politikai szándék: Makkabeusok a Törvény fő támasza Makk 2: Párhuzamos az 1-vel. Eredetileg Görög Középpontjában a Templom. Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 1. levele Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 2. levele Bev: a szerző célja és munkamódszere Isten csodálatosan megvédi templomát Oniás főpap idején A templom megszentségtelenítése a méltatlan főpapok idején A zsidók győzelme, a templom megtisztítása Júdás harca a pogány népekkel Győzelem a káromló Nikátor felett A

szerző búcsút vesz és művét dicséri Célja: épületes írást nyújtani  retorika Részletek nem pontosak, de történeti értékű. Kirenei Jázon munkájának rövidítése Felülmúlja az 1-t. Mózesi törvények itt is fontosak! A Törvényért és Templomért folytatott küzdelem világfeletti távlata. Végkimenetel: Isten országának eljövetele Isteni segítség + emberi hősiesség Templom: tevékeny Isteni jelenlét jele Isten teremtő és feltámasztó ereje Bölcsesség: Görög: Salamon bölcsessége  szerzője ismeretlen (zsidó, hellenista kultúrában járatos) Részek: bölcsesség  istentelenség bölcsesség mibenléte bölcsesség tettei Egységes  1 szerző v. redaktor 2 kultúrkör hatása Biblikus hagyományra támaszkodik  Szeptuagintát olvasta Hellenista és platóni filozófia A diaspórában élő zsidókhoz szól Testi halál után: Isten ítélete Feltételezi a testi feltámadás lehetőségét Isten jelenléte a történelem

eseményeiben a bölcsességet megszemélyesíti Jézus, Sirák fia: Bölcsességi írás 24 Latin: Egyházi könyv Héber  görög Nem tartozik a zsidó kánonhoz Szerzője: írástudó Leírás a templom javításáról. Izrael hitének értéke  erősítés Mondások gyűjteménye  laza összefüggés Részek: unoka bevezetője Tanítás az egyén életéről, házasságról, családról Tanítás a társadalmi életről Függelék: Hála Istennek és a bölcsesség keresése zsidóság értékei  hellenizmus Az igazi bölcsességet egyedül Izrael birtokolja Forrása: biblikus hagyomány Nincs eszkatologika és messiásvárás Bölcsesség és gyakorlati élet kapcsolata Bölcsesség kezdete: az Úr félelme Vallásosság alapja: Isten és ember kapcsolata 25