Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Szabó Tibor - Világgazdaság és EU tételek

Szabó Tibor 2010.1031 1 1.) Milyen szakaszra bonthatjuk a világgazdaság eddigi fejlődéstörténetét? A világgazdaság a nemzetgazdaságok szerves, önálló törvényekkel rendelkező egysége. Kialakulása kezdete az önálló nemzetállamok kialakulásának idejére tehető. Fejlődéstörténetét 5 részre bonthatjuk: a.) A merkantilizmus és a korai gyarmatosítások kora XV-XVI sz A nemzetközi kereskedelem áruszerkezeti és regionális változása elősegítette a belgazdaság fejlődését. A távolsági kereskedelem luxuscikkeit felváltotta a manufakurális tömegtermelés. A nemzetközi munkaerőmozgást a rabszolgakereskedelem jellemezte. A merkantilista gazdaságpolitikák a nemesfémfelhalmozást tartották szem előtt. A gyarmatok nemesfémkészletének kifosztása lendületet adott az ipari fejlődésnek. b.)a gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora(XVIIsz-1870) A nemzetközi kereskedelmet a szervezett külkereskedelmi és pénzforgalmi folyamatok

dominanciája jellemzi. Az ipari forradalom technikai fejlődésétől elmaradt szabad országok is perifériás szerephez jutottak. c.)a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel kora(1870-1944) Ezt a korszakot az új ipari nagyhatalmak megjelenésével, a tőkekoncentráció és – centralizáció hatására kialakult óriásvállalatok egymás közti harca és az aranystandard, mint nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzi. Egyre jellemzőbb erre a korra a direkt működőtőke áramlása. Az I VHB és az 1929-33-as gazdasági válság után egyértelművé vált mind a nemzet- mind a világgazdasági működésének tarthatatlansága.Az állam erőteljes gazdasági szerepvállalása új korszak nyitánya. d.) a gyarmatok hanyatlásának kora(1944-1973) ez időszakban jöttek létre a világgazdaság működésének alapvető szerződései és nemzetközi intézményei, mint a GATT (vámegyezmény) és az IMF() is. Nemzetközi vállalatbirodalmak kialakulása, regionális

integrálódási folyamatok, technológiai transzfer folyamatainak fejlődése, munkaerő nemzetközi áramlása, nemzetgazdaságok közötti kölcsöntőke mozgásának felerősödése. e.) pénzügyi zavarok kora(1973-) nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása, nyersanyagválság kirobbanása, ökológiai problémák kiéleződése felerősítette a nemzetgazdaságok differenciálódását. A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése, valamint számos ország az adósságcsapdának áldozatává válása. 2.) Jellemezze a XXsz utolsó szakaszában megvalósult globalizáció hajtóerőit! A globalizációs folyamatokat a következő főbb tényezők ösztönözték: -az 1960-as évek óta kibontakozó új tudományos és technikai átalakulás, mely jelentős előnyökhöz juttatott egyes országokat a katonai és polgári termelésben egyaránt. -a hidegháború a vezető ipari országok politikai hatalmi elitjét közelebb hozta egymáshoz, a

közös ellenféllel szembeni stratégiai érdekek alapján. Az USA sajátos globális struktúraformáló hatalommá vált, mely képes volt meghatározni a világgazdaság fejlődésének irányvonalait. -folytatódott a nagy nemzetközi társaságok bővülésének folyamata. A termelés, a fogyasztás és az erőforrások felhasználásának transznacionalizálódása a globalizáció egyik döntő tényezője. Különösen fontos szerepet játszik a verseny globalizálódásában és az új gyártmányok valamint termelési technológiák nemzetközi terjedésében. -A fogyasztási szokások globalizálásában nagy szerepet játszott a Szabó Tibor 2010.1031 2 telekommunikáció fejlődése.A fejlett ipari országok fogyasztásának demonstrációs hatása gyorsabbá és szervezettebbé vált. Nemzetközivé vált és felgyorsult az információáramlás. -a nemzetköziesedés folyamatainak kedvezett a világtermelés és fogyasztás gyors és viszonylag széleskörű

növekedése. A XXsz végére a világgazdaság hatalmas komplex rendszerré nőtt, melynek 3 fő centrumára a verseny és az együttműködés egyidejűleg jellemző. A világgazdaság fejlődése és számos ország növekedésének fenntarthatósága minden korábbinál jobban függ a nemzetközi pénzügyi szektortól. -jelentős szerepet játszottak a globális folyamatokban a multilaterális szervezetek. A multilaterializmus olyan intézményesített, szervezett együttműködési forma, amelyik az egyoldalú nyomással szemben három vagy ennél több ország kapcsolatait hangolja össze általánosan elfogadott elvek és szabályok alapján. 3.) Melyek a globalizáció főbb következményei? A nemzetköziesedés és a globalizáció folyamata hozzájárult a jövedelemelosztás egyenlőtlenségének növekedéséhez nemzetközi mértetekben, s az államok keretei között is. A globalizáció nyomán változik a társadalmak gondolkodásmódja, értékrendje is. A

globalizációval kapcsolatban 3 eszmeirányzat jelentős: 1.) a globalizmus kollektív, közösségi eszméken alapuló, lényegében humanista megfogalmazása; az egyenlőségre, az emberi jogokra, a háború és erőszak nélküli fejlődésre épülő ún. pluralista és szociális világ koncepciója áll 2.)neoliberális, libertariánus megközelítés, mely a piacgazdaságra épülő univerzáló, technokrata globalizáció eszmerendszere, amelyik a technikai fejlődés, a piacok és a nemzetközi vállalatok érdekeiből kiindulva fogalmazza meg a globalizálódás céljait és eszközeit, s a piaci viszonyokat tekinti a legfőbb az egyéni jólét megteremtése legfőbb forrásának a globális rendszerben is. 3.)ezen nézetrendszer több nézetből áll Az egyik ilyen megjelenése a kooperatív unilateralizmus, mely esetenként elfogadja ugyan a globalizáció előnyös oldalait az adott ország szemszögéből, de azonnal befelé fordul, ha érdekeit e folyamat sérti. Ezzel

a nézettel szembenálló nézetrendszer a neo-nacionalizmus és a nemzeti populizmus, melyek a fejlődő világban hódítottak teret. A globalizáció erősíti a funkcionális és transznacionalista kapcsolatokat, valamint sokoldalú együttműködési hálózatok kialakulását a világgazdaság vállalati és államközi viszonyaiban. 4.) Melyek a külkereskedelem alapfogalmai, indítékai? A külker az áruk országok közötti cseréjét jelenti. Export és import a külker indítékai: -a természeti adottságok országonként eltérősége a gazdasági fejlettség egy bizonyos fokán elengedhetetlenné teszi a külker tevékenységet -a mikroökonómiai hatékonyság elemzése szintén fontos érv lehet. -export révén lehetőség van a termelési szériák növelésére, az üzemek magasabb fokú kihasználtságára, mely költséghatékonnyá teszik a termelést. -választék bővítése, termelési zavarok egyensúlyba hozására(túltermelés-hiány) -fejlett

technológiát igénylő alkatrészimportok -a komparatív előnyök kihasználása a cél.(abszolút és komparatív előnyök) 5.) Ismertesse a nemzetközi kereskedelem elméleteit! A nemzetközi kereskedelem elméleteinek csoportosítása: tiszta elméletek, pénzügyi elméletek, alternatív elméletek. tiszta elmélet: arra keresi a választ, miért van az országok között kereskedelem, mi határozza meg, hogy kivel kereskedik és mit exportál és mit importál egy ország. Szabó Tibor 6.) 7.) 8.) 9.) 2010.1031 3 A tiszta elmélet alapvető eszméi teljesen általánosak, a racionális viselkedés olyan következményei, melyek mindenfajta cserére jellemzőek. a kereskedelem célja, hogy növeljék a résztvevők jólétét. Ismertesse a komparatív előnyökkel kapcsolatos elméleteket, a komparatív előnyök forrását! A termelékenységi hátrányban lévő ország lemaradása nem minden termékben azonos nagyságrendű. Ha az ország azon termékek

termelésére és exportjára szakosodik, melynek ráfordításaránya a partneréhez képest kedvezőbb, komparatív előnyt élvez. A komparatív előnyök realizálhatósága liberális kereskedelmet feltételez. Mindenki azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért Az egységes ár elve kimondja, hogy milyen a mikroökonómiai piac: egységesek a termékek árai, nincsenek szállítási, raktározási, üzletkötési költségek, mindenki szabadon adhatvehet. Vagyis az egységes piacon az arbitrázs tökéletes A rendelkezésre álló tőke és a munka bősége határozza meg az egyes országok komparatív előnyeit. Ismertesse a nemzetközi áru és szolgáltatásáramlási folyamatokat jellemző mutatóit! devizakitermelési mutató: megmutatja, hogy egységnyi devizát mekkora belföldi ráfordítással lehet megszerezni egy bizonyos termék külföldön való értékesítése során, adott világpiaci árak esetén. A komparatív előnyt vagy hátrányt a külkereskedelmi áron

mért relatív hatékonysági pozícióval, a devizakitermelési mutató alapján kialakított rangsorban elfoglalt hely alapján döntjük el. A hatékonysági pozíciót 3 tényező határozza meg: a termék belföldi ráfordításai; a külföldön elérhető ár; a devizaárfolyam;. A nettó barter cserearány: kifejezi, hány %-kal több vagy kevesebb importterméket tud az ország vásárolni egységnyi exporttermékért, mint korábban. Jele: N=Px/Pim az income terms of trade mutató kifejezi, hogy az adott évben a szóban forgó ország összes exportbevételén több vagy kevesebb importterméket tud-e vásárolni, mint az előző évben. Jele: I=Px/Py*Qx Az importfedezettsége mutatója kifejezi valamely termék exportja hány %-a az adott termék importjának. Ha a mutató értéke nagyobb 100-nál, akkor az ország nettó exportőr az adott termék piacán: Export/import Balassa-féle specializációs mutató az előző továbbfejlesztése, mely nem a nettó export vagy

import arányát számszerűsíti, hanem a forgalom egyenlegét viszonyítja a teljes forgalom értékéhez. Ezt a mutatót iparágakra szokták alkalmazni.(export-import)/ (export+import) Ismertesse a külker állami szabályozásainak típusait! vámok, behozatali tilalmak, kvóták, valutaárfolyam szabályozása Protekcionizmusnak nevezzük a kereskedelempolitika azon cél- és eszközrendszerét, amellyel az állam biztosítani ls javítani kívánja az ország világpiaci versenyképességét, előnyben részesítve a hazai termelőket a külföldiekkel szemben. Gyakran szükségesnek tartják a fejlődésben lemaradt országok vagy iparágak felzárkóztatása érdekében a hazai termelők védelmét. Ismertesse a vámok céljait és a vámtípusokat! A vám egy olyan adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni. Ez a legfontosabb kereskedelmi eszköz, amellyel a kormány irányíthatja a kereskedelmet, szabályozhatja az export és import nagyságát. A

vám segítségével megkülönböztetik a termékeket származási helye, termelője alapján. A vám diszkriminatív hatásával tereli az árukat, forgalmazókat és a fogyasztókat. Hátrányos helyzetbe hozza a külföldi szállítókat a hazai termelőkkel szemben. Szabó Tibor 2010.1031 4 Kereskedelmi szempontból léteznek autonóm(az ország másoktól függetlenül, egyoldalúan állapítja) illetve szerződéses vámok(két vagy több ország közötti egyezmény). Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetjük a fiskális(célja a külkereskedelmi forgalomból minél nagyobb bevételhez jusson az állam. Ezek általában az átlagos vámnál alacsonyabb értékűek) és a védővámokat( közvetlenül kereskedelempolitikai célokat szolgálnak. Alapvető funkciójuk a hazai termelők pozicióinak javítása a külföldi versenytársakkal szemben(lehet: nevelő-, piacbiztosító-, devizavédelmi-, antidömping-, kiegyenlítő-, és preferenciális vám)). 10.)

Elemezze a protekcionista külkereskedelempolitika eszköztárát! vám, kontingensek, szubvenciók, valutapolitika, egyéb eszközök kontingensek: állami rendeletben határozzák meg az egyes termékekből adott időszakban importálható vagy exportálható mennyiségeket. Exportkorlátozások: a hazai piacon keresettek, ugyanakkor a világpiacon is jól értékesíthetők. Például természeti kincs kiaknázása ellen vezetik be: ritka fafajta, elefántagyar, ). Kivitel mennyiségének korlátozás célja lehet a cserearány javítása is. Importkvóták Szubvenciók: egy vissza nem térítendő direkt vagy indirekt állami támogatás. Célja a költségek csökkentése, ill. bevétel növelése Termelési- (fordított vám: a hazai termelő az importtal azonos áron tudja termékét értékesíteni), import-(a végső felhasználók kedvezőbb áron jutnak az import termékhez, annak világpiaci áránál) és exportszubvenció(kivitel ösztönzését célzó állami

támogatás). Eltorzítják a piaci viszonyokat. valutapolitika: rövid távon a valutaleértékelés az importot mérsékli, az exportra viszont ösztönzőleg hat. Veszélye viszont, hogy inflációgerjesztő hatása van egyéb prot. Eszközök: bizonyos kedvezményekért, hitelekért cserébe előírják a hazai input minimális részarányát. A külföldi áruknak okmányokkal kell rendelkeznie, és ezen okmányok beszerzését lassítják, szigorítják az előírásokat. 11.) Jellemezze a nemzetközi szolgáltatáskereskedelmet! A fejlett országokban a GDP több mint felét a nem anyagi jellegű termelés, a szolgáltatások adják. A szolgáltatásokat többféleképpen lehet csoportosítani Például: információs szolgáltatások, bank és egyéb pénzügyi, biztosítás, fuvarozás, tanácsadási, oktatási, turisztikai szolgáltatások. Szállítás: a logisztika az áruk áramlásának elemzése során kialakult sajátos tudományterület. Az integrált logisztikai

szemlélet módszertani lényegét az ún teljes költség-elemzés alkotja, ami az összes logisztikai alrendszer költségeinek minimalizálására törekszik egy meghatározott szolgáltatási minőség mellett. Turizmus: Békés célú helyváltoztatást jelent, a meglátogatott helyen a vendégek ideiglenesen (minimum 24 óráig) maradnak, nem munkavállalási, letelepedési célból hagyják el lakóhelyüket és ottartózkodásuk alatt nem végeznek kereső tevékenységet, hanem az állandó lakóhelyükön megszerzett jövedelmeiket költik el. A gazdaságra gyakorolt pozitív hatása mellett jelentős a társadalomi hatása is: segít egymás kultúrájának megértésében. A turizmus a szolgáltatások 30%-át teszi ki, melynek 10%-a nemzetközi turizmus, 90% belföldi turizmusból áll. 12.) Jellemezze a nemzetközi kereskedelmi egyezményeket és szervezeteket! GATT- Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (1948.január 1-ével lépett érvénybe-1994.1231-ig)

Célja: -a nemzetközi kereskedelmet megkülönböztetés nélkül és a legnagyobb kedvezmény elvének multilaterális alkalmazása alapján kell folytatni. -A külkereskedelem megengedett szabályzói csak a vámok lehetnek, -a szerződő feleknek konzultációkat kell folytatniuk egymással Szabó Tibor 2010.1031 5 A GATT legfőbb szerve a Közgyűlés volt, amely évente ülésezett. Feladatai: tagfelvétel, aktuális kereskedelempolitikai kérdések megvitatása, vámkorlátok csökkentésének előmozdítása, szerződő felek közötti viták eldöntése WTO- a Kereskedelmi Világszervezet: a nemzetek közötti kereskedelem szabályaival foglalkozik. Fő célja az exportőrök és importőrök tevékenységének elősegítése mellett elősegíteni a nemzetközi szabad kereskedelmet; a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása; kereskedelmi viták rendezése. Legmagasabb rangú irányító testülete a Miniszteri Konferencia, mely legalább kétévente

ülésezik. Az Általános Tanács végzi a tényleges munkát OECD-Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948, Párizs) A szervezet kezdetben az amerikai segélyszállítmányok (Marshall-terv) elosztására, irányítására ellenőrzésére létrehozott önálló szerv volt, melyből kihagyták a Szovjetuniót. A szervezet speciális bizottságai jól körülhatárolt területeken felmerülő gazdasági kérdéseket vitatnak meg. Az OECD mai tevékenysége a fejlődő országoknak nyújtott segélyek adminisztrálása. 13.) Ismertesse a nemzetközi pénzügyi alapfogalmakat! valuta(egy ország törvényes fizetési eszköze, mely a pénzfunkciókat betölti), deviza(deviza a külföldi pénzeszközökre kiállított tartozást vagy követelést megtestesítő értékpapírokat). Nemzetközi valuta(akkor beszélünk erről, ha a pénz használati köréről, feltételeiről nem egy adott ország, hanem egy kollektíva dönt.) Devizapolitika(meghatározza a hazai valuta

nemzetközi forgalomképességét, döntsön arról, hogy a hazai törvényes fizetőeszköz milyen feltételek mellett kerülhet be a nemzetközi forgalomba. Valutakonvertibilitás: a hazai valuta korlátozás nélkül bekerülhet a nemzetközi forgalomba; kötött valuta: a hazai valuta csak az illetékes hatóság által megszabott módon(forma és mérték) kerülhet be) A konvertibilitás a gazdaság, az üzleti szereplők számára a döntési rugalmasságot biztosítja. A konvertibilitás deklarálására csak akkor kerülhet sor, ha a gazdaság reálteljesítményét és pénzügyi stabilitását pozitívan értékelik a partnerek. 14.) Ismertesse a nemzetközi fizetési mérleget! A fizetési mérleg az ország állampolgárai és a külvilág közötti ügyletek számszerű összegzése, melynek legfontosabb funkciója, hogy objektyv információt nyújtson az ország nemzetközi gazdasági pozíciójáról. A fizetési mérleg jelöli a valuta belés külföldiek között

létrejött valamennyi tranzakciót A devizamozgással járó tranzakciók nyomonkövetése lehetőséget ad arra, hogy a valuta árfolyamváltozásokat előre lehessen jelezni. A fizetési mérleg alapvetően a kettős könyvelésre épül. Ez a mérleg sorokból és két oszlopból áll. Az első oszlop a jogcímeknek van fenntartva, míg a másodikba a tartozásokat illetve követeléseket írják előjelhelyesen. Különféle fizetési mérlegek ismertek: kereskedelmi mérleg(kizárólag az áruexport és -import van feltüntetve); folyó fizetési mérleg(tőkeáramlásokat tekint egyenlegező tételnek) 15.) Mutassa be a devizapiaci ügyleteket és az árfolyamtípusokat! Az árfolyam egy adott valutának egy külföldi pénzben kifejezett ára. A devizák adásvétele történhet prompt(azonnali fizetéssel) vagy határidősen(3. munkanapon túl fizetnek, az árfolyamot üzletkötéskor rögzítik). A devizapiac egyik legfontosabb ügylete a swap megállapodás. Ez egy két

lépcsős üzlet Első része prompt, második határidős. A felek azonnali ügylettel kicserélik valutájukat, majd rögzítik a visszacserélés feltételeit:mikor, milyen áron. A devizaárfolyam két módon jegyezhető: megadható a külföldi valutamennyiség, Szabó Tibor 2010.1031 6 amely egységnyi hazai valutát ér, illetve a hazai valuta mennyiségét tüntetik fel egységnyi külföldi pénz megszerzéséért. A valutaárfolyam valamennyi termék külső piaci versenyképességének döntő tényezője. A túlzottan magas árfolyam inflációt indukál. Az alacsony rövidtávon tőkeimportot produkál Az egyensúlytól eltérő árfolyam rövid időn belül beindítaná a piaci védekezési mechanizmusokat, így a kalkulációk bizonytalanabbá válnának. 16.) Ismertesse az IMF létrejöttének körülményeit, céljait, feladatait! A II. VHB alatt vetélytárs nélküli szállító az USA maradt A valuták konvertálhatósága megszűnt a háború után, a

gazdasági helyzet katasztrofális volt. Kaynes és White mindketten úgy látták, hogy szükséges egy nemzetközi valutarendszer kialakítása, csakhogy mindkettő a saját országának (Anglia, USA). 1944 Bretton Woodsban összeülő pénzügyi konferencia a White-féle tervezetet fogadta el, ahol $ a kulcsvaluta. Ezt a rendszert hívják aranydeviza-standardnak A rendszer célja, hogy visszaállítsa a tagországok közötti zavartalan kereskedelmi forgalmat; hitellehetőségek révén lehetővé tette az országok átmeneti gondjainak enyhítését; Az amerikai dollár tartalék- és kulcsvaluta lett. A rendszer tartalékeszközként az aranyat is elfogadta, emiatt az arany szerepe csökkent. Minden valuta csak a dolláron keresztül kapcsolódott az aranyhoz, melynek árfolyamát tíz évvel ezelőtti szinten rögzítették. Az USA gyakorlatilag ingyen jutott hozzá mindenhez, mert egyedül ő nyomhatta a dollárt. Az aranydeviza-standard 1971-ben megbukott, bebizonyítva ezzel

azt, hogy egy állam nemzeti valutája nem lehet alkalmas a nemzetközi pénzfunkció betöltésére. 17.) Mutassa be a világbankot és társintézményeit! A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) az IMF testvérintézménye. Főbb feladata eredetileg a háború utáni európai újjáépítési programjainak hitelekkel való segítsége, finanszírozása, illetve a külföldi magánbefektetések és nemzetközi beruházások előmozdítása. Társintézményei a Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság illetve a Nemzetközi Fejlesztési Társaság, melyek többnyire kamatmentes, vagy igen alacsony kamatozású hiteleket folyósítottak a szegényebb államoknak. 18.) Elemezze az EBRD céljait, tevékenységeit, szervezetét! Az EBRD 1991-ben kezdte meg működését, hogy a közép- kelet-európai államok politikai és gazdasági átalakulását elősegítse. Székhelye: London Célja a nyitott, piacorientált gazdasági rendszerre történő átmenet

folyamatának támogatása az átalakuló országokban úgy, hogy egyúttal a többpárti demokrácia a pluralizmus és a piacgazdaság elvei terjedjenek el azokban. Kiemelt szerep a környezetvédelemnek. Az EBRD: kölcsönöket nyújt magánszektorbeli vállalkozásoknak és állami vállalatoknak a privatizáció elősegítségéért; befektet vállalkozások alaptőkéjébe;infrastruktúra fejlesztést finanszíroz. Az EBRD-ben az EU részaránya 51%. Szervezete: legfontosabb irányító a Kormányzótanács és Igazgatótanács. A tagállamok mindegyike 1-1 kormányzót és helyettest delegál a Kormányzótanácsba. 19.) Melyek a BIS működési céljai, feladatai? Bank for International Settlements: 1930-ban kezdte működését olyan területen, melyet a Valutaalap illetve a Világbank nem fed le: elősegíti a különböző jegybankok együttműködését, kialakítja a nemzetközi pénzügyi műveletek új változatait, valamint a nemzetközi fizetésekben megbízott

funkcióval működjön.(devizapolitikai együttműködés támogatása, a jegybankok bankjakénti Szabó Tibor 2010.1031 7 tevékenység(aranyat, devizát ad-vesz), nemzetközi elszámolások lebonyolítása). Nincs bankjegykiadási joga, nem vehet fel a kormányoktól hitelt és nem nyújthat kormányok számára hitelt. 20.) Mutassa be a nemzetközi munkaerőpiac változásában felismerhető hosszútávú trendet! A jóléti, szociális állam, mely az európai piacgazdaság lényege, fokozatosan eltűnik. A munkaerőpiac elamerikaisodott, azaz az egyéneknek önmagukról kell gondoskodnia. Ez azért van így, hogy a vállalatok, országok javítsák versenypozícióikat. Az amerikai versenyelőny oka a magas szociális juttatás és a magas bérszínvonal. Másik változás, hogy a munkakörülmények és feltételek fokozatosan változnak: megjelentek a nem szokványos állások, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozás, alkalmi munka, melyekkel a cégek

felelősségvállalása kisebb. Állandósul a munkaerő bizonytalansága, nő a stresszhelyzet. Emiatt növekszik a feketegazdaság, a nemzetállamok egyre erőteljesebben védik saját munkaerőpiacukat. 21.) Melyek az európai XXsz-i migrációs hullámok? Migráció: a kelet-európai munkaerő nyugatra vándorol Az első a századfordulón végbement iparosodás miatt alakult ki: a betanított munkaerő keletről áramlott akkor is, a vezető munkaerő pedig nyugatról. A második hullám az I.és II VHB következménye, a kitelepítések, menekülthullámok miatt. A harmadik a háború után 13 millió ember (a térség elit munkaereje)hagyta el hazáját a keleti blokkból a vasfüggöny leeresztése miatt. Az utolsó hullám 1989-1994-ig tartott. Ebben az időben 3,5 millió ember vándorolt a volt szocialista országokból nyugatra. 1994-ig nyitva volt a lehetőség a nyugatra menekülőknek ott munkát vállalni, de ez megszűnt, mert ezután nem kellett menekült státuszt

adniuk a volt szocialista országok állampolgárainak. Napjainkban elsősorban az ún „braindrain” zajlik: a magasan képzett fiatalokat csábítják magas fizetésekkel nyugatra. 22.) Elemezze a Kelet-európai országok migrációs státuszát, a migrációt befolyásoló tényezőket! 1989-1995-ig a kelet-európai régió kizárólag munkaerőkibocsátó volt. Jelenleg azonban munkaerőfelszívó státuszban van. Ennek okai: Erősödő legális és illegális tranzmigráció: átmenőországnak –az EU-ba - tekintik az Ázsiából, Afrikából érkezők. Szerbiából, Ukrajnából, Szlovákiából menekülnek a nemzeti kisebbségben élők A cigányok menekülthullámait az Unióba megállították Ausztriánál. Tényezők melyek befolyásolják a migrációt: a 70-es évek magas születési rátája most válik aktív keresőkké. növekszik az illegális munkaerőközvetítés; nő a ny-euban a háztartási alkalmazottakra az igény. 23.) Mutassa be a relokációt

előidéző folyamatokat! Relokáció: a nyugat-európai termelés keletre megy. Okai: - a külker forgalomban a hazainál olcsóbb terméket hoznak be, így a hazai termelő megszünteti a gyártást, így megszűnnek a munkahelyek. -Bérmunka kapcsolatok kialakulása. A munkaintenzív szakaszok áthelyezése az olcsóbb munkaerejű országokba. -direkt tőkemozgás: ez nem jelent munkahelyáthelyezést, csupán nem bővül az anyaországbeli munkahelyek száma, mert a tőke máshol kerül befektetésre. Szabó Tibor 2010.1031 8 24.) Melyek a nemzetközi finánctőkeáramlás és az eladósodási folyamat alapfogalmai, az eladósodási probléma megoldásának lehetőségei? 1970-es években kezdett dominálni az ún. finánc illetve kölcsöntőke mozgások, míg előtte az árukapcsolatok. A finánctőke célja, hogy kölcsönt folyósítanak egy államnak pénz formájában és az a lejáratkor kamatokkal visszaadja. Így direkt tőkebefektetéseket valósítanak meg a

határon túl. Adósságállomány: az állam és a vállalkozások külföldről felvett hitelei. Bruttó államadósság: az összes fizetési kötelezettség. Nettó államadósság: bruttó adósság – más országok adósságai. Eladósodási folyamatról akkor beszélünk, ha egy ország nagy mennyiségű és teljesítőképességéhez mérten is jelentős fizetési kötelezettséget halmoz fel. Abszolút eladósodás, ha az összadósság növekszik. relatív eladósodás, ha az összadósság változatlan, de az ország gazdasági összteljesítménye csökken. Adósságráta: ezzel mérik az eladósodási szintet. Adósságráta=bruttó adósságállomány/GDP. eladósodási spirál: az ország más forrásból kölcsönöket vesz fel, hogy más adósságát rendezze. adósságteher enyhítése: moratórium- a visszafizetések felfüggesztése (lehet teljes vagy részleges); tartozások átütemezése: távolabbi időre teszi az adósság visszafizetését. Ez csak

rövidtávon segít; 25.) Jellemezze a kiigazítási politikát, valamint a hitelezők által bevezetendő intézkedéseket! kiigazítási politika bevezetése: folyamatosan növelni kell az exportot, elősegíteni a tőke beáramlását, azt megtartani, árú és szolgáltatásimport csökkentése, tőkeexport csökkentése. Óriási tőke menekül az eladósodott országból titokban a nyugati bankrendszerbe. A bankok megerősödve a beáramló tőkétől hitelt nyújthatnak annak az országnak, amelyből a tőke származik. A hitelező országok kereskedelmi protekcionizmusának csökkentése; új törlesztési módozatok kialakítása, a nemzetközi kamatmechanizmus átalakítása: BRADYterv: -visszavásárlás: A hitelező bankok jóval névérték alatt a pénzpiacon eladják az eladósodott országok adósságleveleit, értékpapírjait. Az adós országok pedig IMF hitelből saját adósságleveleit felvásárolják. -adósságkonverzió: a hitelező bankok az adósság egy

részét fix alacsony kamatozásúvá alakítják át. -az adósság lecserélése: az adós és hitelező szoros együttműködésére van ehhez szükség: a hitelező az adósságleveleket piaci áron eladja, ez alacsonyabb, mint a névérték. A kedvező áron megvett adósságlevelet a vállalkozó az adós országban névértéken lecseréli exportrészesedésre vagy részvényre.az adósságteher csökken, termelőkapacitás jön létre, új munkahelyek teremtődnek. 26.) Magyarország eladósodási folyamata: Az eladósodásra való hajlam kezdete az I. VHB utáni békeszerződésre tehető, ahol a megmaradt ország főleg mezőgazdasági termelést tudott csak folytatni. A két VHB között Mo szoros kapcsolatokat épített ki a nyugattal, így ő volt a fő exportés importforrás is. A II VHB után a szovjet modell átvétele csak kelet felé engedélyezte a kereskedelmi kapcsolatokat. A gazdaság helyreállítását jelentős szovjet hitelek segítették. 1968-tól lassú

külgazdasági nyitás volt jellemző, a direkt tervgazdaságtól jelentős eltérés. Lehetővé vált Ny-Eu-tól hitelt felvenni 1973-ig nem beszélhetünk eladósodásról, a gazdaság stabil volt. 1973-as nyersanyag és energiaár-emelkedés miatt sebezhetővé vált az ország. Mo Szabó Tibor 2010.1031 9 gazdasági összekötő szerepe miatt olcsón adtak hitelt nyugatról, melyet az ország továbbadott olyan országoknak, melyek nem kaphattak hitelt – még olcsóbban. 1978-ra Mo az adósságcsapdába esett: cserearányromlás: a magyar exporttermékek ára a világpiacon csökkent, míg az importtermékek drágultak; a szocialista nagyberuházások megjelenése: az olcsón kitermelhető nyersanyagok elfogytak, így Szibériába kellett nagy, közös beruházásokat végrehajtani: a fejlett nyugati technológiát kellett a világpiacon beszerezni és exportálnia a későbbi olaj és földgázszállítások megelőlegezése képpen. Az adósságok nagy részét CHF-ben

vették fel, ami megerősödött, így növelte az adósságot. 80-as években egyre romlott a helyzet: egyre több árút exportáltunk, egyre kevesebbért. A nemzetközi pénzpiac nem adott több hitelt, a korábbi hitelek visszafizetése veszélybe került. 90-es évek: a javulást a nemzetközi működőtőke beáramlása segítette. 27.) Hasonlítsa össze a direkt tőkebefektetések formáit! Létrejöhetnek portfolió befektetések és a tényleges működőtőke befektetések formájában.portfolió: a befektető állampapírokat, vállalati részvényeket vesz; a befektetők nagybefektetők;egy-egy tranzakció nagy összegeket mozgat;célja a megtakarítások jövedelmező befektetése; célja spekulatív;a vállalkozással szemben passzív; nem törekszik többségi tulajdonra; vonzó a célország stabilitása, gyors a ki- és bevonulás lehetősége, emiatt a célországnak nagy bizonytalanságot rejt. tényleges működőtőke: ez valósul meg új vállalatok

alapításával, működő részvényeinek felvásárlásával.a befektetők szakmai befektetők; a tulajdon megszerzése a cél; magas profit és új piacok megszerzése a hosszútávú cél; kevésbé érzékeny a politikása és a gazdasági instabilitásra 28.) Mutassa be a direkttőke import hatását a fogadó országra! hatás a foglalkoztatásra: mennyiségi csökkentést ellensúlyozza a minőségi javulást. Problémát jelent viszont, hogy a kvalifikált munkaerőt a hazai vállalattól elcsábítja, ezáltal azok kevésbé lesznek működőképesek. jövedelem: jelentősen meghaladja a külföldi cégek bérszínvonala a hazait. Erőteljes szerepe van a bérdifferenciálódásban. technológia: a modern technikához való hozzájutásnak egyik fontos forrása ez. Illetve a hazainál magasabb technikai szint, mely még a hazainál jól alkalmazható, így fejlesztve azt. ország exportjára: az ország vezetésétől függ, lehet exportnövelő- és importnövelő hatása

is. gazdasági szerkezetre: kezdetben így alakultak ki a monokultúrális országok, melyek gazdasági sebezhetősége nagy. A gazdaságra gyakorolt hatása a gazdaságpolitika függvénye. gazdasági növekedésre: ld. Előbbi hazai vállalatokra: kettős hatás: erősebb versenyt diktál a hazai cégeknek ill. a legjobb munkaerő elszívásával. 29.) A 90-es évek magyar tőkevonzási politikája: Mo előnye a többi szocialista országokhoz nagy: kedvező jogi feltételek a külföldi tőkének; liberalizált árrendszer és import; nagyvonalú adókedvezmények; békés politikai rendszerváltás. Ennek következtében a remélt hozam magas, a kockázat pedig kicsi volt. 30.) Mutassa be a tőkekivitel főszereplőit, multinacionális és transznacionális cégek jellemzőit, a különböző cégtípusok előny/hátrányait! hazai vállalat:csak hazai területen dolgozik, hazai partnerekkel, termékeit hazai piacon árulja. Szabó Tibor 2010.1031 10 nemzetközi vállalat: a

nemzetközi vállalat a hazai vállalat tevékenységének kockázatmentes külföldi meghosszabbítása. multinacionális vállalat: telephelyei különféle országokban vannak. A telephelyeket leányvállalatoknak hívják és ezek az anyavállalat 100%os tulajdonában vannak. A leányvállalatok viszonylagos önállósággal dolgoznak és a többi leányvállalattal csak a központon keresztül vannak kapcsolatban. Előnye, hogy igyekszik alkalmazkodni a helyi szokásokhoz. Szívesen alkalmaz vezetőként is helyi embereket. Az alvállalatok könnyen és komplexen továbbadhatók, így a munka zavartalanul folytatódhat ilyen esetekben is. A túlzottan lokális viselkedés ronthatja a cég egészének hatásfokát, nem lehetséges az egységesítés, mindig új módszerek után kell kutatni, nem lehet átvenni egy másik országban már működőt. globális vállalat: ez is több telephelyes, de a részlegek semmilyen önállósággal nem rendelkeznek. Mindent a központ

koordinál Egységei más és más tevékenységet végeznek. A végterméket nem egy ország-, hanem a világpiacra szánják. Főleg autópályák, kikötők mellé települnek, a nagy szállítási igények miatt. Elve: minden termelés ott folyjék a világban, ahol ez a legolcsóbban megvalósítható. transznacionális vállalatok: cégek terjeszkedésével, vállalatok felvásárlásával és összeolvadásával hálózatokat hoznak létre, szövetségeket alakítanak a beszállítókkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel, piackutató intézetekkel. A globalizáció előrehaladásával a multinacionális cégek teljes eltűnése és a globálisok transznacionálissá alakulása várható. a globális és transznacionális vállalatokra a munkamegosztás, a specializáció jellemzi. A cégen belül külön belső árakon történnek a kereskedelmek, ami a valódi piactól eltérő, így adózás nélkül lehet pénzt kivonni egy országból. 31.) Mutassa be a

transznacionalizálódás terjedési folyamatát! A kifele irányuló transznacionalizálódás egy adott ország vállalatainak külső terjeszkedését jelenti. A befelé irányuló az országban működő vállalatokban, technikában, kutató- és fejlesztőtevékenységben való külföldi részvételt jelez. A két folyamat rendszerint összefügg. Ha a belső transznacionalizálódást nem követi néhány év után külső, akkor aszimmetrikus integrálódás alakul ki, s a transznacionalizálódásból származó haszon döntő része a nemzetgazdaságba áramló külföldi vállalatoké. A vállalatok nemzetköziesedésének mérésére egy sajátos indexet képeztek, mely a vállalat tőkeállományának külföldön befektetett hányada; az üzleti forgalomból a külföldi leányvállalatokban realizálódó rész; a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya. 32.) Melyek a transznacionális vállalatok állami szabályozásának

lehetőségei? A globalizáció növelte az érdekkülönbségeket az államok és a transznacionális vállalatok között. Ezek a vállalatok meghatározott mértékben függenek az államoktól, mely az adott befektetés profitabilitása és nemzetközi vállalati rendszerükben játszott szerepe határozza meg. Viszont méretük és mozgékonyságuk miatt számos előnnyel rendelkeznek. A legfőbb konfliktusforrás, hogy az anyavállalat kormányának jogköre kiterjedhete a transznacionális társaság egész nemzetközi tevékenységére. A kormányok kötelessége lakosságuk anyagi érdekeinek, jólétének védelme, erősítése. Az eddigi nemzetközi szabályozások elsősorban a transznacionális társaságok számára teremtettek globálisan egységesebb és sok vonatkozásban kedvezőbb feltételeket. Szabó Tibor 2010.1031 11 33.) Jellemezze a magyar gazdaság transznacionalizálódásának folyamatát! A magyar törvények 1972-től teszik lehetővé a

vegyesvállalatok létrehozását. A közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya a GDP egyharmadát teszi ki, ami a fejlett nyugateurópai országok kétszerese. Ez a nagyfokú függőség később súlyos gondok forrásává válhat. A magyar gazdaságban az 1990-es években eszközölt külföldi befektetések nagyrésze a privatizáció során olcsón megszerzett értékes vállalatokat és a belső piac megszerzését célozta meg. A kérdés, hogy gazdaságunk milyen mértékben vonzza a külföldi társaságunkat nagymértékben függ, hogy mennyire tud képzettebb munkaerőt, szakembereket, fejlett infrasturktúrát, kedvező jogrendszert kialakítani. 34.) Mutassa be a regionális együttműködés folyamatait, a regionalizálódás főbb stratégiai céljait! A régió által meghatározható térség, elsősorban földrajzi, ökológiai egységként értelmezhető, amelynek természetes földrajzi határai vannak. A mesterséges régió valamely gazdasági, politikai

vagy katonai területen történő törekvés eredménye. A regionalizmus ideológiai szempontból olyan irányzat, amelyik szerint a világnak célszerűbb és hatékonyabb nagyobb geopolitikai egységekben, mint nemzetállamokban élni. Összetartozó térségeket egységgé szervezni célja: -zárt, önállátás maximalizálására képes regionális erőközpont kialakítása; -nyitott: liberális kereskedelempolitikát folytat. -közös fejlesztés céljait szolgáló regionális együttműködés: alapvetően az infrastruktúra, az iparfejlesztés és új iparágak számára a piacteremtés az együttműködés alapja. -hegemónista regionalizmus, melynek keretében egy vezető hatalom ösztönzésére állnak össze államok. 35.) Elemezze az integráció alapfeltételeit, az integráció fogalmi megközelítéseit! A sikeres integrációnak két feltétele van: lehetőleg fejlett piacgazdaságú ipari államok alkossanak egységet, mivel ezek érintkezési felülete igen nagy.

Az együttműködő gazdaságok számtalan síkon képesek érintkezni egymással, mert magas az ipari fejlettség  sok export és sok importtermék. a blokkban tömörülő gazdaságok között ne legyenek nagy fejlettségi különbségek, ilyenkor az együttműködés akadozna: más problémákkal kellene a fejlett országnak és mással a fejlettlenebbnek megbírkóznia. A gyengébb visszafogná a fejlettebbet a haladásban, ugyanis a felzárkózás miatt a kevésbé fejlett felé jövedelmet kellene áramoltatni. Az integráció egyszerre folyamat és állapot is, melynek különböző intenzitású szakaszai vannak. 36.) Mutassa be az európai integráció gazdasági okait és előfeltételeit! A sikeres gazdasági integráció feltételei adottak voltak, mivel közel azonos szinten lévő országokról volt szó. A gazdasági okok között a társadalmi munkamegosztás nemzetköziesedése állt. A termelési és pénzügyi folyamatok átlépik az országhatárokat és ez a

folyamat egyre intenzívebbé vált. Már a középkorban megjelentek különféle egyesítési elképzelések, amelyeket a kapitalizmus felerősített. A II VHB után a Marshall-terv is egy egységes európai fellépést indokolt. Nyugat-Európa vezető országai 1948-ban aláírtak egy regionális együttműködési szerződést, miközben egyértelmű volt számukra, hogy az USA nélkül nem eléggé erősek, így létrejött 1949-ben a NATO. Majd az Európa Tanács, európai résztvevőkkel. 1950-ben Schuman francia külügyminiszter javaslatot tesz az Európai Szén- és Acélközösség megalapítására, melyet 51-ben meg is alakítanak (6 ország). Szabó Tibor 2010.1031 12 (Montánunio). 1954-ben létrehozzák a Nyugat-Európai Uniót (WEU) 1958-ban életbe lépnek a Római Szerződések, melyek hosszútávú célja az EGK-n belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. 37.) Jellemezze az Európai Unió fejlődési szakaszait! fő

szakaszok: -A preferenciális övezet olyan laza együttműködési forma, amikor az övezeten belüli országok egymásnak bizonyos kedvezményeket nyújtanak. -szabadkereskedelmi övezet: az övezet országai liberalizálják egymás között a külkereskedelmet, eltörlik a kontingenseket és a vámokat. Kívülálló országgal szemben minden ország egyéni kereskedelmi és vámpolitikát folytat. -a vámunió olyan együttműködési forma, amely magában foglalja a szabadkereskedelmi övezetet, ámde kifele is közösen, egy országként lép fel a külkereskedelmet tekintve. Külső országokkal szemben közös vámtarifarendszert épít ki. -közös piac: magában foglalja a vámuniót, de az övezeten belül az áruk és szolgáltatások szabad áramlásán túl liberalizálják a termelési tényezőket is. gazdasági és pénzügyi unió:szoros együttműködési forma, melynek végén közös gazdaság- és monetáris politikát folytatnak és az övezeten belül egységes

valutát vezetnek be. -politikai unió: melyben a legfontosabb kérdéseket közösségi szintre emelik 38.) Elemezze a vámunió megvalósítási folyamatát az EGK-ban! Az EGK 1958-as megalakulásakor elsőként a vámunió megvalósítását vette célba. A fejlettebb, alacsonyabb vámtarifájú országoknak a vám eltörlésekor nem kellett számolniuk a hazai cégek tönkremenetelével és a nagy költségvetési kieséssel. A vámuniónak diszkriminatív hatása van a külső országokkal szemben, ugyanis a belső országok áruin nincs vám, így az olcsóbb, emiatt azt fogják vásárolni, a tagállamok jobban elmélyítik kereskedelmi kapcsolataikat. Két hatása van: kereskedelemteremtés(a másik szintén tagország terméke olcsóbb lett a hazainál, emiatt azt választják) és kereskedelemeltérítés(vámunió előtt mindegy volt melyik külfölditől vesszük a terméket, de unió után az uniótag olcsóbb mint a többi külső ország, emiatt adott, kitől kell

vásárolni) 39.) Melyek az egységes piac bevezetésének főbb csomagjai? A közös piac a termelési tényezők szabad áramlását jelenti. feltételei: -egységes belső piac(a közösségben szükségesnek látták az egységes belső piac megteremtését, mely egy sor problémát megold. A kezdet 1985 Fehér Könyv, befejezés: 1992.); fizikai akadályok lebontása(a nemzeti határellenőrzések teljes felszámolása, szabad munkavállalási jog); -technikai akadályok megszűntetése(a nemzeti szabványok és normák kötelező kölcsönös elismerése, mely a külső országoknak is nagy könnyebbséget jelentett, mivel a legkisebb ellenállás elve szerint haladt., bizonyos termékeknél valódi egységesítés kellett(telekommunikáció); új szabványok bevezetésénél kötelező az előzetes közösségi bejelentés); fiskális akadályok kiküszöbölése(az országonként eltérő adóterhek nagymértékű előnyöket eredményezhetnek az integráció taggazdaságai

között.) 40.) Az EU három alappillére: Felépítését az 1992-ben aláírt Maastrichti szerződés szabályozza: Európai Közösség(1952-ben alakult ESZAK-európai szén és acélközösség, EURATOMeurópai atomenergiai közösség és EGK-alkotja); Közös kül- és belpolitika(1969ben kezdődő folyamat, ekkor határozták el, hogy a tagországok egyeztetik külpolitikai lépéseiket); bel- és igazságügyi együttműködés(kormányközi jellegű Szabó Tibor 2010.1031 13 politikai kooperáció. A tagállamok folyamatosan tájékoztatják egymást rendőrségi, bűnügyi és migrációs kérdésekben) 41.) Agrárpolitika A Közösségben 1962 óta létezik közös agrárrendszer. A nyugat-európai agrárrendszer több ok miatt is támogatásra szorul: a költségek, beruházások lassan térülnek meg. A mezőgazdasági szektor viszonylagos elmaradottsága, a birtokstruktúra szétdaraboltsága, a mezőgazdaság magas tőkeigényessége. Az USAhoz viszonyított

elmaradottság. Emiatt erőteljes állami támogatás kell, így a világkereskedelemben nem kívánatos protekcionizmus érvényesül. Az importra való kényszer kiszolgáltatottá teszi az országot, emiatt az államok önellátásra törekednek. Az agrárszektorban kialakították a közös agrárárakat. Ezek képezik az agrártámogatás alapját. A közös agrárárakat termékekre állapítják meg olyan magasan, hogy megfelelő megélhetést lehessen vele elérni. Ha az árak egy bizonyos szint alá esnek, az állam felvásárol, ezzel növeli az árat. Az agrárpolitikát az EU közös költségvetésből finanszírozza, igénybe véve annak több mint felét. A támogatások miatt túltermelés alakult ki ami raktározási problémákhoz is vezet. A reformok a 80-as évektől elkezdődtek: befagyasztották a mezőgazdasági árakat, csökkentették a támogatásokat, már csak bizonyos termelésmennyiségig jár támogatás. A radikális reformok alapgondolata az, hogy az

árszubvenciókat a farmerek közvetlen jövedelemtámogatásának kell felváltania. 42.) Ipar- és struktúrapolitika A Közösségnek nincsen egységesen elfogadott iparpolitikája, az iparpolitikai célokat elsősorban versenypolitikai eszközökkel éri el. Az EB iparpolitikai feladatai a következők: -tagállamok iparpolitikájának összehangolása; közvetlen és közvetett szubvenciók koordinálása; központi segítség nyújtása a kutatás-fejlesztés területén. A horizontális iparpolitika általános jellemzője a vállalkozó-gazdálkodó környezet javítása a minden gazdasági szereplő számára hozzáférhető innovációs támogatás. A vertikális ip. Eszközébe az alacsonyan tartott energiaárak és szállítási tarifák, és exporttámogatások tartoznak. Ezzel lehet befolyásolni az in- és output kapcsolatokat. A horizontális tehát diszkriminációmentes Az Euban továbbra is nemzeti jellegű az iparpolitika. A struktúrapolitika az iparpolitika

mellett a kutatás-fejlesztési politikát, továbbá a gazdaság más szektorait befolyásoló politikákat is magába foglalja. 43.) Pénzügyi integráció előzményei: Az 1970-es években sikertelenül megpróbált monetáris unió létrehozását Európai Monetáris Rendszer (EMS) néven 1979-ben megpróbálták létrehozni. Fő célja a monetáris stabilitás övezetének megteremtése volt. Az érintett országok valutáikat rögzítették, árfolyamait egymáshoz viszonyítva szűk sávban engedték csak eltérni. Az EMS fontos újítása az Európai Valutaegység, az ECU létrehozása. Ezt az elszámolási egységből vezették le. 1999-ig az elszámolási egység volt az EU egységes valutája. A kezdetektől a tagállamok központi bankjai közötti elszámolásokra és hitelezésre használták, a közös költségvetést ECU-ban állították össze. A fogyasztói piacon nem jelentkezett az ECU Csupán bankszámlapénz volt. 44.) Elemezze a monetáris unió

megvalósításának szakaszait! A monetáris unióra vonatkozó Dolers-tervet 1990-es években három szakaszban Szabó Tibor 2010.1031 14 kivánták megvalósítani: 1. a nemzeti valuták teljes és visszavonhatatlan konvertibilitása(1990-1994) a monetáris unióban való részvétel szigorú kritériumokat támasztott; 2. a tőkeátutalások teljes liberalizálása, a bank- és a pénzpiacok teljes integrációja mellett; 3. az árfolyam-lebegési sávok szűkítése és végül a valuta-paritások visszavonhatatlan rögzítése.(1999-2002) rögzítették az átváltási árakat, az ECU tényleges pénzzé vált (1:1-ben váltották), számlapénzként funkcionált az euró 2002.0101-ig 45.) Jellemezze az EU közös költségvetését, felépítésének alapelveit, bevételi és kiadási szerkezetét! Az EU közös költségvetése: A nemzetközi intézmények többségével szemben a közös költségvetés gazdaságirányító és szabályozó funkciókat is ellát.

alapelvei: saját jövedelemforrások elve – vagyis a tagok jövedelmük meghatározott részét fizetik be. A költségvetés az automatikus finanszírozás elvére épül, vagyis a tagállamoknak mindenképpen be kell ezt fizetniük. A társfinanszírozás elve szerint az EU csak akkor támogat fejlesztéseket nagyobb mértékben, ha a költségek meghatározott részét az adott tagállam vagy magánszféra fedezi. A közös költségvetésben nem mutatkozhat hiány: a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket. A külső hatások elve szerint egyes tevékenységek költségei és bevételei egyidejűleg több tagállamban jelennek meg. Ha az egyik tagállamban haszon, másikban veszteség realizálódik, felmerülhet a kompenzáció igénye. Az oszthatatlanság elve szerint bizonyos tevékenységek gazdaságossági okokból nem oszthatók szét a tagországok között, ezért azokat közösségi szinten kell megvalósítani. A kohézió elve: biztosítani kell a

szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. A gazdagabb államokból jövedelem áramlik a szegényebb felé. A bevétel és kiadás szerkezete: Kezdetben a közös költségvetés az összes vám, agrárlefölözési illetékekből álltak, de ezek nem fedezték a kiadásokat. Ehhez hozzátették még az államok adóbevételének 1, majd 1,4%-át. A költségvetés nagy részét az agrárpolitika emészti fel. Támogatják még az elmaradottabb régiókat, államokat is. Illetve sokba kerül az EU intézményeinek fenntartása is. 46.) EU gazdaságának gyengeségeinek okai: Strukturális probléma a mérsékelt gazdasági növekedés és a viszonylag magas munkanélküliség. a struktúrális problémák részben műszaki-technológiai jellegűek, ugyanis Európa a csúcstechnikai ágazatokban importfüggővé vált. Az újonnan iparosodott délkeletázsiai országok felől egyre élesebb verseny, egyre nagyobb a világpiaci kihívás Ezek az államok alacsony

bérszínvonalakkal és szociális juttatásokkal olcsóbban tudnak termelni. Európa lemaradt egyes szolgáltatási területekben, ez főként az USÁhoz képest szembetűnő (távközlés, légi közlekedés, bankszféra). Az európai piacon túl magas az állami tulajdon aránya, túl szabályozott és viszonylag zártak a belső piacok is. Kedvezőtlen infrastrukturális feltételek nagyban hozzájárulnak a munkaerőpiac fejletlenségéhez, helyhezkötöttségéhez. A magas adók visszatartják a beruházásokat, a foglalkoztatottságot. A leglényegesebb pont, amely miatt Európa nem versenyképes, az a magas szociális költség, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás válsága. Szabó Tibor 2010.1031 15 47.) Magyarország útja az Euba! Az Európai Megállapodás 1994.-ben lépett érvénybe Mo-n A megállapodás célja, hogy 2000 végéig Mo és az EK között az ipari termékek körében létrejöjjön a szabadkereskedelem. Mo 1994041-én nyújtotta be

tagfelvételi kérelmét hivatalosan, melyet a többi középeurópai ország követett. Az EB több száz kérdést tartalmazó kérdőívet adott Monak 1996ban, majd ezt értékelve 1997-ben országértékelő nyilatkozatot adott ki. A pozitív értékelés lehetővé tette, hogy 1998.ban megkezdődjenek a tárgyalások a tagfelvételről 48.) Magyar csatlakozás jogharmonizációs teendői A tagságra való felkészülés 3 nagy joganyag alapján folyik. A kiindulási alap az 1985-ben kiadott Fehér Könyv, amely az Egységes Európai Okmány melléklete. Ebben leírják, hogyan kell közelíteni egymáshoz az EK tagországainak a belpiaci joganyagát, és előirányozták a pénzügyi szolgáltatások előtti fizikai korlátok mérséklését majd lebontását. A második dokumentum az 1995-ös Cannesi Fehér Könyv: A közösségi jogszabályok átvételét javasolja a csatlakozandó országoknak a jogharmonizáció érdekében. Ezek csupán ajánlások, hisz utasításokat nem

oszthat az közösség egy még nem tagnak. A harmadik joganyag az Európai Megállapodás, mely 1994-ben hatályba lépett. Egyik dokumentum sem írja elő, hogy mikorra valósítsák meg a Gazdasági és monetáris Unióba való előírt maastrichti konvergenciakritériumokat. 49.) Humán szféra Az EU-csatlakozás a humán szférát egyrészt a jövedelmek alakulásában(csatlakozás után felgyorsulhat a lakosság differenciálódása, a társadalom kettéválása, nőhet a munkanélküliség), differenciálódásában, másrészt a munkaerőkeresletben, illetve a külföldi munkavállalás liberalizálásában érinti. 50.) GMU-tagság Az Euba való belépéssel Mo arra is kötelezettséget vállal, hogy tagja lesz a Gazdasági és Monetáris Uniónak. Ez abból adódik, hogy az EU keleti bővítésekor már nem választható a GMU tagság, hanem kötelező. A GMU tagságra való felkészülés időszakában az előrejelzések a forint tartós felértékelődését jósolják, ami

az exportra kedvezőtlenül hat. A GMU tagság előnyei egyértelműen mikrogazdasági jellegűek, a költségek ezzel szemben makrogazdasági szinten jelentkeznek. A GMU tagság védőfunkciója világgazdasági zavarok esetén jelentkezik, ha a külső hatások nem asszimetrikusak