Szociológia | Középiskola » Társadalomismeret emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008

A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború és korszaka Erőviszonyok alakulása a második világháború végén: 1945. május 8: százezrek vonultak Európa városainak utcáira - ünnepelték a győzelmet a fasizmus felett - hálát adtak Istennek és a sorsnak, hogy életben maradtak. A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán, Moszkva, Jalta, Potsdam), amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. A potsdami konferencián azonban megbomlik a korábban tapasztalható összhang a felek között, ütköznek az érdekek, ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajt végre. USA az 1920-as évek elejétől visszavonult az izolacionizmus bástyája mögé, a nemzetközi politikától távolt tartotta magát; a Szovjetunió 1917-18-tól a világpolitika

peremére szorult; 1945-re: a rettegett tengelyhatalmak vereséget szenvedtek - Franciaország korántsem tért magához az 1940-es nemzeti kudarcból, a brit szigetország pedig a győzelem órájára már olyannyira erejét vesztette, hogy bár vezetői részt vettek a Három Hatalmi konferencián, de hatalmi súllyal nem rendelkeztek. Létrejött szervezetek: 1944.: Bretton Woods-i egyezmény: Nemzetközi Valutalap - IMF; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank - IBRD, "Világbank" Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet - ITO; 1947: Genf: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény - GATT 1945. május 5: London: Európatanács: alapító tagok: Benelux, Dánia, Franciaország, NagyBritannia, Írország, Olaszország, Norvégia, Svédország; később csatlakozik: Görögország, Törökország, NSZK, Ausztria, Svájc; A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg: az igen intenzíven fejlődött Németország gazdasága

megsemmisül, ugyanígy jár Franciaország is, aminek még túl kell tennie magát gyarmatbirodalmának elvesztésén is. Nagy-Britanniát nem érik ekkora veszteségek, de szintén felbomlik a gyarmatbirodalma. Befolyását a Közel-Keleten igyekszik megtartani, ezért hajlandó lemondani a Balkánról a török tengerszorosok és Görögország kivételével. USA mellé "majdnem" fölzárkózott a Szovjetunió is katonai és politikai szempontból, de gazdaságilag messze mögötte marad. Egyesült Államok és a Szovjetunió tehát a két legnagyobb hatalom, a többiek jóval elmaradnak tőlük, ezért ezt az állapotot kétpólusú világnak nevezzük. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. Az ENSZ létrejötte: előzmény: a szövetségesek 1942-ben a tengelyhatalmak ellen hadat viselő "26 nemzet nyilatkozatában" nevezték magukat Egyesült Nemzetnek; 1945. június 25: San Franciscóban megrendezett

konferencián elfogadják az Egyesült Nemzetek Alapokmányát; 1945. október 24: hatályba lép az okmány - 51 alapító taggal, New York központtal; főbb elvei: • • • • • • • tartózkodás az erőszaktól avagy az erőszakkal való fenyegetéstől; az államok közötti vitás kérdések békés rendezése; be nem avatkozás egymás belügyeibe; az államok kötelezettsége az együttműködésre társadalmi rendszerüktől függetlenül, az egyenjogúság alapján, megkülönböztetés alkalmazás nélkül; a nemzetek egyenjogúságának és önrendelkezési jogának, az államnak szuverenitásának tiszteletben tartása; gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása; évente egyszer ülésező közgyűlésen minden tagnak egyenlő szavazati joga van; ENSZ legfontosabb szervei: Közgyűlés, Biztonsági Tanács; Közgyűlés: egyszerű vagy kétharmados többséggel dönthet - döntések csak ajánlás szerűek;

Biztonsági Tanács: minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a BT elé kell terjeszteni, amely kötelező határozatokat hozhat olyan esetekben, amikor valamely állam támadó fellépéssel a békét veszélyezteti; eljárási kérdések kivételével, tehát érdemi ügyekben a hatályos döntésekhez "az összes állandó tagok (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) egybevágó szavazataira van szükség; nagyhatalmak valamelyikének ellenszavazata, vétója esetén érvényes határozat nem hozható; ENSZ költségvetését és a tagállamok hozzájárulását a GDP arányában évente állapítják meg; Gazdasági és Szociális Tanács: gazdasági és az életszínvonal általános emelésének problémájával foglalkozik; Nemzetközi Bíróság: székhely: Hága, 15, kilenc évre választott bírából áll, s amely felkérésre hoz ítéletet jogvitákban; USA: A háborúval megint az USA járt a legjobban, relatíve kis

katonai veszteségekkel, de 60 milliárd dolláros nyereséggel zárja a háborút, tehát marad gazdasági politikai és katonai nagyhatalom, nem utolsósorban az atombomba kifejlesztése miatt, amit Hirosimában és Nagaszakiban demonstrálnak; soha nem látott magas szintet ért el a foglalkoztatottság - alapját képezte a következő években kibontakozó fogyasztói társadalomnak; tömeges cikké vált a televízió, az elektromos tűzhely és a mosógép, az autók száma 1950-1960 között megháromszorozódott; amerikaiak tartottak attól, hogy a jólét és a gazdagság eltűnhet; nyomasztó emlék: Pearl Harbor (1941. 12 7); az ország megnövekedett gazdasági erejét Harry S. Truman, az USA 33 Elnöke, miként a demokrata elnökök általában, jelentős társadalmi reformprogram megvalósítására is fel kívánta használni; Fair Deal - átfogó terv; cél: javítsa a munkájukból élő, alacsony jövedelmű rétegek életkörülményeit közerőből történő

lakásépítés, az egészségügyi ellátás kiterjesztése és a minimális bérek emelése révén; Truman intézkedéseket tett a fekete bőrű lakosság érdekeinek védelmében - faji megkülönböztetéstől mentes foglalkoztatási és oktatási politikai; alkotmány 22. kiegészítése: egy személy elnökké csak két egymást követő ciklusban válaszható meg - így kívánták a törvényhozók elejét venni a Roosevelt-jelenség megismétlődésének; 1947: nemzetbiztonsági törvény: a korábbi fegyvernemi minisztériumok helyett létrehozta az egységes védelmi minisztériumot, (épületéről elnevezve) a Pentagont, a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) 1947: Riói paktum 1948-ban megalapítja az OAS-t, az Amerikai Államok Szervezetét, amelynek hivatalosan 1962-ig Kuba is tagja, Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa és LatinAmerika. Szovjetunió: 1943-ra feloszlatta a

Kommunista Internacionálét - világ kommunistáit továbbra is a Kremlből irányítják; 1945-re nem pusztán a fennmaradását biztosította, hanem olyan kiemelkedő helyet vívott ki magának a nemzetközi politikában, mint amilyennel Oroszország utoljára 1815-ben, a napóleoni háborúk végeztével rendelkezett; szovjet vezető világpolitikai szemlélete lényegében nem változott - tőkés hatalmak állama bekerítésére és szocializmusnak nevezett társadalmi rendje elpusztítása; számoltak egy új háború lehetőségével; újjáépítés és a további fegyverkezés gazdasági hátterének biztosítása áldozatokat kívánt a társadalomtól, amelyeket csak a 30-as években meghonosodott polgárháborús módszerek alkalmazásával lehetett kikényszeríteni; széleskörű megtorlás nem csupán a németekkel kollaborálókat sujtotta, hanem a hazatért hadifoglyok tömegeit, hazaárulónak minősítettek; egész népeket deportáltak Szibériába és

Közép-Ázsiába, így a krími tatárokat, a volgai németeket és több kaukázusi nemzetiséget a kollektív felelősség alapján; gazdasági újjáépítés a lakosság súlyos teherviselése árán jelentős eredményeket ért el, főleg a nehéziparban és az energiatermelésben; mezőgazdaság: továbbra is a sztálini gazdaságpolitika mostohagyermeke maradt; Szovjetunió érdekterületei: távol-keleti, kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. Nagy-Britannia: harmadik győztes; végérvényesen másodlagos hatalom, Szovjetunióval szemben már nem volt képes saját erejéből helyreállítani az európai hatalmi egyensúlyt - USA segítsége; elveszítette külső piacainak jó részét, exportja kétharmaddal csökkent, az importja nőt; aranykészleteik vándoroltak az USA-ba; fizetési mérleg hiányának helyreállítására nyújtott kölcsön feltételei (a preferenciális Commonwealth vámrendszer leépítése, s a konvertibilitás érdekében a

sterling blokk 1947-ig történő megszüntetése) a Brit Birodalom gazdasági vázát rombolták szét; 1945.: választások: Munkáspárti győzelem A világ kettészakadása 1945-ben kezdődik, amikor a háború lezárását követően a megszálló hatalmak igyekeznek saját ideológiájuknak megfelelő kormányokat hatalomra juttatni, többkevesebb sikerrel. A két "pólus" nyílt szembenállása 1946 március 5-én mutatkozik meg, amikor az ex-miniszterelnök Winston Churchill Fultonban beszédet tart, amelyben felhívja a figyelmet a Szovjetunió expanziós törekvéseire, és használja a "vasfüggöny" kifejezést. Churchill nézeteit Truman osztja, mire Sztálin meglehetősen gyorsan reagál: "Churchill egy háborús uszító". Ez jelenti a hidegháború kezdetét A szó azt jelenti, hogy a két nagyhatalom között fokozott elidegenedés és ellenségeskedés tapasztalható, egymást nukleáris háborúval fenyegetik, ám ezek sohasem

fajulnak egy harmadik világháborúig. A korszakot az 1960-as években kezdődő "enyhülés" váltja föl. 1947.: megszűnik a két fél között minden kapcsolat; megkezdődik az ellenségeskedés, a kölcsönös vádaskodás; erősödik a bizalmatlanság; diszkriminatív intézkedéseket vezetnek be; ugrásszerûen nő a titkosszolgálatok jelentősége és ami a leglényegesebb, megkezdődik a fegyverkezési verseny, a katonai melldöngetés, a fegyverek helyi háborúkban jutnak szerephez; hidegháború első szakasza: Sztálin haláláig, 1953-ig tart: ez időszakban kell(ene) érvényesülnie a Truman- doktrínának, -avagy a feltartóztatási politikának-, amely kimondja, hogy a Szovjetunió bizonyos térségekben túl nagy befolyást szerzett, ezért a további terjeszkedést meg kell állítani, ennek érdekében pedig a labilis országokban minden áron a polgári erők győzelmét kell kivívni és ezek kormányra kerülését kell megoldani. Ez főleg Koreára,

Vietnámra és Görögországra vonatkozik. 1946: az Egyesült Államok kereskedelmi embargót vezet be a szocialista tömbbel szemben. Ez kezdetben csak árukiviteli tilalmat jelent, később azonban kiterjesztik a gyártási technológiákra -know-how- is. Párizsi béke: 1946 tavasz: tény: a volt szövetségesek egymás ellen fordulnak; április, Párizs: megkezdődött a 21 győztes ország békeelőkészítő értekezlete; 1947. február 10 Párizs: a győztesek aláírják a békeszerződéseket: Magyarországgal, Bulgáriával, Finnországgal, Olaszországgal és Romániával; nem tudtak megegyezni a japán, német békeszerződésben, valamint Ausztria kérdésében; jóváhagyta a Molotov-Ribbentrop-szerződés következtében megszerzett területeket; Bulgária: elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dolláros jóvátétel; megtarthatta Dél-Dobrudzsát; Finnország: át kell engedni az 1940-es

békében álló területeket Szovjetuniónak; 300 milliós jóvátétel; Magyarország: el kell fogadni a trianoni határokat; Rajka térségében három térség Csehországhoz tartozik; 300 milliós jóvátétel. A békeszerződés jogot adott a Szovjetuniónak arra, hogy az ausztriai megszállási övezetével való összeköttetés biztosítására csapatokat állomásoztasson az országban; Olaszország: lemond afrikai gyarmatairól, elismeri az általa elfoglalt Etiópia és Albánia függetlenségét, Isztriai-félsziget és Rijeka Jugoszláviáé; 360 millió dolláros jóvátétel; Románia: visszakapta Észak-Erdélyt, átengedi Bukovinát, Besszarábiát a szovjeteknek; 300 milliós jóvátétel; Truman-elv és a Marshall-terv: 1947 június 5; Harvard egyetem: meghirdetik egy beszédben a Marshall-tervet, amely egészen 1959-ig szolgálja Nyugat-Európa újjáépítését. A tervet George C. Marshall, az amerikai külügyminiszter dolgozza ki, és eredetileg egész

Európának hirdetik meg, de a Szovjetunió megtiltja a segélyek igénylését. terv: hivatalos nevén Európai Újjáépítési Program - megvalósításában 16 ország vett részt az 1948 áprilisában alakult Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet OECC keretében; terv szerint az európai államok összesen 13,6 milliárd dollárban részesülnek (Kongersszus szavazata alapján) , amelynek 90%-a segély, 10%-a pedig kölcsön. A gyakorlatban az összeg a következőképpen oszlik meg: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10% és Németország nyugati zónái 10%. eredménye: résztvevő országokban az ipari termelés átlagosan 30%-al nőtt, emelkedett a termelékenység, és megújult a közlekedési és a távközlési infrastruktúra; 1950 június: létrejött az Európai Fizetési Unió a közös pénzrendszer szervezésére; 1952 július: megkezdte működését az Európai Szén- és Acélközösség; 1952-ben a Benelux-államok, Franciaország és

az NSZK létrehozza a Montánuniót, ami átfogta a nemzetipar központi nemzetközi területét, többek között a Ruhr-vidéket, a Saar-vidéket, Luxemburgot és Lotaringiát. Truman-elv: "dominó"-elmélet szerint, ha egy térség valamelyik országában kommunista hatalomátvételre kerül sor, akkor ez láncreakciószerűen maga után vonja a kommunista uralmat és a szovjet uralom befolyását a környező államokban is; 1947. március 12: a törvényhozás elfogadta az elnök beterjesztett indítványát: juttassanak Görögországnak kétszázötven millió, Törökországnak százötven millió dollárt katonai és gazdasági célokra; az elnök kifejtette, hogy a világon csak két életforma létezik: az egyik a többség uralmára épül, a szabadon választott képviseleti kormány, az egyéni jogok, a szólás-, a vallás- és a politika szabadság jellemzi; másik típus meghatározó jegyei a kisebbség erőszakos uralma, a terror, a gúzsba kötött sajtó

és a rádió, a választási csalások, és a személyi szabadságjogok hiánya; A Kominform: 1947 szeptember: létrehozza Szovjetunió a KOMINFORM-ot, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját. A szervezet fő ideológusa Zsdanov, akinek eszmefuttatása a következőben merül ki: "aki nem kommunista, az reakciós"; célja a fordulat elősegítése a térség országaiban, a pártokon keresztül az országok összefogása és az országok politikáját és gazdaságát a Szovjetunióéhoz igazítani. 1947-ben kapcsolódik az 1956-ig fönnálló szervezethez az olasz és a francia kommunista párt is, nagy nyugtalanságot keltve a nyugati tömbben. Jugoszlávia függetleníteni igyekszik magát a Szovjetunió törekvéseitől, az ország adottságait venné figyelembe, ezért Titót megbélyegzik, ő az "imperialisták ügynöke" és a "láncos kutya". Ennek hatására 1948-ban az olasz és a francia kommunista pártok kilépnek a

szervezetből. 1949 januárjában létrejön a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amivel a térség országait gazdaságilag is elszigetelik a nyugati területektől (Miután Sztálin megtiltotta a Marshall-segélyek igénybevételét, csak Csehszlovákia igényelt 1947-ben még egy kis összeget). A tanács egészen 1991-ig fönnáll, és eléri, hogy az országok külkereskedelmének f