Nyelvtanulás | Magyar » A nyelvi változások mibenléte

A nyelvi változások mibenléte (példákkal) Nyelv = olyan jelrendszer, ami összeköti az embert a folyton változó valósággal Valóság alakulása tükröződik az emberi gondolkodásban és a nyelvben. A változó valóságot változó nyelvi rendszer írja le, a n yelv egésze változik, de a nyelvi rendszer különböző részeiben nem azonos ütemben történik a változás.     A szókészlet változásai: bővülés (belső keletkezésű szavak vagy átvett szavak) és szűkülés (kihalnak szavak), ez a leggyorsabban változó szint a nyelvben. A jelentésváltozások egy kicsit rugalmasabbak (pl. tapasztal régi értelemben tapogat) A hangváltozások (pl. mélyen ejtett i hang kiveszett magyarból) és a nyelvi rendszer változása (pl. ikes ragozás sorvadása, régi –tuk, -tük birtokos személyjelből -tok, -tök) a leglassúbb. A nyelvi változás mindig kisebb közönségből indul, s innen jut el szélesebb körökhöz. Köznyelvi norma

kialakulása lassítja ezt a folyamatot. 1. DIAKRÓNIA: történeti szemlélet, a jelenségek történeti szempontú vizsgálata (nyelvészetben a nyelvtörténeti változások) Példaszöveg 1: „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur es homou vogymuk. Nüm heon mogánek, gye mend ű fojánek halálut evék. Horoguvék isten, es vetevé űt ez munkás világ belé ” (Halotti beszéd és könyörgés) Értelmezése: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: isa (íme), por és hamu vagyunk. Nem heon (csupán) magának, de mind(en) ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és vetette őt e gyötrelmes világba. szókészlet változása: isa kiveszett (szókincs szűkülése) jelentésváltozás: munkás (ószláv moka ’kín, szenvedés’) > gyötrelmes hangváltozás: ű > ő, űt > őt (ű nyíltabbá vált), pur > por (u nyíltabbá vált) nyelvi rendszer változása: világ belé > világba (belé névutó > -ba/-be rag) 2. SZINKRÓNIA:

egyidejűség, leíró vizsgálat (egy adott nyelvállapot elemzése) Nyelvjárási és csoportnyelvi szinten figyelhetjük meg az eltéréseket az adott nyelvállapot köznyelvi normájától. Példaszöveg 2: (Hajdúság, Hajdúböszörmény – tiszai nyelvjárás) Ez, kírem szípen, úgy történt, hogy hordtunk a tanyába, ott volt a kít öcsém, ott voltak a takaróim ugyena , oszt én raktam az asztagot meg Miska öcsém. De ugyanakkor nagyon fájt a fejem egész nap. Akkor híten mindig fájt a fejem, de akkor, mikor már, mikor másnap reggelre megvakultam, ez úgy történt, hogy este, hogy leszálltam az asztagról, már annyira fájt a fējem tetszik tudni , hogy már alig tudtam behajalni az asztagomatElaludtam, mire felserkentem, vak lettem. Ennyiből történt kírem Példaszöveg 3: XY1 (20:07:18): qkucs szia XY2 (20:07:20): jaj tényleg, hogy is mondhattam illen butaságot, persze h okos vagy de akkor már NAGYON okos leszel XY3(20:07:24): Hi Yellows

XY2(20:07:25): kicsi Yell meg csak be kukk mindig XY1 (20:07:30): jaja XY2(20:07:36): na én léptem szijasztok megyek e-mail t ír ni fiúk lányok szeva hál zoli 36 szókészletbeli különbség: asztag (tájnyelvi szó); benéz, bekukkant > be kukk (rövidítés) jelentésbeli különbség: felkeltem > felserkentem hangtani különbségek: kérem > kírem (í-zés), sziasztok > szijasztok (hiátustörvény „írásban” való eltúlzása) nyelvi rendszer különbségei: így történt > ennyiből történt, persze, hogy okos vagy, de akkor már nagyon okos leszel. > persze h okos vagy de akkor már NAGYON okos leszel (a chat-ben az írásjelhasználat eltér a köznyelvi normától) Minden nyelv változatokban él, egy ember több nyelvváltozatot beszél. Egységes nemzeti nyelv – igényes beszélt változata a köznyelv – írott változata nemzeti irodalmi nyelv területi megoszlás – nyelvjárások társadalmi rétegzettség – különböző

csoportnyelvek (rétegnyelvek, szaknyelvek)