Informatika | Középiskola » Számítástechnika érettségi tételek, 2006

Számítástechnika érettségi tételek - 2006 1. Adatok kódolása és mértékegységei Milyen számrendszerben dolgozik a számítógép, és miért? Mutassa be ezt a számrendszert! (2 pont) A számítógép olyan elemekből épül fel, amelyeknek két állapota van: a be- és a kikapcsolt állapot. Ezekhez hozzá lehet rendelni a 0 és az 1 számjegyet Olyan számrendszerre van szükség, amely csak ezt a két számjegyet használja. Ez a kettes (bináris) számrendszer A kettes, vagy más néven bináris számrendszerbeli számok a 0 és az 1 számjegyekből állnak. A számjegyek helyiértékeit az alábbi táblázat mutatja: Hogyan válthatunk át ebből a számrendszerből a tizes számrendszerbe, és vissza? Mutassa be egy-egy példán! (2 pont) A bináris számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át decimális számrendszerbe, hogy a bináris szám egyes számjegyeit megszorozzuk a hozzájuk tartozó helyiértékekkel, majd az így kapott értékeket összeadjuk.

Például az 10001011 2 bináris szám decimális értékét az alábbi módon számíthatjuk ki: A tízes (decimális) számrendszerbeli számokat kettővel való maradékos osztással tudjuk a legegyszerűbben bináris számrendszerbeli számmá alakítani. Az átalakítandó számot osszuk el kettővel. Minden osztásnál jegyezzük fel a maradékot Folytassuk az egészrésszel való osztást, amíg nullát nem kapunk. Lássunk erre egy példát! Az átváltandó szám: 81 10 . Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a bináris számot: 1010001 2 . Mi az adat? (1 pont) Az információ valamilyen új ismeretet jelent. Például azt, hogy milyen az időjárás, hol van dugó a városban, vagy mi lett a tegnapi meccs eredménye. Az információt gyakran kell tárolni vagy továbbítani. Ezt úgy tehetjük meg, hogy jelek sorozatává alakítjuk Ezt a műveletet nevezik kódolásnak, a kódolt információt pedig adatnak. A kódolás leggyakoribb formái a

beszéd és az írás. Az információt a beszéd folyamán hangok sorozatává, íráskor pedig betűk sorozatává alakítjuk. Természetesen a kódolás fordított műveletét, a dekódolást is elvégezzük, amikor meghallgatjuk valaki beszédét, vagy elolvassuk valaki írását, és abból megtudunk valamit. A számítógép csak számokkal tud dolgozni, ezért minden információt számok sorozatává kell alakítani számára. Milyen mértékegységei vannak az adatnak, és hogyan lehet ezek között átváltani? Szemléltesse ezt is egy példával! (2 pont) Gyakran tudni kell, hogy valamilyen adat, például egy szöveg vagy egy kép mennyi helyet foglal el. Ez alapján tudjuk például eldönteni, hogy ráfér-e egy lemezre A szükséges hely megadásához ismerni kell az adat mértékegységeit. Az adat legkisebb egysége a bit. Ez egy kettes számrendszerbeli számjegy, amelynek értéke 0 vagy 1 lehet. Neve az angol binary digit kifejezésből származik, amely

bináris számjegyet jelent. A számítógépek több bitet dolgoznak fel egyszerre. Általában 8 bittel, vagy ennek többszöröseivel tudnak műveleteket végezni. Ezért a következő mértékegység a bájt (angolul byte), amely 8 bittel egyenlő. A számítógépek teljesítményének növekedésével egyre nagyobb adatmennyiségeket lehet feldolgozni. Ezért gyakran használják a bájt többszöröseit Ezek a kilobájt (kB), a megabájt (MB), a gigabájt (GB) és a terabájt (TB). A váltószám közöttük 1024, mert a kettes számrendszerben ez kerek szám (10000000000). Példa: 4 GB = 1024 x 4 = 4096 MB =1024 x 4096 = 4 194 304 KB =1024 x 4 194 304 = 4 294 967 296 (több mint 4 milliárd!) bájt. Hogyan kódol a számítógép egy szöveget? (1 pont) A szöveget kódoláskor először fel kell bontani karakterekre. Minden betű, számjegy, írásjel egy-egy karakternek számít. Ezután a programok egy kódtábla segítségével minden karakterhez hozzárendelnek egy

számot. Először az ASCII kódtáblát használták, amely az angol ABC karaktereit, számjegyeket és egyéb jeleket tartalmazott 0-tól 127-ig terjedő kóddal. Ezt az egyes nyelveknek megfelelően kibővítették A bővített kódtábla 0 és 255 közötti számokat tartalmaz, így a szöveg tárolásához annyi bájtra van szükség, ahány karakterből áll a szöveg. A nemzeti karakterek (például a magyar ékezetes betűk) miatt többféle változata is van. A magyar karkaterkészletet a Windowsban a 1250-es kódtábla tartalmazza. Újabban van olyan kódtábla is (Unicode), amely 2 bájton tárolja a karaktereket, ezért kódjuk 0 és 65535 közötti lehet. Így sok nyelv adatai egyetlen kódtáblában szerepelhetnek Kérdések: – Hány bájt szükséges nevének tárolásához? – Miért nem 1000 a váltószám az adatmennyiségeknél, mint például a m és a km között? 2 2. A számítógép felépítése és működése Mit nevezünk hardvernek? (1 pont) A

hardver (hardware) a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ide tartoznak a különböző kiegészítő eszközök és tartozékok is. Milyen részekből áll egy számítógép (ezt szemléltesse ábrával is), és melyek ezek legfontosabb feladatai? (5 pont) A számítógép fő részei (vázlatosan) a következők: A processzor (CPU) A központi feldolgozó egység (CPU), vagy más néven processzor a számítógép "agya". Ez az egység: • értelmezi a program utasításait, • vezérli végrehajtásukat, • valamint elvégzi a matematikai és logikai műveleteket is. A személyi számítógépeknél a processzor egyetlen áramköri lapkán (csipen) helyezkedik el. Ezt hívják mikroprocesszornak. Egy számítógépben több processzor is lehet. A memória Az operatív tár, vagy más néven (központi) memória a számítógép "munkaasztala". Itt tárolja a végrehajtandó utasításokat és az azokhoz szükséges adatokat.

A memória azonos nagyságú (pl. 1 bájtos) rekeszek sorozatának tekinthető Minden rekesznek van címe Működési mód szerint kétféle memóriát különböztetünk meg: a ROM-ot és a RAM-ot. A ROM csak olvasható memóriát jelent. Ebbe gyártáskor belekerülnek az utasítások és az adatok, és nem lehet megváltoztatni a tartalmát. (Bizonyos típusai speciális eszközzel vagy programmal módosíthatók.) Ez a memória kisebbik része Olyan adatok és utasítások kerülnek bele, amelyekre állandóan szükség van. A RAM írható és olvasható memória. Az éppen futó programokhoz szükséges adatok és utasítások kerülnek bele. Egy programból történő kilépéskor azonban az általa használt terület törlődik, így felszabadul a hely a következő program utasításai és adatai számára. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramszünet esetén a RAM teljes tartalma törlődik! A sínrendszer A sínrendszer (más szóval buszrendszer) egymással

párhuzamos vezetékek rendszeréből áll, amelyekre a többi egység rákapcsolódhat, így a számítógép elemei közötti kapcsolatot biztosítja. Külön sín van a címeknek, az adatoknak és a vezérlőjeleknek Egyre gyorsabb sínrendszereket fejlesztenek. Egy számítógépen belül több, különböző sebességű sínrendszer van. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy az egyes elemeket nem kell egyenként összekötni, így a számítógép bővítése, az egyes elemek cseréje is sokkal egyszerűbb. 3 A perifériák A perifériákat adatok bevitelére vagy kivitelére használják (vagy mindkettőre). A periféria-illesztők A periféria-illesztők feladata a perifériák vezérlése, valamint a perifériák illesztése a sínrendszerhez. Hogyan csoportosíthatjuk a perifériákat? Mondjon példákat is! (2 pont) A perifériák csoportosítása az alapján történik, hogy adatok bevitelére, kivitelére, vagy mindkettőre használjuk-e őket. A bemeneti

perifériákkal adatokat vihetünk a számítógépbe. A legalapvetőbbek a billentyűzet és az egér, de ide tartozik pl. a CD-ROM is A kimeneti perifériák az adatok megjelenítését végzik. A legfontosabbak a monitor, a nyomtató, és a hangszórók. Vannak kétirányú, be- és kimeneti perifériák is. Ilyenek a modem és a háttértárak egy része A modem segítségével számítógépünket telefonvonalhoz csatlakoztathatjuk. Így rákapcsolódhatunk az Internetre, elektronikus leveleket vagy faxokat küldhetünk és fogadhatunk. Különösen fontos kétirányú perifériák a háttértárak. A háttértárak általában mágneses vagy optikai elven működő lemezek, amelyek az adatok és a programok tartós tárolására szolgálnak. Kérdések: – Miért kell gyakran elmenteni munkánkat? – Milyen előnyökkel jár a sínrendszer használata? 3. Adattárolás a számítógépben Hol tárolja a számítógép azokat az adatokat és programokat, amelyekkel éppen

dolgozik? (1 pont) A számítógép azokat az adatokat és programokat, amelyekkel éppen dolgozik, az operatív memóriában tárolja. Ez a tárolás csak átmeneti, amire már nincs szükség, törlődik a memóriából. Hol történik a tartós tárolás? (1 pont) A tartós tárolás a különböző háttértárakon történik, amelyek többnyire mágneses, optikai vagy elektronikus elven működnek. Például hajlékonylemez, merevlemez, CD, DVD, pendrive, memóriakártya. Mi történik mentéskor, illetve egy fájl megnyitásakor? (1 pont) Amikor egy programmal létrehozunk valamit, például egy szöveget, táblázatot vagy rajzot, az először csak az operatív memóriában (a RAM-ban) tárolódik. A memóriának ez a része azonban a programból történő kilépéskor törlődik. Sőt, áramszünet vagy kikapcsolás esetén a teljes memória törlődik, és így elveszik a munkánk! Ezért azt, amit meg szeretnénk őrizni, ki kell másolni egy háttértárra. Ezt a műveletet

nevezik mentésnek. Az elmentett adatok később bármikor visszatölthetők a memóriába, hogy dolgozni tudjunk velük. Ez a művelet a megnyitás A programokat is háttértárakon tároljuk, és csak akkor töltődnek be a memóriába, amikor elindítjuk őket. Milyen két fő csoportba sorolhatjuk a memóriákat, és mi a különbség közöttük? (2 pont) Működési mód szerint kétféle memóriát különböztetünk meg: a ROM-ot és a RAM-ot. A ROM csak olvasható memóriát jelent. Ebbe gyártáskor belekerülnek az utasítások és az adatok, és nem lehet megváltoztatni a tartalmát. (Bizonyos típusai speciális eszközzel vagy 4 programmal módosíthatók.) Ez a memória kisebbik része Olyan adatok és utasítások kerülnek bele, amelyekre állandóan szükség van. A RAM írható és olvasható memória. Az éppen futó programokhoz szükséges adatok és utasítások kerülnek bele. Egy programból történő kilépéskor azonban az általa használt terület

törlődik, így felszabadul a hely a következő program utasításai és adatai számára. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramszünet esetén a RAM teljes tartalma törlődik! Milyen csoportokba sorolhatjuk a háttértárakat működési elvük alapján? Mondjon példákat is! (3 pont) Mágneses elven működő háttértárak: az adathordozó felületén lévő mágneses réteg kis részeit kétféleképpen lehet mágnesezni. Ide tartoznak a következők: hajlékonylemez, merevlemez, mágnesszalagos tároló. Optikai elven működő háttértárak: a lemezek felületét lézersugár segítségével olvassák le. Ez az egyes részekről vagy visszaverődik, vagy nem. Ez felel meg a két állapotnak Ide tartoznak a CD és a DVD lemezek. Elektronikus elven működnek a Flash memóriát tartalmazó eszközök, pl. a pendrive és a különböző memóriakártyák. A Flash memória írható és olvasható, de kikapcsolás után sem felejti el a tartalmát. Ezért nevével

ellentétben többnyire háttértárként alkalmazzuk Kérdések: – Milyen hatásoktól kell óvni a különböző háttértárakat? – Milyen eszközökkel lehet átvinni adatokat egy számítógépről egy másikra, ha nincsenek hálózatba kötve? 4. A PC kompatibilis személyi számítógépek felépítése, jellemzői Mit jelent a PC kompatibilis kifejezés? (1 pont) Az IBM PC az IBM amerikai számítógépgyártó cég személyi számítógépe (PC= Personal Computer), amely 1981-ben jelent meg. Ennek továbbfejlesztett változata volt az IBM PC XT és AT. A mai PC-k nem eredeti IBM termékek, hanem annak továbbfejlesztett másolatai. Ezeken futtathatók ugyanazok a programok, amelyek az eredetin, más szóval azzal kompatibilisek. Nemcsak távol-keleti, hanem neves nyugati cégek is készítenek PC kompatibilis számítógépeket. Milyen házban lehet egy asztali PC? (1 pont) A ház lehet fekvő vagy álló. Az álló ház különböző méretekben készül A nagyobb

házakba több egységet lehet beépíteni, és jobb a szellőzés. A házak lehetnek AT vagy ATX kivitelűek. Ez utóbbiak korszerűbbek, jobb bennük az alkatrészek elhelyezkedése és könnyebben szerelhetők. Melyek a tápegység legfontosabb jellemzői? (1 pont) A házhoz tartozik a tápegység, amely a többi egység energiaellátását végzi. Korábban AT és ATX kivitelűek voltak a tápegységek is. A Pentium 4-es processzorok megjelenésével megváltozott az alaplap és a processzor tápellátása, ezért ezekhez újabb típusra van szükség. A tápegység legfontosabb jellemzője a teljesítménye. Ez általában 300 Watt körül van Mi található az alaplapon? (1 pont) Az alaplapon helyezkedik el a processzor, a memória és a buszrendszer. Az alaplap típusát a háznak és a processzornak megfelelően kell kiválasztani. Általában többféle csipkészlet közül választhatunk. (Ezek vezérlik az alaplap működését) Az Intel és a VIA által gyártott

csipkészletek a legelterjedtebbek. 5 Az alaplapon lévő foglalatokba lehet elhelyezni a bővítőkártyákat (pl. videokártya, hangkártya, hálózati kártya, belső modem). A barna bővítőhelybe AGP csatlakozójú videokártya, a fehér helyekre PCI csatlakozójú kártyák helyezhetők. A fekete foglalatok régebbi, ISA csatlakozójú kártyákat tud fogadni (Újabb alaplapokon már nincs ilyen). Milyen processzor lehet egy PC-ben? (1 pont) Az IBM PC XT és AT az Intel cég 8088, illetve 286 típusjelű mikroprocesszorát használta. Ezután következtek a 386-os és a 486-os processzorok. Ezekkel már csak elvétve lehet találkozni. Az Intel processzorok legfontosabb, ma is használt típusai: Pentium, Pentium MMX, Pentium II, Pentium III, Pentium 4. Az újabb Pentium processzorok olcsóbb változatait Celeron néven forgalmazzák. Természetesen az újabb processzorokon futtathatók a régebbiekre írt programok (legfeljebb egyes játékoknál túl gyors lesz), de ez

fordítva nem igaz. A processzorok gyártásába bekapcsolódtak más cégek is. Az Intel legnagyobb vetélytársa pillanatnyilag az AMD. Ennek ismertebb processzorai az Athlon processzor különböző változatai. A processzorok sebességét általában az órajel értékével szokták megadni. Az órajel olyan jel, amely azt jelzi a processzornak, hogy végezze el az éppen végrehajtott utasítás következő lépését. Egy utasítás általában több lépésből áll Egy átlagos, 2 GHz-es processzor például 2 milliárd lépést hajt végre másodpercenként, de vannak már 3 GHz feletti processzorok is. Milyen RAM-okat használnak a PC-kben? (1 pont) A processzor sebességén kívül a RAM mennyisége is nagymértékben meghatározza a programok futásának sebességét. A modern programok megfelelő futtatásához legalább 128 MB RAM szükséges, de ajánlott 256 MB vagy több RAM beszerelése is. A Pentium processzorokhoz EDO RAM-ot használtak, a Pentium II-től SDRAM-ot

(lásd az ábrán), a Pentium 4-nél vezették be a DDR-RAM-ot. Létezik még az előzőeknél sokkal gyorsabb RD-RAM is, de ez magas ára miatt egyelőre nem terjedt el. Melyek a legfontosabb bővítőkártyák? (1 pont) A videokártyák a monitoron megjelenő képet állítják elő. Lényeges jellemzői a maximális felbontás, a használható színek száma és a képfrissítési frekvencia.(pl 1280x1024, 32-bit, 85 Hz ). Ha játszani is szeretnénk a gépen, fontos a 3D gyorsító is A hangkártya a hangok előállításához szükséges. Lehet 2, 4, 5 vagy 6 csatornás is A hangkártya ezen kívül mikrofonon beérkező hang rögzítésére is alkalmas, sőt külső hangszereket is csatlakoztathatunk hozzá. A hálózati kártya a számítógép hálózatba kapcsolásához szükséges. Legfontosabb jellemzője az adatátviteli sebesség, amely általában 100 Mbit/s. A belső modem a számítógép és a telefonvonal összekapcsolására alkalmas. Régebben ezt használták az

Internet elérésére, de a szélessávú internet-kapcsolat terjedésével jelentősége egyre csökken. Sorolja fel a leggyakoribb perifériákat! (1 pont) A periférákat aszerint csoportosítjuk, hogy adatbevitelre. kivitelre, alkalmasak (esetleg mindkettőre). Beviteli perifériák: billentyűzet, egér, trackball, touchpad, (bot)kormány, mikrofon, lapolvasó (szkenner), webkamera, CD/DVD olvasó. Kiviteli perifériák: monitor, nyomtató, hangszóró. Kétirányú perifériák: érintőképernyő, modem, hajlékonylemez-meghajtó, merevlemezmeghajtó, CD/DVD-író, pendrive, kártyaolvasó. Gyakorlati feladatok: 6 – Nézze meg, mennyi RAM van a számítógépben! Kérdések a kommunikációhoz: – Hasonlítsa össze az asztali és hordozható PC-ket! – Milyen más (nem PC) számítógépekről hallott? 5. Mágneses háttértárak Milyen elven működnek a mágneses háttértárak? (1 pont) A lemezen található mágneses réteg kis részeit a meghajtó író-olvasó

feje egyik vagy másik irányban mágnesezi. Az egyik irány a 0-nak, a másik az 1-nek felel meg Olvasáskor az íróolvasó fej csak érzékeli a mágnesezés irányát Milyen mágneses háttértárak vannak, és melyek ezek legfontosabb jellemzői? (5 pont) Az első mágneses háttértár a hajlékonylemezes meghajtó volt. A hajlékonylemez (floppy disk) cserélhető, így segítségével más számítógépre is átvihetők adatok. A hajlékonylemezek kétoldalasak, a meghajtóban alul és felül is van egy-egy író-olvasó fej, így a lemezt nem kell megfordítani. Sajnos a hajlékonylemez kapacitása meglehetősen kicsi, ezért az átvihető adatok mennyisége korlátozott. Manapság csak 3,5 hüvelykes lemezt használunk (1 hüvelyk = 2,54 cm), ennek kapacitása 1,44 MB. További hátránya a hajlékonylemezeknek, hogy meglehetősen lassúak, és eléggé sérülékenyek. Lényegesen nagyobb kapacitásúak, gyorsabbak és megbízhatóbbak a merevlemezmeghajtók. Ezekben

általában több – nem cserélhető – lemez van egymás felett, minden oldalhoz külön író-olvasó fejjel. A merevlemezek – a többi lemezzel ellentétben – bekapcsolt állapotban állandóan forognak. Jellemző kapacitásuk 40-300 GB A számítógéppel végzett munka során legtöbbet a merevlemezeket használjuk. Erre telepítjük az operációs rendszert és a programokat, erre mentjük az adatokat. (De biztonsági másolatot már másik tárolóra készítünk!) A mágnesszalagos tároló (streamer) biztonsági másolat készítésre (archiválásra) alkalmas, nagy kapacitású (60 MB-300 GB) tároló. A kazettás magnóhoz hasonlóan működik. Hátránya, hogy az adatok csak sorosan (egymás után) érhetők el. Ma már ritkán használják.) 7 Mit nevezünk sávoknak és szektoroknak, és mely tárolóknál alkalmazzuk őket? (1 pont) A mágneslemezeket az operációs rendszer koncentrikus körökre, sávokra osztja. A sávok „szeletekből”, vagyis

szektorokból állnak. A lemezeken van tartalomjegyzék és fájl-elhelyezési tábla (FAT). Az operációs rendszer ezek segítségével tartja nyilván, hogy az egyes fájlok mely lemezek mely oldalain, melyik szektorokban és sávokban helyezkednek el. Mi történik formázáskor, és mikor van rá szükség? (1 pont) A lemez első formázásakor a meghajtó kialakítja a lemezen a sávokat és szektorokat, majd létrehozza a boot szektort (a lemez első szektora), a fájl-elhelyezési táblát (FAT) és a főkönyvtár tartalomjegyzékét. Ha már meg volt formázva a lemez, az operációs rendszer csak ellenőrzi a sávokat és szektorokat, valamint újraírja a boot-szektort és törli a FAT-et és a tartalomjegyzéket. Jó állapotú lemezek esetén lehet alkalmazni a gyorsformázást is, amikor a sávok és szektorok ellenőrzése elmarad. Ha az operációs rendszer hibás szektort talál, azt megjelöli, és a továbbiakban nem használja. Figyeljünk arra, hogy formázáskor

a lemez teljes tartalma véglegesen törlődik! A hajlékonylemezek általában formázottan kaphatók. Akkor formázzuk őket újra, ha ellenőriztetni akarjuk őket, vagy a tartalmukat törölni szeretnénk. A merevlemezeket használatbavétel előtt particionálni és formázni kell. Erre újratelepítésnél is szükség lehet. 8 Gyakorlati feladatok: – Formázza meg a kapott hajlékonylemezt! Kérdések a kommunikációhoz: – Hogyan lehet írásvédetté tenni egy floppyt, és mitől véd ez? – Hogyan lehet egy merevlemezt egy másik gépbe áttenni? 6. Optikai háttértárak Milyen elven működnek az optikai háttértárak? (1 pont) A lemez egyes pontjai vagy visszaverik a lézersugarat, vagy nem. Ez felel meg a két állapotnak (0 vagy 1). Milyen optikai háttértárak vannak, és melyek ezek legfontosabb jellemzői? (1 pont) CD: Compact Disc. Egyoldalas, egyrétegű 650-700 MB adat, vagy 74-80 percnyi hanganyag fér el rajta. DVD: Digital Versatile Disc.

Egyoldalas, egy vagy kétrétegű lehet Az egyrétegű 4,7 GB, a kétrétegű 8,5 GB adatot, vagy 120, illetve 240 perc videót tárolhat. Hogyan tároljuk az optikai lemezeken az adatokat? (1 pont) Az adatok az optikai lemezeken nem sávosan, hanem spirális formában tárolódnak. A tárolás a lemez közepéről indul, és a szélén ér véget. A lemezek írhatósága szempontjából milyen csoportok vannak? (1 pont) • Gyári lemezek (CD-ROM, DVD-ROM): gyártáskor rájuk préselik a mintát (bemélyedések), később nem módosíthatók, viszont nagyon tartósak. • Egyszer írható lemezek (CD-R, DVD-R, DVD+R): A lemezen lévő festékréteg íráskor megváltozik. • Többször írható lemezek (CD-RW, DVD-RW, DVD+RW): A lézersugár az anyagot kétféle állapot között változtatja (amorf/kristályos) Az írható DVD lemezeknél kétféle szabvány van, a „pluszos” és a „minuszos”. A pluszos fejlettebb, de régi a meghajtókkal nem kompatibilis. Az újabb írók

általában mindkettőt támogatják. Egyszer írható lemezeknél csak az elérhető sebességben van lényeges különbség, újraírható lemezeknél azonban a DVD+RW sokkal megbízhatóbb, ezt célszerű választani. Sajnos az írható lemezek kevésbé tartósak, mint a gyáriak, néhány év után elveszhetnek a rájuk írt adatok. A gyári lemezek lényegesen hoszabb életűek, csak arra kell vigyázni, hogy ne karcolódjanak. 9 Milyen optikai meghajtók vannak, és hogyan jellemezzük ezeket? (2 pont) • A CD-olvasók csak CD lemezek olvasására használhatók. • A CD-írók a CD lemezeket olvassák és írják is. • A DVD olvasók CD és DVD lemezek olvasására is alkalmasak. • A kombó meghajtók CD és DVD olvasására, valamint CD írására képesek. • A DVD-írók a CD és DVD lemezeket olvassák és írják is. A meghajtók fontos jellemzői az olvasási és írási sebességek. CD lemezeknél a sebességet az audio CD olvasási sebességéhez (150 KB/s)

viszonyítják. Pl a 52x 24x 52x jelölés esetén a meghajtó legfeljebb 52-szeresen tud olvasni és írni, és 24-szeresen újraírni. DVD esetén a filmek normál olvasási sebességét veszik alapul. Jelenleg az írás legfeljebb 16-szoros (DVD+R-nél), illetve 8-szoros (DVD-R-nél), az újraírás legfeljebb 4-szeres lehet. Természetesen az adott sebességű íráshoz megfelelő lemezek is szükségesek. Hogyan írhatjuk meg az írható lemezeket? (1 pont) A CD-R és DVD-R lemezekre általában nem másolhatunk közvetlenül, mint egy hajlékonylemezre. Az adatokat összegyűjtve, egyszerre, esetleg néhány részletben írhatjuk a lemezekre egy CD-író program segítségével. Az egyik legismertebb CD-DVD író program a Nero. Az újraírható lemezeket kétféleképpen használhatjuk. Az egyik esetben ugyanúgy írunk rájuk, mint az egyszer írhatókra, majd később töröljük a lemezt, és újra írunk rá. ez akár több ezerszer is megismételhető. A másik esetben

feltelepítünk a gépre egy segédprogramot, pl. a Nero InCD programját Ennek segítségével először megformázzuk a lemezt (egy kicsit kevesebb fér rá, mint a hagyományos írásnál), majd ezután úgy másolhatunk rá (pl. Intézővel), mintha hajlékonylemez lenne. A lemez behelyezésekor a program felismeri azt, kivenni pedig szintén a program segítségével lehet. (Az ajtó másképp általában nem nyílik ki!) Gyakorlati feladatok: – Törölje le a kapott újraírható lemezt! Kérdések a kommunikációhoz: – Mit jelent egy CD/DVD lemez írásakor a lemez lezárása? – Hányszoros sebességgel írna meg egy CD-R lemezt, ha maximális sebességnek a lemeznél és a meghajtónál is 52x van megadva? Kb. mennyi ideig tartana ez? 7. Monitorok Hasonlítsa össze a monitorok két fő csoportját működési elvük, és legfontosabb jellemzőik alapján! (6 pont) A működési elv szempontjából megkülönböztetünk katódsugárcsöves és folyadékkristályos

(LCD) monitorokat. A katódsugárcsöves működési elve megegyezik a TV képcső működésével. A katódsugárcsőben egy vákumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugak soronként rajzolják ki a képet egy foszforeszkáló képernyőre. Minden alapszínhez (piros, zöld, kék) egy-egy elektronsugár tartozik. Régebben ezek a monitorok domborúak voltak, de a korszerűbb típusok már síkképcsövesek. A folyadékkristályos monitorok működése azon alapul, hogy feszültség hatására a folyadékkristályok fényáteresztési képessége megváltozik (polarizálják a fényt). 10 A monitorok legfontosabb jellemzői: • Méret: A képernyő átlója inch-ekben. (1 inch = 2,54 cm) Jellemző méretek: 15”, 17”, 19”. A hagyományos monitorok általában mélységben is elég nagyok, az LCD monitorok vékonyak, kevesebb helyet foglalnak. • Maximális felbontás: A vízszintesen és függőlegesen megjeleníthető képpontok száma. Pl. 1600 x 1200

• Megjeleníthető színek száma: Például 16,7 millió szín (ezt nevezik 24 bites színmélységnek). Az LCD monitorok általában kevesebb színt tudnak megjeleníteni • Képfrissítési frekvencia: Másodpercenként hányszor rajzolja újra a képet. A hagyományos monitoroknál legalább 85 Hz ajánlott, hogy ne lássuk a villódzást, LCD monitoroknál elég 60 Hz is. • Sugárzás: Csak a hagyományos monitoroknál van. Minél kisebb, annál jobb A korszerű monitorok már alacsony sugárzásúak, a sugárzás értékét szabványok határozzák meg. pl. TCO99, TCO03 Az alacsony sugárzás eléréséhez a monitorokban ólom van, ezért nehezek, és selejtezésük után veszélyes hulladéknak számítanak. • Fogyasztás: Az LCD monitorok fogyasztása lényegesen kisebb. • Ár: Sajnos az LCD monitorok sokkal drágábbak, bár áruk folyamatosan csökken. Mit jelent a Plug and Play monitor? (1 pont) A Plug and Play monitort az operációs rendszer automatikusan

felismeri, és tudja, milyen üzemmódokra lehet beállítani. Hogyan állíthatjuk be a megjelenítés jellemzőit a Windowsban? (1 pont) A megjelenítés jellemzőinek beállításához kattintsunk a jobb egérgombbal a Windows asztalra, majd a menüből válasszuk a Tulajdonságok parancsot! Válasszuk a Beállítások lapot, ahol a felbontást és a színmélységet adhatjuk meg. A további beállításokhoz (pl képfrissírési frekvencia) a Speciális gombra kell kattintani. Gyakorlati feladatok: – Állítsa a monitor felbontását 1024x768-ra, 16 bites színmélységgel, a képfrissítési frekvenciát pedig 85 Hz-re! Kérdések a kommunikációhoz: – A monitoron kívül milyen hardverelemtől függ, hogy milyen jellemzők állíthatók be? – Milyen monitort választana játékhoz, illetve irodai munkára? – Hogyan kell elhelyezni a monitort, hogy minél kényelmesebb legyen a munka? – Mire szolgálnak a képernyőkímélők? – Használhatunk-e TV készüléket

monitor helyett? 8. Nyomtatók, nyomtatás Hasonlítsa össze a nyomtatók legelterjedtebb csoportjait működési elvük, és legfontosabb jellemzőik alapján! (5 pont) A nyomtatók legfontosabb típusai: • A mátrixnyomtató: Az írógéphez hasonlóan mechanikus elven működik. A papír és a nyomtatófej között egy festékszalag mozog. A fejben lévő apró tűk a megfelelő pillanatban ráütnek a szalagra, amely hozzányomódik a papírhoz, és nyomot hagy rajta. A fejben 9 vagy 24 tű lehet. • A tintasugaras nyomtató: A nyomatófejben lévő fúvókákkal apró tintacseppeket juttat a papírra. Többnyire négy festékszínt használnak (cián, bíbor, sárga, fekete) A papír minősége is befolyásolja az eredményt. 11 • A lézernyomtató: a fénymásolóhoz hasonlóan működik. Egy lézersugár írja fel egy félvezető hengerre a mintát, ezzel megváltoztatva a töltését. Ezeken a helyeken festékpor tapad a hengerre, amelyet rányom a papírra, majd

beégeti a festéket. Mátrix Tintasugaras Lézer Papír leporello (több példányos is) vagy A4 (A3) A4 (A3) vagy fotópapír A4 Színek használata általában fekete-fehér színes (fotó is) általában fekete-fehér Nyomtatási minőség gyenge jó legjobb Sebesség lassú közepes gyors Zaj nagy kicsi kicsi Készülék ára drága olcsó drága legdrágább (tintapatron) drága (toner) Színes nyomtatás, fotónyomtatás Jó minőségű, gyors feketefehér nyomtatás Festék ára olcsó (festékszalag) Felhasználási olcsó (esetleg többpéldányos) terület nyomtatás, ahol a minőség nem lényeges Hogyan állíthatjuk be a nyomtató jellemzőit a Windowsban? (1 pont) Válasszuk a Start menü Beállítások pontjából a Nyomtatókat! Kattinsunk a jobb gombbal a nyomtató ikonjára, majd a menüből válasszuk a Tulajdonságok parancsot! A beállítási lehetőségek a nyomtató típusától függenek. Itt lehet beállítani például a lap

méretét, és a felbontást. A felbontást dpi-ben adjuk meg (dot per inch = a pontok száma inchenként) Minél nagyobb a felbontás, annál szebb lesz a kép, de annál lassabban készül el. Például 600 dpi felbontás már elég jó minőséget eredményez. Milyen módszerekkel nyomtathatunk a Windowsban? (1 pont) A legjobb módszer, ha a nyomtatandó fájlt megnyitjuk azzal a programmal, amellyel készítettük, majd a programmal kinyomtatjuk (Fájl/Nyomtatás). Ha nincs megnyitva a fájl, az Intézőből is kinyomtathatjuk a következő módszerekkel: • A jobb gombbal rákattintunk a fájlra, és a menüből a Nyomtatás parancsot választjuk. • A fájlt a nyomtató ikonjára, vagy egy rá mutató parancsikonra húzzuk. Mi a nyomtatási sor? Hogyan lehet kezelni? (1 pont) A Windowsban a nyomtatás a háttérben történik, vagyis nem kell megvárnunk, amíg a nyomtatás elkészül, hanem addig is folytathatjuk a munkát. A nyomtatóra küldött dokumentumokat a Windows egy

listában tárolja, ezt nevezzük nyomtatási sornak. Amikor nyomtatunk, a tálca jobb szélén, az óra mellett megjelenik egy nyomtató ikon. Ha fölé visszük az egeret, kiírja, hogy hány dokumentumot küldtünk a nyomtatóra. Ha duplán rákattintunk, megnyitja a nyomtató ablakát, amelyben a nyomtatási sor látható. Ezt az ablakot úgy is megnyithatjuk, hogy a Nyomtatók mappában duplán rákattintunk a nyomtatóra. 12 Az ablakban a dokumentumok nevén kívül a nyomtatás állapotát, a nyomtatást indító felhasználó nevét (tulajdonos), a dokumentum hosszát és a nyomtatás időpontját láthatjuk. A nyomtatási sor hosszát az állapotsorból olvashatjuk le. A sorrenden könnyen változtathatunk: az egérrel feljebb vagy lejjebb húzhatjuk a fájlokat a sorban. Ha valamelyik fájlt mégsem szeretnénk nyomtatni, törölhetjük a sorból. Ehhez jelöljük ki, majd nyomjuk meg a DELETE billentyűt, vagy adjuk ki a Dokumentum/Nyomtatás megszakítása parancsot!

Sajnos ez csak akkor működik, ha még nem kezdte el a nyomtatóra küldeni a fájlt. Ha az összes fájlt szeretnénk törölni a sorból, válasszuk a Dokumentum/Nyomtatandók törlése parancsot! Gyakorlati feladatok: – Szüneteltesse a nyomtatást a telepített nyomtatón! Küldje el az Intézőből a nyomtatóra a C:Windows mappából az egyik .bmp kiterjesztésű fájlt! Nézze meg a nyomtatási sort, majd törölje az előbb elküldött fájlt! Kérdések a kommunikációhoz: – Milyen nyomtatót választana többpéldányos irodai nyomtatáshoz, illetve fotónyomtatáshoz? – Hogyan lehet egy irodában megoldani, hogy ne kelljen minden géphez külön nyomtatót vásárolni? 9. Szoftverek Mi a szoftver? (1 pont) A számítógépet működtető programokat, és a hozzájuk tartozó adatokat együttesen szoftvernek (angolul software) nevezzük. A hardver és a szoftver csak együttesen használható, külön-külön egyik sem működőképes. Milyen fő csoportokba

sorolhatjuk a szoftvereket céljuk szerint? Jellemezze az egyes csoportokat, és mondjon példákat! (4 pont) A programokat a következő csoportokba sorolhatjuk: • az operációs rendszer programjai, • segédprogramok, • fejlesztőrendszerek, • felhasználói (alkalmazói) programok. Az operációs rendszer alapvető feladatokat lát el, amelyek nélkül nem is tudnánk használni a számítógépet! A legelterjedtebb operációs rendszerek: MS-DOS, Windows 98, 2000, XP, Unix, Linux. (Az operációs rendszerről részletesebben lásd a következő tételt! Az ott leírtak itt is elmondhatók!) A segédprogramok feladata az operációs rendszer használatának megkönnyítése, és az operációs rendszer szolgáltatásainak bővítése. Ilyenek például a fájlkezelő, a tömörítő és a vírusirtó programok. (pl Total Commander, VirusBuster, WinZip, ) A fejlesztőrendszerek más programok készítését teszik lehetővé különböző programozási nyelveken. Néhány

ismert programozási nyelv: BASIC, Pascal, C, C++, Java A felhasználói programok mindig meghatározott céllal készülnek. Ezek már "hasznossá" teszik a számítógépet, míg a többi program csak előkészíti a használatukat. Nagyon sokféle felhasználói program van. Néhány fontosabb csoport: szövegszerkesztők (Word), táblázatkezelők (Excel), bemutatókészítő programok (PowerPoint), adatbáziskezelő programok (Access), böngészőprogramok (Internet Explorer), levelezőprogramok (Oulook 13 Express), weblapkészítő programok (FrontPage), kiadványszerkesztő programok, grafikai programok (Paint, IrfanView), tervezőrendszerek (CAD = számítógéppel segített tervezés, pl. archiCAD), zenei programok (Winamp), video vágó- és lejátszóprogramok (PowerDVD), oktatóprogramok, ügyviteli programok, játékok, Hogyan lehetne a szoftvereket a fizetési mód szerint csoportosítani? (3 pont) A különböző programokért nem egyformán kell

fizetnünk. Ez alapján a programokat a következő csoportokba lehet sorolni: • Kereskedelmi programok: A boltban vásárláskor egyből ki kell fizetni az árukat. (Többnyire elég drágák.) • Demó programok: a kereskedelmi programok korlátozott változatai kipróbálásra. • Shareware programok: A vásárlás előtt kipróbálhatjuk őket. A kipróbálható változat szabadon másolható, letölthető az Internetről. Ez általában valamilyen korlátozást tartalmaz: csak egy bizonyos ideig működik, vagy bizonyos funkciók le vannak tiltva. A kipróbálás után vagy törölnünk, vagy regisztrálnunk kell a programot. A regisztráció többnyire azt jelenti, hogy egy bizonyos összeg befizetése után kapunk egy kódot, amelyet a programnak meg kell adnunk. Ezután a program korlátozás nélkül használható. • Adware programok: Ingyenesen használhatók, de cserébe el kell viselnünk, hogy reklámokat töltenek le az Internetről, és ezeket megjelenítik a

képernyőn (sőt esetleg kémkednek is!). • Freeware programok: Ingyenesen használhatók, de nem szabad árulni vagy módosítani őket. • Public domain programok: azt teszünk velük, amit akarunk. Gyakorlati feladatok: – Nézze meg, milyen programok vannak a gépre telepítve! Hogyan lehet eltávolítani egy programot? Kérdések a kommunikációhoz: – Mikor érdemes egyedi programot készíttetni egy feladatra? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez? – Miért előnyös a jogtiszta programok használata? 10. Az operációs rendszer és segédprogramjai Melyek az operációs rendszer legfontosabb feladatai? (4 pont) Az operációs rendszer alapvető feladatokat lát el: • Meghatározza, hogy a processzor mennyi ideig foglalkozik az egyes programokkal, és a programok a memória mely részét használhatják (erőforrások elosztása). • Kezeli a perifériákat (a billentyűzetet, a monitort, a háttértárakat stb.) Amikor egy program beolvas valamit a

billentyűzetről, vagy kiír valamit a képernyőre, akkor tulajdonképpen az operációs rendszerrel végezteti el ezeket a feladatokat. • Tartja a kapcsolatot a felhasználó és a gép között: fogadja a parancsokat, értelmezi őket, szükség esetén hibaüzeneteket ír ki. • Betölti és elindítja a felhasználó programjait, támogatja működésüket. Az operációs rendszer annyira fontos, hogy nélküle nem is tudnánk használni a számítógépet! Milyen operációs rendszereket ismer? (1 pont) A legelterjedtebb operációs rendszerek: • Microsoft által fejlesztett: 14 – DOS: karakteres felület, egyszerre 1 program futhat, max. 640 KB RAM használható a programoknak. – Windows 3.0, 31, 311: grafikus felület, a DOS kiegészítése, több program is futhat egyszerre, a teljes RAM kihasználható; – Windows 95, 98, 98SE (második kiadás), Millenium: önálló operációs rendszer otthoni felhasználóknak – Windows NT 4, 2000: vállalati

felhasználók számára, stabilabb, biztonságosabb – Windows XP: Home – otthonra, Professional: vállalatoknak • Más fejlesztések: – OS/2 (IBM): eredetileg ezt szánták a DOS utódjának, – UNIX: valódi többfeladatos, többfelhasználós; nagygépeken is – LINUX: a UNIX (részben) ingyenes változata, sokféle disztribúcióval Mit jelent a grafikus felhasználói felület? (2 pont) Az operációs rendszernek kétféle felhasználói felülete lehet: karakteres vagy grafikus. Karakteres felületnél (pl. MS-DOS) parancsokat kell begépelnünk, és a rendszer is szöveges üzenetekkel válaszol. Grafikus felületnél (pl. Windows) a képernyőn ablakok, ikonok és menük vannak Ezeket többnyire az egér segítségével kezeljük, és így adjuk ki a parancsokat. A grafikus rendszert könnyebb megtanulni, használni, de sokkal erősebb, gyorsabb gép kell a futtatásához. Melyek a legfontosabb segédprogramok a Windows használata esetén? (1 pont) Gyakran használt

segédprogramok: • Víruskereső és -irtó programok (pl. VirusBuster) • Reklám- és kémprogram eltávolító programok (pl. AdAware), • Tűzfal programok (pl. ZoneAlarm), • Fájlkezelő programok (pl. Total Commander), • Tömörítőprogramok (pl. WinZip), • Képnéző programok (pl. IrfanView), • CD és DVD-író programok (pl. Nero) Gyakorlati feladatok: – Nézze meg, milyen operációs rendszer (melyik verzió) van a gépre telepítve? Kérdések a kommunikációhoz: – Meghatározza-e a hardver, hogy milyen operációs rendszer telepíthető a gépre? – Miért kell frissíteni az operációs rendszert? 11. Állomány és könyvtárkezelés Mit nevezünk állománynak (fájlnak)? (1 pont) A meghajtókon az összetartozó dolgokat fájlokban (állományokban) tároljuk. A fájl tartalmazhat adatokat vagy programot is. Formátuma lehet szöveges vagy bináris Hogyan lehet a Windowsban állományokat létrehozni, átnevezni, másolni, áthelyezni, törölni,

visszaállítani? (1 pont) A Windowsban a fájlok és mappák kezelésére a Sajátgépet vagy az Intézőt használhatjuk. Fájl létrehozása: • Mentés egy programból, vagy 15 • Fájl/Új/Típus kiválasztása, átnevezés, ENTER Fájl átnevezése:  Kijelölés  Még egy kattintás, vagy Fájl/Átnevezés, vagy F2  Név átírása, ENTER Fájlok másolása/áthelyezése: A. Vágólappal: 1. Kijelölés 2. Szerkesztés/Másolás, ill Kivágás (CTRL+C, ill CTRL+X) 3. A célmappába menni 4. Szerkesztés/Beillesztés (CTRL+V) B. Egérrel 1. Kijelölés 2. Húzás a jobb gombbal a célmappába 3. A gomb elengedésekor a megfelelő parancs kiválasztása a menüből (Másolás ide vagy Áthelyezés ide) Fájlok törlése: 1. Kijelölés 2. Fájl/Törlés vagy Törlés ikon vagy DELETE billentyű Törölt fájlok visszaállítása: 1. Kijelölés a Lomtárban 2. Fájl/Helyreállítás vagy áthelyezés másik mappába Miért használunk könyvtárakat (mappákat)? (1

pont) Ha egy lemezen sok (akár több száz vagy több ezer) fájl van, nagyon nehézkessé válik a lemez kezelése. A sok fájl között nehéz megkeresni azokat, amelyekre szükségünk van; és nehéz olyan nevet adni egy fájlnak, ami eddig még nem volt stb. Hogyan lehet a Windowsban könyvtárat létrehozni, átnevezni, áthelyezni, törölni, visszaállítani? (1 pont) Mappák létrehozása: • Fájl/Új/Mappa, átnevezés, ENTER Mappák átnevezése, másolása, áthelyezése, törlése, visszaállítása: Ugyanúgy történik, mint a fájloknál. Ha a kijelölésben mappák is vannak, azokat tartalmukkal együtt másolja, helyezi át, törli vagy állítja vissza. 16 Milyen szabályok vonatkoznak a könyvtárak és az állományok azonosítóira? (2 pont) Minden fájlnak és mappának van egy azonosítója, amely megkülönbözteti a többiektől. Az azonosító két részből állhat: a fájlnévből és a kiterjesztésből. Ezeket ponttal választjuk el egymástól. A

kiterjesztés nem kötelező Például: SZOVEG.TXT A DOS-ban szigorúbb szabályok vonatkoztak a fájlok azonosítóira, mint a Windows 95-ben és későbbi változataiban. A fájlnév legalább egy és legfeljebb nyolc karakterből állhatott. A kiterjesztés maximum három karakter hosszú lehetett. A fájlnév és a kiterjesztés képzésekor a következő karaktereket használhattuk: • az angol ABC betűit (A-Z), • a számjegyeket (0-9), • speciális karaktereket ( ^ $ ~ ! # % & - { } ( ) @ `). A fájlazonosítóban nem voltak használhatók a következő karakterek: " * + , . / : ; < = > ? [ ] | valamint a szóköz Nem volt célszerű a magyar ékezetes betűk használata sem, mert egyes programok ezeket rosszul kezelték. Mindegy, hogy a fájlok azonosítóit kis- vagy nagybetűkkel írtuk-e be, a DOS úgyis mindent csupa nagybetűsre alakított. A Windows 95-től kezdve a fájlazonosító akár 255 karakter hosszú is lehet. Majdnem minden karakter

használható benne, sőt a szóköz, az ékezetes betűk, és több pont is megengedett. Kiterjesztésnek az utolsó pont utáni rész számít Ez 3 karakternél hosszabb is lehet. Továbbra sem használhatóak azonban a következő karakterek: / : * ? " < > | Ráadásul a Windows megjegyzi a kis- és nagybetűket is, bár ezek alapján nem különbözteti meg a fájlokat egymástól. Ha egy hosszú fájlnevet DOS-ban megnézünk, csak a név eleje látszik, kissé átalakítva. Például: Egy hosszú fájlnév.doc helyett EGYHOS~1DOC jelenik meg A név végén szereplő sorszámra azért van szükség, hogy megkülönböztesse egymástól az azonos kezdetű fájlokat. Ha például lenne Egy hosszú szöveg.doc nevű fájl is, ez a DOS-ban EGYHOS~2doc néven jelenne meg. Arra kell még ügyelnünk, hogy ugyanabban a mappában nem lehet két ugyanolyan nevű fájl vagy mappa. Különböző mappák esetén ez nem jelent problémát, mert az operációs rendszer az elérési

út alapján meg tudja különböztetni őket. Az elérési út azt adja meg, hogy a főkönyvtárból () indulva milyen mappákon keresztül jutunk el egy adott fájlhoz vagy mappához. Mi a kiterjesztés szerepe? Soroljon fel néhány fontosabb kiterjesztést! (2 pont) A kiterjesztés elsődleges szerepe, hogy jelezze, milyen típusú adatokat vagy programot tartalmaz a fájl. Amikor megnyitjuk a fájlt, ebből tudja az oprációs rendszer, hogy futtatható-e, és ha nem, akkor melyik programmal lehet megnyitni. Néhány gyakori kiterjesztés: • COM, EXE, BAT: futtatható program. • TXT: nem formázott szöveg (a Jegyzettömbbel szerkeszthető), • DOC, RTF: formázott szöveg (a Worddel vagy a WordPaddel szerkeszthető), • XLS: az Excellel készített táblázat, • PPT, PPS: a PowerPoint programmal készült bemutató, • MDB: az Access programmal létrehozott adatbázis, • BMP: rajz (például a Paint programmal szerkeszthető), • GIF, JPG: tömörített képek,

amelyeket az Interneten használnak, • WAV: hang (zene vagy beszéd), • MP3, WMA: tömörített zene, • AVI, MPG, WMV: tömörített film, 17 • ZIP, RAR, ARJ: tömörített adatok (a használathoz ki kell csomagolni őket). • TMP: ideiglenes állomány, • BAK: biztonsági másolat. Kérdések a kommunikációhoz: – Milyen segédprogramot használnál a könyvtár- és állománykezelés megkönnyítésére? Miért lenne így könnyebb a munka? – Melyik meghajtók esetén kerülnek a törölt fájlok a Lomtárba? Meddig maradnak ott? 12. A vágólap Mi a vágólap, milyen műveleteket végezhetünk vele, és hogyan? (3 pont) A vágólap (angolul clipboard) átmeneti tárolóterület, amelyet adatok ideiglenes tárolására használhatunk. Adatok másolásánál és áthelyezésénél szoktuk alkalmazni A vágólappal háromféle műveletet végezhetünk: • A kijelölt adatot kivághatjuk eredeti helyéről, és elhelyezhetjük a vágólapon. A vágólap előző

tartalma ilyenkor törlődik. Ezt a műveletet a Szerkesztés/Kivágás paranccsal, a CTRL+X billentyűkkel vagy a Kivágás ikonnal végezhetjük el. • A kijelölt adatot rámásolhatjuk a vágólapra úgy, hogy az eredeti helyén is megmaradjon. A vágólap előző tartalma ekkor is törlődik Ezt a műveletet a Szerkesztés/Másolás paranccsal, a CTRL+C billentyűkkel vagy a Másolás ikonnal hajthatjuk végre. • A vágólapon lévő adatot beilleszthetjük a kurzor helyére. A vágólap tartalma ekkor nem törlődik, így ugyanaz az adat egymás után többször is beilleszthető. A művelet végrehajtásához a Szerkesztés/Beillesztés parancsot, a CTRL+V billentyűket vagy a Beillesztés ikont használhatjuk. Mikor alkalmazhatjuk ezeket a műveleteket? (1 pont) A vágólapot adatok másolásakor és áthelyezésekor szoktuk alkalmazni. Másoláskor először a vágólapra másolunk, aztán az új helyre beillesztünk. Az áthelyezés abban különbözik ettől hogy az első

lépésben kivágjuk az adatokat. Mindkét esetben több helyre is elvégezhetjük a beillesztést. Hová illeszthetjük be a vágólapon lévő adatokat? (1 pont) A vágólap sokféle adat lehet (szöveg, kép, hang, ). Programon belül mindig elvégezhetők a műveletek. Egy Wordből kimásolt szövegrész például ugyanabba a dokumentumba vagy egy másik Word dokumentumba biztosan beilleszthető. Különböző programok közötti másolás is lehetséges, ha van olyan formátum, amelyet mindkét program ismer. Például egy képet a Paintből át tudunk másolni a Wordbe, de nem tudunk a Jegyzettömbbe, mert az nem kezeli a képeket. Hogyan helyezhetjük el a képernyő, vagy az aktuális ablak tartalmát a vágólapon? (1 pont) A teljes képernyő vágólapra történő másolásához nyomjuk meg a PRINT SCREEN billentyűt! Ha közben lenyomva tartjuk az ALT-ot is, csak az aktuális ablak tartalma kerül a vágólapra. Miben tud többet az Office vágólap a Windows

vágólapjánál? (1 pont) Az Office Vágólapja egyszerre 24 elemet képes tárolni. Ezek közül bármelyiket beilleszthetjük vagy törölhetjük, illetve lehetséges az összes elem beszúrása is. Hátránya, hogy csak a Microsoft Office programokban használható. 18 Hogyan használhatjuk? (1 pont) Ha az Office vágólapját szeretnénk használni, adjuk ki a Szerkesztés menü Office vágólap parancsát, vagy nyomjuk meg kétszer a CTRL+C billentyűket. Ennek hatására megjelenik a Vágólap munkaablak. A kivágott és másolt adatok a Vágólap munkaablakban a lista tetejére kerülnek. Az adatok beillesztéséhez a Vágólap munkaablakban válasszuk ki a beillesztendő elemet, majd az elemhez tartozó legördülő listából válasszuk a Beillesztés parancsot. Ha a Vágólapon szereplő összes elemet be szeretnénk szúrni ugyanabba a dokumentumba, akkor elegendő a Vágólap munkaablak Az összes beillesztése gombjára kattintanunk. Elemek Vágólapról való

törléséhez a törölni kívánt elem kiválasztása után az elemhez tartozó legördülő lisából válasszuk a Törlés parancsot. A Vágólap tartalmának törléséhez kattintsunk a Vágólap munkaablak Az összes törlése parancsára. A Beállítások gombra kattintva megjelenő legördülő listában a vágólap megjelenítésével kapcsolatos beállításokat végezhetünk. Gyakorlati feladatok: – Másolja az aktuális képernyőt a Paint programba! Kérdések a kommunikációhoz: – Milyen hatással lehet a számítógép működésére, ha sok vagy nagy méretű adatot helyezünk el a vágólapon? 13. Keresés (A következőkben leírtak Windows 98-ra vonatkoznak.) Hogyan kereshetünk a Windowsban fájlokat és mappákat? (1 pont) A keresés többféleképpen is elindítható: • Start menü/Keresés/Fájlok vagy mappák. • Az Intézőben: Eszközök/ Keresés/Fájlok vagy mappák. • Az Intézőben jobb kattintás arra a mappára, amelyben keresni szeretnénk,

majd a menüből a Keresés parancs. A megjelenő ablakban a Név és Hely lapon meg kell adnunk a keresés helyét (meghajtó vagy mappa), és azt is, hogy az almappákban is kívánunk-e keresni. Ezen kívül be kell írnunk a keresett fájl nevét is. Milyen helyettesítő karaktereket használhatunk a név megadásakor? Mondjon példákat! (2 pont) A fájlnév megadásakor használhatjuk a ? és a * karaktereket. A ? egy tetszőleges karaktert helyettesít, a * helyén pedig tetszőleges számú karakter állhat. Néhány példa: • *.txt az összes txt kiterjesztésű fájlt keresi; • virus.* az összes virus nevű fájlt keresi, tetszőleges kiterjesztéssel; • a*.* az összes a-val kezdődő nevű fájlt keresi; • *a.* az összes olyan fájlt keresi, amelynek neve a-ra végződik; • ??b*.* azokat a fájlokat keresi, amelyek nevének harmadik karaktere b. Vesszővel elválasztva több nevet is fel lehet sorolni. A program megjegyzi a korábban beírt neveket, ezek a

mező jobb szélén lévő nyílra kattintva hívhatók elő. Milyen egyéb szempontokat adhatunk meg a keresésnél? (3 pont) Megkereshetünk olyan fájlokat is, amelyek egy bizonyos szöveget tartalmaznak. Ehhez ki kell töltenünk a Keresendő szöveg mezőt. Sajnos a keresés így lényegesen lassabb lesz, mert a programnak végig kell néznie a fájlokat. 19 A keresést korlátozhatjuk dátumok szerint is. Ezt a Dátum lapon állíthatjuk be A Speciális lapon a fájl típusa és mérete adható meg. Milyen műveleteket végezhetünk a megtalált fájlokkal, mappákkal? (1 pont) Kereséskor a panel mérete megnő, hogy elférjen benne a keresés eredménye. A megtalált fájlok az őket tartalmazó mappa elérési útjával együtt jelennek meg, és az állapotsorról leolvasható a talált fájlok és mappák száma. A lista megjelenítése, rendezése az Intézőben megszokott módon történhet. A megtalált fájlokkal a szokásos műveletek elvégezhetők: megnyithatók,

másolhatók, áthelyezhetők, törölhetők, átnevezhetők. Csak egy dolgot nem lehet megtenni: másik mappából a keresés ablakba másolni vagy áthelyezni, hiszen ez nem egy mappát jelöl. Ezenkívül megnyithatjuk azt a mappát, amely a megtalált fájlt vagy mappát tartalmazza (amelynek az elérési útja a második oszlopban látható): jelöljük ki a fájlt vagy a mappát, majd adjuk ki a Fájl/Tartalmazó mappa megnyitása parancsot. Hogyan menthetjük el a keresést? (1 pont) A keresés eredményének mentéséhez adjuk ki a Fájl/Keresés mentése parancsot. Itt nem lehet megadni, hogy hová szeretnénk menteni, mindenképpen a munkaasztalra kerül egy ikon, amellyel a keresés megismételhető. Szükség esetén ezt áthelyezhetjük vagy átmásolhatjuk a kívánt helyre. Amennyiben nem csak a feltételeket, hanem az eredményt is szeretnénk menteni, a mentés előtt kapcsoljuk be a Beállítások/Eredmények mentése kapcsolót. Gyakorlati feladatok: – Keresse meg

a C: meghajtón az összes .TMP kiterjesztésű fájlt, majd törölje le őket! – Keresse meg a C:Windows mappában és almappáiban az összes olyan fájlt, amely nevének második betűje A, és mérete legfeljebb 10 KB! Mentse el a keresést! Kérdések a kommunikációhoz: – Hogyan lehetne elrejteni fájlokat a keresés elől? – Melyik szempont lassítja le leginkább a keresést? 14. Lemezkarbantartás (A következőkben leírtak Windows 98-ra vonatkoznak.) Hogyan ellenőrizhetjük a lemezek állapotát? (1 pont) A lemezekkel állapotának ellenőrzéséhez a ScanDisk programot használhatjuk. A program logikai és fizikai ellenőrzést is végez. A logikai ellenőrzés során megkeresi és kijavítja a fájlok és mappák tárolásával kapcsolatos hibákat. A fizikai ellenőrzés során megvizsgálja a lemez felületét. A ScanDisk program indítása: • Start/Programok/Kellékek/Rendszereszközök/ScanDisk vagy • jobb kattintás a meghajtóra az Intézőben,

Tulajdonságok, Eszközök lap, Lemez ellenőrzése gomb. A ScanDisk programnak van egy DOS-os változata is, amely a Windows betöltése előtt automatikusan lefut, ha nem megfelelően állítottuk le a gépet. Milyen hibák fordulhatnak elő? Hogyan keletkezhetnek ezek? Milyen lehetőségek vannak a javításra? (3 pont) Logikai hibák: • Elveszett fájltöredékek: Olyan területek a lemezen, amelyek foglaltak, de mégsem tartoznak egyik fájlhoz sem. Ezeket vagy fájlba menti (FILE0001CHK), vagy letörli Általában a törlést érdemes választani. 20 • Keresztcsatolt fájlok: olyan lemezterületek, amelyek kettő vagy több fájlhoz tartoznak. A program minden fájlhoz készít saját másolatot a kérdéses részről. A logikai hibák oka hibás program vagy a Windows nem megfelelő leállítása lehet. Fizikai hibák: Olyan szektorok a lemezen, amelyek hibásan működnek. A program megjelöli ezeket, és így az operációs rendszer a későbbiekben nem használja

őket. A meghajtó meghibásodása, vagy külső hatások, pl. leejtés, működés közbeni erős rázkódás okozhatja Mit jelent a töredezettség? Hogyan keletkezik? Mi a hatása? (3 pont) Üres lemez esetén a lemezre írt fájlok egymás után, sorban kerülnek a lemezre. Ha később törlünk fájlokat, helyükön üres terület marad. Ha ezután ismét fájlokat írunk a lemezre, a Windows oda teszi őket, ahol talál helyet. Ha ez a hely nem elég nagy a teljes fájl tárolásához, akkor szétdarabolja a fájlt, és az egyes részeket a lemez különböző helyein tárolja. Egy idő után a fájlok egyre jobban szétdarabolódnak. Ettől még el tudja olvasni a fájlokat, de közben a lemezmeghajtó író-olvasó fejének egyre többet kell mozognia. Emiatt a lemezműveletek egyre jobban lelassulnak. Hogyan lehet megszüntetni? (1 pont) A töredezettséget a Lemeztöredezettség-mentesítő programmal lehet megszüntetni. A program átrendezi a fájlokat a lemezen úgy, hogy

az egyes fájlokhoz tartozó adatok lehetőleg összefüggő helyen legyenek. Ezzel lényegesen felgyorsítja a lemezműveleteket, és ezzel a programok futását. A program indítása: • Start/Programok/Kellékek/Rendszereszközök/Lemeztöredezettség-mentesítő vagy • jobb kattintás a meghajtóra az Intézőben, Tulajdonságok, Eszközök lap, Azonnali töredezettségmentesítés gomb. Gyakorlati feladatok: – Végezzen logikai ellenőrzést a C: meghajtón, majd értelmezze az összesítést! Kérdések a kommunikációhoz: – Mikor érdemes lefuttatni a hibakeresést és a töredezettségmentesítést? – Hogyan lehetne helyet felszabadítani a C: meghajtón? 15. Tömörítés Miért tömörítünk? (1 pont) Az adatokat gyakran kell archiválni, vagy hálózaton keresztül átküldeni. Ezekben az esetekben nagyon fontos, hogy az adatok minél kisebb helyet foglaljanak, mert így kevesebb tárolóhely szükséges, illetve kevesebb idő szükséges az adatátvitelhez.

Ezért az adatokat gyakran tömörítve tárolják, illetve küldik el. Mi történik tömörítéskor? (1 pont) Tömörítéskor a fájlokat (és mappákat) a program valamilyen tömörítő algoritmus alkalmazásával egyetlen fájlba csomagolja össze (archívum). A fájl mérete általában lényegesen kisebb, mint az eredeti fájlok együttes mérete. A fájlok lemezen történő tárolásakor a fix blokkméret miatt valamennyi hely elveszik. Ha pl a blokkméret 4 KB, egy ennél kisebb fájl tárolásakor is elhasználunk egy teljes blokkot. Az utolsó blokkot nagyobb fájlok esetén sem tudjuk teljesen kihasználni, ha fájl mérete a blokkméretnek nem többszöröse. Az archívum egy fájlba kerül, így a blokkok fix mérete miatt sokkal kevesebb hely veszik el, mint az eredeti fájlok tárolásakor. Ha pedig e-mailben szeretnénk a fájlt elküldeni, egy fájlt sokkal könnyebben tudunk a levélhez csatolni. 21 A tömörített fájl közvetlenül nem használható. Ha

vissza akarjuk nyerni a fájlok eredeti alakját, ki kell csomagolni őket. Mit jelent a veszteséges és a veszteségmentes tömörítés? Mikor használunk veszteséges tömörítést? Mondjon példákat! (2 pont) A veszteségmentes tömörítés azt jelenti, hogy a kicsomagolás után pontosan az eredeti fájlokat kapjuk vissza. Ezt a módszert alkalmazzuk programok, dokumentumok tömörítésénél. Veszteséges tömörítés esetén a tömörített fájlból nem állítható vissza pontosan az eredeti fájl, csak jó közelítéssel. Bizonyos adatoknál (képek, hangok, videók) érzékszerveinkkel nem vesszük észre a különbséget, vagy nem nagyon zavaró. Ilyen esetekben szokták a veszteséges tömörítést alkalmazni. A veszteséges tömörítés abban is különbözik a veszteségmentestől, hogy itt általában külön-külön tároljuk a fájlokat, és nem szükséges kicsomagolni őket, közvetlenül megnyithatók a megfelelő programmal. Néhány veszteséges

tömörítést alkalmazó formátum: • JPEG: fényképeknél, • MP3, WMA: zenénél, • MPEG, WMV: filmeknél. Milyen tömörítőprogramokat ismer? Milyen formátumba tömörítenek ezek? (1 pont) Néhány ismert tömörítőprogram: • WinZip: ZIP formátumba tömörít, ez a formátum a legelterjedtebb. • WinRAR: RAR formátumba. • WinACE: ACE formátumba. • ARJ: ARJ formátum (DOS-os!). A felsorolt programok pénzbe kerülnek, de léteznek ingyenesek is. Például ilyen az iskolában használt PhilZIP program is, amely szintén ZIP formátumba csomagol. A programok (az ingyenesek is) általában több formátumból is ki tudnak csomagolni. A Windows XP-ben van beépített tömörítés is, ez ZIP formátumot használ. A Total Commander program segítségével is kényelmesen tömöríthetünk, bár a bonyolultabb műveletekhez külső tömörítőprogramra van szüksége. Hogyan lehet az Ön által ismert tömörítőprogrammal tömöríteni, illetve kicsomagolni?

Milyen egyéb műveleteket lehet végezni az archívumban lévő fájlokkal? (3 pont) A legtöbb tömörítőprogram integrálódik az Intézőbe. Ez azt jelenti, hogy a tömörítendő fájlok és mappák kijelölése után a jobb kattintással elindítható a tömörítés. A kicsomagoláshoz szükséges parancsok szintén a jobb gombbal előhívott menüben találhatók. Úgy is tömöríthetünk, hogy elindítjuk a tömörítőt, majd a megfelelő parancsokat kiadva hozzuk létre az archívumot. Kicsomagolásnál az archívumra kettőt kattintva elindul a telepített tömörítőprogram. Ezután a megfelelő parancsokkal, ikonokkal tetszőleges műveleteket végezhetünk az archívumban. Ezek a kicsomagolás (egyenként vagy az összeset), megnyitás, hozzáadás, törlés, átnevezés, Gyakorlati feladatok: – Tömörítse össze a C:Windows mappában található .BMP kitejesztésű fájlokat a C:DokumentumokKépek.zip nevű fájlba! Nyissa meg az archívumot! Jelenítse meg az

egyik képet, majd törölje le! Csomagoljon ki egy másik képet a C:Dokumentumok mappába! Kérdések a kommunikációhoz: – Mit jelent az önkicsomagoló archívum? Mikor célszerű használni? 22 – – Milyen fájlokat lehet jól tömöríteni? Van-e értelme egy archívumot újra tömöríteni? 16. Kártékony programok Sorolja fel a számítógépes kártevő programok fajtáit! Mit támadnak meg, és milyen károkat okoznak? (4 pont) A kártevő programok olyan számítógépes programok, melyek veszélyeztethetik a számítógépen tárolt adatokat, és a rendszer működőképességét. Letörölhetik fájljainkat, lemezeinket, lelassíthatják gépünk működését és Internet-kapcsolatunkat, megszerezhetik adatainkat, sőt újabban arra is használják őket, hogy kéretlen reklámokat juttassanak a számítógépünkre. A kártevő programok fajtái: • Vírusok: Olyan programok, amelyek képesek más programokat megfertőzni, és abban elhelyezni saját

(esetleg módosított) kódjukat. Bizonyos feltételek teljesülése esetén elindítják károkozó tevékenységüket. A fertőzés helye szerint a vírusokat a következő csoportokba szokták sorolni:  Boot vírusok: a lemez boot szektorát vagy partíciós tábláját támadják meg. Ma már ritkán fordulnak elő.  Fájlvírusok: programfájlokat fertőznek meg (.COM, EXE) A fájlvírusok nagy többsége a programok végére illeszti saját kódját, ezen kívül végrehajt olyan változtatásokat, amelyek a program elindításakor automatikusan a vírus futtatását vonják maguk után. A program elindításakor aktivizálódnak Az alapján különböztetik meg őket, hogy milyen operációs rendszeren futnak. Ma általában Win32-es vírusok terjednek, vagyis leglábbb Windows 95 kell a futtatásukhoz.  Makróvírusok: Micorsoft Office (főleg Word) dokumentumokat támadnak meg. Azt használják ki, hogy ezekben a dokumentumokban programok, makrók hozhatók lére,

amelyek a dokumentum megnyitásakor automatikusan lefuthatnak. • Férgek: Önálló programként terjednek hálózatokban, többnyire e-mail mellékletként. Gyakori, hogy forráskódban terjednek (pl. Visual Basic Script) Ezeket könnyű módosítani. • Trójai programok: Ezek maguktól nem terjednek. Az elnevezés arra utal, hogy régebben hasznos programnak álcázták őket, amelyeket a felhasználó önként telepített a gépére. Ma már a telepítés titokban, a felhasználó tudtán kívül történik Típusaik:  A backdoor (hátsó ajtó) programok kiskaput nyitnak a megtámadott számítógépen a hálózatról érkező támadások számára. A külső vezérlő program a backdoor aktívvá válása után különféle parancsokat küldhet, amelyekkel további programokat tölthet le a számítógépre, ott azokat lefuttathatja, illetve a megtámadott számítógépről adatfájlokat tölthet fel. Sőt, a megtámadott gépről indíthat újabb támadásokat más gépek

ellen!  A dialer (tárcsázó) programok a meglévő betárcsázós internet kapcsolatot változtatják meg úgy, hogy a helyi szolgáltató helyett titokban, egy távoli országban lévő Internet szolgáltatóval létesítenek kapcsolatot növelve a felhasználó telefonszámláját.  A jelszólopó programok a betelepülés után igyekeznek begyűjteni a felhasznál jelszavait tartalmazó kódolt állományokat, és a memóriában kódolatlanul megtalálható jelszavakat, és ezeket egy meghatározott címre elküldik.  A kémprogramok információkat gyűjtenek a felhasználóról (billentyűleütések, meglátogatott oldalak, ), majd továbbítják azt.  A reklámprogramok hirdetéseket töltenek le és jelenítenek meg a felhasználó számítógépén. Ez ugyan nem tesz kárt a gépben, de lelassítja a működését, az Internet-elérést, és bosszantó is. Vannak olyan programok (adware), amelyek jelzik a 23 reklámprogram telepítését, és cserében ingyen

használhatók, de sokszor titokban kerül fel a program, és általában igen nehéz eltávolítani.  A romboló trójai programok a vírusokhoz hasonlóan valamilyen rombolást (törlést) végeznek. Hogyan fertőződhet meg gépünk? (1 pont) • Boot vírussal fertőzött lemezről indítjuk gépünket. • Elindítunk egy fájl vírussal fertőzött programot. • Megnyitunk egy makró vírussal fertőzött dokumentumot. • Elindítunk egy féregprogramot. • Telepítünk egy trójai programot (ami másnak látszik). • Fertőzött weboldalt látogatunk meg. • Helyi hálózaton keresztül támadja meg a program a gépünket. • Interneten keresztül támadja meg a program a gépünket. A fertőzött programok és dokumentumok leggyakrabban e-mail mellékleteként érkeznek, és a melléklet megnyitásával fertőzzük meg gépünket! Az e-mailben terjedő vírusok néhány óra alatt elterjedhetnek az egész világon! Milyen megelőző lépéseket tehetünk a fertőzés

elkerülésére, illetve a károk helyreállítására? (2 pont) A vírusok a számítógépes hétköznapok elkerülhetetlen részéve váltak. Ahhoz, hogy felkészülten szállhassunk szembe ezzel a veszéllyel, mindenképpen használni kell víruskeresőt. De ez önmagában nem elég Naponta átlagosan 5-10 új vírus bukkan fel világszerte. Ezek ellen csak úgy lehet védekezni, ha a használt víruskeresőnek mindig a legfrissebb változatát és mindig a legújabb vírusadatbázist használjuk. Ezen kívül szükségünk van jól beállított tűzfalra is. Sőt, az operációs rendszer és a telepített programok frissítéseit is rendszeresen telepítenünk kell, mert a rosszindulatú programok sokszor a programok hibáit kihazsnálva jutnak be a számítógépbe. Rendszeresen készítsünk biztonsági mentéseket a gépünkön levő értékes adatokról. A vírusok egy része szándékoltan adatromboló, más része programozási hiba vagy át nem gondolt mellékhatás miatt

pusztíthatja el a számítógép adatállományainak egy részét. Ilyenkor nagyon hasznos lehet a biztonsági mentés, miáltal munkánknak csak kis, a legutóbbi mentés óta elvégzett része vész el. Tovább fokozhatjuk a vírusvédelmi rendszer hatékonyságát az alábbi megelőző jellegű biztonsági rendszabályok alkalmazásával, melyek jelentős mértékben lecsökkentik a vírusfertőzés veszélyét: • A boot vírusfertőzéseket gyakorlatilag elkerülhetjük, ha a számítógépünk CMOS beállításaiban a boot sorrendet átállítjuk úgy, hogy elsődlegesen ne a hajlékony lemezről próbálja betölteni a rendszert. Ez mellesleg a rendszerindítás sebességét is növeli, és ha valamikor mégis szükségünk volna hajlékony lemezről való indításra, pár másodperc alatt visszaállíthatjuk. • Mielőtt hajlékony lemezeinket idegen gépbe tesszük, tegyük őket írásvédetté. Ha idegen gépen kell írni rá, a saját gépen való használat előtt

ellenőrizzük le a tartalmát víruskeresővel. • Lehetőleg kerüljük a Word dokumentumok és Excel munkalapok cseréjét. A makróvírusok túlnyomó többsége e dokumentumokat tároló fájlokban tárolódik. A terjedésük legfontosabb forrása ezen állományok cseréjén keresztül történik. Ha mindenképpen elektronikus formátumban kell átadnunk dokumentumokat, akkor a DOC formátum helyett használjunk olyan formátumot, amelyben nem terjednek a makróvírusok. Így Word fájlokat DOC helyett RTF formátumban, Excel fájlokat pedig 24 • • • • • CSV formátumban ajánlott továbbadni. Sőt, amennyiben csak a szöveges információ továbbadása a fontos, használjunk TXT formátumot. Az Office-ban kapcsoljuk be a makróvírus védelmet. Ez figyelmeztetni fog, ha olyan dokumentumot nyitnánk meg, amely makrókat tartalmaz. Semmilyen e-mail mellékletet ne nyissunk meg ellenőrzés nélkül. Először mentsük ki a mellékletet, majd ha a

vírusellenőrzés tisztának találja azokat, csak akkor nyissuk meg. Bármennyire is ártalmatlannak tűnik a melléklet, és bármennyire is közeli ismerősről van szó, ne bízzunk benne. Az Internet Explorerben a biztonsági szintet legalább közepesre állítsuk, ez meggátolja a veszélyes scriptek illetve ActiveX komponensek futtatását. A vírusokkal majdnem azonos gyakorisággal terjednek az e-mail rémhírek. Ezeket a jó szándékú felhasználók küldik körbe valamennyi ismerősüknek, közel akkora levélforgalmat generálva, mint egy e-mail féreg. Ne küldjük tovább ezeket a leveleket! Tiltsuk meg, hogy a Windows elrejtse az ismert fájl kiterjesztéseket. Az e-mailben terjedő férgek egy része épít erre a félretájékoztatási lehetőséget biztosító szolgáltatásra, és kettős kiterjesztésű állományokban terjed. Például a Loveletter TXTVBS kiterjesztést használ, amelyből a rendszer az ismert VBS kiterjesztést elrejti, így a féregprogram

egyszerű TXT szövegállománynak tűnhet. Hogyan távolíthatjuk el őket? (1 pont) Windows XP használata esetén célszerű először kikapcsolni a rendszervisszaállítást, nehogy vissz alehessen állítani a vírusokat. A vírusirtó program sokszor ki tudja javítani a fájlt, ha mégsem, akkor karanténba teszi vagy törli. Ebben az esetben a biztonsági másolatból pótolni kell Ha a vírus aktív (a memóriában van), általában nem tudja kiírtani a program. Sőt egyes vírusok megpróbálják ki is kapcsolni a víruskeresőket. Ebben az esetben újra kell indítani a Windowst csökentett módban, majd így lefuttatni a vírusirtót. Csökkentett módban nem indulnak el automatikusan a programok, így a vírus sem. Ha így sem boldogulunk, megpróbálhatunk az adott vírus eltávolítására szolgáló (általában ingyenes) programot letölteni, és lefuttatni. Kém és reklámprogramok irtására külön programok is vannak. Gyakorlati feladatok: – Frissítse

Interneten keresztül a számítógépre telepített víruskereső programot! – Keressen információkat az Interneten a Michelangelo vírusról! Kérdések a kommunikációhoz: – E-mailt kapott, amelyhez egy .doc kiterjesztésű melléklet is tartozik Mi a teendő? – Igaz-e, hogy a floppy lemez írásvédetté tétele véd a vírusfertőzéssel szemben? – Milyen gyanús körülményekből következtethet arra, hogy számítógépe vírussal fertőződött? 17. Számítógép-hálózatok Mit nevezünk hálózatnak? (1 pont) Egymással összekötött és együttműködő számítógépek hálózatot alkotnak. Kiterjedés alapján milyen csoportokba sorolhatjuk a hálózatokat? Mondjon példákat! (2 pont) • Helyi hálózat: egy intézményen, telephelyen belül (LAN=Local Area Network) pl. tanterem 25 • • Városi hálózat: egy kerületben, városban (MAN=Metropolitan Area Network) pl. budapesti egyetemeket összekötő hálózat Nagy kiterjedésű hálózat: több

országra vagy földrészre terjed ki (WAN=Wide Area Network) pl. Internet Milyen előnyei vannak a helyi hálózatok használatának? (1 pont) • Perifériák közös használata (pl. nyomtató)  költségmegtakarítás • Hálózati programok közös használata • Adatok megosztása (pl. mozipénztár, gyógyszertár) • Üzenetek, levelek küldése a többi gépre (pl. körözvények, hirdetések, viccek, ) • Játék egymás ellen (pl. lövöldözős, autóverseny, ) Milyen csoportokba sorolhatjuk a helyi hálózatokat? (1 pont) • Kiszolgáló alapú (kliens-szerver): • van egy kiszolgáló gép (szerver) • a szerveren találhatók a közösen használható perifériák, programok, adatok • a többi gépet munkaállomásnak vagy kliensnek nevezik • biztonságosabb • drágább • nagyobb halózatoknál alkalmazzák • Egyenrangú (peer-to-peer): • a gépek egyenrangúak: bármelyik megoszthatja adatait, perifériáit • kevésbé biztonságos • olcsóbb

• kisebb hálózatoknál alkalmazzák Milyen topológiákat ismer? (1 pont) Topológia: fizikai elrendezés (kábelezés) Leggyakoribb topológiák: • sín • a számítógépeknél T csatlakozók • a két végén lezárás • ehhez kell a legkevesebb kábel • a kábel megszakadása esetén az egész hálózat működésképtelen • csillag • Közös pont: csillagpont • A csillagpontban HUB vagy SWITCH • Ehhez kell a legtöbb kábel • Egy kábel megszakadása esetén a többi ág működőképes marad • gyűrű • Minden gép a két szomszédjával van kapcsolatban • A nem működő gépeket kiiktatják a gyűrűből • Nagyon üzembiztos 26 Milyen hálózati operációs rendszereket ismer? (1 pont) A hálózati operációs rendszer összehangolja a hálózat elemeinek működését (pl. nyomtatás egyszerre több gépről). • Kiszolgáló alapú hálózatoknál: • szerveren: Novell Netware, Windows NT/2000 Server, Windows Server 2003 vagy Linux, •

munkaállomásokon: kliensprogram, amely lehetővé teszi a szerver elérését • Egyenrangú hálózatokban: a Windows 3.11-es vagy annál újabb változatai tartalmazzák. Mi a rendszergazda feladata? (1 pont) A hálózat telepítése és karbantartása a rendszergazda (supervisor) feladata. Neki (majdnem) mindenhez joga van a hálózatban. Ha valami problémánk van a hálózattal kapcsolatban, például szeretnénk nevet és jelszót kapni, hozzá kell fordulnunk. Kérdések a kommunikációhoz: – Hogyan akadályozzák meg, hogy bárki bejelentkezhessen egy hálózatba? – Hogyan akadályozzák meg egy helyi hálózatban, hogy megnézzük, vagy letöröljük egymás munkáját a hálózati meghajtókon? 18. Szolgáltatások az interneten Milyen fontosabb szolgáltatások használhatók az interneten? (3 pont) Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely különböző szolgáltatásokat nyújt a felhasználóknak. A. Információk megszerzését biztosító

szolgáltatások: • World Wide Web: Ez a legtöbbet használt szolgáltatás, sok más szolgáltatás is elérhető ezen keresztül. • FTP: Fájlátvitel (le- vagy feltöltés). • Telnet, SSH: Távoli számítógép elérése (utóbbi biztonságosabb). B. Emberek közötti kommunikációt lehetővé tévő szolgáltatások: • E-mail: elektronikus levelezés. • Levelezési listák, hírcsoportok. • IRC, Chat, Instant Messaging (azonnali üzenetküldés): csevegés. • VoIP : telefonálás. Mi az URL cím? Milyen részekből áll? (1 pont) Az Interneten az adatokat az egységes címzési rendszer segítségével azonosítjuk. Egységes címzési rendszer = Universe Resource Locator (URL). Az URL cím három részből állhat: http://www.freeenglishhu/kezdoteszt/prehtml • protokoll: http:// • domain név: www.freeenglishhu • elérési út és fájlnév: /kezdoteszt/pre.html (ez a rész nem kötelező) Min alapul a web működése? Mi a hivatkozás? (2 pont) A web

működésének alapja a hipertext: ez olyan szöveg, amelyben másik lapra vagy fájlra mutató hivatkozások (linkek, ugrópontok) vannak. A hivatkozott oldalak és fájlok a világ bármely számítógépén lehetnek. Így a web „behálózza” az egész földet (web = pókháló) Az oldalakon lévő hivatkozások lehetnek szövegek, képek vagy képrészletek. A hivatkozásra kattintva megjelenik a hivatkozott oldal, vagy megnyithatjuk a hivatkozott fájlt. 27 Milyen nyelvet használnak a weben az oldalak leírásához? (1 pont) A weboldalak leírására a HTML nyelvet használják (HTML = Hipertext Markup Language). A HML fájlokban az oldal szövege, formátuma és a hivatkozások is szerepelnek. A képek külön fájlokban vannak. Milyen formátumokban kerülnek a képek a webre? (1 pont) A képeket tömörített formátumban szokták feltenni, mert így kisebb méretűek, és hamarabb letölthetők. A leggyakoribb formátumok: • GIF: veszteségmentes tömörítés, de

legfeljebb 256 szín alkalmazható. Általában kisebb ábrákhoz használják. A kép egyik színe átlátszóvá tehető, és néhány fázisból álló mozgókép is lehet (animált GIF). • JPEG: veszteséges tömörítés, de minden szín használható. Minél jobban tömörítjük, annál rosszabb lesz a képminőség. Gyakorlati feladatok: – Nyissa meg az iskola honlapját (www.poganysulihu)! Mutasson az oldalon hivatkozásokat! Mutassa meg az oldal forráskódját! Kérdések a kommunikációhoz: – Mit nevezünk webhelynek, illetve honlapnak? – Milyen végződése lehet egy magyar honlap domain nevének? – A web és az internet ugyanaz. Mi a véleménye erről az állításról? 19. Keresés a weben Milyen esetekben lehet könnyen kitalálni egy webcímet? Mondjon példákat! (1 pont) A könnyen kitalálható címek általában www-vel kezdődnek, és .hu-ra vagy com-ra végződnek. A kettő között általában a cég vagy intézmény neve, a termék neve vagy egy

rövidítés áll. Példák: www.nepszabadsaghu, wwwmtvhu, wwwoszkhu (Országos Széchenyi könyvtár) Mire használhatók a linkgyűjtemények? Mutasson be egyet! (1 pont) A linkgyűjteményekben összegyűjtik egy-egy témakör legfontosabb címeit. A legismertebb magyar linkgyűjtemény a Startlap, és az ehhez kapcsolódó oldalak. A Startlap címe: www.startlapcom Ezen az oldalon a leggyakoribb témakörök legfontosabb címei vannak. A Startlap rovatok címeinek formája: név.startlaphu (pl oktatasstartlaphu) Az egyes témakörökhöz külön lapok tartoznak (több ezer!). Ezek címei: témakörlaphu pl irodalom.laphu Ezek a lapok össze vannak gyűjtve ABC rendben a www.laphu oldalon, témakörök szerint a www.laphu/temakorhtml címen Keresni is lehet a lapok között a Tangó keresővel (a Katalógust kell választani). Milyen elven működő keresőszerverek vannak a weben? Mondjon példát mindegyikre! (6 pont) A keresőszerverek a weben történő keresést teszik

lehetővé. Típusaik: • Tematikus keresők, • Kulcsszavas keresők, • Metakeresők. 28 Tematikus keresők Emberek által válogatott címek témák szerint csoportosítva (fa szerkezet). Jellemzők: -kisebb adatbázis, -kevésbé friss, +pontosabb találat, +színvonalasabb oldalak Példák: www.hudirhu Kulcsszavas keresők Kikeresik az adatbázisukból az általunk megadott szavakat tartalmazó oldalakat (címlista). A szavak közötti kapcsolatok (és, vagy, ) megadása keresőnként változik (pl. + és – jelek, AND, OR, NOT), de mindegyiknél van részletes vagy speciális keresés, ami megkönnyíti a feltételek megadását. Általában képeket is tudnak keresni Adatbázis létrehozása, frissítése: robot/pók (spider) végzi. Egy kezdőlapról minden hivatkozást végignéz, azokról újabb oldalakat stb. Közben indexel (szavakat kigyűjti az adatbázisba). Buta: egészen másról is szólhat az oldal! Jellemzők: +nagyobb adatbázis, +frissebb, -nagyon sok és

-gyakran pontatlan találat. Példák: www.heurekahu, wwwvizsla24hu, wwwgooglecohu, searchmsncom Metakeresők Több keresőnek elküldik a kérdést, és a válaszokat csoportosítva listázzák. Egy-egy kereső a webnek csak egy részét ismeri, együtt több találatot adnak. Példák: www.ariadnethu Gyakorlati feladatok: – Keressen olyan oldalakat, amelyeken szerepel a Galileo Galilei kifejezés, de nem szerepel az űrszonda szó! – Keressen olyan képeket, amelyek a Földet ábrázolják! Kérdések a kommunikációhoz: – Mikor használna tematikus, és mikor inkább kulcsszavas keresést? – Hogyan választ kulcsszavakat egy kereséshez? 20. Elektronikus levelezés Milyen előnyei vannak az elektronikus levélnek a hagyományos levéllel szemben? (1 pont) – Olcsóbb (csak az Internet használatának díját fizetjük, bárhová küldjük), – Gyorsabb (néhány másodperc alatt megérkezhet), – Nem csak szöveg küldhető, hanem tetszőleges adat (kép, hang, videó,

), – Archiválása gyorsabb, kényelmesebb, – Kevésbé káros a környezetre (nem kell papír). Ismertesse az e-mail cím felépítését! (1 pont) Az e-mail cím részei: név@domain név pl. kissjanos@freemailhu Nem tartalmazhat szóközt és ékezetes betűt, nem kezdődhet számmal. Milyen adatok szerepelnek egy elektronikus levél fejlécében? (1 pont) – Date: a levél elküldésének dátuma és ideje – From: a feladó e-mail címe és neve (ha megadta) – Reply-to: hová kéri a választ (ha nem a From mezőben megadott címre) – To: a címzett(ek) e-mail címe(i) – Cc: kik kapnak másolatot – Bcc: kik kapnak titkos másolatot – Subject: a levél tárgya 29 – Prioritás: Sürgősség Hogyan lehet leveleket küldeni és fogadni az Ön által ismert levelezőprogramban? Mi történik ilyenkor? (1 pont) Az Outlook Expressben új levél küldésekor a Fájl/Küldés parancsot kell kiadni, vagy a Küldés ikonra kell kattintani. Állandó internetkapcsolat

esetén általában az azonnali üzenetküldés van beállítva. Ilyenkor a levelet rögtön elküldi a program a címezettek postafiókjaiba. Az elküldött levélről másolat készül az Elküldött elemek mappába Ha a Fájl/Küldés később parancsot adjuk ki, vagy ki van kapcsolva az azonnali üzenetküldés, a levél a Postázandó üzenetek mappába kerül. Az Összes fogadása és küldése ikon megnyomásakor a Postázandó üzenetek mappában lévő leveleket elküldi a program, a beállított postafiókokba érkezetteket pedig letölti a Beérkezett üzenetek mappába (és általában letörli a kiszolgálóról). Az ikon melletti nyílra kattintva egy listából kiválaszthatjuk, hogy az előbbiek közül melyik műveletet hajtsa végre (Összes fogadása, Összes küldése, letöltendő postafiók kiválasztása). Az is beállítható, hogy a program induláskor, illetve meghatározott időnként (pl. 30 percenként) automatikusan letöltse leveleinket. Milyen

műveleteket végezhetünk a beérkezett levelekkel? (2 pont) Olvasás: Ha rákattintunk a listában a levélre, a betekintőben láthatjuk a tartalmát, duplán rákattintva pedig külön ablakban. Az olvasatlan leveleket félkövér betűkkel és zárt borítékkal jelzi a program. Külön ablakban történő megnyitáskor vagy a betekintőben 5 másodperc megjelenítés után a levélolvasottra vált (normál betűk, nyitott boríték). A jobb kattintásra megjelenő menüben beállítható, hogy olvasott legyen-e a levél. Mellékletek mentése, megnyitása: A mellékletet a listában egy gémkapocs jelzi. A betekintőben a fejléc jobb szélén lévő gémkapocsra kattintva kiválasztható, melyik mellékletet szeretnénk megnyitni, illetve a Mellékletek mentése paranccsal elmenthetjük őket. Körültekintően kell eljárni, mert a mellékletekben kártékony programok (vírusok, férgek, trójaiak) lehetnek, amelyeket a megnyitással aktivizálhatunk! A program újabb

változataiban letiltható a gyanús mellékletek megnyitása és mentése. Ha külön ablakban nyitjuk meg a levelet, a Mellékletek sorban jelennek meg a csatolt fájlok. A jobb gombbal rájuk kattintva kiválaszthatjuk a kívánt műveletet. A fontos leveleket megjelölhetjük magunknak. A jelöléshez kattintsunk a levél sorában a fejlécben lévő zászló alá. A jelölés megszüntetéséhez kattintsunk a zászlóra Válasz küldéséhez nyissuk meg a megválaszolandó levelet a betekintőben vagy külön ablakban, majd adjuk ki az Üzenetek/Válasz a feladónak parancsot, vagy kattintsunk a Válasz a feladónak ikonra. Ezzel új üzenetet kezdünk, amelyben ki van töltve a címzett mező (az eredeti levél feladója) és a tárgy mező (Re: eredeti tárgy). Az eredeti levél mellékletei nem kerülnek be a válaszba Az alapbeállításokkal megjelenik a levélben az eredeti üzenet is. Felette „----- Original Message -----„ üzenet, mellette vonal. E fölé szoktuk írni

a választ (Ha nem kell, letörölhető, vagy kikapcsolható, hogy bekerüljön a válaszba.) Válaszolhatunk egyszerre a feladónak, az összes címzettnek és másolatot kapónak is (Válasz mindenkinek), de ezt ritkán használjuk. A levél továbbításához a levél megnyitása után adjuk ki az Üzenet/Továbbítás parancsot, vagy kattintsunk a Továbbítás ikonra. Az új üzenet tárgy mezője ki lesz töltve (Fw: eredeti tárgy), és benne lesz az eredeti üzenet is (most nincs mellette vonal), sőt az eredeti mellékletek is benne maradnak. A szöveget kiegészíthetjük, a mellékletekhez hozzáadhatunk, törölhetünk belőlük, majd a levelet tetszőleges címekre elküldhetjük. A leveleket mellékletként is továbbíthatjuk (Üzenet/Továbbítás mellékletként), de többszörös továbbítás esetén az eredeti levél megnyitása eléggé nehézkes. 30 A leveleket kijelölés után a DELETE billentyűvel vagy a törlés ikonnal törölhetjük. A törölt levelek

a Törölt elemek mappába kerülnek, ahonnan még visszaállíthatók, vagy véglegesen törölhetők. Hogyan csoportosíthatjuk a leveleket? (1 pont) A leveleket témák szerint mappákba helyezhetjük. Új mappa létrehozásához kattintsunk a jobb gombbal arra a mappára, amelyben az újat szeretnénk létrehozni, majd a menüből válasszuk az Új mappa parancsot, végül írjuk be a mappa nevét! A leveleket az egérrel történő húzással helyezhetjük át másik mappába. Ha közben a CTRL-t is lenyomva tartjuk, másoljuk a leveleket (így az eredeti helyükön is megmaradnak). A másolás és az áthelyezés a Szerkesztés/Áthelyezés mappába, illetve Másolás mappába parancsokkal is történhet. Hogyan tárolhatjuk a gyakran használt címeket? (1 pont) A gyakran használt címeket a Címjegyzékben tárolhatjuk, így nem kell fejben tartanunk őket, és begépelnünk sem kell őket minden alkalommal. Azoknak a leveleknek a feladóit, akiknek válaszolunk a levelére, a

program automatikusan felveszi a címjegyzékbe. A többi levél feladója is felvehető a jobb gombbal a levélre kattintva, és a Feladó felvétele a címjegyzékbe parancsot kiválasztva. A Címjegyzék legegyszerűbben az Outlook Expressben lévő ikonnal indítható el. A programban az Új ikonra kattintva vehetünk fel újabb felhasználókat vagy csoportokat. Csoportokat akkor használunk, ha sok címzettnek szeretnénk egyszerre levelet küldeni. Gyakorlati feladatok: – Írjon levelet a vizsga@poganyf-bp.sulinethu címre! Csatoljon a levélhez egy állományt! Legyen a levél prioritása magas! – Hozzon létre egy csoportot a címjegyzékben, és vegyen fel két tagot a csoportba! Írjon egy levelet, amelyet a csoport minden tagja megkap! Kérdések a kommunikációhoz: – Mit nevezünk spamnek? Milyen károkat okozhat ez? Hogyan védekezhetünk ellene? – Levelet küld valakinek, de az nem kapja meg a levelet, pedig a címzés jó volt. Mi lehet ennek az oka? 21.

Elektronikus könyvek és könyvtárak Mit nevezünk elektronikus könyvnek? (1 pont) Elektronikus könyv: valamilyen számítógépes formában (szövegállomány, hipertext, ) megjelent, számítógépen olvasható mű. Hasonlítsa össze az elektronikus és a hagyományos könyveket! (2 pont) Hagyományos könyv Elektronikus könyv Bárhol, bármikor. Eszköz kell hozzá Olvashatóság (hagyományos vagy kézi számítógép, e-papír, ). Általában fárasztóbb az olvasása. A szép könyveket jó érzés kézbe Általában egyszerű. Külső venni, hozzájárulnak a hangulat megteremtéséhez is. Lap kitépése, áthúzás könnyen Nincs általánosan elfogadott és Hitelesség észrevehető. használt módszer az ellenőrzésre. 31 Keresés a könyvben Akár órákig is eltarthat. Minőség Az idő múlásával állaga jelentősen romlik, főleg ha sokat forgatják. Tárolás Ár Sok helyet igényel. Általában drága. Gyors és hatékony, bonyolult feltételek is

megadhatók. Időtálló, minőségi romlásról nem beszélhetünk, de a fájlok letörlődhetnek vagy megsérül– hetnek. Minimális helyet igényel. Többnyire olcsó (letöltés). Milyen formátumokat használnak az elektronikus könyveknél? Hogyan lehet az egyes formátumokat előállítani, illetve megjeleníteni? (2 pont) • TXT formátum (egyszerű szövegfájl): Csak a formázatlan szöveget tartalmazza. A különböző kódtáblák miatt az ékezetes betűk megjelenítésével problémák lehetnek. Előállítása: Jegyzettömb, • RTF és DOC formátum: Formázott szöveg képekkel. Előállításához, olvasásához Microsoft Word vagy más – a formátumot ismerő – szövegszerkesztő kell. A DOC fájlok jelszóval védehetők. • HTML, XML formátum: Böngészővel (pl. Internet Explorer) olvasható weblapformátum. A hivatkozások segítségével könnyen ugarhatunk a szövegben (hipertext). Tetszőleges weblapszerkesztő programmal (pl Microsoft FrontPage)

előállítható. • PDF formátum: Elterjedt formátum, amelynek olvasásához az ingyenes Adobe Reader programra van szükség. Előállítása a drága Adobe Acrobat programmal történik, léteznek azonban ingyenes programok is, amelyekkel szintén elkészíthető. Ilyen pl a PDFCreator program, amely nyomtatóként épül be a Windowsba, de nyomtatás helyett PDF fájlt készít a nyomtatóra küldött anyagból. Az OpenOfficeorg irodai programcsomag is tud PDF fájlba menteni. A PDF fájl jelszóval védhető, az olvasó jogai beállíthatók. • LIT formátum: A Microsoft e-book formátuma. Az ingyenes Microsoft Reader programmal olvasható. Ez kényelmesebb olvasást tesz lehetővé, mint pl az Adobe Reader. A program aktiválásakor a felhasználó kap egy azonosítót, amit vásárláskor el kell küldeni. Így a megvásárolt könyv csak az adott gépen olvasható Előállítása a ReaderWorks szoftverrel történhet (ebből a standard változat ingyenes), de a

Microsofttól ingyenesen letölthető kiegészítő segítségével Word fájljainkat is elektronikus könyvvé alakíthatjuk. Hol találhatunk az Interneten elektronikus könyveket? (1 pont) E-könyveket találhatunk pl. a következő helyeken: • Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszkhu) • Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademiahu) • Magyar Szövegtár (Bibliotheca Hungarica Internetiana, www.neumann-hazhu/tei/bhi) Könyvek kereséséhez használhatjuk a keresőket vagy a következő oldalakat: • e-konyv.laphu • e-konyvtar.laphu Mutasson be egy elektronikus könyvtárat! (2 pont) A legismertebb magyar e-könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár, amelyet 1994-ben alapítottak. A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban 32 szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik továbbá az elektronikus

újságokat és folyóiratokat is. A könyveket témák szerint, vagy keresővel a szerző vagy a cím alapján is kereshetjük. A könyveket HTML, Word, RTF vagy LIT formátumban tekinthetjük meg, vagy ZIP formátumú csomagolt fájlban is letölthetjük őket. Gyakorlati feladatok: – Keresse meg, és töltse le Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című művét! Kérdések a kommunikációhoz: – Tudunk-e utazás közben elektronikus könyveket olvasni? – Mi hátráltatja leginkább az elektronikus könyvek terjedését? 33