Agrártudomány | Tanulmányok, esszék » Imre Krisztina - Az Európai integráció hatása a növényvédelemre

Az Európai integráció hatása a növényvédelemre Imre Krisztina MKK V/6. 1. A Növényvédelemről szóló törvény 3 1.1 A törvény célja 3 1.2 A törvény hatálya 3 2. Az integrált növénytermesztés 4 2.1 Az integrált növénytermesztés céljai 4 2.2 Az integrált növénytermesztés követelményei 4 2.21 A gazdálkodó kötelezettségvállalása 4 2.22 Biológiai sokszínűség és ökológiai infrastruktúra 4 2.23 Fajtaválasztás és vetésforgó 5 2.24 Növényvédelem 5 3. Az ONTSZ felépítésének változása 5 3.1 A Szolgálat laboratóriumai 6 4. A növény-egészségügyi vizsgálatok 7 4.1 Az Európai Bizottság szakértői 8 5. A növényvédő szerek 8 5.1 A növényvédő szerek engedélyezése 8 5.2 A növényvédő szerek csomagolása, jelölése 8 5.3 A növényvédő szerek árusítása, szállítása, tárolása 9 5.4 A növényvédő szerek visszavonása 9 5.5 Az eseti felhasználási engedélyek (Essential Use) 10 5.6 Az

integrált növényvédelemben használható növényvédő szerek 10 6. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 11 6.1 A Kamara feladatai 12 6.2 A Kamara szervezete 12 2 Magyarország Európai Uniós csatlakozási kérelmének elfogadása után a növényvédelem új feladatokkal állt szemben. Ezek közül elsőként a jogharmonizációt és az ehhez szükséges intézményrendszer kialakítását kellett megvalósítani. E területen a Phare program keretében az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást is biztosított és a nemzeti költségvetésből is több száz millió forintot fordíthattak a technikai feltételrendszer javítására. Alapjában a Phare finanszírozásában valósult meg a növény- és talajvédelmi szolgálatok informatikai rendszerének kialakítása. A megyei szolgálatok, a határkirendeltségek, valamint az országos hatáskörű speciális laboratóriumok telephelyein a munkatársak egységes, zárt

informatikai rendszerben kommunikálhatnak, amelyen keresztül elérhetik az Európai Unió megfelelő szerveit, illetve adatbázisait is. Valamennyi felügyelő hordozható számítógéppel végzi hatósági munkáját, beleértve a növényegészségügyi bizonyítványok kiállítását. 1. A Növényvédelemről szóló törvény 1.1 A törvény célja A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásához szükséges jogharmonizáció keretében 2000-ben az Országgyűlés elfogadta az új növényvédelmi törvényt, azaz a 2000. évi XXXV törvényt a növényvédelemről A törvény fő célkitűzése, volt egyrészt a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, másrészt a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyeket megelőzése, elhárítása, és az emberek, az állatok valamint a növények egészségének megóvása. Harmadrészt a természet és a környezet védelmét is szolgáló intézkedések előnyben

részesítése és a növényvédelemmel kapcsolatos általános kémiai biztonsági szabályok betartatása. 1.2 A törvény hatálya E törvény hatálya kiterjed minden természetes, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, valamint külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire aki illetve amely - termőfölddel, erdővel rendelkezik, - növényt termeszt, vagy azt feldolgozza, forgalmazza, tárolja, szállítja illetve hasznosítja, - növényvédőszert, műtrágyát, vagy egyéb engedélyköteles terméket gyárt, importál, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, illetve erről szaktanácsot ad, 3 - növényi terméket az ország területére behoz, vagy kiszállít, illetve átszállít, - növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet. 2. Az integrált növénytermesztés Magyarországon évek óta folyik ennek az Európai Unió által támogatott termesztési rendszernek a bevezetése,

elfogadtatása. Az uniós csatlakozás után felgyorsult a folyamat, mivel számos mezőgazdasági támogatás előfeltétele az integrált növénytermesztés alkalmazása. 2.1 Az integrált növénytermesztés céljai A cél az olyan termesztési rendszerek támogatása, amelyek tekintettel vannak a környezetre, gazdaságilag életképesek és fenntartják a mezőgazdaság sokszínű funkcióit, nevezetesen annak szociális, kulturális és pihenési funkcióit. Jó minőségű, egészséges növények fenntartható termesztésének biztosítása, melyekben a peszticid maradványok előfordulása minimális. Az adott agro-ökoszisztémában (területen) és azok környezetében támogatja és fenntartja a biológiai sokszínűséget. Elsőbbséget biztosít a természetes szabályozó mechanizmusok kihasználásának. Hosszú távon védi és fenntartja a talaj termékenységét. A lehető legalacsonyabb víz, talaj- és levegőszennyezéssel jár 2.2 Az integrált

növénytermesztés követelményei 2.21 A gazdálkodó kötelezettségvállalása A gazdálkodónak vagy a gazdálkodásért felelős személynek szakmailag képzettnek kell lennie ahhoz, hogy a gazdálkodást az integrált termesztési (továbbiakban IT) elveknek megfelelően végezze. Részt kell vennie alapfokú IT képzésben és az IT szervezet által javasolt rendszeres továbbképzéseken. A gazdaság teljes adatrögzítését, amely az alapvető gazdálkodási műveletekre (tápanyagellátás, növényvédő szer alkalmazás, talajművelés, öntözés) terjed ki az IP szövetség szabályai szerint végezze el 2.22 Biológiai sokszínűség és ökológiai infrastruktúra Az ökológiai célú infrastruktúrának (= ökológiai kompenzációs területeknek) gazdaság teljes területe (nem ideértve az erdőt) legalább 5%-át kell kitennie. Vonzó 4 élőhelyeket (virágzó növényes táblaszegélyek) kell kialakítani, amelyek a kártevők elleni szervezetek

élőhelyéül szolgálnak. 2.23 Fajtaválasztás és vetésforgó A termesztett növények fajtáját úgy kell megválasztani, hogy azok jó általános egészségi állapotát biztosítani tudjuk, valamint legyenek rezisztensek/toleránsak legalább egy fő kórokozóval szemben. A vetésforgók kialakításánál figyelembe kell venni az IOBC előírásokat, de ezen szabályokat meg lehet változtatni, ha olyan további növények is szerepelnek a vetésforgóban, amelyek ezen irányelvekben nem találhatók meg. 2.24 Növényvédelem Minden regionális IT szervezetnek ki kell alakítania és folyamatosan fel kell újítania egy listát, amely tartalmazza a legfontosabb kórokozókat, kártevőket és gyomnövényeket. Ezeknek legalább két jelentős természetes ellenségét, amelyeket védeni és támogatni kell a vetésforgóban. Valamint az IT programban használandó preventív és kuratív védekezési módokat. A legfontosabb mindig a kártétel megelőzésére

irányuló tevékenység. Ezen kívül előnyben kell részesíteni a biológiai, a biotechnikai, fizikai és agronómiai növényvédelemi eljárásokat a kémiai beavatkozásokkal szemben. Amennyiben mégis kémiai védekezésre kerül sor, akkor a megfelelő hatékonyságú növényvédő szerek közüli választásánál figyelembe kell venni azok humán toxicitási mutatóit, a nem célszervezetekre gyakorolt nemkívánatos hatást, és a környezet szennyezésének lehetőségét. 3. Az ONTSZ felépítésének változása Az Európai Uniós csatlakozással Magyarország növényvédelmi szolgálatának egy részét megszüntették. Ennek oka az volt, hogy szükségtelenné váltak az uniós tagállamok felőli határainkon elhelyezett növényvédelmi határkirendeltségek. A vámunióhoz való csatlakozással ugyanis Magyarország elfogadta azt a szabályozást, hogy az unió határát átlépő importárut az adott tagállam bevizsgálja, és csak akkor engedi tovább,

ha azt megfelelő egészségi állapotúnak, kártevőmentesnek minősíti. Tehát a növényegészségügyi vizsgálatok helyszíne a közösség területére való belépés első helye. 5 Így a Magyar Köztársaság felszámolta a Szlovénia, Szlovákia és Ausztria határán álló határkirendeltségeket. Ezzel egyidőben meghatározóan nemzeti forrásból az EU külső határain valamennyi szomszédos állam irányába egy-egy közúti, illetve vasúti határátkelőhelyen, valamint a Ferihegyi Repülőtéren az EU előírásainak megfelelő növényegészségügyi határkirendeltségek épültek. Egyelőre új beruházás nélkül, de a mohácsi kikötőben is biztosított a harmadik országból érkező növény- egészségügyileg vizsgálatköteles szállítmányok előírás szerinti vizsgálata. Feladatköreinek csökkenésével azonban az állam csökkentette az Ontsz költségvetését is. Így többszöri leépítésekkel kellett csökkenteni a

szolgálat létszámát. Sajnos már keletkezett probléma abból, hogy nem ellenőrizzük a behozott termékeinket, amolyan alapos magyar módra. Így történhetett, hogy polcokra került a toxinokat tartalmazó őrölt pirospaprika, vagy a Marokkóból beérkezett fehérpaprika. 3.1 A Szolgálat laboratóriumai Folyamatosan alakították át a laboratóriumi hálózatot. Az országos hatáskörű speciális laboratóriumokon túl a növényvédő szermaradék analitikai, a növényvédő szer minőségvizsgáló, a talajvizsgáló és a virológiai laboratóriumok már regionális rendszerben működnek: egy-egy laboratórium több megyényi, nagyobb körzetet szolgál ki. Több lépcsős károsító diagnosztikai laborhálózat kialakítását is megkezdték, szintén az EU forrásaira támaszkodva. A kémiai (növényvédő szermaradék analitikai, növényvédőszer minősítő, talajvizsgáló) laboratóriumok többsége GLP akkreditációval rendelkezik, és az elmúlt két

évben elkezdődött a károsító diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása is. Ez a feltétele annak, hogy a laborok által kiadott vizsgálati eredményeket az Európai Unióban és általában a nemzetközi piacon elfogadják. Ehhez jelentős műszaki fejlesztési és épületfelújítási munkákra volt szükség. Valamennyi talajvizsgáló laboratóriumba új, korszerű ICP készülékeket szereztek be. Bővítették és korszerűsítették a növényvédő szermaradék analitikai laboratórium gépparkját is, ez utóbbit - részben - a FAO, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség segítségével. Szintén az Európai Unió anyagi támogatásával négy új virológiai és karantén üvegház épült az ország különböző pontjain, amelyekben biztosítottak a magas színvonalú, szakmai munka technikai feltételei és a karantén objektumokkal a növényegészségügyileg biztonságos munkavégzés. 6 A növényvédelem fejlődésének új irányait

figyelembe véve Kőszegen megalapították a Rovarparazitológiai Laboratóriumot. Ennek feladata - a rendszertani munkák végzésén túl - alapvetően segítségnyújtás a növényvédelmi hálózat technológiafejlesztési munkáihoz az egyes károsítók populáció-szabályozásában részt vevő paraziták egyedszámának és faji összetételének meghatározása. Ezek az ismeretek jelentősen segítik a környezetkímélő növényvédelmi eljárások fejlesztését. Ugyanebben az időszakban azonban megszűntették a növényvédelmi hálózat Toxikológiai Laboratóriumát, mert a magyar növényvédő szer ipar tevékenységének beszűkülése jelentősen lecsökkentette az ilyen irányú vizsgálatok számát, és az országban párhuzamos kapacitások is a szakma rendelkezésére álltak. 4. A növény-egészségügyi vizsgálatok Az Európai Unió területén a behozatali, kiviteli és az átmenő forgalomban egy külön jogszabályban meghatározott,

növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének növény-egészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel lehet csak szállítani. Ezeket a növény-egészségügyi bizonyítványokat, illetve növényútleveleket Magyarországon az Országos Növény és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi felügyelői állíthatják ki. Az ehhez szükséges vizsgálatokat pedig a Szolgálat laborjában végzik el. Amennyiben a termék nem megfelelő, azaz zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött, abban az esetben a fertőzött növényt, növényi terméket, az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni. A behozatalnál fertőzöttnek minősített szállítmányt vissza kell utasítani, vagyis nem szabad beengedni az Európai Unió területére,

attól függetlenül hogy rendelkezik-e növény-egészségügyi bizonyítvánnyal. A növényútlevél, bár megjelenésében, tartalmában emlékeztet a növényegészségügyi bizonyítványra, attól eltérő vizsgálati rendszer alapján kerül kiállításra. A vizsgálati rendszer lényege a vegetációs időszak alatti több alkalommal történő, illetve folyamatos növényegészségügyi ellenőrzés, amellyel jobban biztosítható a késztermék károsítóktól való mentességének igazolása. Mindehhez azonban már a termelési ciklus előtt tudnia kell a termelőnek a késztermék értékesítési útját, valamint be kell jelentkeznie az ellenőrzést végző hatóságnál. Ez a bejelentkezés a termelői regisztráció, melyet a vetőmag, és a szaporítóanyag 7 előállító termelőknek kell megtenni a megadott határidőre a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felé. A határidők betartása azért fontos, mert a megkésve tett regisztrációs

jelentkezés esetén előfordulhat, hogy a szükséges vegetációs szemléket már nem lehet elvégezni, így nincs alapja a növényútlevél kiadásának. 4.1 Az Európai Bizottság szakértői Az Európai Bizottság által megbízott és felhatalmazott szakértők az Országos Növény és Talajvédelmi Szolgálat alkalmazottjának jelenlétében jogosult arra, hogy ellenőrizze a Magyarországon a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét. Ennek keretében joga van belépni a termesztők, feldolgozók és az ONTSZ létesítményeibe, helyiségeibe, megtekintheti a szállítójárműveket, eszközöket, megvizsgálhatja a növényeket, termékeket, bármely munkafolyamatot és iratot. Ezen kívül joga van bármely növényből, növényi termékből, talajból felszíni és felszín alatti vizekből, illetve engedélyköteles termékből

térítésmentesen mintát venni. 5. A növényvédő szerek 5.1 A növényvédő szerek engedélyezése A növényvédő szereket 2000 óta Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által létrehozott engedélyező hatóság engedélye alapján, meghatározott jogszabályok szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet ehhez az engedélyező hatósághoz kell benyújtani, mellékelve a szükséges mintákat ls adatokat. A hatóság az engedélyt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Mimisztérium által kijelölt szerv illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. Az engedély tartalmazza a szükséges alkalmazási előírásokat, az alkalmazási területeket, a felhasználható mennyiséget, valamint az emberek, állatok és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat. 5.2 A növényvédő szerek csomagolása, jelölése A

növényvédő szereket jogszabály által meghatározott fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanásveszélyességi kategóriákba, környezeti veszélességi kategóriákba, 8 illetve forgalmi kategóriákba kell besorolni. 3 forgalmi kategóriát különböztetnek meg, ezek az I.-es, a csak felsőfokú növényvédelmi végzettséggel alkalmazható, a II-es, amelynek alkamazására egy tanfolyam elvégzése már feljogosít, és a III.-as, amely előképzettség és megkötés nélkül használható. A csomagoláson mindezt fel kell tünteni kiegészítve azzal, hogy milyen kultúrnövényben és mekkora dózisban használható az adott növényvédő szer. Néhány éve a növényvédő szer gyártó és forgalmazó cégekkel együttműködve Magyarországon elkészült a kiürült növényvédő szer csomagoló anyag begyűjtését rendező jogszabály, majd megalakult és működik a begyűjtést szervező közhasznú társaság. 5.3 A növényvédő szerek

árusítása, szállítása, tárolása Különösen a vegyszertárolás szabályai keményedtek, amit eddig meglehetősen lazán kezeltek a hazai termelők. Például a növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad csak tárolni. Valamint gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. Ez eddig is evidencia volt, mégsem lehetett érvényt szerezni a betartatásának. Ezen kívül tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani és szállítani. 5.4 A növényvédő szerek visszavonása A hazai

növényvédőszer-felhasználás szerkezete évtizedek óta megfelel a legfejlettebb országok gyakorlatának. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy ugyanazoknak a hatóanyagoknak a használatát gyakorlatilag egy időben engedélyezik az EU-ban és Magyarországon, sőt a hazai bevezetés időnként hamarabb megtörténik. Bizonyos szempontból a hazai növényvédelem szigorúbb és szervezettebb feltételrendszerrel csatlakozik az Európai Unióhoz, mint ahogy azt a jelenlegi előírások ott megkívánnák. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Főosztály közleménye értelmében 2004. május 1-ével, Magyarország Európai Uniós csatlakozásával több növényvédő szer-hatóanyagot vonnak be folyamatosan. A csatlakozás után a magyar jogrendbe automatikusan felvett, a 9 növényvédő szerek engedélyezéséről szóló 91/414/EC számú közösségi irányelv I. számú függelékének

listájára fel nem kerülő növényvédő szer-hatóanyagokat tartalmazó, és Magyarországon eddig engedélyezett növényvédő szereket 2004. május 1-i hatállyal vissza kellett vonni. A visszavonásra kerülő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonó határozatokat – amennyiben egyes hatóanyagokra vonatkozóan ettől eltérő döntés nem születik – folyamatosan adja ki az engedélyező hatóság. Erre azért volt szükség, mert az Európai Unióban a nálunk még engedélyezett, általában nagy mennyiségben forgalmazott és felhasznált növényvédő szereket évekkel ezelőtt korszerűbb, azaz környezetkímélőbb, hatékonyabb és természetesen drágább hatóanyagú szerekre cserélték le. Amennyiben nem változtatott volna a magyar hatóság is, abban az esetben a továbbiakban nem exportálhatott volna a többi tagállamba a magyar mezőgazdaság. A visszavont növényvédő szerekből a

nagy- és kiskereskedők a meglévő készleteiket 2004. október 31-ig értékesíthették, míg a termelők, pedig 2005. szeptember 30-ig használhatták fel 5.5 Az eseti felhasználási engedélyek (Essential Use) A magyar növényvédelemben meglehetősen nagy problémát jelentett a rengeteg növényvédő szer engedélyének visszavonása. Sok szer helyettesítésére egyszerűen nem volt lehetőség, hiszen nem állt rendelkezésre egyetlen helyettesítő hatóanyag sem. Az újonnan belépő tagállamok így lehetőséget kaptak arra, hogy a nehezen helyettesíthető hatóanyagú növényvédő szereiket adott ideig még felhasználják, miközben bevezetik annak új, korszerűbb helyettesítőjét. A felhasználást összesen 2 illetve 3 évvel lehet meghosszabbítani. Az eseti engedélyt kérelmezheti a Központi Szolgálat, de benyújthatják azok a földhasználók és termelők, akik mezőgazdasági illetve ersőgazdasági tevékenységet folytatnak. Valamint azok a

szervezetek is, amelyek tevékenysége a kérelem benyújtását indokolja. 5.6 Az integrált növényvédelemben használható növényvédő szerek Az integrált növényvédelemben felhasználható készítményeket hatóanyagaik alapján 3 nagy csoportba osztották be. A zöld listára kerültek azok a hatóanyagok, illetve készítmények, amelyek az elõírásoknak 10 megfelelõ használat esetén környezetkímélõk, az integrált növényvédelemben felhasználhatók. A sárga listára került hatóanyagok, készítmények felhasználása korlátozott, behatárolt az évenkénti permetezések száma, a felhasználandó adag, esetleg mindkettõ, illetve a növénykultúra vagy a felhasználás idõpontja. A piros listára azok, a szokványos eljárásokban védekezésre engedélyezett hatóanyagok, készítmények kerültek, amelyeket tilos az integrált növényvédelemben felhasználni. Ilyenek, amelyeknek - felhasználásuk különösen veszélyes (erõs méreg),

- gyógyszerszedés esetén immunhatást váltanak ki, - szennyezik a talajvizet, - különösen károsítják a hasznos szervezeteket, - elõsegítik a kártevõk felszaporodását (piretroidok a ragadozóatkák elpusztításával), - károsítják a talajéletet, - tovább mérgeznek, mint az a növény védelme érdekében szükséges lenne (pl. foszforsavészterek) Az engedélyezett hatóanyagok, készítmények megfelelõ listába sorolása az alapelvek figyelembevételével egyes országok (tartományok) hatáskörébe tartozik. Ezért van az, hogy szinte ahány engedélylistát veszünk a kezünkbe, az annyiféle. Különösen a sárga listán jelentõsek az eltérések. 6. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2000-ben az Országgyűlés határozata (2000. évi LXXXIV törvény) alapján Európában elsőként - megalakulhatott a magyar felsőfokú végzettségű növényvédelmi szakemberek szakmai kamarája, a Magyar

Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. A tagok azt szeretnék és tervezik, hogy ez a közszolgálati testület minél több segítséget nyújtson a növényvédelmi szolgálatoknak az állami feladatok végrehajtásában. Az indulással járó nehézségek ellenére ma már jelentős a Kamara közreműködése a szakmai továbbképzések szervezésében, az országos járvány- és gradáció elhárítási rendszert megalapozó adatok szolgáltatásában, a növényvédő szer kereskedelem felügyeletében. 11 6.1 A Kamara feladatai A Kamara növényvédő mérnöki-növényorvosi hivatás gyakorlásával összafüggő ügyekben képviseli a növényvédő mérnöki-növényorvosi kart, és védi azt a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben. Megalkotta a saját Alapszabályát és a növényvédelmi tevékenység etikai szabályait, és a fegyelmi szabályzatot. Vélaményezi a növényvédelmi szerek kiskereskedelmi forgalmazási engedélyét és a

szaktanácsadói vállalkozói növényvédelmi szolgáltatást engedélyek végző és kiadását. a Nyilvántartást növényvédő szer vezet a kereskedelmi tevékenységet folytató személyekről, illetve cégekről. Ezeket az adatokat pedig folyamatosan az illetékes növényvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja. Eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a növényvédelmi tevékenységet jogosultság nélkül, illetve szakszerűtlenül végzők ellen. A Kamara szervezi a mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakami képzését. Névjegyzéket vezet tagjairól, közreműködik a növényvédelemmel kapcsolatos szakmai jogszabályok előkészítésében. Belföldi és külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn 6.2 A Kamara szervezete A Kamara területi és országos szervezetből épül fel. A területi szervezetek valamennyi megyében működhetnek, képviseleti és ügyintéző szervekkel, önálló

költségvetéssel, amennyiben létszámuk eléri a 20 főt. A meghatározott feladatok elvégzésére alakult meg a területi közgyűlés, amely már akkor határozatképes, ha a tagok több mint ötven százaléka jelen van. Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll. Legfőbb képviseleti szerve a területi szervezet küldötteiből álló küldöttgyűlés. Felhasznált irodalom: Növényvédelmi jogszabályok gyűjteménye (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti kiadó 2004) www.ontszhu www.fvmhu 12