Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Jaksáné Ökrös Éva - Beloruszia (Fehéroroszország) gazdasága

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás Szak Összehasonlító gazdaságtan Házi dolgozat Belorusz (Fehérorosz) gazdaság Nyíregyháza: 2003-11-14 Készítette: Jaksáné Ökrös Éva 2003/2004 tanév l. félév Gazdálkodás szak A csoport Tartalom Belorusz történelem: . 3 Belorusz földrajz: . 4 Tartományok: . 5 Belorusz látnivalói: . 6 Környezeti katasztrófa: . 6 Szovjet modell összeomlása: . 7 Beloruszia (Fehéroroszország): . 10 Gazdaság: . 12 Gazdasági mutatók: . 13 Magyarország külgazdasági kapcsolata Belorusziával (2001/2002) . 14 Nemzetiségi elkülönülés: . 16 Független Államok Közössége: . 17 A magyar külgazdaság szempontjából különösen fontos – FÁK – Tagállam makrogazdasági helyzetének alakulásáról: . 18 Ukrajna: . 18 Kazahsztán: . 19 Oroszország: . 19 Beloruszia: . 20 Euroázsiai Gazdasági Közösség: . 21 Elitréteg: . 21 Diktatórikus hatalom: . 22 Integráció:. 23 Kutatás

– fejlesztés témák: . 24 Felhasznált irodalom: . 26 2 Belorusz (fehérorosz) gazdaság Belorusz történelem: Beloruszban az emberi élet nyomát a korai Őskorig lehet visszavezetni. A szláv terjeszkedés alatt a keleti szlávok már itt tartózkodtak a Kri. e VI és VIII századokban Sok belorusz város tatár vazallussá vált, miután a mongol csapatok megverték a Kijevből irányító szláv uralkodókat. A XIV században a területét átcsatolták Litvániához, amely elfogadható uralkodó volt, mert megengedte a beloruszoknak, hogy ragaszkodhassanak ortodox vallásukhoz és nyelvükhöz, a jobbágyságra kirótt terhek ellenére. Az elkövetkező 400 éven át Belorusz olyan kulturális egységgé vált, amely elkülönült Oroszországtól és Ukrajnától. Amikor 1569-ben Lengyelország egyesült Litvániával, a lengyel kultúra egyre nyilvánvalóbbá vált Beloruszban és a belorusz egyház a Vatikán felügyelete alá került. A XVIII század végére

Lengyelország kezdett gyengülni, így Oroszország lépett, és elfoglalta Beloruszt. Oroszország úgy határozott, hogy a nagy hazaföld részévé teszi Beloruszt: a belorusz nyelvű publikálást megtiltották és intézményessé tették az orosz ortodox egyházat. A XIX század elején Belorusz kezdett elmozdulni a mezőgazdaságból egy iparosodott gazdaság felé. 1860ban a jobbágyokat felszabadították, de a szegénység a vidéken olyan nagy maradt, hogy 1,5 millió ember vándorolt ki az évszázad fordulóján. Mivel az oroszok azt követelték, hogy a zsidók kijelölt területen éljenek, melyek közül az egyik Belorusz volt – az ország városi zsidó népessége drámai módon megnőtt a XIX. század alatt, és néhány városban a népesség több, mint fele zsidó volt. A legtöbb városi területet zsidók és oroszok népesítették be, ezzel szemben a beloruszok a vidéken maradtak és így kicsi maradt a politikai befolyásuk vagy a javakhoz való

hozzájutásuk. Az I. Világháború alatt az orosz-német harcok jelentős része Beloruszban zajlott le és az ország nagy része megsemmisült. A németek elfoglalták Beloruszt, de 1921-ben az országot felosztották Lengyelország és a bolsevik Oroszország között (amely a következő évben átalakult Szovjetunióvá). Belorusz orosz részén tisztogatásokat és mezőgazdasági kollektivitást hajtottak végre az 1930-as évek végén, és tönkretették a kultúráját és függetlenségét. Több tízezer beloruszt végeztek ki, többnyire a Minszken kívüli erdőkben Amikor Lengyelországot megszállta Németország és a Szovjetunió,1939-ben a Szovjetunió visszavette Belorusz lengyel részét. A beloruszok szerencsétlenségére újból a frontvonalba kerültek, amikor Németország megszállta a Szovjetuniót 1941-ben. A német megszállás 3 borzalmas volt és széleskörűvé vált a partizán ellenállás. 1944-ben a német seregeket kiűzte a Vörös

Hadsereg, de Belorusz tönkre ment ebben a hadműveletben: alig maradt épen valami Minszkben és az ország lakosságának az egynegyede meghalt. Sokan a náci koncentrációs táborokban haltak meg, vagy deportálta el és végezte ki a Szovjetunió. A II Világháború utáni ötéves tervben a háborús károk nagy részét kijavították és Minszk a szovjetunió ipari központjává vált. Az emberek a városokba költöztek be és sok orosz is utazott ide az ipari munkaerő erősítésére. 1980-ig a belorusz politikusok finoman egyensúlyoztak a belorusz nemzetiség kihangsúlyozása és a szovjet államközösség biztonsága között. Mégis azt mondják, hogy Belorusz volt az egyik legmerevebb kommunista tagállam a szovjet köztársaságokon belül. Amikor a csernobili atomerőmű felrobbant Ukrajnában 1986 Áprilisában, Belorusz nagyobb mértékben vált érintett, mint maga Ukrajna. Az ország kb egyötöde kapott komoly szennyeződést, és a politikai közvélemény

az unió további folytonossága ellen fordult. 1988-ban a Belorusz Népfront azért jött létre, hogy felemelje szavát Csernobillal és a belorusz nyelv csökkenő arányát illetően. A nemzeti érzés erősödött a következő években és 1990. Július 27-én a köztársaság kinyilvánította a teljes nemzeti függetlenséget. Stanislau Shuskevich, egy fizikus, aki a csernobili hivatalos hanyagság miatt kampányolt, lett az első kormányfő, aki egy centrista vonalat követett a kommunista régi vonal és a reformista Népfront között. Az 1990-es évek elején a gazdasági reform lassú volt és a kommunisták helyreállították a kapcsolataikat Oroszországgal, Shushkecich akarata ellenére. Shushkecichot 1994-ben eltávolították és Belorusz első közvetlen elnökválasztásában Alexandr Lukasenko győzött. Lukasenko megígérte az áremelkedés visszaszorítását, a privatizálás leállítását, a korrupció visszaszorítását, a szwervezett bűnözés

felszámolását és a szorosabb kapcsolatok létesítését Oroszországgal. Belorusz földrajz: Annak, aki először érkezik ebbe az országba, Fehéroroszország lényegesen többet fog nyújtani, mint amire először számított. Mindegyik város mást és mást kínál, aki a nyüzsgést szereti annak Breszt és Minszk az ideális, aki a történelmet kutatja, annak Hrodna, aki pedig a mocsaras vidékeket, a végeláthatatlan nyárfaligetet szeretné megcsodálni, arra a nagy puszta vár.Az ország területének túlnyomó része síkság, melynek átlagos magassága a tengerszint felett 160 m, egyharmada erdővel borított. A négy, 500 km-nél hosszabb fő folyó a Dnyeper, a Nyeman, a Nyugati Dvina és a Nyugati Bug, de Fehéroroszországban összesen kb. 20 ezer 4 kisebb-nagyobb vízfolyás taláslható. A tájkép jellemzője a nagyszámú tó (a több, mint 11000 tó összfelülete közel 2000 km2 ). Többségük az északi és a déli tartományokban található

Egyes részeken a Vitebszk régió Usahi és Braszlav körzeteiben a terület 10 %-át borítják. Fehéroroszország ökoszisztémája Kelet- és Nyugat-Európa környezetvédelme szempontjából nagy jelentőségű. A fehérorosz tókörzet a Németországtól Lengyelországon, Litvánián, Fehéroroszországon és Lettországon át Oroszországig terjedő nagyobb Balti-tóvidék része. Lengyelországés Fehéroroszország nagy területei közös erdőövezetet alkotnak, amely magába foglalja a Knyiszinszka Pusát, a Belozevszkaya Pusa fehérurosz és lengyel részeit, valamint fehérorosz területen a Ruzanszkaya és Nalibikszkaya Pusát. A fehérorosz Polesszie körzet része a Lengyelországtól Ukrajnáig húzódó európai mocsársávnak. Az 1993-ban aláírt Európa zöld tüdeje egyezmény értelmében Fehéroroszország, valamint Litvánia, Lettország, Észtország teljes területén, Lengyelország keleti és Oroszország nyugati részén különös figyelmet kell

fordítani a természetes ökoszisztémák megóvása és környezetbarát gazdasági tevékenységek folytatására. Tartományok: Államigazgatás szempontjából Fehéroroszország hat tartományra oszlik (Breszt, Vitebszk, Gomel, Grodno, Mogilev és Minszk), valamint 118 körzetre. Az országban 102 város, 111 város-jellegű település és 24000 kisebb-nagyobb falu található. Összterület Mezőgazdaság Km2 Km2 Erdő % Km2 % 207600 Országosan védett Egyéb Km2 Km2 % > 30 Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik. Népesség Népsűrűség Éves növejedés Születéskor várható életkor 1990-1995 Férfiak 1000 Km2-ként % Évek 10215 49 -0,14 63 Adatok forrása: ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 5 Nők 74 % Az 1996. évi népszámlálás adatai szerint az ország népessége kereken 10,3 millió volt, ebből 7,1 millió élt városokban és 3,2 millió vidéken. A népességszaporodás éves üteme

1975 és 1985 között 0,6 %, ezt követően 0,35 %-ra csökkent. Belorusz látnivalói: Minszkben nem találunk egyetlen 50 évnél idősebb épületet sem. Ezért sajnos a belorusz főváros a szovjet építészet minden csúfságát és az építészek gigantomániáját magán viseli. Látványos és gazdag múzeumokban azonban nincs hány, érdemes megtekinteni a Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot és a Nagy Honvédő Háború Múzeumot. Az óvárosban néhány régebbi templomot, és székesegyházat, valamint hangulatos vendéglőket, kávézókat és ajándékboltokat fedezhetünk fel. Katyint a II. Világháborúban a németek a földig rombolták, a falucska helyén most emlékhely áll, ahol a többi elpusztított városra, valamint a náci koncentrációs táborok áldozataira emlékeznek. Breszt közlekedési csomópont kelet és nyugat között, ennek köszönhetően nyüzsgő, kozmopolita város. Nem szabad úgy elhagyni a várost, hogy nem nézzük meg a

Breszt Erődöt, amely a II: Világháborúban véres harcok színtere volt. A város templomai görögkeleti stílusban épültek, csodás a Szent Nikoláj templom és a Szent Simon székesegyház. Hrodna az ország legszebb városa, amely megúszta a háborús pusztításokat. Ennek köszönhetően bővelkedik középkori emlékekben, látható itt XII. századi fatemplom, a Szent Borisz templom, csodaszép a Farny Székesegyház és a reneszánsz építészet gyöngyszeme a Bernárd templom. A város büszkesége a Vallási Múzeum, amely a katolikus, a görögkeleti és a zsidó vallást mutatja be. A Novi Zamak (Új Kastély) ad otthont a könyvtárnak, egy szép múzeumnak és a Kulturális Minisztériumnak. Környezeti katasztrófa: A környezet védelmére csaknem valamennyi gazdasági ágazatban voltak erőfeszítések A környezetszennezés csökkentését célzó számos törvény életbeléptetése ellenére a nagy városokban és ipari központokban a környezet állapota

még mindig nem megfelelő. 1986-ban a csernobili atomerőmű katasztrófája következtében a radioaktív kiülepedés Fehéroroszország területének közel egynegyedét (23 5-át) elszennyezte. 6 A csernobili katasztrófa következtében 1,6 millió ha termőföld szennyeződött el, ebből 260000 ha-t ki kellett vonni a művelésből. Elszennyeződött 1685000 ha erdő Jelentős mennyiségű sugárzó anyag halmozódott fel a felső talajrétegben, mely évtizedekig károsítja a termőföldeket és az erdőket egyaránt. A csernobili katasztrófa egyik napról a másikra több, mint 2 millió ember életkörülményeit változtatta embertelenné. Minden város, ipari üzem, mezőgazdasági, vagy katonai tevékenység elkerülhetetlenül befolyásolja az egész természetes környezetet, szennyezi a levegőt, talajt, a felszíni és talajvizeket. A fő gondolat a helytelen köztisztasági gyakorlat által okozott bakteriális fertőzés, a földek lecsapolása (bemosódás

értendő) folytán bekövetkező nitrátszennyezés, a műtrágyák és szerves trágyák helytelen alaklmazása, növényvédő szerek szakszerűtlen tárolása és kijuttatása, valamint a mérgező hulladékok szennyező hatása idézi elő. Két regionális város: Gomel és Mogilev áll a súlyos környezeti prblémákkal küzdő városok listájának élén. Mindkettő Csernobil által károsított területen, környezeti veszélyt jelentő ipari üzemek közelében helyezkedik el. Fehéroroszország fővárosa Minszk, területén az erdő szennyezés mértéke rendkívül kedvezőtlen. A fő szennyező anyagok: ólom, réz, és cink További környezetvédelmi problémát jelent a szovjet csapatok kivonása után örökölt több, mint 4,6 millió ha terület rekultivációja. Szovjet modell összeomlása: „Az átalakulás kezdetén több elemző is igen gyors növekedést jelzett előre a posztkommunista országok számára. Ez kézenfekvő, hisz a neoklasszikus

növekedési modellekben a deformációk fölszámolása statikus, az alacsonyabb fejlettségi szint – jó humántőke – ellátottság és nyitott kereskedelmi rendszer mellett – dinamikus növekedési tényező. Ehhez képest a tényadatokban jelentkező növekedés kiábrándítóan csekély” (Gomulka 1998 ) „A rendszerváltozás tehát valamennyi alrendszert átfogó, azokra egyidejűleg végbemenő, történelmileg egyedi folyamat, amely a fenntartható fejlődést biztosító intézményrendszer létrehozását célozza. E fogalmi meghatározásból már következik, hogy a rendszerváltozás eredménye közvetlenül nem mérhető, mert az csak az új intézményrendszer kialakulását követően, az ilyenkor szokásos többéves késleltetéssel jelentkezik.” Az orosz gazdaság modern iparosításának nagy fellendülése az 1880-as évek közepén következett be. Oroszországban a gazdasági fejlettségi szint összehasonlíthatatlanul 7 alacsonyabb volt, mint

Németországban vagy Ausztriában. Az elmaradott országban az iparosítási folyamat beindul, mégis nagy különbséget mutat, nemcsak a gyorsaság, hanem a szervezeti struktúra terén is. Az iparosítás ígéretes egy olyan elmaradott ország számára, mely átveheti az újítási technológiákat a fejlettebb országoktól. A parasztság felszabadítása is előfeltétele volt az iparosításnak. Az állami vasútépítés példátlan méreteket öltött, az iparosítási politika fő mozgatója lett. Az orosz állam nem tanúsított érdeklődést a könnyűipar iránt, iparosításának érdekei a háborús politikára épült. Az orosz iparfejlődési fénykor 1910es években magas ipari növekedési rátát mutatott, az iparosítási folyamatok jellege megváltozott, háborús politikára épült. Az ország fokozott mértékben keveredett háborús konfliktusba. Egyre nagyobb méreteket öltött a függőség a külföldi piacoktól és technológiáktól, az informális

gazdaság kiterjedt. A tőkehiány, az elavult eszközök modernizációjának növekvő igénye következtében általános problémává vált. A kommunista blokk fennállásának egész ideje alatt Kelet-Európának az egypártrendszer egyenruháját kellett viselnie. Ugyanakkor azonban gyors modernizáción ment keresztül. A szovjet-rendszer modernizációs törekvése azonban nyilvánvalóan kiürült az 1970-es évek vége felé. A Szovjetunióban a gazdasági növekedés mutatói már 1959-ben csökkenni kezdtek, amikor a háború utáni újjáépítés lényegében befejeződött, de a szovjetunió még nem állt készen a változásokra. Az 1973-as arab-izraeli háborút követő olajválság dollárok jelentős tömegét áramoltatták a szovjet gazdaságba. Az olcsó szovjet olaj az ipar növelésének folytatására ösztönözte a baráti országokat. Leonyid Brezsnyev alatt a stabilitás lett a fő jelszó a szovjetunióban. Ezt a stabilitást azon az áron szerezték

meg, hogy elzárkóztak a fejlődés új útjainak a keresésétől. A központosított tervgazdálkodás hibái címszavakban: az utasítások túltengése; az apparátus felduzzadása; tervgazdasági spekuláció; a feladatok hamis fontossági sorrendje; a terv lazítása. ( Kornai János 1957-ben publikált könyvéből) Az új társadalmi szerződés szerint a tömegek tartózkodni fognak a polgári szabadságjogok növelésének követelésétől, cserébe viszont megkapják a fogyasztás növekedését. Ez volt a korrupció elharapózásának időszaka, nemcsak a társadalom csúcsán, hanem minden rétegében. Olajdollárokkal fizettek az importált fogyasztási javakért és technológiákért Ez a pénz azonban nem volt elegendő, és a szovjet kormány elkezdett külföldi kölcsönökért folyamodni. Az 1970-es évek az olcsó hitel évei voltak Ennek következtében a szovjetuniót a Nyugat legnagyobb adósai között tartották számon. Függőségük folyamatosan nőtt az

1970es, 1980-as években Belső problémáik ugyanakkor nem oldódtak meg Kezdve attól, hogy a 8 rendszer képtelen volt eleget tenni a fogyasztói elvárásoknak, egészen addig, hogy nőtt a politikai elégedetlenség, amit csak megsokszorozott egy szűk látókörű sértettség. Az 1989-es mozgalom épp annyira volt felbőszült fogyasztók felkelése, mint a felébresztett civil társadalom lázadása. A tömegek jelentős része már a kezdetektől tartott a reformoktól A Brezsnyev-korszak volt azaz idő, amikor a szovjet blokk összes országában teljesen korrupttá vált az uralkodó réteg. A korrupció a bürokráciát fogékonnyá tette a demokrácia jelszava iránt. Olyan körülmények között, amikor a társadalom egyre inkább rétegződött, ideológiája már nem felelt meg a hatalmon lévőknek, mivel nem szolgálhatta hatalmuk igazolását. A kommunista hatalom struktúráinak eltávolítása pontosan azt szolgálta, hogy megnyíljon az út a végső

átalakulás felé. Ebben az értelemben az 1989-1991-ig tartó időszak nem fordulópont, nem új korszak kezdete, csupán betetőzése a korábbi évtizedeknek. A kommunista elit azért adta olyan könnyen magát, mert nyomasztotta a hatalom korábbi formája. Saját válságukat úgy oldották meg, hogy lerombolták az addigi rendszert Az elitréteg arra törekedett, hogy megtartsa pozícióját, hatalmát pénzzé konvertálja, és a pénz segítségével hatalmon maradjon. A keleti blokk szétesése lehetővé tette, hogy nyíltan burzsoáziának vallja magát. A második világháború utáni nemzetközi rendszer összeomlásának időpontját többen többféleképpen állapítják meg: van, aki ezt 1989-re, a berlini fal leomlásának és a középkelet-európai változásoknak az idejére teszi, mások pedig az 1991 végi Szovjetunió megszűnését tartják mérföldkőnek. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a jaltai elvre épült kétpólusú világrendszer a

"második világ", vagyis a szocialista blokk összeomlásával ért véget. Nagyban különböznek a vélemények, viszont abban, mi fogja felváltani az eddigi szisztémát. Egyesek egyenesen a történelem végét jósolják, mások éppen ellenkezőleg, a hidegháború előtti nemzetközi viszonyok visszatérését várják. Ezek a vélemények természetesen nagyban függnek attól, ki miben látta a hidegháborús rendszer lényegét, hogyan interpretálja annak szétesését, és mit tart a hidegháború legnagyobb örökségének. A több mint negyven évig fennálló nemzetközi rendszer gyors összeomlása a világ minden táján érezhető változásokat hozott, nem kétséges azonban, hogy leginkább a volt szocialista országok belső viszonyaira nyomta rá a bélyegét. Negyven év alatt a szocializmus képtelen volt megoldást találni az élet megannyi problémájára - a gazdaságtól a nemzetiségi kérdésig és a rengeteg szőnyeg alá söpört gond ma

elemi erővel tör fel ezekben az államokban. A kommunizmus veresége sokak várakozásával ellentétben nem tette lényegesen könnyebbé az életet a földön. Mi több, bizonyos elhanyagolt vagy elfelejtettnek tűnt problémák újra reflektorfénybe kerültek. Az 1989-et követő években a kommunizmus gyors összeomlását 9 látva politikusok és szakértők a kedvező fogadtatás mellett megfogalmazták aggodalmukat, hogy a volt Szovjetunió országaiban könnyen a kiszámíthatatlanság kerekedhet felül, hiszen ezek az államok nem fognak egyik napról a másikra áttérni a nyugati típusú piacgazdaságra. A maga idejében Gorbacsov politikája a stabilitás fenntartásának egyetlen ésszerű alternatívája volt, és neki hátat fordítva annyit jelentett volna, mint hagyni az egész országot a káosz felé sodródni. Gorbacsovot azért volt érdemes támogatni, mert a múlt tarthatatlansága és a jövő bizonytalansága között legalább képes volt egy stabil

átmeneti állapotot fenntartani. A régi rend gyors ledöntésével szemben a fokozatos reformoknak az-az előnye is megvan, hogy így elkerülhető a társadalmi változások során megszokott nagy robbanás. Gorbacsovnak nagy szerepe volt abban, hogy ez a változás háborúmentes rendszerváltozás volt. A szovjetunió széthullásával kapcsolatban leggyakrabban emlegetett polgárháború általánosságban nem fenyeget. A Kaukázusban és környékén dúlnak ugyan harcok, a nemzetközi helyzet szempontjából azonban ezek a fellángolások elhanyagolhatók ahhoz képest, mit jelentett volna egy esetleges orosz-ukrán viszálykodás. Még szerencse, hogy azokban az országokban, amelyek a szovjet birodalom megszűnésekor hirtelen atomhatalommá váltak, például Fehéroroszország vagy Ukrajna nem folytat oroszellenes politikát. Beloruszia (Fehéroroszország): Terület:207600 km2. Lakosság10300000 fő. Népsűrűség: 49,6 fő/km2. Főváros: Minszk.

Államforma: köztársaság, a Független Államok Közösségének tagja. Közigazgatási beosztás: 6 terület (oblaszty). Pénznem: 1 rubel =100 kopek. Hivatalos nyelv: fehérorosz. Egyéb beszélt nyelv: orosz. Népek: fehérorosz (79,4%), orosz (11,9%), lengyel (4,2%), ukrán (2,4%), zsidó (1,4%), egyéb (0,7%). Vallások: ortodox, római katolikus. Népesebb települések: 10 Minszk 1 694 000, Homel 506 000, Vicebszk 368 000, Mahiljov 366 000, Hrodna 296 000, Breszt 289 000, Babrujszk 226 000, Baranavicsi 163 000, Bariszav 147 000, Orsa 124 000, Pinszk 122 000, Mazir 102 000. Természetföldrajzi jellemző: Az ország az enyhén hullámos felszínű Keleteurópai-síkságon terül el, amelyből Minszktől északra emelkedik ki a Fehérorosz-hátság és ennek keleti folytatása a Szmolenszk-Moszkvai hátság kezdete. Déli része a Pripjaty folyó mocsaras vidéke Legmagasabb pontja: Dzjarzsinszkaja 345 m. Legjelentősebb folyók: Dnyeper, Pripjaty, NyugatiBug,

Nyugati-Dvina, Nyeman. Legnagyobb víztároló: Vilejkai-víztározó. Gazdaság: Agrár-ipariország. Egy főre jutó GNP: 2910 dollár. Legfontosabb termesztett növények: burgonya, rozs, cukorrépa, zöldség, gyümölcs. Legfontosabb tenyésztett állatok: baromfi, szarvasmarha, sertés, juh, kecske. Bányászati termékek: tőzeg, kőolaj, földgáz, kálisó, kősó. Feldolgozóipar: élelmiszeripar (tej- és húsipar), cementgyártás, műszálgyártás, acélgyártás, papírgyártás, közlekedésieszköz-gyártás (teherautó- és traktorgyártás), számítógépgyártás, híradástechnika. Közlekedés: Vasutak hossza: 5590 km. Közutak hossza: 265 000 km, ebből 227 000 km burkolt. Nemzetközi repülőtér: Minszk. Külkereskedelem: Kiviteli cikkek: tej, tojás, hús, cement, híradástechnikai cikkek. Behozatali cikkek: vasérc, feketeszén, gépek és berendezések. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Ukrajna, Litvánia, Lettország, Lengyelország.

11 Gazdaság: A gazdaság helyzete 2001- ben a lényeges makrogazdasági mutató növekedése lelassult a korábbi évekhez viszonyítva. A GDP 4,1 %- kal, az ipari termelés a 2000 évi 8 % után 5,4 %-kal, a mezőgazdaság teljesítménye 1,8 %-kal emelkedett. A beruházások értékének visszaesése 6,1 % volt. A küzdelem személyessé vált, a programok versenyképességéről nem is lehet szó. A programok versenyképességének helyét átvette az ígéretek versenye. A legjobb marketing is elégtelen lett volna a gyakorlati politika felhasználása híján. A döntéshozatal középpontja az állami apparátusba lett áttéve. Operatív ügyekkel nem az elnök foglalkozik Funkcionális vezérkari irányítás jött létre. Személyes hatalmi törekvések helyettesítő elrendezése A bürokratikusság állandónak tekinthető. Elvileg az adók jobb behajtására gazdasági konvent jött létre. Az elnöki hivatal, minisztérium nagymértékű áramvonalasítása A

fejlődés alapja a hatékonyság növekedése, az adók jobb behajtása és a kiadások csökkentése lenne. A költségvetési tervezet alapja a kormányzat azon terve, hogy a GDP készpénzi adóhányadát 16 %-ra emeljék. Ennek az volt az oka, hogy számos helyen egyszerűen megtagadták az adófizetést. Másik ok pedig a kivitelek elterjedt rendszere A pénzügyi vezetés mind a kivitelezések rendszerét kívánja felszámolni, a szabályozással többletjövedelemre szert tenni. Az adókódex tervezete vitát eredményezett Az üzleti élet képviselői szerint az egész gazdaság az adókedvezményekből él, míg mások szerint a maradék beruházási kedv is lelohad. Amikor a kormányzat a kódexben megkísérelte tételesen felsorolni a helyi szinten kivethető adónemeket, azaz, hogy a más címen és önkényesen kivetett sarcokat betiltsa, a képviselők rögtön megvétózták. Valódi kínálatösztönzésre lenne szükség, aminek feltétele az adómérséklés

lenne. A válság fő oka a strukturális alkalmazkodás és a keresleti korlátok megjelenése. A sorban állás technikai eszközökkel orvosolható. Annak legfontosabb ellenszere a hitelezői érdekvédelem erősítése, a csőd és felszámolási eljárások megindítása, fizetőléptelen partnerek elbukása. A folyamatot gyorsítja az adósminősítő rendszer kiépítése, jelzálog rendszerének aktivizálása, hatékony bírói gyakorlat, valamint a halasztott fizetések technikájának terjedése. A kamatszint csökkenésére megoldást találtak, ami növeli a termelési célú beruházások forráskínálatát: kincstárjegyek helyett hosszabb távú államkötvényekkel finanszírozzák az új deficitet. A felhalmozási ráta megemelése kormányzati magatartással befolyásolható, ha megteremti a közbiztonság és vagyonbiztonság minimumát. Azzal mozgásba hozhatja a lakosság megtakarítását az országban. Értelmes lépés lehet a külföldre menekített vagyon 12

hazai befektetése. Tőkehiány, befektetési hiány már jelenleg sincs A befektetési közeg rossz, amit a magas infláció, közbiztonság hiánya és a borúlátó várakozások határoztak meg. Befektetési kedvezményekkel növelni lehetne a fehérorosz beruházásokat a hazai megtakarítás mobilizálása és hazaáramlása révén. Folyamatban van az amortizációs kulcsok felszabadítása, ami az eddigi befektetés gazdaságossági számításokat megváltoztathatja. A vállalatértékelésről és értékesítésről szóló törvény lehetőséget ad a tőke javak reális értékelésére, így megalapozott fejlesztési döntésekre is. Ettől javulhat a hitelezés és az allokáció is. A kamatláb nem meghatározó Nincs bankcsődtörvény, de a piac kiszűri az alkalmatlanokat. A fehérorosz gazdaságot ma az önfinanszírozás jellemzi, és az inflációs szint határozza meg a kamatot. Megfigyelhető az alkalmazkodás késleltetése. Üzleti

civilizálódásról, fizetési feltételek differenciálódásáról lehet beszélni. Az infláció drasztikus mérséklése a termelés visszaesésével, depresszió fennmaradásával társulhat. Az alkalmazkodásnak eddig csak a passzív szakasza indult meg. A beruházások tartós visszaesése és a bankrendszer továbbra is erős befolyásoltsága miatt. A fehérorosz struktúra torzulások kiigazítása lassú. Az árstabilitás kialakulásával, a kamatparitás megőrzésével az árfolyam enyhe reálfelértékelésével és az adminisztratív és pénzügyi visszametszésével a fehérorosz gazdaság a tartós növekedés útjára léphet. Gazdasági mutatók: 1998 1999 2000 2001 GDP értéke folyó áron Mrd USD 6,6 10,9 11,5 12,0 GDP növekedése változatlan áron % 8,4 3,4 1 főre jutó GDP folyó áron USD/fő 662 1088 1141 1206 Infláció % 73 294 169 61 Munkanélküliségi ráta % 2,3 2,1 2,1 Nincs adat Export értéke Mrd USD 7,1

5,9 7,4 7,4 Import értéke Mrd USD 8,5 6,7 8,5 8,1 Folyó fizetési mérleg egyenlege M USD 94 275 47 Nincs adat Költségvetés egyenlege a GDP %-ban % -1,4 -2,9 -0,6 Nincs adat Közvetlen külföldi tőkebefektetések 119 40 61 Nincs adat M USD 13 5,8 4,1 önkény A belkereskedelem 21,2 %-os forgalombővülést ért el, a rendkívül magas inflációt közel a harmadára sikerült leszorítani. A külkereskedelmi forgalom gyakorlatilag az előző évi szinten maradt: a kivitel értéke 7,4 Mrd USD, a behozatalé 8,1 Mrd USD volt. Az exportban a gépek, berendezések, vegyipari cikkek, textiltermékek, ásványi anyagok, fémek és a belőlük készült termékek dominálnak. Az import túlnyomó többségét az ásványi anyagok, gépek, berendezések, vegyipari cikkek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek adják. Az exportban és az importban a FÁK tagállamai egyaránt mintegy 70 %-kal részesednek, Oroszországba kerül a kivitel fele,

onnan érkezik a behozatal 65 %-a. Fontos külkereskedelmi partner Németország, Lengyelország, USA, Olaszország és a három balti ország. Az utóbbi időben a lengyel cégek erőteljes térnyerése tapasztalható. A belorusz politikai vezetés az Oroszországgal való minél szorosabb gazdasági és politikai együttműködés híve. A két ország vámuniót hozott létre, és tárgyalások folynak közös gazdasági, védelmi politika kialakításáról is. Az orosz politikai vezetés óvatos az együttműködés szorosabbra fűzésében, ezért a ténylege unióhoz szükséges döntések még nem születtek meg. Magyarország külgazdasági kapcsolata Belorusziával (2001/2002) Az együttműködés alapelveit a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról és a műszakitudományos együttműködésről 1992-ben aláírt egyezmény rögzíti. A közúti fuvarozásról és tranzitszállításokról, az agrár-együttműködésről szóló egyezményt 1995-ben kötöttük meg. A

magyar-fehérorosz külkereskedelem áruszerkezete (M USD) Kivitel Behozatal Egyenleg 2000 2001 2000 2001 2000 2001 Összesen 28,7 23,4 81,8 100,1 -53,1 -76,7 Élelmiszerek, ital, dohány 10,8 3,0 0,5 0,8 10,4 2,2 Nyersanyagok 4,2 0,8 6,5 6,6 -2,3 Energiahordozók 0,0 ---- 51,8 64,0 Feldolgozott termékek 10,5 16,1 6,4 Gépek, gépi berendezések 3,2 3,6 7,1 16,7 21,6 14 -5,8 -51,8 -64,0 4,1 9,0 -13,5 -18,0 Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2001. évben (%) Index (2001/2000) Megoszlás (%) Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Összesen 81,6 122,3 100,0 100,0 Élelmiszerek, ital, dohány 27,4 167,8 12,7 0,8 Nyersanyagok 19,2 101,5 3,4 6,6 Energiahordozók ---- 123,7 ---- 63,9 Feldolgozott termékek 153,0 111,9 68,7 7,1 Gépek, gépi berendezések 111,3 128,9 15,2 21,6 Az áruszállítások egyenlege az utóbbi években számunkra negatív szaldót eredményezett, amely 2001-ben tovább nőtt. Az exportunk értéke

(23 M USD) 18,6 %-kal maradt el az előző évitől, behozatalunké ( 100 M USD) 22,4 %-kal nőtt. Kivitelünk áruszerkezetében az előző évi arányok jelentős változása tapasztalható: az élelmiszeripari termékek és nyersanyagok 52 %-os részaránya harmadára csökkent, a feldolgozott termékek kivitele tetemesen bővült és részesedése majdnem megkétszereződött. Importunk áruösszetétele azonos volt az előző évi struktúrával: a valószínűsíthetően orosz eredetű energiahordozók (kőolajtermékek) és a gépek, gépi berendezések (traktorok) teszik ki a behozatal több, mint 85 %-át. A fehérorosz fejlődésnél az állam maga próbál a hiányzó piaci intézmények helyébe lépni, nem várja ki és nem engedi meg a spontán szabályok kiépülését. Megpróbál elhárítani minden olyasmit, ami korábban nem volt szokásos. A bevett, és ennek eredményeként létrehozott a bírálók által szabadpiacnak tulajdonított, szűkített újratermelést

is. A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése mindkét ország érdeke és szándéka. Fehéroroszország liberalizálni kívánja külgazdaság-politikáját, és ennek bizonnyal kedvező hatása lesz gazdaságdiplomáciai az áruforgalomra. kapcsolataink erősítése Segíteni fogja (moszkvai kivitelünk növekedését nagykövetünk akkreditálása Minszkbe) külképviselet-nyitás a fehérorosz fővárosban. A föld magántulajdonát szavatoló alkotmányos rendezésre mind a mai napig nem került sor. Már pedig ez az alapja számos további rendezésnek. Kialakult a bennfentesek pozícióinak a bebetonozódása, a valódi piaci magánosítás elmaradása. Mivel a külföldi tulajdon szerepe csekély, a szervezett bűnözésen kívül senki és semmi nem veszélyezteti a vállalat vezetését. Ez a kényelmes helyzet azonban megváltozik, amikor a pénzügyi megszigorítások, a 15 fizetőképesség előtérbe kerülése és a csődszabályozás

együttesen kikényszeríti a vállalati magatartás megváltoztatását. A furcsa szociális kompromisszum keretében végül is a pénz, illetve annak hiánya , személytelen hatalma kényszeríti ki a túlméretezett közszolgálat és az iparágak visszametszését a piacilag indokolt szintre. A szolgáltató szektor és az informális gazdaság szédületes ütemű terjeszkedése azt igazolja, hogy a fehérorosz gazdaság nem olyan merev és alkalmazkodás képtelen. Az összes folyamat sokkal nagyobb mértékben került ki a központi kormányzat ellenőrzése alól, mint azt a tulajdoni arányok sejtetnék. A bevételek négyötöde kerül a helyi, egyötöde a központi költségvetésbe, ami mára nem megfordítható. Nyitásra és tőkebevonásra lenne szüksége a területnek. Az infláció mérséklése, működőképességének megőrzése szempontjából perdöntő. Szabályozási kudarcok sorozata, köz és jogbiztonság fellazulásának eltűrése. Pénzpiac,

bankalapítás szabadsága, alaptőke minimum és a felügyelet hiánya játszik közre. Túl gyakori a megalapozatlan hitelezés, a versenytárs lejáratása. A minősítések sajátossága, hogy általában sem forrásokat, sem módszereket nem közölnek és az értékelés legjobb esetben is szubjektív. A kormányzatot a napi válságelhárítás lekötötte, és a válságelhárító intézkedések maguk váltak újabb beavatkozások okává. A beruházások renyhesége pedig abból adódik, hogy hiányzik a stratégia, intézmények tudatos építése, mert így mozgásba hozható a tőkeforrás és más potenciál. Az előrelépést megnehezíti a szakma átpolitizáltsága, ami miatt kevés a gyakorlatilag is használható, végig gondolt javaslat. A pénz és annak rendszerformáló szerepében végbement mélyreható változások a belső piac regenerálásának központi szerepe, a foglalkoztatás legyen a gazdaságpolitika központi célja. A múlt időszakban jelentős

fordulatok történtek, melyek megváltoztatták a pénz szerepét. A fizetőképesség megszerzése, biztosítása és vizsgálata fontos elemévé vált a sikeres üzletkötésnek. A gazdasági rendszer messze nem szabad piacgazdaság A nagy tőkeerejű és az önfinanszírozó kis üzletek, valamint a hagyományos üzleti kapcsolatok élnek meg. Nemzetiségi elkülönülés: A demokratikus átmenetben, az állam kialakulásában mi a nemzetiségek szerepe? A kialakult politikai és társadalmi intézményrendszerrel milyen összefüggést mutat ki az ex-szovjet tagállam: Beloruszia? demokratizálódás A kisebbségeknek folyamatában. Közöttük 16 tulajdonítható és a többi alapvető nemzet jelentőség között a végbemenő együttműködésnek, hiszen a legtöbb esetben ezek hiánya az állam működési zavaraihoz vezet. A kisebbségek politikai részvételükön keresztül saját egyediségüket hangsúlyozhatják. A többségi nemzet és kisebbségek

aránya 70 % - 30 %. Az ország történelmére jellemző egy rövid függetlenségi szakasz, az eloroszítási törekvések. Az orosz kisebbség jelenléte általánosan jellemző, általában a városi területeken, míg a többi nemzetiség a peremkerületekben illetve a falvakban él. Beloruszia homogén ország A jelentős orosz lakosságon kívül az ország déli részén ukránok, míg a nyugatin lengyelek élnek. A nemzetiségi elkülönülés részét képezi a területi megosztottság, a kultúra, a vallás, a nyelv és a nacionalizmus kérdése. Belorusziában a demokratikus átalakulást a kudarc jellemzi, inkább a diktatórikus periódus a jellemző. Az ország demokratikus átalakulásának sikerességét nagyban befolyásolja a nemzetiségi elkülönülés mértéke. A többnemzetiségű társadalom rákényszerül arra, hogy a politikai hatalom olyan decentralizált rendszerét alakítsák ki, amely minden társadalmi csoport igényét kielégíti, nem hatalmi

fölényhez, hanem demokráciához vezet. A Szovjetunió felbomlásával az a marxi gondolat is elvesztette létjogosultságát, mely a népességet kizárólag az osztály hovatartozás szerint kategorizálta. Olyan, a szovjet időkben nem létező problémák kerültek felszínre, mint a nacionalizmus, irredentizmus, területelvűség, melyek nagymértékben a mesterségesen meghúzott országhatárok, és a népesség elmúlt 300 évben bekövetkezett vándorlásainak következményei. Súlyosbító tényezőként kell megbirkóznia a gazdasági válsággal is. A politikai intézményrendszer kialakítása a XX századra tehető. Független Államok Közössége: 1991. december 25-én a Szovjetunió megszűnik, létrejön a FÁK (Független Államok Közössége), melyet a volt szovjet utódállamok alakították meg a balti államok kivételével. A szervezet mára két egymással rivalizáló táborra szakadt. Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Moldávia

megalakította a GUUAM-ot, mely a tagállamok neveinek kezdőbetűiből tevődik ki. A másik tábort öt tagállam alkotja, melyek Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. Ez utóbbi csoporthoz közeledik egyre erőteljesebben Örményország és a kommunisták választási győzelme óta Moldávia is. Az 1990-es években a Szovjetunió elveszti a nagyhatalmi szerepét, globális szerepe 17 leértékelődik. A gazdasági és pénzügyi élet totálisan összeomlik Az infláció óriási: 5,6 %-ról emelkedik 2600 %-ra. A privatizáció a gazdaság kizsákmányolását jelentette Az új tulajdonosi elit jó személyes kapcsolatokat hozott létre, tőkéjük segítségével vissza nem térítendő kölcsönöket kaptak. A rendszerváltás nem nevezhető sikeresnek Gorbacsov alatt bekövetkező változások utat nyitottak a politikai intézmények decentralizációja felé. A tagköztársaságok nagyobb önállóságot kaptak a

gazdaság irányításában. Így létre jöhetett a Belorusz Népi Front, de mégse sikeres a demokratikus átmenetben. A magyar külgazdaság szempontjából különösen fontos – FÁK – Tagállam makrogazdasági helyzetének alakulásáról: Ukrajna: A gazdaság stabil növekedési pályán van, 9,1 százalékkal a 2000. évi 5,8 %-ot számottevően meghaladó mértékben nőtt a bruttó hazai termék. Ugyanakkor Ukrajnában is megfigyelhető a bővülés lassulása. A kormány 2002-re a GDP 6 %-os gyarapodását várta, ez az ütem nemzetközi összehasonlításban és a világgazdasági recessziót figyelembe véve kiemelkedőnek számít. A növekedés két fő forrása az ipari export és a jó mezőgazdasági terméseredmények voltak. A gyors bővülés erőteljes dezinfláció mellett valósult meg Az éves áremelkedés 25 százalékról 6,1 százalékra mérséklődött. Elemzők úgy vélik, az árak esésében meghatározó szerepe volt a 2001-ben kiugróan

jó gabonatermésnek. Az infláció célkitűzés 9,8 százalék, amelyet a kormány az év eleji kedvező adatok ismeretében vélhetőleg csökkenteni fog. Ukrajna exportja 2001-ben 15 százalékkal, importja pedig 7 százalékkal bővült, a fizetési mérleg folyó tételei 1 milliárd dollár többletet mutattak. A jegybank devizatartalékai megkétszereződtek, és elérték a 3,1 milliárd dollárt. A belső és külső államadósság 1999-ben még a GDP 54 százalékát, 2001-ben pedig már csak a 29 százalékát tette ki. A bérhátralék azonban országosan még mindig 2,7 milliárd hrivnya, és a több mint, 3 millió dolgozó jutott késve a fizetéséhez. Ukrajna hagyományos piaca a magyar áruknak A kétoldalú áruforgalom értéke 25 százalékkal bővülve meghaladta a félmilliárd dollárt, ezen belül a magyar export 209 millió dollárt tett ki. 2002 első negyedévében 126,4 milliós behozatallal szemben 42,1 millió dollár értékű magyar áru került az

ukrán piacra. Az import megugrásáért főleg az energiahordozók drágulása volt a felelős. A magyar kivitelben 18 meghatározók a feldolgozott termékek, a gépek és gépipari berendezések, ezen belül pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a különböző gyártó és csomagoló gépsorok iránt. Kazahsztán: A közép-ázsiai állam sikert tudhat maga mögött. A bruttó hazai termék az előzőévhez képest több mint, 13 százalékkal gyarapodott, bruttó nemzeti termék még mindig kevesebb, mint 80 százaléka az 1991-es évnek. Az ipari kibocsátás 13,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig még ennél is nagyobb mértékben bővült. Az infláció a tervezettnél alacsonyabb, 6,4 százalékos volt. A látványos növekedés motorja a kőolaj és földgázexport volt, amely a kazah kivitel több mint, felét adja. A világpiaci árak esése azonban 2001 második felében már éreztette hatását, és az export stagnálása mellett az import az év

végére 30 százalékkal megugrott. Az ország devizatartaléka így is majdnem a kétszeresére emelkedett, és meghaladta a 3,7 milliárd dollárt. Továbbra is megoldatlan viszont a kazah gazdaság alapvető strukturális problémája: évről évre nő az ország függősége az ásványi nyersanyagok – elsősorban a szénhidrogén – és a kohászati félkész termékek nemzetközi piacának konjuktúrájától. Ezért az idei költségvetésben előirányzott 7 százalékos gazdasági növekedés megvalósulása nagymértékben függ a világpiaci olajárak alakulásától. A FÁK-országokkal bonyolított magyar exportban Kazahsztán a harmadik helyen áll. A magyar kivitel 1999-ben jócskán visszaesett, és nőtt a behozatal. Ez a tendencia 2000-ben is érvényesült, 2001-ben azonban több mint, 29 százalékkal bővült az export. A kivitel áruszerkezetét tekintve az élelmiszerek részesedése 10 százalék alá csökkent, míg a feldolgozott termékek, a gépek és

gépi berendezések aránya emelkedett. Oroszország: 1999 közepe óta a gazdaság felfelé ívelő szakaszban van. Az eltelt időben a GDP átlagos növekedési üteme 6,4 százalék volt, azonban a bruttó termelés még mindig 30 százalékkal elmaradt az 1990 évitől. 2001-ben 5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, az ipari termelés pedig 4,9 százalékkal nőtt. A reáljövedelmek 6,5 százalékkal, a bérek 17 százalékkal emelkedtek 2000-hez képest. Az infláció 18,6 százalék volt, s bár ez a mutató alacsonyabb az egy évvel korábbi 20,2 százaléknál, jócskán meghaladta a kormány 12-14 százalékos célkitűzését. A teljes külkereskedelmi forgalom 2000-hez képest 3,3 százalékkal, 141 milliárd 19 dollárra bővült. Ezen belül az export 3 százalékkal csökkent, az import pedig 22 százalékkal nőtt. Így a külkereskedelmi többlet 11 milliárd dollárral, 59 milliárd dollárra apadt 2002 év első két hónapjában 3,2 százalékkal

gyarapodott a GDP, ami a növekedés lassulását jelenti. Az év egészében 3,5 - 4,5 százalék közötti bővülés várható, a kőolaj világpiaci árának alakulásától függően. Elemzők az éves kumulált inflációt 13-17 százalék közé teszik, ez magasabb a költségvetésben előirányzott 10-13 százaléknál. Magyarország számára stratégiailag továbbra is fontos az orosz piac. Ezért a magyar külgazdaság politika egyik fő iránya Oroszország, annál is inkább, mert az orosz gazdaság növekedését alig vetette vissza a világgazdasági lassulás, ráadásul ebben a relációban számottevő a magyar passzívum. A külügyi tárca két éven belül mintegy 25 százalékkal kívánja növelni az Oroszországba irányuló magyar kivitelt. A magyar exportőrök kilátásai valamelyest javulhatnak a jövőben, hiszen a bővülő orosz ipari termelés konjuktúrát teremt a beszállítók számára, amelyet a magyar vállalatok megfelelő ár – és

üzletpolitikával kihasználhatnak. Beloruszia: 1997-ben megindult a GDP növekedése, amely 1999-ben – az oroszválság hatására – Valamelyest megtorpant, de 2000-ben már újra bővült a gazdaság. 2001-ben 4,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A nemzetközi pénzügyi szervezetek azonban megbízhatatlannak tartják a belorusz statisztikát. Az IMF szerint az ország gazdasága az előző évihez képest valójában csak mintegy 2 százalékkal gyarapodott. Komoly gondot okoz az infláció, amely januárban 6,1 százalék volt. Tavaly az átlagos havi infláció 3,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 6,3 százalékról, de az utóbbi hónapokban felgyorsult az árak emelkedése. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a 2001 Szeptemberi választások előtt Lukasenko elnök elrendelte a közszféra béreinek a duplájára – 100 dollárra – való felemelését. A kormány - 6 százalékos gazdasági növekedés mellett – 27 százalékos éves átlagos

inflációt tervez az előző 61 százalék után. Nyugati elemzők szerint azonban mindkét prognózis irreális, a gazdaságon csak mélyreható reformok segíthetnek. Magyarország FÁK-tagállamokba irányuló kivitelben Beloruszia a negyedik helyet foglalja el. Tavaly a magyar export több mint, 18 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, míg az import 20 százalékot meghaladó mértékben növekedett. Az idei negyedéves adatok 20 pedig mindkét vonatkozásban zsugorodást mutatnak. A kétoldalú kereskedelmet negatív szaldó jellemzi. Euroázsiai Gazdasági Közösség: 2001. Júniusban a Független Államok Közössége tagországainak kormányfői, külügyminiszterei, államfői létrehozzák az Eurázsiai Gazdasági Közösséget (EAJESZ) a fehérorosz fővárosban, Minszkben, ahol az elnöki megbízatást a kazah államfő látja el. A szervezet létrehozása már korábbi megállapodása volt a tagországoknak. A szervezet létrehozása

előtt egy speciális vámunió kapcsolta össze a megalakító öt tagországot. A tagállamok: Fehéroroszország, Oroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán. Integrációs törekvései vannak Ukrajnának és Moldáviának is. Az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez kívánnak csatlakozni. Oroszország és a FÁK tagállamai között az energiahordozók szállításában megkévő együttműködéshez Ukrajna a saját csőtermelő kapacitásával csatlakozva, befolyást tudnának gyakorolni az európai gazdaságra, ahol számolni fognak velük. Elitréteg: A tömegek jelentős része már a kezdetektől tartott a reformoktól. Mindent számba véve, a történések dinamikus és társadalmi jellege mindenütt ugyanaz volt. A Brezsnyev-korszak volt az az idő, amikor a szovjet blokk összes országában teljesen korrupttá vált az uralkodó réteg. Paradox módon, a korrupció a bürokráciát fogékonnyá tette a demokrácia jelszavai iránt. Az elit rétegekben

felébresztett új szükségleteket csak egy nyitott társadalom tudná teljesen kielégíteni. Ráadásul a hatalom legitimációjához egy új mechanizmusra volt szükség Olyan körülmények között, amikor a társadalom egyre inkább rétegződött, ideológiájuk már nem felelt meg a hatalmon lévőknek, mivel nem szolgálhatta hatalmuk igazolását. A kommunista hatalom struktúráinak eltávolítása pontosan azt szolgálta, hogy megnyíljon az út a végső átalakulás felé, amely az országot a világgazdaság perifériájára vezeti. Ebben az értelemben az átalakulási időszak nem volt sem fordulópont, sem egy új korszak kezdete, csupán azoknak a folyamatoknak a betetőzése, amelyek a korábbi évtizedekben alakultak ki. A kommunista elitek azért adták meg oly könnyen magukat, mert maguk is azt érezték, hogy régóta nyomasztja őket ez a hatalom, pontosabban a hatalom korábbi formája. A bürokrácia 21 természetesen nem egységes. Saját válságukat

azon az áron oldotta meg, hogy lerombolta a rendszert.Az elitréteg arra törekedett, hogy megtartsa pozicióját, azaz hatalmát pénzzé konvertálja és ennek a pénznek a segítségével hatalmon maradjon. A tömegeket mindenütt becsapták. A gazdaság mély depressziót él át, az életszínvonal hanyatlik A fogyasztói társadalomról kiderült, hogy nem más, mint a kiválasztott kevesek klubja. A munkanélküliség nagyon magas. A gazdasági változások inkább hátráltatják, mintsem elősegítenék a vállalkozásokat. A vállalkozók nem rendelkeznek sem tulajdonnal, sem megbízható létfenntartási eszközökkel, csak tengődve tartják fenn magukat. Az életük labilis, tele van kockázattal. Az árnyékgazdaság gyorsan növekszik A feketepiac és az illegális üzletelés kizárólag a központi tervezés és a merev állami szabályozás körülményei között tenyészik. Ez a társadalom elemi reakciója a gazdasági tevékenység természetellenes

megszorítására. Az állami ellenőrzés eltávolítása a gazdaságból nem a piaci versenyhez vezetett, hanem ahhoz, hogy kialakuljon a banditizmus. Diktatórikus hatalom: Alekszandr Lukasenko „bátyuska”- ahogy a népnyelv emlegeti a fehérorosz elnököt diktatórikus hatalmat gyakorol népén. 1994-es hatalomra kerülése óta Lukasenko elfojtotta a másként gondolkodást, lecsapott a tiltakozókra, gyakorlatilag elszigetelte országát, gazdasági reformokat pedig alig engedett meg. Nem véletlen, hogy a legfőbb állami tisztségviselők kiválasztásakor nem a szakértelem, és nem a lojalitás a legfőbb szempont. A lényeg, hogy mindenben engedelmeskedjenek a belorusz elnök akaratában. Ilyen „szakértelemmel” renelkezik a nemzeti bank elnöke, aki képzettségét tekintve talajjavító. De a főügyésznek sincs sok köze a jogtudományhoz, mivel végzettsége és szakértelme a katonai pálya irányából fordult el, mert eredeti foglalkozása katonatiszt.

Védelmiminisztere ellen nemzetközi körözést adott ki Litvánia. Maga Lukasenko is kolhozelnökből lett beloruszia szalonképtelen elnöke Az elnök és hívei mindent megtesznek, hogy hatolmon maradjanak és a hatalmukat meg is tartsák. Annál is inkább, mivel a politikai hatalom anyagilag is szépen jövedelmez Az oroszfehérorosz vámuniót kihasználva Lukasenko és emberei legalább ötmilliárd dollárt tettek zsebre, ami az állam évi költségvetésének a kétszerese. Lukasenko és bizalmas munkatársai a népnyelv szerint a pénzmosást is gyakorolják, melyből évente több százmillió dollár folyik be a számlájukra. 22 A „bátyuska” annyira félti elnöki bársonyszékét, hogy felállított egy különleges osztagot is, melynek a feladata a politikai ellenfelekkel való leszámolás. Ennek híre már eljutott az országhatáron kívülre is, és nem alaptalanul. Kompromittáló dokumentumok kerültek ki az ország területéről. A fehérorosz

ellenzék és a közvélemény-kutatás is alátámasztja, hogy az ország több, mint fele Lukasenko távozását szeretné. Moszkva kiszámítható és lojális vezetőt szeretne szövetségese elnökének. Lukasenko, aki az egész államapparátust maga mögött tudhatja, kész minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy biztosítsa hatalmát országa felett. Legfeljebb a különleges osztaga újabb megbízatást kap a politikai ellenfelek eltüntetésére. Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő tavalyi adóbevallásában csupán négyezer dolláros jövedelmet mondott magáénak. Nincs autója, nincs vidéki rezidenciája, így ő szegénynek számít a belorusz elitréteg között. A Zviazda Fehérorosz lap a választás idején megtudta a választási bizottság egyik tagjától, hogy Lukasenko, az egykori állami gazdasági igazgató és felesége vagyonnyilatkozatukban közölték, hogy nincs egyebük, mint egy faház vidéken. Lukasenko 1994-óta vaskézzel és

vasszigorral igazgatja és felügyeli Fehéroroszország ügyeit. Rendszere teljesen elszigetelődött a Nyugattól, amely az emberi és szabadságjogok sorozatos megsértésével vádolja. Lukasenko hatalomkoncentrációra törekszik. Kétkamarássá akarja átalakítani a legfelsőbb tanácsot, és tagjainak egyharmadát az elnökkel akarja kijelöltetni. Az elnök nevezné ki az alkotmánybíróság tagjainak a felét is. Fontos, hogy demokratikus folyamat történjen ebben az országban, és hogy az a hatalomkoncentráció, amelyre Lukasenko törekszik, ne jöhessen létre. Integráció: Az orosz elnök 2002. júniusában élesen elutasította az egykori Szovjetunióhoz hasonló államszövetség létrehozására irányuló fehérorosz elképzelést. A fehérorosz parlamenti képviselők az orosz néppel akarják a kapcsolatukat elmélyíteni, melyről korábban egy megállapodás történt. Az államszövetség létrehozása és annak alapelvei gyakorlatilag nem működik,

akadozik, csak szuverén vétójoggal rendelkező államok szövetségéről lehet szó. Az orosz elnök a gazdasági együttműködést szorgalmazza a politikai uniót sürgető Lukasenkoval szemben. Ha Oroszország kísérletet tenne a Szovjetunió visszaállítására, akkor saját gazdaságát gyengítené. 23 Lukasenko büszke arra, hogy elutasította a külföldi tanácsadókat, akik a liberális reformok felé taszították volna őt. Ehelyett Fehéroroszország „az állam hatékonyságát folyamatosan javító fehérorosz modellt, az erőteljes szociálpolitokát, valamint az Oroszországgal és a Független Államok Közösségével való integrációt választotta” – mondta az elnök. 2002. augusztusában viszont már nem fogadta el Putyin orosz elnök javaslatát a két ország egyesítésére, bár korábban ő indítványozta. Mindkét országban vannak ellenzői a tervnek, de végleges döntés csak akkor születik, ha megtalákják azt a végső formációt,

amely mindkét ország igényét kielégíti. Az orosz elnök az Európai Unió modelljét ajánlotta alternatívaként, melyben egy közös parlament lenne az államszövetség csúcsszerve. Lukasenko a harmadik variáció híve, vagyis országa politikai és gazdasági reformok nélkül továbbra is élvezze a kedvezményes áron kapott orosz nyersanyagok és kereskedelmi kedvezmények előnyeit. Az elmúlt tíz évben az orosz gazdaság 82 %-a került magánkézbe, ugyanez fehéroroszországban csak 7 %. Az önkormányzatiság útjára lépett oroszországgal szemben belorusziában megőrizték a tanácsrendszert, a mezőgazdaság pedig teljes egészében az állami gazdaságok és kolhozok kezében van. Nem fordult elő, hogy a kevésbé megszorító költségvetési gyakorlat hosszabb távon kevesebb termelési és jóléti veszteséggel járt volna. A teljesen komolytalan adatokat közlő Fehéroroszországon kívül – egyetlen átalakuló ország sem tudott növekedési

pályára állni anélkül, hogy az inflációt legalább a mérsékelt szintre le ne vitte volna, miközben aki, eltörölte az inflációt, növekedési pályára állt. Kutatás – fejlesztés témák: Nehézfémekkel szennyezett ipari szennyvizek tisztítása mágneses adszorbensekkel. Rakéta üzemanyagok szintézise műtrágyává. Sugárzó izotópok eltávolítása talajokból mikroorganizmusok és nagykoncentrációjú sóoldatok segítségével. 1986 és 1989 között a hadsereg és a polgári védelem műszaki alakulatai a fertzőzött területeken nagyszámú települést fertőtlenítettek. Közvetlenül a 30 km-es övezeten kívül 500 ilyen település található. A beavatkozás talajcseréből, a szennyezett létesítmények lebontásából, utcák, utak, járdák aszfaltozásából, tetők cseréjéből és a hulladék elhelyezéséből 24 állt. Összesen 7,3 millió m3 talaj került kitermelésre és 1,6 millió m3 tiszta talaj visszatöltésére. Az igények

nagymértékben meghaladták a lehetőségeket és kitűnt, hogy a települések, mezőgazdasági és ipari létesítmények olymérvű sugárfertőtlenítése, hogy normális életkörülményeket tegyen lehetővé, gyakorlatilag megvalósíthatatlan. 1989 után a sugárfertőtlenítési munkákat korlátozták és a hangsúlyt az áttelepítésre helyezték. 25 Felhasznált irodalom: Borisz Kagarlickij: Út a fogyasztáshoz Fehéroroszország – NagyUtazás hu.htm Kissebbségkutatás Szemle 8. évf1999 1 szám Népszabadság 2001.0602 Erősödik a rivalizálás a FÁK-együttműködésben Népszabadság 2001.0727 Lukasenko halálbrigádja Népszabadság 2002.0317 Integrációs törekvések Oroszország körül Népszabadság 2002.0613 Putyin lehiggasztotta az uniót akaró Lukasenkot Népszabadság 2002.0703 Lukasenko büszke a „fehérorosz modellre” Népszabadság 2002.0815 Oroszország egyesülne Fehéroroszországgal Népszabadság 2003.1024 Az esztétikumnál jobban

érdekel a történeti háttér MEHIB-Magyar Exporthitel Biztosító.htm Pallas nagy lexikona.htm http://www.mfagovhu/feheroroszpdf 26