Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Boda Péter - Bankcontrolling

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 65 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:269

Feltöltve:2008. október 19.

Méret:345 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 horvathjo 2014. július 29.
  Tömör és lényegre törő, kiváló.

Tartalmi kivonat

BANKCONTROLLING Boda Péter ERSTE BANK 1 BANKCONTROLLING CONTROLLING VS. BELSŐ ELLENŐRZÉS 2 BANKCONTROLLING CONTROLLING, VAGY KONTROLLING? 3 A (bank)controlling fogalma „A (bank)controlling – funkcionális szempontból – a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információ ellátást koordinálja” Horváth Péter 4 A (bank)controlling fogalma „Az a folyamat, amely által a vezetők biztosítják az erőforrások eredményes és hatékony felhasználását a szervezet céljainak elérése érdekében.” Robert N. Anthony 5 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS • Hierarchia szintje • Jogkörök • Részvétel az üzleti döntésekben vs. semleges szerep • Széles információs bázis, befolyásoló, manipulatív szerep • Döntések keresztülvitele, érdekérvényesítő képesség • Biztonságorientált gondolkodás vs. üzleti területek szemlélete 6 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Lakossági üá.

Vállalati üá. TSY Controlling 7 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Lakossági üá. Vállalati üá. Controlling TSY 8 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Lakossági üá., Vállalati üá, IT Controlling TSY, Marketing 9 Stratégiai bankcontrolling I. Feladata: A stratégia kialakításában való közreműködés, a bankszervezet erős/gyenge pontjainak elemzése, stratégiai „akciók” (és azok időzítésének) kidolgozása, terv/tény elemzések elvégzése, módosító intézkedések kidolgozása. 10 Stratégiai bankcontrolling II. • Portfolió menedzsment: A verseny (piaci) pozíció elérését/megtartását biztosító piaci stratégia meghatározása • Mérlegmenedzsment: A mérlegstruktúra optimalizálása kockázati és jövedelmezőségi szempontokból. • Budget menedzsment: A jövedelmezőség és likviditás szabályozása a tervezés és a tervvisszamérés segítségével. 11 Stratégiai bankcontrolling III.

Portfolió menedzsment • Az ügyleti struktúrát a piaci kockázatot és lehetőségeket számításba véve vizsgálja, vagyis a piaci stratégián keresztül próbálja a banki hozampotenciál optimális kihasználását biztosítani. • A banki termékek, szolgáltatások választéka (Milyen szélességben akar foglalkozni a három fő területtel, a pénzforgalommal, a hitelezéssel és a tőkepiaci műveletekkel) • A szolgáltatások mélysége, részletezettsége (Pl. a a hitel vagy tőkepiaci műveleteknél milyen jellegű termékeket kínál) • A szolgáltatások, termékek minősége (gyorsaság, az ügyfél 12 feladatai, biztonság, megbízhatóság, diszkréció) Stratégiai bankcontrolling IV. Mérlegstruktúra menedzsment • A kockázati tényezőket, valamint a hozamszükségletet a mérlegszerkezet függvényében a hosszútávú strukturális pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében vizsgálja. • Kamatkockázat • Kötvényportfolió kockázata

• Árfolyamkockázat hatása • Hitelportfolió kockázata • Aktív és passzív biztonsági intézkedések (Mérleg struktúra alakítása, kockázatkezelés, tőketartalékok) 13 Operatív bankcontrolling I. • Növekedésre,jövedelmezőségre, biztonságra irányuló összbanki célkitűzések felosztása (terület, ügyfél, termék, idő) • Tervfeladatok folyamatos ellenőrzése • Decentralizált döntési helyek koordinálása 14 Operatív bankcontrolling II. • A portfolió és mérleg struktúra menedzsment keretében meghatározott átfogó mérleg és eredmény célkitűzéseket egységes, zárt tervezési és ellenőrzési rendszerben osztja fel a bank egyes részterületei között konkrét feladatokra lebontva • A résztervek vonatkozhatnak, szervezeti egységre, üzletágra vagy pénzügyi kategóriára (pl. bevételek, kamatok, költségek, stb.) • Időhorizont szempontjából lehetnek hosszú távra, egy évre vagy rövidebb időszakra szólóak

15 Operatív bankcontrolling III. • A tervezési folyamathoz szorosan kapcsolódik az operatív controlling, azaz – a terv-tény eltérések megállapítása és elemzése, – a folyamatos ellenőrzés, – a tervcélok esetleges módosítása és/vagy – intézkedések az eredeti célok elérése érdekében 16 Controlling funkciók és feladatok I. Centralizált • Üzletpolitikai alternatívák kidolgozása • Jövedelmezőségi és kockázatelemzések • Nyereségszükségleti számítások (Új termékek, szolgáltatások, fiókok, stb. esetében) • Költségtervezési rendszerek kialakítása • Integrált terv-tény ellenőrzési rendszerek kialakítása • Teljesítmény orientált ösztönzési rendszer kialakítása, teljesítménymérés • Célfeladatok végrehajtásának ellenőrzése 17 Controlling funkciók és feladatok II. Decentralizált • Decentralizált költségterv készítés • Egyes tervezési és ellenőrzési feladatok

végrehajtása • Információ feldolgozás és áramlás szervezése • Információ szükségletek definiálása • Részletes termék, ügylet, ügyfél, fiók, profitcenter költség és jövedelmezőségi számítások/ elemzések 18 A Controlling által megválaszolandó kérdések • Milyen nyereségesen dolgoznak az egyes banki üzletágak? • Mennyire nyereségesek az egyes fiókok, kereskedelmi centrumok? • Milyenek a nyereség – költségviszonyok az egyes termékeknél? • Hogyan mérhető a dolgozók teljesítménye? • Hogyan alakul az ügyfél jövedelmezőség? • 19 Az összehasonlítás alapjai • • • • • • • • Bázis/Tény Terv/Tény Tény/Lehetséges tény Idősor Versenytársak Összbankrendszeri adatok Elemzési csoportok Régiók/ fiókok/ termékek/ egymáshoz viszonyítva 20 A bankmérleg FORRÁSOK ESZKÖZÖK • • • • • • Pénzeszközök Forgatási célú papírok Bankközi kihelyezések Ügyfélhitelek

Tartós befektetések, Tárgyi eszközök és más saját eszközök • Egyéb eszközök • Pénzpiaci források (jegybanki és bankközi források) • Ügyfélbetétek • Egyéb külső források • Céltartalékok • Egyéb forrástételek • Tőketételek MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 21 AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS I.  Kamatkülönbözet (Kapott kamatok – fizetett kamatok)  Bevételek értékpapírokból  Kapott / fizetett díjak, jutalékok  Pénzügyi műveletek nettó eredménye  Egyéb bevételek  Általános igazgatási költségek  Értékcsökkenési leírás  Egyéb ráfordítások 22 AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS II.  Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (követelések után)  Visszaírás (követelések után)  Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (befektetési célú értékpapírok után)  Visszaírás (befektetési célú értékpapírok után)  Rendkívüli eredmény  Adófizetés 

Általános tartalékképzés 23 Jövedelmezőségi mutatók I. – ROE (Return on Equity) = • sajáttőke-arányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos saját tőkeállomány – ROA (Return on Assets) = • eszközarányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos eszközállomány – Tőkeáttétel = • összes eszköz / saját tőke ROE = ROA * TŐKEÁTTÉTEL 24 Jövedelmezőségi mutatók II. • Eszközarányos nyereség alacsony. Oka: a Bank alapvetően közvetítésből él, ha a „közvetítés díja” magas lenne megkerülnék a közvetítőt. • Saját tőkére vetített nyereség magas: a Bank alapvetően mások (betétesek) pénzét kockáztatja. • Tőkeáttétel: a Bank által általános pénzügyi kockázat nagyságát mutatja. 25 Jövedelmezőségi mutatók III. Szintetikus mutatók • ROE (tőkearányos jövedelmezőség) • ROA(eszközarányos jövedelmezőség) • Hatékonysági mutatók – eredményre jutó

költség – egy főre jutó mérlegfőöszeg vagy eredmény • eseti eredmény aránya az eredményen belül Részletező mutatók • költségek jutalékokkal való fedezettsége • kamatbevételjutalékbevétel arány • eszközarányos kamatjövedelem • átlagos forrásköltség • netto kamatmarge 26 Az eredmény eszközarányos mutatói 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Bruttó kamatrés: (kamatbevétel-kamatráfordítás)/átlagos MFŐ Bruttó költségfedezeti hányad: működési ktg./átlagos MFÖ Szolgáltatási jutalék: (jutalékbevétel-jutalékráfordítás)/átlagos MFÖ Nettó költségfedezeti rés: -2+3 Nettó kamatrés: +1-2+3 Kockázati hányad: kockázati ktg./átlagos MFÖ Rendkívüli jövedelemrés: (egyéb bevételek-egyéb ráfordítások)/átlagos MFÖ Tiszta nyereség (ROA): +5-6+7 Saját tőke hányad: saját tőke/átlagos MFÖ Saját tőke arányos jövedelmezőség (ROE): 8/9 27 A működési hatékonyság mutatószámai 1. 2. 3. 4. 5.

6. Bevételarányos ráfordítás: összes nem kamat ráfordítás/nettó banki bevétel Működési marge: eredmény/ nettó banki bevétel Bevételarányos költség: működési ktg./ nettó banki bevétel Költséghatékonyság: működési ktg./ átlagos MFÖ Munkaerőhatékonyság: eredmény/létszám, átlagos MFÖ/létszám Kockázati marge: kockázati ktg./termelési bruttó eredmény Nettó banki bevétel: kamateredmény+ egyéb bevétel Termelési bruttó eredmény: nettó banki bevétel- egyéb ráfordítások működési ktg. Eredmény (adózás előtti): termelési bruttó eredmény-kockázati ktg. 28 Kamatrés-fogalmak I. • Kamatrés (NIM): (kamatbevétel - kamatkiadás) / átl. eszközök • + Átlagos eszközhozam: kamatbevétel / átl. kamatozó eszközök - Átlagos forrásköltség: kamatkiadás / átl. kamatozó források • Piaci kamatrés: piaci hitelkamat – piaci betétkamat 29 Kamatrés-fogalmak II. • „Közvetítői díj” •

Széles értelemben vett kamatrés: jutalék, kockázati korrekció Mérleg szerinti kamatrés/ piaci kamatrés eltérésének okai: Piaci struktúra Szabályozási környezet Kamatmeghatározás módja (kamatszámítás, kamatjóváírás, kamatozás kezdő/záró napja) • 1. 2. 3. 30 Kamatjövedelem • • 1. 2. Kamatrés X MFÖ Növelése: MFÖ növelése Kamatrés növelése (kamatsruktúra, kockázati prémiumok, dezintermediáció) 31 Kamatmérleg • Adott időpontra vonatkozó, vagy átlagos • Napi mérleg alapján • Egyedi Eszköz / forrás típusokra, vagy csoportokra • (Átlagos) állományok, kamatbevétel/ráfordítás, kamatszint 32 Nettó kamatrés számítása I. • „A kamatmérleg megfelelő elemeinek összepárosítása.” • Nettó/bruttó • Pool-módszer • Direkt hozzárendelés 33 Nettó kamatrés számítása II. Melyik oldalon (aktív/passzív) mutassuk ki az eredményt? • Fele/fele arányban eszköz és forrás oldalon

• A teljes eredményt mindkét oldalon (duplikáció!) • Irányítottan (motivációs, üzletpolitikai célzattal) 34 Pool-módszer A források nem rendelődnek/ rendelhetők hozzá direkt módon az eszközökhöz, egy egységes „masszaként” kezeljük őket 35 Direkt hozzárendelés • • • 1. 2. 3. 4. Az E/F oldal között ok-okozati összefüggés áll fenn, bizonyos elemei között létrehozható a direkt hozzárendelés Egyes aktívák meghatározott (összetételű) passzívák (csoportja) által kerülnek refinanszírozásra Az E/F hozzárendelés lehetséges módszerei: Tényleges direkt hozzárendelés (refinanszírozás) Likviditási kritériumok alapján (eredeti/hátralévő) Jövedelemtermelő képesség alapján (Jogszabályi előírások szerint) 36 A nettó kamatrés számítás kritikája • • • • • • • • Önkényes hozzárendelések, kalkulációk Aktív oldal eredményét a passzív határozza meg, és viszont A múlt adatain

alapszik Nem a piaci hozam, hanem az egyedi bankok kamatstruktúrájától függ a kimutatott eredmény Az E/F oldal koordinációjából származó eredményt (lejárati, deviza transzformáció) nem veszi figyelembe Elő és utókalkuláció számai nem összevethetőek Átlagkamat: egyes, kiugró tételek torzítják, ugyanakkor összemossa az eltérő, egyedi értékeket Nem képezheti az egyedi üzleti döntések alapját 37 Piaci kamat módszere I. Mind az eszköz, mind a forrás oldali tételek jövedelmezőségét egy alternatív piaci instrumentum hozamához/költségéhez viszonyítva állapítjuk meg. 38 Piaci kamat módszere II. Alkalmazásának alapfeltételei, ismérvei: • Az érintettek el kell hogy fogadják, • Aktuális, biztosan kalkulálható adatokra kell, hogy alapuljon a kalkuláció, • Egyedi ügyletekről releváns információkat kell szolgáltatnia, • Elő-, utókalkuláció azonos eredményre vezet, • A bruttó marzsot a tényleges

hozzájárulás arányában osztja meg. 39 Piaci kamat módszere III. • Az E/F oldalt egymástól elválasztva mutatja be, értékeli. • A termék sikerének mércéje a pénzpiaci alternatív ügylet kamata. • Lehetővé teszi a kockázati eredmény elkülönítését. 40 KAMATKOCKÁZAT Eszközök kamatozása Források kamatozása Kockázat fix fix lejárati, likviditási, stratégiai fix változó kamatlábváltozási változó fix kamatlábváltozási változó változó átárazhatósági 41 Piaci kamat módszere III. 1. Kondiciós marzsösszeg • Aktív • passzív 2. Strukturális/transzformációs marzsösszeg • Lejárati • Deviza (Egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető!) 42 Piaci kamat módszere IV. + Eszköz oldali marzsösszeg + Kamatjellegű jutalék - Aktív oldali likviditási felár + Passzív oldali marzsösszeg + Passzív oldali likviditási felár Eszközökön elért kamateredmény Forrásokon elért kamateredmény

+ Eladási / vételi marzs (Kötelező tartalék) +/- Függővé tett kamat +/- Transzformációs marzs 43 Piaci kamat módszere V. Eszköz oldali marzsösszeg = ügyfélkamat és elszámoló kamat különbsége Passzív oldali marzsösszeg = elszámolókamat és ügyfélkamat különbsége Elszámoló kamat meghatározása= lejárat, futamidő, átárazódás, deviza, kamatbázis, hitelstátusz stb. alapján 44 Piaci kamat módszere VI. Likviditási felár = „kockázati felár” a bank számára hosszabb távú tőkelekötés miatt jelentkező kamatfelár Eladási és vételi marzs = a pénzpiaci eladási és vételi árfolyam különbségének a fele (a középhez viszonyított mérték). Üzletági szinten történik a kimutatása (HUF 12,5 BP; CCY: 6,25 BP). Kötelező tartalék költsége = korábban: az MNB-nél kötelezően elhelyezett betétek piacinál alacsonyabb kapott kamata miatt keletkezett veszteség. Jelenleg ez nulla Függővé tett kamat = a nem fizetés

miatt - számviteli előírások alapján kamateredményből kikönyvelt állomány eredményhatása (ügyletszinten). Transzformációs marzs = lejárati és deviza-transzformációból keletkező eredmény 45 Piaci kamat módszere VII. ESZKÖZ ÜGYFÉLKAMATLÁB SZÁMVITELI KAMATEREDMÉNY 13,050 11,050 FORRÁS ÜGYFÉLKAMATLÁB 2,000 1 ÉVES BUBOR eladási 1 ÉVES BUBOR közép 8,195 8,070 O/N BUBOR vételi O/N BUBOR közép 8,925 9,050 ESZKÖZ OLDALI MARZS LIKVIDITÁSI FELÁR TERMÉKSZINTŰ MARZS VÉTELI MARZS ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY 4,855 -0,250 4,605 0,125 4,730 BETÉT OLDALI MARZS LIKVIDITÁSI FELÁR TERMÉKSZINTŰ MARZS ELADÁSI MARZS ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY 6,925 0,000 6,925 0,125 7,050 LEJÁRATI TRANSZFORMÁCIÓ LIKVIDITÁSI FELÁR NEM ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY -0,980 0,250 -0,730 KAMATEREDMÉNY 11,050 46 Nem kamatjellegű eredmény • Hitelezéshez kapcsolódó jutalékok • Számlavezetéshez, fizetési forgalomhoz kapcsolódó jutalékok •

Egyéb működési eredmény: - helyi iparűzési adó - peres ügyekre képzett értékvesztés állományváltozása - pénztárhiány -OBA-díj: a betétbiztosítási alapnak fizetett díj. • Árfolyameredmény Nettó/bruttó kimutatás 47 Jutalékok Jutalékbevétel: • Állományarányosan számított • Forgalomarányosan számított • Egyszeri díjak • Kamatjellegű jutalékok Jutalékráfordítások: • Pénzforgalmi jutalékok • Szolgáltatási díjak 48 Költségallokáció I. • Alapelv: a piaci szolgáltatások a bank összteljesítményéből jönnek létre • Következtetés: minden működési költség a profittermelő tevékenységet „terheli”. 49 Költségallokáció II. • Költségnem, költséghely, költségviselő • Egyedi, általános költségek • Tényleges, rendszeres/ prognosztizált költségek • Teljeskörű/ részeleges költségfelosztás • Költségteherbírási/ költségfelmerülési elv 50 Szervezeti

egységek kategorizálása 1. 2. 3. 4. 5. Belső kiszolgáló egységek (IT, Humánpolitika, Üzemeltetés, Bankbiztonság) Olyan költséghely, amely különböző szolgáltatásokat nyújt a többi egység számára Értékesítési egységek – Profit centerek (fiókok) Minden olyan költséghely, amely ügyféllel rendelkezik, terméket értékesít Lebonyolítási egységek (Back-Office, Hiteladminisztráció, Fizetési forgalom lebonyolítás, Kockázatkezelés, Termék fejlesztés) Minden olyan költséghely, amely részt vesz a termék előállítási folyamatban Szerviz/Szolgáltató centrumok (Jogi Osztály, Értékesítés-támogatás) Olyan költséghely, amelynek teljesítményét nem lehet közvetlenül a termékekhez rendelni General Overhead (Operatív Igazgatóság, Belső Ellenőrzés, Controlling, Számvitel) Olyan költséghely, amelynek költségei általánosan fel nem oszthatóak és ebből adódóan a költségeket előre meghatározott arányban

szétosztják a Üzletágak között. 51 Költségfelosztás Nem profittermelő egységek költségeinek felosztása: • Vetítési alapok szerint (létszám, m2) • Elszámolási ár alapján (tényleges, tervezett, piaci) 52 Profitcentrumok költségeinek felosztása (termékek között): 1. Munkaidő felhasználás alapján 2. Tranzakciós költség számítással 3. Folyamatköltség számítással 53 Munkaidő felhasználás alapján • Alapelv: a bank élőmunka igényes üzem, a működési költségek jelentős része a személyi ráfordítás. Az egyéb dologi költségek általában a foglalkoztatott létszám szerint oszlanak meg. • Probléma: A nem a foglalkoztatott létszámhoz köthető költségek felosztása pontatlan. 54 Tranzakciós költségszámítás 1. Divíziós számítás 2. Ekvivalens számokkal történő számítás 3. Pótlékszámítás 55 Divíziós számítás • Összes ktg/ összes tranzakció= 1 tranzakció költsége •

Termékköltség= tranzakciók száma/egységár • Tehát: minden termék egységára (költsége) azonos (!) 56 Ekvivalens számokkal történő számítás • Az ekvivalens számok az egyes tevékenységek egymáshoz való költség- és teljesítmény-szükségségleti viszonyát fejezik ki. • Ekvivalens szám: teljesítési idő, anyagfelhasználás, gépidő stb. alapján • Tranzakciótípus száma*ekvivalens szám= számítási egység • Összes költség/összes számítási egység=1 számítási egység költsége • 1 számítási egység költsége*számítási egység száma/tranzakciók száma=1 tranzakció költsége 57 Pótlékszámítás • Alapelv: csak a direkt költségeket állapítjuk meg tranzakciókként, az általános költségeket pótlékkulcsokkal osztjuk fel. • Pótlékkulcs: dologi költség/személyi költség, személyi direkt költség/személyi általános ktg. 58 A költség allokációhoz szükséges adatok Tranzakció

katalógus (fő folyamat, al-folyamat, tranzakció, tevékenység „activity”) Statisztikák, kérdőíves felmérések (tranzakciók egység- költség kalkulálása, termékcsoportok létrehozása, elosztási csatornák) Átlagos időfelhasználás (minden egyes tranzakcióhoz átlagos időtartam hozzárendelése) Allokációs kulcs (létszám, m2, darabszám) költséghelyenként évente 59 Folyamatköltségszámítás I. Hitel folyósítás: Hitelnyújtásban részt vevő területek pl.: • Termék fejlesztés • Értékesítés • Kockázatkezelés • Back - Office Az egyes területek munkaidő ráfordítás igénye termékeként FELMÉRÉSEK 1 termék / tranzakció időegység szükséglete X 1 perc költsége adott szervezeti egységnél 60 Folyamatköltségszámítás II. Adott időszak termék / tranzakció költsége = 1 adott termék / tranzakció darabszáma X termék / tranzakció kalkulált ára Tervezett termék költség: terv darabszám * terv ktg

Havi tényköltség: tény darabszám * terv ár eltérés 61 Folyamatköltségszámítás III. Hitel költsége: Közvetlen terv termék költség = 1 db * 10e HUF = 10eHUF/db Tényleges termék értékesítés (db) terv áron számolva: 1. 2. 3. 10 db * 10e=100e 0 db * 10e=0 1db * 10e=10e Termékköltségként kerül kimutatásra Szervezeti egység tényköltsége: 50e HUF A tény és a terv költség különbözetét mint ár/darabszám miatti eltérést „el kell számolni”. 62 Folyamatköltségszámítás IV. Fiók 1 . Közvetlen termékköltség Centrális termékköltség PC (fiók) költség 2 . -100e -1e 50 3 . 0 - 1e - 10e -1e -50 -40 63 Betéti termékek jövedelmezősége betét elszámoló áron számított kamatbevétele (marzs) + jutalékbevételek - tranzakciós költségek (betétnyitás, terhelés, jóváírás, fenntartás, figyelés, zárás) = nettó jövedelem 64 Hiteltermékek jövedelmezősége Hitel elszámoló áron számolt

kamatbevétele (marzs) + jutalékbevétel - kockázati költség - tranzakciós költségek (hitelbeszerzés, hitelbírálat, hitelmonitoring.) = nettó jövedelem 65