Oktatás | Tanulmányok, esszék » Pályaorientációs alapismeretek

 1998 · 12 oldal  (114 KB)    magyar    189    2008. szeptember 06.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Pályaorientációs alapismeretek Pályaválasztás és munkavállalás "A pályaválasztás képletesen szólva egyidős az emberiség történetével. A gondolkodó ember gyorsan felismerte, hogy életének alakulása csak részben függ a környező világtól, rájött, hogy sorsának formálásából maga is részt vállalhat és hogy életútjának nemcsak főszereplője, hanem rendezője is lehet." [4] A pályaválasztás problémája olyan sokrétű, hogy nem bízhatunk benne, hogy megfelelő felkészítés nélkül az iskolák ezt képesek megoldani. A foglalkozások széles körében való eligazodáshoz egyre inkább segítségre van szüksége egy-egy embernek. Ezt csak tervszerűen és szervezetten lehet megvalósítani: ez a pályaválasztási tanácsadás feladata. A pályaválasztási tanácsadó fogalmát az Új Magyar Lexikon így határozza meg: "Pályaválasztási tanácsadó: gyakorlati tanácsadó intézmény, amely segítségére van a fiataloknak

a nekik megfelelő hivatás (foglalkozás) megtalálásában. Feladata, hogy a) megállapítsa, mihez érez kedvet és hajlandóságot az érdeklődő; b) megvizsgálja a pályát választó képességét orvosi és lélektani szempontból; c) nyilvántartsa, mely pályán van szükséglet és melyen zsúfoltság. A pályaalkalmasság megállapításával és a pályaválasztási tanácsadás kérdéseivel nálunk a Munkaügyi Minisztérium foglalkozik." A pályaválasztás azt jelenti, hogy az összes lehetőség közül, célunknak megfelelően kiválasszunk egy olyan foglalkozást, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és a magunk számára hasznos munkát végezzünk. A pálya kiválasztásának folyamata döntéssel zárul és megkezdődik a fiatal felkészítő tanulmánya a szakmai munkára. A szakmai képzés befejezése után történik a munkahely kiválasztása A munka fogalma az Új Magyar Lexikon közgazdasági értelmezése szerint : "munka: . az ember

tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a környezet tárgyait megváltoztatja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi. Az emberi társadalom létezésének legfontosabb feltétele . " A munkának igen jelentős szerepe van úgy az egyén életében, mint a társadaloméban. A munkavállalásnál az egyén elfogadja azokat a feltételeket, amelyeknek az adott munka (ki)választása után eleget kell tennie. A szakmai végzettségnek megfelelő munkahely kiválasztásának hasonló szempontjai vannak, mint a pályaválasztásnak, jóllehet itt előtérbe kerül egy igen jelentős szempont, nevezetesen, hogy munkát az egyén anyagi ellenszolgáltatásért végez. Így a döntés meghozatalánál ez egy fontos szempont Sokféle elmélet alakult ki a pályaválasztással kapcsolatban. Van, amelyik a környezetet, más a személyiséget tartja igazán döntőnek. Természetesen az az ideális, ha mindkettő megfelelő hangsúlyt kap a döntésben.

Pályaválasztási és munkavállalási elméletek, különös tekintettel a fejlődéselvet középpontba állító elméletekre (Ginzberg és Super elméletei) A pályaválasztási elméleteket Szilágyi-Völgyesy [6] öt csoportba osztja : a) pályaalkalmasságra alapozó megközelítés, b) a személyiség pszichológiai mozgására épülő elméletek, c) a döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elméletek, d) fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek, e) szociokultúrális meghatározottságra épülő elméletek. A fejlődéselvet hangsúlyozó elmélettel foglalkozunk részletesebben. A fejlődési modell a pályaválasztást életszakaszok szerinti tagolásban elemzi. Ginzberg és munkatársai kísérelték meg ezt a kérdéskört megválaszolni. A pályaválasztás egy sajátos fejlődési folyamat, amely döntések egymásba fonódó láncolatát tartalmazza. Megfordíthatatlan, mivel a korábbi döntések befolyásolják a későbbieket. Külső és belső faktorok

kompromisszuma (Egyéni érdeklődés, képesség, szemben a lehetőségekkel.) D.E Super a legjelesebb képviselője a fejlődéselmélet irányzatának Super elmélete élethosszan tartó szakmai fejlődést kísér végig. Super szakmai fejlődéselméletét Szilágyi-Völgyesy [6] a következőképpen foglalja össze: A növekedés és a tanulás folyamata, amely magában foglalja a pályán való viselkedés minden pillanatát, az egyén képességeinek és hajlamainak progresszív növekedését és módosulását, a pályán tanúsított viselkedést és a viselkedési repertoár folyamatos alkalmazását. A pályán való fejlődés ilyen értelemben felöleli a fejlődésnek mindazon aspektusait, amelyeket a munkával kapcsolatosként lehet megnevezni. A pályakeresés és az egész pályán való fejlődés ezáltal a teljes személyiségfejlődés egyes aspektusaivá válnak. A pályafutás lényeges állomásai : 1/ Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig)

Alfázisok: fantázia fázisa (4-10 éves kor) érdeklődés fázisa (11-12 éves kor) képességek fázisa (13-14 éves kor) 2/ A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor) Alfázisok: a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor) átállási vagy átmeneti fázis (18-21 éves kor) kipróbálás fázisa (22-24 éves kor) 3/ A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor) Alfázisok: kísérleti - kipróbálási fázis (25-30 éves kor) stabilizáció fázisa (31-44 éves kor) 4/ A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) 5/ A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól) Alfázisok: lelassulás fázisa (65-70 éves kor) visszavonulás fázisa (71 éves kortól) A szakmai fejlődés fogalmával szoros tematikai összefüggésben áll a pályaérettség (vocational maturity) fogalma. Pályaérettnek tehát azt nevezhetjük, aki az életkorára jellemző magatartást tanusít a szakmai fejlődés szempontjából. A szakmai pályaérettség elemei : a) tervezési készség; b) aktivitás; c)

informáltság; d) döntési kompetencia; e) realitásorientáció. Az elmélet második új fogalma a szakmai feladat. A szakmai fejlődési feladatok megfogalmazzák azokat a kérdéseket, hogy milyen beállítódással, képességgel és magatartási móddal kell az egyénnek rendelkeznie. Super elméletének további fontos eleme az önmegfogalmazás, ill. öndefiníció (self-concept). Az embernek önmagáról olyan képe alakul ki, ahogy azt másokkal való kapcsolatában megéli. Super a pályaválasztási tanácsadás feladatának azt tartja, hogy megkönnyítse, összhangba hozza a képességeket és érdeklődési köröket a tényleges lehetőségekkel. Völgyesy-Szilágyi kutatásainak eredményeképpen a 80-as években megszületett a pályaalkalmasság modern értelmezés szerinti definíciója. A következőkben ismertetjük a szerzők összefoglalását kutatásaikról: ". a pályaválasztási döntéselőkészítési folyamat - eddigi összetevőinek és

ismérveinek figyelembevételével együtt - neveléslélektani megközelítése felfogható a meggyőződés kialakulásának folyamataként is. Ebben a felfogásban a meggyőződés kialakulása azonos a pályaválasztási döntés megfogalmazásával. Az előkészítési folyamatban azonban tudatos irányításra alkalmazhatjuk azokat a pszichológiai hatásokat, amelyek a meggyőződés kialakulását segítik, mert ezek a pályaválasztási döntés megfogalmazását is elősegítik." A szerzők leszögezik, a pályaválasztást nem a személyiség fejlődésével összefüggő szükségszerűen bekövetkező kritikus pontként értelmezik, hanem a személyiségtényezők fejlettsége és a pályaválasztási döntés minősége között közvetlen kapcsolatot tételeznek fel. Megfogalmazzák, hogy a személyiségtényezők és a pályaválasztás közötti kapcsolat - a személyiség egészét tekintve - struktúrákra bomlik, és a struktúrák nem egyenes vonalban

fejlődnek, hanem a mennyiségi változások meghatározott ponton új minőségben jelennek meg. A szerzők elképzelése az, hogy a pályaválasztási döntés előkészítésében meg kell találni azokat a személyiségjegyeket, amelyeknek befolyásolása, fejlesztése révén érzelmileg megalapozott, a személyiség megfelelő önértékelésére épülő szerepelképzelés alakítható ki. Ez a szerepelképzelés, amely a társadalomba való beilleszkedést lehetővé teszi és a munkamegosztásba való bekapcsolódást biztosítja, pályaazonosulási lehetőségeket is kínál a személyiségeknek. Ebben az esetben jó esélyt jósolhatunk a beválásnak. [6] Pályaismeret A pályaismeret rendszerezi, leírja azokat az információkat, amelyeket a munkát végző embernek a foglalkozása során - mint követelményt - figyelembe kell vennie. Fő célja: a pályairányítás és -kiválasztás elősegítése. Ehhez ismerni kell az egyén képességeit és a foglalkozásra

vonatkozó információkat, hogy a munkavállaló a követelményeknek meg tudjon felelni. Képesség és érdeklődés Kialakult hivatástudat nem várható el a gyermektől, de különböző érdeklődési körök általában elkülöníthetők: - műszaki, természettudományos, politikai-közösségi, matematikai, művészeti, irodalmi-nyelvi, emberekre, élőlényekre irányuló érdeklődési kör. Ezek lehetnek inkább elméleti vagy inkább gyakorlati jellegűek. Ha egy serdülőt semmilyen terület nem érdekel, csak a sport vagy a szórakozás, az gondot okozhat. Az érdeklődés általában differenciálódik a középiskola négy éve alatt. A tantárgyi érdeklődés pályaérdeklődéssé alakulhat. A képességek alapvetően a személyiségbe épülve nyilvánulnak meg. Nem csak az értelmi képességek az egyedül meghatározóak. Egyes képességek szorosan összefüggnek egymással, sőt egymást is alakítják. A gondolkodási képességben egyéni különbségek

vannak : - a gondolkodás rugalmassága; (képes-e új és új megoldásokat keresni úgy, hogy elvesse a nem célravezetőket) - a gondolkodás kritikus jellege; (felismeri-e a helyes vagy hibás következtetéseket) - a gondolkodás önállósága; (képes-e egyéni megoldásokra) - a gondolkodás konkrét volta; (számításba veszi-e az általánosítások mellett az egyedi feltételeket) - a gondolkodás szélessége; (jártas-e a valóság különböző területein) - a gondolkodás mélysége; (tud-e a dolgok lényegébe hatolni, azokat felkutatni és a problémákat összefüggéseiben vizsgálni) - a gondolkodás gyorsasága; (mennyi idő kell a probléma megoldásához) Az iskolai teljesítmény sokszor nem tükrözi az igazi képességeket. Gyakran előfordul, hogy a teljesítmény alatta marad a képességeknek. Ennek számos oka lehet, pl. családi problémák, egészségi állapot, fejlődési sajátosság, figyelem-koncentráció zavar stb. Ritkábban

fordul elő azonban, hogy jobb a teljesítmény, mint a képességi szint - esetleg egy jó tanulási módszernek vagy szívós kitartásnak köszönhetően. Pályaorientációs foglalkozások módszertana A pályaorientációs tanár önálló foglalkozási formában adja át a pályaorientációs ismereteket. Szilágyi - Völgyesy [6] szerint az iskolában alkalmazható ilyen irányú tanári tevékenység három fő típusa : tanár és tanuló közös cselekvései, tanári önálló feladatok, tanári közösségben végzendő feladatok. A tanár és a tanulók közös tevékenységei : - felvilágosítás, előadás, filmvetítés, látogatások szervezése (üzemi, munkahelyi, intézményi stb.), csoportos foglalkozás vezetése (órakeretben vagy szakköri formában), csoportos beszélgetés, csoportos tanácsadás, egyéni tanácsadás. Tanári önálló feladatok : - a pályaorientációs tevékenység bemutatása (ismeretterjesztés), - iskolai rendezvények

szervezésében a pályaorientációs támogató tevékenység biztosítása, pl. sportnapok, pályaorientációs napok, pályaválasztási hetek stb szervezése, - tantervkészítés, tanmenetkészítés, eszközbeszerzés és eszközkészítés a tanulókkal való foglalkozásokhoz, - külső intézményekkel történő kapcsolattartás; munkaügyi szervezet, szociális gondozók, családgondozók, üzemek, önkormányzat, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése tanulók számára és természetesen az iskola, ill. a tanári kar számára, - jelentések készítése, összefoglalók írása az iskolai pályaorientációs tevékenységről, statisztikai adatok gyűjtése a számítógépes módszerek adatokkal való ellátásához, - szakirodalom gyűjtése, pályaorientációs könyvtár és dokumentációs központ létrehozása, ill. annak folyamatos fejlesztése mind könyv formában, mind pedig számítógépes és audiovizuális eszközök alkalmazásával, -

ismertetők, szóróanyagok készítése. Tanári közösségben végzendő feladatok : - tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából, - tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanulók pályaválasztási problémáinak megoldása szempontjából, - továbbképzés (továbbképzés tartása más iskolatípusokban működő kollégák számára és önmaga képzésére) Megjegyezzük, hogy a szülői értekezlet ugyancsak fontos eleme a pályaorientációs tevékenységnek. Általános módszerek Á felvilágosítás információátadást jelent. Lehetőleg úgy kell csoportosítani az információkat, hogy vizualizálhatók legyenek. Pl írásvetítő használata, sokszorosítások szétosztása stb. Az előadás fő célja a figyelemfelkeltés. Különböző témákban lehet előadást tartani, általában meghívott előadóval. A filmvetítés verbális és vizuális úton segíti az

információ-átadást. Egyéni igényeknek megfelelő kiscsoportos látogatások szervezése intézményekben, ill. munkahelyeken. A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka alapvető módszere. A csoportos foglalkozás egy olyan foglalkozássorozat, ahol a résztvevők nagyjából állandóak. Jellemzője, hogy a résztvevőknek tematikus, meghatározott információmennyiséget kell feldolgozniuk. A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények Pozitív megközelítés szabálya - A tanárnak egyértelműen és nyitottan kell kifejeznie megelégedettségét a tanuló felé. Folyamatos körforgás szabálya - A tanárnak külön-külön minden tanulóval kapcsolatba kell lépnie. Ha minden tanulóval létrejött az egyéni kapcsolat, kezdje a körforgást előlről. Pozitív csoporthatás - A csoportban végzett munka hatékonyabbá teszi a tanár munkáját, mert az információt több embernek adja át egyidőben. Páros-társas feladatok kitűzése

erősítheti a pozitív csoporthatást. A pályaorientáció helye és lehetőségei az iskolában A pályaorientáció többféle megközelítési lehetőségben valósítható meg, mivel a Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem szabályozza a formákat. Mivel a tanároktól speciális felkészülést igényel, önálló órakeretet és megfelelő szakembert kell biztosítani. A feladat sokrétűsége miatt ez hosszú folyamatot feltételez. Optimálisan három elemből épül fel : - a tantárgyakon belül hangsúlyozottan szerepet kap a pályaorientáció; - az iskolákban önálló időkeretet biztosítanak a foglalkozást vezető tanárnak; - az iskolán kívüli lehetőségek kiépítése. A pályaorientációs tanár végzettsége tanácsadó tanár lenne, aki segíti megoldani a tanulók konfliktusait, segítséget nyújt iskolai teljesítményük növelésében. Az 1993-ban összeállított (Galambos, 1994) tantervet a Pályaorientációs Bizottság jóváhagyta. A tanterv

öt fő területre bontja a pályaorientáció kérdéskörét : - a tanulás szerepe és technikája, - pályaismeret, - önismeret, - rugalmas pályakorrekció, - munkaerőpiaci lehetőségek. A NAT bevezetésével egyre inkább létjogosultságot nyer a pályaorientáció az általános és szakképző intézményekben. "Azt reméljük, hogy azok a hallgatók, akik megismerkedtek a pályaorientáció tartalmával és szellemiségével, szaktárgyaikban fokozottabban fognak figyelni azokra a lehetőségekre, amelyekkel a tanulók pályaismeretét bővíthetik és saját tanterveikben érvényesíteni is fogják . a pályákról szóló információk minél szélesebb körű átadását." [6] Számítógéppel támogatott pályaorientáció Magyarországon a számítógépek használata a humán szolgáltatásokban csak szerény múltat mondhat magáénak. Jóllehet maga a gondolat, hogy a számítógép adjon felvilágosítást önmagunkról furcsának tűnik, a

tapasztalatok szerint az emberek többsége mégis csak szívesen kommunikál géppel személyes dolgairól. A számítógéppel segített tanácsadás azonban nem csupán a személyesen nehezen kommunikáló személyiségtípusok számára jelenthet kedvező megoldást. Számítógépes program használata előnyt jelenthet abból a szempontból is, hogy a vizsgálat különböző feltételek mellett akárhányszor megismételhető, feltárva ezzel a különböző lehetőségeket az egyén számára. A STOP programcsomag A számítógéppel támogatott orientáció a pályák világában (STOP) c. programcsomag a világbanki támogatású projekt alapján működő szakközépiskolákban tervezett pályaorientációs foglalkozások segédanyagaként került kifejlesztésre. Három fő egysége: 1) Önértékelő programok 2) Foglalkozási Kézikönyv tanári változata 3) Információs program Használatukat gyakorlati foglalkozások keretében célszerű ismertetni. A CHOICES

számítógépes pályaválasztási tanácsadó rendszer A CHOICES számítógéppel támogatott tanácsadó rendszert eredetileg Kanadában dolgozták ki, de az Egyesült Államokban és számos európai országban is használják a munkaerőpiaci szolgáltatásokban, a munka- és pályaválasztási tanácsadásban. A CHOICES a pályafeltárás szolgáltatásokat kínálja : és döntéshozatal folyamatában a következő • információszolgáltatás a foglalkozásokról (foglalkozások jellemzői, feladatai, funkciói és ezek összehasonlítása); • a felhasználó speciális kívánságainak megfelelő foglalkozások kiválasztása; • az egyén paramétereinek megfelelő pályalehetőségek felkínálása; • az egyén pályaelképzeléseinek realitásvizsgálata; • rokon foglalkozások kiválasztása; • információszolgáltatás a szükséges képzési és oktatási programokról. A CHOICES segítségével lehetőségünk nyílik a munkaterületek

megismerésére, az önismeret fejlesztésére és a pályák közötti egyértelmű eligazodásra. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a CHOICES nem vége, hanem kezdete a pályaválasztási folyamatnak: a CHOICES a tanácsadást támogató eszköz. A döntés előtt álló felhasználó, a számítógép és a tanácsadó együttesen alkotják ezt a számítógéppel támogatott tanácsadó rendszert, amelynek használatával gyakorlati foglalkozások keretében célszerű megismerkedni. A pályaorientáció, mint műveltségi terület megjelent a Nemzeti Alaptantervben. A pályaorientációs ismereteket tárgyaló fejezetek összefoglalásaként a következőkben a NAT vonatkozó részét idézzük: "A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk

vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul." A Nemzeti Alaptantervben [8] ehhez kapcsolódóan megfogalmazott

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK : 1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői A) Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. B) Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni. C) Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban. D) Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. E) Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét. 2. Pályaismeret A) A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit. B) Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat. C) Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. 3. Tájékozódás a munkaerőpiacon A) Legyen tisztában az

életszerepek változásaival. B) Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. C) Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. D) Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket. I RODALOM 1. Csirszka János : Pályalélektan. Gondolat Kiadó, Bp, 1966 2. Rókusfalvy Pál : Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Bp., 1969 3. Szilágyi Klára : Érték és munka. OI, Bp, 1985 4. Szilágyi Klára : A pályaorientáció egy lehetséges megközelítése. Bp, 1994 5. Szilágyi Klára : Pályaorientáció c. tantárgy a felsőoktatásbanGödöllő,1994 6. Szilágyi Klára - Völgyesy Pál : Pályaorientáció. Egyetemi jegyzet Gödöllő, 1996 7. Völgyesy Pál : A pályaválasztási döntés előkészítése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 8. Nemzeti Alaptanterv