Oktatás | Tanulmányok, esszék » Pályaorientációs alapismeretek

Alapadatok

Év, oldalszám:1998, 12 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:189

Feltöltve:2008. szeptember 06.

Méret:114 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Pályaorientációs alapismeretek Pályaválasztás és munkavállalás "A pályaválasztás képletesen szólva egyidős az emberiség történetével. A gondolkodó ember gyorsan felismerte, hogy életének alakulása csak részben függ a környező világtól, rájött, hogy sorsának formálásából maga is részt vállalhat és hogy életútjának nemcsak főszereplője, hanem rendezője is lehet." [4] A pályaválasztás problémája olyan sokrétű, hogy nem bízhatunk benne, hogy megfelelő felkészítés nélkül az iskolák ezt képesek megoldani. A foglalkozások széles körében való eligazodáshoz egyre inkább segítségre van szüksége egy-egy embernek. Ezt csak tervszerűen és szervezetten lehet megvalósítani: ez a pályaválasztási tanácsadás feladata. A pályaválasztási tanácsadó fogalmát az Új Magyar Lexikon így határozza meg: "Pályaválasztási tanácsadó: gyakorlati tanácsadó intézmény, amely segítségére van a fiataloknak

a nekik megfelelő hivatás (foglalkozás) megtalálásában. Feladata, hogy a) megállapítsa, mihez érez kedvet és hajlandóságot az érdeklődő; b) megvizsgálja a pályát választó képességét orvosi és lélektani szempontból; c) nyilvántartsa, mely pályán van szükséglet és melyen zsúfoltság. A pályaalkalmasság megállapításával és a pályaválasztási tanácsadás kérdéseivel nálunk a Munkaügyi Minisztérium foglalkozik." A pályaválasztás azt jelenti, hogy az összes lehetőség közül, célunknak megfelelően kiválasszunk egy olyan foglalkozást, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és a magunk számára hasznos munkát végezzünk. A pálya kiválasztásának folyamata döntéssel zárul és megkezdődik a fiatal felkészítő tanulmánya a szakmai munkára. A szakmai képzés befejezése után történik a munkahely kiválasztása A munka fogalma az Új Magyar Lexikon közgazdasági értelmezése szerint : "munka: . az ember

tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a környezet tárgyait megváltoztatja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi. Az emberi társadalom létezésének legfontosabb feltétele . " A munkának igen jelentős szerepe van úgy az egyén életében, mint a társadaloméban. A munkavállalásnál az egyén elfogadja azokat a feltételeket, amelyeknek az adott munka (ki)választása után eleget kell tennie. A szakmai végzettségnek megfelelő munkahely kiválasztásának hasonló szempontjai vannak, mint a pályaválasztásnak, jóllehet itt előtérbe kerül egy igen jelentős szempont, nevezetesen, hogy munkát az egyén anyagi ellenszolgáltatásért végez. Így a döntés meghozatalánál ez egy fontos szempont Sokféle elmélet alakult ki a pályaválasztással kapcsolatban. Van, amelyik a környezetet, más a személyiséget tartja igazán döntőnek. Természetesen az az ideális, ha mindkettő megfelelő hangsúlyt kap a döntésben.

Pályaválasztási és munkavállalási elméletek, különös tekintettel a fejlődéselvet középpontba állító elméletekre (Ginzberg és Super elméletei) A pályaválasztási elméleteket Szilágyi-Völgyesy [6] öt csoportba osztja : a) pályaalkalmasságra alapozó megközelítés, b) a személyiség pszichológiai mozgására épülő elméletek, c) a döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elméletek, d) fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek, e) szociokultúrális meghatározottságra épülő elméletek. A fejlődéselvet hangsúlyozó elmélettel foglalkozunk részletesebben. A fejlődési modell a pályaválasztást életszakaszok szerinti tagolásban elemzi. Ginzberg és munkatársai kísérelték meg ezt a kérdéskört megválaszolni. A pályaválasztás egy sajátos fejlődési folyamat, amely döntések egymásba fonódó láncolatát tartalmazza. Megfordíthatatlan, mivel a korábbi döntések befolyásolják a későbbieket. Külső és belső faktorok

kompromisszuma (Egyéni érdeklődés, képesség, szemben a lehetőségekkel.) D.E Super a legjelesebb képviselője a fejlődéselmélet irányzatának Super elmélete élethosszan tartó szakmai fejlődést kísér végig. Super szakmai fejlődéselméletét Szilágyi-Völgyesy [6] a következőképpen foglalja össze: A növekedés és a tanulás folyamata, amely magában foglalja a pályán való viselkedés minden pillanatát, az egyén képességeinek és hajlamainak progresszív növekedését és módosulását, a pályán tanúsított viselkedést és a viselkedési repertoár folyamatos alkalmazását. A pályán való fejlődés ilyen értelemben felöleli a fejlődésnek mindazon aspektusait, amelyeket a munkával kapcsolatosként lehet megnevezni. A pályakeresés és az egész pályán való fejlődés ezáltal a teljes személyiségfejlődés egyes aspektusaivá válnak. A pályafutás lényeges állomásai : 1/ Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig)

Alfázisok: fantázia fázisa (4-10 éves kor) érdeklődés fázisa (11-12 éves kor) képességek fázisa (13-14 éves kor) 2/ A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor) Alfázisok: a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor) átállási vagy átmeneti fázis (18-21 éves kor) kipróbálás fázisa (22-24 éves kor) 3/ A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor) Alfázisok: kísérleti - kipróbálási fázis (25-30 éves kor) stabilizáció fázisa (31-44 éves kor) 4/ A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) 5/ A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól) Alfázisok: lelassulás fázisa (65-70 éves kor) visszavonulás fázisa (71 éves kortól) A szakmai fejlődés fogalmával szoros tematikai összefüggésben áll a pályaérettség (vocational maturity) fogalma. Pályaérettnek tehát azt nevezhetjük, aki az életkorára jellemző magatartást tanusít a szakmai fejlődés szempontjából. A szakmai pályaérettség elemei : a) tervezési készség; b) aktivitás; c)

informáltság; d) döntési kompetencia; e) realitásorientáció. Az elmélet második új fogalma a szakmai feladat. A szakmai fejlődési feladatok megfogalmazzák azokat a kérdéseket, hogy milyen beállítódással, képességgel és magatartási móddal kell az egyénnek rendelkeznie. Super elméletének további fontos eleme az önmegfogalmazás, ill. öndefiníció (self-concept). Az embernek önmagáról olyan képe alakul ki, ahogy azt másokkal való kapcsolatában megéli. Super a pályaválasztási tanácsadás feladatának azt tartja, hogy megkönnyítse, összhangba hozza a képességeket és érdeklődési köröket a tényleges lehetőségekkel. Völgyesy-Szilágyi kutatásainak eredményeképpen a 80-as években megszületett a pályaalkalmasság modern értelmezés szerinti definíciója. A következőkben ismertetjük a szerzők összefoglalását kutatásaikról: ". a pályaválasztási döntéselőkészítési folyamat - eddigi összetevőinek és

ismérveinek figyelembevételével együtt - neveléslélektani megközelítése felfogható a meggyőződés kialakulásának folyamataként is. Ebben a felfogásban a meggyőződés kialakulása azonos a pályaválasztási döntés megfogalmazásával. Az előkészítési folyamatban azonban tudatos irányításra alkalmazhatjuk azokat a pszichológiai hatásokat, amelyek a meggyőződés kialakulását segítik, mert ezek a pályaválasztási döntés megfogalmazását is elősegítik." A szerzők leszögezik, a pályaválasztást nem a személyiség fejlődésével összefüggő szükségszerűen bekövetkező kritikus pontként értelmezik, hanem a személyiségtényezők fejlettsége és a pályaválasztási döntés minősége között közvetlen kapcsolatot tételeznek fel. Megfogalmazzák, hogy a személyiségtényezők és a pályaválasztás közötti kapcsolat - a személyiség egészét tekintve - struktúrákra bomlik, és a struktúrák nem egyenes vonalban

fejlődnek, hanem a mennyiségi változások meghatározott ponton új minőségben jelennek meg. A szerzők elképzelése az, hogy a pályaválasztási döntés előkészítésében meg kell találni azokat a személyiségjegyeket, amelyeknek befolyásolása, fejlesztése révén érzelmileg megalapozott, a személyiség megfelelő önértékelésére épülő szerepelképzelés alakítható ki. Ez a szerepelképzelés, amely a társadalomba való beilleszkedést lehetővé teszi és a munkamegosztásba való bekapcsolódást biztosítja, pályaazonosulási lehetőségeket is kínál a személyiségeknek. Ebben az esetben jó esélyt jósolhatunk a beválásnak. [6] Pályaismeret A pályaismeret rendszerezi, leírja azokat az információkat, amelyeket a munkát végző embernek a foglalkozása során - mint követelményt - figyelembe kell vennie. Fő célja: a pályairányítás és -kiválasztás elősegítése. Ehhez ismerni kell az egyén képességeit és a foglalkozásra

vonatkozó információkat, hogy a munkavállaló a követelményeknek meg tudjon felelni. Képesség és érdeklődés Kialakult hivatástudat nem várható el a gyermektől, de különböző érdeklődési körök általában elkülöníthetők: - műszaki, természettudományos, politikai-közösségi, matematikai, művészeti, irodalmi-nyelvi, emberekre, élőlényekre irányuló érdeklődési kör. Ezek lehetnek inkább elméleti vagy inkább gyakorlati jellegűek. Ha egy serdülőt semmilyen terület nem érdekel, csak a sport vagy a szórakozás, az gondot okozhat. Az érdeklődés általában differenciálódik a középiskola négy éve alatt. A tantárgyi érdeklődés pályaérdeklődéssé alakulhat. A képességek alapvetően a személyiségbe épülve nyilvánulnak meg. Nem csak az értelmi képességek az egyedül meghatározóak. Egyes képességek szorosan összefüggnek egymással, sőt egymást is alakítják. A gondolkodási képességben egyéni különbségek

vannak : - a gondolkodás rugalmassága; (képes-e új és új megoldásokat keresni úgy, hogy elvesse a nem célravezetőket) - a gondolkodás kritikus jellege; (felismeri-e a helyes vagy hibás következtetéseket) - a gondolkodás önállósága; (képes-e egyéni megoldásokra) - a gondolkodás konkrét volta; (számításba veszi-e az általánosítások mellett az egyedi feltételeket) - a gondolkodás szélessége; (jártas-e a valóság különböző területein) - a gondolkodás mélysége; (tud-e a dolgok lényegébe hatolni, azokat felkutatni és a problémákat összefüggéseiben vizsgálni) - a gondolkodás gyorsasága; (mennyi idő kell a probléma megoldásához) Az iskolai teljesítmény sokszor nem tükrözi az igazi képességeket. Gyakran előfordul, hogy a teljesítmény alatta marad a képességeknek. Ennek számos oka lehet, pl. családi problémák, egészségi állapot, fejlődési sajátosság, figyelem-koncentráció zavar stb. Ritkábban

fordul elő azonban, hogy jobb a teljesítmény, mint a képességi szint - esetleg egy jó tanulási módszernek vagy szívós kitartásnak köszönhetően. Pályaorientációs foglalkozások módszertana A pályaorientációs tanár önálló foglalkozási formában adja át a pályaorientációs ismereteket. Szilágyi - Völgyesy [6] szerint az iskolában alkalmazható ilyen irányú tanári tevékenység három fő típusa : tanár és tanuló közös cselekvései, tanári önálló feladatok, tanári közösségben végzendő feladatok. A tanár és a tanulók közös tevékenységei : - felvilágosítás, előadás, filmvetítés, látogatások szervezése (üzemi, munkahelyi, intézményi stb.), csoportos foglalkozás vezetése (órakeretben vagy szakköri formában), csoportos beszélgetés, csoportos tanácsadás, egyéni tanácsadás. Tanári önálló feladatok : - a pályaorientációs tevékenység bemutatása (ismeretterjesztés), - iskolai rendezvények

szervezésében a pályaorientációs támogató tevékenység biztosítása, pl. sportnapok, pályaorientációs napok, pályaválasztási hetek stb szervezése, - tantervkészítés, tanmenetkészítés, eszközbeszerzés és eszközkészítés a tanulókkal való foglalkozásokhoz, - külső intézményekkel történő kapcsolattartás; munkaügyi szervezet, szociális gondozók, családgondozók, üzemek, önkormányzat, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése tanulók számára és természetesen az iskola, ill. a tanári kar számára, - jelentések készítése, összefoglalók írása az iskolai pályaorientációs tevékenységről, statisztikai adatok gyűjtése a számítógépes módszerek adatokkal való ellátásához, - szakirodalom gyűjtése, pályaorientációs könyvtár és dokumentációs központ létrehozása, ill. annak folyamatos fejlesztése mind könyv formában, mind pedig számítógépes és audiovizuális eszközök alkalmazásával, -

ismertetők, szóróanyagok készítése. Tanári közösségben végzendő feladatok : - tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából, - tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanulók pályaválasztási problémáinak megoldása szempontjából, - továbbképzés (továbbképzés tartása más iskolatípusokban működő kollégák számára és önmaga képzésére) Megjegyezzük, hogy a szülői értekezlet ugyancsak fontos eleme a pályaorientációs tevékenységnek. Általános módszerek Á felvilágosítás információátadást jelent. Lehetőleg úgy kell csoportosítani az információkat, hogy vizualizálhatók legyenek. Pl írásvetítő használata, sokszorosítások szétosztása stb. Az előadás fő célja a figyelemfelkeltés. Különböző témákban lehet előadást tartani, általában meghívott előadóval. A filmvetítés verbális és vizuális úton segíti az

információ-átadást. Egyéni igényeknek megfelelő kiscsoportos látogatások szervezése intézményekben, ill. munkahelyeken. A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka alapvető módszere. A csoportos foglalkozás egy olyan foglalkozássorozat, ahol a résztvevők nagyjából állandóak. Jellemzője, hogy a résztvevőknek tematikus, meghatározott információmennyiséget kell feldolgozniuk. A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények Pozitív megközelítés szabálya - A tanárnak egyértelműen és nyitottan kell kifejeznie megelégedettségét a tanuló felé. Folyamatos körforgás szabálya - A tanárnak külön-külön minden tanulóval kapcsolatba kell lépnie. Ha minden tanulóval létrejött az egyéni kapcsolat, kezdje a körforgást előlről. Pozitív csoporthatás - A csoportban végzett munka hatékonyabbá teszi a tanár munkáját, mert az információt több embernek adja át egyidőben. Páros-társas feladatok kitűzése

erősítheti a pozitív csoporthatást. A pályaorientáció helye és lehetőségei az iskolában A pályaorientáció többféle megközelítési lehetőségben valósítható meg, mivel a Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem szabályozza a formákat. Mivel a tanároktól speciális felkészülést igényel, önálló órakeretet és megfelelő szakembert kell biztosítani. A feladat sokrétűsége miatt ez hosszú folyamatot feltételez. Optimálisan három elemből épül fel : - a tantárgyakon belül hangsúlyozottan szerepet kap a pályaorientáció; - az iskolákban önálló időkeretet biztosítanak a foglalkozást vezető tanárnak; - az iskolán kívüli lehetőségek kiépítése. A pályaorientációs tanár végzettsége tanácsadó tanár lenne, aki segíti megoldani a tanulók konfliktusait, segítséget nyújt iskolai teljesítményük növelésében. Az 1993-ban összeállított (Galambos, 1994) tantervet a Pályaorientációs Bizottság jóváhagyta. A tanterv

öt fő területre bontja a pályaorientáció kérdéskörét : - a tanulás szerepe és technikája, - pályaismeret, - önismeret, - rugalmas pályakorrekció, - munkaerőpiaci lehetőségek. A NAT bevezetésével egyre inkább létjogosultságot nyer a pályaorientáció az általános és szakképző intézményekben. "Azt reméljük, hogy azok a hallgatók, akik megismerkedtek a pályaorientáció tartalmával és szellemiségével, szaktárgyaikban fokozottabban fognak figyelni azokra a lehetőségekre, amelyekkel a tanulók pályaismeretét bővíthetik és saját tanterveikben érvényesíteni is fogják . a pályákról szóló információk minél szélesebb körű átadását." [6] Számítógéppel támogatott pályaorientáció Magyarországon a számítógépek használata a humán szolgáltatásokban csak szerény múltat mondhat magáénak. Jóllehet maga a gondolat, hogy a számítógép adjon felvilágosítást önmagunkról furcsának tűnik, a

tapasztalatok szerint az emberek többsége mégis csak szívesen kommunikál géppel személyes dolgairól. A számítógéppel segített tanácsadás azonban nem csupán a személyesen nehezen kommunikáló személyiségtípusok számára jelenthet kedvező megoldást. Számítógépes program használata előnyt jelenthet abból a szempontból is, hogy a vizsgálat különböző feltételek mellett akárhányszor megismételhető, feltárva ezzel a különböző lehetőségeket az egyén számára. A STOP programcsomag A számítógéppel támogatott orientáció a pályák világában (STOP) c. programcsomag a világbanki támogatású projekt alapján működő szakközépiskolákban tervezett pályaorientációs foglalkozások segédanyagaként került kifejlesztésre. Három fő egysége: 1) Önértékelő programok 2) Foglalkozási Kézikönyv tanári változata 3) Információs program Használatukat gyakorlati foglalkozások keretében célszerű ismertetni. A CHOICES

számítógépes pályaválasztási tanácsadó rendszer A CHOICES számítógéppel támogatott tanácsadó rendszert eredetileg Kanadában dolgozták ki, de az Egyesült Államokban és számos európai országban is használják a munkaerőpiaci szolgáltatásokban, a munka- és pályaválasztási tanácsadásban. A CHOICES a pályafeltárás szolgáltatásokat kínálja : és döntéshozatal folyamatában a következő • információszolgáltatás a foglalkozásokról (foglalkozások jellemzői, feladatai, funkciói és ezek összehasonlítása); • a felhasználó speciális kívánságainak megfelelő foglalkozások kiválasztása; • az egyén paramétereinek megfelelő pályalehetőségek felkínálása; • az egyén pályaelképzeléseinek realitásvizsgálata; • rokon foglalkozások kiválasztása; • információszolgáltatás a szükséges képzési és oktatási programokról. A CHOICES segítségével lehetőségünk nyílik a munkaterületek

megismerésére, az önismeret fejlesztésére és a pályák közötti egyértelmű eligazodásra. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a CHOICES nem vége, hanem kezdete a pályaválasztási folyamatnak: a CHOICES a tanácsadást támogató eszköz. A döntés előtt álló felhasználó, a számítógép és a tanácsadó együttesen alkotják ezt a számítógéppel támogatott tanácsadó rendszert, amelynek használatával gyakorlati foglalkozások keretében célszerű megismerkedni. A pályaorientáció, mint műveltségi terület megjelent a Nemzeti Alaptantervben. A pályaorientációs ismereteket tárgyaló fejezetek összefoglalásaként a következőkben a NAT vonatkozó részét idézzük: "A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk

vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul." A Nemzeti Alaptantervben [8] ehhez kapcsolódóan megfogalmazott

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK : 1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői A) Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. B) Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni. C) Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban. D) Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. E) Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét. 2. Pályaismeret A) A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit. B) Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat. C) Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. 3. Tájékozódás a munkaerőpiacon A) Legyen tisztában az

életszerepek változásaival. B) Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. C) Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. D) Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket. I RODALOM 1. Csirszka János : Pályalélektan. Gondolat Kiadó, Bp, 1966 2. Rókusfalvy Pál : Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Bp., 1969 3. Szilágyi Klára : Érték és munka. OI, Bp, 1985 4. Szilágyi Klára : A pályaorientáció egy lehetséges megközelítése. Bp, 1994 5. Szilágyi Klára : Pályaorientáció c. tantárgy a felsőoktatásbanGödöllő,1994 6. Szilágyi Klára - Völgyesy Pál : Pályaorientáció. Egyetemi jegyzet Gödöllő, 1996 7. Völgyesy Pál : A pályaválasztási döntés előkészítése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 8. Nemzeti Alaptanterv