Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Inotai András - Nemzetközi jog I

Inotai András - Nemzetközi jog I. I. A nemzetközi jog helye a nemzetközi kapcsolatokban 1. A nemzetközi jog fogalma - az állam megalakulásától kezdve szükségszerű kapcsolatokba került más államokkal ⇒ az érintkezés szabályaival jelenik meg a nj (békés és háborús viszonyokat is szabályoz) - 16. sz-tól: természetjogi és pozitivista (tételes) irányzat küzdelme - természetjog: a jog a term/társ rendjében rejlő jelenség, amit követni kell, függetlenül az államtól ⇒ az államok megegyezésének nincs szerepe, a termjog irányít - pozitivista: a nj szabályait az államok hozzák létre akaratmegegyezésükkel (ma: ez a jellemzőbb) - a nj értéket fejez ki (régen: szuverenitás, hatalmi egyensúly; ma: emberek alapvető jogai) - nj def: azon magatartási szabályoknak az összessége, amelyek a n j alanyai - elsősorban államok - közötti kapcsolatok rendezését szolgálják és az államok megegyezésével jönnek létre - tárgya: az

államok, mint a szuverenitás hordozói közötti kapcsolatok (pj-i jogügylet 2 állam között nem az; de Zsigmond király által felvett kölcsönért 16 s zepesi város zálogba adása Lengyelo-nak már az, mert Lengyelo gyakorolja felettük a hatalmat) + a hadviselés módjára vonatkozó szabályok (ezen belül: hágai jog: pl. tiltott fegyverek; és genfi jog: a háború áldozatainak védelme) - funkciója: államok közötti békés, zavartalan kapcsolatok fenntartása - alanyai: főleg államok, de mások is (l. később) - szabályai: min. 2 állam akaratának találkozásából (belső jog: 1 állam), saját jogforrásokkal - kapcsolat a nmj-gal - nmj: belső jogba tartozó szabályok, amelyek megállapítják, hogy a számításba jövő államok közül melyik jogát kell alkalmazni a külföldi elemet is tartalmazó természetes és jogi személyek közötti viszonyokban (főleg csj, pj) - + nk-i bj, nk-i munkajog - államok joga közötti eltérés csökken,

jogegységesítő megállapodások jönnek létre, pl: - államok nk-i adásvételi szerz-eiről szóló ENSZ-egyezmények (Mao: 1987) - a férjezett nők állampolgárságáról szóló nk-i egyezmény (Mao: 1960) - a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes csel-k leküzdéséről szóló egyezmény (Mao: 1973) - EGK (itt nem a jogegységesítés, hanem a jogharmonizáció (közelítés) a cél) ⇒ hatás Mo-ra (1994. évi I tv: Társulási Megállapodás; Europe Agreement ⇒ jogharmonizációs kötelezettség) 2. A nj mai szerepe - ma: államok közötti érintkezés fejlettebb, az emberiség tevékenységi köre kibővült. - gyakoribb, intenzív kapcsolat államok között, nő a jogi szabályozást igénylő viszonyok száma ⇒ - hajózás helyett világűr-tev összehangolása - távírási szabályok helyett sugárzott műsorközvetítések összehangolása 1 - hadijog T-én is - pl. 1868-as szenpétervári nyilatkozat a kézi fegyverből kilőhető lövedék

pusztító erejének korlátozásáról (ma: tömegpusztító fegyverek korlátozása) - gazd-i integrációs szervezetek kétoldalú megállapodások helyett - kibővült a nj alanyainak köre - nőtt az államok száma; pl: 1945: ENSZ 51 állammal, 2000 feb: 185 állammal (össz: kb. 200); ok: - gyarmatbirodalom felbomlása - szovjet blokk megszűnése - nk-i szervezetek létrehozása - emberi jogok: egyén is rendelkezik korlátozott nk-i jogalanyisággal ⇒ jogainak érvényesítésére felléphet nk-i fórumokon - nőtt a nj stabilizáló szerepe (főleg a nukleáris korban) - nj és államok külpol-ja szoros összefüggésben áll (utóbbi fejezi az adott állam által a más államokkal való kapcsolatában érvényesíteni kívánt elveket) + diplomácia - nj és külpol is az állam akaratát fejezi ki a nk-i kapcsolatok T-én (nj befolyásolha az utóbbit és fordítva is) 3. A nj kikényszeríthetősége - prob: nem létezik olyan, államok felett álló kzp-i hatalom,

amely mindenkor biztosítaná a nj szabályainak betartását ⇒ ezért kérdőjelezik meg sokan a nj jogi jellegét (de Bokorné szerint a kényszer más jogágban is csak kivételes elj) - ált. szabály: maga az állam lép fel (önsegély) - sokszor azonos érdek a szerződő felek oldalán (pl. diplomáciai mentességek, nk-i oltási előírások); de: ellentétes érdekek esetén kölcsönös engedmények alapján kompromisszum kell - a nj-i szabályok érvényesülése nem azonos II. A nemzetközi kapcsolatok alanyai 1. A nk-i jogalanyiság fogalma - def: akinek jogait és köt-eit közvetlenül a nk-i jog szabályozza ⇒ nk-i síkon érvényesülnek - nk-i jogalanyiság = nj-i személyiség - legfőbb alanya az állam, de az államok közös megegyezéssel más nk-i jogalanyokat is létrehozhatnak (de ezek jogalanyisága mindig szűkebb, mint az egyes államoké) - ENSZ Nk-i Bír véleménye a Bernadotte-ügyben (1949): a jogalanyok nem egyformák jellegüket, jogaikat

tekintve, vannak nem állam egyedek is 2. A nk-i kapcsolatok egyes alanyai - 1. állam ma is a legfőbb szereplő - 2. az államok nk-i szervezeteket hoznak létre (x terjedelmű nk-i jogalanyisággal rendelkeznek) - 3. részleges jogalanyiság átmeneti jelleggel is elismerhető (pl felkelőket hadviselő félként) - 4. nemzeti felszabadító mozgalmak részleges jogalanyisága (alap: népek önrendelkezési joga) - ez a megszületőben lévő állam (nasciturus állam) jogalanyiságának tudomásulvétele 2 - 5. az egyén ⇒ x jogaik megsértése esetében nk-i fórumokhoz fordulhatnak (pl Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján az Emberi Jogok Eu-i Bizottságához) - transznacionális társaságok: még szűk körű nk-i jogalanyiság sincs (de néha államokkal egyenrangú félként tárgyalnak) - 6. az emberiség (Nagy Boldizsár szerint pl a tenger mélyén lévő ásványkincsek jogosítottja az emberiség) 3. Az állam - létrejöttével nj-i jogalany lesz ⇒ eredeti

nk-i jogalanyiság (elismeréstől független) - a nj teljes jogú alanyai, de nem szükségképpen rendelkeznek minden nk-i jogosultsággal (pl. tengerparti és nem tengerparti állam jogai és köt-ei eltérnek) - a nj alanyai közül csak az állam szuverén (saját T-én főhatalom + más államoktól független döntés saját ügyeiben) - államok nk-i közössége: lényege, hogy x globális prob-k csak az államok összehangolt akaratával oldhatók meg - Nk-i Bír 1970-es ítélete a B arcelona Traction ügyben: az államoknak a nk-i közösséggel, mint egésszel szemben fennálló köt-ei egyéb köt-ei felett állnak, előbbiek mindenkivel szemben fennálló (erga omnes) köt-ek. - a korunkban létező államok összessége - nem önálló alanya a nj-nak 4. A nk-i szervezet - az államok nsz-sel hozzák létre, amelyek megkötésével tagjaivá is válnak e szervezeteknek - lehet - univerzális (egyetemes) jellegű: szinte minden állam a tagja - partikuláris: szűkebb

csoport - regionális, ha tagjai egy földrajzi régióhoz tartoznak - lehet - önálló jogokkal rendelkező (tagállamaitól független) - csak maguk a tagállamok szereznek közvetlenül jogokat, köt-eket - ENSZ (Mao: 1956) - 1945 ápr - jún: ENSZ első konferenciája San Franciscóban, ahol az 51 résztvevő ország, mint alapító tag elfogadja az alapokmányt 1945 jún 26-án (San Franciscói Charta) - célok: - nemzetközi béke fenntartása, a békét fenyegető csel-k megelőzése - nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése - emberi jogok és szabjogok megerősítése - székhely: New York - szervezet: - legfőbb szerv: közgyűlés (minden tagnak egy szavazata) - évente egy rendes ülésszak, de rendkívüli ülésszak is összehívható - határozatok: szavazattöbbséggel, fontos ügyek (pl. tagfelvétel): kétharmados - Biztonsági Tanács - öt állandó tag: USA, SZU, NB, Frao, Kína 3 5 cserélődik) egyhangúság erőt is igénybe vehet - kezdetben 6,

majd 1963-tól 10 nem állandó tag (2 évre, évente - határozathozatal: szótöbbség, de az állandó tagok részéről - feladat: nk-i béke és biztonság fenntartása, ehhez fegyveres - Gazd-i és Szociális Tanács (nemzetközi együttműködés) - Gyámsági Tanács (azon T-k közig-ának ellenőrzése, melyek gyámságát x országokra bízták; gyámsági T-tel csak az USA rendelkezik ma már) - Titkárság: a szervezet működését biztosító állandó szerv - élén: főtitkár (5 évre a Közgyűlés választja a BT ajánlása alapján); ma: Kofi Annan - Nemzetközi Bíróság - a szervezetet mindegyik tagjának T-én megilleti a feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogképesség ⇒ ez csak pj-i jogalanyiság - de vannak önállóan gyakorolt jogok is - a Szervezetet mindegyik tagjának T-én megilletik a cél jainak eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek ⇒ külön szerz-k biztosítják a nk-i jogalanyiságát, a

helyi joghatóság alóli mentességét, funkcionáriusainak diplomáciai mentességét, pl: - ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szóló 1946-os egyezmény - székhely-egyezmények - a helyi joghatóság alóli mentesség az x T-eken meglévő szerz.kötési képességből is következik (pl. BT tagállamokkal megállapodást köthet, hogy fegyveres erőket bocsássanak a BT rendelkezésére; Gazd-i és Szociális Tanács szerz-t köthet az ún. s zakosított intézményekkel) - ⇒ tagállamoktól független lét x vonatkozásokban; de nem szupranacionális szervezet (0 kötelező döntés tagállamokra, csak saját belső életére, pl. költvet; kivétel: BT döntései) - tagság az ENSZ-ben (ma: 185 tag) - Nk-i Bír tanácsadó véleménye a felvételről (miután a SZU csak akkor szavazza meg az olasz tagságot, ha a BT tagjai támogatják Mo, Bulgária tagságát): - felvétel 5 feltétele: csak állam, békeszerető, Alapokmány köt-eit elfogadja, képes és hajlandó

ezek teljesítésére (ezek meglétéről Közgyűlés és BT dönt) - a fenti feltételek kimerítőek ⇒ csak ezektől tehető függővé a tagság - minden állam tagságát külön vizsgálják ⇒ nem tehető függővé másik felvételétől) - Nk-i Bír tanácsadó véleménye, hogy kell-e a t agfelvételhez BT tagok egyhangú szavazata - Közgyűlés a BT ajánlására hozhat csak döntést (ha ajánlás elmarad leszavazás v. vétójog miatt ⇒ nem dönthet felvételről a Közgyűlés) - Közgyűlés a jelen lévő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével dönt - az ENSZ szolgálatában elszenvedett károk miatti kártérítés (Bernadotte-ügy); EK Bír tanácsadó véleménye - Bernadotte svéd grófot meggyilkolják, jár-e kártérítés? - ENSZ a nj alanya, a tagállamok felruházták azzal a joggal, hogy nk-i igényt érvényesítsen ⇒ ha ENSZ lép fel tagállammal szemben: mintha egy tagállam lépne fel - ha nem is állam - áp vizsony, de az

ENSZ mégis funkcionális védelemben részesíti közegét 4 - ha közege áp ⇒ konkurál a saját államtól kapott védelemmel: felek közötti jóhiszeműség és jószándék alapján (ha az alperes állam áp-a: akkor az ENSZ-közeg viszony az elsődleges - akkor is kártérítést követelhet az ENSZ; ha nem tagállam a károkozó - nem csak ENSZ kára, hanem a károsult és jogutódjai kára is érvényesíthető - az ENSZ reformja - ok: látványos kudarcok (Szomália, Ruanda, volt Jugoszlávia) - prob: x államokat (pl. Mo-t) ellenséges államnak minősítő alapokmány - prob: nincs sehol említve "demokrácia", "békefenntartás" - prob: túl sok ügy a Közgyűlés előtt, átfedések/párhuzamosságok - prob: pénzügyi helyzete - prob: BT - 5 állandó + eredetileg 6, majd 1965-től 10 nem állandó tag ⇒ államok szuverén egyenlősége nem érvényesül - állandó tagok között legyen Németo és Japán is - kérdés: legyen-e vétójog,

új állandó tagok, állandó/nem állandó mellett új kategória is - létszámát valószínűleg növelni kell, de hatékonyság maradjon - hasonló, mint ENSZ: gazd-i, szociális, eü-i feladatok megoldására létrejött nk-i szervezetek (pl. ILO, WHO) - önálló nk-i jogképesség a partikuláris/regionális nk-i szervezeteknél is OK (pl. 1948-ban létrehozott Duna Bizottság - eu-i gazd-i integrációs szervezetek - létrehozásuk nsz-sel (elsődleges jogforrások) - másodlagos jogforrásokat alkothatnak (tagállamokat, hatóságokat, x esetben természetes személyeket is köteleznek) ⇒ x szuverén jogokat átruháznak a nk-i szervezetekre - EK: szupranacionális szervezet; kibocsát: - rendeletet (jogok, köt-ek tagállamokra, egyénre) - irányelv (elérendő célt tekintve minden címzett tagállamot kötelez, de módszerek szabadon) - határozat (címzett számára kötelező) - EK: saját bíróság a közösségi jog alkalmazására - nk-i szervezetek és államok

jogalanyiságának összehasonlítása: - államnál ez a létrejötthöz tapad, az állam nélkülözhetetlen tulajdonsága (nk-i szervezetnél: származékos, az államok akaratától függ) - állam: teljes és átfogó jogalanyiság (nk-i szervezet: teljes körű jogképesség soha, jogalanyiságuk terjedelme is a létrehozó államok akaratától függ) - állam: jogalanyiság objektív jellegű, elismerés nélkül fennáll - nk-i szervezet: csak elismeréssel - de ENSZ: az államok nk-i közösségének szinte vmennyi tagját magában foglalja, alapelveket néhány kívülálló is elfogadja ⇒ nk-i jogalanyisága a nem tagállamok (pl. Svájc) vonatkozásában is fennáll - nem-kormányzati szervezetek (non-governmental organizations: NGO) - tagjai nem az államok, hanem az egyes államokban tevékenykedő egyesületek, társaságok, természetes személyek) - nem nsz, hanem a székhely szerinti állam belső joga alapján alakulnak meg - gyakran lehetőség a nk-i életben

való szereplésre, de még részleges nk-i jogalanyiságuk sincs 5 - pl. a Gazd-i és Szociális Tanács (ECOSOC) konzultatív státust biztosít x ilyen szervezetnek - ezen belül kiemelkednek az emberi jogok védelmében szerepet játszók (pl. Amnesty International) III. A nemzetközi jog forrásai 1. A nk-i jogforrás fogalma - def: azok a formák, amelyekben kifejezésre jut a nk-i jogot alkotó államok összeegyeztetett akarata - történetileg a megegyezés két formája: nk-i szokásjog és nsz - nsz szerepe nő a szokásjog rovására az alábbi okok miatt: - új államok belépése az államok nk-i közösségébe, amelyek nem vettek részt a hagyományos nj létrehozásában - technikai forradalom ⇒ együttműködés új T-ei (pl. atomenergia) - államok számszerű növekedése, nk-i szervezetek létrehozása - a fenti 2-től elhatárolva az államok egyoldalú jognyilatkozata (pl. másik állam elismerése, légtér felső határának megállapítása): nem

sértheti fennálló nk-i jogi köt-ét 2. A nk-i szokásjog - alap: államok megegyezése, amely x időn át követett olyan gyakorlatban nyilvánul meg, amelyben kifejezésre jut meggyőződésük, hogy e gyakorlat folytatása számukra jogilag kötelező (opinion juris) - nk-i szokás: amikor 2 állam gyakorlata már egyezik, de még nem alakult ki az a meggyőződés, hogy az egyező gyakorlat folytatása jogilag kötelező - feltétel: ismételten azonos magatartás olyan időn keresztül, hogy egyértelműen kifejezésre jusson a szokásjogi szabály tartalma, valamint az állam megfelelő szándéka - T-i hatály: attól függ, hogy mely államok alakították ki - kétoldalú, partikuláris, regionális: ha egyértelműen megállapítható a kötelező jellege - szokásjog problémái - ritka, hogy egy időpontban a nk-i közösség tagjai egyformán érdekeltek legyenek x norma létrehozásában és azok kialakításában is aktívan részt vegyenek - pl. technikai eltérések

(űrtev), földrajzi adottságok miatti eltérés (tengerjogi szabályok); itt: érdekelt államok kezdeményező szerepet játszanak - nagyhatalom más súllyal vesz részt a kialakításában, mint egy kis állam - újonnan függetlenné vált államokra mennyiben terjednek ki a korábbi egyetemes szokásjogi szabályok - ha az államok nk-i közössége (ánk) tagjainak túlnyomó többsége által folytatott gyak-ból a szabály tartalma és kötelező jellege kikristályosodott ⇒ államok passzív magatartásából hozzájárulásukra lehet következtetni - nk-i udvariasság: államok egymás közötti érintkezéséből fakadó udvariassági előírások, 0 kötelező jogi jelleggel (pl. protokoll) - de: a nk-i udvariasság egyes szabályai nk-i szokásjoggá emelkedtek (pl. diplomáciai mentesség) - de: x nk-i szokásjogi szabályok ma már udvariassági formák (pl. nyílt tengeren hajók üdvözlésére vonatkozó szabályok) 6 3. A nemzetközi szerződés - def: a nj

alanyai között létrejött olyan megállapodás, amely nk-i jogok és köt-ek létrehozására, módosítására v. megszüntetésére irányul ⇒ - nk-i szervezetek részvételével is - EBESZ okmányok, v. morális köt-eket hordozó okmányok nem (csak jogiak) - pj-i jellegű jog/köt: nem (csak nj-i) - rendszerint írásbeli formában (lehet szóbeli, ha a fenti kritériumok megvannak, de ma már elenyésző) - a nk-i kapcsolatok legfontosabb forrása ma - nk-i szerz-k joga: nsz-k megkötésének, hatálybalépésének, érvényességének feltételei, értelmezésük ⇒ - ezeket tartalmazza az 1969-es bécsi egyezmény a szerz-ek jogáról, Mao: 1987 - az egyezmény szabályai a n em részes államok számára is legalább irányadó szerepet jétszanak (egyébként is korábbi egyetemes szokásjogi szabályok főleg) - további szabályok: 1986-os bécsi egyezmény az államok és nk-i szervezetek egymás között kötött szerz-einek jogáról 4. A nk-i jogforrások

hierarchiája - szempont: nj általános alapelvei (pl. államok szuverén egyenlősége, erőszak alkalmazásának tilalma) - ENSZ Alapokmány: ENSZ tagok Alapokmányból és más nk-i megállapodásból eredő köt-einek ütközése esetén elsőbbség az Alapokmánynak (a benne lévő alapelveket a nem tagok is elismerik) - a nk-i szerz-k jogáról szóló egyezmény szerint: - "kógens szabályok" (ius cogens): a szerz semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nj vmely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik - feltétlen alkalmazást igénylő szabály: amelyet csak a nj-nak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni ⇒ nem lehet ezekből "kiszerződni" (pl. 2 állam nem térhet el ettől egymás közötti viszonyában sem) - ius cogens eredete: - x nézet: a természetjogon keresztül - y nézet: a jogrendszer forrásain keresztül, részben szokásjogi úton, részben az egyetemes jellegű nsz-k

közvetítésével (de hol, mikor egyeztek meg ezekről? ⇒ nem jó magyarázat) ⇒ a ius cogens létét és tartalmát elsősorban jogon kívüli tényezők (történelmi, társ-i, gazd-i, stb.) határozzák meg (de befolyásol: nk-i bír-ok döntései, egyetemes nsz-k) - ius cogens a nsz-k jogában is: mint ami a nj forrásainak hierarchiájában a diszpozitív szabályt tartalmazó források felett foglal helyet - diszpozitív szabályokon belül: azonos erő ⇒ szokásjogi norma hatályon kívül helyezhet nszt és viszont (pl. ENSZ Alapokmány hatályon kívül helyezte a háborúhoz való jogot) - Nk-i Bír Alapszabályai (Statútum): azon releváns anyagok, amely alapján a j ogvitákat eldönti (de nem állít fel hierarchiát): - alap: az Állandó Nk-i Bír (jogelőd) 1920-as statútuma - a releváns anyagok (Nk-i bír Statútumának 38. cikke) - nk-i egyezmények - nk-i szokás 7 - művelt nemzetek által elismert általános jogelvek - művelt nemzet: a

gyarmatosítás korában az eu-i államok (⇒ hagyományos nj sokáig = eu-i nk-i jog) ⇒a nk-i jogvitákat az angolszász common law és a kontinentális, római jogban gyökerező jogok alapján kell eldönteni; napjainkban: független szuverén államok - általános jogelvek: a belső fórumok által (in foro domestico) alkalmazott jogelvek: nem forrása a nj-nak, csak támasz a Bír-nak (pl. joggal való visszaélés tilalma, köt-ek jóhiszemű teljesítése) - bírói döntések, nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítása, mint segédeszközök (de: a B ír határozata csak a p erben álló felekre és az eldöntött ügyben kötelező) - tanítások: pl. azt állítják, hogy x norma már meggyökeresedett a szokásjogban ⇒ Bír-nak nem kell vizsgálnia - a Nk-i Bír eseti döntései a nj-ot is értelmezik, állásfoglalásokra lehet hivatkozni más ügyben is - a Nk-i Bír joghatóságát a felek kiköthetik, és ezt a nyilatkozatot az ENSZ Főtitkáránál kell letenni

(Statútum 36. cikke): - a nsz értelmezésére - a nj bármely kérdésére - olyan tény létezésének megállapítására, amely ha valónak bizonyul nk-i köt megszegését jelentené - nk-i köt megszegése esetén teljesítendő jóvátétel természetére v. terjedelmére (-ha a vita kérdése, hogy van-e joghatósága a Bír-nak ⇒ a Bír dönt) 5. A nk-i szervezetek szerepe az egyetemes jogalkotásban - nk-i szerz-k és nk-i szervezetek kettős jelenségének összekapcsolódása ⇒ a nk-i szervezetek feladata lesz a hatákörükbe tartozó kérdésekben az együttműködés jogi szabályozásának elősegítése - nk-i szervezetek nem hoznak létre az államokat kötelező normákat (a jogalkotás továbbra is az államok megegyezésétől függ) - ENSZ: főleg Közgyűlésnek lehet hatása az egyetemes nj-i normák létrehozására - ajánlások a tagállamoknak (soft law, mivel nem kötelező, de befolyásol) - Közgyűlés előnye: rendszeres érintkezés államok

között, az itt elhangzott nyilatkozatok megkönnyítik a nk-i szokásjogi norma tartalmának kialakulását + kisebb államok véleménye is elhangzik ⇒ megváltozott az egyetemes szokásjogi normák kialakulásának folyamata - kifejezett feladata a nj fokozatos fejlődésének és kodifikálásának támogatása - nj kodifikálása - Alapokmány: az államok tervszerű tev-e lesz kapcsolataik szerz-s formában való rögzítése, tökéletesítése; ennek érdekében: Nk-i Jogi Bizottság létrehozása - írásba foglalás olyan T-eken, ahol korábban még nem alakultak ki szokásjogi szabályok már kialakult szokásjogi szabályok pontosabb megfogalmazása, rendszerezése - az államközi kapcsolatok viszonylag nagy, átfogó T-ét felölelő nsz-k - kodifikációs szerz.tervezetek: elvétve a Közgyűlés fogadja el, de általában külön konferencia összehívása - egyéb szerz-k létrehozása 8 létrehozását) - Közgyűlés technikai jellegű határozatai (x

tárgyban kezdeményezi nsz - érdemi határozatok (a szabályozás tartalmára vonatkozó elvárások); egyesek "nyilatkozatok"; pl. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948) hatása a PPJNE-re 6. A nj és a belső jog viszonya - teóriák: - dualista felfogás: - nj és belső jog elkülönül - német Triepel, olasz Anzilotti - a nk-i köt-eket át kell emelni a belső jogba ⇒ a belső jogalkalmazó nem közvetlenül a nj-ot, hanem az annak megfelelő belső jogot alkalmazza - monista elméletek - nj és belső jog egységes jogrendszert alkotnak; ezen belül: - Hegel: a belső jog elsőbbsége ⇒ a nj csak az állam belső jogának meghosszabbítása, az állam külső államjoga (alap: porosz abszolút uralom) - Kelsen és a bécsi iskola: a nj elsőbbsége ⇒ a nj minden jogrendszer alapja, ez biztosítja az állami jogrendszerek érvényességét ⇒ a nk-i kötelezettségek közvetlenül érvényesülnek a belső jogban - Lauterpacht: a nj az egyetlen

eszköz arra, hogy az emberi jog értékeit tiszteletben tartsuk ⇒ belső jog nem lehet ezzel ellentétes - koordinációs elmélet (Fitzmaurice, Rousseau) ⇒ 0 közös szabályozási T, közös elem ⇒ egybemosódik - 1969-es bécsi egyezmény: az állam nem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolására, hogy elmulasztotta vmely szerz-ből folyó köt-eit (de az összhang megteremtésének módozatait az államok szabadon választhatják meg) - nj és belső jog összhangja nk-i szokásjog esetében: az államok általában a n j általános elveire utalnak az Alk-ban (ha utalnak), de nem konkretizálják, hogy ez a nk-i szokásjogra v. a ius cogensre, vagy mind2-re értik-e - a nsz-ek helye a magyar jogrendben - magyar Alk: - a MK jogrendszere elfogadja a nj általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nj-i köt-ek és a belső jog összhangját - dualista elmélet ⇒ 0 közvetlen alkalmazhatóság - 53/1993-as AB hat: - "az

általánosan elismert szabályok" külön transzformáció nélkül is a magyar jog részei (maga az alk a transzformáló); ettől még x szabályokat külön nsz megállapíthat és azt külön transzformálni kell - a magyar jog elévülési szabályaira tekintet nélkül alkalmazni kell a nj-ban meghatározott következő bűncsel-re a Btk-beli elévülés alól kivételt: - 1949-es genfi egyezmény "súlyos jogsértéseire" + " fegyveres összeütközés esetén tiltott csel-ekre" - a háborús bűncsel-k és az emberiség elleni bűncsel-k súlyossága nem egyeztethető össze azzal, hogy büntethetőségük a nemzeti jogtól függjön ⇒ a nullum crimen sine lege elvet a nj magára érti, s nem a belső jogra - 4/1997-es AB hat: 9 - utólagos alk-ossági vizsgálat tárgya lehet a n sz-t kihirdető jogszab ⇒ ha alk.ellenes a nsz, az AB a kihirdető jogszab alkellenességét állapítja meg ⇒ ez nem érinti a vállalt nk-i köt-et, de a

jogalkotónak meg kell teremtenie a nj-i köt és a belső jog összhangját (a nsz v. az alk módosításával), addig felfüggeszti a megsemmisítő határozat meghozatalát - magának a nsz-nek az utólagos vizsgálatára az AB-nek nincs hatásköre - olasz Alk (1949): az olasz jogrendszer alkalmazkodik a nj általánosan elismert szabályaihoz - NSZK (1949): a nj általános szabályai a belső jog részét képezik, és a tv-ekkel szemben prioritást élveznek (kétség esetéb AB dönt) - spanyol Alk (1978): a közzétett nsz-k a belső jogrend részét képezik - horvát Alk (1990): az alk-nak megfelelően megkötött nsz-k közzétételük után részei a belső jognak és megelőzik a tv-eket - szlovák (1991): nsz-k az Alk és a tv-ek között IV. A nemzetközi szerződések joga 1. A nsz-k elnevezése - a fogalmi elemek megléte esetén a nk-i okmányt elnevezéstől függetlenül nsz-nek kell tekinteni; bécsi egyezmény szerint az elemek: - nj alanyai között jön létre

- nk-i jellegű jogokat és köt-eket fakaszt - gyakorlat alapján: - szerz (treaty): legjelentősebb pol-i megegyezések (pl. békeszerz) - egyezmény (convention): vmely szakT-re vonatkozik (pl. tengerjogi egyezmény, kétoldalú konzuli egyezmények) - megállapodás (agreement): kormányok között kisebb jelentőségű ügyekben létrejött megegyezés (alap: USA-ban az executive agreement); lényeg: gyorsított elj, korm.szinten (de az államot kötelezik ezek is) - paktum (pact): központban az újszerűség és ünnepélyesség (pl. Briand-Kellog paktum 1928-ban, v. PPJNE, GSZKJNE, bár utóbbiak magyarul: Egyezségokmányok) - jegyzőkönyv (protocol): nsz-t kiegészítő, v. azok végrehajtásáról szóló (pl menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es egyezményt kiegészítő 1967-es jegyzőkönyv) - alapokmány (charter): nk-i szervezet felállításáról (pl. ENSZ Alapokmány), de néha alkotmánynak (constitution) hívják, pl. ILO Alk-a - kompromisszum (compromise):

megállapodás, hogy jogvitát x nk-i bírói szerv döntése alá bocsátják - konkordátum (concordat): a Vatikán és vmely állam közötti megállapodás - jegyzékváltás (exchange of notes): x tárgyra vonatkozó egyező tartalmú jegyzékek kicserélése két állam külügyi hatóságai, ill. külképviseletei között abból a célból, hogy kisebb jelentőségű kérdésekben megállapodást hozzanak létre (nem 1 okmány, hanem a 2 fél azonos szövegű jegyzékei) - modus vivendi: x kérdésnek átmeneti időre, ideiglenes megállapodással való rendezése - gentlemens agreement: ált. diplomáciai tárgyalások alkalmával tett szóbeli ígéretek; kötelező jelleg vitatott (pl. így határozták meg az ENSZ BT nem állandó tagsági helyeinek elosztását) 2. A nsz-k osztályozása 10 - tárgyuk szerint: pol-i, gazd-i, szociális, kulturális, stb. - az államok gyakorlatában (pl. nyilvántartás) van jelentősége - jogi jelleg szerint - jogalkotó: általános

jellegű, absztrakt normák (pl. emberi jogok védelme) - ügyintéző: egyszeri, konkrét eseteket rendeznek (pl. hadifogolycsere); teljesítése megszünteti a szerz-t - szerz.kötés alanyai szerint - államok egymás közötti (a bécsi egyezmény csak erre vonatkozik) - állam és nk-i szervezet közötti - nk-i szervezetek közötti - szerződő felek száma szerint - bilaterális (kétoldalú): eleinte csak ilyen volt - multilaterális (többoldalú): az államok nagyobb számával jön létre (XIX. sz 2 fele) + nk-i szervezetek létrejötte is így; ezen belül: partikuláris (korlátozott számú állam; ezen belül lehet regionális) v. generális (közel egyetemes érvényű); ill lehet zárt (név szerint meghatározott államok; regionális szerz-k) v. nyílt (előre meg nem nevezett államok részvétele is lehetséges; generális szerz-k: tagfelvétel: egyoldalú aktussal v. spec tagfelvételi elj) 3. A szerzkötés - bécsi egyezmény: minden állam rendelkezik

szerz.kötési képességgel - diplomáciai úton egyeztetés, tárgyalás, szerz.tervezetek majd szerz elfogadása - a tárgyalás - bilaterális szerz: kétoldalú tárgyalás; multilaterális: nk-i konferencia (nk-i szervezetek által létrehozott nk-i szerz-k: spec konf v. meglévő szerv előkészítése) - belső jog nevezi meg a szerz.kötésre jogosult szervet; általában ritkán tárgyal közvetlenül, inkább meghatalmazottak - tárgyalásra v. aláírásra is meghatalmazzák - meghatalmazások kicserélése a tárgyalás elején (ált. mandátumvizsgáló bizottság vizsgálja) - gyakorlat (+ bécsi egyezmény): - államfő, kormfő, külügymin: nem kell külön meghatalmazás tárgyaláshoz/aláíráshoz - diplomáciai képviselet vezetője, konfra küldött képviselők: tárgyalások meghatalmazás nélkül is OK, de aláírás nem - ált. ügyrendi szabályzat szerint (rules of procedure) - 2 oldalú, szűk körű szerz: egyhangúság kell - nagyszámú tárgyaló:

szavazás (ált. kétharmados, de megállapodhatnak közfelkiáltásról v. kisebb arányról) - a szerz. szerkezete - bevezetés (preambulum): felek, meghatalmazottak, célok - érdemi rendelkezések: jogok, köt-ek - zárórendelkezések: hatálybalépés, időtartam, felmondás - helye, kelte, aláírások - mellékletek (de csak akkor érdemiek, ha hivatkoznak rájuk a szerz. rendelkezéseiben), pl. térképek, listák - szerz-ek nyelve - régen: latin majd francia 11 - kétoldalú: mindegyik fél hivatalos nyelve v. közösen választott harmadik (két eredeti példány) - többoldalú: szerződő felek megállapodása szerint v. adott szerv hivatalos nyelvén (pl. ENSZ: angol, arab, francia, kínai, orosz, spanyol) ⇒ egy eredeti példány (a letéteményesnél marad) - tárgyalások után a szöveget hitelesíteni kell - parafálás: 2oldalú szerz-eknél, ha nem történik meg közvetlenül az aláírás, a tárgyaló felek a szerz-t minden oldalon kézjegyükkel látják

el ⇒ csak a kidolgozott tervezet hitelességét tanúsítja, 0 köt.vállalás - nk-i konf: hitelesítés záróakta aláírásával (konf körülményeiről, résztvevők, elfogadott szerz-k, nyilatkozatok) ⇒ ez is csak a hitelességet tanúsítja - az aláírás - sorrend a diplomáciai szabályok szerint: - 2oldalú szerz: a nála maradó példányt mindenki a bal oldalon, a másikat a jobbon írja alá - többoldalú: alfabetikus sorrend - letéteményes: annak az államnak az őrizetében marad az eredeti példány, amelynek T-én a konferencia üléseit tartotta ⇒ adminisztratív feladatokat ellát (pl. értesítések) - nk-i szervezeteknél letéteményes: nk-i szervezet vezető tisztvis-e (titkársága); hiteles másolatot készít - többoldalú szerz-nél általában x időre aláírásra nyitva hagyják (ált. 1 évre): akik nem vettek részt a konfon, azok is csatlakozhassanak (a letéteményesnél lévő eredeti példányon írják alá) - 2oldalú: aláírással

ált. kötelezővé válik - nagyobb fontosságú 2oldalú + ált. többoldalú szerz-k: aláírás után még megerősítés kell (átmeneti idő célja. pl pol-i felkészülés, belső jogi szabályozás), de: - bécsi egyezmény: az aláíró államnak tartózkodnia kell minden olyan csel-től, amely a szerz tárgyát és célját meghiúsítaná (ez addig terheli, amíg nem közli, hogy az aláírás ellenére sem kíván szerződő fél lenni) - megerősítés (ratifikáció) és jóváhagyás - a felek az aláíráson kívül más aktust is előírhatnak a kötelezővé válás feltételeként - belső szervek elfogadását a belső jog szabályozza (pl. USA: a nsz-t az elnök erősíti meg a szenátus kétharmados többségének előzetes hozzájárulása esetén) - ált. a legjelentősebb nsz-k esetében (gyak: a korm-ok nevében kötött szerz-t a kormnak is jóvá kell hagyni/el kell fogadni) - 2oldalú szerz megerősítése: megerősítő belső szerv megerősítő

záradéka (aláírás, pecsét) a másolati példányra ⇒ megerősítő okirat lesz; majd megerősítő okiratok kicserélése és ennek tényét és időpontját jegyzőkönyvben rögzítik - többoldalú szerz megerősítése: ált. önálló okmány ⇒ megerősítő okirat lesz - korm-ok között: egyre gyakoribb a korm-ok által történő jóváhagyás (ezt diplomáciai úton, egyszerű jegyzékváltással közlik egymással) - csatlakozás - a generális többoldalú szerz-ek esetében; cél: egyetemessé válás - csatlakozás: aláírás és megerősítés együttes hatálya; a csatlakozási okiratot a letéteményeshez kell eljuttatni, aki arról a többi érdekelt államot tájékoztatja - utódlási közlés: az újonnan függetlenné vált állam fenntartja annak a többoldalú szerz-nek a hatályát, amely a függetlensége előtt kiterjedt rá - fenntartás 12 - cél: egyetemessé válás - def: a szerződő államnak a többoldalú szerz aláírása,

megerősítése, jóváhagyása, az ahhoz való csatlakozás v. a z abban való utódlás alkalmával tett olyan nyilatkozata, amelyet annak érdekében tesz, hogy a szerz-es kötelezettségek őt az általános szabályozástól eltérően terheljék (2oldalúnál nem jön létre a szerz) - kialakulás: 19. sz 2 fele, a többségi szavazás terjedésével - ENSZ Titkárság eleinte: csak azok a fenntartások érvényesek, amelyekhez vmennyi szerződő fél egyhangúan hozzájárult - pánamerikai szisztéma: a f enntartást tevő és az azt elfogadó államok között a fenntartással módosított szerz érvényes; de: 0 szerz a fenntartást tevő és az azt el nem fogadó államok között - Nk-i Bír (1951): a fenntartásnak a szerz tárgyával és céljával összeegyeztethetőnek kell lennie + a fenntartás csak a fenntartást kérő és azt el nem fogadó állam viszonyát terheli - bécsi egyezmény szerinti feltételek: - összeegyeztethetőség a szerz. tárgyával és

céljával - 0 fenntartás, ha a szerz az kifejezetten kizárja (pl. rabszolgaságról szóló 1956os egyezmény) - nk-i szervezet alapító okmányáról szóló szerz: csak a szervezet x szervének engedélyével OK a fenntartás - a fenntartás reciprocitásának elve: fenntartással szemben kifogás emelhető, de az nem érinti a fenntartást tevő és azt kifejezetten v. hallgatólagosan tudomásul vevő állam között a fenntartással módosított szerz érvényét; fenntartó és kifogásoló között a fenntartással érintett rendelkezés kivételével érvényes a szerz. - kifejezetten engedett fenntartással szemben 0 kifogás - az aláírás alkalmával bejelentett fenntartást a megerősítés/jóváhagyás alkalmával meg kell ismételni (egyébként bármikor visszavonható) - fenntartások és kifogások közlésével kapcsolatos feladatok: letéteményes - pl. EU: tagország polgárának nem lehet menekült státuszt adni ⇒ fenntartás a genfi egyezménnyel szemben

- a nsz hatálybalépése és beiktatása - hatály: amikor az állam a szerz-t gyakorlatában is alkalmazni köteles; a zárórendelkezések határozzák meg (a szerződő államok megállapodása alapján) - 2oldalú szerz: lehet az aláírás, megerősítés, jóváhagyás időpontja v. ezektől számított x idő - többoldalú szerz: lehet az összes érdekelt állam részessége v. x számú államé, ENSZ Alapokmány: BT 5 állandó tagja + a többi aláíró állam többségének megerősítésével - beiktatás (eredetileg a titkos diplomácia felszámolása volt a cél) - ENSZ Alapokmány: az Alapokmány hatálybalépése után kötött minden nsz-t a Titkárságnál a lehető leghamarabb be kell iktatni és a Titkárságnak azokat közzé kell tennie; ennek hiányában az adott szerz-re az ENSZ egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak - a nsz-ekkel kapcsolatos elj a magyar jogban (1982. évi 27 tvr) - szerződő fél: - államok közötti szerz-ben: Magyar Köztársaság -

kom-ok közötti szerz-ben: MK Korm-a - a fenti 2 ns z végrehajtásához szükséges további nsz-ekben minisztérium v. ohsz is szerepelhet félként - előkészítés: a közvetlenül összefüggő kérdések mellett pol-i, gazd-i, pénzügyi, jogi vonatkozását is tisztázni kell 13 - nsz csak a NET v. a Korm előzetes felhatalmazásával kezdeményezhető és hozható létre; meghatalmazást a külügymin okiratban igazolja - nem szükséges meghatalmazásának okirattal való tanúsítása a) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére irányuló cselekmények elvégzéséhez; b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének, valamint a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a fogadó állammal, illetőleg a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés

kezdeményezésére és létrehozására irányuló cselekmények elvégzéséhez - nsz megkötése lehet a) az Országgyűlés megerősítésével (kiemelkedő fontosságú v. tvalkotást/módosítást igénylő nsz-ek) b) a Kormány jóváhagyásával; c) az Országgyűlés vagy a Kormány által a csatlakozás vagy elfogadás tárgyában hozott döntéssel; d) aláírással, a szerződéses kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével vagy a másik (többi) szerződő féllel létrejött akaratmegegyezést tanúsító okmányok kicserélésével - szerz-t köthet: ogy, korm, közteln - ratifikáció: ogy és közteln - külügymin: értesít, letéteményesi feladatok, nyilvántartásbavétel, eredeti példány megőrzése - ogy által megerősített nsz-t ki kell hirdetni, ennek tartalma - a kihirdetés kijelentése - hiteles magyar szöveg v. hivatalos fordítás - fenntartások - kölcsönös értesítések, kicserélések helye és időpontja - szerz

hatálybalépésének időpontja - jogszab végrehajtásáért felelős szerv megjelölése - részes államok listája Nagy Boldizsár: A szerződés kötelező erejének magyarázatai - akarati elméletek (az államok akaratán alapul) - Jellinek: az állam önkorlátozást gyakorol a szerz megkötésével - egyező akarat: azért kötik, mert összekapcsolódnak a szerződők akaratai - normativista-neopozitivista teória (Kelsen) - a jogot a jogból kell magyarázni - azért kötelező a nsz, mert van egy szokásjogi szabály, ami felette van ⇒ pacta sunt servanda (alapnorma: Grundnorm) - az államok képesek szokásjogot alkotni és gyakorlatuk kötelező erőt tud produkálni - természetjogi gondolkodás (Verdross) - igazodni kell az isteni parancshoz v. a z ész parancsához (közös szabályok is, pl: becsületesség, ígéretek megtartása) - szociológiai-funkcionális megközelítések - azt tartják be, amely a rendszer fenntartásához szükséges - Thomas Franck: 4

tényező határozza meg a legitimitás húzóerejét - mennyire konkrét a szabály 14 - symbolic validation (milyen autoritás van a döntés mögött?) - következetesség: annál inkább betartják, minél inkább következetes - a jogalkotási normák betartása (jogalkotás, szankcióalkalmazás jogszerű) 4. A nsz érvénytelensége - érvénytelenség: a jogi lét megtagadása ⇒ nem fűződnek hozzá joghatások ⇒ mintha meg sem kötötték volna - polgári jog: - semmisség: feltétlenül érvénytelen - megtámadhatóság: a megtámadástól függ az érvénytelenség - mind2: a szerzkötésre visszaható hatállyal (ex tunc) - nj: nem vehette át automatikusan a pj-i okokat, pl: - nk-i jogrendbe ütközés a ius cogens megjelenése előtt - kényszer: mivel a háború, mint legsúlyosabb kényszer is alkalmazható volt - mai szabályozás alapja a bécsi egyezmény - szerz érvénytelenségére csak az egyezményben felsorolt okokból lehet hivatkozni - a semmis

szerz-re minden állam hivatkozhat, nemcsak a közvetlenül érdekelt (a nk-i közrendet sérti, az idő múlásával sem válhat érvényessé) - megtámadható: a sértett állam akaratától függ (ha nem támadja meg ⇒ elenyészik a lehetősége, főleg, ha teljesít is) - nem tesz különbséget 2 v. többoldalú szerz között (pedig az előbbi esetben az érvénytelenség a szerz. végét jelentheti) - a megtámadhatóság esetei - a szerz.kötésre vonatkozó belső szabályok megsértésével kötött szerz - pl. államfő az ogy hozzájárulása nélkül kötött szerz-t - csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a jogsértés szemmel látható (objektíve nyilvánvaló) volt és alapvető fontosságú belső jogi szabályra vonatkozott - meghatalmazás túllépése - pl. aláírás, ha csak tárgyalási meghatalmazással rendelkezett - csak, ha a meghatalmazás korlátozásáról a többi tárgyaló államot előzetesen tájékoztatták + az állam utólag jóvá is hagyhatja

(ált. ez történik a presztízs miatt) - de: ha olyan személy jár el, aki nem volt jogosult ⇒ egyáltalán nem létezik (mivel állami akaratnyilvánítás sem történt) - tévedés - ált. határmegállapítás alapjául szolgáló térképek esetében - Preah Vihear-i templom ügy: Thaiföld tévedésre hivatkozott a Kambodzsa által indított perben a Hágai Bír-nál; ítélet (1962): nem lehet tévedésre hivatkozni, ha annak előidézéséhez saját magatartásával hozzájárult v. ha azt módjában állt volna elkerülni (⇒ rossz hiszeműen birtokolja el Kambodzsa) - jogi tévedésre nem lehet hivatkozni (elvárható a nj ismerete) - olyan tényre v. helyzetre lehet, amit a szerződő állam tévedésből létezőnek vélt - feltétel még: lényeges tévedés (szövegezési hiba: csak kiigazítás) + menthető (nem gondatlanságának következménye) - megtévesztés - akkor is megtámadható, ha a s értett fél gondosság kifejtése esetén felismerhette volna - pl.

határmegállapításhoz hamis adatok szolgáltatása 15 bírta rá - ritka - megvesztegetés - ha a m ásik fél a n sz megkötésére közvetlen v. közvetett megvesztegetéssel - nem ismert ilyen eset (nem nyilvános) - megtévesztés/megvesztegetés: egyes rendelkezések is megtámadhatók (de tévedésnél nem), feltétel: - nem alapvető jelentőségűek - a megmaradó rész nem bontja meg igazságtalanul a f elek jogainak/köt-einek egyensúlyát - megtámadás esetén általában a szerz. egészének érvénytelensége következik be - a semmisség esetei - erőszak v. azzal való fenyegetés hatására kötött szerz - a szerz.kötésre jogosult személyekkel szembeni erőszak - pl. 1939-ben a németek erőszakkal kényszerítették Hacha csehszlovák elnököt a protektorátusi szerz megkötésére ⇒ habár csak később hivatkozhattak érvénytelenítésre, a 2VH után helyre állították a függetlenséget - pl. 1881-es bardói szerz (Tunisz függetlenségét

erőszak hatására adja fel Frao-nak) - közvetlenül az állam ellen irányuló erőszak - sokáig teljesen tv-es - 1928: Briand-Kellog paktum: az államok lemondanak a háborúról, mint a nk-i pol eszközéről - ENSZ Alapokmány: tiltja az erőszak alkalmazását v. azzal való fenyegetést - ebből következik az államra erőszakolt szerz érvénytelensége is (pl. vitatott 1938-as müncheni szerz) - bécsi egyezmény: nem határozza meg a konkrét erőszak formáját (fegyveres v. más is), de záróaktában (nem kötelező): minden katonai, pol-i, gazd-i nyomás elítélése + ENSZ Alapokmányra utal (ebben: államok szuverén egyenlőségének elve ⇒ az erőszak más formái is tilosak) + egyenlőtlen szerz-ek keletkezhetnek, amik az alábbi pont alapján is semmisek - kivétel: agresszor állam elleni nk-i fellépés eredményeként létrejött szerz (szankciókkal) ⇒ erre nem lehet hivatkozni, mint érvénytelenségi ok - kogens szabályokba ütköző nsz - erőszak

tilalmán, államok szuverén egyenlőségén kívül pl: viták békés elintézése, alapvető emberi jogok - ⇒ a szerz semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nj vmely feltétlen alkalmazását igénylő szabályába (ius cogens) ütközik - a nsz érvénytelenségének következményei - az érvénytelen nsz-nek 0 jogi hatálya, visszaható hatállyal - mi van, ha már x csel-eket foganatosítottak? bécsi egyezmény: - eredeti állapot helyreállítását kölcsönösen követelhetik (kivéve, ha az érvénytelenség vmely szerződő fél tudatos jogellenes csel-ének következménye) - kogens normába ütközés: 0 jóhiszeműség ⇒ a felek kötelesek kiküszöbölni az elvégzett csel-eik következményét és a kapcsolatot a kogens szabálynak megfelelően kialakítani - viták elintézésére egyeztető eljárás, de bármelyik fél egyoldalúan a Nk-i Bír elé viheti, amennyiben: 16 kapcsolatos és - a vita tárgya kogens szabály

értelmezésével/alkalmazásával - a felek közös megegyezéssel nem állapodtak meg válbír igénybevételében - 1970-es Nyil. (2625-ös ENSZ Közgyűlési hat): viták békés rendezésének elve - cél: nk-i béke, biztonság, igazságosság ne kerüljön veszélybe - gyors és igazságos rendezés ⇒ tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, válbír, regionális szervek (ha ezek nem működnek ⇒ más békés eszközök) - kötelező tartózkodás a helyzetet kiélező csel-ektől - a rendezés elve: államok szuverén egyenlősége + eszközök szabad választásának elve 5. A nemzetközi szerződés értelmezése - az értelmezés fogalma - def: a a szerz.szöveg jelentésének megállapítása ⇒ mindig megelőzi az alkalmazást - álláspontok: - objektív felfogás: cél a szerz. tartalmának felderítése a szerz szövege alapján - szubjektív felfogás: cél a szerződő felek közös szándékának feltárása - bécsi egyezmény: objektív +

teleolgikus (szerz. tárgya és célja szerinti) értelmezés - az értelmezés szabályai (bécsi egyezmény szerint) - általános szabály szerint - jóhiszeműen (felek és értelmező szervek is) - a kifejezéseket a környező szövegbe beillesztve, közönséges értelmük szerint - alap: 1950-es Nk-i Bír-i állásfoglalás - x kifejezésnek különleges értelem: csak, ha a felek ilyen szándéka megállapítható - gyakori megoldás: értelmező rendelkezések - a szerz. tárgyának és céljának figyelembevételével kell értelmezni - de: Nk-i Bír másik 1950-es állásfoglalása: ezzel nem lehet olyan értelmet tulajdonítani a szerz-nek, amely ellentétben állna a szerz betűjével és szellemével - másik általános szabály: figyelembe kell még venni: - a szerződő felek utólagos megállapodása a szerz. értelmezéséről ⇒ absztrakt értelmezés (jövőben felmerülő esetekben irányadó) - a szerz. alkalmazása során kialakult utólagos gyakorlat (alap:

1949-es ítélet a Korfu-szoros ügyben) - a nj vonatkozó szabályai (alap: 1971-es vélemény a D él-Afrika namíbiai jelenlétének következményei ügyben) - kiegészítő szabályok (ha a fentiekkel is homályos, nyilvánvalóan ésszerűtlen): - szerz. előkészítő munkálatai (preparatory work) - szerz. megkötésének körülményei (preparatory work) - több nyelven fogalmazott, de az egyes nyelveken eltérő értelmű szerz-ek: azt az értelmet kell elfogadni, amely a szövegek közötti ellentétet a legjobban összeegyezteti - megoldás lehet: a szerz. kimondja, hogy melyik nyelv az irányadó kétség esetén - az értelmezés alanyai 17 - szerződő felek által: 0 kötöttség, akár a módosításhoz is vezethet a közös értelmezés ⇒ autentikus értelmezés (kötelező a jövőben a felekre); többoldalú szerz-nál egy csoport általi értelmezés: a többiekre 0 kötelező erő - leggyakoribb: szerződő felek vmelyike általi egyoldalú értelmezés

(ált. azok a szervek, akik alkalmazzák az államon belül, de nagyobb jelentőség x szervek általi értelmezésnek, pl. Külügymin, Igügymin) - nk-i szervre is bízható (bírói: kötelező, nem bírói: nem kötelező értelmezés) - nk-i szervezetek: alapító okmányukat saját maguk (bármelyik szerv) értelmezheti; eltérő értelmezés ⇒ Nk-i Bír tanácsadó véleménye (nem kötelező) - jogtudósok: doktrinális értelmezés (nem kötelező, de: tekintély, meggyőző érvelés számíthat 8. A nsz alkalmazása - pacta sunt servanda (a szerz-k tiszteletben tartandók) - már az ókorban is, ENSZ Alapokmányban is - bécsi egyezmény: - a preambulumban is - minden hatályos szerz kötelezi a részes feleket és a szerz-t jóhiszeműen kell végrehajtaniuk; betartatás eszköze: az érvénytelenség és megszűnés taxatíve felsorolt esetei ⇒ ezeken kívül nem lehet szabadulni a szerz-től - az államok nem hivatkozhatnak belső joguk rendelkezéseire annak

igazolásául, hogy elmulasztották a szerz. teljesítését - kapcsolódik a jóhiszeműség elve is: általános szabály + pl. - a még nem kötelező szerz esetén az állam köteles tartózkodni minden olyan csel-től, amely meghiúsítaná a szerz tárgyát és célját - a szerz-eket jóhiszeműen kell értelmezni - teljesítés biztosítására eltérő módszerek (pl. eskü, túszok szedése) ⇒ nem szól róluk a bécsi egyezmény - a nsz időbeli és T-i hatálya - általában 0 visszaható hatály, kivéve, ha a szerz így rendelkezik - x szerz: nem kapcsolódnak államT-hez (pl. kölcsönszerz) - bécsi egyezmény: az szerz ált. a szerződő államok egész T-ére kiterjed, kivéve, ha a felek egy részre korlátozzák a szerz hatályát (pl. határfolyón történő hajózásról szóló szerz) - korábban: gyarmati klauzula (az anyaország meghatározhatta, hogy mely gyarmataira terjeszti ki az adott szerz-t) - ma: szövetségi klauzula: szövetségi állam akkor is

részt vehet a szerz-ben, ha annak érvénye nem terjed ki vmennyi tagállamára (de pl. PPJNE, GSZKJNE: feltétel, hogy az állam minden részére kiterjedjen az Egyezmény) - a nsz személyi hatálya - béegy: a szerz 3. állam számára beleegyezés nélkül sem köt-eket, sem jogokat nem hoz létre; - köt-ek teremtésének feltétele: - a szerződő államok szándéka erre irányult - a 3. állam kifejezetten, írásban elfogadta - jogok teremtésének feltétele: - a szerződő államok meg kívánják adni a jogokat - a 3. állam beleegyezik (de: eltérő adat hiányában ez vélelmezve); a jogokat a szerz-sel összhangban kell gyakorolnia 18 - fontos: a jogok gyakorlásával köt-ek is hárulhatnak rá (pl. szerz-sel ellentétes joggyakorlás miatt nk-i felelősség) - 3. állam köt-einek/jogainak visszavonása/megváltoztatása csak az érdekelt 3 állam beleegyezésével történhet - legnagyobb kedvezményes záradék - def: olyan szerz-es rendelkezés, amelyben az

egyik szerződő fél (kedvezményező) vállalja, hogy a másik szerződő félnek (kedvezményezett) olyan elbánást biztosít, amely nem kevéssé kedvező, mint amelyben bármely más államot szerz-ben már részesített v. a jövőben részesíteni fog - T-e: nk-i ker 7. A nsz módosítása - csak a felek egyetértésével történhet - ált. új szerz jön létre, megkötésére az általános szabályok irányadók - többoldalú szerz: - ált. a zárórendelkezés tartalmaz előírásokat (hányan kell egyetérteni, mikor lép hatályba) - ENSZ Alapokmány módosítása: tagállami értekezlet kétharmados többséggel javasolja, tagok kétharmada + B T vmennyi állandó tagja jóváhagyja ⇒ azokra is kötelező lesz, akik nem szavazták meg (nem hiba, mert a szerz megkötésekor ahhoz is hozzájárultak, hogy kétharmados többséggel lehessen módosítani) - béegy: ha a szerz másképpen nem rendelkezik - általános módosítás (amendment): vmennyi állam között ⇒

módosítást elfogadó és el nem fogadó állam között eredeti tartalommal marad meg a szerz - megváltoztatás (modification): csak x szerződő felek között, 0 hatás a többiekre, de korlát: az ilyen módosítás nem akadályozhatja a többi szerződő fél jogainak gyakorlását + nem vonatkozhat a szerz-nek olyan rendelkezésére, amelytől nem lehet eltérni anélkül, hogy ne akadályozná a szerz tárgyának és céljának megvalósulását 8. A nsz megszűnése - nem visszamenőleges ⇒ ex nunc; esetei - a szerződő felek közös akaratából - szerz-ben meghatározott esemény bekövetkezése; lehet: - időtartam lejárta - felbontó feltétel bekövetkezése (pl. ET-ban megszűnt tagság automatikusan megszünteti az EJEu-iEgyezményében való részességet is) - felmondás - szerződő fél egyoldalú nyilatkozatával, de a szerz. kifejezett rendelkezése alapján - béegy: ha 0 felmondásra vonatkozó rendelkezés ⇒ csak akkor OK a felmondás, ha a felek meg

kívánták adni a felmondás lehetőségét v. az a szerz természetéből következik + 12 hónappal korábban értesítést kell adni az ilyen szándékról - kétoldalú szerz ⇒ megszűnés, többoldalú: nem érinti a hatályt (akkor sem, ha így a hatálybalépéshez eredetileg szükséges létszám alá csökkennek a t agok), de: x partikuláris szerz-knél egy tag kiválása is vezethet a szerz megszűnéséhez (érdekmúlás miatt), pl. szövetségi szerz - szerződő felek egyetértése 19 - korlát: ha 3. állam a szerz alapján közvetlen jogot szerzett ⇒ csak a hozzájárulásával szüntethetik meg - új szerződés létrejötte (ha ugyanarra a tárgyra kötik) - v. az új szerz zárórendelkezéseiben döntenek a régi szerz-ről v az új szerz. alkalmazása során határozzák meg viszonyát a régivel - az új megszünteti a régit v. ráépül - többoldalú szerz: csak az újban részes államok között változik a szerz, a többiek között a régi marad

hatályos - a szerz-en kívül álló okok miatt - teljesítés ⇒ szerz-i köt-ek kimerülése - ügyintéző szerz: csak ez szűnhet meg teljesítéssel (jogalkotó szerz. nem) - szerz.szegés - nem automatikusan, csak a sértett fél felbontó nyilatkozata alapján - megszüntetés mellett jóvátétel is követelhető szankcióként - béegy: stabilitás érdekében csak lényeges szerz.szegés esetén: - a szerz tvtelen, egyoldalú felbontása - a szerz. tárgyának/céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése - többoldalú szerz: csak az összes többi szerződő fél egyhangú határozatával szüntethető meg a jogsértő állammal szemben (a közvetlenül érintett állam feltétlenül, a többiek feltételekkel csak felfüggeszthetik addig) - pl. leszerelési szerz-k: a felbontás jogával vmennyi vétlen fél élhet - béegy: nem lehet felbontani az ember jogainak védelmére vonatkozó humanitárius szerz-eket - lehetetlenülés - fizikai:

pl. tárgy megsemmisült, alkalmazhatatlanná vált, sziget megsemmisült (de erre nem hivatkozhat az, aki előidézte) - jogi: a nj olyan kógens szabálya jön létre, amelynek megsértése nélkül nem teljesíthető a nsz ⇒ automatikusan megszünteti az ellentétes korábbi szerz-eket - szerz.kötéskori körülmények megváltozása - korábban fikció: minden nsz-t láthatatlan clausula rebus sic standibusszal kötnek ("ha a körülmények így maradnak") - ma: tételes szabály; béegy szigorú feltételei: - szerz-k lényeges alapját alkotó körülmények megváltozása - a változás döntően befolyásolja a köt-eket + kivételek ez alól: - nem lehet alapja határt megállapító szerz-k megszüntetésének - nem hivatkozhat rá az, aki jogsértő magatartásával előidézte - 1973-as Izlandi halászati övezet ügye: ez a s zabály a n k-i szokásjog kodifikációjának tekintendő - államutódlás - háború - korábban: a kétoldalú szerz-eket

megszüntette, a többoldalúakat felfüggesztette + x szerz-ek éppen a háború idejére szabályozzák a kapcsolatokat (pl. a hadviselés szabályait meghatározó hágai és a háború áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmények) 20 - lehet a szerz. felfüggesztése is pl időleges lehetetlenülés v egyetértés v stb alapján - a megszűnés következményei: - nem érinti a szerz. megszűnéséig az alkalmazás során létrejött jogokat/köt-eket - béegy: a sértett választhat a szerz egészének v. részének megszüntetése között - béegy: egyeztető elj Valki László: A nj szankciói - közfelfogás: a szankció eleme a jog fogalmának - Marton Géza: a nj nem jog, mert nincs benne szankció ⇒ prob: a belső jogot veszi alapul, pedig: a nj eltérései a belső jogtól: - 0 hierarchia - jogalkotó és kötelezettek azonosak - egyesek szerint a normaszegés szokatlan, valójában természetes velejárója a nj-nak - módosítani nehezebb - sok

általános norma, de könnyen felderíthető jogsértő fél - önsegély, tárgyalások - prob: a közfelfogás a bj fogalmaihoz hasonlítja nj-i jogsértést is - általános felfogás az I. VH-ig: minden állam maga vehet elégtételt, akár háború is - korlát: Briand-Kellog paktum - később ENSZ: kzpilag megállapítható, kollektíve foganatosítható szankció - az agresszió az önrendelkezési jog korlátozásával lesz egyenrangú ⇒ ENSZ szankció Rhodesia és Dél-Afrika ellen - Nj-i Bizottság tervezete: - 2 csop: - nk-i bűntett - nk-i béke/biztonság fenntartási köt-ének megszegése (pl. agresszió) - népek önrendelkezési jogának nem biztosítása - emberiség védelme köt-ének megszegése (pl. apartheid) - emberi környezet védelme köt-ének megszegése (pl. súlyos szennyezés) - nk-i deliktum: minden más - eltérő szankciók, de közös: a sértett jogosult a közvetlen szankcionálásra - bűntett: közösség szankcionálja (ENSZ BT

felhatalmazása, BT egyébként is csak bűntettben hozhat döntést); deliktum: érintettek önsegélye (itt szövetségesek nem segíthetnek, bűntettnél igen ⇒ kollektív önvédelem) - bűntett ellen fegyveres erőszak is OK; deliktum: 0 - szankció lehet - kzposított - BT javaslatára ENSZ Közgyűlés kizárja (még soha nem volt) - BT rendszabályokat rendelhet el (gazd-i korlátozások, stb.) - ha fegyveres erő nélküli rendszabályok nem elegek ⇒ BT fegyveres erők alkalmazására adhat felhatalmazást ⇒ nem kötelező, csak lehetőség 21 - de: kzposított erőszakszervezet nincs (az a h at közposítását is jelentené), csak koalíciók - egyéni: önsegély, lehet - retorzió: önmagában sem jogsértés - represszália: önmagában jogsértés lenne - pl. szerz felbontása - feltétel: arányosság, fegyveres erőszak nem lehet - de nem lehet rögtön szankcionálni, előtte: felszólítás az abbahagyásra, eredeti állapot helyreállítása,

kártérítés, stb. ⇒ cél a viták békés rendezése - ENSZ Alapokmány: javasolt intézkedés közlése, ha 3 hónapon belül nincs válasz ⇒ végrehajtása (ez tulkép a s zankció); de ha a j avasolt intézkedés ellen kifogás ⇒ vitarendezés kell: ha egy éven belül 0 megoldás ⇒ béegy. egyeztető elj-i is igénybe vehetők - prob: az önsegély alkalmazásának feltételei bizonytalanok a nj-ban - kihez lehet fordulni? ⇒ először diplomáciai tárgyalások (kompromisszum: megoldás, de engedni kell a követelésből) - ha 0 eredmény ⇒ szankció (de ekkor meg saját ügyének bírája) - Hága: csak kikötés esetén (ez is kompromisszum) - normasértés esetén cél a h elyreállítás, kár megtérítése; szankció csak akkor, ha ez eredménytelen; csel-ek: - szankció kilátásba helyezése - a jogszerű állapot helyreállítására vagy kártérítésre vonatkozó felhívás (diplomáciai úton), - a szankció konkrét kilátásba helyezése (ha az előbbi

felhívásnak nem tettek eleget), - szükség esetén szankció alkalmazása - önvédelem: naturális reakció, nem szankció (de akkor szankció-jelleg ha kollektíven foganatosítják) - helytelenítés: elvileg szankció (hátrányt okoz, de nem kényszerítő hatású) - a nk-i jogon belül a szankció alkalmazásához az államoknak nem fűződik érdekük, a normasértőt anélkül is komoly hátrányok érik (pl. együttműködési készség csökkenése, megszűnése) ⇒ cél a kompromisszum, ez minden állam érdeke; de a l ényeg: meg van a szankció kilátásba helyezése - szankciók tehát inkább befolyásoló, mint kényszerítő aktusok 9. A nk-i szervezetek szerződései - ENSZ Titkárságánál beiktatott szerz-ek között több, mint 2000-nek nk-i szervezet is részese - 2 csoport: - államok és nk-i szervezetek közötti szerz-k (pl. ENSZ békefenntartó műveleteiben való részvétel) - nk-i szervezetek egymás közötti megállapodása - 1986: kodifikációs

egyezmény az államok és a nk-i szervezetek, illetve a nk-i szervezetek egymás közötti szerződéseiről - jogilag független a bécsi egyezménytől, de azonos alapelvek, rendelkezések; eltérés: jogalanyiság (itt: a nk-i szervezetek szerz-i képességét az adott szervezet szabályai határozzák meg 22 - ha x államok egyaránt részesei mind2 szerz-nek és olyan szerz-t kötnek, amelyben nk-i szervezet is szerepel ⇒ ezen államok egymás közötti viszonylatában a bécsi egyezmény az irányadó - eltérő szerz.kötési képesség (partikuláris szervezeteké nagyobb) - eltérések a béegy-hez képest - nem szerz megerősítése, hanem "hivatalos megerősítési aktus" a nk-i szervezet részéről - ha a vitában nk-i szervezet érdekelt ⇒ Nk-i Bír-tól tanácsadó vélemény kérhető (ha válbír-t nem kötöttek ki), ez kötelező (ok: nk-i szervezet nem lehet peres fél a Nki Bír előtt) V. Az állam mint a nemzetközi jog alanya 11. Az állam

fogalma - az 1933-as montevideói konf alapján feltételek: - állandó lakosság - meghatározott T - kormány - képesség más államokkal való kapcsolat felvételére (ezen kívül a m ásik 3-ra rendszeresen hivatkoznak) - Nk-i Bír 1948-as tanácsadó véleménye az ENSZ tagjává való felvétel feltételeiről: - csak állam kérheti: 0 meghatározás; mivel a BT és a Közgyűlés dönt ⇒ ők (így minden tagállam külön) állapítják meg a feltételeket - az államnak békeszeretőnek kell lennie - el kell fogadnia az Alapokmányból folyó köt-eket - alkalmasnak és - hajlandónak kell lennie a köt-ek teljesítésére - 0 objektív kritérium, de 3 szükségképpeni kritérium: - T (0 szabvány méret) - lakosság (0 szabvány méret) - Korm (nem a konkrét végrehajtó szerv, hanem pol-ilag és jogilag szervezett közhat. egésze, ami effektív: vmennyi állami feladat ellátására képes) - 1948: bogotai karta az Amerikai Államok Szervezetének

létrehozásáról: államok alapjogai és köt-ei, amelyeket a létrejött puszta tényével megszerez - ENSZ Nk-i Jogi Bizottsága szerint alapvető jogok és köt-ek (1949, de Közgyűlés nem fogadta el): - alapvető jogok: - függetlenség, kormányzati rendszer szabad megválasztása - joghatóság az adott T-en - egyenjogúság a többi állammal - egyéni v. kollektív önvédelem fegyveres megtámadás esetén - alapvető köt-ek: - tartózkodás más államok bel- és külügyeibe való beavatkozástól - tartózkodás polgárháború szításától - a joghatósága alá tartozókkal azok jogainak és alapvető szab-ának megtartásával kell bánni - a T-én uralkodó viszonyok ne veszélyeztessék a békét - viszályok békés úton való rendezése 23 szemben - nem folyamodhat háborúhoz + 0 fenyegetés, erőszak más államokkal - tartózkodás az erőszakot elkövető állam támogatásától - nem ismerhet el jogellenes Tszerzést - nk-i köt-ek jóhiszemű

teljesítése (belső jog nem mentesíthet) - nk-i jog szabályai szerinti kapcsolatok, alávetés a nk-i jog elsőbbségének 2. Az állami szuverenitás - az állam lényegéből fakadó sajátosság, a nj alanyai közül csak az államot illeti ⇒ - állam független a nk-i kapcsolatokban - legfőbb hatalom hordozója az államon belül - a fogalom kialakulása - feudális széttagoltság idején: a hűbérurak szuverének ⇒ földbirtokain főhat. az alattvalók felett; de ez megosztott és korlátozott (magasabb hűbérúr és alatta lévő vazallus jogai is korlátozzák) - abszolút monarchiák - megszületik a szuverenitás elmélete az uralkodó igazolása céljából - egyes fejedelmek a n -r-i császártól és vazallusaiktól is függetlenednek, önállósodnak - Jean Bodin (a szuverenitás elmélet atyja): az állam feletti főhat. nem az egyes személyeket, hanem a nemzet egyetemét illeti, amely ezt az abszolút uralkodóra ruházza át - kapitalizmus ⇒ a

szuverenitás az abszolút uralkodó korlátja, az államhatalom jogi helyzete - állam szuverenitása: nem abszolút (más államokkal szembeni köt-ek) - a szuverenitás mai fogalma - belső oldal: - az állam keretein belül érvényesülő teljes és kizárólagos államhat. - az állam T-i felségjoga (T-én lévő vmennyi személyre és javak összességére kiterjed) - személyi felségjog: saját állampolgárai jogait és köt-eit maga határozza meg (ha T-én kívül tartózkodnak is) - nk-i köt-ek a T-i és a személyi felségjogot is korlátozzák - külső oldal - az állam függetlensége ⇒ csak az általa kifejezetten v. hallgatólagosan vállalt szabályok kötelezik - a 2 oldal egymást feltételezi - 1970-es ENSZ Nyilatkozat az államoknak az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő baráti kapcsolatait szabályozó nj-i elvekről: a szuverén egyenlőség fogalmának elemei: - jogilag egyenlő államok - minden állam rendelkezik a szuverenitásból eredő

vmennyi joggal - minden állam köteles tiszteletben tartani más államok jogalanyiságát - az állam T-i épsége és pol-i függetlensége sérthetetlen - szabadon választhatja meh pol-i, társ-i, gazd-i, kulturális rendszerét - nk-i köt-eknek jóhiszeműen és maradéktalanul köteles eleget tenni - köteles békében élni más államokkal - szuverén egyenlőség cáfolata: ENSZ BT 5 állandó tagja (USA, Oroszo, Kína, Anglia, Frao); BT csak az egyhangú határozatukkal hozhat döntést ⇒ vétójog 24 - eredeti ok: rajtuk múlik a nk-i béke/biztonság fenntartása ⇒ többletjogok kellenek - a beavatkozás (intervenció) tilalma - a szuverenitás fogalmából következik - belső joghatóság: az állami ügyek azon köre, amelybe beavatkozás nem történhet - kizárólagos belső joghatóság: ahol az állam szuverenitásának feladása nélkül nem vállalhat köt-eket (pol-i, gazd-i, társ-i kérdések) ⇒ változik, pl. korábban az emberi jogok

szabályozása is ide tartozott - változás: amikor az erőszak tilalma kogens jellegű szabály lesz (ENSZ Alapokmánya) - Alapokmány: a b eavatkozás tilalmát a s zervezet tev-ével kapcsolatban mondja ki; tilos: - erőszak alkalmazása, azzal való fenyegetés - más államok T-épsége v. pol-i függetlensége ellen - v. az ENSZ céljaival össze nem férő, más módon (de: lehet önvédelemből, BT felhatalmazásával) - 1970-es Nyilatkozat: a fegyveres mellett a gazd-i, pol-i v. más beavatkozás is sérti a nk-i jogot - 0 gazd-i, pol-i v. más intézkedés azért, hogy egy másik államot szuverén jogainak gyakorlásáról való lemondásra v. bármilyen előny nyújtására kényszerítsen - ehhez kapcsolódik az erőszak tilalma is: - támadó háború: béke elleni bűncsel ⇒ nj-i felelősség - tartózkodni kell az erőszak alkalmazásával járó represszáliától is (jogszerűtlen csel jogszerűtlen csel-nyel való megtorlása) - tartózkodás irreguláris erők v.

fegyveres bandák szervezésétől v. szervezésének bátorításától, amelyek célja a másik állam T-ére való behatolás - tartózkodás a terrorcsel-ek szervezésétől, segítésétől - ENSZ Közgyűlés 3314-es határozata - agresszió: fegyveres erő alkalmazása vmely állam részéről egy másik állam szuverenitása, T-i épsége v. pol-i függetlensége ellen v az Alapokmánnyal össze nem férő bármely más módon ⇒ agressziónak minősül: - invázió, támadás, katonai megszállás, annektálás - bombázás - kikötő, partvidék blokádja - fegyveres erők felhasználása a másik állam Tén x egyezménytől eltérően + az egyezmény lejárta után is ott maradnak - 3. állam elleni agressziós csel elkövetésére saját T használatának átengedése - fegyveres bandák, önkéntesek, zsoldosok küldése másik állam ellen - semmi nem igazolja - következmény: nk-i béke elleni bűntett ⇒ nk-i felelősség + Tszerzés nem ismerhető el jogosnak -

Valki László: Mit kezd a szuverenitással a nemzetközi jog? (tanulmány) - 0 pontos fogalom a szuverenitásra (írott nj soha nem definiálta), prob: nk-i közösség egyetértése kellene, hogy mi a szuverén - prob: lehet-e független egy állam az interdependencia korában? - töri: 25 - Arisztotelész: a közösségen belüli legmagasabb hatalom a szuverén - akik sem n-r-i császár, sem pápa alá nem tartoznak: szuverének (belőlük lesznek az abszolút monarchiák) - vesztfáliai béke: egymás T-i főhat-át tiszteletben kell tartani ⇒ külső oldala - 1576, Jean Bodin: a főhatalom a nemzet egyetemességét illeti meg, amelyet átruház az abszolút uralkodóra (de pl. természetjog, isteni jog korlátoz) - Montesquieu, Rousseau: népszuverenitás - Jellinek: nsz-sel állam önkorlátoz, de a szuverenitást nem érinti - 1928-ig: minden állam szuverén, de háború útján ez felszámolható - Kelsen: az állam, mint jogrend ⇒ nincs más jognak alárendelve, de a

többi állam jogrendjével egyenrangú - prob: nk-i integrációk: hagyományos szuverenitás fogalomnak nincs értelme - szuverenitás nem függ elismeréstől v. ENSZ-tagságtól - nj-nak elég: jogilag alávetettségben nem lévő állam szuverén - Weber: amelyik erőszakmonopóliummal rendelkezik - pl. 1956 nov 4 -e után Mo nem szuverén, majd 1962-től fokozatosan visszanyert szuverenitás, de pol-i függetlenség csak 1989-ben - BT és szuverenitás - legtöbbször csak felhatalmazza az államokat a csel-re (pl. koreai háború) - de: pl. kötelező döntés Irak ellen, hogy vonja ki csapatait Kuvaitból - de: soha nem hozott kötelező döntést a tagállamokra nézve, hogy hajtsanak végre kötelező fegyveres akciót az agresszorral szemben - mégis: az egyetlen igazi szupranacionális szerv - NATO - 5. cikk: a tagállamok a bármelyikük ellen irányuló támadást vmennyiük elleni támadásnak tekintik és segítséget nyújtanak a megtámadottnak

(segítségnyújtásról és módozatairól mindig egyhangú döntés kell) - nem segítségnyújtási köt ⇒ szuverenitást nem érinti - boszniai békefenntartás: nem az alapszerz alapján, hanem egyhangú hatáskörkiterjesztéssel - Taszár, Okucani: magyar fél beleegyezése - x NATO-egyezmény (Mo is tagja) az idegen országokban lévő fegyveres erők jogi helyzetéről: - nem avatkozhatnak be a fogadó állam belügyeibe - kotelesek betartani a jogszab-okat, joghatóság: fogadó állam - fogadó állam egyetértése nélkül 0 katonai művelet - EU - Tanács szavazattöbbségi elj-ai ⇒ nem érinti a szuverenitást (alapító szerz elfogadásakor ezt is elfogadták) - de mégis cél a kompromisszum ⇒ pl . Luxemburg (1966) - jell: package-deals - Eu-i Tanács kötelező döntései (nem csak tagállamokra, természetes/jogi személyekre is kötelezőek) - közvetlen kötelezés sem érinti a szuverenitást (áp-nak mindegy, hogy rögtön v. tagállami beiktatás után lesz

rá kötelező ⇒ csak egy lépcsőfok átugrása) - amíg a T anács dönt (nemzeti korm-ok képvis-ei közösen döntenek), hiába kizárólagos a döntése x T-eken (pl. vámok, áruk/tőke/munka szabad áramlása), nem tekinthető "átruházásnak", szuverenitás-korlátozásnak - sőt: nemzeti apparátus hajtja végre a döntéseket 26 - Bizottság tagállamoktól független + gyakran szavazattöbbség is elég (de Tanács marad a fő döntő szerv) - EP: eltérő képvis.számok, növekvő hatáskör (előzetes konzultáció, együttműködés, hozzájárulás, együttdöntés) - euro: független ECB bocsátja ki 3. Az államok keletkezése és megszűnése - a folyamatok jellege - első hágai békekonf (1899): 26 állam - 1945: 51 állam hozza létre az ENSZ-t (4 afrikai, 9 ázsiai); 1997: 185 tag - keletkezés/megszűnés kívül esik a nj szabályozási szféráján (automatikusan létrejön a fenti 3 feltétel megvalósulásával) - eredeti keletkezés:

állami szervezet létesül olyan T-eken, ahol addig ilyen nem létezett (res nullius); ma: felosztott világban ritka (pl. sziget keletkezése) - megszűnés a múltban: gyakran erőszakos csel miatt (pl. Olaszo 1936-ban Abesszíniát, a SZU 1940-ben a balti államokat) - de: x nj-i kogens szabályok hatást gyakorolnak rá: - népek és nemzetek önrendelkezésének joga (pl. gyarmati rendszer felbomlása) - az erőszak alkalmazásának tilalma (1945 óta egyetlen állam sem szűnt meg így) - határok sérthetetlensége - az államok keletkezésének és megszűnésének modern esetei - csak az államT-ben bekövetkezett alapvető változások (kormányzati rendszer megváltozása nem, kisebb államT-i kiigazítás sem) - államazonosság problémája: a T-i kiterjedésben végbement változás érinti-e a megkisebbedett T-tel fennmaradt állam nk-i jogalanyiságát - gyarmati sorból függetlenné vált állam (1914 előtt 900 millió ember gyarmati uralom alatt) - a nj új alanya

(1945 és 65 között 66 új állam jön létre) - nem érinti az anyaország nk-i jogalanyiságát - az önrendelkezés története - I. VH előtt nem létezik - Lenin: minden Oroszo-hoz tartozó népnek biztosítani kell e jogot - mi a nép? amit a kompetens nk-i szervezet annak fogad el - önrendelkezés elvileg lehet békés (népszavazás) és fegyveres is - PPJNE, GSZKJNE: minden népnek joga van az önrendelkezésre ⇒ szabadon határozzák meg pol-i rendszerüket; az önrendelkezési jog - belső oldala: az állami szuverenitásból eredő jogokat maga az egész nép gyakorolja - külső oldala: ha nem uralkodik felette más, idegen nemzet - az önrendelkezési jog megvalósítása az 1970-es Egyezmény szerint (2625-ös ENSZ határozat) - szuverén és független állam létrehozása - független államhoz való szabad csatlakozás, azzal való egyesülés - más pol-i státus létesítése 27 - korlát az Egyezmény szerint: kötelesség tartózkodni a más állam T-i

épségének v. nemzeti egységének részleges/teljes megsértésétől ⇒ csak a f elbomló gyarmatokra vonatkozik az önrendelkezési jog - önrendelkezési jog v. állami szuverenitás elsőbbsége? 0 válasz, de: a kisebbségek jogait biztosítani kell - az egyesülés (unió) - pl. 1964: Tanganyika + Zanzibár ⇒ Egyesült Tanzániai Köztársaság - 0 nj-i szabály, hogy az egyesülés milyen hatással van a részt vevő államok nki jogalanyiságára - pl. Egyiptom és Szíria 1958-61-ig fennálló uniója ⇒ Egyesült Arab Közt (ENSZ elismeri bejelentés nélkül) - NSZK + NDK: nem tekintik egyesülésnek - szétválás (v. elszakadás) - 0 szabály, hogy mekkora Tveszteség változtattja meg az eredeti állam nk-i jogalanyiságát - pl. Szíria kilépése 1961-ben az EAK-ból Egyiptom szerint elszakadás, Szíria szerint szétválás volt (prob: az egyesülés megindult, de megszakadt) - pl. 1965-ben Szingapúr elszakad Malajziától; 1971-ben Banglades Pakisztántól ⇒

új államok alakulnak, a régik megmaradnak - FÁK: államszövetség - 1991-es minszki (SZU, Belorusszia, Ukrajna), majd 1991-es alma-atai megállapodás a FÁK-ról, tagjai (12): - Azerbajdzsán - Belorusszia - Grúzia - Kazahsztán - Kirgizisztán - Moldávia - Oroszország - Örményország - Tadzsikisztán - Türkmenisztán - Ukrajna - Üzbegisztán - a SZU helyét az Orosz Föderáció szerezte meg, a t öbbiek a n j új alanyai - Belorusszia és Ukrajna már a SZU felbomlása előtt rendelkezett x nki joggal + ENSZ-be önálló felvételt nyertek annak létrejöttekor, de SZU tagállamok voltak - balti államok: 1991-ben "feléled" nk-i jogalanyiságuk (1940 óta nyugszik) - Csehszlovákia 1993-as szétválása: 2 új nj-i alany - Jugoszlávia 1990 óta: 5 részre osztódik 5 új alany - Jugoszláv Szövetségi Közt (Szerbia, Montenegró): célja: a korábbi állammal azonosként kezeljék, de nem fogadták el ⇒ új államként kell felvenni (pol-i döntés) -

Horváto - Szlovénia - Bosznia-Hercegovina - Macedónia 28 4. Az államutódlás - az elődállamról átszállnak-e az utódállamra a nk-i jogok és köt-ek - def: vmely államnak egy másik állam által való felváltása a T nk-i kapcsolataiért viselt felelősségben - prob: Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása - Csehszlovákia: új állam - Mao: azonos a M agyar Királysággal, ami a M onarchia egyik része volt (ma is hatályos emiatt x szerz) - 2 kzp-i T-e: - nk-i szerz-ekben való utódlás - alap: 1978-as ENSZ államutódlási egyezmény - az államT egy részének átszállása esetén (pl. folyamszabályozás) - változó szerz-i határok elve ⇒ az elődállam szerz-i érvényüket vesztik, és kiterjednek rá az utódállam szerz-ei - gyarmati sorból függetlenedés esetén - tiszta lap (clean slate) elve ⇒ nem kell megtartania az elődállam szerz-eit - az új állam utódlási közléssel egyoldalúan hatályban tarthatja a többoldalú szerz-eket (kivéve,

ha ehhez a többi szerződő fél hozzájárulása kell); ált. emberi jogok védelméről szóló egyezmények - 2oldalú szerz: előfeltétel a függetlenedő állam és az érdekelt másik állam megegyezése - az egyesülés (unió) - közömbös az új állam belső alk-os berendezkedése - folyamatosság szabálya: a k orábbi szerz-ek azon az új állam azon részén folyamatosan érvényben maradnak, ahol azt megelőzően érvényesülnek + az egészére is alkalmazható, ha: - 2oldalú szerz: új állam és 3. állam megegyezett - többoldalú szerz: utódállam közölte - spec: NSZK+NDK 1990-es egyesülési szerz-e - változó szerz-i határok elvét alkalmazzák ⇒ az NDK T -én lévő 5 sz9vi tartományra az NSZK szerz-ei terjednek ki + az NDK volt szerz-eiről tárgyalásokat indítanak - alap: az NSZK és a korábbi Németo jogalanyisága azonos, az NSZK nem utódállam + az NDK csak ideiglenesen elszakadt T volt (habár 1973-tól az NDK is tagja volt az ENSZ-nek) -

szétválás, elszakadás - az elődállam T-én érvényben lévő szerz-ek vmennyi utódállam T-én folyamatosan érvényben maradnak - az elődállam egy T-én érvényben lévő szerz-ek annak az utódállamnak a T-én maradnak érvényben, ahol az államutódlás időpontját megelőzően érvényben voltak - ⇒ status quo, határok sérthetetlenségének védelme - a fentiek ellenére Banglades és Szingapúr a tiszta lap elvét alkalmazta - SZU, Csehszlovákia, Jugoszlávia államutódlásai: - egyetemes jellegű nsz-ekhez általában utódlási közlések - egyéb (generális, partikuláris, regionális, bilaterális) szerz-k: tárgyalások 29 - az államutódlási egyezmény szabályainak jogi jellege - a tiszta lap elvét csak a gyarmati sorból függetlenedő államoknál használja főszabályként + kivételek a változó szerz-i határok és a folyamatosság alól is - általános, abszolút érvényű szabályok: - az államutódlás nem érinti az elődállam

szerz-sel megállapított határát, ill. a határ rendjére vonatkozó szerz-ből fakadó jogokat/köt-eket (de más alapokon lehet utána a határok megváltoztatására törekedni) - az államutódlás nem érinti azt a tényleges helyzetet, amelyet x T-i jogokat biztosító szerz-k teremtenek; pl: belgrádi egyezmény alapján a régió utódállamai továbbra is használhatják a Dunát ker-i hajózás céljára; kivételek: - elődállam T-én katonai támaszpontok létesítését engedélyező szerz-k - amik sértik az utódállam természeti kincsek és erőforrások feletti szuverén jogának gyakorlását (pl. 3 állam javára fennálló bányakoncesszió) - előd- és utódállam közötti utódlási megállapodás nem idéz elő semmiféle joghatást az utódállam és 3. államok között - csak az egyezmény hatályba lépése után előforduló államutódlásokra alkalmazható, de: az egyezményben részes utódállamok a letéteményes tudomására hozhatják, hogy az

államutódási egyezményt saját utódlási esetükre is alkalmazni kívánják olyan, az egyezményben részes államokkal szemben, akik ezt a nyilatkozatot tudomásul veszik - elődállam vagyonának, levéltárának, adósságainak átszállása - alap: 1983-as államutódlási egyezmény II. (keretszerű rendelkezések, a rendezés az érdekelt államokra bízva) - eltérő szabályok az államutódlás egyes típusaira, de ezektől az érdekelt államok minden esetben megállapodással eltérhetnek, de ezek korlátai: - nem sérthetik a népek állandó szuverenitásának elvét vagyonuk és természeti erőforrásaik felett - nem veszélyeztethetik alapvető gazd-i egyensúlyukat - nem sérthetik a népeknek a fejlődésre, történelmük ismeretére és kulturális örökségükre vonatkozó jogait - állami vagyon átszállása: kártalanítás nélkül - az egyes esetek szabályai - államT egy részének átszállásánál átszáll: - az adott T-re vonatkozó ingatlan és

ingóvagyon - az utódállam ig-hoz szükséges, ill. a T-re vonatkozó levéltár - az elődállam állami adósságának arányos része - újonnan függetlenné vált államnál átszáll: - az elődállam volt T-én lévő ingatlanvagyona ésa T-tel kapcsolatos ingó vagyona - utódállam T-én kívüli x ingatlan és ingóvagyon (pl. külképviseleti épület 3. országban) - államadósságok általában nem szállnak át - egyesülésnél minden átszáll - elszakadás: ua. mint egy rész átszállásánál - szétválás: méltányos megosztás elve ⇒ - átszáll a T -én fekvő ingatlan, és azzal kapcsolatos ingó és levéltár - a 3. állam T-én fekvő ingatlanokat és a nem a T-tel kapcsolatos ingókat és levéltári anyagot meg kell osztani 30 - államadósságok méltányos arányban megosztva - az államutódlással kapcsolatos egyéb kérdések - a természetes és jogi személyek által az elődállam T-én szerzett jogok (0 egységes nji szabályok) -

jogszolgáltatás átszállása: az utódállam nem köteles átvenni az elődállam jogrendszerét (de ideiglenesen, pl. a folyamatban lévő ügyekben, még alkalmazhatja) - állampolgárság 5. Az államelismerés - fogalma - egyes államok egyoldalú aktusa, amellyel kifejezésre juttatják, hogy az újonnan létrejött állam fennállását tudomásul vették és vele meghatározott terjedelmű kapcsolatokat kívánnak létesíteni ⇒ az elismert állam csel.képessé válik - konstitutív elmélet: az állam az elismeréssel válik a nj alanyává (szélsőséges irányzata szerint ez hozza létre az államot) - deklaratív elmélet: az elismeréstől függetlenül alany már ⇒ ez felel meg a nk-i élet realitásának - ezt mondja ki a bogotai karta 1967-es módosítása is - az elismerés különböző időpontokban történik ⇒ mikortól lenne alany? - az állam jogai nem az elismerésből, hanem a szuverenitásból fakadnak ⇒ - az el nem ismerő állam állampolgára

felett is főhat-t gyakorol saját Tén - az el nem ismert állam légterének megsértése nj-ellenes magatartás - elismerés nélkül is jog a T-i sérthetetlenséghez, a p ol-i függetlenséghez - de az elismeréssel lesz nk-ileg cselkép az állam - az elismeréssel az elismerő az államutódlás nj-i szabályainak érvényesülését is elismeri az elismert államra vonatkozóan - mindig pol-i kérdés, 0 általános jogi szabály, de: x esetben elismeréstől való tartózkodás köte - Stimson-doktrina (amerikai külügymin-ről): Mandzsuko nem ismerhető el, mivel az a háborúról való lemondásról szóló Briand-Kellog paktum megsértésével jött létre (Japán 1931-ben annektált egy kínai tartományt és Mandzsuko néven bábállamot csinált belőle); ezt átveszi a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése is; prob: a korban nem követték - 1970-es Nyilatkozat: semmilyen Tszerzés, amely erőszakkal való fenyegetésnek v. erőszak alkalmazásának eredménye nem

tekinthető tvesnek (l. 1971-es Dél-Afrikai jelenlét Namíbiában ügy) - EK 1991-es Nyilatkozata a K e-Kö-Eu-ban és a S ZU-ban keletkezett új államok elismeréséről: az elismerés feltételei: - ENSZ Alapokmány, Helsinki Záróokmány, Párizsi Karta jogállamiságra, demokráciára, emberi jogokra vonatkozó előírásainak tiszteletben tartása - etnikai, nemzeti csoportok, kisebbségek jogainak biztosítása (EBEÉ keretében vállaltak szerint) - határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása - leszereléssel, biztonsággal, regionális stabilitással kapcsolatos köt-ek vállalása - államutódlás, regionális viták rendezése válbír útján 31 - az EK tagállamo kötelezik magukat, hogy nem ismernek el agresszió útján létrejött államot - 1991-ben az EK létrehozta a jugoszláv békekonf-t, felállítják az elnökről elnevezett Badinter-bizottságot - I. sz véleménye: az elismerésnek tisztán deklaratív hatása van, de diszkrécionális aktus

(egyes államok szabad döntése, de a nj kogens normáinak figyelembe vételével) - a Jugoszlávia szétbomlásából keletkező államokat az EK csak a Badinter-bizottság kedvező véleménye után részesítette elismerésben - elismerés lehet - idő előtti (még nem függetlenedett, nasciturus állam elismerése): pl. Frao 1778-ban elismeri az USA-t (Anglia csak 1783-ban) - idő utáni (elkésett): pl. az 1948-ban megalakult Izrael Államot több arab állam a mai napig nem ismerte el - az államelismerés fajtái és formái - a következmények terjedelme alapján - de facto elismerés: tartózkodó magatartás, tudomásulvétel ⇒ max ker-i, koznuli kapcsolatok alapja (mindig ideiglenes: vagy de iure elismerés v. az elismerés hatályvesztése követi) - de iure elismerés: normális, tartós, rendes diplomáciai kapcsolatok alapja - az elismerési akarat 2 formája - kifejezett: hivatalos nyilatkozatban v. elismerést magában foglaló nsz elismerő és elismert között

- hallgatólagos: ráutaló magatartás (konkludens factum), pl. diplomáciai kapcsolatfelvétel felajánlása - az elismerés történhet - egyenként (általános) - kollektíven, pl: EK 1992-ben elismeri Szlovéniát, Horváto-t, BH-t, 1993-ban Macedóniát - ENSZ felvétel nem = kollektív elismerés (az ENSZ-ben vannak egymást a bilaterális kapcsolatokban nem elismerő államok; de a tagfelvételi határozat az ENSZ vmennyi tagállamára kötelező) - a kormányelismerés - def: annak a szervnek az elismerése, amely az állam nk-i képviseletére jogosult ⇒ az elismerő hajlandó vele, mint az állam képviselőjével kapcsolatban állni - az alk-os formák betartásával történő kormányváltás belügy ⇒ 0 hatás a n k-i jogalanyiságra - erőszakos módon (forradalom, polgháb, felkelés, államcsíny) ⇒ prob - pl. latin-amerikai államokban az egymást váltó katonai csoportok (junta) - 1907: Tobar-elv (ecuadori diplomatáról): az így hat-ra jutott korm-t addig

nem kell elismerni, míg az adott államon belül, választások útján tvessége alk-os megerősítést nem nyert - 1913-as Wilson-doktrína (mexikói forr alapján): az USA csak olyan kormnyal működik együtt, amely a jogállamiság alapján el és élvezi a választók bizalmát - változás 1931-ben: a lényeg, hogy az új korm eleget tud-e tenni a nk-i közösséggel szemben fennálló köt-einek - Estrada-elv (mexikói külügymin-ről, a Tobar-elvre adott válasz): az államok ne nyilatkozzanak más korm-ok elismeréséről, mert ez beavatkozásnak minősül ⇒ a tvtelen 32 kormváltás is belügy; a k érdés csak az, hogy tartsanak-e fenn diplomáciai kapcsolatot az új korm-nyal - a kormelismerés is csak deklaratív jellegű; de tényleges prob-t jelent konkuráló korm-ok esetén ⇒ melyik léphet fel a nk-i síkon? válasz: effektivitás elve (amelyik az állam T-ének nagyobbik felén tényleges hat-t gyakorol és képes nk-i köt-eknek eleget tenni) - fogalmak:

- száműzetésben lévő v. menekült kormányok (pl Norvégia, Belgium, Hollandia korm-a Londonban székel a 2. VH alatt); - emigráns korm: eleve külföldön alakult meg - mind2: idegen állam T-én és annak pol-i támogatásával végez x tev-et; cél: hat. visszaszerzése, ill hat-hoz jutás - kormelismerés prob-jának fő T-e: nk-i szervezetekben tagság - konkuráló korm-ok esetén mandátumvizsgálat (a megbízólevél vizsgálata) - döntő: amelyik a tagságból fakadó köt-eknek effektíven eleget tud tenni - az effektivitás-elvének megsértése: az USA 1971-ig a T ajvan szigetére menekült volt korm-t ismerte el a Kínai Népköztársaság képviselőjének 6. Egyszerű és összetett államok - általában egységes szerkezetű államok ⇒ egységes és oszthatatlan nk-i jogalanyok (az egyes T-i ök-k ezen belül nem alanyai a nk-i jognak) - összetett államok: ha az államok állandó jelleggel, intézményesen összekapcsolva lépnek fel a nk-i kapcsolatokban -

nem az: alliance (egyszerű szöv, együttes fellépés), pl. I VH-s antant - a múltban: - perszonálunió: az államfő személyének azonossága tartja össze (de a nk-i kapcsolatok jogalanyai az egyes államok) - reálunió: uralkodó személyének azonossága + közös szervek ⇒ nk-i jogalany az unió (pl. Osztrák-Magyar Monarchia: külügy, hadügy, ezekre vonatkozó pénzügy) - napjainkban - államszövetség (konföderáció): állandó jellegű, laza szövetség, az egyes államok megőrzik nk-i jogalanyiságukat (csak közös tanácskozó szervek), pl. 1991-es alma atai deklaráció ⇒ FÁK - szövetségi állam (föderáció) - x belső jogkör a tagállamoknak, de a fontosabb állami funkciók (pl. nk-i kapcsolatok intézése) a föderáció szerveire tartozik ⇒ saját alk, saját korm, saját tvhozás - Svájci Államszöv. (Confédération Hélvétique): eredetileg államszöv volt, de szöv-i állammá alakult - Svájc, USA: a tagok is köthetnek x szerz-eket pl.

határvidék technikai munkáira - NSZK: a "Land"-ok köthetnek nsz-eket, ha azok tartalma összhangban van a szöv-i állam szerz-eivel 7. Különleges államalakulatok: mikro-államok - Szentszék (Vatikán) - 1870: T-ét Olaszo-hoz csatolják; 1929: lateráni szerz a Szentszék és az Olasz Kir. között ⇒ szuverén állam, semleges és sérthetetlen T (0,5 nkm) 33 - a vatikáni alkalmazottak megőrzik állampolgárságukat, de alkalmazásuk alatt vatikáni állampolgárságot nyernek - a pápa korm-a joghatóságot gyakorol a Vatikán T-én (de korlátozza az, hogy a közműveket Olaszo szolgáltatja) - nk-i szervezetekben (pl. ENSZ) megfigyelőként, egyesekhez missziókat delegál, nsz-eket köt (pl. részese az 1961-es diplomáciai bécsi egyezménynek) - 2oldalú diplomáciai kapcsolatokat tart fenn nunciatúrák útján (Mao.: 1989 óta ismét) - a pápát államfőként fogadják - Liechtenstein - 160 nkm, 27e lakos (Ausztria és Svájc között) - 1919-től

Svájc képviseli 3. államokban - 1920-ban elutasították felvételi kérelmét a Nemzetek Szöv-ébe kis T-e miatt - Monaco - kb. 1 nkm, 27e lakos - minden oldalról Frao veszi körül, szerz közöttük 1918-ban - San Marino - kb. 60 nkm, 22e lakos - minden oldalról Olaszo veszi körül, 1862-ben szerződtek - nk-i kapcsolatok: saját és olasz külképviseleteken keresztül - tagja az ET-nak - a fenti 3: ENSZ-tag és részt vesznek a helsinki-i folyamatban - egyéb mikro-államok az ENSZ-ben: Andorra, Grenada, Comore-sziget VI. Az államterület 1. Az államterület fogalma - def: a F öld felszínének és a h ozzá kapcsolódó térségnek az a r észe, amelyen az állam szuverén hatalma érvényesül ⇒ T-i felségjog - pozitív vonása: teljessége (mindenre és mindenkire kiterjed a T-en belül) - negatív vonás: kizárólagossága (idegen állam a T-én nem fejthet ki tev-et) - a T az állami élet anyagi alapja ⇒ a nk-i jog alanyai közül csak az állam rendelkezik

T-tel - a T a lakosság létalapja ⇒ nomád népek: 0 állam - miért és milyen államT a jó? elméletek: - McKinder: alapvetően a tengereket kell megszerezni ⇒ nem lehet beszorítani ⇒ USA szárazföldi hadserege gyengébb, mint a tengeri flottája) - Mayán: 1 jelentős T a világban: Ukrajna és Belorusszia ⇒ Eu és Ázsia fölötti hatalom is (Oroszo és Németo a VH-kban ezt célozza) - az államT az államhat gyakorlásának színtere - integritása, a határok sérthetetlensége: nj kogens jellegű normája - kötelezettségek is: T-ükön a nj szabályainak érvényesülnie kell + általános felügyeleti köt (T-éről ne induljon ki olyan csel, amelyből más államnak jogsérelme, kára származnék) - a T-i felségjog nem dologi jog ⇒ nem feltétlenül rendelkezik a tuljoggal - kivételes a közös birtok (kondomínium): ugyanaz a T több állam közös főhat-a alatt áll - pl. Szudán 1955-ig NB és Egyiptom kondomíniuma - pl. 1980-ig az Új-Hebridák NB és

Frao közös birtoka (ekkor Vanuatu néven független lesz) - minden állam magja a szárazföldi T, ehhez igazodnak a vízi és légi T-ek 34 - T: általában, de nem szükségképpen összefüggő T - kivétel pl. Alaszka (USA és Alaszka között Kanada) - enklávé: államT szárazföldi része, amelyet teljes egészében egy másik állam szárazföldi T-e vesz körül - pl. portugál T India T-én (Dadra és Naga Aveli) - v. az egész állam T enklávé: San Marino - minden oldalról víz veszi körül: Izland - állhat szigetekből is, pl. Japán v Fülöp-szigetek - T-i felségjog alsóbb rétegekre is kiterjed ⇒ bányászat, alagutak - T-i felségjog légtérre is kiterjed 2. Az állam T-i felségjogának nj-i korlátozásai - T-i felségjog: nem abszolút - korlátozás: amely a felségjog teljességét v. kizárólagosságát korlátozzák - csoportosítás: - x államokkal szemben állhatnak fel - nj-i szolgalom: - államT x részén különleges nj-i szabályok

korlátozzák a T-i felségjogot - az állam tűrni (pl. vasútvonal átvezetése) v tartózkodni köteles (pl demilitarizált zóna létesítése) - az utódállamot a régi felfogás szerint nem kötelezi, béegy-ben: folyamatos utódlás - alap: nsz x államok között - nk-i szomszédjog - T-i felségjogok gyakorlása: a v ele szomszédos államok érdekeinek sérelme nélkül (pl. folyószennyezés, vízhozam kérdései) - alap: nk-i szokásjog általános szabálya ⇒ az államot mindenkori szomszédjával szemben kötelezi - új nézet: az államT belsejében kifejtett tev-ért is felelős, ha kihathat a határon túlra - Korfu-szoros ügy (1949, UK v. Albania): minden állam kötelessége, hogy ne tűrje T-ének más állam jogaival ellentétben álló célokra történő használatát - újabban szerz-ek a környvéd-ről - bármely állammal kapcsolatban fennállhatnak - vizeken való áthaladás joga - parti állam köteles tűrni, hogy parti tengerén, ill. nk-i folyónak

T-ére eső szakaszán más államok hajói közlekedjenek - alap: 1958-as genfi egyezmény a parti tengerről és a csatlakozó övezetről + 1982-es egyezmény a tengerjog általános rendezéséről - alap: 1948-as belgrádi Duna-egyezmény - államutódlás: folyamatosság elve - a diplomáciai és konzuli képviseletek jogállása - spec állig-i funkciókat gyakorol - diplomáciai mentességek, kiváltságok - 1961-es bécsi egyezmény kodifikálja az ide vonatkozó szokásjogot - feltétel: 2 állam egymás T-én diplomáciai képviseletet állít fel - konzuli kapcsolatok: nem akkora korlátozása a T-i felségjognak 35 - 1963-as bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról - 1967-es európai párizsi egyezmény a konzuli funkciókról 3. Az államhatárok - fogalma - def: olyan képzeletbeli vonal, amely az államok T-ét egymástól, ill. állami felségjog alatt nem álló térségektől elválasztja - fel- és le: az a k épzeletbeli sík, ami a k épzeletbeli vonalra

felfelé és lefelé merőleges - 0 nj-i szabályozás ⇒ pol-i kérdés (x elvek pl. természetes határok, történelmi határok, nemzetiségi határok) - erőszak alkalmazásának tilalma ⇒ határok sérthetetlensége kogens szabály lesz - lehet: - természetes: egybeesik a földrajzi adottsággal, de itt is meg kell határozni a pontos határvonalat - hegynél pl: a hegygerinc (legmagasabb pontok összekötve) v. vízválasztó - folyónál: meder középső vonala v. egyik v másik part - hajózható folyóknál: a hajózható mederrész középvonala, az ún. sodorvonal (Thalweg) - mesterséges: ált. földrajzi hosszúsági v szélességi körök (pl USA-Kanada határ) - határmegállapítási elj; 2 szakasza: - delimitáció: az állami felségjog térbeli kiterjedésének térképen való megállapítása - gyakran viták - pl. Preah Viheari-i templom ügye (Kambodzsa előállama, Frao által készített térképen lévő határvonal jóváhagyása, mert Thaiföld

elfogadó magatartást tanúsított ⇒ rossz hiszemű elbirtoklás történt) - pl. Burkina Faso v Mali: a térképek önmagukban nem rendelkeznek bizonyító erővel, kivéve, ha csatolják a határ-megállapodáshoz - határsáv: - x szélességű határmenti sáv, spec. ig-i szabályok (pl építési tilalom) - nj-i relevancia: kishatárforgalom szabályai ⇒ az érdekelt államok megállapodása a két szemben fekvő határsáv egymás közti forgalmában a határ átlépését hivatottak megkönnyíteni - demarkáció: delimitált határvonalak földmérési úton történő kitűzése és határjelekkel a helyszínen való megjelölése (csak ahol lehetséges) - a határ megállapításának módjai - egyoldalúan - ma: kizárólag az államT és a felségjog alatt nem álló térségek elhatárolására (pl. parti tenger konkrét terjedelme a nj-i keretek között) - angol-norvég halászati ügy (1951): a delimitáció egyoldalú, de érvényessége 3. államok irányában

nj-tól függ - magasság meghatározása: teljesen egyoldalú, mivel a légi T és a kozmikus térség elhatárolására 0 nj-i szabály - eseti megegyezéssel - objektív természetűek ⇒ 3. államok azok érvényességét nem vitatják 36 - államutódlásnál figyelembe kell venni a korábbi jogi helyzetet ("uti possidetis iuris") ⇒ az utódállam örökli az elődállam határait - a fenti elv általános elv lesz a Burkina Faso v. M ali ügyben ⇒ az egykori belső adminisztratív határokra is vonatkozik - Badinter-bizottság: az önrendelkezési jog nem eredményezhet változásokat a létező határokban a függetlenné válás időpontjában (kivéve, ha másként egyeznek meg) - megegyezés lehet ig-i kérdésben is (államhatár rendje, vasúti határforgalom) - határmenti incidensek rendezésére: határbiztosi intézmény v. állandó szervek (pl. 1964-es magyar-osztrák vegyes bizottság) - bírói úton, felkérésre - ha a tárgyalások nem vezettek

eredményre és a kérdés eldöntését a Nk-i Bír-ra v. válbír-ra bízzák 4. Az állam vízi T-e - az állam vízi T-ének részei - a víziT is felségjog alatt áll - amit teljesen körülvesz az állam szárazföldi T-e (tó, folyó): 0 nj-i szabályozás - szabályozni kell: több állam által körülvett tavak, nk-i folyók (több államon haladnak át v. államok közötti határvonalat képeznek) - nk-i folyók - a szabályozás kialakulása - újabb szabály: a tengerrel hajózható kapcsolatban lévő nk-i folyó nyitva áll minden állam ker-i hajói számára (folyóhajózás szab-a: francia forr terméke) - 1815-ös bécsi kongresszus: azok az államok, melyek T-ét ugyanaz a hajózható folyó szeli át v. választja el, közös egyetértéssel rendezzék a hajózást ⇒ - 1831-es rajnai hajózási rendezés - 1921-es barcelonai konferencia: általános jelleggel kívánja rendezni a nk-i folyók kérdését, új fogalma: nk-i érdekű hajózható út (de kevesen

csatlakoznak, mert inkább a spec. egyezmények előtérben) - a dunai hajózás szabályozása - 1815-ös bécsi, majd 1856-os párizsi kongresszus: a Dunán való szabad hajózás elve - 2 bizottság jön létre: - Eu-i Duna Bizottság: a torkolati szakasznál a szükséges teendők ellátása (tag: Töröko és nagyhatalmak) ⇒ onnan igazgatják az egész Dunát - Parti Államok Bizottsága: a fenti ideiglenestől vette volna át állandó jelleggel, de ehelyett ez szűnik meg - 1878-as berlini kongresszus: Románia is tagja az Eu-i Duna Bizottságnak (de Galactól a torkolatig az EDB végzi a teendőket) -1883-as londoni konf: EDB hatáskörének kiterjesztése a Galac-Braila szakaszra - 1921-es párizsi egyezmény: alsó szakaszon az EDB (de benne csak NB, Frao, Olaszo, Románia); középső szakaszon + a vízhálózat azon részén, amely min 2 állam számára szolgált a tengerhez kijáróként ⇒ nk-i lesz (külön Nk-i Duna Bizottság intézi) - 1938: Sinajában az EDB

jogkörének jelentős részét a Román Tengeri Duna Bizottságra ruházza - 1939: Bukarestben Németo és tagja lesz az EDB-nek - Anschluss után Pozsonytól fölfelé német nemzeti folyónak nyilvánítják 37 - 1948-as belgrádi egyezmény - csak a p arti államok írják alá: Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Mao, Románia, SZU, Ukrajna - megalakul a parti államok képviselőiből álló Duna Bizottság - 1960: Ausztria is részese lesz (NSZK: megfigyelői minőség) - változások: - Oroszo már nem parti állam, de tagja - Ukrajna: a SZU képviselte, ma már saját nevében vesz részt - Moldova: újonnan függetlenedett tag (tagja) - Csehszlovákiából Szlovákia mint parti állam lesz a Duna Bizottság tagja (de Cseho is részt akar venni a vízgyűjtőmedencére hivatkozva) - Jugoszlávia (Szerbia + Montenegró): nem utódállamnak tekinti magát, hanem azonosnak a szétesés előttivel ⇒ részese - Horváto: utódállam és parti állam ⇒ igényt tart a r

észvételre (tagja) - 1993: - a felvételt még nem nyert államok megfigyelők lehetnek - előkészítő bizottság létrehozása az új szabályozás megtervezésére - 1997-es kijevi javaslat után 1998-ban Bp-en aláírás: - jegyzőkönyv az NSZK csatlakozásáról - eddigi 8 tag + Horváto és Moldova felsorolása is - az egyezmény tagjai a Duna Bizottságnak is tagjai - ratifikáció folyik (8. megerősítő okirattal lép hatályba) - szabályok: - ker-i hajózás a nem parti államoknak is szabad - ugyanazon állam kikötői közötti forgalom kizárólagos lebonyolítása (cabotage) a parti állam hajóit illeti - parti államok hadihajói: csak az érintettek előzetes megegyezése alapján léphetnek át határt (nem parti állam hadihajója nem hajózhat a Dunán) - a hajózás szab-a a mellékfolyókra nem vonatkozik (külön egyezmények erről); egyezmény hatálya: a Duna hajózható szakasza (Ulmtól Fekete-tengerig) - a parti államok kötelesek a Dunát

hajózható állapotban tartani (ha nem képes, köteles ezt a Duna Bizottságnak megengedni) - Duna Bizottság: 1 képviselő/parti állam; titkárság, szakszervek - tagok, képviselők: diplomáciai mentesség + a Bizottság helyiségei sérthetetlenek - saját tagok közül elnök, saját ügyrendi szabályzat - székhely: eredetileg Galac, majd 1953 óta Budapest - felügyeli a belgrádi egyezmény alkalmazását, tanácsokat, ajánlásokat dolgoz ki, munkálatokat lát el, jogi feladatokat lát el, stat-i adatokat gyűjt, hajózási térképek kiadása, költvet összeállítása - költvet: azonos tagdíj minden országnak + hajózási díj a hajóktól (űrtartalom alapján) + külön illetékek (de: nem lehet nyereséges + nem lehet magáért az áthaladásért díjat szedni) - hivatalos nyelv: francia, orosz - vita esetén: Békéltető Bizottság (felek képvis-e + 3 . tag): kötelező erejű döntés 38 - a nk-i folyók nem hajózási célú hasznosítása - T:

öntözés, erőművek, szennyezés - alap: nk-i vízügyi szerz-ek (főleg 2oldalú, pl. Mao-Ukrajna) - Harmon-elv (az állam szabadon hasznosíthatja T-ének vizeit) elutasítása - ENSZ Nj-i Bizottsága tervezetet készít: a nk-i folyóvizek nem hajózási célú használati jogairól - alap: - Nj-i Intézet 1961-es salzburgi határozata - Nj-i Egyesület 1966-os helsinki dokumentuma - Közgyűlés 1997-ben fogadja el - 2 legfontosabb alapelv: - méltányos és ésszerű használat - károkozástól való tartózkodás - a tengeri csatornák - def: a tengereket összekötő mesterségesen létesített vízi utak (eredetileg az állam szárazföldi T-e) ⇒ annak az államnak a T-i felségjoga alatt, amelyeken fekszenek - lehet: - egy államhoz tartozó T-eket összekötő: pl. Korinthoszi csatorna - regionális jelentőség: Kieli-csatorna - egyetemes érdekű: Szuezi- v. Panama-csatorna - Szuezi-csatorna (1869): Földközi- és Vörös-tenger összekötése - eredetileg az

építő francia társaság üzemeltette - 1888-as konstantinápolyi egyezmény: szabad áthaladás minden állam ker-i és hadihajójára is - 1936: Egyiptom felhatalmazza Angliát, hogy 20 éven át csapatokat állomásoztasson és biztosítsa a csatorna védelmét - 1956: Egyiptom államosítja a csatornát üzemeltető társaságot - 1957: nk-i nyomásra Egyiptom elismeri a konstantinápolyi egyezményt (1979-es Egyiptom-Izrael békeszerz-ben Izraelre való érvényét is) - Panama-csatorna: Atlanti- és Csendes-óceán összekötése - Panama T-én (amely 1903-ban szakad el Kolumbiától USA segítségével ⇒ USA befolyása: ig, a csatorna fegyveres védelme) - 1901: USA-Anglia szerz: Anglia a s zabad áthaladás fejében elismeri az USA ig-i jogát - minden állam ker-i és hadihajója áthaladhat - 1974-es, 1977-es megállapodások: 2000. j an 1-én az ig-i jog Panamára száll át + s emlegesség garantálása (de USA fegyveres beavatkozása továbbra is jogos a csatorna

veszélyeztetettsége esetén - az állam tengeri T-e - a nk-i tengerjog kodifikációja - tenger: a sótartalmú vízT-ek összessége, amelyeknek minden pontja az egész világon szabadon és természetes módon érintkezik egymással (világtenger) ⇒ pl. Kaszpi-tenger nem az (0 kapcsolat a többivel) ⇒ nj-i normák nem vonatkoznak rá - 1958-as első tengerjogi konf egyezményei: - a parti tengerről és a csatlakozó övezetről - a kontinentális talapzatról - a nyílt tengerről - a nyílt tengeri halászatáról és élővilágának megóvásáról 39 - 1960-as 2. tengerjogi konf (0 eredmény) - 1982-es 3. tengerjogi konf: átfogó szabályozás (hatály 1994-ben) - aalap: angol-norvég halászati ügy - az állam tengeri T-ének részei - belvizek - a tenger minden olyan része, ami a p arti tenger alapvonalától a p art felé esik - parti állam T-i felségjoga úgy érvényesül, mintha szárazföldi T lenne - lejelentősebbek: - tengeröblök - ha a kiterjedése

min. akkora, mint az a délköre, amelynek átmérője a bemélyedés bejáratán át húzott egyenes ⇒ enyhe hajlat nem + csak egy parti állam T-e veszi körül + bejárata nem több 24 tengeri mérföldnél (kivétel: történelmi öblök; pl. Hudson-öböl: a többi állam belenyugodott) - kikötők - a tengerbe nyúló legkülső állandó berendezéseket (mólók) összekötő vonalig - vis maior (pl. vihar) esetét kivéve elvileg elzárhatók más államok hajói elől; de: nk-i egyezmények pl. 1923-as genfi a tengeri kikötőkre vonatkozó nk-i szabályozásról - 3 csoportja: - nk-i kikötők (más állam ker-i hajói számára nyitva, de a kikötőben a parti állam polgári és büntető joghatóságot gyakorol; hadhajó csak előzetes engedéllyel, de ők mentesek a joghatóság alól) - nemzeti kikötők: nk-i hajóforgalom elől elzárva (pl. halászkikötők) - hadikikötők: csak a parti állam különleges engedélyével lehet kikötni - nk-i folyók torkolati

vizei - szigetközi tengerek - szigetekből álló államok szigetközi alapvonalat vonhatnak meg (a szigetcsoportot összekötő külső vonal), amelyen belül a vízi T is állami felségjog alatt áll; feltétel: - a szigetek közötti távolság max 100 t engeri mérföld (összekötő vonal max 3%-kal több ennél) - az alapvonalon belül a vizek és a szárazföld aránya max 9:1-hez - parti tenger - a tengernek a szárazföldi T melletti része, amely a p arti állam szuverenitása alatt áll - Bynershoek: kiterjedése egy ágyúlövésnyi távolság (3 tengeri mérföld) ⇒ ameddig ténylegesen ellenőrzést tud gyakorolni az állam - 1982-es 3. tengerjogi konf: max 12 tengeri mérföld (ha nincs 2 állam között ennyi ⇒ ált. megfelezik) - határa: - az alapvonalat egyenes vonalú part esetén az apályvonaltól, csipkézett part esetén (pl. norvég fjordok) a legmesszebb benyúló pontokat összekötő egyenesektől számítják 40 - ha a part közelében szigetsor

van (sziget: ami dagály idején is száraz marad): a szigetsor külső vonala az alapvonal - békés áthaladás joga (innocent passage) - def: belvizek érintése nélkül áthaladhatnak a parti tengeren v. rajta keresztül a kikötőbe - horgonyt vetni, megállni: csak szükséghelyzetben v. vis maior esetén - békés: nem káros a p arti állam békéjére ⇒ nem békés: pl. repülőgép-anyahajóknál repcsik fel-, le szállása, csempészet, szennyezés - tengeralattjárók: felszínen, felvont lobogóval - parti állam szabályozza a békés áthaladás móját, ideiglenesen felfüggeszthet - 0 polgári joghatóság az áthaladók felett, büntető csak, ha: - a bűncsel következményei kiterjednek a part államra is - a csel zavarja az ország békéjét (pl. rádióadó sugárzása) - ha a kapitány v. diplomáciai képvis a helyi hatóság segítségét kéri - tiltott kábszerek forgalomba hozásának megakadályozása miatt - hadihajók, nem ker-i célú állami hajók:

mentesség a parti tengeren 5. Az állam légi területe - csak legújabban (kevés szerep a szokásjognak) - I VH ⇒ az államok biztonsága nagyon függ a légitér feletti uralomtól - államok szárazföldi és vízi T-ük feletti légitérben teljes és kizárólagos felségjogot gyakorolnak (alap: 1986-os USA v. Nicaragua ügy) - elsősorban a légi forgalom szabályozása a T - 1919-es párizsi egyezmény: légitér feletti szuverenitás elismerése + Nk-i Légiközl-i Biz. létrehozása - 1929-es varsói nmj-i egyezmény a nk-i légifuvarozás szabályairól - 1944: Chicago: átfogó rendezés - nk-i polgári repülésről szóló egyezmény - Nk-i Polgári Repülési Szervezet (ICAO) ⇒ ENSZ szakosított intézménye lesz - légtér szuverenitása - légijármű ahhoz az államhoz tartozik, amelynek lajstromában be vannak jegyezve (feltételek a járműre) - repüléshez való jog (eseti v. menetrendszerű): nem menetrendszerűhöz ált. nem kell engedély; korlátozások:

kijelölt légifolyosó - megállapodás a nk-i légi járatok átmenő forgalmáról - biztosítják a megállás nélküli átrepülést és a nem a ker-i célból történő leszállást (de az állam ragaszkodhat is a leszállásho) - nk-i fuvarozási megállapodás - korábban 2 oldalú - Nk-i Légifuvarozási Egyesület ( IATA): légifuvarozási vállalatokat tömörít - a polgári repülés biztonságát veszélyeztető bűncsel-k elleni küzdelem 41 - 1963: tokiói szerz a fedélzeten elkövetett bűncsel-ekről ⇒ ált. a lajstromozó országnak van joghatósága - 1970-es hágai egyezmény a légi járművek jogellenes hatalomba kerítéséről - 1971-es montreali egyezmény a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes csel-k leküzdéséről - fenti 3 nem alkalmazható katonai, vám, rendőrségi v. szolgálatra használt légi járművekre; + egyik sem ír elő kötelező kiadatást VII. A területi felségjog alatt nem álló térségek - nem uratlan T-k ⇒

nem okkupálhatók 1. A nyílt tenger - földfelszín kétharmada tenger - Grotius De mare liberum (szabad tengerről) c. könyve: hajózás szab-ának elmélete (vele szemben: az angol Selden: nyílt tenger x részei felett szuverén jogok) - x övezetekben a parti állam x szuverén jogokat gyakorol - csatlakozó övezet - az alapvonaltól számított max. 24 tengeri mérföld - az ellenőrzési joga a vám-, pénzügyi, bevándorlási és eü-i szabályok betartásáért - kontinentális talapzat - def: a szárazföldi T-hez csatlakozó és állandóan tenger által borított T - jelentőség: sekély tenger miatt könnyebb ásványkincseket kiaknázni - 1945-ös Truman nyilatkozat: az USA igényt tart a kontinentális talapzat kiaknázására - 1958: általános szabályként ismerik el, de nem konkrét meghatározás: addig, amíg a tenger mélysége a 2 00 métert meghaladja, ill. amíg természeti kincsek kiaknázását lehetővé teszi - legújabb kod: 200 tengeri mérföldig

fix, de max. 350-ig x adottságok esetén - gyakori viták (1969-es NSZK, Dánia, Hollandia; 1982-es Tunézia v. Libéria) - főszabályok: - tenger medrének és altalajának kiaknázási joga a parti államot illeti meg (természeti kincsek: ásványok és élő szervezetek is) ⇒ a kiaknázásra mesterséges szigeteket építhet 500m-es tilalmi övezettel körülöttük - a parti állam a hajózást, halászatot, kábelfektetést nem akadályozhatja - kizárólagos gazd-i övezet (1982-es kodif óta) - a parti tengeren kívül 188 tengeri mérföld ⇒ halászat jog a parti államé (ha nem tudja kihasználni, a többletet megállapodással más államnak engedheti át - a fentit leszámítva a nyílt tenger része ⇒ szabad közlekedés (vízen, levegőben) - minden állam általi közös használat: - a tengerfenék használata - új fogalom: Nk-i Tengerfenék T: a k izárólagos gazd-i övezeten, ill. a kontinentális talapzaton túli tengerfenék és altalaja ⇒ az emberiség

közös örökségét képezi - minden állam számára nyitva áll, de a kiaknázást a Nk-i Tengerfenék Hatóság intézi - tagja minden állam, aki az 1982-es egyezménynek részese 42 - Közgyűlés, Tanács, Titkárság (székhely: Montego Bay, Jamaica) - az emberiség, mint egész nevében jár el - kiaknázás ténylegesen: Hatóság saját vállalata v. az egyes államok (ill jótállásukkal jogi és természetes személyek), a piacgazd elvei alapján - technológiát ad át a fejlődő országoknak (fakultatív jelleggel) - hatály: csak 1994-ben - a nyílt tenger hagyományos közös használata - minden, ami nem álla egy állam T-i felségjoga alatt ⇒ kizárólagos gazd-i övezetbeli tenger + kontinentális talapzat fölötti tenger is, ha túlnyúlik az övezeten . - nyílt tenger szab-a 1958-ban: - hajózás szab-a (bármely állam, lobogó alatt hajózhat) - lobogó: a hajó honosságának megkülönböztető jelzése (csak egy honosság lehet) - flags of

convenience: szívességbő olyan hajóknak adják meg a logogóhasználat jogát, amelyekkel nincs valódi kapcsolatuk ⇒ kodif: a lobogó államának köte, hogy tényleges joghatóságot, ellenőrzést gyakoroljon a hajó felett + gondoskodjék biztonságos üzemeltetéséről - hajó: úszó államT (de pl. ott született állampolgárságára, végrendeletre eltérő szabályok államonként + konkurálhat a joghatóság a parti tengeren) - hadihajók, nem ker-i hajók: más joghatóság alóli teljes mentesség - üldözési jog: a parti állam hadihajója/repülője az idegen hajót a nyílt tengeren is üldözheti, ha a kezdés pillanatában az üldöző állam belvizein, parti tengerén v. csatlakozó övezetében volt és ha az üldözés nem szakadt meg (megszűnik, ha saját v. 3 állam parti tengerére ér) - hajóátvizsgálási jog: hadihajók/repülők idegen hajót átvizsgálhatnak, ha alaposan feltételezhető, hogy kalózkodással, rabszolga-ker-mel, jogtalan

műsorsugárzással foglalkozik v. hogy valójában ugyanolyan honosságú, mint a hadihajó - átrepülés szab-a (minden állam lajstromozott repülőgépe) - halászat szab-a (de regionális egyezmények szabályozzák) - kábel-, csővezeték fektetésének szab-a - új T: alagutak (kábelfektetés szabályai szerint) - mesterséges szigetek, berendezések létesítésének szab-a - tudományos kutatás szab-a - békés célra, a Tengerfenék Hatósággal egyeztetve - jogok gyakorlása: csak más államok érdekeinek figyelembevételével - elvileg: csak békés célok (de hadgyakorlat is gyakori) - közl-i, biztonsági, mentési szabályok: nk-i szerződések - 1912: SOS (Save Our Souls) jelzés bevezetése - életnek a tengeren való oltalma tárgyában létrejött egyezmény - merülésvonalakra létrejött egyezmény - a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok - 1926: Lotus-ügy (francia ker-i hajó és török személyszállító ütközése ⇒

francia tisztet a török hatóságok be alá vonták; Frao: a nyílt tengeren, francia hajón elkövetett bűncsel francia joghatóság alá tartozik; Nk-i Bír: elutasítja a francia álláspontot - de 1952-es brüsszeli egyezmény: a l obogó államának van kizárólagos joghatósága - 1982: a lobogó államának v. az elj alá kerülő személy állampolgársága szerinti államnak van joghatósága 43 - ENSZ szakszerve: Nk-i Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) - tengerszorosok - tengereket összekötő keskeny természetes tengersáv - jelentősek: nk-i hajózási utak (nyílt tengereket kötnek össze) - pl. Gibraltári-, Magellán-szoros - Korfu-szoros ügy (UK v. Albania): a parti állam előzetes engedélye nélküli is küldhető hadihajó nyílt tengereket összekötő szorosokba, ha az áthaladás békés - montreux-i egyezmény (1936) a Boszporuszon és a Dardanellákon való áthaladásról: - békeidőben minden állam ker-i hajói

szabadon - hadihajók is, de nem parti államok számára szigorúbb feltétellel - 1982-es egyezmény: transit passage (tranzit áthaladás: tágabb, mint a b ékés áthaladás) - azokra a szorosokra vonatkozik, amelyek a nyílt tenger v. a kizárólagos gazd-i övezet egy részét a nyílt tenger v. a k izárólagos gazd-i övezet egy másik részével kötik össze - akadálytalan áthaladás minden hajónak/repülőnek; tengeralattjárónak nem kell a felszínen mennie; követelmény: gyorsaság, folyamatosság, nk-i biztonsági szabályok betartása - a tengerparttal nem rendelkező államok jogállása - 1965-ös new yorki egyezmény a szárazföldi államok átmenő ker-éről - a tengertől elzárt államoknak szabad kijutás és visszajutás, egyenlő elbánás a kikötők használata tekintetében, 0 vámok a tranzitállamok T-én - de feltétel a r eciprocitás (viszonosság): szabad áthaladás bármely célból T-ükön a tranzitállamoknak ⇒ egyenlőtlenség -

támogatják a földrajzilag hátrányos helyzetű államok (pl. kis tengerpart) ⇒ 1982-ben együtt a s zárazföldiekkel megkapják a k izárólagos gazd-i övezet halmennyisége többletének kihalászását 2. A Déli-sarkvidék (Antarktisz) - 98% jégpáncél, nem alkalmas emberek állandó letelepedésére - 1959-es washingtoni Antarktisz-szerz: - kizárólag békés célokra használható (0 katonai támaszpont, 0 ha dgyakorlat, 0 nukleáris robbantás, 0 radioaktív hulladék) - kölcsönös tájékoztatás a kutatásokról, személyzetcserék, konzultációk - személyzet tagjai: annak az államnak a j oghatósága alatt, amelynek állampolgárai - a szerződő államok befagyasztották T-i igényeiket amíg a s zerz hatályban van (határozatlan időre kötötték) - 1972-es londoni egyezmény a fókák védelméről - 1980-as londoni egyezmény az Antarktisz tengeri faunájának és flórájának védelméről - ásványkincsek - 1988-as wellingtoni egyezmény (tiltakozás

a kevésbé fejlett technikával rendelkező államok részéről) - 1991-es madridi Antarktisz-szerződést kiegészítő jegyzőkönyv ⇒ ásványkincsek kiaknázására 50 éves moratórium - Északi-sarkvidék (Arktisz) 44 - T-ének fele óceán, 90% jég - stratégiai jelentősége meghaladja az Antarktiszét + egyes részei állandóan lakott T-ek + régió államainak közvetlen érdekeltsége - gazdag olajban és földgázban + légi forgalom növekvőben + atommeghajtású tengeralattjárók a jégpáncél alatt is áthajózhatnak - érdekelt államok elmélete: szektorelmélet (0 általános elfogadás) - a sarki T a sarkot körülvevő azokhoz az államokhoz tartozik, amelyeknek szárazföldi T-e az északi sarkkörön túlnyúlik; az ilyen szektorokat azok a körívek választják el egymástól, amelyek az Északi-sarktól az érdekelt államok közös határának a tengerparton lévő pontjához futnak ⇒ orosz, kanadai, amerikai, norvég, dán szektorok 3. A

világűr (kozmikus térség) - ez sem nem áll T-i felségjog alatt - első műholdak 1957-ben - 0 nj-i vacuum ⇒ alkalmazni kell a nj általános alapelveit - ENSZ: Világűr Békés Felhasználásával Foglalkozó Bizottság - tud-os-technikai és jogi albizottság - légitér és világűr elhatárolása (a nyílt tenger felett nem jelentős) - eredetileg: Kármán vonal (83km): ameddig a levegő felhajtóerejével közlekedő repülők haladni tudnak, ami fölé csak rakétával lehet menni (de: space shuttle megjelenése óta bizonytalan) - ált. 80-110km között, de minden állam maga határozza meg (ált 80-90km) - nsz-k kidolgozása: - 1967-es Világűr-alapszerz (az államok tev-ét szabályozó elvekről a világűrkutatás és felhasználás terén) - minden égitestre szabad a bejárás - világűr felhasználása: az emberiség érdekében - de még kérdés, hogy a felbocsátott objektumok áthaladhatnak-e más államok légiterén - a világűr és az égitestek nem

állhatnak egy állam T-i felségjoga alatt sem - tömegpusztító fegyverek nem juttathatók Föld körüli pályára v. égitestekre + az égitesteken tilos katonai támaszpontokat létesíteni, hadműveleteket folytatni, fegyvereket kipróbálni ⇒ katonai felderítő műholdak elvileg OK - joghatóság: amelynek lajstromában az űrobjektum szerepel - 1968-as szerz az űrhajósok mentéséről, hazaküldéséről, világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról - kényszerleszállás v. baleset esetén - 1972-es egyezmény az űrobjektumok által okozott kárért való nk-i felelősség - 1975-ös egyezmény a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről - minden állam egyenként (nem kell teljes részletesség) + az ENSZ főtitkárának kzp-i nyilvántartása - 1979-es szerz az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tev-éről - a Holdra vonatkozó rendelkezéseket más égitestre is alkalmazni kell - teljes

demilitarizálási köt, kutatóállomások OK - Hold és természeti erőforrásai: az emberiség közös öröksége - 0 T-i igények 45 - az állam megőrzi joghatóságát a Holdon lévő személyzet és felszerelés felett - nincs szabályozás a távérzékelő műholdakról (remote sensing by satellites) - ENSZ 1986-os határozata: a távérzékelési tev-t minden ország javára, a nj-gal összhangban kell folytatni + szerzett infok hozzáférhetővé tétele - távközlési célok: legjobb a geostacionárius pálya (Egyenlítő fölött 36000 km) ⇒ az itt keringő műhold helyzete állandó, a Föld forgásával egyező irányban halad ⇒ televíziós sugárzás (az Egyenlítő államai természeti kincsükké akarták nyilvánítani e pályát) - 1982-es Nk-i Távközlési Egyezmény: a geostacionárius műholdpálya korlátozott ⇒ hatékonyan és gazd-osan kell felhasználni - technikai kérdések: Nk-i Távközlési Unió (ITU) VIII. Az állam lakossága - emberi

jogok: az állam lakosságát megillető jogok összessége ⇒ az államokat is kötelezi - megjelenés: fasizmus, II. VH, önkényuralmi rendszerek - ma: az emberi társ haladásában döntő tényező az ember 1. Az emberi jogok általános védelme - az emberi jogok nk-i védelmének fejlődése - alap: polgári forradalmak (1789-es EPJNY) - 1878-as berlini kong: vallási különbségekből adódó hátrányok felszámolásáról rendelkezések - I. VH előtt: spec nk-i megállapodások (pl rabszolgaker, humanitárius egyezmények a hadviselésről, vallásszab, humanitárius intervenció ker-i okokból): nem átfogóak ⇒ az emberi jogok kérdése az államok kizárólagos belső joghatóságának körébe tartozik - Nemzetek Szöv-e: nk-i védelem, de csak 2 T-en: - kisebbségek helyzetének rendezése ⇒ az új határok stabilitása a célja - pl. Bernstein-ügy - Felső-Sziléziai úgy lehetett csak Németo-é, ha biztosítja a kisebbségi jogokat - zsidótv-k miatt NSZ-hez

fordul vki - hat: fő prob a helyi végrehajtás - munkafeltételek nk-i szabályozásának igénye ⇒ ILO megalapítása - ok: erős munkásmozgalom + cél a versenyképesség - tripartite rendszerű: államok, mvállalók, mtatók képviselőivel m.ügyi egyezmények kidolgozása - prob: nagyhatlmak gyarmati klauzulája: x szerz hatálya alól kizárhatók a gyarmatok (ha megkapnának x emberi jogokat, akkor függetlenednének) - 1941: Roosevelt-beszéd: alapvető emberi szab-ok (vallásszab, véleménynyilvánítás, béke) ⇒ ebből lesz az Atlanti Charta - döntő fordulat: 2. VH ⇒ ENSZ Alapokmányának szerves része az emberi jogok nk-i biztosítása a nk-i béke és biztonság fenntartására - ENSZ Közgyűlése és az ECOSOC ajánlásokat tehet + ECOSOC 2 bizottságot hoz létre: - Emberi Jogok Bizottsága - Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 46 - ma: emberi jogok T-én objektív végrehajtási köt ⇒ 0 kimentés - nsz-be foglalt jogok 3 kategóriája -

egyéni jogok (pl. névviselet) - kollektív jogok (pl. egyesülési jog): egyéni jog is de gyakorlása kollektív - önrendelkezési jog - az emberi jogok katalógusának kialakulása - 1948: az ENSZ elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát - csak ajánlás jellegű, de megalapozza az emberi jogok általános védelmét szolgáló nsz-es szabályozás kidolgozását ⇒ 1966: PPJNE, GSZKJNE (hatály és Mao: 1976) - PPJNE: emberi jogok első generációja - tv-i szinten egy aktussal megvalósítható jogok - GSZKJNE: emberi jogok 2. generációja - a megvalósításhoz hosszabb időt igénylő jogok - szétválasztás oka: külön-külön is lehet csatlakozni (de ált. mind2-höz szoktak) - iparilag fejlett államok: hangsúly az elsőn, majd a jóléti állammal jön a 2. - szocialista államok: elsőbbség a 2. generációnak - sehol: kisebbségi jogok (ok: a fenti jogokat úgyis diszkriminációmentesen kell biztosítani + kisebbségekkel mindig gond volt) - legjobb

védelem alapelve: ha az állam által garantált szab magasabb szintű, mint az ENSZ-é ⇒ az előbbi érvényesül (l. Solange-ügy) - csoportosítás: - abszolút jogok a PPJNE szerint - élethez való jog (eredetiben még OK a halálbüntetés, 1995-ös jegyzőkönyvben már nem) - kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak, orvosi/tud-os kísérletnek hozzájárulás nélkül való alávetés tilalma - btv-k visszamenőleges hatályának tilalma - jogképesség - gondolat-, vallás- és lelkiismereti szab - jogok, amelyektől szükségállapot (time of public emergency) idején el lehet térni (derogation) a PPJNE szerint (az ENSZ főtitkáron keresztül tájékoztatni kell a többi államot) - kényszermunka v. kötelező munka tilalma - bír előtti elj garanciális rendelkezései - mgnélet védelme - család védelme (pl. állig-i feladatokat nem tudnak ellátni) - gyermekek jogai (pl. állig-i feladatokat nem tudnak ellátni) - tv előtti egyenlőség (pl.

közismerten veszélyes elemek ellen időleges biztonsági intézkedés) - kisebbségek védelme (kívánatos ennek az abszolút joggá nyilvánítása) - állandó jelleggel korlátozható jogok a PPJNE szerint (limitation) pl. közrend, közegészség védelmében - személyes szab - mozgásszab - bír-i tárgyalás nyilvánossága - gondolat-, vallás- és lelkismereti szab kinyilvánítása - véleménynyilvánítás joga 47 tesznek) - gyülekezési jog - egyesülési jog - pol-i jogok - fokozatosan megvalósítandó jogok a GSZKJNE szerint (az államok lépéseket - munkához, megfelelő munkafeltételekhez való jog - szociális biztonsághoz való jog - megfelelő életszínvonal biztosítása - egészséghez való jog - kultúrához való jog (- GSZKJNE szerint azonnal megvalósítandó: szakszervezeti jogok, kötelező és ingyenes iskoláztatás) - mind2 okmány: népek önrendelkezési joga (előfeltétel az emberi jogok rendszerének érvényesüléséhez) - 2

alappillére a katalógusnak: - diszkrimináció tilalma - mások jogának tiszteletben tartása (tolerancia): minden aktív magatartásra való feljogosítás esetén - az emberi jogok katalógusába tartozó egyes spec egyezmények (az Alapokmányon alapulva) - a népirtás bűntettének megelőzésére és megbüntetésére - a faji megkülönböztetés vmennyi formájának kiküszöböléséről - az apartheid (faji elkülönítés) bűncsel-k kiküszöböléséről és megtiltásáról - nők elleni diszkrimináció megszüntetésére - a megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról - a nők pol-i jogairól - a férjezett nők állampolgárságáról - a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezésről, legalsó korhatárról - diszkrimináció minden fajtája ellen: - az alkalmaztatás és foglalkoztatás T-n való diszkriminációról - az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés ellen - gyermekek jogairól - kínzás és más kegyetlen,

embertelen, megalázó büntetések ellen 2. Az emberi jogok regionális védelme - Eu-ban - az Európa Tanács keretében - Emberi jogok és alapvető szabjogok védelméről szóló egyezmény (Eu-i Egyezmény): 1950, Róma (azóta +11 jegyzőkönyv) - okok: ENSZ-ben nehéz, védelem a diktatúrákkal szemben, hidegháborús légkör - főleg PPJ, (csak az 1. jegyzőkönyv tartalmaz 2 generációs jogokat) - konszenzus: csak azt veszik be jogként, amiben egyetértenek (de utólag jk-k csatolhatók); vitás jogok: váljog, tul.jog, oktatás-nevelés - alapelvek: diszkrimináció tilalma + tolerancia - jogok jellege szerint: - abszolút - szükségállapot idején eltérés - normális állapotok között korlátozható jogok 48 - a jogok csoportjai: - személyes szabjogok (élethez való jog, halálbüntetés tilalma, 0 embertelen, megalázó bánásmód, rabszolgaság; kényszer v. kötelező munka tilalma) - mozgásszab (lakhely szabad megválasztása, ország elhagyása,

saját állam T-ére való belépés, külföldiek kollektív kiutasításának tilalma) - mgn- és családi élet tiszteletben tartása (házassákötés, lakás, levelezés) - méltányos bírói elj-hoz való jog (visszamenőleges hatály tilalma, fellebbezési jog, non bis in idem) gondolatszab (gondolat, lelkiismeret, vallás, véleménynyilvánítás) - pol-i jogok (gyülekezés, egyesülés, titkos, szabad választások) - tul.jog - Európai Szociális Charta - 1961-ben, Turinban fogadják el - lényeg: a 19 felsorolt jog (pl. igazságos mfeltételek, tisztességes díjazás) közül 10 alkalmazását kell vállalniuk, de lagább 5-nek a kötelező körből kell kikerülnie, ami: - munkához való jog - szakszervezeti jogok - kollektív tárgyalásokhoz való jog - tb-hoz való jog - szociális és eü-i segítségre való jog - család védelme - bevándorló munkások védelme - 1988-as jegyzőkönyv: plusz 4 jog (ebből legalább1-et kell alkalmazni) - diszkrimináció

tilalma a foglalkoztatás T-én - mvállalók tájékozódási joga a mh-ük helyzetével kapcsolatban - m.feltételek meghatározásában való részvétel joga - idős személyek joga a szociális védelemre - az Európai Közösségekben - eleinte csak gazd-i integráció a cél, 0 emberi jogok védelme - szerep: EK Bír esetjoga (közösségi jog és emberi jogok ütközése esetén) - 1969-es Stauder-ügy: a Bír védi az alapvető emberi jogokat - 1970-es Internationale Handelsgesellschaft-ügy: az emberi jogok közösségi védelme a tagállamok közös alk-os hagyományaiban gyökerezik - 1974-es 2. N olde-ügy: a tagállamok által kötött emberi jogi szerz-k iránymutatóul szolgálnak ⇒ a közösségi jog keretében követni kell - 1977-es Tanács, Biz, Par nyilatkozat az alapvető jogokról, szab-okról - 1986-os Egységes Eu-i Akta (SEA) - 1992-es maastrichti szerz - tagfelvétel egyik feltétele - 1989: 11 t ag (NB nem) elfogadja a Dolgozók szociális Chartáját

(ajánlás jellegű) - a maastrichti szerz-hez szociálpol-i jegyzőkönyv (11 tagm NB nem) ⇒ m.feltételek javítása, férfiak és nők egyenlő elbánásának megvalósulása - a helsinki folyamat és az emberi jogok - Eu-i Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) - 1975: Helsinki Záróokmány 49 záródokumentum - alapelve: emberi jogok és alapvető szabjogok tiszteletben tartása - 3 kosár: - biztonsági és leszerelési - gazd-i, tud-os, műszaki és környvédelmi - együttműködés humanitárius és egyéb T-en - eleinte ajánlás jelleg - 1975-1989: összejövetelek - 1978 (Belgrád): USA emberi jogokat akar, de 0 - 1981-1983 (Madrid): nemek közötti egyenjogúság, K-Eu-ban működő egyházak kapcsolattartása Ny-i testvéreikkel - 1989: bécsi találkozó záródokumentuma: "EBEÉ emberi dimenziója" címmel 4 lépcsős ellenőrzési rendszer + erről konf-ok (Párizs, Koppenhága, Moszkva) - Moszkva (1991): az emberi jogok nem tartoznak

az államok kizárólagos joghatóságának körébe + vh helyi ellenőrzése + mechanizmusok/delegációk/missziók létrehozása - 1992: 2. helsinki értekezlet: kisebbségi ügyek főbiztosa - 1990: Párizsi Charta az új Európáért - első fejezet: Emberi jogok, demokrácia és a jog uralma - EBEÉ szervezeti kereteinek létrehozása - 1994 (Budapest): átalakulás: Eu-i Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), titkárság Bécsben (misszió: pl. Csecsenföld) - prob: EBESZ-nek 0 katonai erő - az Emberi Jogok Amerikai Egyezménye - az Amerikai Államok Szervezetének San Joséban (Costa Rica) tartott ülésén fogadják el ⇒ PPJ T-én az Eu-i Egyezményhez hasonló - kiegészítő jegyzőkönyv a GSZKJ-ról San Salvadorban (1988) - 1990, Santiago: jegyzőkönyv a halálbüntetés eltörléséről - az ember és népek jogainak afrikai Chartája - az Afrikai Egységszervezet 1981-ben, Nairobiban (Kenya) fogadja el - PPJ + GSZKJ - de rendelkezik a népek jogairól is

(létezés, természeti forrásokkal való rendelkezés, béke, fejlődés) ⇒ emberi jogok 3. generációja (szolidaritási jog) - de rendelkezik az egyén köt-eiről is (családdal, állammal, nk-i közösséggek szemben) 3. Az emberi jogok érvényesülésének nk-i biztosítékai - cél: jogkövetés előmozdítása (de 0 kényszerintézkedések a szerz-ekben) - kérdés: - általános standardokat milyen mértékig lehet elvárni (háttérprob) - nk-i szervezet milyen mélyen nyúlhat be egy állam jogába (előtérprob) - PPJNE: magasabb standardok - GSZKJNE: nemzeti tvhozás dönt, hogy milyen szinten vannak - a biztosítékok célja: - jelentéstételi köt - konkrét jogsérelmek feltárása, orvoslása - az általános nsz-ekbe foglalt biztosítékok 50 - első: ILO - rendszeres jelentéstételi köt az egyezmények végrehajtásáról - többlépcsős ellenőrzési rendszer a jelentések vizsgálatára - mvállaló és mtató szervezetek felszómlalása a jogsértő

állammal szemben - egyik állam által a másikkal szemben előterjesztett panaszok - ENSZ: 0 alk-os rendelkezés az Alapokmányban, de egyes szerz-ekben igen - jelentéstételi köt (ENSZ főtitkárának, aki nyilvánosságot biztosít): rabszolgaság eltiltásáról szóló 1956-os egyezmény - 3 éven belül kell jelenteni - később: jelentések vizsgálatára külön bizottságok (meghallgatások, következtetések (pl. PPJNE, GSZKJNE) ⇒ csak ajánlást tesznek - panaszos elj: panasz benyújtása az egyezménnyel létesített szerv elé - állam ellen benyújtott panasz: pl. faji megkülönböztetés elleni egyezmény, PPJNE (csak akkor, ha a szerződő állam elismeri az ellenőrző biz. joghatóságát) - egyéni panaszos elj: faji megkülönböztetés elleni egyezmény, PPJNE (ha elismerte a szerv joghatóságát) - PPJNE Emberi Jogi Bizottsága (Human Rights Committee): nem kötelező de nagyon tekintélyes döntések - feltétel: honi jogorvoslatok kimerülése -

vertikális: 0 fellebbezés (módszer lehet a f ellebbezés elhúzása, de: csak a hatékony jogorvoslatot kell kimeríteni) - horizontális: minden bizonyíték feltárása - ki kell mutatni a jog sérelmét - megkérik az egyént, hogy angol/francia/spanyol nyelven levelezzen - panaszt elküldik a tagállamnak, az reagál - Biz plenáris ülése dönt - vizsgálat: kínzás elleni fellépésről szóló egyezményben (olyan állammal szemben, amelynek T-én sorozatos kínzást alkalmaznak; látogatás az állam T-én: csak beleegyezésével) - x biztosítékok az UNESCO keretében is - regionális nsz-ekben foglalt biztosítékok - Eu-i Emberi Jogi Egyezmény: - ET főtitkára tájékoztatást kérhet a végrehajtás módjáról - államok elleni panaszos elj (minden állam az Emberi Jogok Eu-i Bizottságához fordulhat) - fő szerep az egyéni panaszjognak - feltétel: az érdekelt állam elismeri az Emberi Jogok Eu-i Bír-ának joghatóságát; vmennyi szerődő fél elismerte

(1998-ban egyesül a Bizottság és a Bír) - 1998-ig: csak Biz-ot volt kötelező elfogadni, de az meg nem kötelező döntést hoz; ha támadják a döntést: - Bír-hoz lehetett fordulni (ha elismerték) - Min-i Biz-hoz lehet fordulni (ha nem ismerték el a Bírot) - 1998-tól: egyszintű rendszer, de fellebbezni lehet: - 7 tagú kamarához (ha már van precedens) - Nagy Kamarához (ha még nincs precedens - Bír: tagállamonként 1, az ET szervei által választott bíró vesz részt 51 - Bír fogalommeghatározása a tagállami meghatározás felett - Bír döntése kötelező jellegű (pl. jogsértés, kompenzációs összeg megállapítása), de nem érvénytelenítheti a tagállami bír döntését - az államok kötelezőnek ismerik el az illetékes szervek döntéseit - legtöbb panasz: skandináv országokból - Eu-i Szociális Charta - 1991-es jegyzőkönyvvel: Független Szakértők Bizottsága - 1995: kollektív panaszok rendszeréről szóló kiegészítő

jegyzőkönyv - a fenti Bizottsághoz a m tatók és mvállalók szervezetei panaszokat nyújthatnak be - 1987-es egyezmény a kínzás és az embertelen v. megalázó büntetések megelőzéséről ⇒ a szerződő államok a létrehozott Bizottságnak engedélyezik, hogy bármely helyszínt felkeressen, ahol szab-uktól megfosztott személyek vannak (Mao-n is jártak) - "az EBEÉ emberi dimenziójának" a bécsi találkozón létrehozott 4lépcsős monitorrendszere: - infocsere - kétoldalú találkozók - x állam y állam figyelmébe ajánlhat az EBEÉ emberi dimenziójába tartozó eseteket - bármely állam az EBEÉ-találkozón tájékoztatást adhat az infocseréről, esetekről (- ezt egészíti ki a moszkvai egyezmény szakértők részvételével, missziók kiküldésével; összehangolás: a varsói székhelyű Demokratikus intézmények és emberi jogok Irodája) - Emberi Jogok Amerikai Egyezménye: - jelentéstételi köt - panaszos elj: Emberi Jogok

Amerikaközi Biz-a + Emberi Jogok Amerikaközi Bír-a - egyéni panaszos elj - államok elleni panaszos elj - az Ember és a n épek jogainak Afrikai Bizottsága (államok, szigorú feltétekkel egyének is fordulhatnak panasszal) 4. A kisebbségek jogai - Capotorti meghatározásában: - számszerűsége a lakosság többi részéhez viszonyítva alacsonyabb + nincs uralkodó helyzetben - eltérő etnikai, vallási v. nyelvi sajátosságok - kultúra/vallás/nyelv megőrzését célzó összetartozás érzése - szubsztantív jogok: - diszkrimináció-mentesség - nyelvhasználat - kisebbségi vallásgyak - nyelvi/kulturális intézmények alapítása/fenntartása - I VH után jut nagy szerephez; kisebbségi jogok forrásai ⇒ alaptv-nyé emelve (a Nemzetek Szöv-e Tanácsa nélkül nem lehetett megváltoztatni) - önálló kisebbségi egyezmények (szövetséges főhatalmak szerződése a megnövekedett T-ű államokkal: Lengyelo, Csehszlovákia, Románia, Görögo) 52 -

legyőzött államokkal kötött békeszerz-k (Ausztria, Bulgária, Mao, Töröko) - egyes államok deklarációi a Nemzetek Szövetsége előtt (Albánia + 3 balti állam) - kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások (Németo-Lengyelo; Bulgária-Görögo) - a kisebbségvédelmi rendelkezések egy része a l akosság egészét érintette; tényleges kisebbségi jogok: nyelvhasználat, intézmények/iskolák fenntartása, kisebbségek támogatása - 2 VH között: panaszjog Genfhez, de pártoló állam kell a képviselethez - a kisebbségek jogainak védelme az ENSZ keretében - alap: az emberi jogok általános védelmének rendszere, ezen belül a kisebbségi jogok - 1947: létrejön az Emberi Jogok Bizottságának a diszkrimináció megelőzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottsága (sub-commission) ⇒ 1995: külön kisebbségi munkacsoport - 1960: UNESCO keretében oktatás T-én lévő diszkrimináció elleni egyezmény - PPJNE 27. cikke: saját

kultúra, saját vallás, saját nyelv biztosítása (de közéleti is?) ⇒ pozitív diszkrimináció, de: egyéni jogok csak - a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény (1989): a gyermeknek is saját kultúra, saját vallás, saját nyelv - 1992-es ENSZ deklaráció a n emzeti v. etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól - kisebbség: számszerű kisebbség, amely nyelvben/vallásban/származásban különbözik a többségtől - ajánlás jellegű, hangsúlyozza az állam felelősségét - a kisebbségekkel, mint csoporttal szembeni állami magatartás igénye - új jogok: nyelvhasználat a közéletben, a társi/kulturális/közéletben való közvetlen részvétel joga, részvétel a kisebbségeket érintő nemzeti és regionális döntéshozatalban - ⇒ 0 kötelező nk-i okmány univerzális síkon - a kisebbségek védelme az eu-i struktúrákban - klasszikus eu-i jelenség; legújabb: kö-ke-eu-i folyamatok - EBEÉ - 1975 Helsinki, majd

1989 Bécs: kisebbségek spec jogai; tompított autonómia, szabad pol-i szervezkedés (megerősít az 1990-es koppenhágai konf: helyi ig-i egységek fontossága) - 1991: genfi szakértői értekezlet elemzi a kisebbségi jogok gyakorlásának kollektív formáit - 1992 Helsinki: nemzeti kisebbségi főbiztos intézményének létrehozása - ET - Emberi Jogok Európai Egyezménye: x rendelkezések a kisebbségekre is ráhúzhatók - Miniszteri Bizottság létrehozza a "Joggal a d emokráciáért" nevű bizottságot (Velencei Bizottság): kisebbségvédelmi egyezménytervezetet dolgozott ki (felsorolás, ellenőrző mechanizmus), főleg az új tagok alk-os problémáira - 1992: Regionális v. kisebbségi nyelvek eu-i Chartája - nyelvek használata: oktatásügyben, bír előtt, közigben, tömegtájékoztatási eszközökben - alap: nem személyeket, hanem nyelvi kultúrát kell védeni - nem jogok, hanem állami köt-ek - az állam köt-e kiválasztani a védelemben

részesített nyelveket - oktatás: óvoda, ált.isi, középisk, egy/főisk 53 - áltisi-ben lehetőség: egész tananyag, jelentős része v. min irodalom/történelem kisebbségi nyelven oktatása - végrehajtás: szakértői biz véleményez, de nem kötelező - a Parl-i Közgyűlés 1201-es ajánlása szerinti jogok - a kisebbséghez tartozás szabad személyes választás kérdése - identitás megőrzése, fejlesztése, tv előtti egyenlőség - saját szervezetek megalakítása, anyanyelv használata a m gn- és közéletben - ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többségben vannak ⇒ jog, hogy helyi v. autonóm hatóságok álljanak rendelkezésükre - Baladour-elv: keretegyezményeket írjanak alá, és a cs atlakozók töltsék meg tartalommal (pl. l 92-es regionális nyelvek Chartája és 95-ös kisebbségi keretegyezmény) - 1995: Nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye - alap: Velencei Biz + 1201-es ajánlás, de 0 autonómia - a kisebbségek

védelme az emberi jogok nk-i védelmének része - szabad vál a kisebbséghez tartozás - rendelkezéseit nem lehet a nj alapelveivel ellentétesen értelmezni - végrehajtásról jelentések az ET-nek, ET által létrehozott szervek (tanácsadó testületek) értékelnek - ösztönzés két- és többoldalú egyezmények kötésére, főleg szomszédokkal - magyar-ukrán (1995) - magyar-szlovén alap-, majd kisebbségi szerz (mind2: 1992) - magyar-horvát alap- (1992), majd kisebbségi szerz (1995) - magyar-szlovák alapszerz (1995) - magyar-román alapszerz (1996) - Mao: 1993-as tv a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (de: 0 parl-i képviselet máig: 2000. február) - 0 kötelező jellegű okmány, csak jó példák: - 1921: finno-i Ăland-szigetek svéd nyelvű lakosságának autonómia - 1946-os Gruber-De Gasperi megállapodás: olaszo-i Dél-Tirolban német nyelvű ök, majd 1969-ben erre épülő Dél-Tiroli csomag (Südtirol-Paket) 5. Szolidaritási jogok - új emberi

jogok v. emberi jogok harmadik generációja - elnevezés alapja: PPJ: Szabadság; GSZKJ: Egyenlőség; szolidaritás: Testvériség - alanyi jogként nem érvényesíthetők az állammal szemben (kivéve környvéd) - kiindulás: Ember és Népek jogainak Afrikai Chartája ⇒ emberi és népek jogának összekapcsolása; utóbbiak 3 alapjoga: - a békéhez való jog: alap: 2 VH után: erőszak tilalma, háború kiiktatása + fegyverkezési verseny félelmei - fejlődéshez való jog: a 3. vi lág igénye ⇒ 1974: ENSZ Charta az államok gazd-i jogairól és kötelezettségeiről - a környezet védelméhez való jog: hatékonyság feltétele a globális együttműködés (mivel itt nincsenek határok - 1972-es ENSZ konferencia Stockholmban - a jóléthez, gazd-i fejlődéshez az emberi környezet védelme kell 54 - találmányokat kell létrehozni, haladni kell (de ezek helytelen alkalmazása felbecsülhetetlen károkat okozhat) + új környvéd-i technológiák - fejlődő

országok környezeti prob-áinak fő oka: alulfejlettség ⇒ cél a különbségek csökkentése - jog a megfelelő környezet ill. köt ennek létrehozása; felelősségvállalás kell polgároktól, közösségektől, vállalatoktól, intézményektől minden szinten + nk-i együttműködés - a Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni - a Föld megújuló képességének megőrzése, helyreállítása + nem megújuló erőforrások kimerülés-kockázatmentes használata - vadvilág figyelembe vétele a gazd-i fejlődés tervezésében - mérgező anyagok kibocsátásának + tengerszennyezés megállítása - a természeti katasztrófák elleni megoldás a fejlődés meggyorsítása ⇒ fejlődő országok támogatása - városiasodás ésszerű tervezése + népesedés pol - erőforrások hasznosításának tervezésére külön nemzeti intézmények - környezeti oktatás szükségessége - joghatóságon túli T-ekkel való együttműködés is - nukleáris és más

tömegpusztító fegyverek hatásaitól meg kell kímélni a környezetet - létrehozzák az ENSZ Környvéd-i Prog-ját (UNEP), székhely: Nairobi - 1985-ös bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről ⇒ 1987-es montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról - 1979-es genfi egyezmény a határokat átlépő szennyeződésről - 1989-es bázeli egyezmény a v eszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításáról és elhelyezéséről - 1986-os bécsi egyezmények a nukleáris balesetekről szóló gyors tájékoztatásról + kölcsönös segítségnyújtásról - 1987-es World Commission on E nvironment and Development: "Közös Jövőnk" jelentés ajánlásai, elvei - általános elvek - alapvető jog az egészséget biztosító körny-hez - nemzetek közötti méltányosság - megőrzés és fenntartható használat - környezeti szabványok és megfigyelés - előzetes környezeti értékelés - fenntartható fejlődés és segítség -

együttműködés általános köt-e - az országhatárokon túlnyúló természeti erőforrásokhoz kapcsolódó elvek - ésszerű és méltányos használat - megelőzés és enyítés - fokozott felelősség - 0 megkülönböztetés - információcsere, előzetes konzultációk - akciótervek vészhelyzetekre - állami felelősség - viták békés rendezése - 1992: 2. ENSZ környvéd-i konf Rióban 55 - 2 egyezmény - ENSZ Éghajlati Változásai keretegyezmény - Biológiai Sokféleség Egyezmény - létrejön a Fenntartható Fejlődés Bizottsága (az ECOSOC segédszerve) 6. Az állam lakosságának helyzetével kapcsolatos egyéb nj-i kérdések - lakosság: az állam T-én tartózkodó ⇒ az állam T-i felségjoga alatt álló természetes személyek összessége - állampolgárság nj-i jelentősége - természetes személy és vmely állam közötti jogviszony - tartalma: kizárólag az állampolgárokat megillető jogok/köt-ek - feltételeit az adott állam határozza

meg - előfeltétele a diplomáciai védelem nyújtásának - kettős állampolgárság és hontalanság - kettős/többes: több állam polgára egy időben ⇒ mind2 állam saját állampolgárának tekinti - hontalan: egy állam sem tart állampolgárának - mind2 bekövetkezhet a születés tényével: ha ütközik a 2 fő elv: - ius sanguinis (vérségi elv): a szülők állampolgársága határozza meg ⇒ cél lakosság megtartása (legtöbb állam) - ius soli (T-i elv): annak az államnak a p olgára, amelynek T-én született (ált. bevándorlókat befogadó állam: USA, Kanada) - Mao: 1993. LV tv az állampolgárságról - a magyar állampolgár szülő gyereke magyar; 2 kisegítő elv: - Mo-n lakóhellyel rendelkező hontalan gyermeke is az - ismeretlen szülő Mo-n talált gyermeke is az - külföldi állampolgárral házasság: nem veszíti el az állampolgárságát (x jogrendben igen); de kettős állampolgár lesz, ha a külföldi joga megadja neki azt az

állampolgárságot is + kedvezményesen honosítható a n em magyar állampolgár, ha magyar állampolgárral él érvényes házasságban, ill. az örökbefogadott gyermek is - lemondás feltételei: ha külföldi állampolgársággal rendelkezik v. valószínűsíteni tudja + 0 köztartozás - visszavonás: csak, ha magyar állampolgárságát a hatóságok félrevezetésével szerezte meg (de ha eltelt 10 év: akkor már így sem) - megoldások: - 1930-as hágai kodifikációs konf az állampolgársági szabályok összeütközéséről (de kevesen írják alá) - 1957-es ENSZ egyezmény a férjezett nők állampolgársáról: a feleség állampolgárságára nem hat ki a külföldivel kötött házasság, ilyen házasság megszűnése v. a férj állampolgárságának megváltozása - ET Miniszteri Bizottsága: állampolgárságról szóló Eu-i Egyezmény tervezete (1997): belső jogi szabályozás dönt, de: állampolgársághoz való jog ⇒ önkényes megfosztás tilalma,

hontalanság elkerülésének kívánalma, házasságkötés/bontás nem hat ki automatikusan a házasfélre - EU maastrichti szerz: Európai Unió polgára: nem helyettesíti az eredeti tagállami áp-t, de többletjogok: - szabad mozgás, letelepedés EU-n belül 56 - vmely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személy ott váljoggal rendelkezik az ök-i és EP-i választásokon - vmennyi tagállam részéről diplomáciai és konzuli védelem ott, ahol saját tagállamának nincs képviselete - a T-változások hatása az állampolgárságra - 0 nj-i szabályok - I VH békeszerz-ei: az átcsatolt T-ek lakossága elveszti előző állampolgárságát, de választási lehetőség (nj-i opció), ami átköltözési köt-gel jár (trianoni békében is) - ke-kö-eu új államai (SZU, Jugoszlávia, Csehszlovákia felbomlása után): új állampolgársági tv-k ⇒ 0 kollektív rendezés ⇒ ellentmondások - a diplomáciai védelem - def: az állampolgár érdekében való

fellépés, ha vmely másik államban annak jogát megsértik, ha az saját államára is kihat - 1995-ös Nottebohm-ügy (Liechtenstein v. Guatemala): a m egadott állampolgárság csak akkor ad jogot a v édelemnek, ha az állampolgárság az államhoz való bensőséges kapcsolatot fejez ki - további feltétel: jogsértéskor, védelem címén való fellépéskor és a kettő között is megszakítás nélkül állampolgár volt - 1949-es Bernadotte-ügy (ENSZ szolgálatában elszenvedett károk miatti kártérítés): egy nem állam nem nyújthat diplomáciai védelmet egy olyan állammal szemben, amely az érintett személyt szintén állampolgárának tekinti - további feltétel a belső jogorvoslati lehetőségek kimerítése (Svájc v. UK: Interhandel-ügy, 1959) - vertikális szinten: minden fórum kihasználva - horizontális szinten: minden lehetséges bizonyíték kihasználása - 0 alanyi jog a diplomáciai védelemre, az adott állam dönti el (Belgium v. Spain:

Barcelona Traction ügy, 1970) - jogi személy: nem állampolgárság, hanem honosság, de ez is alapja lehet diplomáciai védelemnek - Bernadotte-ügy: az ENSZ közegeit ért kár esetén funkcionális védelem címén felléphet a jogsértő állammal szemben - helye: fogadó állam külügyminisztériuma - konzuli érdekvédelem - helye: fogadó állam helyi hatóságai - a konzul nem az állam nevében, hanem az érdekelt személy nevében jár el ⇒ az érdekelt személy marad az ügy ura - csak folyamatban lévő ügyekben járhat el ⇒ hasonlít az ügyvéd tev-éhez - ha 2 állam között fennállnak a konzuli kapcsolatok: ott alanyi jog a konzuli érdekvédelem igénybevételére - a külföldiek jogi helyzete - külföldiek jogállására vonatkozó elvek - 2 állam felségjoga alatt (1 személyi: hűséget követel, 1 T-i: tv-ek tiszteletben tartását követeli) - emberi jogok megilletik őket, pol-iak nem + 0 x állampolgársági köt - személyes szab.jogok ált

korlátozás nélkül megilletik őket - GSZKJ: attól függ, hogy milyen célból mennyi ideig - EU: 1985-ös schengeni, annak 1990-es alkalmazási egyezménye ⇒ egymás közötti forgalomban közös határok megszüntetése 57 - idegenjog: az állam T-én tartózkodó idegen állampolgárok jogi helyzetét rendező jogszab-k (Mao: több jogszab, pl. 1993-as a külfölfiek beutazásáról, mo-i tartózkodásáról, bevándorlásáról) - jelentős: viszonosság (kölcsönösen és egyértelműen alkalmazott gyak) - belépés, tartózkodás, ország elhagyásának szabályai - 2 elv a belépésre: - egyetlen állam sem zárkózhat el más államok, azok polgáraival való érintkezés elől - minden állam joga, hogy szabályozza a külföldiek belépését T-ére (beutazási engedéllyel: vízum) - tolonc-egyezmények a személyek visszaküldéséről (refoulement) az illegális migráció elkerülésére (pl. magyar-lengyel, magyar-osztrák: ilyen személyek

átadásárólátvételéről) - tartózkodás - függ céltól, időtartamtól (turista, vendégprof, stb) - vendégmunkások - 1990-es ENSZ Egyezmény a vándormunkások és családjaik jogainak védelméről - ILO nk-i munkaügyi egyezményei - menekültek: - def: akit hazájában pol-i, vallási, nemzetiségi v. faji okból üldöznek, s aki az üldözés elől hazáját elhagyja - befogadó állam dönt, hogy megadja-e a T-i menedékjogot - diplomáciai menedékjog (asylum): a külképviselet épületébe menekült személy kiadásának megtagadása (ma már csak a latin-amerikai államokban) - EU: dublini egyezmény a menekültekről - Magyar Alk: a MK biztosítja a menedékjogot - 1997. CXXXIX tv a menedékjogról (alanyainak joga/köt-e, menekültügy irányítási és szervezeti rendszere, adatvédelmi/adatszolgáltatási szab-ok, finanszírozás) - I. VH után: Nemzetek Szövetsége megalapítja a N k-i Menekültügyi Hivatalt - ENSZ 1946: Nk-i Menekültügyi Szervezet

(1953-ig), majd Menekültügyi Főbiztosság (segítséget nyújt a hazatelepülésben v. a letelepedésben) - 1951-es menekültügyi egyezmény, majd 1967-es jegyzőkönyv - 0 elj-i szabályok ⇒ belső jog alapján döntenek az államok - 4 bánásmódot határoz meg: - nemzeti bánásmód (mint saját állampolgár) - legnagyobb kedvezményes elbánás - legalább olyan, mint a többi külföldinek - olyan bánásmód egy 3. országban, mint annak az országnak a polgárai, ahol őt menekültként elismerték - elhagyás - belföldi jog szabályozza (pl. tartózkodási engedély v vízum lejárta) - kiutasítás (pl. közrend veszélyeztetése); 0 önkény, 0 kollektív kiutasítás, fellebbezés joga a kiutasítás ellen + genfi egyezmény: menekült nem utasítható ki 58 olyan országba, ahol élete, szab-a faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, v. azért veszélyeztetett mert vmelyik társ-i csoporthoz tartozik, v. x pol-i véleményt vall - kiadatás:

állam T-ére menekült és ott elfogott elkövető kiadása más államnak a be lefolytatása v. büntetés végrehajtása céljából - 0 ált. nj-i köt, csak nsz v viszonosság alapján - pl. ET 1957-es párizsi kiadatási egyezménye - de külföldi ellen jogsegélyszerz alapján be is lefolytatható - v. bv c éljából egymásnak átadható (utóbbi: csak az elítélt hozzájárulásával) - pl: ET 1983-as egyezménye az elítéltek átszállításáról Kende Tamás: Társaságok, termékek, hajók honossága - társaságok honossága - fontos pl. csak magyar cég kaphat állami támogatást v másik szerződő fél csak magyar lehet (pl. koncessziós társ) - elvek: - bejegyzés helye (Mo-n meghatározó, máshol: kzp-i ügyintézés helye) - tev helye - ig. kzpja - kontroll-elv: kik hozzák a valódi döntéseket? (l. német tulajdonban lévő cég vagyonának kisajátítása a 2 VH alatt, mert tulajdonosai ellenséges állam polgárai) - Interhandel-ügy: svájci cég

tev-ét leállították, mert németek voltak a tulaj-ok - Barcelona Traction ügy: - kanadai cég tulajdonában (de belga részvényesek is) lévő spanyol erőművet állig-i döntéssel leállítanak ⇒ veszteségek - Belgium Hágába, döntés (1972): a konkrét ügyben csak Kanada hivatkozhatott volna be diplomáciai védelemre, mert jogsérelem csak a kanadai céget érte, belgákat csak érdeksérelem érte, azzal meg nem lehet diplomáciai védelemért fordulni - termékek honossága - a termékek származási helyétől függően ⇒ hatás a vámtételekre - különös jelentőség: szabker-i övezetek (alacsony belső, magasabb külső vámok) ⇒ nyomon kell követni a termék eredetét - meghatározó elvek - helyben hozzáadott érték elve (hol adták hozzá a legtöbb értéket?) - Mo: ha a Mo-n hozzáadott érték 60% ⇒ magyar termék - vámnomenklatúra számváltozás-elve - a fogadó állam viszonylatában az utolsó államban olyan változás történt, amelynek

következtében a vámnomenklatúra megváltozott (pl. vasból autó) - ahol az utolsó lényeges átalakítás történt - a konkrét elj elve - pl. USA-ban japán fénymásoló: nem az számít, hogy a levilágító részt amerikai vállalaton keresztül szállították be az USA-ba és ott rakták össze a g épet, hanem hogy hol gyártották a levilágító részt - hajók honossága - ott honos, ahol bejegyezték ⇒ amilyen lobogó alatt megy - panamai, libériai lobogók: cheap flag ⇒ 0 adó + az IMCO-ban Panamának és Libériának nagy szava van (USA, Oroszo szerint inkább a ténylegesség elvét kéne alkalmazni) 59 - EK jogeset (II. Factortame-ügy): halászati kvótákat úgy játszák ki, hogy spanyol társaságok Angliában angol hajóként jegyzik be saját hajójukat ⇒ angol kvótára halásznak - repülők: a bejegyzés elve a lényeg, ténylegesség elve nem számít SZERVEZETEK IMF és Világbank - 20. sz első felében válságkezelés: nemzeti valuták

leértékelése ⇒ exportösztönzés (szomszédnyomorító pol) - 1944: IMF felállítása, cél: rendezett árfolyamviszonyok - székhely: Washington - 1944: bretton woods-i egyezmény: az USA bármely külföldi nemzeti bank kérésére 36 dollárért egy Troy uncia aranyat ⇒ közvetett aranyalap (a dollár közvetítésével kötődnek a valuták az aranyhoz) - IMF szerepe: kölcsön nyújtása, ha vmely állam valutájában túlkínálat keletkezett ⇒ az IMF devizát ad, amivel ki lehet vonni a forgalomból a nemzeti valuta egy részét - 2. VH után: pénzügyi világrend összeomlik; okai: - USÁ-ból működőtőke kiáramlás + amerikai/ny-eu-i termékek felvásárlása enyhíti a korábbi dollárínséget ezeken a T -eken ⇒ sok dollárjuk lesz, amit elkezdenek beváltogatni a Federal Reserve aranykészletére + vietnami háború ⇒ Kennedy-Johnson-Nixon inflációs polája ⇒ dől a bretton woods-i rendszer - egyensúlyhiányt mindenhol valuta leértékelésével

oldják meg ⇒ ellentétes a rögzített árfolyamrendszerrel - multinacionális vállalatok, konvertibilis valuták, nemzetközi spekuláció a dollár ellen - IMF feladatai - nk-i ker terjedésének és kiegyensúlyozott növekedésének előmozdítása - multilaterális nk-i fizetési rendszer megteremtése - feleslegessé váltak: - árfolyamok stabilitásának biztosítása - fenn említett hitelnyújtás a fenn említett céllal - egyensúlyhiány csökkentése - nk-i pénzügyi együttműködés fejlesztése (tárgyalás, együttműködés) - IMF: nem kötelező + 0 kényszerítő eszköz - 1971: Smithsonian Egyezmény - rögzített árfolyamrendszer, de 42 dollár egy unciáért ⇒ dollár leértékelése - eredménytelen - 1972: Húszak Bizottsága próbál valamit, de eredménytelen - 1982: a nk-i adósságválsággal ismét munkát adnak az IMF-nek - számos túladósodott ország bejelenti fiz.képtelenségét - megoldás: törlesztés átütemezése, hitelnyújtás ha

IMF által jóváhagyott gazdpol-t folytatnak + szerz-t írnak alá a törlesztésről - az IMF adósságbehajtóvá vált (főleg amerikai nagybankoknak) - 1989 után új feladat: volt szocialista országok átvezetése a p iacgazd-ba (a vezérig, Camdessus hirdeti) - feltétel: IMF által jóváhagyott gazdpol (szigorú pénz-, költvet-i, bérpol) + s zerz a törlesztésről 60 - kritika: rövid távú gazdpol, reálszféra figyelmen kívül hagyása, szabványmegoldások, diktátumok - IMF működése: - mindennapi teendők: titkárság (fejlett ipari országok ⇒ hitelezői érdekek) - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, azaz a Világbank (IBRD, WB), és fiókintézete: - Nemzetközi Pénzügyi Társaság (Intern. Finance Corp) - a WB szerepét a kis- és középvállalatokra bontja le - Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (Int. Dev Assoc) - a fentiek megalakítása: 1944 (Mao csatl: 1982, fiókintézetek: 1985), Bretton Woods WTO - 1947: GATT-egyezmény

(legnagyobb kedvezményes elbánás, vám és egyéb akadályok csökkentése - 1979: tokiói forduló ⇒ vámon kívüli akadályok jelentős csökkentése is - 1986-1993: uruguay-i forduló: - termékker-i alapelvek: liberalizáció, vámjellegű akadályok csökkentése, GATT szerepének növelése - újszerű megállapodások: - General Agreement on Trade in Services (GATS) - Szellemi Tul-hoz Fűződő Jogok Ker-i Változásairól - alacsonyabb vámok - WTO (World Trade Organization) létrehozása - WTO: - az uruguay-i multilaterális egyezmények a WTO vmennyi tagjára kötelezőek hatékony vitarendezési rendszer, funkció: a fenti egyezmények végrehajtásának/működésének előmozdítása - jogi személy, eredeti tagok: 1947-es GATT tagjai + EK - 6 hónapra felmondható, fenntartás nem tehető - legfelsőbb szerv: Miniszteri Értekezlet (v. Kardosnál Konf) (min 2 évente, minden kérdésben dönthet) - Általános Tanács - WTO vmennyi tagjának képvis-i - szükség

szerinti ülésezés - a Miniszteri Értekezlet szünetében ez gyakorolja hatáskörét - felügyelete alatt pl. Áruker-i Tanács, Szolgker-i Tanács - spec szervek: Ker-i és Fejlesztési Biz, Fizetési Mérleg Biz - Titkárság - vezető: Min-i Értekezlet által megbízott vezérigazgató, ő nevezi ki a Titkárság tagjait - vezető és tagok korm-ok által nem utasíthatók - költvet: Általános Tanács dönt, alap: tagok által fizetett éves hozzájárulás (legkevésbé fejlett országok: csak intézményi lehetőséggel, pénzügyi szükséglettel arányosan) - szavazás: főleg egyhangú, néha szótöbbség (egy tag egy szavazat) - WTO és multilaterális egyezmények értelmezése: kizárólag Min-i Értekezlet és Általános Tanács - vita esetén: 61 - 30 napon belül konzultáció, ha 60 napig 0 megoldás ⇒ vitarendezési panelt hoz létre a Dispute Settlement Body vmelyik fél kérésére (kivéve, ha konszenzussal más megoldást választanak) - 3 tagú

panel, 6 hónapon belül döntenie kell (sürgős ügy: 3 hó) - DSB vizsgálja a jelentést 60 napon belül, kivéve, ha fellebbeznek - fellebbezni a paneljelentés ellen lehet az Appellate Body-hoz - 7 tag, 3 jár el egy ügyben - T: jogi kérdések, jogértelmezés - 60 nap alatt döntenie kell - ha paneljelentést v. Appellate Body jelentését elfogadják ⇒ érintett félnek nyilatkoznia kell a végrehajtásról (DSB felügyeli) OECD - töri: - 1947-ben Truman meghirdet a róla elnevezett doktrinát: - az USA nem tűri el a 2. VH utáni helyzet erőszakos megváltoztatását ⇒ a Szu által elfoglalt helyeken azt csinál, amit akar, de a kommunizmus nem terjedhet túl e határokon ⇒ katonai és gazd-i segítség nyújtása a kommunizmustól veszélyeztetett országokban: feltartóztatás pol-ája - a Truman-doktrina megvalósítása: katonai és anyagi támogatás ⇒ a kommunizmus táptalaja a szegénység, a nyomorúság ⇒ anyagi támogatás esetén megelőzhető a

kommunisták előretörése, ill. egyéb zavargások és az USA-ra is ható pol-i instabilitás ⇒ George Marshall, az USA külügyminisztere 1947-ben vázolja a később róla elnevezett segélytervet: az USA segélyeket nyújt Európa számára, de ennek feltétele, hogy a s egélyek szétosztásában az európai államok működjenek együtt - szovjeteket is meghívják, de Molotov közli, hogy ők ugyan nem mennek abba bele, hogy a kapott pénz felhasználását a SZU-ban is a Nyugat ellenőrizze ⇒ hazautazik - 1948: a segély közös szétosztására létrejön az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organization for European Economic Cooperation), ami később (1961-ben) OECD-vé alakul (Organization for Economic Cooperation and Development), amelynek célja a tagok gazdpol-ájának összehangolása - 1957: Szputnyik-effektus ⇒ USA javítani akarja az eu-i fejlesztéseket a s zovjet előretörés hatására - szervek - fő szervek - Tanács - általános

hatáskör, legfőbb irányító - 26 tagállam, 1-1 képviselő + EK Biz/IMF/WB egy képvis-e - közülük évente elnök, 2 alelnök - 2 szint: - min-i szint (gazd-i, pénzügy- v. külügymin) ⇒ Min-i Tanács - éves ülés: mindig G7 előtt, kvázi előkészít (G7 ülésén ott a főtitkár is) - állandó képvis-k (misszióvezetők nagyköveti rangban) ⇒ Állandó Képvis-k Tanácsa - elnök: OECD főtitkára 62 - szakértői biz-oknak instrukciót ad - Végrehajtó Biz - Tanácsnak alárendelve, Tanács által kijelölt 14 fő + EK Biz képvis-e - heti ülések - instruálja a biz-ok működését, szakértői biz-októl érkezett jelentéseket vizsgál, aztán küldi a Tanácsnak v. vissza is küldheti - Tanács 2 ülése között direktívát adhat a biz-oknak - külön ülésszakok x konkrét kérdésre - Titkárság - a fenti 2 munkáját szolgálja ki - élén: főtitkár (döntéskezdeményezési jog is + napirendet készít), pl. Emile van Lennep - Tanács nevezi

ki 5 évre - több helyettes főtitkár segít - 4 különleges tanácsos/tanácsadó is segíti - tagozódik igazgatóságokra (szakértő biz-k szerint), ezen belül ágazatok és részlegek - kisegítő szervek - bizottságok - 25-30 (pl. gazdpol-i, ker-i, munakerő-ügyek, környvéd-i) - korm.szakértőkből áll - folyamatosan működik, évi 3-4 ülés - ezen belül munkacsoportok - szakértői, de akár min-i szinten is összeülhetnek - szakosított intézmények: - Nk-i Energia Hivatal - cél: fejlett világ energiabiztonsága - tartalékolási rendszer, olajtartalék, cél: fejlett világ függetlenítése az olajtól - Nk-i Nukleáris Energia Hivatal (cél: békés célú felhasználás, kutatási prog) - Fejlesztési Kzp: fejlődő országoknak támogatás; összehangol: Fejlesztési Segélybiz - székhely: Párizs (tagok állandó delegációi) - koordináló szerv, 0 szupranacionális jogkör, 0 i ntegráció, szigorúan korm.közi, de: önálló nk-i jogalany - tev-ei -

konfrontáció: nemzeti gazdpol-k szemtől-szembe történő megvitatása évenként - az ajánlásokat ellenőrzik, kérdőíveket küldenek ki a tagállamoknak, amikre kötelező válaszolni, majd plenáris ülésen vitatják meg a prob-kat - talking-shop tev: politikusok és gazdpol-i elemzők folyamatos párbeszéde, gazd-i konf-ája - think-tank tev: gazd-i, pénzpiaci előrejelzések készítése, adatgyűjtés, -elemzés, terjesztés (pl. Economic Outlook c kiadvány) - döntéshozatal - formális aktusok (mindig Tanácstól ered) - határozatok (minden tagra kötelező, ha ratifikálta) - ajánlás (nem köt, de végrehajtását felülvizsgálják) - megállapodás tagokkal, más országokkal, nk-i szervezetekkel - döntések, 2 T-e: 63 kötelező) - belső ügyben hozott határozat - kommunikáció nem tagokkal, nk-i szervezetekkel - informális döntések (nem mindig Tanácstól ered) - deklaráció (tagállamok fogadják el a M in-i Tanács ülésén, nem - közlemény

(l. fenn, de normatív jelleg a 80-as évek óta) - ajánlások (szakértői biz-okban fogadják el, címzett: tagállami korm) - titkos megállapodások (szakértői biz-okban) - instrukciók (Tanács és VB belső irányításának eszközei) - antechamber tev: döntéshozatal, de nem OECD-aktus lesz, hanem formálisan pl. IMF-döntés - döntéshozatal: - alap: egyhangúság. egy tag egy szavazat - tartózkodás: nem érvényteleníti a h atározatot, de rá nem lesz alkalmazható (kivéve tagfelvételnél való tartózkodás: tartózkodóra is kötelező a döntés) - módszer: kompromisszum, package-deal - 2 jelentős Kódex: Láthatatlan tőkeműveletek és tőkebefektetések liberalizálása - 90-es évek bővülése: Finno, 3 visegrádi állam, D-Korea; jövő: D-Afrika, L-Amerika NATO - történet: - 1946: Churchill fultoni beszéde: össze kell kapcsolni a 3 kört (NB, Kanada + USA, Eu) a szovjet beszéddel szemben - 1948: angol, francia, benelux brüsszeli egyezmény

(regionális együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás) - Vandenberg-jelentés hatására csatlakozik az USA is (egyébként béke időben alk-os tilalom tiltotta bármely katonai szöv-hez való csatlakozását) - 1949. április 4: washingtoni szerződés (Benelux, Anglia, Frao, USA, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszo, Portugália); 1951: török, görög csatlakozás - l. NYEU - 1962: athéni irányelvek NATO x esetben atomfegyverekhez fordulna az önvédelem érdekében - 1963: forró drót, részleges atomcsend egyezmény - 1966: Frao kilép a NATO katonai szervezetéből, NATO szervek Párizsból Brüsszelbe kerülnek - 1967: Harmel-jelentés a rugalmas reagálásról (kihívások természetétől függ) + konzultációk + k-ny-i fegyverzetcsökkentési javaslat is - 1978: Hosszú Távú Védelmi Program (szovjet előretörésre válasz) - alapelvek: viták békés rendezése, igazságosság, kölcsönös segítség, tanácskozási köt - 5. cikk: a tagállamok a

bármelyikük ellen irányuló támadást vmennyiük elleni támadásnak tekintik és segítséget nyújtanak a megtámadottnak (segítségnyújtásról és módozatairól mindig egyhangú döntés kell) - 6. cikk: egy v több fél elleni támadás: - felek egyikének T-e ellen Európában v. É-Amerikában, Frao algériai megyéi, Török T-e ellen v. a felek bármelyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen 64 - felek bármelyikének fegyveres erői/hajói/repgépei ellen a fenti T-en v. ott ahol a fél megszálló erőket tart fenn a Szerz hatálybalépésekor + é-atlanti térségen belül a Ráktérítőtől É-ra - 7. cikk: BT: elsődleges felelősség, NATO: másodlagos - felépítés - fő szerv: Észak-atlanti Tanács - utasítja a Katonai Bizottságot (utóbbi elj-hoz mindig felhatalmazás kell) - állandó képvis-k, heti ülés (fontos kérdés: külügymin-k v. kormfők) - egyhangú döntés -

elnököl: főtitkár - Védelmi Tervező Bizottság - legfontosabb katonai testület (katonai, védelmi tervezési ügyek) - állandó képvis-k, de évente 2x védelmi min-k - Atomtervező Csoport - l. Védelmi Tervező Biz, de nukleáris erők kérdései - Izland csak megfigyelő (mivel nincs hadserege) - Főtitkár - első számú pol-i tisztvis, tagállamok nevezik ki, szóvívői szerep is - Nk-i Titkárság: tagok delegálják, kb. 1500 fő; külkapcsolatok szervezése - Katonai Bizottság - közös védelem érdekében javaslatokat tesz - irányítja a NATO Főparancsnokságokat (Norfalk, Mons) - a főparancsnoknak alárendelve a vezérkar - szokás: eu-i erők főparancsnoka mindig amerikai, cserébe a főtitkár mindig eu-i - tagok: tagállamok vezérkari főnökei - Izlandnak, Spao-nak nincs megfigyelője (utóbbi 1986-ban kilépett a NATO katonai szervezetéből) - min 2 ülés/év - Nk-i Katonai Vezérkar: a Katonai Biz munkáját támogatja - alapelv: egyhangúság (mind

a 16 tag), fő eszköz: konzultáció - nemzeti haderőket békeidőben nem integrálják, kivéve (béke idején is a monsi főparancsnokság alatt): - közös légvédelem (korai riasztásra kisebb repgép-flotta) - állandó haditengerészeti erők (néhány romboló, aknafelderítő) - gyors reagálású hadttest (2 hadosztály) - nemzeti hiradó-egységek x részei - csatlakozás: - felek egyhangúan hívhatnak meg olyan eu-i államot, amely képes hozzájárulni a térség biztonságához - nem feltétel idegen csapatok tartós állomásoztatása - nem feltétel atomfegyverek telepítése - okmányokat az USA korm-ánál kell letenni NYEU - töri: - 1950: Pleven-terv az eu-i hadseregről (közös, vegyes nemzetiségű haderő, parancsnoka az Eu-i Közgyűlésnek felelős, eu-i védelmi min 65 fordul - 1952: fenti alapján párizsi szerz az Eu-i Védelmi Közösségről - 1954: Frao nem szavazza meg az EVK-t (Sztálin halála, koreai háború vége) - 1954. okt: párizsi

egyezmények - NSZK megszállási rendszerének megszüntetése - Ny-eu-i Unió (WEU) létrehozása, de minden katonai infóért a NATO-hoz - ha a f elek vmelyikét Eu-ban támadás éri: a többi fél neki minden katonai és egyéb segítséget megad, de erről értesíteni kell a BT-t, annak intézkedésével meg kell szüntetni ezeket - okmányok elhelyezése Belgium korm-ánál - Fegyverkezést Ellenőrző Ügynökség felállítása Párizsban - 1954: az Atlanti Tanács ülésén felkérik az NSZK-t a NATO-hoz csatlakozásra (NSZK ígéri, hogy nem fog erővel újraegyesíteni) - 1958-1961: Hruscsov NDK jogait akarja erősíteni (pl. NSZK és Ny-Berlin közötti kommunikáció ellenőrzése), de elutasítják ⇒ 1961. aug 13: megépül a berlini fal - 50-es években WEU egyetlen tev-e: Saar-vidéki kérdés rendezése (végül népszavazással az NSZK-hoz csatlakozik) - 1960: szociális és kulturális ügyek átadása az ET-nak - 1973: NB EK tagságával a g azdasági

kérdések az EGK-hoz kerülnek ⇒ alig lesz szerepe a WEU-nak - 1984: WEU újjáéledése - alap: Cheysson-kezdeményezés (ez a Tindemans-jelentést követi) - 1984: római nyilatkozat (cél: béke, biztonság, Eu egysége, együttműködés elmélyítése, Közgyűlés szerepének növelése) - 1987: Hágai Platform: az eu-i integrációnak a biztonságot, védelmet is tartalmaznia kell; cél: háború megelőzése, ehhez megfelelő védelmi képesség kell - Öböl-háború: WEU saját zászló alatt hadihajókat küld (de: euroszkeptikusok az Atlanti Szövetséget támogatják inkább) - 1991: vianden-i tanácskozás: 3 szintű eu-i struktúra kell: eu-i (WEU), atlanti (NATO), páneurópai (EBEÉ) - 1992: Maastricht, II. pillér: CFSP - az Unió felkéri a WEU-t, hogy valósítson meg védelmi akciókat/döntéseket - CFSP elveit/irányait az Eu-i Tanács határozza meg - mindenki együttműködik mindenkivel - WEU 1992-es Petersbergi Nyilatkozata - WEU kész

konfliktusmegelőző/válságkezelő intézkedésekre, beleértve BT békefenntartást is + béketeremtő feladatok is - tervezési sejt jön létre - vezérkari főnökök is találkoznak min évente - társul tagság felkínálása a nem-EK és nem-WEU, de NATO-tagoknak - 1993: Tanács és Főtitkárság Brüsszelbe kerül ⇒ együttműködés a NATO-val - szervezete - Min-i Tanács - pol-i végrehajtó szerv - általános hatáskör a szerz végrehajtása T-én - bármely fél összehívhatja "összehangolásra" - gyak: külügymin-k, 1984-től: védelmi és külügymin-k együtt - min 2 ülés/év az elnök fővárosában - évente más állam 66 - elnök: elnököl az üléseken, napirendet indítványoz - csak ez hozhat határozatot - Állandó Tanács - két min-i találkozó között a folyamatosságot biztosítja - akkreditált nagykövetekből, 2 hetente - csak előkészítés, döntés: Min-i Tanács - Kibővített Tanács - pol-i szakértők, védelmi

minisztériumok magas rangú tisztvis-i - munkacsoportokra oszlik - Közgyűlés - tagok ET Konzultatív Gyűlésében részt vevő képvis-i - a Tanács jelentését fogadja el v. nem - ajánlást tehet, jogilag kötelező döntések csak belső ügyekben (pl. napirend) - évente 2x Strasbourgban - elnök, Tanács, képvis-k egynegyede: rendkívüli ülést hívhat össze - két munkaszervezete: - Iroda ( - Elnöki Biz - Fegyverkezést Ellenőrző Hivatal - feladata volt: - mennyiségi ellenőrzés az Eu-ban gyártott/oda importált fegyverekre - német fegyverkezés ellenőrzése - NATO-erőkre nem terjed ki a hatásköre - kibővülés eredményei: - WEU Biztonsági Tanulmányok Intézete - kutatások Tanács és Közgyűlés számára - eu-i biztonsági kérdések megismertetése - találkozók, konf-ok ny-i és k-i intézetekkel - Ny-Eu-i Fegyverzeti Csoport - Műhold Kzp (Torrejon) - tervezési sejt - katonai tervek a Tanács számára - a szervezet katonai kzp-ja - vezérkari

főnökök találkozója Európa Tanács - 1949. május 5 (Európa Nap), a jelenleg legnagyobb eu-i kormközi integrációs szervezet - cél: - szorosabb egység tagjai között (gazd-i, szociális, tud-os, oktatási, emberi jogi T-en) - demokrácia alapját képező elvek érvényesítése - eu-i identitás tudatosítása - tagság - aki elismeri a j og uralmának elvét, akinek joghatósága alatt mindenki részesül az emberi jogokban/alapvető szab-okban - Min-ek Bizottsága hív meg (társult: mint tag, de csak a Tanácskozó Közgyűlésen lehetnek jelen), kétharmaddal dönt - székhely: Strasbourg - szervek 67 - Min-ek Bizottsága - egy képvis/tagállam (a külügymin), egy szavazat/képvis - szerz.kötés az ET nevében, közös pol elfogadása, ajánlások, belső szervezeti kérdések - döntést (ajánlás v. megállapodás formájában) főtitkár adja át vmennyi tagnak, akiknek 1 év (de max 18 hónap) alatt be kell terjesztenie ezt megerősítésre - tanácsadó

szakértő, igazgatási és ad hoc biz-t küldhet ki - jelentést tesz a Tanácskozó Közgyűlésnek - szavazás lehet - főbb kérdésekben: jelen lévők egyhangúan (de legalább az összes fele), pl. korm részére ajánlások - x kérdésekben az összes szavazat fele - x kérdésekben az összes szavazat kétharmada - x kérdésekben a jelen lévők kétharmada - főszab: zárt ülés - Tanácskozó Közgyűlés - ajánlásokat tesz a Min-ek Biz-ának - tárgyalás és ajánlás az Alapszab v. a Min-i Biz beterjesztése alapján - bizottságokat létesíthet (vizsgálat, jelentés) - tagok: tagállami parl által kinevezett saját áp (eltérő képvis országonként, 218) - tagjai közül elnököt választ (nem szavaz, csak a munkát irányítja) - főszab: leadott szavazatok kétharmada (pl. ajánlások, biz létrehozása); de pl belső ügyrend: szótöbbség - egy rendes ülés/év (rendkívülit Min-ek Biz v. Közgyűlés elnöke kezdeményezhet) - főszab: nyilvánosság

- Titkárság - a fenti 2-nek segédkezik (főleg adminisztratív szolgáltatások), a székhelyen működik - a fenti 2 között koordinál a Közös Bizottság is - Főtitkár, Főtitkárhelyettes, személyzet - Főtitkárt Tanácskozó Közgyűlés nevezi ki - Szakosított Szervek - T: gazd-i, szociális, kulturális, jogi (külön-külön lehet hozzájuk csatlakozni) - jelentéseket készít - hivatalos nyelv: angol, francia - magyar tagság előnyei: demokrácia iránti elkötelezettség nk-i szintre emelése, jogilag kötelező/kikényszeríthető (pl. tagság felfüggesztése, kilépésre való felkérés) - Eu-hoz való felzárkózás korszerű szabályozási feltételei - szakemberek képzése - főbb dokumentumok az ET keretén belül: - Emberi Jogok Eu-i Egyezménye - Európai Szociális Charta (csak x jogot kell átvenni, egyéneknek 0 panaszjog, 0 bírói kikényszerítés) - Kínzás Tilalmáról Szóló Eu-i Egyezmény 68