Informatika | Középiskola » Informatika I. tételek

1 1 Történeti áttekintés, a számítógép fejlődése 1.1 A számítógép története A különböző számolási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ezzel a gondolattal már az időszámításunk előtt is foglalkoztak, s a néhol még ma is használt abakuszt lehetne az egyik első olyan eszköznek tekinteni, amelyet a különböző matematikai műveletek megoldására használtak. Az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb matematikai műveletek elvégzésére (kereskedelem, navigáció területén) is szükség volt, így a XVII. században William Oughtred megalkotta a logarlécet. Igazi számológépnek azonban ezeket az eszközöket még nem nevezhetjük, hiszen működésük nem automatikus. Az első digitális számológépet 1623-ban Wilhelm Schickard készítette, amely a matematikai alapműveleteket automatikusan végezte. A ma is használt számítógépekhez hasonló

elvű gép első példányát Charles Babbage alkotta, aki olyan szerkezetet épített, amely vezérléssel „akármilyen” matematikai feladatot képes volt elvégezni. A programvezérlés elve Marye Jacquard nevéhez fűződik, aki 1805ben műveleti kártyák bevezetésével automatizálta a szövőgépeket és ezzel forradalmasította a textilipart. A számítások hasonló automatizálását Herman Hollerith valósította meg, aki statisztikai táblázatok feldolgozására alkalmas gépet készített, melyet az 1890-es amerikai népszámlálásban fel is használtak. A számítások automatizálásában az elektronika alkalmazása hallatlan előrelépést jelentett. Az első elektromechanikus számítógépeket Konrad Zuse és Howard Aiken készítették. E gépek működése már a kettes számrendszer elvének alkalmazására épültek (digitális technika!), s elektronikus jelfogókat, reléket tartalmaztak. Az IBM cég a Harvard Egyetemmel együttműködve Aiken és Watson

irányításával készítette el első elektromechanikus számítógépét a MARK-I.-et, amely egy 16 méter hosszú, 35 tonna tömegű gép volt. 2 Az első elektronikus számítógép, az ENIAC, amely már elektroncsöveket tartalmazott, hivatalosan 1946-ra készült el. Az elektronikus számítógépek nagy előnye a mechanikus illetve az elektromechanikus gépekkel szemben a gyorsaság és a pontosság. A mai számítógépek működési elvének szülőatyja a magyar származású Neumann János, aki az ENIAC építési munkálatai során csatlakozott a fejlesztőcsoporthoz. 1.2 Számítógép generációk Az első generációs gépek közé az 1945 és 60 között készített elektroncsöves digitális gépeket soroljuk, amelyek alacsony szintű nyelveken voltak programozhatóak. A második generációs számítógépek elsősorban a 60-as évek elején készültek és tranzisztorokat, ferritgyűrűs tárakat tartalmaztak. E készülékeknél jelent meg a

megszakítás-rendszer, amely segítségével a számítógépek maguk is képesek lekezelni az előre nem kiszámíthatóan jelentkező eseményeket. A második generációs számítógépeknél jelentek meg az operációs rendszerek és a magas szintű programnyelvek, melyek probléma- és felhasználó-orientálttá tették a gépek programozását. A harmadik generációs számítógépek a 60-as évek második felétől kezdve kerültek felhasználásra. Kialakult a multiprogramozás és a párhuzamos működés, melynek segítségével lehetőség van egy számítógépet egyidőben több feladatra is használni. Ezek a gépek már integrált áramkörökből épültek fel, és itt alkalmaztak először képernyőket is Ebbe a kategóriába sorolható például a ZX-Spectrum vagy a Commodore-64 Az annak idején ezen gépek programozására szolgáló BASIC nyelvet Kemény György és Tom Kurtz 1963-ban alkotta meg az Egyesült Államokban. A negyedik generáció korunk

csúcsteljesítményű gépeit foglalja magában, mely gépek legfontosabb jellemzője a magas fokú integráltság. Az ötödik generációs számítógépek létrehozására szolgáló programot 1981-ben Japánban hozták nyilvánosságra. E gépek fő jellemzői közé elsősorban a mesterséges intelligencia, és a felhasználó-orientált kommunikáció (pl. emberi beszéd megértése) sorolható 3 2 A Neumann-elvű számítógép felépítése, működési elve 2.1 A Neumann elv Neumann János fogalmazta meg elsőként a belső programvezérlés ötletét, amely szerint a gépek vezérlőprogramjait a számításhoz szükséges adatokkal együtt belső memóriákban kell tárolni. Fontosnak tartotta továbbá a soros működésű elektronikus feldolgozást, a kettes számrendszer használatát, és az univerzális használhatóságot is. 1. Neumann féle számítógép az, amelynél a központi egység részei: – a vezérlő egység (Control Unit), – az aritmetikai

és logikai egység (ALU), – a tár (memory) és – a ki/bemeneti egységek. 2. Mindezek teljesen elektronikusak legyenek, és bináris számrendszert használjanak. Az ALU képes legyen elvégezni az alapvető logikai és aritmetikai műveleteket (néhány elemi matematikai és logikai művelet segítségével elvileg bármely számítási feladat elvégezhető). 3. Tárolt program elvű (a program és az adatok ugyanabban a belső tárban tárolódnak). A vezérlő egység határozza meg a működést a tárból kiolvasott utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül A 3. pont azt jelenti, hogy van egy utasításkészlet, melyek utasításait a vezérlő képes felismerni és az ALU-val elvégeztetni. Az utasításhalmaz egy alhalmaza a tár címezhető celláiban van. Ez úgy is elképzelhető, hogy adott egy utasításfolyam, a gépi kódú program. A vezérlőegység jelöli ki a soron következő végrehajtható utasítást. Ezt a vezérlőegység értelmezi Az

utasításokban kódolva vannak/lehetnek az adatok, vagy az adatok tárbeli címei Ezeket a vezérlő egység a tárból előveszi, az ALU pedig elvégzi rajtuk az operációkat. A tárolási helyek címezhetők, a tárolási helyeken a tárolt értékek változtathatók 4 2.2 Blokkvázlat, részegységek feladata aritmetikai egység kezdő adatok és utasítások bemenő egység memória egység kimenő egység kimenő adatok program vezérlés A számítógépnek „tudni kell, hogy mikor mit csináljon”. Ez annyit jelent, hogy a lehető legnagyobb részletességgel ki kell dolgozni, hogy a gép milyen számtani műveleteket és milyen sorrendben végezzen el. Az eredmény olyan utasítássorozat, amely megszabja, hogy a gépnek mikor milyen számokkal és milyen műveleteket kell végrehajtani. Ez az utasítássorozat a gép programja. Szükség van egy olyan egységre is, amely a programot, valamint a számítás kezdő adatait, majd a számítások során a

közbenső és végső eredményeket is tárolja, mégpedig olyan formában, hogy azok a szükséges időpontokban a gép nagy működési sebességének megfelelő ütemben rendelkezésre álljanak. A gépnek ezt a részét memóriaegységnek nevezik Szükség van természetesen olyan egységre is, amely a tulajdonképpeni számításokat végzi el. Ez az aritmetikai egység Végül, még két további egységre van szükség, melynek révén a gép „érintkezni tud” az emberrel. Az egyik a bemenő egység Ez „fordítja le” a programot a gép nyelvére, vagyis ez állítja elő azokat az impulzus kombinációkat, amelyeket a gép a számítások során feldolgoz. A másik a kimenő egység, amely a gép által kiszámított eredményeket leírja. 5 2.3 Működési elv Az elektronikus számítógép működési elvét a fenti ábrán látható működési vázlatból lehet megérteni. Az ábrán az egyes téglalapok a gép alapegységeit ábrázolják, az összekötő

vonalak az egyes egységek közötti kapcsolatokat, a nyilak pedig az információ haladásának az irányát jelzik A tulajdonképpeni bekapcsolás előtt elkészítik a programot. A programot a bemenő egységbe táplálják Ez tulajdonképpen egy villamos érzékelőrendszer, amely a programot tároló eszközön (pl. lyukkártya, lyukszalag, mágneslemez stb) lévő utasításokat, illetve számokat villamos impulzuskombinációkká alakítja át Ezek az impulzuskombinációk a bemenő egységből a memóriaegységbe kerülnek, amely azokat a gép működése során tárolja. Az impulzuskombinációk tulajdonképpen kétféle típusúak: részben műveleti utasításokat, részben pedig azokat a számokat jelentik, amelyeken a műveleteket végre kell hajtani. A műveleti utasítások a memóriaegységből a gép vezérlőegységébe jutnak. Ez gondoskodik arról, hogy a gép egyes egységei helyes sorrendben működjenek, illetve, hogy az aritmetikai egység ténylegesen azokat a

műveleteket végezze el, amelyeket a program előír. A művelet elvégzése után az eredmények az aritmetikai egységből visszakerülnek a memóriaegységbe, majd innen a kimenő egységbe jutnak. A kimenő egység valamilyen villamos szerkezet, amely az eredményeket leírja 6 3 A számítógép működésének alapjai 3.1 Logikai alapok Mivel a számítógép információk tárolására és feldolgozására szolgáló eszköz, fontos tudni, hogyan tárolja ezeket. De mi is valójában az információ? Definíció szerint az információ a címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír, közlés vagy tájékoztatás. A probléma valójában már ott kezdődik, hogy maguk az információk is nagyon sokfélék lehetnek. Legjellemzőbbek a gép szempontjából a „legkényelmesebbek” a numerikus adatok, azaz a számok De feldolgozandó információ lehet akár egy szöveg, egy zene, egy elektronikus jel, vagy akár kép is. Első lépés tehát ezek

jellemzőinek megmérése, majd átalakítása a számítógép részére fogadható jellé. A gép által fogadott jel azonban még mindig nem feldolgozható, hiszen ezek nem egységesek, s különböző jellemzőket tartalmazhatnak. Az információ értékének meghatározásakor mindig figyelembe kell venni az összes olyan lehetőséget, amelynek bekövetkezése megengedett. Minél nagyobb tehát ez a szám, annál nagyobb értéke van az információnak. Az információ mennyiségének mértékegysége a bit A bit tehát a legkevesebb információt hordozó egység Egy bit megfelel a kettes számrendszer egy jegyének. Az igaz állításhoz az 1-es jegyet, a hamis állításhoz a 0 számjegyet rendeljük. Hogyan lesznek a számítógép billentyűzetén begépelt betűkből, számokból ilyen bitek? Tételezzük fel, hogy az angol abc betűinek száma 26, ezen kívül vannak még ékezetes betűink, írásjeleink, számaink, s egyéb speciális jeleink is. Ez körülbelül

százféle jelet takar Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, használjunk fel nyolc bitet egy ilyen betű vagy szám tárolására. Most hozzunk létre egy olyan hozzárendelési szabályt, mint például a Morse abc, csak itt ne hosszú és rövid hangokhoz, hanem a nyolc bit különböző állapotához rendeljük a betűket. Minden egyes bitsorozat egy-egy betűt jelképez. Természetesen célszerű ezt a hozzárendelési szabályt nemzetközileg is egységessé tenni, s megalkotni egy kódrendszert A legelter- 7 jedtebben alkalmazott, így az IBM gépeken is használt hozzárendelési szabály az ASCII kód. Mivel a betűk leírásához betűnként nyolc bit szükséges, célszerű a rendelkezésre álló bitjeinket ilyen nyolcas csoportokba szervezni. Ezt a nyolcas csoportot nevezték el byte-nak. A betű kifejezés nem teljesen fedi a valóságot, célszerűbb rájuk egy átfogóbb fogalmat alkalmazni. Így tehát ezeket a jeleket összefoglaló néven

elnevezhetjük karaktereknek. A karakter lehet egy szám, egy betű, egy írásjel vagy egy vezérlőjel, amely egy byte-on tárolható. Egy számítógépen azonban nem csupán néhány mondatot kell tárolnunk és feldolgoznunk, hanem annál jóval nagyobb mennyiségű információt. Így a számítógépeknek rendelkezniük kell egy olyan részegységgel, ahol a feldolgozandó információkat raktározni tudja. Ezt nevezik memóriának A számítógép memóriájának méretét tehát azáltal adhatjuk meg, hogy hány byte információ tárolására alkalmas. Minél többre, annál nagyobb kapacitású a gép memóriája Mivel ez a szám általában ezres, milliós nagyságrendű, ezért az információ mérésére használt byte-ot kiegészíthetjük a kilobyte, megabyte kifejezésekkel. Ellentétben a megszokott szorzóértékkel a számítástechnikában 1 kilobyte (kbyte) nem 1000 byte, hanem 1024 byte, s ugyanígy az 1 megabyte (1Mbyte) sem 1000, hanem 1024 kilobyte. Ez

természetesen alaposan indokolt, hiszen a számítógép kettes számrendszerében az 1000 nem egy „kerek” szám, ellentétben a 1024-gyel, ami pontosan 210, így a kialakítás és használat szempontjából jóval praktikusabb. A számítástechnikában használják még a gigabyte-ot (Gbyte) is, amely a megabyte 1024-szerese, illetve esetenként a terabyte-ot (1 Tbyte = 1024 Gbyte) 3.2 3.21 Adat és utasítás tárolás A memória A számítógép memóriájának feladata az adatok és programok tárolása a műveletvégzés idejére. A memóriában tehát egyrészt adatokat, másrészt az ezek feldolgozását meghatározó algoritmusokat tároljuk. Egy feladat adataival végzendő tevékenységeket leíró algoritmusok, műveletek logikus sorozatát nevezzük programnak. A szoftver a számítógépen futó programok összefoglaló elnevezése 8 A mai lényegében Neumann-elvű számítógépek esetében a programoknak ugyanúgy a memóriában kell elhelyezkedniük, mint

az adatoknak, hiszen univerzális célú számítógép lévén, más-más feladathoz más-más program szükséges. A megoldandó probléma tehát, hogy cserélni tudjuk a memória tartalmát, azaz a benne tárolható programokat, illetve az általuk igényelt adatokat. Ebből adódóan a memóriába írni ugyanúgy tudni kell, mint onnan adatot kiolvasni A számítógépek tárolóegységének nagy részét tehát ilyen írható-olvasható memóriák alkotják. Ezt a memóriatípust RAM-nak (Random Access Memory) is nevezik A RAM nagy hiányossága, hogy a számítógép kikapcsolásakor tartalmát elveszti, így a következő bekapcsoláskor ismét üres lesz. Vannak azonban olyan memóriarészek is, melynek tartalmát nem szükséges megváltoztatni, mert bármilyen programot is használjunk, az ott tárolt funkciókra szükség lehet. (Ilyen például a karakterek megjelenési képe, a számítógép „indító programja”, stb.) Ezeket a memóriákat ROM-nak nevezzük, s fontos

jellemzőjük, hogy csak olvashatók (Read Only Memory) Ezekből azonban jóval kevesebbet találunk a gépekben, hiszen fix tartalmuknál fogva a bennük lévő adatokat nem módosíthatjuk. 3.22 Adattárolás és feldolgozás Mivel nem tehetjük meg azt, hogy minden bekapcsoláskor ismételten beírjuk a használni kívánt programot, valamint a hozzá tartozó adatokat, szükség van olyan tárolóeszközökre is, amelyek segítségével a programok és adatok hosszú távon és biztonságosan is tárolhatók. Erre a célra szolgálnak az ún háttértárolók A háttértárolón az ott tárolt adatokkal nem végezhetünk műveleteket, az ott tárolt programok nem futtathatók, használatukhoz először a memóriába kell őket tölteni A háttértárolók csak tárolásra szolgálnak. 3.3 Háttértárolók A háttértárolók a programok és adatok hosszú távú, biztonságos tárolására szolgáló eszközök. A háttértárolók sokkal lassabbak a memóriánál, rajtuk az

adatokat csupán tárolni tudjuk. Általában nagyobb kapacitásúak, s a tárolás idejére – szemben a memóriával – nem igényelnek villamos energiát. 9 A háttértárolókat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb az adathordozó anyaga szerint történik E szerint megkülönböztethetünk – – – papír alapú mágneses réteg alapú és optikai adathordozókat A papír alapú adathordozók közé sorolhatjuk többek között a lyukszalagokat vagy a lyukkártyákat. Ezen háttértárolókat ma már nem alkalmazzák, hiszen feldolgozásuk igen lassú, könnyen sérülhet az adathordozó, nagy tömegű és mennyiségű alapanyagot igényel és a kezelésük is igen körülményes. Előnyük viszont, hogy olyan környezetben is alkalmazható (pl elektromágneses térben), ahol a mágneses adathordozók nem A mágneses adathordozók jelenleg a legelterjedtebbek. Két jellemző típusa a szalagos és a lemezes A mágnesszalagok között talán

legismertebb a kompakt magnókazetta. Mivel azonban számítógépes adattárolásról van szó, a szalagos adathordozók közül az IBM kompatibilis gépeken az ún. streamert alkalmazzák, amely szintén egy kazetta, de kialakítása folytán sokkal nagyobb sebességgel olvashatjuk le róla az adatokat. A szalagos adathordozók nagy hátránya az, hogy a rajtuk tárolt adatokat csak sorban, egymás után érhetjük el. Ezt a problémát oldhatjuk meg lemezes adathordozó alkalmazásával Az ilyen cserélhető mágneslemezt szokás floppynak, vagy disknek is nevezni. A lemezes adathordozókon az információt általában mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A lemezekről az adatokat egy elektromágneses elven működő fejjel olvassuk le úgy, hogy közben a lemezt forgatjuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkön (sáv) tárolódnak oly módon, hogy az író- és olvasófejet a kiválasztott sávra állítva az információ leolvasható,

amikor a lemez a megfelelő pontra fordul. A lemez szerkezete 10 A méretet a lemez átmérőjének Zollban (inchben) mért értékével szokás megadni. A manapság használt 3,5”-os és 5,25”-os lemezeken kívül létezik a már elavult 8”-os, sőt, a még elterjedés előtt álló 2”-os disk is. Az első PC számítógépek idején a gyártók még nem voltak képesek a maihoz hasonló precízségű író- és olvasófejeket, illetve finomságú lemezeket készíteni, így ezekre a lemezekre „ritkábban” kellett írni az adatokat. Egy-egy ilyen 5,25”-os lemezen a mainál jóval kevesebb, mindössze 360 kilobyte információt lehetett tárolni ezt szorította ki az 1,2 megabyte kapacitású lemez. Mivel azonban a modernebb eszközök alkalmazóinak jogos igénye volt az, hogy a régebbi kisebb kapacitású lemezeket is el tudják olvastatni az újabb lemezmeghajtó-egységgel (floppy-drive), az újabb 1,2 Mbyte-os meghajtót már úgy képezték ki, hogy azzal

mindkét szabványos formátum olvasható legyen. A lemezeken található „DD” felirat a kisebb, 360 kbyte, a „HD” felirat a nagyobb, 1,2 Mbyte kapacitásra utal az 5,25”-os lemezek esetén. Természetesen a 3,5”-os lemezek között hasonlóan megtaláljuk a kisebb, illetve nagyobb kapacitású variánsokat Különbség, hogy a 3,5”-os nagykapacitású (azaz HD-s) lemez 1,44 Mbyte, a kiskapacitású (azaz DD-s) lemez 720 kbyte információ tárolására alkalmas. Mivel a technika fejlődésével egyre korlátozottabbnak tűntek a cserélhető mágneslemezek kapacitásai, megjelentek a számítógépekbe fixen beépített merevlemezes egységek, amelyeket más néven szokás winchesternek, vagy hard disk-nek is nevezni. Ezek az egységek általában nem cserélhetők, így kapacitásuk nagyobb (10 Mbyte és néhány Gbyte között mozog) A winchester a mai IBM kompatibilis számítógépek egyik, szinte elengedhetetlen részegysége. A mágneses-réteg alapú

adathordozókon kívül egyre elterjedtebben alkalmazzák az optikai lemezeket is. Ezek közül legelterjedtebbek a CD-ROM-nak nevezett optikai lemezek. Ezek cserélhetőségük ellenére is igen nagy mennyiségű, átlagosan 650 Mbyte információ tárolására alkalmasak. Többnyire a „gyári” programokat tartalmazó préselt változattal találkozunk, de manapság már széles körben használják az egyszer írható változatot is. A többnyire magneto-optikai elven működő jóval drágább készülékek már egy írható-olvasható lemezzel dolgoznak, amelyet már akár törölhetünk is. 11 4 A számítógép környezete, perifériák A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek nevezzük. 4.1 A központi egység A központi egység moduláris szerkezetű, ami annyit jelent, hogy a gépet alkotó elektronikus áramkörök nincsenek megbonthatatlanul egybeépítve. Mindegyik részmodul egy-egy külön feladatot lát

el, s ezek megfelelő egymáshoz csatlakoztatása alkotja a működőképes gépet. A moduláris felépítésnek nagy előnye, hogy meghibásodás esetén a számítógép könnyen javítható. A moduláris felépítés további előnye a bővíthetőség, hiszen ezen felépítés segítségével számítógépünk újabb egységgel való kiegészítése gyorsan és egyszerűen megvalósítható az új modul behelyezésével, vagy a régi nagyobb teljesítményűre cserélésével. A moduláris felépítés ad lehetőséget továbbá arra is, hogy lehetőségünk legyen egyedi konfigurációk összeállítására. A házba épített központi egység moduljai között találjuk a számítógép megfelelő villamos energiával való ellátását szolgáló tápegységet, a háttértárolókat, és a különböző elektronikus nyomtatott áramköröket. Közülük legfontosabb az alaplap, amelyre az összes modult csatlakoztatni tudjuk. Az alaplapon találjuk továbbá azokat az

alkatrészeket is, amelyek a gép működésekor kiemelten szükségesek. Ilyen integrált áramkör például a processzor és a memória. Mivel az összes többi egységet az alaplaphoz illesztjük, ezért itt kell elhelyezni azokat a csatlakozókat is, amelyek a kapcsolatot biztosítják a többi részmodullal. Ezekbe a csatlakozókba helyezhetők be azok a vezérlőkártyák, amelyek a különböző egyéb egységek kezelését végzik Az ilyen nyomtatott áramköri lapok feladata a képernyő kezelése, a nyomtató vezérlése, a háttértárolókkal való kapcsolattartás biztosítása stb. Többnyire az ilyen kártyákon helyezik el azokat a csatlakozókat is, amelyeken keresztül megfelelő kábellel összekapcsolhatjuk a központi egységet egyéb perifériákkal. 12 Nyomtató Monitor Adatok Képernyőjén megjelenítése ke resztül papíron kommunikálunk a számítógéppel Hangfal Han gfal Hálózat Számítógép ház Egér Utasítások egyszerű

kiadásához őáll ítás a Hálózati kártya Hálózati kapcsolat Floppy drive (FDD) Kezeli a hajlékonylemezt Hangkártya őállítása Hangok el Fax modem Kapcsolat a külvilághoz Memória Program és adatok átmeneti tárolása Tápegység Biztosítja a szükséges egyenfeszültségeket Merevlemez (HDD) Ezen tároljuk az adatokat Processzor Program utasításainak végrehajtása Videokártya Monitor vezérlése Alaplap CD ROM meghajtó Olvassa a CD lem ezeket Billentyűzet Adatok begépeléséhez A vezérlőkártyák közt talán az egyik legfontosabb a képernyővezérlő kártya, amely nagymértékben meghatározza a monitoron megjelenő kép minőségét. Ennek jellemzésére leginkább a képfelbontás és a használható színek számának megadása alkalmas. Minél nagyobb a képfelbontás, annál szebb és élesebb képet kapunk. A kialakult szabványok a következő maximális felbontás-értékeket határozzák meg a képernyővezérlő kártyákat

illetően: 13 Hercules: CGA: EGA: VGA: 720 x 348 képpont, monochrom 640 x 200 képpont, kisfelbontásban 4 szín, 640 x 200-as felbontásban 2 szín 640 x 350 képpont, 16 szín, 256 féle szabadon keverhető színből 640 x 480, 800 x 600, 1024 x 768, 1280 x 1024, illetve 1600 x 1200 képpont, minimum 256 szín A központi egység azonban csak egy része a számítógépkonfigurációnak, ugyanis emellett olyan egyéb kiegészítő berendezésekre is szükség van, amelyek bizonyos feladatkörök ellátásához szükségesek, de a központi egységtől külön állnak. Ezek az egységek a perifériák Perifériának nevezzük tehát azokat a részegységeket, amelyek a számítógép működéséhez nélkülözhetőek, s a központi egységtől függetlenül egy-egy speciális feladatot látnak el Ilyen periféria például a nyomtató, a joystick, vagy például az egér is, de bármilyen berendezés lehet perifériája a számítógépnek, ha adatkapcsolatban áll vele

(tehát adatot ad át a számítógépnek vagy adatot vesz át tőle). 4.2 Monitor A monitor a számítógép által előállított információk vizuális megjelenítésére szolgál. A monitorokat megkülönböztetjük aszerint, hogy hagyományos, katódsugárcsöves felépítésűek, vagy folyadékkristályosak (LCD). A monitorok között találunk monochrom és színes monitort is. További jellemző a monitor mérete is, amely nem más, mint a képátmérő inchben (Zollban) mérve. A legjellemzőbb monitorméret a 14”-os, ami egy kb. 27x20 cm-es képernyőt jelent 4.3 Billentyűzet A billentyűzet a számítógép legfontosabb adatbeviteli eszköze. A felhasználó ezen keresztül tudja a számítógép „tudtára adni”, hogy mit szeretne tenni Az IBM kompatíbilis gépek esetén több billentyűzet-típus is használatos, közülük azonban a 101, a 102 és a 105 gombos terjedt el 14 Esc billentyű Funkcióbillentyűk Spec. bill. Visszajelző diódák

Kurzorvezérlő billentyűk Karakteres billentyűzetmező Kurzormozgató billentyűk 4.4 Numerikus billentyűzetmező Nyomtató A nyomtató a számítógéppel előállított szöveges vagy grafikus információk papíron történő megjelenítésére szolgál. Jelenleg elterjedten használják még az ún. mátrixnyomtatókat, mivel e készülékek olcsón üzemeltethetők, s a nyomtatási elvből adódóan mind a grafika, mind a speciális jelek nyomtatása is egyszerűen megoldható. A készülék legfontosabb alkatrésze a nyomtatófej, amely függőlegesen, többnyire egymás alatt elhelyezkedő tűket tartalmaz. E tűk segítségével történik a nyomtatás oly módon, hogy a fej vízszintes mozgatásával egyidőben a tűk megfelelő pillanatban a festékszalagon keresztül a papírnak nyomódnak. Mivel a kinyomtatott szöveg kicsiny pontokból áll, a nyomtatás minősége annál jobb, minél több pont, minél sűrűbben épít fel egy betűt. Ezt a nyomtatófejben

elhelyezkedő tűk száma határozza meg A jelenleg elterjedt mátrixnyomtatók 9 vagy 24 tűvel dolgoznak, de léteznek 7, 8 és 48 tűs nyomtatók is 15 A technika fejlődésével ma már a mátrixnyomtatókat is kiszorítják a sokkal korszerűbb lézernyomtatók. Sajnos egyelőre e készülékeknek nem csupán az ára, hanem az üzemeltetési költsége is magas. Működésük elve, hogy egy elektronika által kiszámolt pontsort a lézersugár egy hengerre vetíti. A korábban elektromosan feltöltött henger a sugár által érintett részeken elveszti töltését, így a hengeren sorról sorra kialakul a nyomtatandó kép. A henger egy szintén elektromosan feltöltött speciális festékport tartalmazó tégely előtt elfordulva magához szippantja a kívánt helyen a festéket. Mivel az azonos töltések taszítják egymást, csak ott lesz festékes a henger, ahol előzőleg a lézersugár semlegesítette a töltéseket. A henger ráfordulva a papírra azon nyomot hagy,

majd ismét kezdődik a folyamat. A papíron azonban a festékport magas hőmérsékleten fixálni kell, így a hőt nem tűrő fóliákra ezzel az eljárással nem tudunk nyomtatni. A lézernyomtatók előnye az igen jó minőség, a nyomtatás gyorsasága (4-20 lap/perc) és a csendes működés. Az utóbbi időben egyre elterjedtebben kerülnek alkalmazásra a kedvező árú és csendes tintasugaras nyomtatók, amelyekkel viszonylag jó minőségű színes anyagokat készíthetünk. Fentieken túl léteznek még a hőnyomtatók is, amelyek bizonyos anyagok magas hőmérsékleten való színváltozását használják ki, de ezek ritkán használt készülékek. A nyomtatás minőségének jellemzésére elsősorban a nyomtató felbontásának megadása szolgál, mely értéket dot per inchben (DPI) mérnek. 4.5 Egér A számítógépekhez kapcsolható egér szintén adatbeviteli eszközként szolgál. A kis dobozkát az asztalon tetszés szerint tologatva, annak mozgását,

illetve pozícióját érzékeli a számítógép, így kiválóan alkalmas különböző objektumok képernyőn történő mozgatására. E tulajdonságainál fogva egyre több helyen alkalmazzák grafikai programoknál Az egér dobozán szintén találunk billentyűket, amely a megfelelő funkció aktivizálására szolgál. 16 Népen, mely esetben használatos az egérhez hasonló mousetrackball, vagy touch-pad is. A mouse-pen egy toll, amelynek hegye érzékeli az elmozdulást. Vigyázzunk azonban e készülék használatakor, mert a mouse-pen hegyét akkor is az asztalon kell hagynunk, ha nem akarunk vele rajzoláskor nyomot hagyni (ilyenkor csupán a gombnyomást kell mellőznünk). A trackball egy fordított egér, melyet hordozható gépeknél vagy a kis helyigény esetén alkalmazzák. Ezen készülékeknél egy fix szerkezetbe rögzített gömböt kell a megfelelő módon forgatni a kívánt mozgás eléréséhez. A touch pad egy olyan érzékelő–felület, melyen az

ujjunkat kell mozgatni úgy, mintha valamit tologatnánk 4.6 Digitalizáló tábla A kézi digitalizálás eszköze a számítógéphez kapcsolt digitalizáló tábla vagy tablet az irányzó (pozicionáló) eszközzel a kurzorral. Maga a digitalizáló tábla különböző méretű lehet A3-tól A0-ig. A kisebb táblákat tabletnek nevezik. Szerkezetileg a tábla műanyagba ágyazott szabatos, sűrű drótháló, mely különböző elemeiben (rácsszemeiben) attól függően indukálódik feszültség, hogy a kurzor szálkeresztjét koncentrikusan körülvevő elektromágneses tekercs hol helyezkedik el a táblán. A digitalizáló táblát elsősorban műszaki tervezésnél használják. 4.7 Fényceruza A fényceruza, vagy más néven lightpen egy elektronikus toll, mellyel a számítógép monitorán tudunk rajzolni. A képernyőn megjelenő ábrák e szerkezet segítségével könnyeben elkészíthetők, módosíthatók. A fényceruza mindezek ellenére mégsem elterjedt

eszköz 17 4.8 Scanner Sok esetben szükségünk lehet arra, hogy számítógépünk ne csupán numerikus vagy szöveges információk fogadására legyen alkalmas, hanem akár egy képet, vagy bármilyen grafikát is “lásson”. Asztali scanner Kézi scanner A scanner olyan szerkezet, melynek segítségével a számítógép közvetlenül képes feldolgozni (pontokra bontva, az adott ponthoz tartozó szín- vay szürkeség-értéket továbbítva a központi egység felé) a papíron lévő információkat, legyen az grafikus vagy akár szöveges. 4.9 Plotter A plotter a számítógép által előállított rajzok megjelenítésére szolgál. A készülék elsősorban tervek, műszaki rajzok készítésére alkalmas. A plotterek működési elv szerint többfélék lehetnek, de közülük a tollas és a tintasugaras plotterek a legelterjedtebbek. A tollas plotterek, mint ahogy ez nevükből is kitűnik tollakkal rajzolnak. Csőtollakkal, filctollakkal, golyóstollakkal,

egyesek ceruzákkal. A tollak lehetnek egyszer használatosak, vagy utántölthetőek, valamint megkülönböztetjük őket szín, vastagság és aszerint is, hogy milyen médiához lehet őket használni. Ezeket a tollakat egy speciális befogószerkezet fogadja és működteti. Vannak 4, 6 és 8 tollat működtető befogók Részben a tollak problémái miatt (folyton beszáradnak, elkopnak, nehézkes az utánpótlás) részben pedig a rajzolási sebessége, szolgáltatásai miatt ma már a tollas plottereket elavultnak mondhatjuk. Az elmúlt években a tintasugaras plotterek teljesen egyeduralkodóvá váltak és ezáltal a tollas plotterek szinte teljesen eltűntek. Ez főképp annak köszönhető, hogy nagyságrenddel gyorsabban működnek előző társaiknál, valamint nemcsak vonalas ábrákat hanem részletgazdag színes posztereket is készíthetünk vele, ami a tollas technológiánál elképzelhetetlen volt. 18 5 A számítógépes szoftverek csoportosítása 5.1 5.11

Alapfogalmak A szoftver, program, algoritmus fogalma A számítógépet működtető programok, programcsomagok és a használt adatok összefoglaló neve a szoftver. A számítógép működését irányító utasítások sorozata a program, amely valamely bemenő adatstruktúrából – algoritmikus eljárás segítségével – előre meghatározott adatstruktúrát készít. A programok végrehajtását a központi egység végzi. Az algoritmus olyan előírás, amely alapján egy adott feladat véges számú lépésben megoldható. 5.12 A szoftverek csoportosítása FELHASZNÁLÓ Speciális felhasználói programok Általános célú felhasználói programok Operációs rendszer SZÁMÍTÓGÉP (hardver) 5.2 Speciális felhasználói programok A felhasználó rendelhet (egy programozótól) olyan programot, ami pontosan az ő speciális feladatát oldja meg. A speciális felhasználói programokat rendszerint gyorsan meg lehet tanulni, és egyszerű a használatuk A 19

speciális célú felhasználói programokat „alkalmazásoknak” is szokás nevezni. 5.3 Általános célú felhasználói programok Az általános célú programok teszik lehetővé, hogy a számítógép éppen azt a feladatot oldja meg, amire szükségünk van. Szinte minden értelmes, számítógéppel megoldható feladatra írtak már programot, amit kereskedelmi forgalomban megvásárolhatunk. Néhány felhasználói szoftver-termék típus: – szövegszerkesztők – táblázatkezelők – adatbázis-kezelők – matematikai programcsomagok – játékok – ügyviteli rendszerek stb. 5.4 Rendszer szoftverek A rendszer szoftver faladata a gép alapvető hardver működésének öszszehangolása, valamint a felhasználóval történő elemi kommunikáció biztosítása. A rendszer szoftvert más néven operációs rendszernek (működtető rendszernek) is nevezik. Fontos tudnunk, hogy a rendszer szoftver semmiféle „hasznos” feladatot nem old meg, csupán

„előkészíti” erre a számítógépet. Az operációs rendszer nélkül a számítógép életképtelen 20 6 Az operációs rendszerek csoportosítása, főbb feladataik A számítógép alap-működtető programelemét operációs rendszernek nevezzük (rövidítése OS, az Operating System szavakból). Ennek az operációs rendszernek alkalmazkodnia kell az adott konfigurációhoz Az operációs rendszer elsődleges funkciói a tárolt programok és adatállományok menedzselése, programok indítása, a futó programok kezelése, az alapvető felhasználói tevékenységek kezelése. E rendszerrel tudunk tehát kommunikálni számítógépünkkel, használatával lehetőségünk nyílik programokat, adatokat másolni, törölni, segítségével lemezeket s lemezkatalógust tudunk kezelni, stb. Természetesen operációs rendszerből igen sokféle létezik, melyek közül PC gépeken legelterjedtebb a DOS (Disk Operating System) és a Windows különböző változatai.

További operációs rendszer még a UNIX, az OS/2, stb. 6.1 6.11 A DOS részei és funkciójuk A ROM BIOS A ROM-BIOS (Read Only Memory – Basic Input/Output System) az alap be- és kimeneti rendszer, amely a ROM-ban helyezkedik el. Mivel a PC-be be van építve, ezért csak a rendszer hardver módosításával cserélhető ki. A ROM-BIOS különböző funkciójú programokat tartalmaz A gép bekapcsolása után elsőként egy öntesztelő rutin hajtódik végre. Ez a program ellenőrzi a gép teljes belső tárterületét és a géphez kapcsolt külső berendezések rendelkezésre állását. A következő program a betöltő rekordot beolvasó program, amely megkeresi, hogy melyik lemezegységben található a rendszerlemez, onnan beolvassa a betöltő rekordot és átadja neki a vezérlést. A ROM-BIOS-ban találhatók a perifériakezelő programok, amelyek a billentyűzet, a képernyő, a lemezegység, az aszinkron kommunikációs adapter és a nyomtató kezelésére

szolgálnak. 21 6.12 A betöltő rekord A betöltő rekord (boot record) feladata, hogy a DOS-t elindítsa. Csak annyi információt tartalmaz, amennyi az operációs rendszer fő részeinek beolvasásához és futtatásához szükséges. A betöltő rekord mérete 512 byte 6.13 Az IO.SYS file Ez a rendszerfile a rendszerlemez meghatározott területén helyezkedik el, törlés és felülírás ellen védett, valamint ún. rejtett file Ez a file tulajdonképpen a ROM-BIOS bővítése, szintén a ki- és bemeneti egységeket kezeli Feladata: – – – 6.14 Az operációs rendszer sajátos igényeinek kielégítése. A ROM-BIOS-ban feltárt hibák javítása. A konfigurációs file feldolgozása. Amikor a rendszerfile dolgozni kezd, megkeresi a lemezen a CONFIG.SYS nevű file-t, és annak tartalma alapján beállítja a különböző rendszerparamétereket. Az MSDOS.SYS file A rendszerlemez meghatározott területén helyezkedik el, írás és törlés ellen védett és

rejtett file. A file szervízrutinokból épül fel. A szervízrutinok egyik csoportját DOS-megszakításoknak, a másik csoportját DOS függvényhívásoknak nevezzük. A DOS-megszakítások szolgáltatásai: – – – Lemezszektorok írása és olvasása. DOS hibák kezelése. Ctrl-Break billentyűkombinációról érkezett megszakítás kezelése. A DOS függvények szolgáltatásai: – – – – – – Billentyű bemenet olvasása. Képernyő kimenet kezelése. Nyomtató kimenet kezelése. Az aszinkron porton keresztül történő író kimenet kezelése. Lemezfile-ok kezelése. File-ok megnyitása, lezárása. 22 – – 6.15 File-ok törlése. Adatok kezelése (írás-olvasás). A COMMAND.COM file A file legfontosabb funkciója a parancsértelmezés. Ha a parancs egy ún belső parancs, akkor a COMMAND.COM azonnal végrehajtja Az ilyen parancsok felismerésére a file egy belső táblázatot használ, amely a parancsok elnevezését tartalmazza. Ha a begépelt

parancsot a COMMANDCOM nem találja ebben a táblázatban, akkor azt külső parancsként értelmezi és lemezfile-ként keresi. Ha talál megfelelő nevű file-t, akkor betölti és lefuttatja, azaz átadja a vezérlést a programnak 6.16 Az MS-DOS különböző részeinek egymásra épülése COMMAND.COM (tranziens része) COMMAND.COM (rezidens része) MSDOS.SYS IO.SYS BIOS 6.2 Eszközvezérlők WINDOWS A Microsoft cég készítette el az IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez a DOS operációs rendszerre épülő grafikus környezetet, amelynek betöltése után a felhasználói programok már ezen környezet szolgáltatásainak felhasználásával valósítják meg a könnyen kezelhető, mindenki számára kényelmes és viszonylag egységes felhasználói felületet. A program neve, a Windows, ablakokat jelent, mivel a futtatandó programjai, valamint 23 a programok által létrehozott dokumentumok jellegükben és kinézésükben hasonló felépítésű

ablakokban jelennek meg. 6.3 WINDOWS verziók A Windows-nak igen sokféle verziója (változata) létezik. Ezek közül a legismertebbek a 3.1-es, a 311-es (workgroups) a 95-ös, a 98-as, az NT workstation és az NT server. 6.31 Windows 3.x A Windows 3.x nem operációs rendszer, működéséhez operációs rendszerre van szüksége, az állományok kezelését a DOS operációs rendszerrel végezteti el. A Windows jellemzői: – Maga a Windows is tartalmaz sokféle felhasználói programot. Olyan fejlesztői környezetet nyújt, amellyel könnyű dolgozni, mert sok segítő eszköze van. – Kezeli a programok párhuzamos futását (multitasking). Könnyen tudunk egyik alkalmazásról a másikra átváltani. Sok időt lehet megtakarítani, hogy nem kell minden alkalommal tárolni az eddig végzett munkát, majd kilépni a programból és elindítani egy másikat – Lehetővé teszi olyan programok futtatását, amelyek kilépnek a 640 kbyte-ból és képesek a

számítógép bővített memóriáját is használni. – DOS alatt futó programokat is futtathatunk Windows alatt, amelyhez választhatunk ikont vagy akár saját ikont is tervezhetünk. 6.32 Windows ‘95 Napjaink egyik legelterjedteb operációs rendszere a Windows ’95. A Windows ’95 önálló operációs rendszer, amely tartalmazza a DOS karakteres, és a Windows grafikus felületét. Indításkor alapbeállítás szerint a grafikus felület töltődik be. A Windows ’95 biztosítja a különböző hálózatokba csatlakozás lehetőségét (Windows NT, Novell, Internet, stb), de önmagában is alkalmas számítógépes hálózat létrehozására. A Windows ’95 legfontosabb jellemzői: 24 – Biztosítja, hogy a számítógépes programokat el lehet indítani (betöltés), lehet használni (futtatás) és befejezni (kilépés). – Lehetővé teszi a filekezelést: könyvtárszerkezet (mappák) kialakítását, file-ok másolását, áthelyezését,

törlését, törölt file-ok visszaállítását. – Saját igényeink szerint állíthatjuk be rendszerünk tulajdonságait. – Ellenőrző, javító és karbantartó programokat tartalmaz a lemezhibák megelőzésére és javítására. Automatikus hibajavításra is képes – Felismeri a számítógép hardware összetevőit, és automatikusan telepíti a használatukhoz szükséges programokat. – Támogatja a multimédiával kapcsolatos tevékenységeket: hangok, mozgóképek lejátszása. – Támogatja a számítógépek hálózatba kapcsolását, ez lehet például helyi hálózat, vagy az Internet is. – Támogatja az alkalmazások közötti adatcserét és objektumok beillesztését. 6.4 Hálózati szoftverek A számítógépek összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a

számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely mind hardver, mind szoftver tekintetében egy meghatározott szolgáltatás szempontjai szerint specializálódott. A munkaállomásoktól megkülönböztetve, azokat a gépeket, amelyek elsősorban, vagy kizárólag a többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak, szervereknek nevezzük. Az elvégzendő feladattól függően: az egyik legfontosabb szerver típus a file szerver, mely lemezterületét, illetve az azon található programokat adatokat kínálja a munkaállomásoknak felhasználásra. Hasonlóan, a printer szerverek nyomtatóikat ajánlják fel. A sokak által használt programokat célszerű file szerveren tárolni, mivel így a program csak egyszer foglalja le a szűkös és drága lemezterületet. Az, hogy egy közösen használt program a hálózaton csak egyetlen példányban van jelen további előnyökkel jár. A program vagy adat a hálózat bármely munkaállomásáról

elérhető, így a felhasználók nincsenek egy géphez lán- 25 colva, sőt ugyanaz az adatbázis egyidőben több munkaállomásról is fejleszthető. A programok újabb változatra való cseréje is lényegesen egyszerűbb, mivel a verzióváltást is csak egy gépen kell elvégezni A fenti céllal létrehozott hálózatokat kis kiterjedésük miatt lokális hálózatoknak (LAN – Local Area Network) nevezzük. A LAN tipikus és elterjedt operációs rendszerei a NOVELL Netware valamint a Windows NT operációs rendszerek különböző változatai. A számítógép-hálózatok kialakítását követelő másik kihívás a lokális hálózatok egymással történő összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Az eredetileg szigorúan katonai célú, nagy távolságú hálózatok csírájából jött létre a manapság már az egész

világot behálózó, több millió gépet összekapcsoló hálózat, az Internet. A lokális hálózatokkal ellentétben az ilyen hálózatokat nagy kiterjedésű hálózatoknak nevezzük (WAN – Wide Area Network) A régebbi csoportosítások még emlegették a LAN és a WAN között az úgynevezett városi hálózatot (MAN – Metropolitan Area Network), azonban a világméretű hálózatok gyors elterjedésével ez jelentőségét vesztette. A számítógép-hálózatok tehát alapvetően a következő feladatok megoldását teszik lehetővé: – – – – Erőforrások (nyomtatók, file-ok) közös használata. Levelek, üzenetek küldése Nagy számítógépek távoli elérése. Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele. 26 7 A DOS kezelői szintű ismerete A háttértárolókon a programok és az adatok file-ok formájában tárolódnak. Minden file-nak van egy azonosító neve (filenév), ami alapján az operációs rendszer megkülönbözteti azt A

file-ok nagyon sokféle adatot tartalmazhatnak A háttértárolók nagyon sok file tárolását teszik lehetővé. Ha a tárolásukban nem lenne semmiféle rendszer, akkor nagyon áttekinthetetlenné válna a háttértárolónk tartalma. Ez azzal járna, hogy nehezen tudnánk azonosítani, melyik file melyik programhoz tartozik, vagy éppen mit tartalmaz. Szerencsére az operációs rendszerek tartalmaznak olyan tárolási elveket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével könnyen, áttekinthetően, biztonságosan tudjuk kezelni file-jainkat. 7.1 Névkiterjesztések használata A kiterjesztés a név után írt azonosító jel, amellyel utalunk a file tartalmára, vagyis arra, hogy milyen programmal hozták létre. A kiterjesztések használata különböző operációs rendszereknél különböző lehet, de vannak általános nevek, amelyek alkalmazását célszerű betartani. A név és a kiterjesztés közé pontot kell tenni. Példák kiterjesztések használatára: txt

Egyszerű szöveges file-ok rar Tömörített doc Egyéb szöveges file-ok gz Tömörített sys Operációs rendszer file-ok bmp Kép exe Végrehajtható program pcx Kép com Végrehajtható program jpg Kép bat Parancsokat tartalmazó file gif Kép arj Tömörített wav hanganyag zip Tömörített mid Hangszeres zene xls Excel-táblázat dbf dBASE adatbázis 27 7.2 Könyvtárak (directory) használata A könyvtár egy névvel ellátott filecsoport. A könyvtárba file-okat helyezünk el A könyvtár nevét szabadon meghatározhatjuk, csak utána tudnunk kell, hogy melyik könyvtárba milyen file-okat tettünk bele. BIOLÓGIA PROGRAMOK JÁTÉKOK alma.txt tervező.exe amőba.exe növekedés.doc rajzoló.exe autóverseny.com biológia.zip másoló.com flipper.exe macska.bmp adatmentő.com puzzle.exe Itt most három könyvtár található: a “biológia”, a “programok” és a “játékok” nevű. A könyvtárak használata a

file-ok keresését könnyíti meg – persze ha azokat okosan használjuk. Előfordulhat, hogy egy könyvtárban még így is nagyon sok file szerepel, ekkor egy könyvtáron belül további könyvtárakat (alkönyvtárakat) is létrehozhatunk: BIOLÓGIA NÖVÉNYEK bokor.pcx káposzta.doc ÁLLATOK macska.bmp kutya.bmp EGYEBEK biológia.zip növekedés.doc 28 A könyvtárak tetszés szerint egymásba ágyazhatók, ezeket mindig a felhasználónak kell létrehoznia. A fenti rajz helyett lehet egyszerűbb ábrát használni a könyvtárak ábrázolására: | | BIOLÓGIA | | NÖVÉNYEK | | ÁLLATOK | | EGYEBEK | | PROGRAMOK | | JÁTÉKOK Az ábrán vonalak jelzik az egyes könyvtárak kapcsolódását. A könyvtárak elhelyezkedése szerint szintekre osztódnak A legfelső szintről három könyvtár nyílik: : a “biológia”, a “programok” és a “játékok”. A biológia könyvtár szintjéből újabb három könyvtár nyílik: a “növények”, az “állatok”

és az “egyebek” nevű könyvtár. A legfelső szintű könyvtárat főkönyvtárnak, gyökérkönyvtárnak vagy root directorynak lehet nevezni. A további szinteken lévő könyvtárakat pedig egyszerűen alkönyvtáraknak nevezzük. A könyvtárszerkezetet mindig úgy kell kialakítani, hogy a kapcsolódások és az elnevezések segítsék az eligazodást. 7.3 A filerendszer felépítése A rendszer a háttértárolókat logikailag az ABC betűivel jelzi. Nevük: meghajtó. Az első floppy betűjelzése: A:. Ha a gépben van két floppyegység, akkor a második jele: B:. Az első merevlemezes tároló jele: C:. A további háttértárolók jelei: D:, E:, F: stb. Minden meghajtón egy önálló filerendszer (könyvtárszerkezet) van. A file-ok, ill. könyvtárak helyét a filerendszerben (vagyis az elérési utat) a következőképpen írhatjuk le: 29 Meghajtónév:könyvtár\könyvtárfilenév.kiterjesztés Például a NÖVÉNYEK könyvtárban levő BOKOR.PCX file

helyét így írhatjuk le, ha feltételezzük, hogy a könyvtárszerkezet a C: jelű meghajtón van: C:BIOLÓGIANÖVÉNYEKBOKOR.PCX A file-ok, ill. a könyvtárak nevére a következő szabályokat kell ismernünk: A név legalább egy, maximum nyolc karaktert tartalmazhat. A kiterjesztés legalább nulla, maximum három karakterből állhat A név és a kiterjesztés közé pontot teszünk (A név és a kiterjesztés együttesen alkotja a file nevét.) A filenévben nem lehet szóköz, kérdőjel, százalékjel és még néhány írásjel. Lehetőleg kerülni kell az ékezetes betűk használatát Minden meghajtón létezik egy aktuális könyvtár, amelyre alapértelmezésként a meghajtón kiadott parancsok vonatkoznak. Létezik továbbá egy aktuális meghajtó is, amely meghajtó a parancsok alapértelmezett vonatkozási helye. (A parancsok alapértelmezésként tehát az aktuális meghajtó aktuális könyvtárára vonatkoznak. Ezt röviden aktuális könyvtárnak nevezzük) A

file-ok és könyvtárak elérési útvonalát tehát nem kell mindig megadnunk. Ha a megadott file elérési útvonala és az aktuális könyvtár útvonala megegyezik, akkor elegendő csak a file vagy könyvtár nevét megadni. A DOS elindulása után a képernyőn egy úgynevezett prompt jelzést látunk. Ez leggyakrabban a következőképpen néz ki: C:> (A prompt jelzésről le lehet olvasni az aktuális meghajtó és az aktuális könyvtár útvonalát.) Ez azt jelenti a felhasználónak, hogy az operációs rendszer befejezte előző tevékenységét és most új parancsra vár. Minden parancs általánosan a következőképpen néz ki: parancsnév paraméterek kapcsolók A parancsnév meghatározza, hogy melyik tevékenységet szeretnénk a géppel elvégeztetni, azaz, hogy milyen programot akarunk rajta futtatni. A 30 paraméterek azt határozzák meg, hogy a kiadott parancs mire (melyik filera, melyik meghajtóra, melyik könyvtárra) vonatkozzon. A kapcsolók pedig

a parancs működését módosíthatják. Minden parancsnak egyéni felépítése van, egyesek igényelnek paramétert, mások nem, egyesek működését lehet kapcsolókkal változtatni, másokét nem. A parancsok kiadásakor a rendszer nem vizsgálja, hogy a parancsokat nagy- vagy kisbetűvel gépeljük be Minden parancsnál (külön hivatkozás nélkül) csak az aktuális könyvtárban levő file-okat és könyvtárakat érhetjük el. Egy adott file-lal vagy könyvtárral végzendő művelet előtt tehát aktuálissá kell tennünk azt a könyvtárat, ahol a kérdéses file vagy könyvtár található, vagy a teljes elérési utat meg kell adnunk a paraméterként szereplő filenévnél. 7.4 A helyettesítő karakterek A helyettesítő karakterek azokban a parancsokban használhatók, amelyek file-okkal végeznek műveleteket. A helyettesítő karakterekkel elérhetjük, hogy a file teljes nevét ne kelljen leírni, vagy a parancs egyszerre több file-ra is vonatkozzon. Két

ilyen karakter van: *: ez a karakter a filenév vagy a kiterjesztésnév végén állhat és ennek hatására a filenév végén akármilyen karaktersorozat állhat. Pl.: – – – auto*: az összes olyan file-t jelenti, amely auto-val kezdődik. Pl: autobusz, automata; *.txt: az összes txt kiterjesztésű file; a*.*: az összes a betűvel kezdődő file ?: ez a filenévben egyetlen karaktert helyettesíthet. Pl.: alma?: az összes olyan file-t jelenti, amely neve 5 karakteres, és az első 4 karaktere alma. Pl: alma1, alma7 stb ?i*.*: az összes olyan file, amely nevének 2. betűje i 31 8 A DOS felhasználói parancsai 8.1 8.11 Könyvtárkezelő parancsok A könyvtárak és tartalmuk megjelenítése a képernyőn A dir parancs felhasználásával megnézhetjük a könyvtárakban tárolt állományok listáját. Lehetőségünk van arra, hogy csak speciális állományokat listázzunk a képernyőre. Lehetőség van arra is – a /w kapcsoló segítségével –, hogy a

képernyőn csak a filenevek és kiterjesztések jelenjenek meg egymás mellet, ilyen módon jobban kihasználva a képernyőt. Használhatjuk a dir parancs mellett a /p kapcsolót, melynek hatására a listázás képernyőoldalanként megszakad és csak gombnyomásra folytatódik. Az állományok kiírásának sorrendjét is szabályozzuk. Erre szolgál a dir parancs /o kapcsolója. Ehhez a speciális kapcsolóhoz paramétereket kell megadnunk. A lista file-nevek szerinti sorrendben készül, ha az /o kapcsoló paramétere az n, azaz az /on kapcsolót használjuk. A lista file-nevek szerinti fordított sorrendben készül, ha a /o kapcsoló paramétere a –n, azaz /o-n kapcsolót használunk. A kiterjesztés szerinti sorrendet is szabályozhatjuk az /o kapcsoló –e, e paramétereivel, a létrehozás dátuma szerinti sorrendet szabályozhatjuk az /o kapcsoló –d, d paramétereivel, valamint a file méretek szerinti sorrendet szabályozhatjuk az /o kapcsoló –s, s

paramétereivel a –n, n paraméterekhez hasonlóan. Természetesen a sorrend csak egy szempont alapján definiálható 8.12 Könyvtárak létrehozása Két olyan DOS parancs is van, mely könyvtár létrehozására szolgál az egyik a “make directory” angol kifejezésből alkotott mkdir parancs, a másik ennek rövidített formája az md. Mindkét parancs paramétereként meg kell adni a létrehozandó könyvtár elérési útját. Lehetőségünk van megadni a teljes elérési utat a lemez gyökérkönyvtárától, vagy az aktuális könyvtárhoz képest specifikáljuk a létrehozandó könyvtárat. 32 8.13 Az aktuális könyvtár kiválasztása Két olyan DOS parancs is van, amely arra szolgál, hogy megadjuk az aktuális könyvtárat. Az egyik a “change directory” angol kifejezésből alkotott chdir parancs, a másik ennek rövidített formája a cd Mindkét parancs paramétereként meg kell adni a könyvtár elérési útját. Lehetőségünk van megadni a teljes

elérési utat a gyökérkönyvtártól, vagy az aktuális könyvtárhoz képest specifikáljuk a kiválasztandó könyvtárat. 8.14 Könyvtárak törlése A könyvtártörlésre a “remove directory” angol kifejezésből kialakított rmdir és rd parancsot használhatjuk. Ezen parancsok paramétereként is meg kell adni a könyvtár elérési útját. Fontos szabály az, hogy a DOS csak olyan könyvtárat képes eltávolítani a könyvtárstruktúrából, mely nem tartalmaz állományokat. 8.15 Könyvtárstruktúra megjelenítése A tree parancs áttekinthetően jeleníti meg a lemezek könyvtárstruktúráját. A paraméterként megadott elérési út meghatározza, hogy az egész lemez könyvtárstruktúráját, vagy a struktúra mely részét kell felrajzolni. A /f kapcsoló használatával a könyvtárakban található állományok nevét is kiírja a képernyőre a parancs. A /a kapcsoló használata esetén a parancs nem használ grafikus karaktereket a struktúra

kirajzolásához. 8.2 8.21 Állománykezelő parancsok Állományok törlése File-ok törölhetők a DOS operációs rendszer segítségével a del parancscsal. Paraméterként specifikálni kell a törlendő állományokat Lehetőségünk van a del parancsot a /p kapcsolóval használni. Ez azt jelenti, hogy az operációs rendszer minden egyes állomány törlésekor visszakérdez 33 8.22 Véletlenül törölt állományok megmentése A del paranccsal letörölt állományok visszaállítására az undelete parancs áll rendelkezésünkre. A visszaállításra vagy a szükséges információk megszerzésére használhatjuk a parancsot. A parancs paramétereként file specifikációt kell megadnunk, hogy mely állományokat szeretnénk visszaállítani. Ha /list kapcsolót is használjuk, akkor a parancs listázza a törölt állományokat, de nem állítja vissza azokat. 8.23 Szöveges file-ok tartalmának megjelenítése A szöveges file-ok tartalma megjeleníthető a

képernyőn a type parancscsal. 8.24 Állományok másolása Az állományok másolására szolgáló copy parancs a leggyakrabban használt parancsok közé tartozik. A parancs használható – állományok és állománycsoportok másolására egyik eszközről a másikra; – állományok összekapcsolására. A copy parancs paraméterei közül az első azon file(ok) specifikációja amely(ek)et másolni szeretnénk. A paraméterek közül a második azt specifikálja, hogy hova szeretnénk az állomány(ok)at másolni A második paraméter jellegzetessége, hogy a file-specifikációban elmaradó filenév és kiterjesztés mezők öröklődnek az első paramétertől – azaz, ha nem adjuk meg azokat, akkor a másolt file neve és kiterjesztése ugyanaz lesz, mint a forrásfile neve, kiterjesztése volt. Természetesen a helyettesítő karaktereket használhatjuk másoláskor is a file-ok megadásakor. Sokszor igény merülhet fel arra, hogy két állományból úgy

készítsünk egy harmadikat, hogy az eredmény a két forrás állomány egymás után kapcsolása. A copy parancs első paraméterének helyén több összeadandó állomány is szerepelhet egymástól + jellel elválasztva 34 8.25 Könyvtárak, állományok és könyvtárstruktúra másolása Sokszor probléma az, hogy nem csak egy könyvtárból, hanem alkönyvtárakból is szeretnénk állományokat másolni. Ennek megvalósítására szolgál az xcopy parancs A parancs a gép memóriáját, mint puffert használja, és kötegekbe gyűjtve másolja az állományokat. Lehetőségünk van arra, hogy a másolandó állományok közül dátumuk alapján (/d) válasszunk, illetve a könyvtárstruktúra is másolható (/s az alkönyvtárakra, /e az üres alkönyvtárakra). 8.26 Állományok átnevezése Sokszor szükség lehet arra, hogy megváltoztassuk egy állomány nevét. Erre természetesen lehetőségünk van úgy is, hogy átmásoljuk az állományt az új névnek

megfelelően és a másolás forrását töröljük. Sokkal egyszerűbb azonban, ha csak a file nevének bejegyzését változtatjuk meg a tárolóeszközön a DOS ren vagy rename parancsával. Természetesen helyettesítő karakterek használatával egyszerre több állomány neve is megváltoztatható. 8.3 8.31 Lemezkezelő parancsok Lemezek formázása Mielőtt egy lemezt használni szeretnénk feltétlenül szükséges, hogy előkészítsék arra, hogy a DOS használhassa. El kell helyezni a lemezeken a sávokat és a szektorokat, valamint el kell készíteni a lemezen egy olyan tárolási rendszert megvalósító szerkezetet, mely lehetővé teszi a DOS számára a lemezadatok kezelését. Amikor formázunk egy lemezt, akkor a DOS lefoglal a lemezen egy kis területet, melyet saját adminisztrációjára használ fel. Ennek két fő része van, az egyik a file-foglalási tábla (FAT – File Allocation Table), a másik a gyökérkönyvtár. A DOS operációs rendszer az adatok

tárolására 512 byte-os szektorokat használ. A DOS tárolási egysége a cluster, ami egy vagy több szektort foglal magába. A lemezek formázására a format DOS parancs használható. A parancs alkalmazható olyan lemezekre, melyeket azelőtt még nem használtunk és olyan lemezekre is, melyeken már voltak adatok. Az MS-DOS alapértelme- 35 zés szerint egy ún. biztonsági formázást végez, mely azt jelenti, hogy lehetőségünk van arra, hogy visszaállítsuk a formázás előtti állapotokat Erre szolgál az MS-DOS unformat parancsa. Természetesen lehetőségünk van arra is, hogy úgy formázzuk a lemezt, hogy azon megszüntessünk minden előzőleg tárolt adatot. Erre szolgál a format parancs /u kapcsolója Választhatjuk a gyors formázó eljárást is. Arról van szó, hogy a format parancs felderíti a lemezhibákat és a formázás után a hibás szektorokat úgy kezeli, mintha nem lennének a lemezen. Ha gyorsítani szeretnénk a formázási eljárást,

akkor lehetőségünk van arra, hogy a format parancsot a /q kapcsolóval használjuk és ilyen esetben a hibás szektorok kiszűrése elmarad. Lehetőségünk van arra is, hogy a formázandó lemez méreteit megadjuk. Így elkerülhetjük a lemezek különböző felírási módjai miatt és a vezérlő típusok különbözősége által állított csapdákat (pl. meg lehet adni a lemez méretét kbyte-okban /f: vagy a sávok és szektorok számát /n: és /t:). A format parancs használatakor meg kell adnunk paraméterként a meghajtó nevét, ahol a lemezt formázni szeretnénk. A formázás hatását megszüntető unformat parancs paramétereként kell megadni a meghajtót, melyen a lemezt szeretnénk megmenteni. Létrehozhatunk rendszerlemezt, ha a format parancsot a /s kapcsolóval használjuk. 8.32 Hajlékony lemezek másolása A hajlékony lemezek másolására szolgál a diskcopy parancs, melynek paramétereként a meghajtó neveket kell megadni, a másolandó lemezt, illetve

azt a lemezt, amire másolni szeretnénk. A diskcopy parancs által létrehozott másolat ugyanolyan lesz, mint az eredeti volt. Ha szükséges, akkor a diskcopy parancs a lemez formázását is elvégzi. Lehetőségünk van lemezek másolására akkor is, ha csak egyetlen hajlékony lemezmeghajtónk van. Ilyenkor a DOS a gép memóriáját hívja segítségül az adatok tárolására, míg a meghajtón cseréljük a lemezeket 36 8.33 Lemezcímkék használata A felhasználó minden lemeznek nevet (címkét) is adhat. A lemezek neve max. 11 karakter hosszú lehet, és nem tartalmazhatja az alábbi speciális karaktereket: ? / . , : ; + = < > ^ ¬ [ ] & TAB Már a lemez formázásakor megadhatjuk a lemezcímkét, ha a /v kapcsolót használjuk a format paranccsal. A label DOS parancs ad lehetőséget arra, hogy a címkét módosítsuk vagy töröljük. A címkét a lemezen egy speciális attribútumú file tartalmazza. A címkék és a DOS által adományozott

sorozatszámok lekérdezhetők a vol DOS paranccsal. 8.4 8.41 A rendszer működését befolyásoló parancsok Képernyő törlése Ez az egyik legegyszerűbb DOS parancs. A cls parancs a képernyő törlésére szolgál Hatására a képernyő törlődik, a prompt és a kurzor a legfelső sorra áll. 8.42 Dátum és idő beállítás Ez a két parancs a rendszerdátum és a rendszeridő beállítására szolgál. A DOS képes arra, hogy egy beállított kezdő időt és dátumot a múló időnek megfelelően aktuálisan tartson: ez a rendszer által nyilvántartott dátum és idő a rendszerdátum ill. rendszeridő Azoknál a gépeknél, amelyek real-time órát nem tartalmaznak, a dátumés időbeállító parancsot célszerű az autoexec.bat állományba felvenni; így biztosan nem feledkezünk meg a beállításról. A parancs formája: date [<dátum>], iletve time [<idő>]. Ha a parancsokat paraméter nélkül használjuk, akkor a rendszer először kijelzi az

aktuálisan beállított dátumot/időt, majd felajánlja, hogy ezt az értéket megváltoztatja. 37 8.43 Keresési útvonal megadás A DOS operációs rendszer fenntart egy memória területet, az environment területet. Ezt a területet lehet többek között arra használni, hogy feljegyezzünk olyan, gyakran használt elérési utakat, melyekben a programokat tároljuk. A DOS a program nevének megadásakor megvizsgálja az elérési út által kijelölt könyvtárat, vagy ha ez elmarad, akkor az aktuális könyvtárat Ha a fenti helyeken nem találja a megadott programot, akkor végigvizsgálja a DOS környezetben feljegyzett keresési utakat, és ha valamelyikben megtalálja a keresett program file-t, akkor elindítja a programot. A path DOS parancs szolgál arra, hogy keresési könyvtárakat definiáljunk a DOS számára. Ha definiálni akarjuk a keresési könyvtárakat, akkor a path parancs után az elérési utakat, egymástól “;”-vel elválasztva kell

felsorolni. A path parancs paraméterek nélkül történő kiadása listázza a beállított keresési útvonalakat. 8.5 Speciális állományok Az MS-DOS rendszer alapkonfigurációjának beállítására a CONFIG.SYS és az AUTOEXECBAT file szolgál Alapvető különbség van a két file feldolgozásának, a DOS operációs rendszer indítási folyamatában elfoglalt helye között. A CONFIGSYS a parancsértelmező (COMMAND.COM) betöltődése előtt kerül kiértékelésre, míg az AUTOEXEC.BAT file-t már a COMMANDCOM dolgozza fel A CONFIG.SYS és az AUTOEXECBAT file-okat mindig annak a lemeznek a gyökérkönyvtárában keresi a DOS, amelyikről a rendszer betöltése elindult Az operációs rendszer betöltésekor (boot) az indítási lemezegység gyökérkönyvtárában található CONFIGSYS és AUTOEXECBAT fileok tartalma alapján alakul ki az indítási (startup) konfiguráció Ha a DOS nem találja a fenti file-okat, akkor alapértelmezés szerinti beállításokkal

töltődik be az operációs rendszer. 8.51 CONFIG.SYS A CONFIG.SYS-ben lehetőség van arra, hogy a felhasználói igényeknek megfelelően konfiguráljuk az operációs rendszert Megadható, hogy hogyan használja az MS-DOS a memóriát, a hardver elemeket (billentyűzet, 38 képernyő, lemezegységek), illetve a file-okat. A hardver elemeket eszköznek (device), míg az azt vezérlő operációs rendszerbeli programot eszközvezérlőnek (device driver) nevezzük A konfiguráció mellett az MS-DOS lehetőséget biztosít arra, hogy a legfontosabb erőforrások (memória, lemezterület) optimális, gyors felhasználását valósítsuk meg. A CONFIG.SYS formátum nélküli szövegfile, amelyet tetszőleges szövegszerkesztővel létrehozhatunk A CONFIG.SYS file egyrészt konfigurációs parancsokat tartalmaz, másrészt az eszközvezérlők installálását végzi el 8.52 AUTOEXEC.BAT Az MS-DOS különböző változataiban az AUTOEXEC.BAT file segítségével lehetőség

nyílik az operációs rendszer megfelelő működési környezetének kialakítására Használata nem kötelező, de ha mégis használjuk, akkor azt annak a lemeznek a gyökérkönyvtárában kell elhelyezni, ahonnan a rendszer betöltődött. A rendszer konfigurációja szempontjából az AUTOEXEC.BAT batch file fontos szereppel bír 39 9 A Norton Commander használata 9.1 A program általános ismertetése A Norton Commander az egyik legnépszerűbb DOS keretprogram a számítógép felhasználók között, mivel a DOS kicsit nehézkes használatát könnyíti meg. Az NC program segítségével szinte egy gombnyomásra hajthatunk végre DOS parancsokat hosszú parancssorok begépelése helyett Help rendszere segítségével minden utasítására információt kérhetünk. 9.2 A működéshez szükséges file-ok NCMAIN.EXE A teljes NC. NC.EXE A rezidens mag. NC.HLP A Help-file. NCZIP.EXE NC tömörítő program. PACKER.EXE Tömörítést kezelő program

(másfajta tömörítésekhez). NC.CFG A tárolt beállítások. NC.MNU A “menü” file. NC.EXT A “kiterjesztések” file-ja. PACKER.SET A tömörítő program beállításai. 9.3 Az NC indítása Ha a teljes NC-t akarjuk használni, akkor a NCMAIN.EXE programot indítjuk el. Ha csak a rezidens magot, akkor az NCEXE programot használjuk, ilyenkor a többi funkciót és szolgáltatást csak szükség esetén tölti be a program. A Norton Commander indítása a prompt után az nc begépelésével és az Enter billentyű megnyomásával történhet. 40 9.4 9.41 A képernyő felépítése, az NC menürendszere Általános kezelési feladatok A Norton Commander indítását követően a képernyőn megjelenik egy menüsor, két ablak egymás mellett, a prompt, s végül a képernyő alján egy tájékoztató sor a funkcióbillentyűk szerepéről. Ez a képernyőelosztás azonban bármikor megváltoztatható, s ennek megfelelően a későbbiekben mindig az utoljára

használt képernyő-elrendezéssel indul a program Mivel a prompt az NC használata mellett is megmarad, ugyanúgy begépelhetünk programnevet vagy DOS parancsot, mint korábban. A programból kilépni, azaz a program használatát befejezni az F10 billentyű megnyomásával lehet. A program kezelése egyaránt történhet egérrel és billentyűzettel. A használat során természetesen mindkét ablak látható, de a két ablak közül csak az egyik aktív. Az aktív ablak fejléce inverz fényű, s a kiválasztósor mindig az aktív ablakban található. A prompt által jelzett aktuális könyvtár is megegyezik az aktív ablak által jelzett könyvtárral. Az ablakok közt váltani a TAB billentyűvel lehet. 9.42 Menüpontok használata A menüpontok kiválasztása és használata többféle módon történhet. Egérrel az egérkurzort (ez az NC-ben egy piros téglalap) kell a megfelelő menüre vinni és az egér bal gombját megnyomni. A menüpont kiválasztása szintén a

menüpontra állással és kattintással valósítható meg. Billentyűzetről az F9 billentyű megnyomását követően a vízszintes kurzormozgató nyilakkal ( és ) tudunk a megfelelő menüre állni. A menüt legördíteni az Enter vagy a  gombokkal lehet. A menüben a menüpont kijelölése a függőleges kurzormozgató nyilakkal ( és ) történhet. A jelölt menüpontot aktivizálni az Enter billentyűvel lehet. Menüből kilépni az Esc billentyűvel tudunk. Azt, hogy mit és hogyan tartalmazzanak a képernyőn lévő ablakok, a Left (bal ablak) és a Right (jobb ablak) menük segítségével tudjuk meghatározni. A menü első részén elhelyezkedő menüpontok aktivizálásával az ablak tartalma befolyásolható: 41 Brief Rövid megjelenítés (csak állományazonosítók három oszlopban) Full Teljes megjelenítés (állományazonosító, hossz, elk. dátum, idő) Info Információk a Norton Commanderről és a háttértárolóról Tree Az

aktuális meghajtó könyvtárstruktúrája Quick Wiev A másik ablakban jelölt állomány vagy könyvtár jellemzői Link Másik gép (soros vagy párhuzamos porton keresztüli gépöszszekötés esetén) On/Off Az ablak megjelenítésének ki- illetve bekapcsolása Az aktuális megjelenítési formát egy  jelzi. Az állományok megjelenítési sorrendje hasonló módon történik. A Left (bal ablak) illetve Right (jobb ablak) menüpontjai e célra szolgálnak: Name Név szerinti abc sorrend Extension Kiterjesztés szerinti abc sorrend Time Elkészítési idő szerinti sorrend Size Hosszúság szerinti sorrend Unsorted Sorrend nélkül (a háttértárolón lévő eredeti sorrendben) A további menük egyrészt a funkcióbillentyűkkel is előhívható tevékenységekre, másrészt a program működési környezetének beállítására szolgálnak. 9.5 9.51 Munkavégzés az NC segítségével Meghajtóváltás A bal oldali ablak esetén az Alt-F1, jobb oldali

ablak esetén az Alt-F2 billentyűkombináció szolgál meghajtóváltásra. A megjelenő ablakban a jobbra illetve balra mutató kurzormozgató nyilak segítségével álljunk a megfelelő meghajtó-azonosítóra, majd nyomjunk Entert. (Valójában sokkal egyszerűbb a DOS promptba begépelni az A:, B:, C:, stb parancsokat.) 42 9.52 Könyvtárváltás Könyvtárba való belépéshez, állománylista megjelenítéséhez vigyük az inverz fényű kiválasztósort a kívánt könyvtár megnevezésére, majd nyomjunk Entert. Könyvtárból való kilépésre vigyük a kiválasztósort a legelső sorban lévő . bejegyzésre, majd nyomjunk Entert 9.53 Kijelölési módszerek Az állományok kijelölése egérrel a jobb egérgomb segítségével történik. Amelyik állományon a jobb egérgombbal kattintunk, az kiemelt fényű lesz. Ha kijelölt állományon kattintunk a jobb egérgombbal, úgy a kijelölés megszűnik. Ez esetben a gép a következő állományra ugrik, így

folyamatos kijelölésnél elég csak az Ins billentyűt nyomkodni. A kijelölés megszüntetése a kijelölt állományon való ismételt Ins nyomással történik Több állomány kijelölése megvalósítható a + billentyű megnyomása után megadott állományazonosítással is. Ez esetben használjuk a helyettesítő karaktereket A – billentyű megnyomása után azonosított állományok a kijelölésből kikerülnek. 9.54 Program indítása Program indításához álljunk a kiválasztósorral az indítani kívánt állományra, majd nyomjunk Entert. Egér használata esetén a bal egérgombbal való dupla kattintás eredményez programindítást. 9.55 Állományok másolása A kijelölt állományok másolása az F5 billentyűvel kezdeményezhető. A megjelenő párbeszédpanelen a gép azon könyvtár elérési útját kéri, ahová a másolást végezni szeretnénk. Mivel alapesetben ez a másik ablakban azonosított könyvtár, ezért az itt leütött Enter billentyű

az egyik ablakból a másikba másolja a kijelölt állományokat 9.56 Állományok mozgatása A kijelölt állományok átmozgatása másik könyvtárba az F6 billentyűvel kezdeményezhető. A megjelenő párbeszédpanelen a gép azon könyvtár 43 elérési útját kéri, ahova mozgatni szeretnénk. Mivel alapesetben ez a másik ablakban azonosított könyvtár, ezért az itt leütött Enter billentyű az egyik ablakból a másikba mozgatja a kijelölt állományokat. Mozgatás hatására a kijelölt állományok az eredeti helyükről törlődnek. 9.57 Állományok átnevezése A kiválasztósorral jelölt állomány átnevezése az F6 billentyűvel kezdeményezhető. A megjelenő párbeszédpanelen az új név megadása szükséges Alapesetben a gép itt a másik ablakban azonosított könyvtár elérési útját jelzi ki, ezért ha itt üres Entert nyomunk mozgatás történik. Átnevezés esetén a név begépelésekor a gép felülírja az elérési utat, így valóban

átnevezés történik. 9.58 Állományok törlése A kijelölt állományok törlése az F8 billentyűvel történik. A gép törlés előtt még egyszer rákérdez a törlésre, így ha Entert nyomunk a törlés megtörténik, míg az Esc billentyűvel visszavonhatjuk a műveletet. 9.59 Állományok attribútumainak állítása A kiválasztósorral jelölt állomány attribútumainak megváltoztatásához válasszuk a Files menü File attributes menüpontját. A párbeszédablakban megjelenő attribútumok közt a függőleges kurzormozgató nyilakkal vagy a Tab billentyűvel lépkedhetünk. A kurzorral jelölt attribútumot a szóköz billentyűvel változtathatjuk meg. A véglegesítéshez álljunk a Set feliratra, s nyomjunk Entert. Egér használata esetén kattintsunk a megváltoztatandó attribútumon, majd a Set feliraton. 9.510 Szöveges állományok megtekintése és szerkesztése A kiválasztósorral jelölt állomány megtekintéséhez nyomjuk meg az F3 billentyűt.

Ha a jelölt állományt nem csak megtekinteni, hanem szerkeszteni is szeretnénk, úgy az F4 billentyűt kell megnyomni. Ekkor betöltődik egy szövegszerkesztő, melyben megtehetjük a kívánt javításokat A szerkesztőterületet elhagyni az Esc vagy F10 billentyűkkel tudjuk Ha végeztünk változta- 44 tást, úgy választanunk kell a mentés (Save), mentés nélküli kilépés (Don’t Save) és a szerkesztés folytatása (Continue Editing) lehetőségek között. 9.511 Állomány nyomtatása A kiválasztósorral jelölt állomány nyomtatóra írása a Ctrl-F9 billentyűkkel kérhető. A nyomtatás megkezdését még egy Enter billentyűvel is meg kell erősíteni az ilyenkor megjelenő ablakban. 9.512 Állomány keresése Állomány kereséséhez nyomjuk meg az Alt-F7 billentyűket, majd a File(s) to find felirat után gépeljük be a keresett állomány nevét, majd nyomjunk háromszor Entert. A keresés végrehajtása után megjelennek azok a könyvtárak, melyben

a keresett állományok találhatók. Ha a kurzorral ráállunk ezen sorra, Entert ütve beléphetünk a jelölt könyvtárba. 9.513 Könyvtár létrehozása Első lépésben menjünk be abba a könyvtárba, melyből az új könyvtárat nyitni szeretnénk, majd nyomjuk meg az F7 billentyűt. A megjelenő ablakba gépeljük be az új könyvtárnevet, s nyomjunk Entert 9.514 Könyvtár törlése Könyvtár törléséhez álljunk a kijelölősorral a törlendő könyvtárra, majd nyomjuk meg az F8 billentyűt. A megjelenő párbeszédpanelen most a kijelölt könyvtár neve lesz látható Ha Entert ütünk a könyvtár kitörlődik A Norton Commander lehetőséget biztosít nem üres könyvtár törlésére is, ekkor azonban a gép még egyszer rákérdez a törlésre. Ha valóban törölni akarunk, nyomjunk Entert a Delete feliraton. 9.515 Könyvtár másolása A Norton Commander lehetőséget biztosít könyvtár másolására is. A könyvtár másolása az állomány másoláshoz

hasonlóan a kijelölést követő F5 billentyű megnyomásával kezdeményezhető a másik ablakban jelölt könyvtárba. 45 9.516 Segítségkérés A program kezelésével kapcsolatban az F1 billentyű megnyomásával kérhetünk segítséget. 9.517 Összefoglaló táblázat az NC gyorsbillentyűiről F1 Segítség Alt-F1 Bal meghajtó váltás F2 Felhasználói menü Alt-F2 Jobb váltás F3 Megtekintés Alt-F3 Megtekintés Ctrl-Enter Parancssorba vitel F4 Szerkesztés Alt-F4 Szerkesztés Ctrl-U Panelcsere F5 Másolás Alt-F5 Betömörítés Ctrl-O Mindkét ki/be F6 Átnevezés, zés Kibontás Ctrl-B Státuszsor ki/be F7 Könyvtár létrehozása Alt-F7 Keresés F8 Törlés Alt-F8 Korábbi parancsok F9 Menüsor Alt-F9 Többsoros mód F10 Kilépés Alt-F10 Fa struktúra Áthelye- Alt-F6 Ctrl-F1 meghajtó Ctrl-F2 üzem- Bal ablak ki/be Jobb ablak ki/be ablak 46 10 Víruskezelő programok 10.1 Vírusok csoportosítása

Vírusprogramoknak azokat a programokat nevezzük, amelyek képesek önmagukat reprodukálni. Ezeknek a programoknak egyfajta csoportosítása: 10.11 Logikai bomba Bizonyos körülmények között aktivizálódó program. Ilyen körülmény lehet pl. egy állomány változása, időpont, dátum 10.12 Bacilus Saját maga másolásán kívül nem csinál mást. 10.13 Patkány, rat A rendszer erőforrásait (CPU, winchester) kimerítő program. Önmagukban is teljes programok, nem kell hozzá hordozó program 10.14 Pestis Minden olyan program, amely más programokat, adatokat veszélyeztet, vagy megkísérli a rendszer biztonságának áttörését. (trójai prg, logikai bombák, vírusok) 10.15 Időzített bomba Olyan logikai bomba, amely egy adott időpontban vagy adott napon aktivizálódik. 10.16 Trójai program Minden olyan program, amely más tevékenységet csinál, mint amit a felhasználó vár tőle. Pl olyan program, amely a bejelentkezést szimulálja, és ahelyett

hogy beléptetne, csak elmenti az azonosítót és a jelszót. 47 10.17 Vírus Olyan program, amely más programokat módosít úgy, hogy ezek a továbbiakban tartalmazzák a vírusprogram másolatát. Lehet rossz indulatú, és lehet nem, a lényeg az, hogy megfertőz más programokat. 10.18 Féreg Olyan program, amely önmaga másolatait terjeszti a hálózatba kapcsolt számítógépeken. A rendszer túlterhelésével tönkretehetik a teljes rendszert 10.19 Levél Az emberi hiszékenységet kihasználó program: GOOD TIME. A vírus lényegében maga a levél, amit a felhasználók tudatlanságuknál fogva egymásnak elküldözgetnek. 10.2 10.21 Támadási mechanizmusok Programkódot módosító vírusok Ez a leggyakoribb víruscsalád. A programkód maga tartalmazza a vírust 10.22 Lopakodó és alakváltó vírusok Ezek szintén módosítják a programkódot, de ha jelen vannak is a memóriában, nem láthatóak. Változtatják terjedési algoritmusukat (TYPO BOOT),

fertőzési hosszukat (PHANTOM) vagy saját víruskódjukat (WHALE). Van kétlépéses fertőzéssel dolgozó vírus is (VACSINA), és vannak egymással szimbiózisban élő vírusok is (WHALE-FISH6). 10.23 Hardware vírusok Fertőzési forrás lehet maga a hardware is (gyárilag elhelyezett software útján). Az AT-kben vannak olyan nem publikált EEPROM regiszterek, ahová beírható egy rövid, de üzemképes víruskód. 48 10.24 Hardware módosító vírusok Az egyre intelligensebb és bonyolultabb építőelemeknek egyre több sebezhető pontjuk van. Hazánkban is felbukkantak a 386-os processzor mikroprogramját módosító vírusprogramok. Ezek a processzorban a gyártás során betöltött, elektromosan írható és törölhető regiszterekben lévő mikroprogramot írják át. 10.3 Vírusok felismerése – A vírus maga is program, ebből kifolyólag valamekkora hossza van, az állományok hossznövekedése egyértelműen vírusfertőzésre utal. – Az

állományok ok nélküli eltűnése valószínűleg egy vírus bűne lehet. – A katalógus összekeveredése, az abban megjelenő oda nem illő szöveg szintén vírusfertőzésre utaló jel. – Az olyan furcsa, szokatlan jelenségek, mint például a képernyőről lepotyogó betűk, az ott megjelenő “betűevő” állatkák vagy egyéb tréfás ízetlen feliratok biztosan a számítógépvírus következményei. – Bizonyos vírusok a programok elindítását gátolják, programindításkor gyakran lemerevedhet, vagy újraindulhat a gép. – Számítógépvírusra gyanakodhatunk abban az esetben is, ha a winchester szabad kapacitása minden ok nélkül megváltozik. 10.4 Védekezés a vírusok ellen Amennyiben a számítógépet garantáltan vírusmentes környezetben szeretnénk tudni, akkor el kell szigetelni azt minden olyan potenciális veszélytől, amely vírusfertőzést eredményezhet. Ha a gépünkön csak eredeti, gyári programokat használunk, más

számítógépekkel sem programlemezeken, sem modemen keresztül kapcsolatot nem tartunk, akkor talán garantálhatjuk a vírusmentességet. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen Ha a teljesen legális programok használata mellett egy fertőzött lemezt helyezünk a gépbe, máris elvesztettünk minden védekezési lehetőséget. Ezért elengedhetetlen (lehetőleg minél újabb) víruskereső és irtó programokat tartani, amelyek segítségével időnként detektálhatjuk és megsemmisíthetjük a vírusokat. Emellett célszerű minden fontos anyagunkról biztonsági másolatot készíteni egy olyan lemezre, amely garantáltan vírusmentes. 49 Ha más gépről származó lemezt teszünk a gépünkbe, először ellenőrizzük, van-e rajta vírus. Ha kell, írtsuk ki Amennyiben gépünk SETUP-ja rendelkezik hardveres vírusvédelemmel, úgy célszerű, ha ezt az opciót bekapcsoljuk, de használhatunk más rezidens vírusfigyelő programot is. 10.5 Hogyan szabadulhatunk meg egy

vírustól? Sokszor minden körültekintés ellenére is sikerül begyűjteni valamilyen vírust. Ilyenkor minden esetben célszerű, ha a fertőzött programokat nem használjuk, s vírusirtó programmal megkíséreljük a leirtást. Erre a célra manapság sokféle szoftver létezik, így valószínű, hogy segítségével sikerül megszabadulni a nem kívánt vendégtől. Amennyiben a fertőzéstől vírusirtó programmal sem sikerül megszabadulni, ne sajnáljuk letörölni a beteg állományt, hiszen megtartásával a még ép programjaink is veszélyeztetve vannak. 10.6 Milyen károkat okozhat egy vírus? A vírusok károkozása igen sokrétű. A “barátságosabb” fajtái csak jópofa tréfát űznek velünk. Ezzel komoly kárt nem okoznak, viszont megnehezítik, gátolhatják munkánkat. (A vírusok a hardvert nem tudják tönkretenni, csak a szoftvert.) A vírusok többsége azonban komoly adatvesztést eredményez. Elveszhetnek vagy megsérülhetnek fontos

állományaink, programjaink, vagy akár törlődhet a lemez teljes tartalma. A vírusok ezen károkozásukat gyakran előre megadott időpontban teszik, de nagy részük teljesen véletlenszerűen, bármikor aktivizálódhat. 10.7 Vírusirtó programok Egyre többen készítenek vírust. A vírusvédelemmel foglalkozó szakemberek a nagyszámú vírusáradattal már nem tudják felvenni a harcot Új eljárást kellett kitalálni, ami nemcsak az ismert vírusok után kutat, hanem az ismeretlenek ellen is. A heurisztikus eljárás lényege, hogy nem redukálható a víruskeresés egyszerű numerikus folyamatokra (például szekvenciakeresés), hanem az elképzeléseket azoktól a kevésbé rendszeres és választékosabb folyamatoktól kell kölcsönvenni, amelyeket az ember vesz igénybe az algoritmusokra nem redukálható probléma megoldásához. Erre a nézőpontra akkor van szükség, ha a programírás célja emberi gon- 50 dolkodás szimulációja. A programnak úgy kell

viselkednie, mint hogyha egy szakértő ülne a számítógép előtt és vizsgálná a program kódját, és ez által döntené el, hogy a program vírusos-e vagy sem. A heurisztikus algoritmus tartalmaz egy programnyomkövető eszközt, egy intelligens algoritmus-felderítő eszközt, és egy döntő eszközt Ez utóbbi mesterséges intelligenciájával képes eldönteni, hogy az algoritmus-felderítő eszköz által behatárolt programrészek lehetnek-e vírus eljárásai, vagy sem Az algoritmusfelderítő a nyomkövető segítségével térképezi fel a lényeges programrészeket A nyomkövetőnek pedig tudnia kell, hogy mik azok az utasítások, amelyeket végre kell, lehet, illetve semmi esetre sem szabad végrehajtani A heurisztikus eljárás hatékonyságát tehát erősen befolyásolja, hogy mennyire megbízható a nyomkövető rendszer, mennyire kidolgozott az algoritmusfelderítő, de a legtöbb a mesterséges intelligenciával felruházott döntéshozó algoritmuson

múlik. Néhány vírusirtóban nemcsak az ismeretlen vírusok ellen használják az új fegyvert. Néhány polimorf vírus esetén ugyanis csak ezzel az eljárással lehet megtisztítani a programokat. A polimorf vírusok ugyanis mindig másképp fertőzik meg a programokat, amiket emiatt hagyományos módon nem lehet leszedni. 10.71 VIRKILL A VIRKILL első verziója 1992. áprilisában készült el azzal a szándékkal, hogy a Kelet-Európai vírusok ellen - amiket a meglévő víruskeresők nem ismernek fel - védelmet nyújtson. A program heurisztikus kereséssel van ellátva. A VIRKILL v252 jelenleg 2299 vírusszekvenciát tartalmaz Beépítésre került a BOOT vírusok keresése és irtása, amit ezidáig a külön erre a célra készített segédprogramokkal kellett elvégezni. Egyetlen kivétel ez alól a ONE HALF vírus, ami továbbra is a már megszokott segédprogrammal távolítható el, ami egyúttal a vírus által eltitkosított winchester visszakódolásáról is

gondoskodik. Előfordulhat azonban, hogy olyan esetben is vírust vél felfedezni egy programban, amikor az valójában nincs is megfertőzve. Ha tehát a VIRKILL ismeretlen vírus jelenlétét jelzi, nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban fertőzött a gépünk, ugyanakkor létezik olyan vírus, amit ez az eljárás nem tud kimutatni mindenesetre a legelterjedtebb vírusokat megfogja. Teljes bizonyságot pedig az adhat, ha a VIRKILL sok programra ismeretlen vírust jelez. Más víruskeresőkkel szemben nem ismert vírusokat keres a memória egész területén, hanem általános vizsgálatot végez el. 51 10.72 PASTEUR A PASTEUR egyedülálló sebességre képes, több olyan programnál is gyorsabb, amelyek csak egy vírust keresnek a rendszerben. Gyors, mert a file-ok ellenőrzéséhez végletekig optimalizált kódot alkalmaz, így akár az összes állomány vizsgálatát is előírhatjuk, mert még akkor is hatékonyabb, mint a korábbi keresők. A PASTEUR V412 1502

alapvírus ismeretét tartalmazza, 226 alapvírust képes biztonságosan eltávolítani Ismeretlen vírust keresve, közel 100%-os a BOOT szektorban. 10.73 CRUEL (SCANCRU) Ez a program leírtja a megadott driver-ról a vírust, tökéletesen visszaállítva az eredeti bootsectort és root directoryt. Ez a CRUEL irtók nagy részénél nem működik tökéletesen, ha a disk-nek nem szabvány bootsectora van Ilyenkor vagy nem tudják eltávolítani a vírust, vagy a disken tárolt adatok megsérülnek. 10.74 DPGSCK Ez a program a Bad Sectors vírust írtja, amely ha elszabadul elég erőteljesen tekeri a winchestert. 10.75 ONEHALF Manapság az egyik leggyakrabban nálunk előforduló vírust írtja. A One Half vírus a partíciós táblát és a COM/EXE programokat fertőzi meg, kivéve néhány vírusirtó programot, mint például: SCAN, CLEAN, CHKDSK. 10.76 F-PROT Az F-PROT 221 azonosít 6729 különböző vírust és még felismer 146 más víruscsaládot, összesen 6875-öt.

Az F-PROT képes leirtani 5038 (73,3%) vírust a fentiek közül, de másik 643-at (9,4%) nem tudja eltüntetni, mert azok tönkreteszik a file-okat. A maradék 1194-et (17,4%) remélhetőleg irtani képes egy későbbi verzió Ez a program is heurisztikus keresést használ. 52 10.77 TBAV Ez a vírusirtó több mint 4000 vírust képes felismerni (mutációkkal együtt). A TBSCAN mindezt csak 2000 vírusazonosító (signature) segítségével éri el Ez a program is használ heurisztikus keresést Heurisztikus keresés nélkül a TbScan a vírusok kb. 80%-át találja meg, heurisztikus kereséssel pedig kb. a 95%-át 10.8 A SCAN program használata A vírusok keresésére a SCAN programot használva a következőképpen kell eljárnunk: SCAN meghajtóazonosító opció A meghajtóazonosító a vizsgált drive megadására szolgál, az opció pedig igen sokféle lehet. Ezekről a /?-el kapunk tájékoztatást Amennyiben a vizsgált meghajtón nincs ismert vírus, úgy a

végösszesítésnél a Possibily Infected: soroknál a 0 számot írja ki a program. Ha pedig esetleg a program vírust talál, úgy annak típusától függően jelzi annak mennyiségét a file-okban, a master boot rekordban, illetve a boot szektorban a Possibily Infected: soroknál. A vírusok irtásához a víruskeresőt a /CLEAN opcióval kiadva kell indítani. Így például a winchester vírusmentesítésére a SCAN C: /CLEAN parancs használható. Célszerű azonban a merevlemezről történő irtást úgy végezni, hogy egy fertőzetlen gépen rendszerlemezt készítünk, majd erre átmásoljuk a vírusirtó programot, s végül ellátjuk írásvédelemmel. A fertőzött gépet erről a rendszerlemezről indítva sokkal nagyobb esélyünk van a vírus elpusztítására, mint ha a fertőzött merevlemezről kezdeményeznénk A VirusScan Version 2.29 9601 vírust ismer fel 53 11 Tömörítő programok A kevesebb helyfoglalás érdekében az állományokat sokszor nem

eredeti formájukban, hanem tömörítve (összecsomagolva) tárolják. A tömörítés lényege az, hogy bizonyos matematikai algoritmusok szerint az állományt egy tömörítő program segítségével kisebb méretűre alakítják át, kihasználva az egyszerűbb állományokban lévő ismétlődéseket. Az ilyen tömörített állományok csak a visszaállítás után, eredeti formájukban indíthatók el. Az állományok ki- illetve betömörítését különböző, erre a célra szolgáló programok segítségével tudjuk elvégezni. Az ilyen tömörített állományok kiterjesztése általában ARC, ARJ, JPG, LZH, RAR és ZIP Kicsomagolásukra a PKARC, ARJ, JPG, LHA, RAR és PKUNZIP programok használhatók. Az állományok tömörítése olyan esetekben célszerű, amikor a tárolt állományok mérete fontos szerepet játszik. Ilyen eset lehet az állományok biztonsági tárolása vagy az egyik gépről a másikra vitele. Az adattömörítés meglehetősen tágan

értelmezhető fogalom. Egyik legáltalánosabb meghatározása talán úgy fogalmazható meg, mint olyan módszerek alkalmazása, melyek a számítógépen tárolt adatok információvesztés nélküli vagy minimális adatvesztéssel járó tárolását, továbbítását az eredeti file-méretek csökkentésével oldják meg. Már e közelítő meghatározás is mutatja az alkalmazható módszerek két fő típusának elkülönülését: veszteséges és adatvesztés nélküli tömörítés. A veszteséges adattömörítés olyan módszereket, eljárásokat alkalmaz, amelyek rendkívül gyorsak, rendkívül hatékonyak, s a tömörített adatmenynyiség információvesztése nem haladja meg az 1-5 %-ot. Bizonyos alkalmazásokban ez a minimális információvesztés még elfogadható, hiszen az adatok további feldolgozása, megjelenítése során ezzel összemérhető vagy nagyobb veszteségek fordul(hat)nak elő. Ilyen alkalmazás a hang (zene) és kép vagy mozgókép

tömörítése. Ezeknél az alkalmazásoknál a tömörítési hatásfok és a sebesség együttes súlya messze meghaladja a fellépő veszteség mértékét. Az adatvesztés azonban sok esetben elfogadhatatlan. Ilyen például a számítógépes adatfeldolgozás, szövegek, táblázatok, adatbázisok, programok tömörített tárolása. Ezekben az esetekben akár egyetlen bit információvesztés sem engedhető meg 54 11.1 Az ARJ tömörítő program Az ARJ programmal lehetőségünk van tetszőleges állományokat és könyvtárakat ki- és betömöríteni. A tömörítést illetve kicsomagolást paraméterekkel jelezhetjük a programunk számára A program használata a következő: ARJ parancs [kapcsoló] paraméter [opció] ahol a parancs határozza meg a tömörítés irányát, a paraméter a tömörítendő állományokat, az (elhagyható) opció pedig a tömörítés módját. Az ARJ programmal tömörített állományok kiterjesztése ARJ lesz. A parancs becsomagolás

esetén A betű, kicsomagolás esetén E betű lehet. Egyéb parancsok használata is megengedett, például egy adott állomány kivétele a tömörített file-ból a D paranccsal, a tömörített file tartalmának kilistázása pedig az L paranccsal történhet A paraméter, vagy paraméterek a tömörítendő állományok azonosítására szolgálnak. Betömörítés esetén az első paraméter a létrehozandó file neve, a második paraméter pedig a tömörítendő állományok. A második paraméter elhagyása esetén a program az aktuális könyvtárban található összes állományt becsomagolja. A kapcsoló olyan jelzések megadására szolgálhat, amelyek segítségével utasíthatjuk a programot például maximált méretű állomány készítésére vagy könyvtárakkal együtt történő csomagolásra. A 3,5”-os lemezre ráférő maximálisan 1,44 Mbyte-os állományok létrehozása a –V1440 kapcsolóval, az alkönyvtárakkal együtt tömörítés pedig a –R

kapcsolóval tehető meg. Példák: Az aktuális könyvtárban található összes állomány betömörítése a floppylemezen létrehozandó TOMOR nevű állományba: ARJ A A:TOMOR Az aktuális könyvtárban található összes EXE kiterjesztésű állomány betömörítése a floppylemezen létrehozandó TOMOR nevű állományba: ARJ A A:TOMOR *.EXE 55 A főkönyvtárból nyíló EGYEB könyvtárban található VALAMI.COM állomány betömörítése a floppylemezen létrehozandó TOMOR nevű állományba: ARJ A A:TOMOR EGYEBVALAMI.COM Az aktuális könyvtárban, és a belőle nyíló alkönyvtárakban található összes állomány betömörítése könyvtárszerkezettel együtt 1,4 Mbyte kapcitású, A: meghajtóba helyezett floppylemezen létrehozandó TOMOR nevű állományba: ARJ A –V1440 –R A:TOMOR Az A: meghajtón található TOMOR nevű állomány kicsomagolása az aktuális könyvtárba: ARJ E A:TOMOR Az A: meghajtón található TOMOR nevű könyvtárakat tartalmazó

állomány kicsomagolása az aktuális könyvtárba: ARJ X A:TOMOR Az A: meghajtóba helyezendő lemezeken található TOMOR nevű, könyvtárakat tartalmazó állomány kicsomagolása az aktuális könyvtárba (ha a tömörített állomány több lemezen van): ARJ X A:TOMOR –V Az aktuális könyvtárban található összes tömörített állomány kicsomagolása az aktuális könyvtárba: ARJ E * 11.2 A PKZIP és PKUNZIP program A PKZIP és a PKUNZIP programok közül a PKZIP a betömörítést, a PKUNZIP program a kicsomagolást végzi. A PKZIP program használata a következő: PKZIP –opció állományazonosító listafile-ok Az opció a becsomagolás módját határozza meg az ARJ program kezeléséhez hasonlóan. Betömörítésnél az A betű, frissítésnél az F betű, a még be nem csomagolt állományok hozzáadásánál az I betű, kivételnél a D betű, könyvtárszerkezet tárolásakor az R betű használható. 56 Ily módon az aktuális könyvtárban

található összes állomány betömörítése a floppylemezen létrehozandó TOMOR nevű állományba az PKZIP –A A:TOMOR parancs kiadásával valósítható meg. Kicsomagolásra a PKUNZIP program használható, ahol a PKUNZIP –opció állományazonosító parancs kiadásával valósíthatjuk meg állományaink visszaállítását. Az opció itt E kicsomagolásnál, O felülírásos kicsomagolásnál, és F frissítésnél. Ily módon az aktuális könyvtárba a floppylemezen található TOMORZIP állományt kicsomagolni a PKUNZIP –E A:TOMOR paranccsal lehet. 57 12 WINDOWS 12.1 A grafikus rendszerek jellemzői A számítógépek képességeinek bővülésével együtt a programok lehetőségei is tágultak. Ennek jó példája a WINDOWS, amely valójában egy grafikus operációs (vagy keret-) rendszer. Használatával látványos módon tudunk programokat tárolni, futtatni és menedzselni a képernyőn megjelenő, a programokhoz tartozó ikonok segítségével. A

Windows-ban nincs szükség DOS parancsokra, itt ugyanis minden az ikonok mozgatásával, illetve menükből elérhető funkciókkal valósítható meg. A Windows-t egyre szélesebb körben alkalmazzák, s egyre több olyan program van, amely csak Windows alatt képes működni. 12.11 A rendszerek által támogatott hardver követelmények A Windows igen hardverigényes program. Ez azt jelenti, hogy a régebbi korszerűtlen gépeken nehezen vagy egyáltalán nem lehet használni. A 31es verzió minimális működési feltétele legalább egy 286-os számítógép 1 Mbyte memóriával és legalább EGA monitorral. A merevlemezen 286-os módban 6 és fél, 386-os módban minimálisan 8 Mbyte szabad hely szükséges a program elhelyezéséhez. A 95-ös verzió viszont legalább 386-os számítógépet és 4 Mbyte memóriát igényel, a 98-as és NT verzió igénye pedig minimum 16 Mbyte RAM 486-os gép mellett. Az ideális működéshez azonban inkább egy gyorsabb 486 vagy Pentium

alapú számítógép, és 3.1 verzió esetén 4 vagy 8, 95-ös verzió esetén pedig 8 de inkább 16 vagy 32 Mbyte memória szükséges. Az NT futtatásához felhasználástól függően célszerű egy gyorsabb Pentium számítógép 64 (szerver esetén esetleg 128) Mbyte RAM-mal 12.12 A WINDOWS indítása Windows 3.1 esetén a gép többnyire DOS-ban indul, hacsak az AUTOEXEC.BAT file-ban nem adtunk meg eltérőt Windows 95/98/NT esetén amennyiben a számítógép bekapcsolását követően a Windows indítása felirat megjelenésekor megnyomjuk az F8 billentyűt, egy menüt hívha- 58 tunk elő. A menüben a különböző indítási lehetőségek között választhatunk, így kérhetjük akár a DOS módban történő bejelentkezést is. Windows 95, 98 és NT használata esetén a gép automatikusan a Windows-zal indul. A Windows 3.1-et azonban többnyire a DOS-ból indíthatjuk a win szócska prompt utáni begépelésével, majd az Enter billentyű megnyomásával. A Windows

NT indulásakor Ctrl-Alt-Del-t kell nyomnunk, majd begépelni a felhasználónevet és a jelszót. 12.2 12.21 Az egér használata Kurzorfajták A DOS-szal szemben a Windows rendszerben egyszerre több kurzor is látható. A kurzor egy olyan mutató eszköz, amely valamilyen aktuális pozíciót jelez Szövegkurzor esetén a következő begépelendő karakter helyét, grafikus kurzor esetén pedig a képernyő egy kiválasztandó pontját jelöli. Szövegkurzor A szövegkurzor egy többnyire villogó függőleges vonaldarab, amely szöveges információ bevitele esetén a következő karakter helyét jelöli. Egérkurzor Az egérkurzor egy az egérrel mozgatható nyíl, amellyel a képernyőn a megfelelő pontra mutathatunk. Várakozási kurzor A várakozási kurzor egy olyan homokórát szimbolizáló speciális egérkurzor, amely akkor jelenik meg, ha várakoznunk kell a lassabban végrehajtható funkciók befejeződésére. Ilyen esetben a várakozási kurzor ugyan

mozgatható, ám azzal egyéb funkciót kiváltani azonnal nem tudunk, azt a gép megjegyzi és később hajtja végre a kattintásokat.  59 12.22 Az egér kezelése Kattintás A kattintás nem más, mint az egér bal gombjának egyszeri rövid megnyomása az egér elmozdítása nélkül. A kattintás mindig ott történik, ahová a nyíl hegye mutat Dupla kattintás A dupla kattintás az egér bal gombjának kétszeri rövid gyors egymásutánban történő megnyomása az egér elmozdítása nélkül. Vonszolás 12.3 12.31 A vonszolás funkciót úgy kell megvalósítani, hogy az egeret a baloldali gombjának nyomva tartása mellett mozgatjuk. Alkalmazások Az alkalmazások indítása A Windows-ban rendszeresen használt programokat egy kis ábrával, ún. ikonnal szimbolizálják a képernyőn. Ily módon a különböző programok indítását legegyszerűbben úgy végezhetjük el, hogy a programot szimbolizáló ikonon, vagy az alatta lévő megnevezésen egérrel

duplán kattintunk. A Windows 3.1 használata esetén az is előfordulhat, hogy a futtatni kívánt programot nem szimbolizálja ikon a képernyőn Ilyenkor a Programkezelő File menüjében található Futtat menüpontot kell kiválasztani, majd a program nevét az elérési útjával együtt beírni. (A Tallóz gomb használata segítségével a programnév és elérési út begépelésétől kímélhetjük meg magunkat.) Windows 95/98/NT használata során a programok indításának legelterjedtebb módja az, hogy a Start gombon való kattintás után a Programok feliratra húzzuk az egeret, majd a megjelenő listán a kívánt alkalmazásra továbbhúzzuk azt, s végül megnyomjuk az Enter gombot vagy kattintunk az egérrel. 12.32 Alkalmazások előtérbe helyezése A párhuzamos programfutás elengedhetetlen feltétele, hogy váltani tudjunk a futó programok között. Erre több megoldás is kínálkozik Az egyik 60 legegyszerűbb az, amikor látszik az előtérbe

helyezendő ablak, vagy annak egy része. Ilyenkor elég ezen a látszódó területen egyet kattintani az egérrel Amennyiben a háttérben lévő program ablakát teljes egészében eltakarja valamely más alkalmazás, akkor az Alt billentyű folyamatos nyomva tartása mellett kell a Tab gombot nyomkodni, s az aktivizálandó program jelzésének megjelenésekor elengedni mindkettőt. További lehetőség Windows 3.1-ben az aktív ablak bal felső sarkában található vezérlőmenü jelén történő kattintás után Futó programok menüpont kiválasztása is. Ilyenkor a feltáruló ablakban található felsorolásból kell kiválasztani az aktivizálandó programot úgy, hogy az aktivizálandó program megnevezésén, majd az Átvált nyomógombon kattintunk egyet. Windows 95/98/NT-ben a legjobb módszer, ha a tálcán a Start gomb melletti programfeliratok közül a kívánt program nevén kattintunk. 12.33 Alkalmazások bezárása Program bezárása, azaz a programból

való kilépés legegyszerűbben az alkalmazás ablakának bal felső sarkában található vezérlő menü jelén történő dupla kattintással vagy az Alt-F4 billentyűk megnyomásával valósítható meg. A programok többségénél azonban lehetőség van a File menüben található Kilépés menüponttal is bezárni az alkalmazást. Windows 95/98/NT-ben az alkalmazás bezárására szolgál az ablak jobb felső sarkában lévő  gomb is. 12.4 Ablakok kezelése 12.41 Az ablakok fajtái Programablak Azok az ablakok, melyekben egy-egy programot futtatunk. Dokumentumablak A programablakon belül elhelyezkedő olyan ablak melyben a program dokumentumai találhatók. Dokumentumablakot csak azon programablakon belül találunk, amely több dokumentumot képes kezelni. 61 Csoportablak A programkezelőben található ablakok, melyekben a különböző programok ikonjait találjuk. Párbeszédablak Azok az ablakok, melyek bizonyos menüpontok előhívásakor további adatok

megadásának céljából bukkannak elő. 12.42 Az ablakok részei 1. Ablakszél Amennyiben a nyilat erre a területre mozdítjuk, formája oda-vissza mutató nyíllá alakul. Ha ilyen állapotban folyamatosan nyomva tartjuk az egér bal oldali gombját, akkor az egér mozgatásával egyszerre az ablak méretét tudjuk beállítani. 2. Címke Amennyiben a címkére állunk, úgy vonszolással lehetőségünk van az egész ablakot elmozgatni. 3. Minimalizáló gomb Amennyiben ezen a gombon (, ) kattintunk, az egész ablak eltűnik. Létezését Windows 3.1-ben a képernyő alján létrejövő ikon, Windows 95/98/NT-ben a tálcán lévő gomb fogja jelezni. Az ablak visszaállítása ezen ikonra történő dupla, vagy gombra történő szimpla kattintással valósítható meg. 4. Teljesméret gomb Amennyiben ezen a gombon (, ) kattintunk, úgy az ablak teljes képernyő méretűvé, vagy szülő-ablak méretűvé válik. Az ablak eredeti méretűvé való visszaállítása

ugyanezen helyre bekerülő Windows 3.1-ben dupla háromszög (), Windows 95/98/NT-ben dupla téglalap () formájú “előzőméret gomb”-ra való kattintással valósítható meg. 5. Gördítőnyíl Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. Ilyen esetben a gördítőnyílon kattintva az ablak tartalma elmozdul, láthatóvá téve további részeket. 62 6. Gördítőgomb Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. A gördítőgombot vonszolva tudjuk kijelölni azt, hogy az ablak tartalmának mely része legyen látható. 7. Gördítősáv Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. A gördítősáv csupán a gördítőgomb mozgatásának lehetséges helyszíne 8. Tartalom Ez a rész az ablak lényegét tartalmazza, itt jelenik meg a benne levő program, szöveg, ábra, stb. Az ablak

aktivizálása úgy is történhet, hogy ezen a területen kattintunk. 9. Menüsor Amennyiben az itt lévő menük valamelyikén kattintunk, aktivizálhatjuk az adott menüt. A menüből történő kiválasztáshoz az adott menüpontra állás és ismételt kattintás szükséges. 10. Vezérlő menü jele Amennyiben ezen a gombon kattintunk, megjelenik a vezérlőmenü. A kívánt menüpont kiválasztásához az adott menüponton való ismételt kattintás szükséges. A vezérlő menü jelén történő dupla kattintással az ablakot tudjuk bezárni. 11. Bezárógomb (csak Windows 95/98/NT-ben) Amennyiben ezen a gombon kattintunk, úgy lehetőségünk van az ablakot “bezárni”, azaz a programból kilépni. 63 10 3 1 2 9 4 11 8 7 5 6 A Windows 95/98/NT ablakszerkezete 12.43 Ablakműveletek Ablakok áthelyezése Az ablak áthelyezéséhez a címkére állva kell az egér baloldali gombját folyamatosan nyomva tartva az egeret elmozdítanunk. Ablak bezárása Az

ablak bezárása, azaz a programból való kilépés legegyszerűbben az alkalmazás ablakának bal felső sarkában található vezérlő menü jelén történő dupla kattintással vagy az Alt-F4 billentyűk megnyomásával valósítható meg. A programok többségénél azonban lehetőség van a File menüben található Kilépés menüponttal is bezárni az alkalmazást. Windows 95/98/NT-ben az alkalmazás bezárására szolgál az ablak jobb felső sarkában lévő  gomb is. 64 Méretváltoztatás Az ablak méretének megváltoztatására csak azon ablakok esetén van lehetőségünk, melyeknek van kerete. Méretváltoztatáshoz az ablakszélen állva kell a vonszolás műveletet alkalmaznunk. További lehetőség, amikor az ablakot teljes képernyő méretűre, illetve ikonméretűre változtatjuk a teljesméret gomb illetve az ikonméret gomb segítségével. Eredeti méret visszaállítása Az ablak korábbi méretének visszaállításához az előzőméret gombon kell

kattintanunk. Ablakok automatikus elrendezése Windows 3.1-ben A csoportablakokat az egyedi manuális úton történő rendezésen túl automatikusan is átrendezhetjük. Ehhez a Programkezelő Ablak menüjéből kell kiválasztani a megfelelő rendezési módot. 12.44 Új ablak létrehozása a Windows 3.1 Programkezelőjében Új ablak létrehozása esetén a Programkezelő File menüjében található Új menüpontot kell kiválasztani, majd a programcsomagot aktivizálni. Az OK gombon történő kattintás után beírhatjuk az új ablak elnevezését. 12.45 Párbeszédablakok használata A párbeszédablakok azok az ablakok, melyek bizonyos menüpontok előhívásakor további adatok megadása miatt bukkannak elő. Ezen ablakokon ily módon funkciójukból eredően további adatokat kell megadnunk, melyet többnyire az ablak különböző területeire kell beírni. Nyomógombok E nyomógombhoz hasonló területeken történő kattintással az adott gomb funkcióját

aktivizálhatjuk. A párbeszédablakokon belül elhelyezkedő nyomógombok közül egy többnyire vastagabb keretű E gomb megnyomását az Enter billentyűvel is helyettesíthetjük. 65 A nyomógombok között találjuk például az OK gombot, mellyel az adott párbeszédablak érvényesítését, illetve az ott bevitt adatok elfogadását valósíthatjuk meg. A Mégsem gomb az adott párbeszédablak visszavonását váltja ki. Kiválasztónégyzetek A kiválasztónégyzetek egymástól független különböző szolgáltatások be-, illetve kikapcsolására szolgálnak. Amennyiben egy négyzet üres, a négyzetben történő kattintás a négyzet beikszelését, beikszelt négyzet esetén pedig annak törlését jelenti. Választókapcsolók A választókapcsolók olyan kis kör alakú gombocskák, melyek közül mindig csak egyet aktivizálhatunk, azok egymástól függetlenül történő kapcsolása értelmetlen lenne. A kiválasztás az adott választókapcsolón történő

kattintással valósítható meg Kitöltőmezők A kitöltőmezők olyan adatbeviteli területek, melyeket a párbeszédablakokban alkalmaznak szöveges vagy numerikus adatok megadására. Amenynyiben a kitöltendő mező már tartalmaz adatot, úgy a mezőre való rálépéskor annak tartalma inverzzé vált Ez esetben karakter leütése után a korábbi tartalom eltűnik s a bevitt karakterrel kezdve új adatot vihetünk be. Listakeretek A listakeret olyan terület, amelybe tetszőleges adatot nem írhatunk, csupán a gép által felajánlott listából választhatunk. Amennyiben a listára nem férne rá az összes kiválasztható adat, úgy jobboldalt egy gördítősáv is megjelenik. Legördülő lista A legördülő lista nagymértékben hasonlít a listakerethez, de itt a gép alapállapotban csak egy elemet jelenít meg, amelynek esetleges megváltoztatásához a jobb oldalán elhelyezkedő nyíllal (τ vagy ) a listát külön kell legördíteni. Amennyiben a listára nem

férne rá az összes kiválasztható adat, 66 úgy jobboldalt egy gördítősáv is megjelenik. Erről a listáról elemet választani úgy tudunk, hogy az egérrel a megfelelő helyen kattintunk Numerikus adatok bevitele Sok esetben numerikus adatot nemcsak a kitöltőmező használatával tudunk begépelni. Ha a beviteli mező mellett kis le- és felfelé mutató nyilat találunk, használhatjuk ezeket is oly módon, hogy a lefelé mutató nyíllal csökkenthetjük, míg a felfelé mutató nyíllal növelhetjük a beviteli mezőben található értéket. Állományok, könyvtárak kiválasztása A meghajtók és könyvtárak azonosításához a gép külön szimbolikus ábrákat rajzol, melyek segítenek eligazodni a háttértárolók, az azokon létrehozott alkönyvtárak, és a bennük tárolt állományok között. Amennyiben ezek közül kell választanunk, mindig a meghajtóval kezdjük, majd a könyvtárral folytassuk, s az állományazonosítást csak a legvégén

válasszuk ki. Kilépés menüből, ablakból Amennyiben tévesen választottunk funkciót, úgy párbeszédablakból a Mégsem gomb kiválasztásával, menüből pedig a menün kívüli területen történő kattintással vagy az Esc billentyű leütésével tudunk kilépni. 12.5 Programikonok kezelése A Windows a programokat nemcsak a nevével, hanem a tartalmára utaló ábrával, ún. ikonnal is szimbolizálja Ezeket az ikonokat tetszőlegesen mozgathatjuk, másolhatjuk a képernyőn 12.51 Ikon kiválasztása Ikont kiválasztani úgy tudunk, hogy a nyíl hegyével a kiválasztandó ikonra mutatunk, majd egyet kattintunk az egér bal oldali gombjával. 12.52 Programok áthelyezése Egyik helyről a másikra vagy egyik ablakból a másikba ikont áthelyezni az adott ikon vonszolásával lehet. 67 12.53 Programok másolása Egyik ablakból a másikba ikont átmásolni úgy, hogy az az eredeti helyén is megmaradjon az adott ikon Ctrl gomb nyomva tartása melletti

vonszolással lehet. 12.54 Programok törlése A Windows ablakaiból állományt, illetve a hozzá tartozó ikont törölni az ikon kiválasztása után megnyomott Del billentyűvel tudunk. 12.55 Új program felvétele Windows 3.1-ben Új program felvételéhez a Programkezelő File menüjében található Új menüpontot kell kiválasztani, majd a program gombot választani. Az OK gombon történő kattintás után beírhatjuk az új programikon megnevezését, parancssorát és munkakönyvtárát. A Tallóz gomb kiválasztása esetén válogathatunk az állományok között 12.6 Adatok átvitele alkalmazások között A vágólap nem más, mint egy olyan alkalmazásoktól függetlenül egységesen kezelhető adattároló felület, amely bármilyen jellegű adat tárolására és átvitelére alkalmas. A vágólapra tetszés szerint mozgathatunk vagy másolhatunk objektumokat, illetve onnan úgyszintén kedvünk szerint illeszthetjük be azokat bármelyik alkalmazásunkba A

vágólapnak azonban van egy speciális és nagyon fontos tulajdonsága: mindaddig, amíg a vágólapra új adatot nem helyezünk, megtartja régi tartalmát. A vágólap tartalmát tehát csak egy másik adat vágólapra helyezésével tudjuk törölni. Vágólapra helyezés előtt a megfelelő adat kijelölése szükséges. Miután kijelöltük a megfelelő adatot, a vágólapra másoláshoz a Ctrl-C billentyűkombinációt kell megnyomni. Vágólapra való mozgatáshoz (amely a kiválasztott adat eredeti helyéről való kiemeléssel jár) a Ctrl-X vagy a Shift-Del billentyűkombináció alkalmazandó. Amennyiben a kurzorpozícióra a vágólapról akarunk beszúrni objektumot, akkor a Ctrl-V vagy Shift-Ins billentyűkkel tehetjük ezt meg 68 12.7 A Windows 3.1 Programkezelőjének menüpontjai 12.71 File Új E menüpont segítségével tudunk új ablakot létesíteni, vagy új alkalmazást felvenni. Megnyit E menüpont segítségével tudjuk a kiválasztott alkalmazást

elindítani. Áthelyez Ez a menüpont az ikonok áthelyezésére szolgál. Másol Ez a menüpont az ikonok másolására szolgál. Töröl E menüpont segítségével tudjuk kitörölni a kiválasztott ikont. Jellemzők E menüpont segítségével tudjuk a kiválasztott ikont szimbolizáló alkalmazás jellemzőit megváltoztatni. A jellemzők menüpont kiválasztása esetén kapott párbeszédablakban tudjuk megváltoztatni az ikon alatt elhelyezkedő megnevezést, az alkalmazás indítására szolgáló parancssort, az alkalmazás munkakönyvtárát és az elindítására szolgáló billentyűkombinációt. A Tallóz gomb segítségével lehetőségünk van az alkalmazáshoz másik ikont rendelni. Futtat E menüpont segítségével tudunk egy a Windows-ba fel nem vett alkalmazást elindítani. Kilépés E menüpont segítségével ki tudunk lépni a Windows-ból. 12.72 Egyebek Ezen menüpontokat nem kiválasztani, hanem megjelölni tudjuk. Az adott menüpont

választása esetén a Windows a menüpont mellé 3-t helyez, vagy az ott lévőt eltünteti. 69 Mindig rendez Amennyiben e menüpont kiválasztott állapotban van, a Windows az ikonok mozgatása során azokat mindig jól látható módon automatikusan a helyére illeszti. Ikon állapot indításkor Amennyiben e menüpont kiválasztott állapotban van, a Windows programkezelője bejelentkezéskor ikonméretű formában indul. Bekapcsolása nem ajánlott Állapot mentése kilépéskor Amennyiben e menüpont kiválasztott állapotban van, a Windows az ablakokkal történt hely és méretváltozásokat kilépéskor eltárolja, így a következő Windows indításkor úgy találjuk azokat, ahogy utoljára hagytuk. 12.73 Ablak E menü kiválasztása esetén az ablakokat automatikusan tudjuk lépcsőzetesen, illetve mozaikszerűen elrendezni. Az Ikonok rendezése menüponttal az ablakban található ikonokat rendezhetjük el a helyükre. Az Ablak menü alsó részén a

programkezelő ablakainak elnevezéseit találjuk. Az ablakok közti váltást ugyanis úgy is megtehetjük, ha itt a megfelelő ablakelnevezést választjuk 12.74 Súgó Tartalom E menüpont használatával segítséget kaphatunk a különböző lehetőségek használatát illetően. A kiválasztandó témakört e tartalomjegyzék szerint tudjuk megkeresni. Témakör keresése A Témakör keresése menüpont a segítségnyújtást úgy valósítja meg, mint egy könyv tárgymutatója. Használat Ez a menüpont a súgó használatának módját írja le. Windows A Windows Tankönyv menüpont segítségével lehetőségünk Tankönyv van a Windows kezelésének és az egér használatának gyakorlására. 70 Névjegy 12.8 A Névjegy menüpont a Windows verziószámát, jogos használóját, üzemmódját és memóriahasználatát mutatja meg. Lehetőségek a Windows 95/98/NT-ben A Windows 95 és 3.1 közti legnagyobb eltérést az ablakok megjelenése és a

programkezelő használatában vehetjük észre, mely lényegében üresebb képernyővel indul. A programkezelőt a Windows 95 illetve a modernebb operációs rendszerek nem kezelik önálló programként, így arra átváltani sem tudunk. Mivel a Windows 95/98/NT teljes értékű operációs rendszer, ezért kezelésében is ezt a tényt kell szem előtt tartani. Pontosan emiatt a legjelentősebb változást az ablakok hierarchiájában vehetjük észre A Windows 31ben a programkezelő ablaka további ablakokat tartalmazott, melyeken állományokat szimbolizáló ikonokat találtunk Ezen elrendezéseknek azonban semmi köze nem volt a háttértárolókon lévő könyvtárszerkezethez. A Windows 95 ezt az ellentmondást oldotta fel azzal, hogy az ablakok (mappák vagy folderek) valós könyvtárakat, vagy tárolóeszközöket jelentenek. Természetesen a programjaink továbbra is ablakokban futnak, de amikor nem használjuk őket, akkor a háttértárolón való elhelyezkedésük

szerint kell őket kezelni. Ennek megfelelően indításukat úgy tudjuk kezdeményezni, hogy a megfelelő háttértároló megfelelő alkönyvtárát szimbolizáló mappán kattintunk duplán az ikonjára, vagy úgy, hogy a Start gomb Programok menüpontjáról kiválasztjuk. A Windows 95-ben a programok teljes másolata helyett bárhova létrehozhatunk parancsikonokat (shortcut), melyek a valóságban csak néhány byte hosszú állományok, de rájuk kattintva a korábban hozzájuk rendelt programot indítják. Ily módon parancsikonokkal már telepakolhatjuk a saját ablakainkat, azaz mappáinkat. 12.81 Az asztal használata Mivel a Windows 95/98/NT-ben nincs programkezelő, az asztalt (azaz a képernyőt) teljes egészében használhatjuk, s lehetőség van az ikonok elhelyezkedésére közvetlenül háttérmintára is. Itt alapesetben is találunk Sajátgépet, Hálózatot, Lomtárat stb szimbolizáló ikonokat 71 12.82 Windows mappák Sajátgép A sajátgép mappa

megnyitását követően a gépünkön található erőforrások szimbólumai jelennek meg. A különböző meghajtókon (floppy, winchester, CD) túl a vezérlőpult és a nyomtatók mappája is megtalálható itt. A meghajtószimbólumon duplán kattintva azok tartalma jelenik meg. Az ikonok megjelenési módjait a Nézet menüben állíthatjuk be. Szintén itt kérhetjük az állapotsor illetve az eszköztár bekapcsolását is. Azt, hogy a dupla kattintások hatására új ablak keletkezzen, vagy a régi módosuljon a Nézet menü Beállítások menüpontjával választhatjuk ki. Hálózatok A hálózatok mappa szerkezetileg illetve a használat szempontjából megegyezik a sajátgéppel, annyi különbséggel, hogy itt nem a gépünk erőforrásait, hanem a hálózaton lévő külső erőforrásokat illetve gépeket látjuk. Alapesetben a saját munkacsoportunkban lévő gépeket látjuk, de a későbbiekben minden gép megjelenik, melyekre már rákapcsolódtunk. Természetesen a

létező hálózaton keresztül bármely azon lévő gép elérhető, ha ismerjük annak nevét, vagy tudjuk melyik munkacsoportban keressük. 12.83 A Windows alkalmazások Nézet menüpontjának szolgáltatásai Eszköztár és állapotsor megjelenítése, tiltása az első két menüpont segítségével valósítható meg oly módon, hogy amennyiben változtatni szeretnénk, úgy válasszuk a megfelelő menüt. A menüpont előtti kis  jel a bekapcsolt állapotot jelzi 72 Az ablak tartalmának megjelenítését a Nagy ikonok, Kis ikonok, Lista illetve Részletek menüpont közül a megfelelő kiválasztásával változtathatjuk meg. A gép •-el jelzi az aktuális megjelenési módot Az Ikonok elrendezése menüpont segítségével meghatározhatjuk, hogy az ikonok milyen sorrendben kövessék egymást. A menüpontra állva megnyílik egy újabb menüpontsor, melyből kiválaszthatjuk a kívánt sorrendet Az Ikonok igazítása menüponttal rendet rakhatunk a nem egy

vonalban álló ikonok közt. A Frissítés menüpont az ablak tartalmának újravizsgálatára szolgál. A Beállítások menüpont egy párbeszédablakot nyit meg, ahol a mappához tartozó jellemzőket tudjuk megváltoztatni. Itt elsősorban azt tudjuk beállítani, hogy új mappa megnyitásakor a gép az eredeti mappa tartalmát változtassa-e meg, vagy külön ablakot nyisson. 12.84 Fülek használata párbeszédablakokban A Windows párbeszédablakainak használata során a megváltoztatható lehetőségeket nem egyszerre, hanem csoportosítva jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy a párbeszédablakok egy részét kis fülekkel látják el, így a beállítható szolgáltatásoknak egyszerre csak egy, a fülön jelölt névvel azonosított csoportja jelenik meg. Amennyiben más beállításcsoportot szeretnénk megváltoztatni, úgy egy másik fülön kell kattintani Az OK gombbal természetesen minden karton beállítását aktivizálhatjuk, s a Mégsem gomb is elhagyja minden

nem látható kartonon végzett átállítást is. 12.85 A tálca használata A tálca nem más mint a képernyő egyik (többnyire alsó) szélén végigfutó sáv, amely tartalmazza a Start menüt, az éppen futó alkalmazásokat szimbolizáló gombokat, a hangerőállítást és az órát. A tálcát többféleképpen is használhatjuk, de a leggyakoribb az, amikor állandóan a képernyőn van. Futó programok közti váltás A Windows 95/98/NT-ben a passzív programok is a tálcán vannak, így az Alt-Tab billentyűkombináción túl, a tálcán lévő programnévre való kattintással is tudunk váltani a programok között. 73 Hangerő állítás A multimédiás alkalmazás során gyakran válik szükségessé a hangerő megváltoztatása. Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy a tálcán a hangszóró szimbólumon kattintunk, majd a hangerő szabályozó gombot a kívánt értékre húzzuk. Óra A Windows 95, 98 és NT a tálca jobb szélén a pontos időt is

kijelzi. Amennyiben ezen időpontra húzzuk egerünket, megjelenik a dátum, s ha rajta duplán kattintunk, úgy megjelenik a dátum és idő adatlap is. Itt megtekinthetjük az analóg órát, a naptárat, s mindezeket be is állíthatjuk 12.86 A Start menü programjai A Start menüre való kattintás után megjelenő menü kezelése annyiban tér el a 3.1-től, hogy az egérrel jelzett menüpont automatikusan kiemelődik, s ha onnan további almenük nyílnak, úgy az is automatikusan megnyílik a menüponton való rövid tartózkodás után Programok Ezen menüpont segítségével nyílik lehetőségünk programokat indítani. Az itt megjelenő programneveken kattintva indíthatunk el alkalmazásokat. Dokumentumok Ezen menüpont választásával az utoljára használt dokumentumokat tudjuk az őket olvasó programmal együtt ismételten használatba venni. Beállítások Vezérlőpult A különböző lehetőségek és részegységek beállítására szolgáló vezérlőpult

közvetlen indítására szolgáló menüpont. Nyomtatók A menüpont kiválasztásának hatására megjelenő ablak a telepített nyomtatókat, illetve a Nyomtató hozzáadása ikont tartalmazza. A telepített nyomtatók ikonjainak valamelyikére duplán kattintva lehetőségünk nyílik az adott nyomtató, illetve az adott nyomtatón kinyomtatandó dokumentumok jellemzőinek beállítására. A nyomtató jellemzőinek állítása a Nyomtató menü Tulajdonságok menüpontjával, az adott nyomtató alapnyomtatóvá tétele pedig a Nyomtató menü 74 Alapértelmezett menüpontján való kattintással lehetséges. Új nyomtatótípus telepítése esetén a Nyomtató hozzáadása ikonon kell duplán kattintani, majd a gép utasításait követve eljárni. Nyomtatót törölni a telepített nyomtatók közül úgy tudunk, hogy egyet kattintunk a törlendő nyomtató ikonján, majd megnyomjuk a Del billentyűt. Tálca Ezen menüpont segítségével tudjuk a tálca jellemzőit

megváltoztatni. Mindig látható: ha kiválasztjuk, a futó alkalmazások nem lesznek képesek eltakarni a tálcát. Automatikus elrejtés: ha kiválasztjuk, a tálca csak akkor jelenik meg, ha a képernyő tálca felőli szélére visszük a kurzort, így a tálca nem foglal el helyet a képernyőből. Kis ikonok használata a Start menüben: a Start menüben lévő ikonok méretének csökkentését valósíthatjuk meg. Óra megjelenítése: ha kiválasztjuk, a tálca jobb szélén megjelenik az óra is. Amennyiben A Start menü programjai feliratú fülre kattintunk, további lehetőségeket választhatunk. Dokumentumok menü tartalmának törlése rész Tartalom törlése nyomógombján való kattintással a Dokumentumok menüben lévő listát tehetjük üressé. A Start menü testreszabása részben tudunk a Start menü különböző helyeire új programok indítására szolgáló menüpontokat készíteni a Hozzáadás gombbal, illetve eltávolítani programokat az

Eltávolítás nyomógombon való kattintással. Az Egyebek menüpont a Start menü egyedi formátumúvá alakításában segít. Keresés Megadott karaktersorozatot tartalmazó nevű állomány keresésére szolgáló menüpont. 75 Súgó A Windows segítségnyújtó, lehetőség-ismertető és hibaelhárító rendszerének aktivizálására szolgáló menüpont. Futtatás Ezen menüpont segítségével van lehetőségünk olyan programok futtatására, melyeket a Programok menüpont nem tartalmaz. Kikapcsolás Amennyiben nem kívánunk tovább dolgozni a számítógéppel, vagy valamilyen okból újra akarjuk azt indítani, úgy válasszuk a Kikapcsolás (NTnél Kilépés) menüpontot, melynek hatására elszürkül a képernyő, majd megjelenik egy végső párbeszédablak, ahol a Nem gomb választásával még visszatérhetünk a rendszerbe. Ha Entert nyomunk vagy kattintunk az OK gombon úgy egy rövid idő után kikapcsolhatjuk a számítógépünket. 12.87 Lomtár A

lomtár egy olyan tárolóegység, ahová a törölt programok vagy adatok kerülnek. A Windows a törölt adatokat is addig őrzi, ameddig csak tudja, így később, ha netán mégis meggondoltuk volna magunkat “visszakukázhatjuk” a törölt állományokat is. 12.88 Gyorsmenük A Windows 95/98/NT-ben az egér jobb oldali gombja sokkal több szerepet kapott, mint a Windows 3.1-ben Ez szolgál ugyanis a gyorsmenük lehívására. Természetesen különböző helyekre mutatva az egérrel különböző tartalmú gyorsmenüket kapunk, így ha megnyomjuk az egér jobb gombját más jelenik meg a tálcán, más az asztal hátterén és más a mappákon A gyorsmenükből kilépni vagy az Esc billentyűvel, vagy más helyen történő kattintással tudunk. 12.89 A 32 bites működés Mivel a Windows 95, 98 és az NT egy 32 bites operációs rendszer, ezért használni is csak legalább 32 bites gépen (386, 486, pentium) tudjuk. Ez elvileg sebességnövekedést eredményez, de ezt a

sebességnövekedést csak 76 akkor érezzük igazán, ha kifejezetten Windows 95 alá készített 32 bites programokat alkalmazunk. A Windows 31-hez írt programok ugyan a 95ös verzióban még működnek, de semmivel sem válnak gyorsabbá 12.810 Plug and play (Automatikus részegység felismerés) A Windows 95/98/NT elvileg képes felismerni a számítógépbe épített részegységeket, így azokat nem szükséges minden használatba vétel előtt telepíteni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a szolgáltatás tökéletesen csak igen kevés eszköz esetén működik 12.811 – – – – – – – 12.812 További eltérések a korábbi verziókhoz képest Az állománynevek hossza Windows 95/98/NT használata esetén 255 karakterre nő. Lehetőség van egyedi betűtípusok és betűméretek alkalmazására ablakcímekben és menükben. A Windows alá nem telepített programok kényelmesebben indíthatók. Ha behelyezünk egy CD-t a CD-lejátszóba, úgy annak

lejátszása automatikusan indul. Sokkal kényelmesebben kezelhetjük a hálózatokat. Lehetőség van két gép soros vagy párhuzamos porton történő öszszekötésére hálózat nélkül. Hálózatvezérlő funkció az NT-nél. A Windows 95/98/NT hálózatos használata A Windows 95/98 operációs rendszer nagymértékben támogatja a számítógépek hálózatos használata során felmerülő igényeket. Az NT-t kifejezetten hálózatos környezetre fejlesztették ki. A Workstation és a Server változat nagyjából megegyezik, de munkaállomásnak a Workstation ajánlható. Az NT Server-t hálózatvezérlésre élezték ki, így működése során is a hálózatos funkcióknak biztosít elsődleges prioritást. 77 12.9 Fájlkezelő A Fájlkezelő azon lehetőségek Windows-ban történő megvalósítását szolgálja, amelyeket DOS-ban a különböző parancsok begépelésével érhetünk el. Ilyen szolgáltatások például a lemezformázás, a könyvtár létrehozás,

törlés, állománymásolás, átnevezés stb A Fájlkezelő elindításakor megjelenő ablak alapállapotban két részre van osztva. A bal oldali részben találjuk az aktuális meghajtó könyvtárszerkezetét mutató ábrát, míg a jobb oldali részben az aktuális (kijelölt) könyvtárban található állományokat – – Amennyiben egy állományt vagy könyvtárat szeretnénk kijelölni, akkor a nevén vagy ikonján kell egyet kattintani. Amennyiben több egymás alatti állományt szeretnénk kijelölni, úgy a Shift gomb folyamatos nyomva tartása mellett jelöljük ki az első és az utolsó állományt, így a köztes állományok is kijelölésre kerülnek. 78 – – 12.91 Egymástól független állományok kijelölése esetén a Ctrl gomb folyamatos nyomva tartása mellett kell a kijelölendő állományok nevén vagy ikonján az egér gombját megnyomni. Egyedi szempontok szerint kijelölés a File menü File-okat jelöl menüpontjával is megtehető.

Meghajtó váltása Meghajtó váltásához az ablak felső részében található meghajtókat szimbolizáló jelek közül kell azon kattintani az egérrel, amelyik meghajtóra át szeretnénk váltani. 12.92 Könyvtár váltása Könyvtár váltásához az ablak bal oldali részében található könyvtárfán kell azon a könyvtáron kattintani az egérrel, amelyik könyvtárba át szeretnénk lépni. 12.93 Állományok indítása Amennyiben a kiválasztott állomány egy program, úgy annak indítása az állomány nevén vagy ikonján történő dupla kattintással történhet. Programot indítani úgy is tudunk, hogy a kijelölt állományon Entert nyomunk, vagy választjuk a File menü Megnyit menüpontját. Amennyiben a kijelölt állomány nem program, úgy a kiterjesztése által meghatározott hozzá társított program indul el, majd ebbe betöltődik a kívánt állomány. 12.94 Állományok, könyvtárak áthelyezése Állomány vagy könyvtár áthelyezéséhez

mozgassuk az egérkurzort az áthelyezendő állomány vagy könyvtár ikonjára, majd ott nyomjuk meg az egér gombját, s annak elengedése nélkül vigyük az egérkurzort oda, ahova mozgatni szeretnénk, s itt engedjük csak el a gombot. A másik módszert akkor célszerű alkalmazni, amikor a célhely nem látszik a képernyőn. Ez esetben jelöljük ki az átmozgatandó állomány(oka)t vagy könyvtára(ka)t, s válasszuk a File menü Áthelyez menüpontját. A megnyíló párbeszédpanelen adjuk meg azt a helyet, ahova mozgatni kívánjuk az állományokat. 79 12.95 Állományok, könyvtárak másolása Állomány vagy könyvtár másolásához mozgassuk az egérkurzort az átmásolandó állomány vagy könyvtár ikonjára, majd ott a Ctrl gomb folyamatos nyomva tartása mellett nyomjuk meg az egér bal gombját, s annak elengedése nélkül vigyük az egérkurzort oda, ahova másolni szeretnénk, s itt engedjük csak el az egér gombját és a Ctrl billentyűt.

Lehetséges másolási módszer az is, amikor az állományok kijelölése után válasszuk a File menü Másol menüpontját. A megnyíló párbeszédpanelen adjuk meg azt a helyet, ahova másolni kívánjuk az állományokat 12.96 Állományok és könyvtárak törlése Állományok vagy könyvtárak törléséhez jelöljük ki a törlendő könyvtára(ka)t vagy állomány(oka)t, majd nyomjuk meg a Del billentyűt, vagy válasszuk a File menü Töröl menüpontját. 12.97 Állományok és könyvtárak átnevezése Könyvtár vagy állomány átnevezéséhez jelöljük ki az átnevezendő állományt vagy könyvtárat, majd válasszuk a File menü Átnevez menüpontját. A megnyíló párbeszédpanelen a cél sorban adjuk meg az állomány vagy könyvtár új nevét, majd nyomjuk meg az OK gombot. 12.98 Állományok jellemzőinek megtekintése és módosítása A számítógép az állományok neve, kiterjesztése, hossza és elkészítési ideje mellett bizonyos attribútumokat

is tárol. Ezen attribútumok meghatározzák egy állomány írásvédettségét, a katalógusban való megjelenés lehetőségét, illetve azt, hogy archív vagy rendszerprogram-e Egy állományhoz tartotó minden adatot megtekinteni úgy tudjuk, hogy az állomány kijelölése után Alt-Entert nyomunk, vagy a File menüből a Jellemzők menüpontot választjuk. A megjelenő párbeszédpanelen megtekinthetjük ezen adatokat, s lehetőségünk van az attribútumok módosítására is a megfelelő kiválasztónégyzet ki- illetve beikszelésével. 80 12.99 Állományok nyomtatása Állomány nyomtatásához jelöljük ki a nyomtatandó állományt, majd válasszuk a File menü Nyomtat menüpontját. 12.910 Új könyvtár létrehozása Amennyiben új könyvtárat szeretnénk létrehozni, úgy először jelöljük ki azt a könyvtárat, melyből nyitni szeretnénk új könyvtárunkat. Ezután válasszuk a File menü Könyvtárat létrehoz menüpontját, s a párbeszédpanelen

gépeljük be a létrehozandó könyvtár nevét, majd nyomjuk meg az OK gombot. 12.911 Teljes lemez másolása Teljes lemez másolásához a Lemez menü Lemez másolása menüpontot kell kiválasztani. A megjelenő párbeszédpanelen begépelhető a forrás és célmeghajtó azonosítója, de különböző meghajtóazonosítók begépelése csak azonos típusú meghajtók esetén lehetséges. 12.912 Lemez nevének megváltoztatása Lemeznév változtatáshoz a Lemez menü Lemez címkézése menüpontot kell kiválasztani. A párbeszédpanelen megjelenő régi nevet módosíthatjuk, felülírhatjuk vagy törölhetjük. 12.913 Lemez formázása Lemez formázásához a Lemez menü Lemez formázása menüpontot kell kiválasztani. A párbeszédpanelen kiválaszthatjuk a meghajtót, a meghajtónak megfelelő lemezkapacitást, begépelhetjük a formázandó lemez nevét, illetve kérhetünk gyorsformázást, illetve a lemez rendszerlemezzé alakítását. 12.914 Rendszerlemez

készítése Korábban már formázott lemez rendszerlemezzé tételéhez a Lemez menü Rendszerlemez menüpontot kell kiválasztani. 81 12.915 Könyvtárfa jelölés Igény esetén lehetőségünk van a megjelenő könyvtárfa ábráját ízlésünknek megfelelően kifejteni, illetve a kifejtés mértékét megváltoztatni. A Könyvtárfa menüből ugyanis kérhetjük egy szint vagy egy ág kifejtését, illetve a könyvtárfa teljes megjelenítését is. A kijelölt könyvtárat be is zárhatjuk a Könyvtárfa menü Egy ág bezárása menüpontjával 12.916 Megjelenítés megváltoztatása A Fájlkezelő jobb oldali ablakában alapesetben az állományok csupán ikonjukkal, nevükkel és kiterjesztésükkel szerepelnek. Amennyiben több adatot is folyamatosan szeretnénk látni az állományokról, úgy a Nézet menü Minden adat menüpontjának választása az állományhoz tartozó összes adatot, míg a Nézet menü Adatok egy része menüpontjának választása az

általunk kiválasztónégyzetek beikszelésével meghatározott adatokat jeleníti meg. Lehetőségünk van az állományok sorrendjét is megváltoztatni a Nézet menü Név szerint rendez, Típus szerint rendez, Méret szerint rendez, Dátum szerint rendez menüpontjai közül a megfelelő kiválasztásával. A Nézet menü Mutatott filetípusok menüpontjának segítségével meghatározhatjuk, hogy mely állományokat jelenítse meg a gép. További lehetőség, hogy az ablakban csak könyvtárfa vagy csak állománylista szerepeljen. Ezt a Nézet menü Csak a fa és Csak a tartalom menüpontjával tehetjük meg, de legcélszerűbb, ha mindkettő megjelenítése engedélyezett a Fa és tartalom menüpont segítségével. A könyvtárfa és állománylista ablakrészek egymáshoz viszonyított arányát a Nézet menü Feloszt menüpontjának kiválasztásával, vagy a két terület között elhelyezkedő vékony vonal vonszolásával tehetjük meg. 12.917 Több ablak használata

A Fájlkezelő lehetőséget ad arra, hogy egyszerre ne csak egy, hanem több könyvtárral is dolgozzunk. A Fájlkezelőben ezért egyszerre több dokumentumablak is létezhet, mindegyik egy-egy könyvtárat szimbolizálva Az ablakokat külön-külön tudjuk kezelni, így a korábbi műveletek mindig az aktív ablakra vonatkoznak. Új ablak nyitását az Ablak menü Új ablak 82 menüpontjával kérhetjük. A meglévő ablakok elrendezésében pedig a hagyományos lehetőségeken túl az Ablak menü elrendezési menüpontjai is segítenek. 12.918 Alkalmazások összerendelése Az összerendelések meghatározásához a File menü Társít menüpontját kell kiválasztani, majd a megjelenő párbeszédpanelt kitölteni. A kiterjesztés mezőbe a kijelölt állomány kiterjesztése kerül. Az adott kiterjesztéshez tartozó alkalmazást pedig a Hozzá tartozó program felirat alatt található listából választhatjuk ki, vagy ha itt nincs megfelelő alkalmazás, akkor a Tallóz

gombbal kereshetjük meg a megfelelő programot. 12.10 Windows intéző (Windows 95/98/NT) Ez a Fájlkezelőhöz hasonló, lényegében vele azonos célt szolgáló program a számítógépen elhelyezkedő állományok kezelésére szolgál. Az ablak bal oldalán a könyvtárstruktúra látható, a jobb oldalon pedig az aktuális könyvtár tartalma. Amennyiben vagy a jobb oldalon egy  szimbólumon, vagy a bal oldalon egy könyvtár előtti kis négyzetben levő + jelen kattintunk, úgy azt az ágat kifejthetjük. Egy ág bezárása a nyitott könyvtár előtti kis négyzetben lévő – jelen való kattintással történhet. 12.101 Könyvtár, meghajtó, számítógép váltása Könyvtárváltáshoz az ablak bal oldali részében található könyvtárfán kell azon a könyvtáron kattintani az egérrel, amelyik könyvtárba át szeretnénk lépni. A merevlemez főkönyvtárába visszalépni a merevlemeznév (C:) feliraton, vagy az azt szimbolizáló ikonon történő

kattintással tudunk. 83 A struktúra nem a főkönyvtárral kezdődik, hanem az asztallal. Innen nyílik a sajátgép és a hálózatok. A sajátgépen belül a gépünkön lévő háttértárolókat látjuk, így az ezen háttértárolókon való kattintással válthatunk meghajtót. 12.102 Állományok indítása Amennyiben a kiválasztott állomány egy program, úgy annak indítása az állomány nevén való dupla kattintással történhet. Programot indítani úgy is tudunk, hogy a kijelölt állományon Entert nyomunk. Amennyiben a kijelölt állomány nem egy program, úgy a kiterjesztése által meghatározott hozzá társított program indul el, majd ebbe betöltődik a kívánt állomány. 12.103 Állományok, könyvtárak áthelyezése Állomány vagy könyvtár áthelyezéséhez mozgassuk az egérkurzort az áthelyezendő állomány vagy könyvtár ikonjára, majd ott nyomjuk meg az egér gombját, s annak elengedése nélkül vigyük az egérkurzort a bal oldali

könyvtárfának azon könyvtárára, ahova mozgatni szeretnénk, s itt engedjük csak el a gombot. 12.104 Állományok, könyvtárak másolása Állomány vagy könyvtár másolásához mozgassuk az egérkurzort az áthelyezendő állomány vagy könyvtár ikonjára, majd ott nyomjuk meg a Ctrl billentyű folyamatos nyomva tartása mellett az egér gombját, s annak elengedése nélkül vigyük az egérkurzort a bal oldali könyvtárfának azon könyvtárára, ahova mozgatni szeretnénk, s itt engedjük csak el a Ctrl billentyűt és az egér bal gombját. 12.105 Állományok és könyvtárak törlése Állományok vagy könyvtárak törléséhez jelöljük ki a törlendő könyvtára(ka)t vagy állomány(oka)t, majd nyomjuk meg a Del billentyűt, vagy válasszuk a File menü Törlés menüpontját. 84 12.106 Állományok és könyvtárak átnevezése Könyvtár vagy állomány átnevezéséhez jelöljük ki az átnevezendő állományt vagy könyvtárat, majd válasszuk a

File menü Átnevezés menüpontját, vagy kattintsunk még egyszer a kívánt állományon. Ezek után az állomány nevén megjelenik a szövegkurzor, amely lehetőséget ad az új név begépeléséhez. 12.107 Új könyvtár létrehozása Amennyiben új könyvtárat szeretnénk létrehozni, úgy először jelöljük ki azt a könyvtárat, melyből nyitni szeretnénk új könyvtárunkat. Ezután válasszuk a File menü Új menüpontjának Mappa almenüjét, majd gépeljük be a létrehozandó könyvtár nevét. 12.108 Parancsikon létrehozása A parancsikon egy program indítására szolgáló ikon-állomány, amely egy többnyire el nem mozdítható helyen lévő program indítását váltja ki. A parancsikonokat leggyakrabban az asztalra illetve a Start menübe szokás készíteni. Létrehozásához először jelöljük ki azt a könyvtárat, ahová létre kívánjuk hozni, majd válasszuk a File menü Új menüpontjának Parancsikon almenüjét. Adjuk meg az indítani kívánt

program nevét vagy válasszuk ki a Tallózás gombbal. A Tovább gombon való kattintás után gépeljünk be egy nevet, majd adjunk meg egy ikont. 12.109 Új dokumentum létrehozása Amennyiben új dokumentumot szeretnénk létrehozni, úgy először jelöljük ki azt a könyvtárat, melyben el szeretnénk helyezni az új dokumentumunkat. Ezután válasszuk a File menü Új menüpontjának azon almenüjét, amely megfelel a dokumentum típusának, majd gépeljük be a létrehozandó dokumentum nevét. A megnyíló üres dokumentum szerkesztése a nevén való dupla kattintással kezdeményezhető. 85 12.1010 Állományok jellemzőinek megtekintése és módosítása A számítógép az állományok neve, kiterjesztése, hossza és elkészítési ideje mellett bizonyos attribútumokat is tárol, melyeket megtekinteni úgy tudunk, hogy az állomány kijelölése után a File menüből a Tulajdonságok menüpontot választjuk ki. A megjelenő párbeszédpanelen megtekinthetjük

ezen adatokat, s lehetőségünk van az attribútumok módosítására is a megfelelő kiválasztónégyzet ki- illetve bejelölésével. További tulajdonságok megjelenítése illetve módosítása az ablak tetején elhelyezkedő füleken való kattintással valósítható meg. 12.1011 Állományok nyomtatása Állomány nyomtatásához jelöljük ki a nyomtatandó állományt, majd válasszuk a File menü Nyomtatás menüpontját. 12.1012 Teljes lemez másolása Teljes lemez másolásához először a Sajátgép ikont kell választani, majd a kívánt lemezt tartalmazó meghajtó szimbólumán kattintani, végül a File menü Lemez másolása menüpontot kell kiválasztani. A párbeszédpanelen válasszuk ki a kívánt meghajtókat, majd kattintsunk az Indítás gombra. 12.1013 Lemez nevének megváltoztatása Lemeznév váltáshoz először a Sajátgép ikont kell választani, majd a kívánt lemezt tartalmazó meghajtó szimbólumán kattintani, végül a File menü

Tulajdonságok menüpontot kell kiválasztani. A párbeszédpanelen megjelenő Címke: felirat melletti régi nevet módosíthatjuk, felülírhatjuk vagy törölhetjük. 12.1014 Lemez formázása Lemez formázásához először a Sajátgép ikont kell választani, majd a kívánt lemezt tartalmazó meghajtó szimbólumán kattintani, végül a File menü Formázás menüpontot kell kiválasztani. A megjelenő párbeszédpanelen állítsuk be a kívánt paramétereket, majd kattintsunk az Indítás gombra. 86 12.11 12.111 A Windows 3.1 vezérlőpultja A színek megváltoztatása Amennyiben meg szeretnénk változtatni a Windows-ban alkalmazott színeket, úgy válasszuk a Beállítások menü Szín menüpontját, vagy kattintsunk duplán a színeket szimbolizáló ikonra. A színek megváltoztatására többféle módszer kínálkozik. Az egyik, amikor egy előre definiált színsémát szeretnénk betölteni, ilyenkor nincs más dolgunk, mint a megjelenő párbeszédablakban a

kívánt színsémát kiválasztani. Lehetőség van egyedi módszer szerint is megváltoztatni a Windows színeit, ilyenkor először a színpaletta gombon történő kattintással aktivizáljuk a színpalettát. Ezután az ablakokat szimbolizáló területen történő kattintással kijelöljük a módosítandó részt, majd a kívánt színen történő kattintással hozzárendeljük a megfelelő színt. Amennyiben a gép nem ajánl fel nekünk tetsző színt, úgy a “Saját színek definiálása” gombbal egyedi színeket is előállíthatunk. A színek megváltoztatásának elfogadása az OK gombbal, az eredetihez történő visszatérés pedig a Mégsem gombbal kérhető. 12.112 Betűtípusok kezelése A Windows programok egységesen azon betűtípusokat tudják használni, amelyeket a Windows keretrendszer ismer. A meglévő betűtípusok megtekintése, új betűtípusok telepítése és a régiek eltávolítása a Vezérlőpult Beállítások menüjének Betűtípusok

menüpontjával vagy a Betűtípusokat szimbolizáló ikonon történő dupla kattintással valósítható meg, melynek hatására megjelenik a betűtípusok párbeszédpanel. 87 Amennyiben csak megtekinteni kívánjuk az egyes betűtípusokat, úgy kattintsunk egyszer a kívánt betűtípus elnevezésén. Új betűtípusok telepítése esetén a Hozzáad gomb megnyomása után válasszuk ki azt a meghajtót és könyvtárat, amelyben a hozzáadandó betűtípusok találhatók, majd jelöljük ki a telepítendő betűtípusokat. Egyszerre több betűtípus is kijelölhető a Shift, a Ctrl vagy a Teljes kiválasztás gomb segítségével. Amennyiben törölni szeretnénk felesleges betűtípust, úgy a törlendő betűtípus(ok) kijelölése után az Eltávolít gombon kell az egérrel kattintani. Amennyiben a True Type gombon kattintunk, úgy meghatározhatjuk a Windows True Type betűtípusainak alkalmazási körét. Ilyenkor célszerű a True Type megengedett melletti négyzetet

beikszelni, s a Csak True Type az alkalmazásban felirat mellettit pedig üresen hagyni. A betűtípusok változtatásának elfogadása a Bezár gombbal kérhető. 12.113 Portok üzemmódjainak beállítása Amennyiben a soros vonalak üzemmódját át kell állítani, úgy válasszuk a Beállítások menü Portok menüpontját, vagy kattintsunk duplán a portokat szimbolizáló ikonra. A módosítani kívánt port jelképén, illetve a Beállítások gombon történő kattintás után az adatok módosíthatók. 12.114 Egér használatának megváltoztatása Amennyiben az egér működtetésének körülményeit meg akarjuk változtatni, úgy a Beállítások menü Egér menüpontját kell választanunk, vagy duplán kattintanunk az egeret szimbolizáló ikonra. Itt lehetőségünk van megváltoztatni az egér mozgatási sebességét, a duplán kattintás ütemét, illetve a balkezes kezeléskor esetlegesen szükséges bal és jobb gombok cseréjét. 12.115 Munkaasztal

megváltoztatása A Beállítások menü Munkaasztal menüpontját választva, vagy a munkaasztal ikonon duplán kattintva módosíthatjuk a Windows kezelőfelületének beállításait. Itt állíthatjuk be a háttér mintáját, az Alt-Tab billentyűvel való váltás lehetőségét, a képernyővédő fajtáját és a bekapcsolásig szüksé- 88 ges időt. Itt állíthatjuk a tapéta ábráját és elhelyezését, automatikus rendezésnél az ikonok közti távolságot, az ablak rácspontjainak távolságát és szegélyének szélességét, illetve a kurzor villogási sebességét. 12.116 Billentyűzet állítása A Beállítások menü Billentyűzet menüpontját választva, vagy a billentyűzetet szimbolizáló ikonon duplán kattintva módosíthatjuk a billentyűk folyamatos nyomva tartása esetén a karakter újbóli megjelenéséhez szükséges késleltetési időt, majd ezt követően bekerülő karakterek ismétlésének sebességét. 12.117 Nyomtatók

használatának beállítása A Beállítások menü Nyomtatók menüpontja, illetve a nyomtatók ikon választása a számítógéphez kapcsolt nyomtatók használatát befolyásolja. Ahhoz, hogy egy adott készüléktípusra a Windows nyomtatni tudjon, fel kell venni a telepített nyomtatók listájára. A telepített nyomtatók közül egy az alapnyomtató. Alapesetben ha bármely programból nyomtatunk, az információ az alapnyomtatóra kerül Amennyiben új nyomtatót szerzünk be, fel kell vennünk típusát a telepített nyomtatók listájára. Ehhez a Hozzáad gombon kell kattintanunk, majd a felkínált listából kiválasztani a megfelelő típust, majd a képernyőn megjelenő üzeneteknek megfelelően kell eljárnunk. Nyomtató listáról való törlése esetén a megfelelő telepített nyomtatón, majd az Eltávolít gombon kell kattintanunk A Nyomtatásvezérlő használata melletti négyzet beikszelésével a nyomtatás nem közvetlenül a nyomtatóra történik, hanem

először a nyomtatásvezérlő program veszi át a nyomtatandó anyagot, majd az küldi ki folyamatosan a nyomtatóra. 12.118 Nemzetközi adottságok beállítása A Beállítások menü Nemzetközi menüpontját választva, vagy a nemzetközi ikonon duplán kattintva módosíthatjuk az ország és nyelv beállításait, az elsődleges és másodlagos billentyűzetkiosztást, a programokban használt mértékegységet, a listaelválasztó karaktert, a dátum-, pénznem-, idő- és számformátumot. 89 12.119 Dátum és idő beállítása A pontos idő és dátum beállítására a vezérlőpult Beállítások menü Dátum és idő menüpontja vagy a dátum és idő ikon szolgál. Módosítás esetén a megfelelő egységre kattintva azt kijelöljük, majd vagy gépeléssel, vagy a fel- és lefelé mutató nyilak segítségével bevisszük az új adatot. Érvényesíteni az OK gombbal tudunk 12.1110 Kezelőprogramok használata A kezelőprogramok különböző egységek

vezérlésére szolgáló speciális programok. Megváltoztatásukra a legritkább esetben van szükség 12.1111 Hang hozzárendelések változtatása Amennyiben van hangkártyánk vagy telepítettük a belső hangszóró kezelésére szolgáló Speaker driver programot, úgy bizonyos eseményekhez különböző hangokat is rendelhetünk. Ehhez először kattintsunk az eseményen, majd a hozzárendelendő hangon A hangeffektusokat a teszt gombbal ki is próbálhatjuk. 12.1112 386-os mód állítása Itt állíthatjuk be az aktív és a háttérben futó programokra jutó időszeletek arányát, illetve a virtuális memória jellemzőit. 12.12 12.121 A Windows 95 (98/NT) vezérlőpultja Betűtípusok A Windows programok egységesen azon betűtípusokat tudják használni, amelyeket a Windows keretrendszer ismer. A meglévő betűtípusok megtekintése, új betűtípusok telepítése és a régiek eltávolítása a a betűtípusokat szimbolizáló ikonon történő dupla

kattintással valósítható meg, melynek hatására megjelenik a betűtípusok párbeszédpanel. Amennyiben csak megtekinteni kívánjuk az egyes betűtípusokat, úgy kattintsunk egyszer a kívánt betűtípus ikonján. 90 Új betűtípusok telepítése esetén a File menü Új betűkészlet telepítése menüpontján kell kattintanunk, majd válasszuk ki azt a meghajtót és könyvtárat, amelyben a hozzáadandó betűtípusok találhatók, s végül jelöljük ki a telepítendő betűtípusokat. Egyszerre több betűtípus is kijelölhető a Shift, a Ctrl vagy a Teljes kiválasztás gomb segítségével. Amennyiben törölni szeretnénk felesleges betűtípust, úgy a törlendő betűtípus(ok) kijelölése után a File menü Törlés menüpontját kell választani. 12.122 Billentyűzet A billentyűzet ikonon duplán kattintva módosíthatjuk a klaviatúra használatának jellemző adatait. Ennek megfelelően elsősorban a billentyű folyamatos nyomva tartása esetén a

karakter újbóli megjelenéséhez szükséges késleltetési időt, az ismétlési sebességét és a kurzorvillogás sebességét. A Nyelv fülön kattintva állíthatjuk át a nemzetiségi billentyűzetkiosztást, az Általános fül pedig a használt billentyűzetfajta megváltoztatására szolgál. 12.123 Botkormány Amennyiben használunk számítógépünkhöz joy-sticket, úgy ezen ikonon való dupla kattintással tudjuk megváltoztatni annak típusát és jellemző beállításait. 12.124 Dátum és idő Megegyezik a tálcáról lehívható dátum és időbeállítással. Az Időzóna fülön való kattintás az aktuális időzóna megváltoztatásán túl a téli és nyári 91 időszámítás közti váltás engedélyezésének be- illetve kikapcsolására szolgál. 12.125 Egérkezelés Amennyiben duplán kattintunk az egeret szimbolizáló ikonra, lehetőségünk van megváltoztatni a dupla kattintás ütemét, illetve a balkezes kezeléskor esetlegesen szükséges

bal és jobb gomb cseréjét. A Mutató fülön való kattintás az egérkurzor formájának, a Mozgás fülön való kattintás pedig az egér mozgatási sebességének megváltoztatására szolgál. A számítógéphez csatlakoztatott egér típusát cserélni az Általános fül segítségével tudjuk. 12.126 Hálózat A hálózat ikonon való dupla kattintással tudjuk megváltoztatni az alkalmazott hálózati összetevők listáját és azok jellemzőit (Konfiguráció fül), a számítógép hálózatban való azonosításához szükséges adatokat (Azonosítás fül), valamint a hozzáférési jogokat (Hozzáférési jogok fül). 12.127 Hangok A különböző tevékenységekhez, eseményekhez különböző hangokat is rendelhetünk a hangok ikon segítségével. Ehhez először kattintsunk az eseményen, majd válasszuk ki a hozzárendelendő hangot. A Név: felirat alatti ablak melletti kis nyílon kattintva megjelenik a használható hangokat tartalmazó állományok

listája. Ha a háttértároló egyéb könyvtáraiban lévő Wav file-okat szeretnénk használni, úgy kattintsunk a Tallózás gombra. A hangeffektusokat a lejátszást szimbolizáló gombbal ki is próbálhatjuk. 12.128 Jelszó Itt tudjuk megváltoztatni a Windows-ba való belépéshez szükséges, illetve egyéb esetekben használatos jelszavakat. Amennyiben üresen hagyjuk a jelszó helyét, úgy lehetőség van jelszó begépelése nélkül belépni a Windows-ba. A Felhasználói profil fül segítségével lehetőségünk van más-más személyek részére a rendszer különböző módú használatát beállítani. 92 12.129 Képernyő A képernyő ikonon duplán kattintva módosíthatjuk a Windows képernyőhasználatának beállításait. Itt állíthatjuk be a háttér és tapéta mintáját A Képernyőkímélő fül segítségével a képernyővédő fajtáját és a bekapcsolásig szükséges időt határozhatjuk meg. A Megjelenítés fül az ablakok

jellemzőinek, színezésének, illetve a menükben és címsorokban használt betűk típusainak, méretének és színének megváltoztatására szolgál. A Beállítások fülön való kattintás segítségével a színpalettát, az általánosan alkalmazott betűméretet, asztalterületet, illetve a monitor és képernyő-vezérlő kártya típusát változtathatjuk meg. 12.1210 Kisegítő lehetőségek A kisegítő lehetőségek a Windows 95 azon új szolgáltatásai, melyek többek közt a csökkent munkaképességű személyeknek segít a Windows használatában. Itt van lehetőség a billentyűzet és az egér speciális használatának beállítására, hangokat kísérő látható üzenetek megadására, illetve a nagy kontrasztú megjelenítés bekapcsolására. 12.1211 Mail és fax Itt van lehetőség beállítani a különböző postázó, fax küldő és fogadó szolgáltatásokat. 12.1212 Microsoft Mail postahivatal Ezen ikon a különböző üzenetküldő

szolgáltatásokhoz szükséges munkacsoport-postahivatalt létrehozó és adminisztráló lehetőségek beállítására szolgál. 12.1213 Modemek A számítógéphez kapcsolt modemek beállítására szolgáló ikon. Itt van lehetőségünk a géphez kapcsolt új modemet installálni, régit törölni, illetve a modemjellemzőket megváltoztatni. 93 12.1214 Multimédia Ezen ikonon való dupla kattintással nyílik lehetőség a számítógép hang, kép, video beállításait megváltoztatni. Az Audio fül a lejátszás és felvétel hangerejének, illetve a használt eszköz típusának beállítására szolgál. A Video fül segítségével az AVI file-ok lejátszásakor keletkező kép méretét határozhatjuk meg. A MIDI fül a sorrendvezérlő egység típusának, a CD zene fül pedig a CD meghajtó betűjelének és a lejátszás hangerejének megváltoztatásához ad lehetőséget. A Speciális fül a multimédiás illesztőprogramok listáját mutatja meg azok

tulajdonságainak megváltoztatásának lehetőségeivel. 12.1215 Nyomtatók A nyomtatók ikon választásának hatására megjelenő ablak a telepített nyomtatókat, illetve a Nyomtató hozzáadása ikont tartalmazza. A telepített nyomtatók ikonjainak valamelyikén duplán kattintva lehetőségünk nyílik az adott nyomtató, illetve az adott nyomtatón kinyomtatandó dokumentumok jellemzőinek beállítására. A nyomtató jellemzőinek állítása a Nyomtató menü Tulajdonságok menüpontjával, az adott nyomtató alapnyomtatóvá tétele pedig a Nyomtató menü Alapértelmezett menüpontján való kattintással lehetséges. Új nyomtatótípus telepítése esetén a Nyomtató hozzáadása ikonon kell duplán kattintani. Nyomtatót törölni a telepített nyomtatók közül úgy tudunk, hogy egyet kattintunk a törlendő nyomtató ikonján, majd megnyomjuk a Del billentyűt 12.1216 Programok hozzáadása Amennyiben új programot szeretnénk a rendszerhez telepíteni, úgy

kattintsunk duplán a Programok hozzáadása ikonra, majd járjunk el a gép utasításai szerint. A Windows telepítő fül a még nem telepített Windows komponensek telepítésére szolgál 12.1217 Rendszer Ezen ikon a konfiguráció részletes beállítására és jellemzőinek megtekintésére szolgál. Alapesetben (Általános fül) a számítógép típusát, a rajta futó operációs rendszer verzióját és jogos tulajdonosát jeleníti meg. 94 Az Eszközvezérlő fül igen bonyolult, hiszen a rendszer struktúrájának megfelelően tekinthetjük meg és módosíthatjuk a rendszerkomponenseket. Az ábra felépítése a könyvtárstuktúrához hasonló. Egy ágat kibontani úgy tudunk, hogy a szimbólum melletti négyzetben lévő kis + jelre kattintunk. Ha a négyzetben - jel van, úgy az azon való kattintás az ág bezárását végzi. A megfelelő egység kiválasztását követően a Tulajdonságok gomb az adott egység általános tulajdonságainak,

illesztőprogramjának és erőforrásainak megjelenítésére illetve megváltoztatására szolgál. A Hardverprofil fül az indításkor kiválasztható hardverprofilok listáját, a Teljesítmény fül a rendszer teljesítményállapotát mutatja meg, illetve bizonyos részek módosítására ad lehetőséget. 12.1218 Területi beállítások Ezen ikonon való dupla kattintás segítségével van lehetőségünk a nemzetiségnek megfelelő számformátum, pénznem, idő- és dátumformátum megváltoztatására. 12.1219 Új hardver hozzáadása Amennyiben a számítógéphez új részegységet kapcsolunk, úgy a Windows-ban csak úgy használhatjuk, ha azt a rendszerrel “megismertetjük”. Ehhez nyújt segítséget az Új hardver hozzáadása ikon, melynek használata során a gép utasításait kell követnünk. 95 12.13 12.131 Windows kellékek Write A Write a Windows belső szövegszerkesztője, melynek használata nem bonyolult, mégis a korszerű

szövegszerkesztők tulajdonságaival rendelkezik. A program indítása után megnyílik a Write szövegszerkesztő ablaka Névtelen fejléccel és a kurzor az első sor első karakterén villog. A dokumentumunk írásához valószínűleg nem felel meg a Write által felajánlott karakterkészlet. Válasszuk ki a Betű menüből a Betűtípusok menüpontot A megjelenő Betűtípus párbeszédpanelen a megfelelő listadobozokat görgetve kiválasztható a Betűtípus: alatt a karakterkészlet, a Betűtípus-jellemző: alatt a karakter stílusa, a Méret: alatt pedig a karakter pontokban kifejezett mérete. Az F5 funkciógombbal a későbbiekben mindig az itt kiválasztott karakterkészletre térünk vissza. Ha a következő szövegrészt félkövéren akarjuk írni, akkor vagy a Betű menüben kiválasztjuk a Félkövér menütételt, vagy megnyomjuk a Ctrl-B billentyűket. Ha váltani szeretnénk dőlt karakterkészletre, akkor a Ctrl-I lenyomásával megtörténik a váltás A Ctrl-U

megnyomásával a szöveg aláhúzott lesz. A Felső index a felső indexet, az Alsó index az alsó indexet kezeli. A Betűméret csökkentése ismételt megnyomásával egyre kisebb karaktereket tudunk írni. 96 A Betűméret növelése ismételt megnyomásával egyre nagyobb karaktereket írhatunk. A szövegben szövegrészt kereshetünk a Keresés menü kiválasztásával, a Keresés ablakban A Keresett szöveg: mellett megadott szövegrészt kereshetjük a dokumentumban. A Csere paranccsal lehetőség van szövegrészt egy másik szövegrésszel kicserélni. A törlendő szöveget A keresett szöveg: mellett, amit a helyére szánunk, azt az Új szöveg: mellett kell megadni. A szövegben gyorsabban lapozhatunk a keresett oldalra, ha a Keresés menü Oldalszám menüpontnál előjövő párbeszédablakban megadjuk az oldalszámot: A kijelölt szöveggel az alábbi műveleteket végezhetjük: – A Vissza az előzőleg kiadott parancsot állítja vissza (vagy Ctrl-Z). –

Kivághatjuk (Szerkesztés/Kivág vagy Ctrl-X). – Másolhatjuk (Szerkesztés/Másol vagy Ctrl-C). – A kivágott vagy másolásra kijelölt szövegrészt a kurzor pozíciójához beilleszthetjük a Szerkesztés menü Beilleszt menüpontjával, vagy a Ctrl-V megnyomásával. 97 A Szerkesztés/objektum beszúrása menüvel képletet, különféle rajzobjektumokat szúrhatunk be a szöveg közé. A Bekezdés/Normál az alapértelmezés, ami az egyszeres sorközű, balra igazított, bekezdés nélküli sor. A szöveget igazíthatjuk balra, középre, jobbra vagy sorkizártra a Bekezdés menü megfelelő menüpontjaival. Szintén a Bekezdés menüben állíthatjuk be a sortávolságot (Egyszeres sorköz, Másfélszeres sorköz, Dupla sorköz). A Bekezdés/Behúzás menüvel a bekezdések a párbeszédablakban beállíthatók: A szerkesztett dokumentumot további felhasználás céljából el kell tárolnunk. A dokumentumot a File/Ment új néven menüponttal tudjuk elmenteni A

már meglévő dokumentumot a File/Megnyit menüpontnál megnyíló párbeszédablakban kiválasztott adatokkal töltjük be a szerkesztői ablakba. Ha a dokumentumban bármit módosítottunk, a mentéshez a File/Ment menüpont megfelelő, mert ez a dokumentumot a meglévő nevén tárolja el. A dokumentum nyomtatása előtt ellenőrizhetjük a File/Nyomtatóbeállítás menüpontnál előjövő párbeszédpanelen, hogy a választókapcsoló a megfelelő nyomtató mellett van-e bekapcsolva. 98 Nyomtatáshoz válasszuk ki a File/Nyomtat menüpontot. A Nyomtatandó tartomány csoportdobozban a választókapcsolóval beállíthatjuk, hogy a dokumentumból mi kereüljön a nyomtatóra. A teljes dokumentumra vonatkozó formázásokat a Dokumentum menü tartalmazza. A Fejléc menüvel tetszőleges szöveget adhatunk meg, amely minden oldal tetején jelenik meg. A Lábléc menüvel tetszőleges szöveget adhatunk meg, amely minden oldal alján jelenik meg. A Vonalzó be menüponttal a

vonalzó felett lévő ikonok segítségével tabulátort, sortávolságot állíthatunk, és a szövegformázást az ikonokon való egérkattintással könnyen elvégezhetjük. A tabulátorok beállításával szépen elhelyezett szövegrészeket írhatunk. 99 Az Oldalbeállítás menüponttal adhatjuk meg a szokásos margóbeállítást és a Kezdő oldalszám: mellett a lapszámozást. A szerkesztőből a File/Kilép kiválasztásával léphetünk ki, vagy a vezérlőgombon kettőt kattintunk. 12.132 Wordpad A Wordpad a Windows 95 szövegszerkesztője. Kezelése bár hasonlít a Write illetve a Word 6.0 programokhoz, a Wordpad mégis jóval kevesebb szolgáltatást ismer. Főbb hiányosságai, hogy nincs lehetőség sorkizárásos igazításra, másfeles sorközre, oldalváltásokra, oldalszámozásokra stb. A program indítása Windows 95 alól a Start menü Programok menüpontjának megfelelő almenüjéből valósítható meg. A program bekezdésorientáltan kezeli a

szöveget, így Enter karaktert csak a bekezdések végére helyez, a bekezdésen belüli sorváltást automatikusan kezeli. A szöveget a gép oly módon igazítja, hogy a bekezdés bal széle a vonalzó bal alsó háromszögével esik egyvonalba, míg a jobb szélét a jobb alsó háromszög határozza meg. Fentiek alól a bekezdés első sora kivételt képezhet, annak bal szélének pozícióját a bal felső háromszög határozza meg Szerkesztett állományt a Fájl menü Mentés vagy Mentés másként menüpontjával tudunk. AWordpad nem rendelkezik önálló állományformátummal, így csak más (pl Word) programok dokumentumtípusainak megfelelő állományokkal tud dolgozni 100 Ha új szöveg szerkesztésébe kezdünk, vagy egyszerűen csak törölni szeretnénk teljes szövegünket, úgy válasszuk a Fájl menü Új menüpontját. Szöveget kinyomtatni a Fájl menü Nyomtatás menüpontjával lehet. A programból való kilépésre a Fájl menü Kilépés menüpontja

szolgál. Amennyiben tévesen végeztünk el valamilyen tevékenységet, úgy lehetőségünk van az utoljára végzett műveletet visszavonni. Ehhez vagy meg kell nyomni a Ctrl-Z billentyűket, vagy ki kell választani a Szerkesztés menü Visszavonás menüpontját. A blokk műveletek segítségével lehetőségünk van összefüggő szövegrészek gyors törlésére, mozgatására és másolására. Blokk műveletek esetén először a blokk kijelölése szükséges, majd a másoláshoz, mozgatáshoz a már kijelölt blokkokat tudjuk felhasználni a vágólap segítségével. A tabulátorok használata szempontjából a Wordpad csak a balra zárt tabulátortípust ismeri. Amennyiben egy szövegrészt más típusú, méretű, vastag, dőlt, aláhúzott vagy indexelt szöveggel szeretnénk szedni, úgy első lépésben jelöljük ki a megváltoztatandó szövegrészt, majd válasszuk a Formátum menü Betűtípus menüpontját. Menüpont helyett kényelmesebben dolgozhatunk a

formátumsorral, itt ugyanis elegendő a megfelelő szimbólumon kattintani Az igazítás illetve margóértékek megváltoztatásához először mozgassuk a kurzort arra a bekezdésre, melynek igazítását meg akarjuk változtatni, majd válasszuk a Formátum menü Bekezdés menüpontját. Bekapcsolt vonalzó és formátumsor esetén elegendő a megfelelő igazítás szimbólumon kattintani, vagy a vonalzó háromszögeit a megfelelő értékre húzni. A Fájl menü Oldalbeállítás menüpontjával lehetőségünk van meghatározni a lap méretét és tájolását, valamint a szöveget a lap szélétől elválasztó margók méreteit. A Wordpad lehetőséget biztosít különböző szövegek, szövegdarabok, szavak, vagy szótöredékek keresésére illetve esetleges lecserélésére. A keresés indítása a Szerkesztés menü Keresés menüpontjának kiválasztásával kezdeményezhető. Amennyiben nem csupán keresni akarunk a szövegben, hanem a keresett szöveget ki is akarjuk

cserélni valami másra, úgy a Szerkesztés menü Csere menüpontját kell választani. 101 12.133 Paintbrush Ábrák, rajzok készítésére Windows-ban elsősorban a Paintbrush szolgál. Segítségével egyszerűbb képeket tudunk készíteni, melyeket aztán kinyomtathatunk, eltárolhatunk, vagy felhasználhatjuk máshol, például háttérként vagy szöveges anyagok illusztrálására. Meglévő képet betölteni a Paintbrushban a File menü Megnyit menüpontjával tudunk. Elkészült kép mentésére a File menü Ment vagy Ment új néven menüpontja használható. A rajzolás különböző eszközök segítségével történhet. Ezen eszközöket a megfelelő szimbólumon történő kattintásal választhatjuk ki. A lehetséges tevékenységek és a hozzájuk tartozó szimbólimok a következők: Szabálytalan terület kijelölése Festékszóró Színradír Festőhenger használata Ív rajzolása Téglalap rajzolása Kerekített téglalap rajzolása Kör rajzolása

Sokszög rajzolása Szabályos terület kijelölése Szöveg írása Radírozás Ecsettel festés Vonalzó Kitöltött téglalap rajzolása Kitöltött kerekített téglalap Kitöltött kör rajzolása Kitöltött sokszög rajzolása Azt, hogy az eszközünk milyen vastag legyen, az ablak bal alsó sarkában található vonalvastagság jelzővel állíthatjuk be oly módon, hogy a kívánt vastagságú vonalon kattintunk. Az aktuális vonalvastagságot egy kis nyíl jelzi. Az ecset formáját az Egyebek menü Ecset menüpontja kiválasztása esetén változtathatjuk meg. A rajzolási szín kiválasztása az ablak alsó részén látható palettáról történik. A paletta megfelelő színén történő bal egérgomb kattintás a rajzolási szín, a jobb egérgomb kattintás a háttérszín kiválasztását eredményezi. 102 Rajz tökéletesítése érdekében használhatjuk a Nézet menü Közelít menüpontját, melynek segítségével képkockánként javíthatjuk a képet.

Téves tevékenység visszaállítására a Szerkesztés menü Visszavon menüpontja használható. Az Egyebek menü különböző menüpontjai olyan tevékenységek végrehajtására használhatók, mint például a kép jellemzőinek megváltoztatása, ecsetformák választása, egyedi színek keverése, színpaletta mentése és más színpaletta betöltése. Amennyiben a képre szöveget helyezünk el, úgy annak jellemzőit a Szöveg menü különböző menüpontjaival állíthatjuk be. A kivágások segítségével a kép bizonyos részeit tudjuk vágólapra tenni, áthelyezni, átmásolni, törölni, menteni, betölteni, vagy adott esetben a Kivágások menü pontjai segítségével módosítani. Elkészült vagy betöltött képet nyomtatni a File menü Nyomtatás menüpontjával lehet. 12.134 Paint (Windows 95) A Paint a Windows 3.1 Paintbrush programjának megfelelője, tehát szintén rajzok készítésére szolgál. Használata nagy mértékben hasonlít a Paintbrush

programhoz, de annál többet tud. Meglévő képet betölteni Paintben a Fájl menü Megnyitás menüpontjával tudunk. Elkészült kép mentésére a Fájl menü Mentés vagy Mentés másként menüpontja használható. A meglévő képet törölni a Fájl menü Új menüpontjával lehet. A rajzolás különböző eszközök segítségével történhet. Ezen eszközöket a megfelelő szimbólumon történő kattintással választhatjuk ki. A lehetséges tevékenységek és a hozzájuk tartozó szimbólumok a következők: 103 Szabálytalan terület kijelölése Szabályos terület kijelölése Radírozás Kiöntés Szín felvétele képről Nagyító Ceruza Festékszóró Vonal rajzolása Téglalap rajzolása Ellipszis, kör rajzolása Ecsettel festés Szöveg írása Ív rajzolása Sokszög rajzolása Kerekített sarkú téglalap Az eszközöket tartalmazó négyzetek alatti területen az adott eszközhöz tartozó választási lehetőségeket találjuk, melyek közül

szintén kattintással választhatjuk ki a megfelelőt. A rajzolási szín kiválasztása az ablak alsó részén látható palettáról történik. A paletta megfelelő színén történő bal egérgomb kattintás a rajzolási szín, a jobb egérgomb kattintás pedig a háttérszín kiválasztását eredményezi. A kiválasztott színeket a bal alsó sarokban jelzi a gép Ha egy rajzeszközön hosszabb ideig hagyjuk az egérkurzort, úgy a program megmutatja az adott tevékenység megnevezését is. Terület kijelölése esetén a kijelölt területet tudjuk mozgatni, másolni vagy vágólapra helyezni. A szín kiválasztására szolgáló pipetta használata esetén a kép azon pontjának színével teszi azonossá az előtér-, illetve háttérszínt a gép, amelyen kattintunk. A ceruzával való rajzolás valóban egy vékony vonalat eredményez, de ha átváltunk ecsettel való rajzolásra, úgy a rajzeszközök alatti területről ecsetformát is választhatunk. A festékszóró

olyan, mintha egy spray-vel fújnánk a képre. Radírozás esetén tulajdonképpen a gép a háttérszínnel rajzol. A radír méretét a rajzeszközök alatt tudjuk kiválasztani. 104 A kiöntés segítségével zárt vonallal határolt területek színét tudjuk megváltoztatni. A nagyító segítségével a kép egyes részeit kinagyítva tudjuk megváltoztatni. Használata esetén a megjelenő négyzetet vigyük a kinagyítandó területre, majd kattintsunk A nagyítás méretét a rajzeszközök alatt, a nagyító ikonon kiválasztásakor megjelenő 1x, 2x, 6x, 8x jeleken való kattintással tudjuk megváltoztatni. Vonal rajzolása esetén az egeret vigyük a vonal kezdőpontjára, ott nyomjuk meg a bal gombot, tartsuk nyomva, majd vigyük a másik végéhez, s cak ott engedjük el. Görbe rajzolása esetén először megrajzoljuk az egyenest, majd a képen kattintsunk arra a pontra, ahova a görbe ívét akarjuk helyezni. Területek rajzolása esetén a keretezés az

előtérszínnel, a kitöltés a háttérszínnel történik. Betű írása esetén a betű ikonon való kattintás után jelöljük ki a betűket tartalmazó területet. Kattintsunk a keret belsejébe, majd gépeljük be a szöveget Ha valamely tevékenységet rosszul végeztünk, úgy lehetőség van az előző állapot visszaállítására a Szerkesztés menü Visszavonás menüpontjának segítségével. Lehetőségünk van a kép vagy annak egy részének tükrözésére, elforgatására, nyújtására és döntésére is az Alakzat menü megfelelő menüpontjainak használatával. Ezen műveletek a kijelölt területre vonatkoznak, de ha nincs kijelölés, úgy az egész kép módosul. Kész vagy betöltött kép nyomtatóra másolására a Fájl menü Nyomtatás menüpontja szolgál. 12.135 Terminál A Terminál program telefonvonalon keresztül történő modemes kapcsolat létrehozásához szükséges alkalmazás. Segítségével tudunk kapcsolatot létesíteni távoli

számítógépekkel. A felhívandó telefonszám megadása a Beállítások menü Telefonszám menüpontjával történik. 105 Vonalat bontani a Telefon menü Megszakít menüpontjával, a kapcsolatfelépítéshez szükséges jellemzőket beállítani pedig a Beállítások menü Termináljellemzők menüpontjával tudunk. 12.136 Számológép A Számológép program indítása a számológép ikonon való dupla kattintással érhető el. A program a Windows használata során igénylendő egyszerű matematikai műveletek kiszámolására szolgál. Használata teljesen megegyezik egy egyszerű zsebkalkulátor kezelésével, annyi eltéréssel, hogy itt a gombok megnyomása a megfelelő billentyű leütésével, vagy az egérkurzor gombra állításával és egy kattintással helyettesíthető. A számológép Típus vagy Nézet menüjének Alapműveletes vagy Tudományos menüpontjának választásával megváltoztathatjuk a számológép segítségével végezhető műveletek

mennyiségét. A Szerkesztés segítségével vágólapról vihetünk be adatot 12.137 Kartoték Elsősorban szöveges információkat hordozó cédulák, kártyák helyettesítésére használható program, amely nagyon jól helyettesíti a névjegykártyákat, vagy egyéb jegyzeteinket. Természetesen tárolhatunk a kártyákon képeket vagy hangokat is. A kártyákon tárolt információk felhasználhatók más programokban, rendezhetők, nyomtathatók, vagy kereshetünk köztük. Ha van modemünk, a rajtuk tárolt telefonszámot még fel is hívathatjuk a számítógéppel. 106 12.138 Óra Az óra program az idő és dátum megjelenítését szolgálja, akár állandó megjelenítés mellett is. A Beállítás menü segítségével meghatározhatjuk, hogy analóg vagy digitális kijelzést kérünk-e, mit mutasson az óra, illetve digitális óra esetén beállíthatjuk a betűtípust is. Az óra program esetén a vezérlőmenü kiegészül egy Mindig látható

menüponttal, amit ha kiválasztunk, az óránk mindig legfelülre kerül. 12.139 Jegyzettömb A Jegyzettömb a Windows legegyszerűbb szövegszerkesztő programja. Segítségével inkább kisebb feljegyzéseket, mint komolyabb szövegeket készíthetünk. Használata során a szövegbeviteli területre tetszőleges szöveget gépelhetünk, de a kurzort csak oda tudjuk mozgatni, ahol szöveg van Az elkészült szöveget eltárolhatjuk a File menü Ment vagy Ment új néven menüpontjával. Szöveget nyomtatni a File menü Nyomtat menüpontjával, korábban készített szöveget betölteni pedig a File menü Megnyit menüpontjával tudunk. A szövegben elhelyezkedő szavakat vagy szótöredéket keresni a Keresés menü Keresés menüpontjával kezdeményezhetünk. A keresést folytatni a Keresés menü Következő menüpontjával lehet. Szöveg begépelésekor vagy javításakor sort törhetünk meg, vagy üres sort szúrhatunk be az Enter billentyű leütésével. Üres sort

törölni az üres soron megnyomott Del vagy Backspace billentyűkkel tudunk. Sorok összevonására a sor végén megnyomott Del vagy a sor elején megnyomott Backspace billentyű szolgál. A kurzor előtti karaktert a Backspace, a kurzor mögöttit a Del billentyűvel törölhetjük Lehetőség van szövegek áthelyezésére vagy másolására is a vágólap segítségével. 107 12.1310 Vágólap (Vágókönyv) megjelenítő A vágólap megjelenítő program a vágólap tartalmának megmutatására szolgál. Segítségével akár file-ba is másolhatjuk a vágólap tartalmát, illetve korábbi vágólap-tartalmakat is betölthetünk. Ezeket a szolgáltatásokat a Megnyit illetve a Ment új néven menüpontokkal kérhetjük. 12.1311 Nyomtatásvezérlő (Windows 3.1-ben) A nyomtatásvezérlő a nyomtató munkájának szervezésére szolgáló program. Automatikusan elindul, ha a vezérlőpult nyomtatók beállításánál a nyomtatásvezérlő használata be van ikszelve és

nyomtatásba kezdünk. Segítségével megtudhatjuk, hogy épp melyik nyomtatóra milyen adatot küld a gép, illetve hol tart a nyomtatás. A nyomtatást akár félbe is szakíthatjuk, vagy újraindíthatjuk. 12.1312 PIF szerkesztő A PIF (Program Information File) szerkesztő segítségével egyes nem Windows-os programokhoz rendelhetünk információkat, ily módon lehetővé téve a Windows alatti kényelmes használatot. Új file létrehozásakor gépeljük be az alkalmazás nevét és kiterjesztését, esetleg az elérési úttal kiegészített nevét a Programnév sorba, az ikon nevét az Ablak címe sorba, az esetleges további paramétereket a paraméterek sorba, és ha szükséges, az indítókönyvtár elérési útját az indítókönyvtár sorba. Határozzuk meg a szükséges Video módot és a Képernyőhasználatot. A File menü Ment új néven menüpontjával mentsük el a PIF file-t. 12.1313 Naptár A Naptár program nem csupán a napok megjelenítésére alkalmas,

hanem különböző bejegyzések elhelyezésére is. A naptárat nézhetjük havi és napi bontásban is, ennek kiválasztását a Nézet menüben tehetjük meg. 108 A Lapozás menü a napok váltására szolgál, a Jelzés menü Paraméterek menüpontja a hangjelzés időzítésének beállítására, a Jelzés be/ki menüpontja az adott időponthoz tartozó jelzés be illetve kikapcsolására szolgál. 12.1314 Karaktertábla A karaktertábla alkalmazás egy-egy betűtípus-állomány létező karaktereinek megmutatására és szövegbe vitelére szolgál. A program indítását követően megtekinthetjük a rendelkezésre álló karaktereket. A kívánt jelen kattintva az adott karaktert a gép kinagyítja, illetve az alkalmazás jobb alsó sarkában megjeleníti a bevitel lehetséges módját. Természetesen lehetőség van a betűtípus megváltoztatására is, ha a betűtípus melletti lefelé mutató nyílon kattintunk, majd a legördülő listából választunk. 12.1315

Médialejátszó A Médialejátszó alkalmazás a Windows különböző információhordozóinak (hang, videofilm, animáció stb.) lejátszására szolgál. A lejátszandó alkalmazást betölteni a File menü Megnyit menüpontjával tudjuk. A kívánt médiatípust a listázandó filetípus alatt található lefelé mutató kis nyílon, majd a megfelelő médiatípuson való kattintással tudjuk kiválasztani. A médiák lejátszása a magnetofon vagy video billentyűihez hasonló funkciójú nyomógombokon való kattintással történhet. A Windows 95/98/NT-ben a menük listája kiegészül a Szerkesztés menüvel is, ahol lehetőség van objektummásolásra és a beállítások megváltoztatására. 109 12.1316 Hangrögzítő Amennyiben számítógépünk rendelkezik megfelelő hangkártyával, lehetőségünk van mikrofonról is készíteni hangfelvételt. Ehhez a hangrögzítő programot kell elindítanunk. A gombok itt is a magnetofonon található gombokkal azonos

módon működnek. A megfelelő felvételt el is menthetjük, ha a File menü Ment vagy Ment új néven menüpontját választjuk. Természetesen meglévő felvételt is betölthetünk a File menü Megnyit menüpontjával. Hanganyag törlésére a File menü Új menüpontja szolgál. A felvétellel különböző „trükköket” is végezhetünk az Effektusok menü megfelelő menüpontjaival. 12.1317 Makrorögzítő A Makrorögzítő program később végrehajtandó, előre megadott tevékenységsorozatok felvételére szolgál. Ennek megfelelően rögzíthetünk egérműveleteket és billentyűsorozatokat egyaránt A rögzített műveleteket használhatjuk bemutatásra vagy bizonyos gyakran használt beállítások, tevékenységek végrehajtására. Tevékenységet rögzíteni a Makro menü Rögzít menüpontjával kezdeményezhetünk. 110 13 Számítógépes hálózatok Ha a számítógépeket kiegészítő eszközök segítségével egymással összekapcsolják,

számítógép hálózat keletkezik. A hálózat lehetővé teszi a számítógépek között a hardver, és a szoftver erőforrások megosztását A gépek és kiegészítő eszközök összehangolt működését hálózati szoftverek biztosítják. Az így kialakított rendszerben az egyes gépek kölcsönösen szolgáltatásokat nyújthatnak egymásnak Általánosan elterjedt a file szolgáltatás, melynek során a gépek a rajtuk tárolt könyvtárakat kínálják fel közös használatra. Az ilyen gépeket file szervereknek nevezik A rajtuk futtatott operációs rendszer a kommunikáció céljait szolgáló eszközökön keresztül a másik állomás felől beérkező kéréseket ki tudja szolgálni. A telefonhálózat világméretű kialakulása, majd ennek adatátvitelre történő felhasználása távoli gépek összekapcsolására kínált lehetőséget. Így alakulhattak ki nagy kiterjedésű hálózatok (WAN – Wide Area Network – nagy kiterjedésű hálózatok). A

koaxiális kábelek nagysebességű jelek átvitelére alkalmasak, de nagy távolságok áthidalására nem. Épületeken belül sikeresen alkalmazhatók a számítógépek összekapcsolására. A viszonylag kis távolságok miatt az így összekapcsolt gépek rendszerét lokális hálózatoknak szokás nevezni (LAN – Local Area Network – helyi hálózat). 13.1 Az adatok fizikai közege Az adatok továbbításához szükség van átviteli közegre. Megkülönböztetünk vezetékes (csavart érpárú, árnyékolt – koaxiális – vagy száloptikás), illetve vezeték nélküli, elektromágneses átviteli közegeket. 13.11 Koaxiális kábelek A kábel belsejében tömör rézhuzal található, amelyet szigetelőréteg vesz körül. Erre henger alakban árnyékolót húznak Az árnyékolót általában vékony, szigeteletlen huzalokból fonják össze. Az egész kábelt külső szigetelő réteggel látják el A kábelre a gép hálózati kártyája T alakú elosztó idommal

csatlakoztatható. Egy kábelszegmensre maximum 100 gép csatlakozhat A szegmens 111 hossza legfeljebb 185 m lehet vékony (kb. ∅6 mm) kábel esetén A kábelszegmenseket az alkalmazott kábelnek megfelelő impedanciájú lezáró ellenállással kell lezárni, amelyek közül az egyiket földelni kell A vastag kábellel (kb. ∅15 mm) 500 m-es kábelszegmens is kialakítható Egy hálózat több szegmensből is állhat. A szegmenseket erősítő eszközön, repeateren keresztül lehet összekötni. Ha megszakad a kábel egy szegmensen belül, akkor minden gép hálózati működése megszakad. A repeateren keresztül nem terjed a hiba. 13.12 Csavart érpár A csavart érpár a központi gépre kapcsolódó karakteres terminálok és MAN hálózatok tipikus hálózati közege volt. Új változata maximum 100 Mbit/sec sebességű adatátvitelt is lehetővé tesz, miközben ára töredéke a koaxiális kábelek árának. 13.2 Topológiák A hálózatok elrendezését

topológiának nevezik. 13.21 Sín topológia Ha valamelyik gép adásra kapcsol a szegmensen, akkor a többi gép hálózati kártyájának vevő áramköre érzékeli az adatokat. A jel egyik géptől a másikig haladva jut el a legtávolabbi géphez is. Az ilyen fizikai elrendezést nevezik sín topológiának. Hátránya, hogy érzékeny a kábelhibákra A sín két végén lezáróellenállást helyeznek el. 13.22 Csillag topológia Minden munkaállomásról megy egy vezeték a központi gépbe. Előnye ennek a kiépítésnek, hogy ha valamelyik kábel meghibásodik, csak az a munkaállomás válik használhatatlanná, amelyik a kábelre csatlakoztatva volt. Ha az egyik állomás üzen valamit egy másiknak, előbb a szerver kapja meg a csomagot, majd azt a célállomásnak továbbítja. 13.23 Fa topológia A központi gép ún. közvetítő gépekkel áll kapcsolatban, melyek újabb közvetítő gépekkel vagy munkaállomásokkal vannak összekötve. Egy-egy 112 ilyen

önálló ágat alhálózatnak is nevezünk. A munkaállomások közötti üzenetváltást és a kisebb munkákat a közvetítő segítségével valósítják meg. Ezáltal a szerver gép tehermentesül. Előnye még, hogy rendkívül lecsökken a kábelezési költség, és nagyobb hálózatok is kialakíthatók. Hátránya viszont, hogy egy kábel kiesése egy egész alhálózatot tönkretehet, a lényegesen nagyobb hálózatok esetén pedig a központi szerver túlterheltté válik Amíg a sín topológia esetén a kábel elágazását T idomokkal valósítják meg, a fa topológia kábel elosztó dobozok alkalmazását feltételezi. A kábelen érkező jelet illesztőellenállások segítségével (passzív HUB) osztják le az új kábelek felé. Az ellenállások gyengítik az adatjeleket Erősítőelemek beiktatásával a hatás kivédhető (AHUB). 13.24 Gyűrű topológia A gyűrű elrendezésnek köszönhetően az egyes kábelek terheltsége azonos. Minden ellenállás –

beleértve a szervert is – két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az elsőt a másodikkal és az utolsóval kötik össze, ily módon a kábelezés gyűrűt alkot. Ha egy üzenetet kell elküldeni, az állomás a mellette lévőnek adja át, az megnézi, neki szólt-e az üzenet. Ha nem, továbbadja azt a mellette levőnek, és ez addig folytatódik, amíg az üzenet el nem érte a célállomást. A csomagok mindig egy irányban haladnak Hátránya a megoldásnak, hogy elég egyetlen kábelnek elszakadnia, és az egész hálózat működésképtelenné válik. 13.3 13.31 A hálózatok közötti kapcsolat Router Ahogy a hálózat egyre intenzívebbé válik, a hálózat lassulni kezd. Alkalmasan megválasztott ponton a hálózat kettéválasztható A két LAN eltérő címmel fog rendelkezni Ha a két LAN közös pontján olyan gép van, mely rendelkezik külön hálózati kártyával a két LAN felé, akkor futtatható rajta olyan hálózati szoftver, mely

képes felismerni, hogy egy adott üzenetet a másik LAN-ba kell továbbítani, mert a címzettje ott van. Az ilyen gépet hídnak (bridge) nevezik. A bridge úgy köt össze két hálózatot, hogy a forgalmat cím szerint szűri Az egyik LAN forgalma nem juthat át a másikba, ha a címzés ezt nem indokolja. Az új rendszerekben a régebbi bridge-t felváltotta a router, amely annyiban különbözik a bridge-től, hogy a kommunikáció megteremtése érdekében a leghatékonyabb útvonalat választja 113 Lehetőség van külső és belső router alkalmazására. Belső router lehet a file szerver, amelybe beépített különböző típusú LAN kártya biztosítja a fizikai lehetőséget a router funkcióhoz. A routerként használt külön gép az ún. külső router Ez a külső router dedikált, azaz csak routerként, vagy nem dedikált, vagyis munkaállomásként is használható gép. 13.32 Gateway A LAN összekapcsolható más típusú, és más eljárást alkalmazó

hálózatokkal is. Ekkor a fizikai közeg eltérésén kívül a közeghasználati eljárás, címzési eljárások, az üzenetek irányítási koncepciói, az adatok formátuma esetleg kódkészlete is eltérhet. Az ilyen gondok feloldását a gateway gépek végzik, a rajtuk futtatott kommunikációs programok révén. 13.4 13.41 A hálózat gépei Szerver A hálózat központjában a szerver gépek állnak. A szervereket attól függően, hogy milyen kérelmeknek tesznek eleget, Print Server-nek, File Server-nek, Application Server-nek stb nevezzük A file szerveren a hálózatban található munkaállomások kiszolgálására orientált hálózati operációs rendszer fut. A hálózati operációs rendszer révén a munkaállomások felől elérhetők a szerveren tárolt hálózati és alkalmazói programok valamint adatok A hálózati operációs rendszernek a feladata a különböző munkaállomások kiszolgálása, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztráció elvégzése

Mivel az összes hálózati funkciót valamelyik szerver, tehát a hálózati operációs rendszer végzi, jó minőségű, nagy sebességű gépnek kell lennie és nagy memória- illetve merevlemezes tárolókapacitással kell rendelkeznie. 13.42 Munkaállomás A szerver szolgáltatásait a felhasználó a hálózatba való bejelentkezés után veheti igénybe. Ennek érdekében a munkaállomás fizikailag rákapcsolódik a hálózat fizikai közegére A rákapcsoláshoz egy programra van szüksége, amely a hálózati adapterkártyát felprogramozza 114 Felhasználói interface-nek azt a programot nevezzük, amelyen keresztül a felhasználó a hálózat erőforrásait és szolgáltatásait igénybe tudja venni. A hálózatba kapcsolódás feltételei: − − − − 13.5 A hálózatba bekapcsolandó munkaállomásba a fizikai kapcsolat megvalósításához be kell helyezni egy hálózati kártyát. A CONFIG.SYS-ben a megfelelő paramétereknek kell szerepelniük A

kábelezésnek hibátlannak kell lennie. A szervernek működnie kell. Védelmi rendszer A bejelentkezéskor derül ki, hogy ki, melyik erőforráshoz, milyen jogokkal férhet hozzá. A használható erőforrásokat az operációs rendszer nyilvántartásba veszi. A védelmi rendszer részei: Bejelentkező neve (login name) és jelszava (password). Csak az jelentkezhet be a hálózatba, aki mindkettőt ismeri. − Kezelői vagy csoport hozzáférési jogok (trustees) file-okhoz és könyvtárakhoz. − Hozzáférési jogokat kezelőként (user) vagy egy csoport (group) tagjaként kaphat a felhasználó. A könyvtárakhoz való hozzáférési jog az jelenti, hogy a könyvtárban lévő file-okkal mit tehet az illető, ha azt egyébként külön a file-jogokkal másként nem szabályozták. JOGOK FUNKCIÓK Supervisory Rendszergazda jog. Akinek ilyen joga van egy könyvtárhoz vagy file-hoz, annak nincs szüksége a többi jogra. Jogköre az adott file-ra illetve könyvtárra

korlátlan. Megszabhatja, hogy rajta kívül ki és milyen joggal férhet hozzá az állományokhoz. Read Olvasási jog. A file tartalmát megnézheti, a programot futtathatja (Az F jog is szükséges) Write Írási jog. A file tartalmát módosíthatja Create Amennyiben egy könyvtárra van ilyen joga, a katalógusban file-t és könyvtárat hozhat létre. A file-ra megadott C jog azt jelenti, hogy törlés után a file-t visszaállíthatja. − 115 Erase Modify File Scan Access Control File- és könyvtártörlési jog. A file tulajdonságainak módosítására jogosít fel. Keresési jog a könyvtár katalógusában. Hozzáférés vezérlési jog. Akinek ilyen joga van egy könyvtárra vagy file-ra, megszabhatja, hogy kik férjenek hozzá az állományokhoz. Örökölt jogok a könyvtárban (Inherited Rights Marks). A szülő könyvtárban megadott jogok öröklődnek. A tényleges jog, amellyel a felhasználó ténylegesen rendelkezik, az a jog, amelyre kezelőként vagy

csoporttagként szert tett az adott könyvtárban, vagy amelyet a szülőkönyvtártól örökölt. A szerzett jogok közül csak azok öröklődnek az alkönyvtárakban, amelyek az IRM-ben szerepelnek, hacsak a rendszergazda vagy a könyvtár gazdája meg nem változtatja azokat. − File és könyvtár tulajdonságok (Attributes). FILE TULAJDONSÁGOK Megnevezés Megjegyzés RO Csak olvasható. A file tartalmát nem lehet módosítani, letörölni, átnevezni. A rendszer automatikusan beállítja a DI és az RI tulajdonságokat is. RW Írható/Olvasható. A file tartalma módosítható S Megosztható. Több felhasználó egyidejűleg hozzáférhet a file-hoz. H Rejtett. A normál katalógus kiírató parancsok elől rejtve van. Sy Rendszer. A rendszer file-oknak jellemzője, hogy nem láthatók, nem törölhetők és nem másolhatók. T Nyomkövető rendszer (TTS) figyelése alatt áll. Általában adatbázisra célszerű ezt a tulajdonságot beállítani az RA vagy WA tulajdonságok

együttes alkalmazásával. RA Olvasás figyelés. Csak T tulajdonságú file-oknál a rendszer figyeli a file-t olvasó kezelőket. WA Írás figyelés. Csak T tulajdonságú file-oknál a rendszer figyeli a file-ba író kezelőket. P Végleg törölhető. − 116 A Archiválás szükséges. Ezzel a tulajdonsággal jelezhetjük, hogy a file-t még nem archiválták, ezért biztonsági mentésre van szükség. Nem másolható (csak Macintosh állományokra) Nem törölhető a file. Nem nevezhető át a file. CI DI RI Megnevezés N SY H D P R 13.6 13.61 KÖNYVTÁR TULAJDONSÁGOK Megjegyzés Normál tulajdonság. Az alábbi tulajdonságok közül egyik sincs beállítva. Rendszer. A könyvtárban lévő file-ok nem törölhetők, nem másolhatók. Ezzel hatékonyan lehet védekezni a hálózatra feltett file-ok illegális másolása ellen. Rejtett, nem látható, nem törölhető. Nem lehet megszüntetni a könyvtárat. Törléskor a file véglegesen megsemmisül. Nem lehet

átnevezi a könyvtárat. A hálózat kezelői A rendszergazda (Supervisor) A hálózat üzembe helyezésekor a rendszer létrehozza ezt a különleges jogokkal felruházott kezelőt, akinek jogai, és ezért felelőssége korlátlan. A rendszergazda feladata a hálózati rendszer kialakítása, üzemeltetése, új felhasználók és csoportok létrehozása, a könyvtári szerkezet kialakítása, jogosultságok, korlátozások megadása, a hálózati nyomtatás megszervezése stb. Jelszóval kötelező védeni a bejelentkezését 13.62 A konzol operátor A rendszergazda által kijelölt felhasználó, aki szükség esetén helyettesítheti a supervisort bizonyos jól körvonalazott mértékig. 117 13.63 A menedzser (Manager) A rendszergazda kijelölhet menedzsereket, akik a hozzájuk beosztott személyek, illetve csoportok munkáját megszervezhetik. A menedzser azokhoz a könyvtárakhoz, file-okhoz adhat jogokat a beosztottjainak, amelyekhez magának is joga van. A

menedzser a beosztottjainak jelszavát megváltoztathatja, korlátozhatja jogaikat, munkaidejüket, rendelkezésre álló lemezterületüket stb. A menedzser a beosztottjait törölheti a hálózatból 13.64 A munkacsoport menedzser (Workgroup Manager) A rendszergazda által kijelölt olyan személy, aki akár új felhasználót is beiktathat a rendszerbe, az általa felvett felhasználókat törölheti. Létrehozhat új csoportokat, hozzárendelhet tagokat Jogosultságokat és korlátokat oszthat ki. Gyakorlatilag a supervisorhoz hasonló tevékenységet folytat, de: − − − − − − 13.7 13.71 Nem hozhat létre a supervisorral egyenértékű személyt, Nem hozhat létre Workgroup Manager-t, Nem menedzselhet olyanokat, akiket nem ő hozott létre, Nem rendelhet magának jogokat olyan könyvtárakhoz, amelyekhez a rendszergazdától nem kapott jogokat, Nem módosíthatja a számlázási adatait, Nem hozhat létre nyomtatási sorokat, és nem törölheti őket. Nyomtatás a

hálózatban Nyomtató szerver A Nyomtató szerver az a gép, amelyen a hálózati nyomtatást működtető programot elindítják. A nyomtató szervert csak azok vehetik igénybe, akik erre ki vannak jelölve. A szerver használata jelszóval védhető Egy hálózatban több nyomtató szerver üzemeltethető. A file szerver és a nyomtató szerver fizikailag elkülönülhet egymástól. Ez azt jelenti, hogy nyomtató szerverként a nyomtatás idejére bármelyik munkaállomás is kijelölhető. Ezalatt azonban ez a gép munkaállomásként nem használható A nyomtató szerver lekapcsolását a nyomtató szerver operátora kezdeményezheti egy másik munkaállomásról. 118 13.72 Várakozási sor Az egy nyomtatóra irányuló kéréseket a rendszer várakozási sorokba állítja. A hálózati nyomtatásra a munkák a várakozási sorokban a sorrendet szigorúan betartva várakoznak arra, hogy a nyomtató szerver, illetve a nyomtató kiszolgálja őket. Amennyiben egy olyan

alkalmazásból szeretnénk nyomtatni, amely csak helyi nyomtatóra képes nyomtatni, mód van arra, hogy a lokális nyomtatási kérést átirányítsuk a hálózatba, egy ideiglenes gyűjtő (spool) file-ba. Amikor a gyűjtés befejeződött, a file átkerül a nyomtatási sorba, majd onnan a nyomtatóra. 13.73 A sor felhasználója A várakozási sorba csak az a felhasználó küldhet munkákat, aki jogosult a sort használni. A rendszergazda szabályozhatja ily módon, hogy ki, hova nyomtasson a hálózatban. A felhasználó a sorba felküldött saját munkáját törölheti, amíg a nyomtatás el nem kezdődött. A rendszergazda mondja meg, hogy a várakozási sort ki menedzselheti. 13.74 A sor operátora Az a személy a sor operátora, aki a várakozási sorban lévő munkákat letörölheti, sorrendjüket felcserélheti, a nyomtatást megadott időpontra időzítheti. 13.75 A nyomtató szerver operátora A nyomtató szerver operátora a nyomtató szervert menedzselheti,

megváltoztathatja a konfigurációt, a nevét, vezérelheti a nyomtatót. Megmondhatja, hogy melyik várakozási sort melyik nyomtató szolgálja ki, és lekapcsolhatja a nyomtató szervert A nyomtatás csak akkor lehet sikeres, ha az összerendelések mindenütt megvannak, a várakozási sorhoz nyomtató tartozik, illetve van feltételezett nyomtatási sor, amelybe a spool-ból megy a nyomtatás. Egy sorhoz több nyomtató is tartozhat, illetve egy nyomtató több sort is kiszolgálhat. 119 13.76 A szétválasztó lap A szétválasztó lap (banner) a nyomtatott munkán első lapként jelenik meg. Segítségével válogathatók szét az egy nyomtatóról lejövő munkák, téma és felhasználó szerint. Ezért a banneren alapértelmezett módon a kezelő neve, valamint a file neve szerepel Látható a szétválasztó lapon az is, hogy a nyomtatás mikor került be a várakozási sorba. 120 14 A szövegszerkesztés alapjai 14.1 Szövegfeldolgozás számítógéppel A

szövegfeldolgozás annyit jelent, hogy a karaktereket a számítógépen tároljuk, és utólag bármikor változtathatunk rajta, vagy tetszőleges példányszámban kinyomtathatjuk. A szöveget ún. szövegfeldolgozó programokkal kezelhetjük, melyeknek a következő típusai léteznek: 14.11 Egyszerű szerkesztőprogramok (editorok) Ezekkel a programokkal kizárólag karakteres módban ASCII formátumú szöveget kezelhetünk. A szöveg bevitelét, javítását, keresést, cserét, mentést és nyomtatást végezhetünk el vele. A fejlettebb editorokkal sortördelést, szövegblokk műveleteket, lapmargók beállítását is elvégezhetjük. Az a lényeg, hogy csak formázatlan karaktereket tartalmaz. Az editorokkal elsősorban szöveges állományokat, parancsfile-okat, konfigurációs állományokat, forrásprogramot készíthetünk. Ilyen szerkesztő például a DOS Edit programja, a Norton Editor és a különböző shell programok editorai. 14.12 Szövegszerkesztők A

szövegszerkesztő programokkal formázott szöveget lehet előállítani. A formázással a betűk stílusát, méretét, egymáshoz való helyzetét, valamint a szövegnek a lapon való elhelyezkedését állíthatjuk. Ezenkívül a legtöbb programmal oldalanként ismétlődő szöveg beállítása, oldalszámozás, tartalomjegyzék beillesztése, helyesírás-ellenőrzés, képek, táblázatok beszúrása is elvégezhető. Ezeket a programokat igen széles körben lehet használni. Elsősorban levelek, feljegyzések, jegyzetek, dolgozatok, egyszerűbb könyvek, szórólapok készítésére alkalmazzuk. Az újabb szövegszerkesztők a karaktereket grafikusan kezelik, és grafikusan nyomtatják, ezért megoldott bármilyen típusú, méretű betű nyomtatása, valamint szöveg és kép együttes kezelése. Ettől függetlenül a programo- 121 kat két csoportba lehet sorolni. Az egyik típusba azok sorolhatók, amelyeknél a szerkesztési környezetben nem látszik a kész

dokumentum formája, az csak nyomtatás után lesz látható. A másik típusba azok tartoznak, amelyeknél szerkesztés közben úgy látjuk a dokumentumot, mintha a kinyomtatott papír a képernyőn lenne. Ez utóbbi típusú programokat WYSIWYG szövegszerkesztőknek hívjuk A WYSIWYG a What You See Is What You Get rövidítése, aminek a jelentése, hogy azt látjuk (a képernyőn), amit majd (a nyomtatás után) kapunk. Néhány ismertebb szövegszerkesztő: Write, Wordpad, Word for Windows, Works, WordPerfect, Ami Pro. 14.13 Kiadványszerkesztők A legsokoldalúbb szolgáltatásokkal a kiadványszerkesztő programok rendelkeznek. Ezekkel a programokkal szinte bármilyen összetett dokumentum elkészíthető, ahol nem csak szöveg, hanem kép is nagy számban előfordulhat, és a színeknek is fontos szerepe van Ezek a programok elsősorban a már begépelt szöveg oldalakra, hasábokra tördelésére alkalmasak. További feladatuk a dokumentum nyomdai továbbfeldolgozásra

való előkészítése. Kiadványszerkesztőkkel készülnek az újságok, könyvek, termékcímkék, egyes plakátok, hirdetések stb. Ilyen programok például a Ventura, a Page Maker és a QuarkXPress. 14.2 14.21 A szövegszerkesztők használata A szöveg bevitele A szöveg bevitele billentyűzetről, gépeléssel történik. A számítógép billentyűzetéről közvetlenül vagy közvetve (váltóbillentyűvel, kóddal) a karakterkészlet minden jele elérhető Gépeléskor mindig látható egy szövegkurzor, melynek mozgatásával lehet meghatározni, hogy hova kerüljenek a legépelt karakterek. A szövegszerkesztő programok automatikusan elvégzik a sortörést. Ez azt jelenti, hogy mindig folyamatosan kell gépelni, és azt a szót, amelyik már nem fér a sorba, a program automatikusan átviszi a következőbe. 122 Ha a szöveget feltétlenül új sorban szeretnénk kezdeni, üssük le az Enter billentyűt. Az Enter egy új bekezdést hoz létre, ami egy formai

egysége a szövegnek 14.22 Javítás a szövegben Ha beírás közben elgépelünk egy betűt, a Backspace billentyűvel azonnal kitörölhetjük, ugyanis ez a kurzor előtti karaktert törli. A kurzor utáni betűt a Delete leütésével törölhetjük. Ha lenyomva tartjuk ezeket a billentyűket, akkor folyamatosan törölhetünk karaktereket. Hiányzó betű vagy szöveg könnyedén beszúrható, mindössze a kurzort oda kell vinni, és lehet gépelni. A szövegszerkesztők egy másik, az ún. felülíró üzemmódban is tudnak dolgozni. Ezt az Insert billentyűvel lehet bekapcsolni, és ilyenkor a gépelt szöveg átírja a kurzor után lévő karaktereket. A sorok beszúrása illetve törlése műveletek megegyeznek a karakter beszúrásának és törlésének módjával, hiszen ilyenkor egy speciális jelet kell kitörölni, az Enter kódját. Amikor többször egymás után leütjük az Enter billentyűt, akkor üres sorok, ún. üres bekezdések keletkeznek Az üres sor nem

üres, hiszen tartalmazza a bekezdés végének kódját A szövegben az egyes bekezdéseket ez a kód határolja el egymástól, tehát ez is olyan, mint egy karakter, csak éppen nem jelenik meg, de a hatása látható. 14.23 Kijelölés A kijelölés olyan művelet, amivel összefüggő szövegrészt további műveletek céljára megjelölhetünk. A megjelölt szövegrész általában inverz formában jelenik meg. A kijelölt szövegrésszel egyszerre végezhetők műveletek. A kijelölt szöveget törölhetjük, áthelyezhetjük, másolhatjuk, átírhatjuk, átformázhatjuk. 123 14.24 Oldalbeállítás A dokumentum legtöbbször nyomtatásban jelenik meg, ezért meg kell adni a lap méretét és a dokumentum helyzetét a lapon. A lapmargókkal határozhatjuk meg a szövegnek a lap négy szélétől való távolságát. A lapméret és a margók együttesen adják a szövegterület méretét, és ebből számítja ki a program, hogy hány sor fér ki egy oldalra, és milyen

széles egy sor. 14.25 A szöveg formázása A formázással alakíthatjuk ki a dokumentum végleges és esztétikus formáját, kiemelhetjük a hangsúlyos részeket, érzékeltethetjük a szöveg hangulatát, és díszíthetünk is vele. A formázás a szöveg jellemzőinek megváltoztatását jelenti. A szövegszerkesztőknél a karakter a legkisebb szint, tehát egyetlen karakter már önmagában is formázható. A következő szint a bekezdés, ami egy Enter-rel lezárt szövegrész. Vannak olyan formátumok, amelyek csak egy egész bekezdésre értelmezhetők, ezért ezeket bekezdésjellemzőknek hívjuk. Megkülönböztetünk még újabb önálló formai egységeket, de ezek már az alkalmazott szövegszerkesztő sajátosságaitól függenek. 14.26 Karakterek formázása A betűk alakja rendkívül változatos lehet. Az azonos stílusú, egymáshoz tervezett írásjelkészlet karaktereire mondjuk, hogy egy betűtípusba tartoznak. A betűtípusokat többféle szempontból

csoportosíthatjuk. Szövegformázási szempontból a következőket kell szem előtt tartani: a betűtípusok két nagyobb csoportja szöveg- és reklámbetűkre bonthatók. A szövegbetűknél talpas és talpatlan betűket különböztetünk meg. Folyamatos, hosszabb szöveghez inkább talpas betűket válasszunk, mert ez jobban olvasható, ugyanis olvasás közben a betűk alján lévő vonalkák 124 vezetik a szemet. A talpatlan betűket elsősorban címekhez, rövidebb szövegekhez használhatjuk A számítógép a betűket kétféleképpen tudja előállítani és tárolni. A bittérképes karakterek (pixelfontok) képe képpontonként van tárolva, és egy megadott felbontású megjelenítő eszközre van tervezve. A bittérképes fontokat ezért csak az előre elkészített méretben lehet használni A hagyományos, karakteres környezetben működő szövegszerkesztőknél használunk bittérképes betűket. A másik tárolási eljárás a vektorgrafikus mód. Ennél a

betű képét a jellemzői, tehát a sarokpontok, a vonalak, ívek alapján tárolják Előnye ennek a módszernek, hogy a karakterek bármilyen méretben minőségromlás nélkül előállíthatók. A korszerű grafikus környezetben vektorgrafikus fontokat használunk. Egy betűtípus 256 jelből álló karakterkészletet tartalmaz. Ha magyar betűket akarunk használni, akkor olyan betűtípust válasszunk, ami tartalmazza ezeket. Egy betűtípusnak általában léteznek különböző stílusú változatai, melyeket kiemeléshez használunk. Így például a normál mellett lehet dőlt, vastag (félkövér, kövér), aláhúzott, keskeny, széles, üres stb. változata A betűk méretét a magasságuk megadásával változtathatjuk meg. A betűméret mértékegysége a szövegszerkesztőknél a pont Egy pont az inch 1/72-ed része, kb. 0,35 mm Vektoros betűtípusoknál bármilyen méretet megadhatunk, bittérképesnél csak a meghatározott méretek közül választhatunk. A betűk

egymástól való távolsága a betűközzel van meghatározva. Ennek módosításával tudjuk a karaktereket vízszintesen egymáshoz közelebb vagy egymástól távolabb írni. A függőleges helyzetet felfelé vagy lefelé irányuló eltolással állíthatjuk be. 14.27 Bekezdések formázása A lapmargók meghatározzák a bekezdéseknek a lap bal és jobb szélétől való távolságát. Azonban, ha egy bekezdésnél ettől el akarunk térni, beállíthatunk helyi margókat 125 Folyamatos, több bekezdésből álló szöveg esetén a jobb áttekinthetőség érdekében az egyes bekezdéseket célszerű tagolni. Ennek kétféle módját alkalmazzák. Az egyik, hogy a bekezdések első sorát egy kicsit beljebb kezdik (első sor behúzása), a másik, hogy a bekezdések között nagyobb távolságot hagynak (térköz). A sorok közötti távolságot is be lehet állítani. A sorköz minden bekezdésnél más lehet, de egy dokumentumon belül célszerű azonos sortávolsággal

írni A beállított margók és betűjellemzők meghatározzák, hogy mennyi karakter fér el egy sorban. Azt, hogy az egy sorban lévő karakterek hogyan legyenek elosztva, az igazítással adhatjuk meg. Mivel ez is bekezdésjellemző Legalább egy egész bekezdésre vonatkozik A szövegszerkesztő programok négy (esetleg öt) igazítástípust kínálnak fel. Balra igazított bekezdés esetén a sorok a bal margónál kezdődnek, ezért a végződésük nem fog egybeesni, a bekezdés jobb széle hullámos lesz. Jobbra igazításnál a sorok a jobb margóhoz vannak kiegyenlítve, és a bal oldal lesz hullámos. Középre igazított bekezdésnél a sorok középre igazodnak, így a bal és a jobb oldal egyaránt hullámos lesz, viszont a bekezdés szimmetrikus alakzatot vesz fel. A leggyakrabban alkalmazott igazítási mód a sorkizárt írás. A sorkizárt bekezdések bal és jobb széle egyaránt egyenes. A tabulátor egy olyan lehetőség, amellyel soron belül egy megadott

pozícióba tudunk szöveget igazítani. A pozíciókat a programmal lehet meghatározni, majd a szöveget a Tab billentyű leütésével tudjuk a következő tabulátorpozícióba vinni. Azt, hogy egy adott pozícióba írt szöveg milyen irányban helyezkedjen el, a tabulátor típusa határozza meg. Ez lehet balra, jobbra, középre igazítású, vagy decimális tabulátor A tabulátorpozícióhoz beállíthatunk ún. kitöltő karaktereket, melyek automatikusan kitöltik két tabulátorpozíció között a helyet 126 14.3 14.31 Szerkesztést gyorsító műveletek Keresés, csere Szövegrészek keresését már a legegyszerűbb editorok is lehetővé teszik. Meg kell adni a keresendő karaktersorozatot, majd a program megkeresi a szövegben a következő előfordulást. Itt elvégezhetjük a szükséges műveletet, vagy kerestethetjük tovább A csere is kereséssel indul, de megadhatjuk azt a kifejezést, amire a keresett szöveget ki kell cserélni. 14.32 Stílusok

Stílusnak nevezzük egy szövegrész formátumának névvel ellátott és elmentett összességét. Egyszer meg kell adni a szövegrész összes jellemzőjét, ennek adunk egy nevet (stílusnév), utána bármelyik szövegrészre alkalmazhatjuk a stílusnév megadásával. 14.4 14.41 Nyelvi eszközök Helyesírás-ellenőrzés Egy önálló vagy a szövegszerkesztőbe beépített programmal elvégezhető a beírt szöveg helyesírás-ellenőrzése. Ezek a programok elsősorban magukat a szavakat vizsgálják meg egyenként, összehasonlítják a saját szótárukkal, és ha eltérést észlelnek, jelzik. A ragozások, összetett szavak helyességét pedig a nyelvtani szabályok algoritmizálásával valósítják meg 14.42 Elválasztás Az elválasztást vagy manuálisan végezzük el, a megfelelő helyre történő elválasztójel beszúrásával, vagy rábízzuk egy elválasztó programra. A manuális elválasztáshoz olyan kötőjelre van szükség, ami ha a sor végére

kerül, akkor ott megjelenik és elválasztja a szót, viszont ha sor közben van, akkor nem látszik. Ezt a fajta kötőjelet feltételes kötőjelnek hívjuk 127 14.5 Hasábformátum Olyan kiadványoknál, ahol széles a lap mérete a betűkhöz képest, nem célszerű túl hosszú sorokat kialakítani, mert nehéz olvasni. Ilyenkor a lapot több függőleges oszlopra, ún. hasábra osztjuk, és ezeket a hasábokat töltjük fel a szöveggel. 14.6 14.61 Műveletek többoldalas dokumentumokkal Fejléc és lábléc A fejléc és lábléc olyan ismétlődő szövegterület, mely a lap tetején és a lap alján helyezkedik el. Lényegük, hogy csak egyszer kell megadni a tartalmukat, és azután azok minden oldalon megjelennek. 14.62 Oldalszámozás Általában a fej- vagy láblécbe kerül egy olyan utasítás (kód), ami nyomtatáskor az oldal számát jeleníti meg. Tetszőleges formában és helyen jelenhet meg 14.63 Tördelés Tördelésnek nevezzük azt a

műveletsort, amellyel a sorokat elrendezzük az oldalakra vagy a hasábokra. A tördelést általában elvégzi a program, de sokszor nekünk kell beavatkozni. 14.7 14.71 A szövegszerkesztők egyéb szolgáltatásai Táblázat készítése Sor-oszlop szövegelrendezést a legkönnyebben táblázat beszúrásával készíthetünk. A sor és oszlop számának megadása után megjelenik a táblázat, amit cellák alkotnak A cellák önálló szövegterületként viselkednek, tehát cellákon belül igazíthatjuk a szöveget, lokális margókat adhatunk meg stb. A táblázat rácsvonalait általában különböző vonaltípusokkal formázhatjuk meg, a cellákat egyesíthetjük, vagy éppen megoszthatjuk. 128 14.72 Képek beillesztése A szövegbe illesztett kép egy önálló objektum. Lehetőség van a teljes dokumentumot képekkel együtt elmenteni, ilyenkor a képek a dokumentumba beágyazva vannak tárolva. A másik lehetőség, hogy a képeket csatolva illesztjük be a

dokumentumba. A csatolásnál a dokumentumban csak egy hivatkozás történik a képre, ami a képernyőn és a nyomtatásnál meg is jelenik, de maga a kép nem lesz része a file-nak. Ilyenkor kapunk egy dokumentumfile-t és különkülön a képek állományait 14.73 Rajzolás Bizonyos szövegszerkesztők már rendelkeznek rajzolási műveletekkel, és ezzel a módszerrel is létrehozhatjuk a képeket. A rajzolt elemek részei a dokumentumnak, így együtt mentődnek el vele. 129 15 Irodalomjegyzék [1] Dr. Kovácsné Cohner Judit – Benkő László: Mindenkinek a PC-ről (ComputerBooks, 1997) [2] Bártfai Barnabás: Hogyan használjam? (BBS-E Bt., 1997) [3] Kiss Zoltán – Dr. Tamás Péter – Tóth Bertalan – Lebovitsné Dr Kálmán Éva: MS-DOS 6 felhasználói szemmel (ComputerBooks, 1993) [4] A kultúra világa – Technika (Minerva, 1959) [5] Melega Kálmán: Office ’97 puska (Horváth és Fellner Kft.) [6] Danitzné – Neubauer – Dr. Tószegi – Tóth –

Varga: Segítség, behálóztak! (Műszaki, 1997) [7] Benkő Tiborné – Benkő László – Tóth Bertalan – Varga Balázs: Programozzunk Turbo Pascal nyelven (ComputerBooks, 1996) [8] Rudnai Péterné: Novell Netware 3.11, 312 (ComputerBooks, 1997) [9] PC WORLD 1998. Augusztus [10] ECDL Tankönyv 1. – Információ-technológiai alapismeretek [11] ECDL Tankönyv 2. – Operációs rendszerek és fájlkezelés [12] ECDL Tankönyv 3. – Szövegszerkesztés [13] Mörk Péter: Differential Engine (1995) [14] Mörk Péter: Az analóg számítógép (1995) [15] Gálig András: Vírusok és vírusirtók (1996) [16] Nagy Gábor: Kézikönyv az adattömörítéshez 130 16 Tartalomjegyzék 1 Történeti áttekintés, a számítógép fejlődése. 1 A számítógép története . 1 Számítógép generációk . 2 A Neumann-elvű számítógép felépítése, működési elve. 3 2.1 A Neumann elv . 3 2.2 Blokkvázlat, részegységek feladata . 4 2.3 Működési elv . 5 A

számítógép működésének alapjai . 6 3.1 Logikai alapok . 6 3.2 Adat és utasítás tárolás . 7 3.21 A memória . 7 3.22 Adattárolás és feldolgozás . 8 3.3 Háttértárolók . 8 A számítógép környezete, perifériák . 11 4.1 A központi egység . 11 4.2 Monitor . 13 4.3 Billentyűzet . 13 4.4 Nyomtató. 14 4.5 Egér . 15 4.6 Digitalizáló tábla . 16 4.7 Fényceruza . 16 4.8 Scanner . 17 4.9 Plotter . 17 A számítógépes szoftverek csoportosítása . 18 5.1 Alapfogalmak . 18 5.11 A szoftver, program, algoritmus fogalma . 18 5.12 A szoftverek csoportosítása . 18 5.2 Speciális felhasználói programok . 18 5.3 Általános célú felhasználói programok . 19 5.4 Rendszer szoftverek . 19 Az operációs rendszerek csoportosítása, főbb feladataik . 20 6.1 A DOS részei és funkciójuk . 20 6.11 A ROM BIOS. 20 6.12 A betöltő rekord . 21 6.13 Az IO.SYS file 21 6.14 Az MSDOS.SYS file 21 6.15 A COMMAND.COM file 22 6.16 Az MS-DOS különböző részeinek egymásra

épülése . 22 6.2 WINDOWS . 22 6.3 WINDOWS verziók . 23 6.31 Windows 3.x 23 6.32 Windows ‘95 . 23 6.4 Hálózati szoftverek. 24 A DOS kezelői szintű ismerete . 26 7.1 Névkiterjesztések használata . 26 1.1 1.2 2 3 4 5 6 7 131 7.2 7.3 7.4 Könyvtárak (directory) használata. 27 A filerendszer felépítése . 28 A helyettesítő karakterek . 30 8 A DOS felhasználói parancsai . 31 8.1 Könyvtárkezelő parancsok . 31 8.11 A könyvtárak és tartalmuk megjelenítése a képernyőn . 31 8.12 Könyvtárak létrehozása . 31 8.13 Az aktuális könyvtár kiválasztása . 32 8.14 Könyvtárak törlése . 32 8.15 Könyvtárstruktúra megjelenítése . 32 8.2 Állománykezelő parancsok . 32 8.21 Állományok törlése . 32 8.22 Véletlenül törölt állományok megmentése . 33 8.23 Szöveges file-ok tartalmának megjelenítése . 33 8.24 Állományok másolása . 33 8.25 Könyvtárak, állományok és könyvtárstruktúra másolása . 34 8.26 Állományok átnevezése

. 34 8.3 Lemezkezelő parancsok . 34 8.31 Lemezek formázása . 34 8.32 Hajlékony lemezek másolása. 35 8.33 Lemezcímkék használata . 36 8.4 A rendszer működését befolyásoló parancsok . 36 8.41 Képernyő törlése . 36 8.42 Dátum és idő beállítás . 36 8.43 Keresési útvonal megadás . 37 8.5 Speciális állományok . 37 8.51 CONFIG.SYS 37 8.52 AUTOEXEC.BAT 38 9 A Norton Commander használata . 39 9.1 A program általános ismertetése. 39 9.2 A működéshez szükséges file-ok . 39 9.3 Az NC indítása . 39 9.4 A képernyő felépítése, az NC menürendszere . 40 9.41 Általános kezelési feladatok . 40 9.42 Menüpontok használata . 40 9.5 Munkavégzés az NC segítségével . 41 9.51 Meghajtóváltás . 41 9.52 Könyvtárváltás . 42 9.53 Kijelölési módszerek . 42 9.54 Program indítása. 42 9.55 Állományok másolása . 42 9.56 Állományok mozgatása . 42 9.57 Állományok átnevezése . 43 9.58 Állományok törlése . 43 9.59 Állományok

attribútumainak állítása . 43 9.510 Szöveges állományok megtekintése és szerkesztése . 43 9.511 Állomány nyomtatása . 44 9.512 Állomány keresése . 44 9.513 Könyvtár létrehozása . 44 132 9.514 Könyvtár törlése . 44 9.515 Könyvtár másolása . 44 9.516 Segítségkérés . 45 9.517 Összefoglaló táblázat az NC gyorsbillentyűiről. 45 10 Víruskezelő programok . 46 10.1 Vírusok csoportosítása . 46 10.11 Logikai bomba . 46 10.12 Bacilus . 46 10.13 Patkány, rat. 46 10.14 Pestis . 46 10.15 Időzített bomba. 46 10.16 Trójai program . 46 10.17 Vírus. 47 10.18 Féreg . 47 10.19 Levél . 47 10.2 Támadási mechanizmusok . 47 10.21 Programkódot módosító vírusok . 47 10.22 Lopakodó és alakváltó vírusok . 47 10.23 Hardware vírusok . 47 10.24 Hardware módosító vírusok . 48 10.3 Vírusok felismerése . 48 10.4 Védekezés a vírusok ellen. 48 10.5 Hogyan szabadulhatunk meg egy vírustól? . 49 10.6 Milyen károkat okozhat egy vírus?. 49 10.7

Vírusirtó programok . 49 10.71 VIRKILL. 50 10.72 PASTEUR . 51 10.73 CRUEL (SCANCRU) . 51 10.74 DPGSCK . 51 10.75 ONEHALF . 51 10.76 F-PROT . 51 10.77 TBAV. 52 10.8 A SCAN program használata . 52 11 Tömörítő programok . 53 11.1 Az ARJ tömörítő program . 54 11.2 A PKZIP és PKUNZIP program . 55 12 WINDOWS . 57 12.1 A grafikus rendszerek jellemzői . 57 12.11 A rendszerek által támogatott hardver követelmények . 57 12.12 A WINDOWS indítása . 57 12.2 Az egér használata . 58 12.21 Kurzorfajták . 58 12.22 Az egér kezelése . 59 12.3 Alkalmazások . 59 12.31 Az alkalmazások indítása . 59 12.32 Alkalmazások előtérbe helyezése . 59 12.33 Alkalmazások bezárása . 60 12.4 Ablakok kezelése . 60 12.41 Az ablakok fajtái . 60 133 12.42 Az ablakok részei . 61 12.43 Ablakműveletek . 63 12.44 Új ablak létrehozása a Windows 3.1 Programkezelőjében 64 12.45 Párbeszédablakok használata . 64 12.5 Programikonok kezelése . 66 12.51 Ikon kiválasztása . 66 12.52

Programok áthelyezése . 66 12.53 Programok másolása. 67 12.54 Programok törlése . 67 12.55 Új program felvétele Windows 3.1-ben 67 12.6 Adatok átvitele alkalmazások között. 67 12.7 A Windows 3.1 Programkezelőjének menüpontjai 68 12.71 File . 68 12.72 Egyebek . 68 12.73 Ablak . 69 12.74 Súgó . 69 12.8 Lehetőségek a Windows 95/98/NT-ben . 70 12.81 Az asztal használata. 70 12.82 Windows mappák . 71 12.83 A Windows alkalmazások Nézet menüpontjának szolgáltatásai . 71 12.84 Fülek használata párbeszédablakokban . 72 12.85 A tálca használata . 72 12.86 A Start menü programjai . 73 12.87 Lomtár . 75 12.88 Gyorsmenük . 75 A 32 bites működés . 75 12.89 12.810 Plug and play (Automatikus részegység felismerés) . 76 12.811 További eltérések a korábbi verziókhoz képest . 76 12.812 A Windows 95/98/NT hálózatos használata . 76 12.9 Fájlkezelő. 77 12.91 Meghajtó váltása . 78 12.92 Könyvtár váltása . 78 12.93 Állományok indítása. 78

12.94 Állományok, könyvtárak áthelyezése . 78 12.95 Állományok, könyvtárak másolása . 79 12.96 Állományok és könyvtárak törlése . 79 12.97 Állományok és könyvtárak átnevezése . 79 12.98 Állományok jellemzőinek megtekintése és módosítása . 79 12.99 Állományok nyomtatása . 80 12.910 Új könyvtár létrehozása . 80 12.911 Teljes lemez másolása . 80 12.912 Lemez nevének megváltoztatása. 80 12.913 Lemez formázása . 80 12.914 Rendszerlemez készítése . 80 12.915 Könyvtárfa jelölés . 81 12.916 Megjelenítés megváltoztatása . 81 12.917 Több ablak használata . 81 12.918 Alkalmazások összerendelése . 82 12.10 Windows intéző (Windows 95/98/NT) . 82 134 12.101 Könyvtár, meghajtó, számítógép váltása . 82 12.102 Állományok indítása. 83 12.103 Állományok, könyvtárak áthelyezése . 83 12.104 Állományok, könyvtárak másolása . 83 12.105 Állományok és könyvtárak törlése . 83 12.106 Állományok és

könyvtárak átnevezése . 84 12.107 Új könyvtár létrehozása . 84 12.108 Parancsikon létrehozása. 84 12.109 Új dokumentum létrehozása . 84 12.1010 Állományok jellemzőinek megtekintése és módosítása . 85 12.1011 Állományok nyomtatása . 85 12.1012 Teljes lemez másolása . 85 12.1013 Lemez nevének megváltoztatása . 85 12.1014 Lemez formázása. 85 12.11 A Windows 3.1 vezérlőpultja 86 12.111 A színek megváltoztatása . 86 12.112 Betűtípusok kezelése . 86 12.113 Portok üzemmódjainak beállítása . 87 12.114 Egér használatának megváltoztatása . 87 12.115 Munkaasztal megváltoztatása . 87 12.116 Billentyűzet állítása . 88 12.117 Nyomtatók használatának beállítása . 88 12.118 Nemzetközi adottságok beállítása. 88 12.119 Dátum és idő beállítása. 89 12.1110 Kezelőprogramok használata . 89 12.1111 Hang hozzárendelések változtatása . 89 12.1112 386-os mód állítása. 89 12.12 A Windows 95 (98/NT) vezérlőpultja . 89 12.121

Betűtípusok . 89 12.122 Billentyűzet . 90 12.123 Botkormány . 90 12.124 Dátum és idő . 90 12.125 Egérkezelés . 91 12.126 Hálózat . 91 12.127 Hangok . 91 12.128 Jelszó . 91 12.129 Képernyő . 92 12.1210 Kisegítő lehetőségek. 92 12.1211 Mail és fax . 92 12.1212 Microsoft Mail postahivatal. 92 12.1213 Modemek . 92 12.1214 Multimédia . 93 12.1215 Nyomtatók . 93 12.1216 Programok hozzáadása . 93 12.1217 Rendszer . 93 12.1218 Területi beállítások . 94 12.1219 Új hardver hozzáadása. 94 12.13 Windows kellékek . 95 12.131 Write . 95 135 12.132 Wordpad . 99 12.133 Paintbrush . 101 12.134 Paint (Windows 95) . 102 12.135 Terminál . 104 12.136 Számológép . 105 12.137 Kartoték . 105 12.138 Óra. 106 12.139 Jegyzettömb . 106 12.1310 Vágólap (Vágókönyv) megjelenítő . 107 12.1311 Nyomtatásvezérlő (Windows 3.1-ben) 107 12.1312 PIF szerkesztő . 107 12.1313 Naptár . 107 12.1314 Karaktertábla . 108 12.1315 Médialejátszó . 108 12.1316 Hangrögzítő

. 109 12.1317 Makrorögzítő . 109 13 Számítógépes hálózatok . 110 13.1 Az adatok fizikai közege . 110 13.11 Koaxiális kábelek . 110 13.12 Csavart érpár . 111 13.2 Topológiák . 111 13.21 Sín topológia . 111 13.22 Csillag topológia . 111 13.23 Fa topológia . 111 13.24 Gyűrű topológia. 112 A hálózatok közötti kapcsolat . 112 13.3 13.31 Router. 112 13.32 Gateway . 113 13.4 A hálózat gépei . 113 13.41 Szerver . 113 13.42 Munkaállomás . 113 13.5 Védelmi rendszer. 114 13.6 A hálózat kezelői . 116 13.61 A rendszergazda (Supervisor). 116 13.62 A konzol operátor . 116 13.63 A menedzser (Manager) . 117 13.64 A munkacsoport menedzser (Workgroup Manager) . 117 13.7 Nyomtatás a hálózatban . 117 13.71 Nyomtató szerver . 117 13.72 Várakozási sor . 118 13.73 A sor felhasználója . 118 13.74 A sor operátora . 118 13.75 A nyomtató szerver operátora . 118 13.76 A szétválasztó lap . 119 14 A szövegszerkesztés alapjai . 120 14.1 Szövegfeldolgozás

számítógéppel . 120 14.11 Egyszerű szerkesztőprogramok (editorok). 120 14.12 Szövegszerkesztők. 120 14.13 Kiadványszerkesztők . 121 136 14.2 A szövegszerkesztők használata . 121 14.21 A szöveg bevitele . 121 14.22 Javítás a szövegben . 122 14.23 Kijelölés . 122 14.24 Oldalbeállítás . 123 14.25 A szöveg formázása . 123 14.26 Karakterek formázása . 123 14.27 Bekezdések formázása . 124 14.3 Szerkesztést gyorsító műveletek. 126 1.11 Keresés, csere . 126 14.32 Stílusok . 126 14.4 Nyelvi eszközök . 126 14.41 Helyesírás-ellenőrzés . 126 14.42 Elválasztás. 126 14.5 Hasábformátum . 127 14.6 Műveletek többoldalas dokumentumokkal. 127 14.61 Fejléc és lábléc . 127 14.62 Oldalszámozás . 127 14.63 Tördelés. 127 14.7 A szövegszerkesztők egyéb szolgáltatásai . 127 1.11 Táblázat készítése. 127 14.72 Képek beillesztése . 128 14.73 Rajzolás . 128 15 Irodalomjegyzék. 129 16 Tartalomjegyzék . 130