Történelem | Tanulmányok, esszék » Perjés Géza - Zrínyi Miklós és kora

Adatlap

Év, oldalszám:2008, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:73
Feltöltve:2008. október 11
Méret:98 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora I. Mátyás király életéről való elmélkedések A nemzeti királyság gondolata az 1650-es évektől kezdve egyre többet foglalkoztatta Zrínyit, méghozzá abszolút nemzeti királyságra gondolt, amely központosított és állandó hadsereggel rendelkezik. A nemzeti király jelöltjét II Rákóczi György személyében találta meg Ezen abszolutizmus elméletével már a Vitéz hadnagyban is részletesen foglalkozott, de itt a Mátyás-tanulmányban Mátyás király életén keresztül mutatja be az abszolút nemzeti király személyét és kormányzásmódját. A mű 1656-1657 telén, két hét alatt készült el a. Államelmélet és politikai program Zrínyi kettősége politikai munkájában: katonaként és báni tisztségében is együttműködött Béccsel, de elméleti munkáiban a magyar függetlenséget hirdette. Tudta, a törökök miatt nem lehet Béccsel szembeszállni. Munkájában többnyire Mátyás király

példaértékű, követendő uralkodó, a Habsburgok viszont ellenpéldaként szerepelnek. Zrínyi legfőbb politikai gondolatai a műben: Uralkodó személyéről: 1. Mátyáshoz hasonló nagy személyiségek hiánya okozta az ország romlását és a török hódítását. Ha Mátyást vele egyenlő nagyságú királyok követték volna mindez elkerülhető lett volna. (Ez a felfogás a korban általános volt, pl: Machiavelli „fejedelme” is egy ilyen rendkívüli tulajdonságokkal bíró személy.) 2. Istennek és a végzetnek tulajdonított nagy jelentőség A király hatalma Istentől van, és ő az isteni akarat végrehajtója a földön. Ugyanakkor elismeri azt is, hogy a király megválasztása a nemzettől függ (1655-ös országgyűlésen elvetette a Habsburgok trónörökösödési jogát) és ritkán erőszakos úton is végbemehet (Mátyás megválasztása „fegyveres kézzel, erőhatalommal” történt). 3. Egy abszolút uralkodó tettekkel irányítsa országát,

ne vesztegesse el az időt tanácskozással 4. Egy jó uralkodónak szeretnie kell országát, így tudja megfelelően, helyesen kormányozni Pénzügyi központosításról: 5. Figyelmezteti az adózni nem akaró nemességet: „nem lehet nyugalom kard nélkül, kard zsold nélkül, zsold adó nélkül”. 6. A befolyt adókkal lelkiismeretesen kell bánni: ha a befolyt pénzeket „ bolond épületekre, bolondok gazdagítására ” fordítják, az alattvalók „megzöndülnek”. 7. A nép szerepe csak az adózás, káros lenne, ha beleszólnának a közügyekbe Vallásról, egyházról: 8. Vallási okokból nem szabad háborút indítani senki ellen Mátyás csehországi támadását is ezért ítéli el. A törökök ellen is „más, méltó okok” miatt kellene harcolni 9. Fellép a fegyvert kiáltó, az ország belső békéjét megbontó papok ellen A papságnak nem lenne szabad politizálni. Török veszély: 10. Mátyás hibái: csehországi husziták elleni hadakozása

és Beatrixszal kötött házassága elvonták figyelmét a törökről, illetve ezt követően sem a törökkel, hanem a német császárral hadakozott. 11. Hiányzott a nemzetközi keresztény fejedelmek összefogása a török ellen Habsburg kérdés: 12. A rossz viszony okozói a rossz tanácsosok, magyar és német oldalon is b. Mátyás életének katonai tanulságai A katonai vonatkozások a Mátyás-tanulmányban nem jelentősek, mivel ezen tanulmány alapvetően politikai jellegű. A katonai vezetés kérdésével foglalkozik: hadvezér erényeivel és hibáival is. Erények: - jól tudjon parancsolni, - tudjon fegyelmezni (Zrínyi szerint korának legnagyobb hibája a fegyelmetlenség), - megfelelően ítélje meg az adott helyzetet, - legyen aktív, szorgalmas, - rugalmas alkalmazkodóképesség jellemezze. II. Ne bántsd a magyart! Az Török Áfium ellen való orvosság a. A keletkezés körülményei, - a nemzeti királyság tervének felfüggesztése A Török

Áfium 1660. végén vagy 1661 elején íródott A műben megtalálható Nagyvárad 1660. augusztus 27-i eleste, így csak ezután készülhetett, másrészt viszont tudjuk hogy Vitnyédy 1661. június 29-én elolvasás után visszaküldte Zrínyinek Tehát 1660 ősze és 1661 tavasza között készült. Az Áfium hadtudományi szempontból a Tábori kis tracta és a Vitéz hadnagy folytatása, de itt már gyakorlatba ülteti át addigi elvi nézeteit. A két legfontosabb dolog: hadsereg felállítása és a török elleni háború, de ezeket a Habsburg –birodalom keretei között kell megvalósítani. Ez lényeges különbség az előző munkájához képest (nem veti már fel az önálló nemzeti királyság gondolatát). Nézetei megváltozásának oka Rákóczi 1657-es lengyelországi katonai vállalkozása, amely során a svédekkel szövetségben Lengyelország trónját akarta megszerezni. Ez élénk reakciót váltott ki Bécsben és a töröknél is. Bécs tudtával lengyel

csapatok törtek be Magyarországra, és egy császári támadásra is számítani lehetett. Azonban ennél is súlyosabb volt, hogy a török a tatárokat küldte Rákóczi ellen, akiktől Rákóczi csapata a lengyelországi harcoktól kimerülve, súlyos vereséget szenvedett: az egész sereg, kb. 20000 ember tatár fogságba került. A verség következményei is katasztrofálisak voltak: a törökök akkor hagyták volna meg Erdély függetlenségét, ha Rákóczi lemond fejedelemségéről. Ő azonban erre nem volt hajlandó, így még 3 éven át folyamatosan harcolt a törökkel, hatalmas pusztulást hozva Erdélyre. Végül 1660-ban Szászfenes mellett Rákóczi csatát vesztett és súlyos sebeibe bele is halt. A török Nagyvárad elfoglalásával fejezte be hadjáratát Erdély bukása folytán a magyar függetlenségi törekvések bázisa veszett el, ugyanakkor számolni kellett a következő török támadásokkal is. Ezért szorult háttérbe Zrínyi Habsburgellenes

politikája b. „Ímé kiáltok, ímé üvöltök:ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz” Nagyvárad bukása után Zrínyi igen súlyosnak ítéli meg az ország helyzetét: egyrészt a török támadás lehetősége miatt, másrészt a veszedelmet nem látó „mély álomba ” merült magyarság miatt. - Török támadás lehetősége: nem olyan súlyos eshetőség, mivel a török a Velence elleni háborúval volt elfoglalva, Erdélyben inkább békevágy jellemezte. Persze egy későbbi támadás lehetőségét nem lehetett figyelmen kívül hagyni. - Magyarság: saját magának kell gondoskodnia az ország védelméről. Okai: Európából hiába várna segítséget, nem kapna (Habsburgokat gazdaságilag leterhelte már a háborúskodás, illetve a svédek és franciák is szorongatták őket ekkor, valamint a spanyol Habsburgok igényt tartottak az osztrák Habsburgok támogatására a portugálok ellenében). Másik ok: az idegen hadak eredménytelenül hadakoznak

Magyarországon, mivel nem saját ügyükért harcolnak és csak rövid ideig tartózkodnak az országban, akkor is ellátásuk hiányossága miatt végigfosztogatják az országot. c. ,,Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio!” Zrínyi igen rossz véleménnyel van a magyar haderőről is: - a hadak felállításához mindig későn látnak neki, - a hadsereg nem megfelelő személyekből áll. Mind a vezetők, mind a katonák alkalmatlanok (részegség, kevélység, garázdaság). Szigorú bírálatot mond a nemesekről is: „pattog s kevélykedik” nemesi címével, de kiváltságait semmivel sem bizonyítja. A nemesség másik nagy hibája, hogy elszalasztja kihasználni lehetőségét arra, hogy tanuljon, világot lásson. - mégis magyarokból kell hogy álljon a magyar haderő: őseink sikerei bizonyították a magyarok rátermettségét. Csupán megfelelően ki kellene képezni a magyar katonákat Egy szóval összefoglalva: állandó magyar

haderőre lenne szükség a végvári vitézeken kívül. létszáma: békeidőben 4000 gyalogos és 8000 lovas. A gyalogság várak, sáncok védelmére, a lovasság portyázások kivédésére és a határvédésre. A lovasság előnye a gyors mozgósíthatóság. Rajtuk kívül megmaradnának a végvári katonák is hadtudomány, kiképzés: győzelemhez nélkülözhetetlen dolgok. Az újoncoknak napi kettőször kell kiképzésben részesíteni. Zrínyi szerint a legjobb katonaanyag a paraszt felhívja a figyelmet arra, hogy a törökök ugyan ravaszak és fegyelmezettek, de nekik is vannak hiányosságaik. a hadtudomány elsajátítását akadályozza: - önbizalom hiánya, kétkedés, - tanulatlanság (militaris disciplina hiánya), - összefogás, kollektív erőfeszítés hiánya. Idegen kiképzőket kell fogadni: svájciakat, olaszokat, hollandokat ajánl. pénzügyi alap: nemesi és főúri jövedelmek egy részének igénybe vétele, illetve az egyházi értékek egy

részének lefoglalásából. határvédelem: - csak kisebb török betörések: ellenük végváriak, - a török egy „basaságból” támad: főkapitány információszerzése kémektől, majd saját hadereje a végvári katonákkal együtt, - egész magyarországi török haderő támad: a főkapitány kérjen segítséget az állandóan működő haderőtől. A magyar seregnek „magyar generálisa legyen” Lényeg, hogy támadás esetén azonnal ellentámadás. Hódoltsági területek visszaszerzése csak akkor, ha tartós védelemben részesítik ezen területeket. A visszahódoltatott területek lakói pedig a töröknek addig fizetett adó felét az állandó haderő eltartására fizessék Háború esetén az állandó magyar haderőtől nagyobb haderőre lenne szükség (ez csupán alapul szolgálna), 24.000 főre Felveti a téli hadakozás gondolatát d. Ami a Török Áfiumból kimaradt Az önálló magyar sereg felállításának feltételei: - pénzügyi alapok-

lásd c.(feltehetőleg így sem lehetne fedezni a kiadásokat) - Ausztriával való kapcsolatok átszervezése: - hadügy: a végváraknak és az állandó hadseregnek is közös irányításra lenne szüksége, viszont probléma hogy az állandó hadsereg élére magyar vezetőt, de a végvárak élére továbbra is a királyt szánta, a jelentős végvári kiadások miatt. - külügy: az önálló magyar hadseregnek köszönhetően megnőtt volna a magyar katonai aktivitás, viszont ez Bécs számára nem lett volna kedvező, mivel elképzelhető hogy török ellenakciókat váltott volna ki, amelyek Bécs számára elkerülendőek lettek volna. - közigazgatás átszervezése: korszerű központosított magyar közigazgatásra lenne szükség, illetve egy magyar haditanácsra. (Zrínyi ezt a témát szándékosan nem fejti ki részletesen) e. A Török Áfium jelentősége és hatása Az osztrákokat szándékosan nem akarta befolyásolni, nehogy negatív hatást váltson ki

belőlük. A magyarokat rá akarta ébreszteni helyzetükre a török veszély megmutatásával. Ezen célját nem tudta teljes mértékben elérni, mivel nem volt lehetőség a mű sokszorosítására. Nagy jelentőségű azért is, mert nyíltan megmondja honfitársainak, hogy a magyar hadrendszer és hadviselési mód rossz, korszerűtlen. Végül fontos a konkrét stratégiai terv.